Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Népszabadság /Népszabadság online – NOL/
1075 tétel
1993. augusztus 9.
"Aug. 8-án Bukarestben tárgyaltak a bányászok és a kormány képviselői. A kormány felszólította a szénbányászokat a sztrájk befejezésére. A dél-amerikai útjáról hazatért Iliescu elnök az ún. "japán sztrájkot" ajánlotta, azt javasolta a bányászoknak, hogy fehér szalaggal ugyan, de dolgozzanak. A román elnök cáfolta Miron Cosma szakszervezeti bányászvezetőt, aki azt állította, hogy 1990 júniusában Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe. /Iliescu: Pénz helyett fehér szalag. = Népszabadság, aug. 9./"
1993. augusztus 10.
Nagyszebenben, az ortodox katedrálisban Iulian Radulescut kikiáltották a minden romák császárának, saját nemzetsége tette fel fejére a háromnegyed kilós aranykoronát. Radulescu kijelentette, hogy többé nem tér be ortodox templomba, mert népét, a csaknem ötmilliónyi romániai cigányságot megalázták. Saját templomot fog építtetni és saját iskolákat, mondta. /Korona a roma császár fején. = Népszabadság, aug. 10./
1993. augusztus 10.
Szabó Károly, a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság alapítója és tagja, a társaság román nyelvű kiadványainak szerkesztője Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban megtartott sajtóértekezletén elmondta, aug. 26. és 29. között Pécsett magyar-román polgári fórumot rendeznek, hogy előmozdítsák a két nép megbékélését. /Mag Péter, Bukarest: Magyar-román polgári fórum Pécsett. = Népszabadság, aug. 10./
1993. augusztus 16.
A bukaresti rádió Magyarországra irányuló adást /esténként fél tízkor/ indított el. Az első magyar nyelvű adást aug. 14-én Melescanu külügyminiszter üdvözölte. /Népszabadság, aug. 16./
1993. augusztus 16.
Aug. 15-én első ízben ültek össze megbeszélésre, ez még nem hivatalos tárgyalás, a szakszervezeti vezetők és a vasúttársaság alelnöke. A hatalom a sztrájkot eddig az erő pozíciójából kezelte, ügyészséggel, börtönbüntetéssel fenyegetőzött. Aug. 14-én, amikor a sztrájkolók Brassóból Iliescu elnökkel telefonon kezdtek tárgyalni, elnémultak a telefonok. /Magyar Nemzet, aug. 16./ Iliescu elnök szerint indokolt a sztrájk, azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt konszenzust sürgetett. /Népszabadság, aug. 16./
1993. augusztus 17.
Aug. 16-án leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Adrian Nastase sem tudta jobb belátásra bírni a sztrájkolókat, Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szintén sikertelenül tárgyalt. törvényszéki vizsgálat kezdődött egyes vasúti szakszervezeti vezetők ellen. Hatodik napja tart a vasúti sztrájk aug. 16-án, amikor délután Iliescu elnök fogadta a munkabeszüntetők vezetőit. Közben nő a feszültség, alaptalan bombariadó volt a brassói, illetve nagyváradi vasútállomáson. /Iliescu tárgyalt a mozdonyvezetőkkel. = Magyar Nemzet, aug. 17./ A MÁV eddigi vesztesége 35 millió forint. /Népszabadság, aug. 17./
1993. augusztus 18.
Aug. 16-án a védelmi miniszter meghívására Bukarestbe látogatott Sir Richard Ferderick Vincent tábornagy, a NATO katonai bizottságának elnöke. A kétoldalú kapcsolatokról volt szó Nicolae Spiroiu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain, fogadta Iliescu elnök is. Románia a NATO teljes jogú tagja kíván lenni, közölte Melescanu. /Románia NATO-tagságra törekszik. = Népszabadság, aug. 17./ Vincent tábornagy válasza: A NATO-val való szorosabb kapcsolatnak párosulnia kell a szomszédokkal való jó katonai együttműködéssel. Vincent tábornagy aug. 17-én továbbutazott a Moldovai Köztársaságba. /Magyar Nemzet, aug. 18./ Spiroiu cáfolta két NATO-támaszpont Romániában való létesítéséről szóló híreszteléseket, ilyen ajánlat el sem hangzott. /Az európai biztonság támpontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1993. augusztus 18.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 18-án összeülő Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban két javaslatot tett: "Az RMDSZ képviselete minimális követelményként terjessze a Nemzeti Kisebbségi Tanács elé a - marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki stb. - magyar politikai foglyok szabadon bocsátásának ügyét. Amennyiben igazságtalanul és törvénytelenül elítélt honfitársaink nem részesülnének azonnali amnesztiában, az RMDSZ vezetősége sürgősen vegye fontolóra a Kisebbségek Tanácsából történő haladéktalan kilépésünket - még az augusztus 31-re kitűzött határidő lejárta előtt." A másik javaslata szerint az RMDSZ-t ne képviselhessék azok, akik előzetesen részt vettek a hatalommal történt nemkívánatos egyezkedésekben. /Tőkés-indítvány az RMDSZ-ben. = Népszabadság, aug. 18./"
1993. augusztus 19.
