"Horn Gyula véleményezés céljából eljuttatta a kormányprogramot mintegy félszáz határon túli vezetőnek. Sütő András szerint egy pusztán ígérgetésre épülő alapszerződés még akkor is katasztrofális kompromisszum lenne, ha garanciák, gyakorlatilag soha számon nem kérhető vállalások egészítenék ki. Sütő "tragikus tévedésnek" tartja, hogy adottak volnának a történelmi megbékülés feltételei. A feltétel az lenne, ha a román vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzeti államot. /Népszabadság, júl. 19./"

Entz Géza utóda a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki székében Lábody László, aki szeptember közepén foglalja el hivatalát. 1992 végéig ő is a hivatalban dolgozott. A kormányprogram kidolgozásában részt vett. A határon túli magyarság ügye nemzeti ügy, nyilatkozta. /Népszabadság, júl. 19./

A Korunk folyóirat helyzetét ismertette Kántor Lajos főszerkesztő. Májusban a Művelődési Minisztérium lapkiadója faxon értesítette a szerkesztőséget, hogy szüntessenek be minden tevékenységet, nincs pénz. Ugyanakkor számítógépes vírusok megsemmisítették a kiszedésre előkészített szöveget. Szerencsére előtte a mesterpéldányt eljuttatták a nyomdába, így megjelenhetett a szám. A Korunk nem tett eleget a felszólításnak, tovább működik. Bíznak abban, hogy segítséget kapnak, segít a Korunk Baráti Társaság. /Népszabadság, júl. 19./

Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

"Az Adevarul júl. 19-i száma szerint radikalizálódik az RMDSZ. A lap szerint a szervezet azért "keményített be", hogy értésére adja a szociálliberális koalíciónak: a romániai magyarság veszélyben van, tehát folytatni kell az Antall-Boross-féle politikát. /Népszabadság, júl. 20./ "

A román rendőrség néhány napon belül átadja magyar kollégáinak a budapesti zsidó múzeumból tavaly decemberben elrabolt és egy Bukarest környéki román faluban megtalált műkincseket. /Népszabadság, júl. 22./

A Román Fejlesztési Hivatal /ARD/ szerint az első félévben külföldi vállalkozók 172,5 millió dollárt fektettek be Romániába, 1990 óta 888 millió dollár az összes külföldi tőkebefektetés. /Népszabadság, júl. 22./

Új rendőrfőnököt nevezett ki a belügyminiszter Hargita megyébe, Gheorghe Gambra vezérőrnagyot, aki 1990 márciusában Maros megye rendőrségét vezette. A tragikus események után Gambrát országos rendőr-főfelügyelővé nevezték ki, majd a belügyi tárca miniszteri tanácsosaként tevékenykedett. Beiktatásánál megjelent Ion Pitulescu vezérőrnagy, a jelenlegi országos rendőr-főfelügyelő. /Népszabadság, júl. 25./

Talán nem kellett volna siettetni az alapszerződések megkötését, de a történelmi kiegyezés lehetőségét a választási kampány idején az MSZP csillantotta meg. Ebben a kérdésben alapkövetelmény az óvatosság. Helyénvaló lenne az okmány életbe lépését népszavazáshoz kötni, ajánlja Kis Tibor. /Meddig lehet elmenni? = Népszabadság, júl. 25./ Ugyanez a szerző ítélte más ország belügyeibe való beavatkozásnak Tőkés László magyarországi pártokhoz írt nyílt levelét /Népszabadság, ápr. 28./

"Mátyás-szobor eltávolításának a terve, a kolozsvári városromboló törekvés indítóoka a sokat vitatott dákoromán "kontinuitáselmélet" - mutatott rá Balogh Edgár. Egyes román történészek /Andrei Pippidi és Pompiliu Teodor/ már kiálltak a múlt mítoszainak elvetése és egy tárgyilagos Erdély-történet mellett. Ferenczi István régész megírta, hogy ami begyűjthető volt, az már a múlt század óta az Erdélyi Múzeum kőtárába került. /Hitvallás a Mátyás-szobor előtt. = Népszabadság, júl. 26./ "

