"A Demokrata Párt országos konvenciójának ülésén /máj. 18-án/ a fő napirendi pont a tisztújítás volt. A pártelnöki tisztre Petre Roman jelenlegi elnök, Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere és Simona Marinescu szenátor pályázott. Traian Basescu alelnök kifejtette: kizártnak tartja a párbeszédet a demokraták és a kormánypárt között egy szociáldemokrata pólus létrehozására. Az RMDSZ-hez való viszonyukat meghatározza, hogy a Szövetség együttműködik a kormánypárttal. Basescu úgy véli, hogy a DP-nek csak bizonyos konkrét kérdések mentén szabad együttműködnie a Nemzeti Liberális Párttal (NLP). kapcsolatát illeti, Basescu kizártnak tartja az NRP-vel való együttműködést. /Basescu: Kizárt a DP-RTDP szövetség Mérsékelt együttműködés a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"A Demokrata Párt országos tanácskozásán máj. 18-án a pártalapító Petre Roman helyébe Traian Basescut, Bukarest jelenlegi főpolgármesterét választotta meg a párt elnökévé. Petre Roman az 1989-es változás után ő lett a miniszterelnök, majd az 1990. május 20-i első szabad választások után a Nemzeti Megmentési Front (FSN) kormányának miniszterelnökévé választotta. 1991. szeptemberében a bányászjárás idején a Petre Roman vezette kormány megbukott. /Basescu a Demokrata Párt új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"A Demokrata Párt (DP) rendkívüli kongresszusát követően Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatozott, Traian Basescunak a DP élére történő megválasztása a volt koalíciós pártok vezetősége megújulási folyamatának része. Markó gratulált Traian Basescunak, a Demokrata Párt elnöki tisztségébe történő megválasztásáért. A Demokrata Párt kongresszusi küldöttei Traian Basescut választották a párt élére. /Markó: Basescu megválasztása a megújulási folyamat része. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 22-én a képviselőház leszavazta a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők az indítvány mellett (52), az RTDP és az RMDSZ ellene (157) voksolt, míg a Nagy-Románia Párt (56) tartózkodott. Az RMDSZ részéről Vida Gyula képviselő fejtette ki a frakció álláspontját. Mint fogalmazott, az indítványnak jelzésértéke van a kormány felé és azt sugallja, hogy ajánlatos odafigyelni a napi eseményekre. /Leszavazták az egyszerű bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 28-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Az összejövetel napirendjén szerepelt, egyebek mellett, a nemzetbiztonsági törvény, valamint a Tanács működéséről szóló jogszabályt módosító tervezet. Claudiu Lucaci kormányszóvivő kijelentette, hogy a Tanács a jövőben parlamenti felügyelet alá kerül. Máj. 28-án azonban Nastase kormányfő cáfolta ezt. A miniszterelnök szerint a parlament csupán abban az értelemben ellenőrzi a Védelmi Tanácsot, hogy a két ház vitatja meg és fogadja el a CSAT működését szabályozó törvényt. A CSAT ülésén döntenek arról, létrejön-e a sokat vitatott, "titkosszolgálatok feletti", azokat egybegyűjtő és irányító szerv. A tegnapi ülés napirendjén szerepelt a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) a Timofte-KGB ügyben készült jelentése. Mint emlékezetes, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság volt demokrata párti elnöke, George Serban azzal vádolta Radu Timoftét, a SRI jelenlegi igazgatóját, hogy 1989 előtt együttműködött az orosz titkosszolgálattal. A SRI által folytatott belső vizsgálat utólag megállapította, hogy a Serban által bemutatott kompromittáló irat a hírszerző szolgálaton belülről származik. A vizsgálat eredményei alapján a SRI vezetése a CSAT-nak hat magas rangú tiszt felmentését javasolta. /Sz. L.: Miniszterelnöki cáfolat. Mégsem kerül parlamenti felügyelet alá a CSAT. