A Budapestre látogató Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere a Népszabadságnak telefonon nyilatkozott okt. 25-én: távollétét kihasználva kezdték meg Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozását, mert a városi tanács magyar többségű, nem számíthatnak rá, hogy megszavazzák a háborús bűnös szobrának felállítását, viszont ki akarják használni azt a rendelkezést, hogy a törvénytelenül épített létesítmények sem bonthatók le bírósági döntés nélkül. /A polgármester távollétében építkeznek Marosvásárhelyen. = Népszabadság, okt. 26./

Iliescu elnök nem ért egyet Antonescu rehabilitációjával. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy az államfői hivatal most tanulmányozza az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatát az Antonescu-szoborral kapcsolatban. /Iliescu nem rehabilitálná Antonescu marsallt. = Népszabadság, okt. 30./

Tőkés László püspök nov. 3-án Nagyváradon sajtótájékoztatót tartott, kitért a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos botrányra is. Nem tudja, ki juttatta el a sajtóhoz az ülésről készült jegyzőkönyvet, feltehetően egyesek lejáratása volt a cél. Már a múlt ősszel megállapították a szabálytalanságot és maguk kezdeményezték a vizsgálatot. Ábrahám Dezsőt felmentették és alapos vizsgálatot rendeltek el. Ábrahám Dezső nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatot végzők hozzáférjenek a dokumentumokhoz. /Szűcs László: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4., Bogdán Tibor: Tőkés László nem tudja, ki a kiszivárogtató. = Magyar Hírlap, nov. 4., Tőkés védi a kuratóriumot. = Népszabadság, nov. 4./

"Katona Ádám Erdélyből küldött nyílt levele, amelyben felszólítja az anyaországot, hogy vállaljon "védőhatalmi kötelezettséget az utódállamok magyarságáért", magánakciónak tekinthető, nem illeszthető be az RMDSZ koncepciójába, nyilatkozta Markó Béla, RMDSZ elnöke nov. 4-én Debrecenben, ahol előadást tartott az erdélyi magyarság létkérdéseiről. A Katona Ádám által érintett kérdésben az RMDSZ vezetőségének a megbízásából lehetne nyilatkozni. Az RMDSZ maga dolgozza ki koncepcióját és ehhez elvárja a magyar kormány támogatását. AZ RMDSZ már egy évvel ezelőtt hitet tett a belső önrendelkezés mellett és a nemzeti közösség fogalmat fogadta el a nemzeti kisebbség helyett. /R. T. J.: Katona Ádám levele magánakció. Az RMDSZ elnöke nyilatkozik a Népszabadságnak. = Népszabadság, nov. 5./ "

"A román államfő szóvivője, Chebeleu nov. 4-én ismét bírálta Für Lajos honvédelmi miniszternek az egri tanácskozáshoz írt levelét, mondván, hogy a levél ellentmond annak, hogy Magyarország nem törekszik területi revízióra. Für Lajos hozzájárult, hogy levelét nyilvánosságra hozzák. A levélből kitűnt, hogy abban nem volt szó arról, amivel a szóvivő vádolta. Levelében ugyanis többek között leszögezte: "A határon túli magyarság sorsát " éljen bár az anyaországtól keletre, északra, délre vagy nyugatra " "égő aggodalommal" figyelemmel kísérni egy pillanatra sem szünhetünk. Meggyőződésem ugyanis, hogy számos csapástól sújtott nemzetünk fennmaradásának egyik kulcskérdése a nemzettetsttől erőszakkal leszakított testvéreink megőrzése magyarnak." "Úgy vélem, hogy ma a határokon túl élő, ezer éve honos magyarság lehető legszélesebb körű autonómiájának megteremtését kell törekvéseink fókuszába állítani. Nem férhet semmi kétség ahhoz, hogy a Románia, Szlovákia, Szerbia és más államok kényszerű keretei között élő magyarság államalkotó tényező. Ezért joga van az önkormányzatiság elve alapján a területi autonómiára ott, ahol többségben él; személyi elvű autonómiára pedig ott, ahol nemzeti kisebbséget képez."/Für levele a 3. egri tanácskozás résztvevőihez. = Magyar Hírlap, Népszabadság, nov. 8./ Chebeleu ugyanakkor elítélte Katona Ádám levelét is. Katona Ádámnak fogyatékosak az ismeretei, szögezte le, mert a nemzetközi jog csak népek számára ismeri el az önrendelkezési jogot és nem a kisebbségek számára. /Bukarest magyar minisztereket bírál. = Népszabadság, nov. 8./"

Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A külügyi állásfoglalás üdvözölte a volt király, Mihály nyilatkozatát, hogy elfogadja a jelenlegi alkotmányos berendezkedést, de nem értik, hogy Mihály miért nem fordult a hatóságokhoz, ha jelen akar lenni Gyulafehérváron a dec. 1-jei ünnepen. /Bukarest nem érti Mihály királyt. = Népszabadság, nov. 12./

Tokay György képviselő kifejtette, hogy megszűnőben vannak a személyi viták az RMDSZ vezetésében. /RMDSZ: Megszűnőben a személyi viták. = Népszabadság, nov. 16./

Iliescu elnök nem fogadta a Demokratikus Konvenció /DK/ küldöttségét, amely választ várt a volt román király beutazási engedélyével kapcsolatban. Ezután a DK közleményben szögezte le, hogy nem vesz részt Gyulafehérváron a közös ünnepségen, mert a volt király nem lehet jelen. /Magyar Nemzet, nov. 25./ Nov. 24-én a távolmaradási döntés felülvizsgálatára szólította fel az ellenzéket Iliescu elnök. /Népszabadság, nov. 25./

Kincses Előd beadvánnyal fordul a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához, mert az ellene indított és be nem fejezett nyomozás miatt nem térhet vissza szülővárosába, Marosvásárhelyre. /Kincses Előd Strasbourghoz fordul. = Népszabadság, nov. 26./

Az emberi és kisebbségi jogok terén számos európai ország elmarad Románia mögött, jelentette ki Iliescu elnök a francia TV5 műsorának nyilatkozva. Bukarestben a szakszervezetek nov. 29-én hatalmas tüntetésre készülnek. /Tömegtüntetés készül Bukarestben. = Népszabadság, nov. 29./

Nov. 29-én a szakszervezetek hatalmas tüntetést szerveztek Bukarestben, mintegy 60-70 ezer ember jelent meg, hogy meghallgassa a szakszervezeti vezetők beszédeit. A tüntetők a kormány és Iliescu elnök lemondását követelték. Közben megkezdődtek az ország nemzeti ünnepének rendezvényei. Iliescu elnök a Cotroceni palotában rendezett fogadást, melyet az ellenzéki pártok vezetői bojkottáltak. /Gyarmath János: Románia tüntet és ünnepel. = Magyar Nemzet, nov. 30./ Bukaresten kívül tucatnyi városban tüntettek, követelve a Vacaroiu-kormány menesztését. /Petíció az élelmiszerkosárban. = Népszabadság, nov. 30./

"Nov. 30-án a parlament két házának együttes ülésén, melyen a Moldovai Köztársaság parlamenti küldöttsége is megjelent, ünnepi ülést tartottak, az egyesülés 75. évfordulójára emlékezve. A szónokok Decebal dák vezértől kezdve bejárták a történelmet. Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos pontjait nem tartották meg. Valentin Dolganiuc, a Moldovai Köztársaság egyik képviselője a Dnyeszter és a Tisza közötti román területről beszélt, ekkor Rudas Ernő magyar nagykövet elhagyta a termet. Példáját követte az ukrajnai nagykövet is, amikor a jelenlevők Besszarábia nevét skandálták. - Gyulafehérváron a rendfenntartó erők riadókészültségben várják a dec. elsejei ünnepséget. /Bogdán Tibor, Bukarest: Ünnepi megemlékezés Romániában. = Magyar Hírlap, dec. 1./ A moldovai képviselő beszédének "a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő" román határokat emlegető mondatánál a képviselők, a szenátorok, a kormánytagok és az elnöki tanácsosok tapsoltak. Ion Coja szenátor bekiáltva a Balatonig tolta ki a román határokat, ezt a televízió közvetítésénél is hallani lehetett. Az RMDSZ az ellenzékkel ünnepelt. = Népszabadság, dec. 2./"