A Moldovai Köztársaság parlamentje alkotmánymódosítást hajtott végre: önkormányzatot kap a gagauz kisebbség, továbbá a Dnyeszteren túli oroszlakta terület. /Népszabadság, júl. 28./

Iliescu elnök a Jurnaul National lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban Magyarország előző kormánya részéről túl sok volt a spekuláció. Utalt arra, hogy Budapesten a határok sérthetetlenségét a magyar kisebbség kérdésétől tették függővé. Iliescu szerint ezek a kérdések az összeurópai folyamatok szellemében oldódnak meg. A romániai magyar kisebbségnek minden joga megvan. /Jurnalul National, júl. 28., ismerteti: Népszabadság, júl. 29./

A kormány teljes nyitottsággal fogadja a magyar-román viszony javítására irányuló bukaresti kezdeményezéseket, jelentette ki Szent-Iványi István külügyi államtitkár. A román javaslatokat még nem kapták meg, tette hozzá. /Népszabadság, júl. 29./

"Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./"

"A Vocea Romaniei kormánylap aug. 11-i száma durva hangú kommentárt fűzött Tőkés Lászlónak a Magyar Hírlapban megjelent interjújához, sérelmezte, hogy Budapest konzultál az RMDSZ-szel az alapszerződés ügyében. A cikkíró szerint a szerződést kormányok és nem politikai szervezetek szintjén tárgyalják. A Dimineata, Iliescu szócsöve szintén az aug. 11-i számában "hungarista következetességet" vetett Horn Gyula miniszterelnök szemére, majd kioktatta a kormányfőt Erdély kérdésében. Budapest állandóan az erdélyi magyar etnikumúak különleges jogaival hozakodik elő, sőt azzal fenyeget, hogy Romániának kellemetlenségei is akadhatnak, ha nem hajlandó engedményeket tenni. A magyarok nem képesek megbékélni a békeszerződéssel. "Álmuk Nagy-Magyarország marad. Mindegy, milyen égisz alatt." "Az egységes és demokratikus Románia ebben a tekintetben semmilyen engedményt nem fog tenni." - A bolgár lapok aug. 11-i száma szerint botrányt keltenek a romániai magyarok autonómia követelésükkel. A román kormánypárt elnökhelyettese abszurdnak nevezte az ilyen követeléseket, hangoztatva, hogy a világ egyetlen civilizált országában sem létezik olyan, amit a magyarok követelnek. - A bukaresti külügyminisztériumi szóvivő szintén abszurdnak nevezte a magyarok követelését. - Magyarország és Románia kapcsolatai még rosszabbra fordultak, amikor a román kormány aug. 10-én elutasította, hogy több jogot adjon a magyar kisebbségnek, tudósít a The Independent aug. 11-i száma. /Népszabadság, aug. 12./ A hivatkozott Tőkés László interjú: Magyar Hírlap, júl. 30."

"Az Erdélyi Történelmi Múzeum közleményben tudatta, hogy aug. 2-án megkezdi a város központjában az ásatásokat. Virgil Ardeleanu alezredes, Kolozsvár rendőrparancsnoka figyelmeztető közleményben bejelentette, hogy "ne engedjenek a provokációknak", felkészültek a leghatározottabb lépésekre. A tudósítóknak elmondta, hogy a felszerelés alatt könnyfakasztó gránátokat, vízágyúkat és gépfegyvereket ért. Ez a fenyegetés nem riasztotta vissza a magyar történelmi egyházak vezetőit, akik bejelentették, hogy ha szükséges, tiltakozni fognak az ásatások színhelyén. Az RMDSZ közleménye szerint az ásatásokat politikai diverziónak, magyarellenes provokációnak tartja, ezért a nemzetközi fórumokhoz fordul. /Népszabadság, aug. 2./"

Az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületének múlt heti, Marosvásárhelyen tartott értekezletén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, továbbá a parlamenti frakciók elnökei, az SZKT állandó bizottságának elnöke. Ezen az értekezleten az alapszerződésről is tárgyaltak. /Népszabadság, aug. 9./

"Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt sokadik ultimátumát fogalmazta meg /most szept. 1-je a határidő/: bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, ha addig nem kerül be a kormányba. Ezzel a Caritas-botrányról akarják elterelni a figyelmet. Az ügyészség sikkasztás vádjával indított eljárást az "önsegélyező játék" vezetője, Ion Stoica ellen. /Népszabadság. aug. 12./"