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács gyakrabban ülésezik. Nemrég hangzott el a SRI igazgatójának kijelentése: a román titkosszolgálatokon belül vannak olyan magas rangú tisztek, akik ellenzik az ország NATO-csatlakozását. A Legfelsőbb Védelmi Tanács máj. 28-i ülésének két napirendi pontja: a testület szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó törvény, valamint a nemzetbiztonsági törvény tervezetének megvitatása. Románia a NATO- és az EU-külügyminiszterek Budapesten máj. 29-én kezdődő találkozóján azért is érdekelt, mert a két szervezet védelempolitikai csúcsszervének első hivatalos miniszteri tanácskozásán a fő téma a Balkán lesz. /Ágoston Hugó: Felkészülési lendületben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./"

"Lucian Mihai, az Alkotmánybíróság volt elnöke az elmúlt héten személyes okokra hivatkozva beadta lemondását mind az elnöki, mind pedig az alkotmánybírói tisztségéből. Helyébe, az alkotmánybírói tisztségbe Rodica Stanoiu igazságügyminiszter férjét, Serban Viorel Stanoiu ügyvédet nevezte ki Ion Iliescu államfő. Az új bíró kinevezése elődje mandátumának még fennmaradt idejére szól, 2007. július 13-ig, és az esküt, három új bíróval együtt jún. 7-én teszik le. Az RMDSZ részéről Székely Ervin, a Demokrata Párt részéről pedig Emil Boc képviselők bírálták Ion Iliescu döntését, hogy az igazságügyminiszter férjét nevezte ki alkotmánybírónak, és ezt politikai szempontból "szerencsétlen megoldásnak" tartották. Székely Ervin szerint rossz hatása lesz annak, hogy a romániai bírósági rendszer élén egy család két tagja áll. A demokrata képviselő szerint ezzel a kinevezéssel visszatértek a kommunista időkbeli gyakorlathoz, amikor "családban kormányoztak", a politikai tisztségeket pedig örökölték, átadták és nem pedig megszerezték. Az Alkotmánybíróság kilenc tagja titkos szavazással választja ki soraiból az elnököt. /Az igazságügyminiszter férjét nevezték ki alkotmánybírónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"Jún. 13-án az RMDSZ képviselői immár harmadszorra vonultak ki a képviselőház jogi bizottságának üléséről, mivel nem értettek egyet azzal, ahogyan Ionel Olteanu bizottsági elnök vezette az ülést. A testület a diszkriminációellenes törvénytervezetet vitatta meg, amelyet az RMDSZ és a DP hiányában pozitívan véleményezett. Székely Ervin képviselő elmondta: a szövetség tiltakozását az váltotta ki, hogy az ülésvezető elnök nem volt hajlandó beismerni, hogy a jogszabály szövegének egyes részeit nem megfelelő módon ismertette. Az RMDSZ-hez csatlakoztak a Demokrata Párt (DP) képviselői is. /Kivonult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözölte a Szociáldemokrata Párt megjelenését a román politikai színtéren, de hangsúlyozta: valójában a pártalapítást követő tettek mutatják majd meg, mennyire tud ténylegesen korszerű szociáldemokrata párttá válni a román kormánypárt. A román politikai életben szükség van a jól körvonalazott és kikristályosodott elveket valló erős pártokra. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is fontos politikai eseményként üdvözölte az SZDP megalakulását. Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke viszont az SZDP alakuló kongresszusával kapcsolatban hangoztatta: az RTDP bekebelezésével a PDSR "elnyelt egy egeret, s ettől már sasnak képzeli magát". - Corneliu Ciontu, a Nagy-Románia Párt első alelnöke üdvözölte ugyan a fúziót, de kétségbe vonta azt, hogy ezzel megerősödött volna a kormánypárt. /Vegyes fogadtatás. Pártelnökök az RTDP-RSZDP egyesülésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Felelőtlennek nevezte a román miniszterelnöknek a magyar státustörvénnyel kapcsolatban tett kijelentéseit Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke. Basescu, aki maga is hevesen bírálta a határokon túli magyarokról szóló törvényt, arra szólította fel a kormányfőt, hogy ne folytasson háborút a magyar nemzetiségű