Katona Ádám, az RMDSZ egyik platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a szóvivője nyílt levelet intézett a magyarországi politikai vezetőkhöz, a pártok vezetőihez. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára. Az utódállamok magyarsága nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarsága etnikai jellegű, közösségi jellegű jogsérelmeinek orvoslásának képviseletét a nemzetközi fórumokon. Az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét. Az összmagyar társadalom számára nemzetépítő programra van szükség. /Összefogási felhívás Erdélyből. = Új Magyarország, nov. 3, Népszabadság, nov. 3., teljes szövege: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

A Magyar Szocialista Párt /MSZP/ kecskeméti fórumán Kovács László és Tabajdi Csaba kifejtette, az MSZP szerint történelmi kibékülésre van szükség Szlovákiával és Romániával, illetve a háborús konfliktusok rendeződése után Szerbiával. Alapszerződéseket kell kötni. Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját. Úgy látják, hogy egy ország belépése esetén a kívülrekedtek fenyegetettnek éreznék saját helyzetüket. Kovács László szerint nem tett jót, hogy az Antall-kormány állandóan felhánytorgatták a múltat és helytelen volt csupán a kisebbségekre korlátozni a szomszédos országokkal való viszonyt. /Megbékélésre van szükség Romániával és Szlovákiával. = Népszabadság, dec. 6./

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy Tőkés László püspök eddig nem jelezte fenntartását a külügyminiszter erdélyi látogatásával kapcsolatban. A magyar külügyi vezetés semmi olyat nem tesz, ami árthatna a romániai magyarságnak. / Jeszenszky megnyugtatja Tőkést. = Népszabadság, dec. 8./ Tőkés László a tévében jelezte fenntartásait.

A Helsinki Watch legutóbbi jelentése szerint a romániai magyarságot 1989 óta is sújtja a diszkrimináció az igazságszolgáltatás, az oktatás és a tömegtájékoztatás terén. A bukaresti Adevarul dec. 8-i száma A Helsinki Watch rólunk, Budapest szemszögéből címmel bírálta a jelentést. /A Helsinki Watch és Bukarest egymást bírálják. = Népszabadság, dec. 9./

Melescanu külügyminiszter személyében 1989 óta először lehetett ilyen rangú hivatalos román vendég az Egyesült Államokban. Christopher külügyminiszter bejelentette, hogy üdvözli a román demokratikus átalakulás felé tett lépéseket. /Melescanu Amerikában. = Népszabadság, dec. 17., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök táviratban fejezte ki jókívánságait Boross Péter miniszterelnöknek megválasztása alkalmából, egyben minél korábbi időpontban teendő romániai látogatásra hívta meg. /A kormányfőt Romániába várják. = Népszabadság, dec. 24./

Iliescu elnök a karácsonyi ünnepek után tárgyalásokat kezd a parlamenti pártok vezetőivel. Mindez azt bizonyítja, hogy Iliescu is belátta: mostani felállásában tarthatatlanná vált a kormány. /Iliescu paktumot kínál. = Népszabadság, dec. 24./

Két romániai megye is csatlakozni kíván az Eurorégióhoz, jelentette be Adam Pedziol, az Eurorégió lengyel főtitkára. /Román csatlakozás az Eurorégióhoz. = Népszabadság. dec. 28./

Iliescu elnök sorra tárgyal a pártok vezetőivel. A hírek szerint megígérte a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártjának, hogy a következő kormányban nem vehetnek részt az ellenzék szélsőségesei, közéjük sorolta az elnök az RMDSZ-t. /Iliescu szerint az RMDSZ szélsőséges erő. = Népszabadság, dec. 29./