A román lapok kampányára, Funar és a hozzá hasonlók megnyilvánulásaira nem fog a magyar kormány reagálni, válaszolták a Népszabadság kérdésére budapesti illetékesek. /Népszabadság, aug. 13./

"Markó Béla cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, hogy az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testülete kérni fogja "Erdély félautonóm státusának biztosítását". Ilyen megfogalmazás nem hangzott el, Markó Béla, nem tudja, honnan ered ez az állítás. /Népszabadság, aug. 13./"

Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa aug. 15-én tárgyalt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, aki a megbeszélés után a rádiónak nyilatkozott: a találkozó több mint két óra hosszat tartott, a problémák között a szakoktatás, a történelem és a földrajz oktatása, a saját egyetem kérdése merült fel, továbbá az, hogy megoldatlan az anyanyelv használata a közigazgatásban, a kétnyelvű táblákat a prefektusok leszedették. Az autonómiaigény és a kollektív jogok kérdése is szóba került. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ Markó Béla elmondta, hogy áttekintették a romániai magyarság legégetőbb problémáit, az új oktatási törvénytervezet diszkriminatív mivoltát. A főbiztos kellő empátiával hallgatta mindezt. Emlékeztette a főbiztost a Nemzeti Kisebbségi Tanács tavalyi ülésére, amelyen megjelent Stoel is, az ott elhatározottakat a kormány azóta sem emelte törvényerőre. Stoel bejelentette, hogy bár aug. 17-én Kolozsváron találkozik az RMDSZ képviselőivel, szükség lesz még egy rendkívüli találkozóra az RMDSZ elnökével, hogy helyére rakja a kisebbségekkel kapcsolatban begyűjtött információit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszabadság, aug. 16./

Méray Tibor hosszasan kifejti, miért is nem kellenek alapszerződések. /Népszabadság, aug. 17./

"A Népszabadságban közölt cikkek egybehangzóan azzal érvelnek, hogy az alapszerződést a kölcsönös bizalomerősítés érdekében meg kell kötni, írta Kincses Előd, aki nem fogadja el ezt az álláspontot. Az alapszerződés megkötésének hátránya, hogy minden olyan jog és garancia, amelyet nem foglaltak a szerződésbe, megtagadható. Ezért aggályos az olyan megfogalmazás: "nem biztos, hogy az alapszerződésekbe bele kell foglalni a kollektív jogokat, s úgy tűnik, a területi autonómia sem elfogadható a szomszédoknak" /Tabajdi Csaba: Elaknásított terepen mozgunk, Népszabadság, júl. 30./. Meister Dávid a határklauzula szerződésbe foglalásának szükségességét azzal indokolja, hogy "az Antall-kormány a határok kérdését sokáig lebegtette..." /Mire jó egy alapszerződés? Népszabadság, júl. 28./ Kincses Előd a romániai fordulat résztvevőjeként ezt másképp látja. Iliescu elnök 1990. jan. 25-én a magyar szeparatizmust megbélyegző nyilatkozatot tett, azóta megjelent a határklauzula követelése, hónapokkal megelőzve a magyarországi rendszerváltást. - A kölcsönös bizalomerősítést a kisebbségi magyarságra is vonatkoztatni kell. "Ilyen szempontból nem tartom szerencsésnek azt, hogy pl. Tőkés Lászlót és Sütő Andrást a kérdésben legilletékesebb magyar kormánytényező a nyilvánosság előtt ismételten elmarasztalja." A Korunk 1994/3-as száma, az RMDSZ-szám 121. oldalán közölt közvélemény-kutatás szerint Tőkés Lászlónak 1129 szavazat, Sütő Andrásnak 485, Markó Bélának 286 jutott a népszerűség sorrendjében. Ezért aggályosnak mondható, hogy Horn Gyula kizárólag Markó Bélát hívta meg. Ezt a baloldali beállítottságú, annak idején a Neptun-ügyet is védelmébe vevő Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője is kifogásolta /Népújság, júl. 19./. Helyesebb lenne a meghívást az RMDSZ-nek címezni. /Népszabadság, aug. 10., átvette: Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