román állampolgárokkal, a magyar igazolványok kiadásának adminisztratív eszközökkel történő megakadályozása helyett pedig kezdjen tárgyalásokat a magyar kormánnyal a státustörvény végrehajtásának felfüggesztéséről. /Basescu is bírál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Mivel Gheorghe Funar többszöri beidézés ellenére sem jelent meg a kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki. A továbbra is tiltakozó-fenyegetőző polgármestert jún. 22-én négy, az erőszaktól sem visszariadó rohamrendőr kísérte be. A városházi alkalmazottak összecsaptak a rendfenntartókkal. - Rendőrök jöttek értem, hogy bekísérjenek. Én nem vagyok bűnöző, nem követtem el semmilyen gonosztettet, mégis le akarnak tartóztatni. Sajnálatos, hogy Kolozsvár megválasztott polgármesterével szemben így viselkednek a belügy emberei - hangoztatta Funar a rögtönzött sajtóértekezleten. Funart gépkocsiba tuszkolták, és elvitték azt a "hívét" is, aki durván meglökdöste és szidalmazta a rendőrparancsnokot. Puscas ezredes a következőket nyilatkozta a sajtónak: Gheorghe Funar polgármestert ki fogjuk hallgatni azoknak a dossziéknak az ügyében, amelyeket a sajtó és a közvélemény már ismer. Azért folyamodtunk erőszakhoz, mert számtalanszor küldtünk neki idézést, de nem tett ezeknek eleget. Az utcán trikolóros zászlóval a kezében megjelent Popa Eugen NRP-s városi tanácsos, több nagy-romániás társaságában. Egyikük, bizonyos Cheregi Ioan tartalékos ezredes, közelről szidalmazni kezdte a rendőrparancsnokot, amiért "bekísértette Kolozsvár legjobb emberét". Erre letartóztatták az ezredest. A rendőrség épülete előtt eközben gyülekeztek a Nagy-Románia Párt hívei, akik kiabálva kérték a város polgármesterének szabadon engedését. Funar a rendőrségről távozva rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: nem érti, hogyan engedte meg magának a rendőrség, hogy úgy bánjon a város polgármesterével, mint egy közönséges bűnözővel. Parancsnokukkal az élen ezért nagy árat fognak fizetni. Véleménye szerint az egész felhajtásért az RMDSZ és a Demokrata Párt tehető felelőssé, annál is inkább, mivel az ügyészt, aki a parancsot kiállította, Szőcs Sándornak hívják. - Meggyőződésem, hogy az ügynek politikai háttere van - jelentette ki a polgármester. - Csak a kolozsváriaknak okoz gondot a polgármester azzal, hogy cirkuszt rendez a városban - jelentette ki a sajtónak Adrian Nastase kormányfő. /Ördög I. Béla-Nánó Csaba: Rendőrök kísérték be Funart a kihallgatásra. Erőszakos jelenetek a polgármesteri hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A román parlament 17 törvényhozója közös nyilatkozatban szólította fel a román illetékeseket, hogy a Nagylak és Konstanca között tervezett autópálya ne Erdély kikerülésével, hanem ennek a térségnek a bekapcsolásával épüljön fel. Az erdélyi autópálya építését szorgalmazó képviselők jún. 23-án Nagyváradon tanácskozást tartottak, amelyen az érintett megyék vezetői és parlamenti képviselői mellett román és magyar szakemberek, valamint több magyarországi megye képviselői vitatták meg a közös fellépés lehetőségét. A tanácskozáson elvi egyetértés született az erdélyi autópálya tervének támogatásáról, és ezt közös nyilatkozatban rögzítették. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hét, a Nemzeti Liberális Párt hat, a kormányzó Szociáldemokrata Párt két és a Demokrata Párt, illetve a Nagy-Románia Párt egy-egy törvényhozója írta alá az erdélyi autópályát szorgalmazó képviselők nagyváradi nyilatkozatát. A közlekedési minisztérium már a nagyváradi találkozó előestéjén leszögezte, hogy elutasítja a kezdeményezést. /Tanácskozás Nagyváradon. Erdélyen haladjon át a Nagylak-Konstanca autópálya. Marius Sorin Bota: semmi esély. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Adrian Nastase miniszterelnök jún. 25-én kijelentette, hogy a magyar státustörvényt addig fel kell függeszteni, amíg Magyarország be nem fejezi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Elmondta: a kormány már megtett minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a törvény alkalmazását román területen megakadályozzák. A kormányfő, aki egyben a Szociáldemokrata Párt elnöke is, leszögezte, hogy pártja egyetért a Demokrata Párt (PD) kezdeményezésével. Traian Basescu, a PD elnöke a hét végén arra szólította fel a román politikai pártokat, hogy egységes állásponttal lépjenek fel a magyar státustörvénnyel szemben. Corneliu Ciontu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt első alelnöke jún. 25-én bejelentette, hogy pártja már törvényjavaslatot terjesztett elő a képviselőházban arról, miként lehet a magyar státustörvény hatásait megakadályozni Románia területén. Andrei Marga, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint a státustörvény negatívan befolyásolhatja a románok és a magyarok közt a viszonyt, amely az elmúlt években oly jelentősen javult. Vasile Lupu parasztpárti alelnök kijelentette: Romániának nincs erkölcsi alapja tiltakozni a státustörvény ellen, mivel szép számmal vannak hasonló jogszabályok szerte a világon, lásd Németország, Izrael, vagy akár Nagy-Britannia példáját. /Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Sajtóértekezleten ismertette tapasztalatait a Szocialista Internacionálé vezetőtestületi ülésén részt vevő Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Nastase tájékoztatásából kiderül, Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével folytatott megbeszélésén eltérően ítélték meg a státustörvény hatását: míg Kovács szerint kedvezményekről van szó, Nastase azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogainak védelme arra az országra tartozik, amelyben azok élnek, tehát a státustörvény megszegi a nemzetközileg elfogadott normákat és értékeket. Mindazonáltal a román vezető rendkívül barátinak nevezte a beszélgetést Kováccsal. - Lisszabonban a Demokrata Párt külön felhívással szándékozott a Szocialista Internacionáléhoz fordulni a magyar státustörvény ügyében. Nastase elmondta, hogy a román demokraták velük, vagyis a szociáldemokratákkal erről nem konzultáltak, ezzel szemben felhívásuk nem tesz egyebet, mint megismétli a PSD korábbi nyilatkozatában foglaltakat. A két párt viszálya tehát "nemzetközi terepen" is tovább tart; mint ismeretes, a PD rendes tagja az Internacionálénak, míg a PSD éppen Lisszabonban, egy nappal korábban nagy sikerként elérte az állandó meghívotti státust, s minden esélye megvan rá, hogy a jövő évben megrendezendő kongresszuson rendes taggá választják. /Á. H.: Állandó meghívotti státust kapott Nastase pártja. A PD külön folyamodik a státustörvény ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./"

"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének válságtanácskozásán Victor Ciorbeát választották meg ideiglenes elnöknek. Mint ismeretes, Ciorbea az 1996-os választások után az akkor győztes KDNPP jelöltjeként miniszterelnök lett. 1998 tavaszán lemondott, mivel a KDNPP nem állt ki mellette a koalíciós partner Demokrata Párt (DP) támadásával szemben. Lemondását követően a KDNPP-ből is kilépett, saját pártot hozott létre, mely a tavalyi választásokat megelőzően lépett szövetségre az akkor már biztos vesztesnek látszó kereszténydemokratákkal. A parlamentből kiesett volt vezető kormánypárt teljes szétesésének jeleként értékelte a román sajtó, hogy Andrei Marga, a KDNPP elnöke alig fél évvel megválasztása után benyújtotta lemondását. Nem sokkal később lemondott Vasile Lupu, a párt első alelnöke is. /Ciorbea a KDNPP ideiglenes elnöke. Szétesés fenyegeti a pártot? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"Állásfoglalásra szólította fel a Szociáldemokrata Pártot és a Nastase-kormányt Emil Boc parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke az RMDSZ alkotmánymódosító indítványával kapcsolatban. A kolozsvári politikus jogilag elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ álláspontját, amely aláássa "a román állam értékrendjét". Boc szerint az egységes román nemzetállam fogalma és a hivatalos román nyelv nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát. /Emil Boc: veszélyben a román állam értékrendje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Traian Basescu a brit kormány meghívására júl. 22-én hivatalos látogatásra Londonba utazott. Bukarest főpolgármestere elutazása előtt kijelentette: a brit kormány útján arra fogja kérni a nyugati államokat, hogy figyeljenek fel a magyar státustörvényre, amely a régiót destabilizálja, s amelynek fő célja az elmagyarosítás. Tárgyalópartnereinél szorgalmazni fogja, hassanak oda, hogy a törvényt Románia területén ne alkalmazzák. - A legjobb az lenne - mondta a Demokrata Párt elnöke -, ha az Európai Parlament egyszakaszos törvényt alkotna, amely kimondaná: "A magyar státustörvényt Románia területén nem alkalmazzák." /Basescu a státustörvény ellen lobbizik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./"

"Csökkent a lakosság Ion Iliescu államfőbe és Adrian Nastase kormányfőbe vetett bizalma, derül ki a CSOP közvélemény-kutató intézet felméréséből. Míg áprilisban és májusban a megkérdezettek mintegy 54,9, illetve 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bízik Ion Iliescuba, addig júniusban a románoknak már csak 49, 4 százaléka osztotta ezt a véleményt. Adrian Nastase népszerűségi mutatója valamivel rosszabbul áll Iliescuhoz képest: a kabinetvezető áprilisban a lakosság 57,2 százalékának, májusban 55,9 százalékának a bizalmát élvezte, júniusban pedig ez az arány 49,8 százalékra esett vissza. A Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor a megkérdezettek mintegy húsz százalékának a bizalmát élvezi (áprilisban 21 százalék, májusban 20,2 százalék, júniusban 23,7 százalék). Amennyiben jövő vasárnap lennének a választások, a megkérdezettek 52,2 százaléka a Szociáldemokrata Pártra, 13,4 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 10,9 százaléka a Demokrata Pártra, 8,6 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra és 6,7 százaléka az RMDSZ-re voksolna. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) közötti fúzióval a megkérdezettek 36,1 százaléka ért egyet. /Csökkent az Iliescuba és Nastaséba vetett bizalom - derül ki a CSOP júniusi felméréséből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

" A státustörvénnyel kapcsolatban Vasile Dancu tájékoztatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kérdést elsősorban diplomáciai úton kell rendezni, szerinte ez sikerülni fog. Ha a probléma mégis a parlament elé kerülne, akkor véleménye szerint el kellene kerülni "a szélsőséges megoldásokat", mivel az rendkívül veszélyes lenne. A Demokrata Párt politikusai szintén a diplomáciai megoldást szorgalmazták, de nem tartották kizártnak, hogy végül a parlament hoz valamilyen formában törvényt a státustörvény romániai alkalmazásának tilalmáról. A Nemzeti Liberális Párt képviselői ugyanakkor értelmetlennek látják az ellentörvények eszközét, mivel véleményük szerint egy ilyen lépés "törvényhozási háborút" robbanthat ki a két parlament között. A Nagy-Románia Párt vezetői arra emlékeztettek, hogy a párt már a magyar törvény elfogadásának másnapján beterjesztette a román ellentörvényre szóló javaslatát. A párt politikusai rendkívül keményen bírálták Adrian Nastase miniszterelnököt, mivel véleményük szerint nem lépett fel kellő eréllyel és "nem tette helyére" a marosvásárhelyi találkozó során a magyar kormányfőt. /"Ellenstátustörvény" készül a parlamentben? A liberálisok szerint Európa kellene hogy legyen a döntőbíró. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Traian Basescu bukaresti főpolgármester aug. 2-án kijelentette: Orbán Viktor arrogáns hangvétele a státustörvény kapcsán a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén azzal magyarázható, hogy Magyarország szerint Románia nem reagálhat durván a státustörvényre, ugyanis az befolyásolhatná az ország NATO-hoz való csatlakozását. A Demokrata Párt elnöke szerint éppen e csatlakozás oldaná meg a státustörvény elfogadása után kialakult helyzetet. Basescu azt is elmondta, hogy angliai tárgyalásai során rámutatott: a státustörvény hosszútávon történő alkalmazása Románia nemzeti összetételének megváltozását eredményezné. Úgy véli: Budapest egyoldalú elhatározása összetörte a román-magyar modellt. Basescu azt is kifejtette: a kormány azon határozata, hogy amnesztiában részesíti egyes bűncselekmények elkövetőit, megengedhetetlen, és mentes a józan gondolkodástól, különösen akkor, amikor a bűnözés növekvő tendenciát mutat. /A státustörvény miatt Basescu a román-magyar modellt félti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

"Ion Iliescu elnök a hírhedt "bányászjárások" egykori vezérének esetleges megkegyelmezése ügyében a tűzzel játszik - írta a sajtó, amely vezető politikusok véleményét is ismertette a kérdéssel kapcsolatban. Az aradi Nyugati Jelen azt írta: világossá vált, hogy Iliescu meg akar kegyelmezni Miron Cozmának. Annak idején Iliescu parancsára hívták Bukarestbe a fővárost feldúló bányászokat, s azok a bunkósbotos álbányászok segítségével Iliescu kérésére "teremtettek rendet". Világos tehát, hogy újbóli hatalomra jutása után Iliescu meg akar kegyelmezni Cozmának. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára, Cosmin Gusa jogosnak mondta, hogy az államfő "pótlólagosan tájékozódni" kíván a Cozma-ügyben, amelynek hangsúlyozott politikai jellege van. Gusa szerint "az SZDP egyetért azzal, hogy nagy figyelemmel kell megvizsgálni a Cozma-ügyet, nehogy helyrehozhatatlan hiba történjék, s mindenképpen tiszteletben kell tartani a törvényt". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "nem Cozma kegyelembe részesítése a román igazságszolgáltatás legégetőbb gondja". Megkegyelmezés helyett inkább büntetőjogi felelősségre kellene vonni azokat, akik erőszakoskodásra uszították a bányászokat - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos kedvező államfői döntés azt jelentené, hogy Iliescu "szolidarizál a román társadalmat terrorizáló bányászjárásokkal, amelyek tíz éven át fenyegették az alkotmányos rendet". Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke antiszociális cselekedetnek nevezte Cozma esetleges megkegyelmezését. A DP állásfoglalása pedig azt domborította ki, hogy ha Iliescu megkegyelmez Cozmának, az azt jelentené, hogy a jelenlegi hatalom bűnrészességet vállal a bányászvezérrel, akinek kegyelembe részesítése ellenkezne a jogállamisággal. Sem a média, sem a politikusok nem tették azonban szóvá, hogy Cozmát az 1999-es bányászjárások kivitelezésére a Nagy-Románia Párt és annak elnöke, C. V. Tudor bátorította. /Cozma-ügyben az államfő a tűzzel játszik. Ion Iliescu felelőssége és imázs-nyeresége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"A Közvélemény- és Piackutató Intézet legújabb felmérése szerint a politikusok népszerűségi listáját továbbra is Ion Iliescu vezeti (54%). Az államfőt Traian Basescu követi (53,3%), csak utána következik Adrian Nastase miniszterelnök (52,1%). C.V. Tudor 23,5 százalékot ért el. A pártok sorrendje: kormányzópárt (SZDP › 51,5%), Nagy-Románia Párt (14,6%), Demokrata Párt (10,7%), Nemzeti Liberális Párt (8,7%), RMDSZ (6,9%). /Politikusok népszerűségi listája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./"