Véget ért a hét napja tartó vasutassztrájk. Előzőleg, aug. 17-én a kormány a munkaszerződések azonnali felbontásával fenyegetett. Paul Teodoru közlekedési miniszter közölte, hogy a rendőrségnek nem kellett közbeavatkozni, bár mindenütt készenlétben álltak. Elmondta azt is, hogy senkit sem bocsátottak el. /Vasutassztrájk ? győztesek nélkül. = Népszabadság, aug. 19./
1993. augusztus 21.
"Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa találkozott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, előzőleg az RMDSZ vezetőivel és részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén. Max van der Stoel elmondta, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak. Tapasztalatairól beszámol az EBEÉ szeptemberi összejövetelén. "Úgy vélem, mindenütt, ahol kisebbségek élnek, problémák is felmerülnek, melyeket meg kell oldani" ? mondotta. A megoldás az emberi jogok tiszteletben tartása. /Ahol kisebbségek élnek, problémák is vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa elismeréssel beszélt a kisebbségek kérdésének kezelésében tapasztalható fejlődésről. /EBEÉ-elismerés Bukarestnek. = Népszabadság, aug. 21./"
1993. augusztus 23.
"Traian Chelebelu elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján külön foglalkozott a neptuni találkozóval. Cáfolta, hogy titkos tárgyalások lettek volna, a találkozót párbeszédnek mondta. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány elhatárolódik a "szélsőséges és revizionista jellegű" rendezvényektől. /Budapest határolódjon el a revizionistáktól. = Népszabadság, aug. 23./"
1993. szeptember 1.
Az RMDSZ konkrét eredményeket vár a magyar-román külügyminiszteri találkozótól, nyilatkozta a Népszabadságnak Markó Béla RMDSZ-elnök. Kezdettől fogva kérték, hogy részt vehessenek a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon, de ez eddig még nem realizálódott. A Neptun-vita eldurvult, mondta, és sok kárt okozott az RMDSZ-nek. /K. T.: Az RMDSZ eredmények vár a külügyi csúcstól. = Népszabadság, szept. 1./
1993. szeptember 1.
Az amerikai kormány még idén képviseleti irodát nyit Kolozsvárott, mondta Tom Lantos amerikai képviselő, aki magánlátogatáson volt Magyarországon. /Népszabadság, szept. 1./
1993. szeptember 6.
Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az Adevarulnak, elmondta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszterrel történő találkozóján felveti: Magyarországnak Románia ET-be való fölvételével kapcsolatos szavazata próbaköve lesz a Romániával való együttműködési készség őszinteségének. /Adevarul (Bukarest), szept. 4., ismerteti: Népszabadság, szept. 6./
1993. szeptember 6.
Az amerikai előadókörúton levő Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozott a Népszabadságnak. Elutasította a személye elleni vádakat. Hangoztatta, hogy felesleges a politikai vitákat a sárdobálás szintjére süllyeszteni. Hosszú évek aprómunkája kell, hogy kialakuljon a romániai magyarság intézményrendszere, ő ezért dolgozik. Az ünnepi, pirosbetűs szónoklatokat meghagyja másnak. Az egyetlen bűne, hogy másképpen dolgozik, mint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, tette hozzá. Tokay György az Etnikumközi Párbeszéd nevű amerikai kutatási program és az Erdélyért Kulturális Alapítvány meghívására tesz kéthónapos előadókörutat Amerikában. /Szónoklatok helyett szívós munkát. Nyilatkozik az RMDSZ frakcióvezetője. = Népszabadság, szept. 6./
1993. szeptember 7.
A parlament két házának szept. 6-i együttes ülésén tűzték napirendre az ellenzéki pártok közös beadványát a korrupcióval vádolt kormánytagok ügyében. Vacaroiu miniszterelnök előzőleg azt ígérte, hogy megcáfolja a vádakat. Hosszas ügyrendi vita után először felfüggesztették az ülést, majd másnap hajnalig tartott a vita. A kormánypárt rendre leszavazta az ellenzéki indítványokat. /Korrupciós vádak Bukarestben. = Népszabadság, szept. 7./
1993. szeptember 8.
Washingtonban magas rangú román küldöttség folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal a hosszú ideje zárolt készenléti kölcsön felszabadításáról. A kérdésről csaknem egy éve folyó tárgyalások rendre kudarcba fulladtak. A Nemzetközi Valutaalap elégedetlen a nagymértékű költségvetési hiánnyal, a reformfolyamatok megtorpanásával. Iliescu elnök ugyanakkor cáfolta a nézeteltéréseket, szerinte kizárólag technikai jellegű kérdések miatt késik az egyezmény aláírása. /Népszabadság, szept. 8./
1993. szeptember 9.