Funar Román Nemzeti Egységpártja újabb két tárcát kapott. Bukarestben aug. 18-án bejelentették, hogy Vacaroiu miniszterelnök minden indoklás nélkül felmentette Ioan Oancea földművelésügyi és Adrei Chirica távközlési minisztert és a helyükbe kinevezte Valeriu Tabart és Adrian Turicut. Így Funar pártja már négy tárca élére juttatta be embereit, ugyanis Iosif Chiuzbain igazságügyi és Valeriu Novac közlekedési minisztert is ők ajánlották, de közel áll pártjukhoz Liviu Maior oktatási miniszter, aki az RNEP oktatáspolitikáját valósítja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A mostani változtatással már tíz olyan miniszter van, akiknek kinevezését a parlament nem hagyta jóvá. /Népszabadság, aug. 19./

A határokon túli magyar iskolák földrajz- és történelemtanárai részére kéthetes továbbképző tanfolyamot tartott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem. /Népszabadság, aug. 22./

"A kormányváltással kapcsolatban Vacaroiu miniszterelnök a televízióban bejelentette, hogy a leváltott miniszterek más megbízatást kapnak. A változtatást a politikai paktum indokolta. /Magyar Hírlap, aug. 22./ Az ellenzék, a Demokratikus Koalíció szerint a Román Nemzeti Egységpárt tagjainak bevonása a kormányba csak a legközelebbi bizalmatlansági indítvány túlélését tette lehetővé. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a kormányátalakítás azt jelzi, hogy a kabinet magáévá tette Funarék politikai vonalvezetését az erdélyi magyarsággal szemben. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is tiltakozott a "szélsőséges pártnak az alkotmányos előírások lábbal tiprása révén történő bevonása ellen a Vacaroiu-kormányba." /Népszabadság, aug. 22./ "

"Az Ora bukaresti napilap szerint gyakorlatilag lehetetlen az alapszerződés gyors megkötése, ezért "Teodor Melescanunak nagyon hálátlan feladata lesz a szeptember 5-i budapesti látogatása idején. Egyetlen elégtétele lehet, hogy magyar kollégájának százszor kegyetlenebb a küldetése. Gyakorlatilag a magyar kormánynak nem áll módjában kimászni a csávából. Román testvérpártja csúnyán bemártotta." /Népszabadság, aug. 26./"

Bíró Béla erdélyi újságíró beszélgetett Valentin Stannal, aki nyílt levelet intézett az Evenimentul Zilei hasábjain Melescanu külügyminiszterhez, figyelmeztetve őt a külügyben tapasztalható szakmai hozzá nem értésre és a nemzeti elfogultságok miatti balfogásokra. Ezért Stannak vissza kellett vonulnia, jelenleg a Nemzetközi Kutatások Intézetének munkatársa. Stan szerint a hazafiságnak új értelmet kell adni. Milyen hatással lehet erre a mi kisebbségi magyar türelmetlenségünk? - kérdezte Bíró Béla. A türelmetlenségnek a nemzetközi szabályok alapos ismeretével és a nemzetközi dokumentumokból merített érvek hatásos alkalmazásával kell együtt járnia - felelte. Az alapszerződés halaszthatatlan feladat, szükségszerű szakasza az integrációnak, enélkül Európa nem vehet komolyan bennünket - hangsúlyozta. /Népszabadság, aug. 29./

"Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./"

Kovács László külügyminiszter aug. 29-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csabát és Bodó Barna ügyvezető alelnököt. Ez a megbeszélés a Melescanu külügyminiszter szept. 5-i budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozik. Az RMDSZ már az aug. 24-i budapesti megbeszélésén átadta a tárgyalás alapját képező RMDSZ dokumentumokat, helyesbítette Takács Csaba az Evenimentul Zilei állítását, miszerint ezeket a dokumentumokat csak most adták át. - Takács Csaba az aug. 29-i tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a szempontokra, amelyeknek megoldására igényt tartanak. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Új Magyarország, aug. 30., Tőkés László is jelen volt: Magyar Nemzet, szept. 3./ Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. /Népszabadság, aug. 30./