"Adrian Nastase miniszterelnök a jövő évi prágai NATO-csúcsig terjedő "politikai fegyverszünetet" javasolt a parlamenti pártoknak, az ország NATO-csatlakozási programjának sikere érdekében. Markó Béla RMDSZ-elnök egyetértéssel fogadta a kormányfő kezdeményezését, de emlékeztetett rá, hogy a felzárkózási folyamat támogatására vonatkozólag az ország politikai erői már korábban is és ismételten kinyilvánították egyöntetű támogatásukat. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői fenntartásokkal fogadták a kormányfő kezdeményezését. Hangoztatták ugyan, hogy egyértelműen támogatják a NATO-csatlakozást, de rámutattak: nem mondhatnak le ellenzéki szerepükről a kormány politikájával szemben. Az egyetlen parlamenti politikai erő, amely egyértelműen elutasította a "politikai fegyverszünet" gondolatát, a Nagy-Románia Párt (NRP) volt. /"Politikai fegyverszünet" a NATO-csatlakozás érdekében? Markó Béla: Ideje a szavakról áttérni a tettekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Aug. 23-i sajtóértekezletén Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke két, amerikai szakértők által végzett tanulmányt ismertetett, amelyekből kiderül: a politikai következetlenség, a korrupció intézményesítése, a hadsereg reformja és a kisebbségi kérdés jelentik Románia számára a legfőbb buktatókat a NATO- integráció terén. A dokumentumok bizalmas jellegűek, és a román kormány számára készültek. Basescu kifejtette: egyetért az amerikai szakemberekkel abban, hogy a jelenlegi román kormánynak gondjai vannak a NATO által támasztott olyan politikai kritériumok teljesítésében, mint amilyen az igazságszolgáltatás függetlensége, a decentralizáció, az árvaházban gondozott gyermekek helyzete, illetve a sajtószabadság. Ami pedig a hadsereg reformját illeti: Basescu szerint a kormánynak jobban kellene tájékoztatnia a parlamenti pártokat arról, hogy milyen stádiumban is van ez a reform. A politikus szerint "szemrehányás" érte a kormányt a romániai magyar és zsidó kisebbségek helyzete miatt is. A NATO azt javasolja, hogy Bukarest rendkívül komoly egyeztetésbe kezdjen Budapesttel a státustörvényről, és "rugalmasságot" ajánl a zsidó közösségi javak visszaszolgáltatásának terén. /Románia nem teljesíti a politikai kritériumokat. A NATO-szakértők szerint megoldatlan a kisebbségek helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Adrian Nastase kormányfő felszólította Traian Basescut, a Demokrata Párt elnökét, hogy hozza nyilvánosságra azt az amerikai szakértők által összeállított dokumentációt, amely Románia NATO-integrációs akadályait sorolja fel. Nastase ugyanakkor feltette a kérdést: vajon milyen felelősség terhelheti a jelenlegi kormányt Románia lemaradása, a NATO-integráció útjában felhalmozódott akadályok miatt? A tanulmány ugyanis 2001 januárjában készült el, amint azt Basescu is említette, a bírálat értelemszerűen az előző kormánynak szól. Traian Basescu aug. 23-i sajtóértekezletén kijelentette: olyan titkos dokumentumok birtokában van, amelyek Románia NATO-csatlakozási esélyeit taglalják. Ezekből egyértelműen kiderül: Románia nem teljesíti az észak-atlanti szövetség által támasztott politikai feltételeket. /Nastase: A NATO-bírálatok az előző kormánynak szólnak A Basescu-dokumentumok nyilvánosságra hozását sürgeti a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"Traian Basescu demokrata pártelnök szerint a pártja és a Nemzeti Szövetség (AN) közti fúzió 80 százalékban már megvalósult, s a folyamatot szeptember 7-ig befejezik. Basescu elismerte, hogy Virgil Magureanu AN-elnök ez idáig nem nyújtott be a DP-hez tagfelvételi kérelmet. A DP és az AN júliusban döntötte el a két politikai párt fúzióját. /Basescu és Magureanu pártjai közel az egyesüléshez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"A kormánypártnak komoly esélye van arra, hogy ezen a parlamenti ülésszakon megszerezze a többséget mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A Demokrata Pártban kirobbant konfliktusok következtében a tavaszi ülésszak idején négy szenátor és két demokrata képviselő vált ki a DP-ből, valamennyien a Petre Romant támogatók táborából, ezeknek többsége pedig a kormánypárt soraiba ült át. A Nagy-Románia Pártból mindeddig öt képviselő és egy szenátor lépett ki, mindeddig azonban nem világos, hogy melyik politikai formáció felé veszik útjukat. A liberálisok és az RMDSZ-es honatyák tanúsították a legnagyobb fegyelmezettséget. /Abszolút parlamenti többségre tör a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

" Magyarországon már napok óta beszélnek - már a parlamentben is felvetődött - egy irredenta szövegeket tartalmazó CD-ről, amelyet ráadásul (egyelőre gyanús) hivatalos támogatással "sikerült" megjelentetni. Az Ifjú Magyarok Egyesülete által piacra dobott Aktualizált revíziós dalok című CD a jelek szerint az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága és a fővárosi IX. kerületi önkormányzat pénzügyi támogatását nyerte el. A Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt újvidéki bizottsága közleményt adott ki, amely szerint "Szerbia polgárai elkeseredéssel értesültek arról, hogy Magyarországon nemrég egy irredenta tartalmú CD-t jelentettek meg, amelynek szerzői nyíltan szorgalmazzák szomszédos államok, köztük a JSZK területrészeinek elvételét, és azok Magyarországhoz csatolását". Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: semmit sem tud a szóban forgó CD-ről, így nem is reagálhat annak tartalmára. /Revíziós CD és botránya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Ahhoz, hogy a jelenlegi ellenzék a kormányzó Szociáldemokrata Párt életképes alternatívájává váljon, először a Nemzeti Liberális Párt zászlaja alatt egyesíteni kell valamennyi jobb-közép erőt, majd együttműködési stratégiát kell kidolgozni a baloldali beállítottságú Demokrata Párttal - ajánlotta Valeriu Stoica, az NLP elnöke. Ellenkező esetben a Szociáldemokrata Párt "állampárttá" növi ki magát, vagy a Nagy-Románia Párt térnyerése jön. Felhívásában az NLP a Radu Campeanu vezette liberálisokra, a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért-ra, a Varujan Vosganian vezette Jobboldali Erők Szövetségére gondolt. Teodor Melescanu pozitívan értékelte az indítványt. Melescanu reméli, hogy a tárgyalások a két párt egyesüléséről szóló megegyezéssel zárulnak. /Sz. K.: Összefogásra szólít fel Stoica. Közel az egyesüléshez az NLP és a Szövetség Romániáért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"A héten a képviselőház és a szenátus együttes ülésen vitatja meg Ion Iliescu javaslatát Romániának a terrorizmus elleni harcban való részvételére vonatkozóan. A Nemzeti Liberális Párt üdvözölte az államfő javaslatát, hogy Romániának teljes jogú NATO-tagként kell viselkednie. A Demokrata Párt vezetője, Traian Basescu is egyetértett az államfővel. Az RMDSZ részéről Markó Béla elnököt idézték a lapok: Romániának minél szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a NATO-val. A Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai is hajlanak arra, hogy igennel szavazzanak, de bírálták az államfőt "ügybuzgóságáért". /A héten dönt a parlament NATO-ügyben. A parlamenti pártok támogatják Iliescu javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"A Nemzeti Liberális Párt kezdeményezte szept. 24-i tanácskozáson, amelyen a parlamenti pártok közül csupán a demokrata párt és az RMDSZ képviselői vettek részt, javasolták a politikai pártok törvényének módosítását, amely által átláthatóbbá váljék a pártok finanszírozása. A módosítás ezúttal büntetést is előír abban az esetben, ha a pénzelés meghaladná a megengedett értéket. /Javasolták a politikai pártok törvényének módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"