"Melescanu külügyminiszter dec. 29-i sajtóértekezletén a román-magyar kapcsolatokban érezhető javulásról számolt be. A jövőben is erősíteni kell a két ország közötti kapcsolatokat, szögezte le. - A kormány dec. 29-én nyilatkozatban reagált Vlagyimir Zsirinovszkij Romániát sértő kijelentéseire, amelyeket "mocskos szidalmaknak" nevezett a dokumentum. A külügyminisztériumba hívatták az orosz nagykövetet és közölték vele a hivatalos román álláspontot. A román parlamentben is foglalkoztak dec. 29-én Zsirinovszkij véleményével, aki szerint Románia mesterséges képződmény, amelyet olasz cigányok laknak, akik Oroszországtól, Bulgáriától és Magyarországtól oroztak el területeket. /Bukarest: haladás a román-magyar viszonyban. = Népszabadság, dec. 30./"

Kolozsváron megalakult az RMDSZ platformjaként a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés, elnöke Dáné Tibor, alelnöke Bitay Ödön, titkára Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei, a dolgozók érdekvédelmét felvállaló Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete mellé állnak, annak politikai elképzeléseit támogatják az RMDSZ-ben. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ-be még nem érkezett meg a hivatalos bejelentkezésük. /Alakulóban az RMDSZ szociáldemokrata platformja. = Népszabadság, dec. 31./

"Dec. 30-án ülést tartott a Demokratikus Konvenció, az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba képviselte. Megállapították, hogy a jelenlegi tárgyalásokkal Iliescu elnök a szélsőséges erőket is felölelő "nemzeti egységkormány" útját egyengeti. A Demokratikus Konvenció beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, kifogásolva azt, hogy a szenátus és a képviselőház felhatalmazta a Vacaroiu-kormányt arra, hogy a parlamenti vakáció idején törvényrendeleteket bocsásson ki. - Dec. 30-án nyilvánosságra hozták, hogy 118 ellenzéki képviselő kezdeményezésére mégis összehívják a parlament rendkívüli ülésszakát. /Iliescu nemzeti egységkormányt szeretne. = Népszabadság, dec. 31./ "

Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem vesz részt az Iliescu elnökkel jan. 11-re tervezett megbeszélésen, mert az államfő 1993. novemberében valótlanságokat állított róla a volt román király, Mihály tervezett látogatásával kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 10./

Mintegy 8-10 ezer románnak is kárpótlást nyújt a magyar állam a magyar hadsereg katonáiként elszenvedett szovjet hadifogságért, tudósított a bukaresti Adevarul jan. 10-i száma. A kárpótlás mintegy 36 ezer román állampolgárt érint, akiknek 20-25 százaléka román. /Népszabadság, jan. 11./

"Paul Everac a tévé vezérigazgatója jan. 10-én kénytelen volt lemondani. Az egy éve jogellenesen kinevezett Everac kiváltotta a demokratikus közvélemény ellenszenvét és tiltakozását. Elsősorban a Romanulban közzétett írása miatt, amelyet a Romania Libera amolyan "román Mein Kampf"-nak titulált. Országos felháborodást keltett az 1993. dec. 30-án bemutatott történelemhamisító film, amely azt sugallta, hogy Mihály király hozta be a szovjet hadsereget és az ő lelkén szárad Antonescu kivégzése. /Népszabadság, jan. 12./"

Nyugtalanságot keltett Romániában és Szlovákiában, hogy Magyarország Oroszországtól 30 MIG-29-es repülőgépet kapott, adósságai fejében - jelentette ki a Vocea Romaniei kormánylapban Spiroiu védelmi miniszter. /Népszabadság, jan. 12./

A politikai üldözöttek közül 360 ezren kértek kárpótlást Magyarországon, közülük 220-ezren már megkapták a kárpótlási hivataloktól a határozatot. A törvény lehetőséget ad ma külföldön élő állampolgárok kárpótlására is. Mintegy 80-90 ezer, főként Romániában, Szlovákiában, Izraelben élő egykori politikai üldözött, deportált, hadifogságot megjárt kap kárpótlási jegyet. /Kárpótoltak Erdélyből. = Népszabadság, jan. 25./