A Budapesten élő Kincses Előd a Népszabadságban jelezte: marosvásárhelyi lakására idézést kapott Bukarestből, hogy szept. 27-én jelenlejen meg gyanúsítottként bírósági tárgyaláson. Kincses Elődnek 1990. márc. 24-én kellett elmenekülnie Marosvásárhelyről, három év kellett, hogy összeállítsanak valami vádat ellene. Két magánvádló indított ellene eljárást sajtó útján elkövetett rágalmazás címén. A vád gyenge lábakon áll, amit ugyanis Kincses Előd állított a marosvásárhelyi RMDSZ-székház ostromáról és Sütő András bántalmazásáról, az világszerte közismert. /A Népszabadságban olvastuk - Kincses Előd: Bukarestbe idéztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozott a Népszabadságnak, kifejtve, hogy fontosnak tartja a magyar külügyminiszterrel történő találkozást. Tárgyalni szeretne az alapszerződésről, ragaszkodva a területi záradékhoz. Az RMDSZ közvetlenül nem vehet részt a két ország közötti tárgyalásokon, de konzultálnak a szervezettel. Szerinte a jelenlegi körülmények között feszültséget keltene Kolozsváron a konzulátus újramegnyitása. Tagadta a kisantant újraélesztését, azonban a kisebbségi kérdésben egyeztetik álláspontjukat, mert erre vonatkozóan Magyarország álláspontja is egységes szomszédaival szemben. /Léderer Pál: A tangót ketten táncolják. Népszabadság-interjú Teodor Melescanu román külügyminiszterrel. = Népszabadság, szept. 14./
1993. szeptember 15.
A Romániai Magyar Szó a magyar külügyminiszter látogatása előtt Teodor Melescanu külügyminiszterrel szeretett volna interjút készíteni. Ennek érdekében egy hete ígéretet kaptak arra, hogy a külügyminiszter külön interjút ad a lapnak. Három kérdést előre bediktáltak Mircea Geoana külügyi szóvivőnek, azzal, hogy továbbítsa a miniszternek. Sokszoros telefonon történt kérés után Geoana átnyújtotta a válaszokat tartalmazó magnószalagot. Kiderült, hogy a szalag üres volt. Végül mégis küldték a jó szalagot, azon viszont Teodor Melescanunak a Népszabadságnak adott interjúja volt. /Székely László: Sajátos köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1993. szeptember 17.
Amerikában még bizalmatlanok a magyar kisebbség autonómia-törekvéseivel szemben, nem szívesen foglalkoznak kollektív kisebbségi jogokkal, nyilatkozta a Népszabadságnak amerikai körútjának végén Tokay György. /Füzes Oszkár: Amerikában még bizalmatlanok az autonómiatörekvésekkel szemben. = Népszabadság, szept. 17./
1993. szeptember 18.
A kormány szept. 17-i ülésén megtárgyalta a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatát a kétnyelvű helységtáblák bevezetéséről és megbízta a kormány főtitkárságát, dolgozza ki az erről szóló rendeletet. /Népszabadság, szept. 18./
1993. szeptember 21.
"Jeszenszky Géza külügyminiszter látogatása úgy ért véget, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően, írta az Evenimentul Zilei szept. 20-i száma. /Bukarest: nincs konkrét eredmény. = Népszabadság, szept. 21./ Az Evenimentul Zilei ugyanezen számában Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár kijelentette, hogy Románia versenyben áll Magyarországgal a NATO-ba való felvételért. "A külföldi magyar körök sokban hozzájárultak ahhoz, hogy Romániáról hamis kép alakuljon ki", állapította meg az államtitkár. /Román lapok Jeszenszky látogatásáról. Nem volt diadalmenet. = Pesti Hírlap, szept. 21./"
1993. szeptember 30.
Szept. 29-én befejezte Vacaroiu miniszterelnök háromnapos oroszországi látogatását. Csernomirgyin miniszterelnök kemény hangon tárgyalt vendégével, kéznyújtás helyett az oroszok öklüket rázták, írták a román lapok. Románia szeretné elérni, hogy a kétoldalú alapszerződésben Oroszország mondja ki a Molotov-Ribentrop-paktum semmisségét és ismerje el a most részben Ukrajnához tartozó besszarábiai területek elcsatolásának jogtalanságát. Csernomirgyin hallani sem akart erről. Az orosz fél megígérte a kétmilliárd köbméter földgáz szállítását Romániának, előbb azonban az eddigi számlákat, sokmillió dolláros adósságot ki kell fizetni. A tárgyalások egyéb részleteit homály fedi. /Felemás román-orosz találkozó. = Népszabadság, szept. 30./
1993. október 11.
Okt. 10-11-én Bukarestben tárgyalt Frank Wisner, a Pentagon államtitkár-helyettese, a román-amerikai védelmi munkacsoport első ülésén. A közös nyilatkozat szerint a megbeszéléseken lerakták a két ország közötti katonai és védelmi együttműködés alapjait. Az amerikai vendégeket fogadta Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter. /Román-amerikai katonai együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ - Egy hete fogadta el a szenátus az új védelmi törvényt, melynek célja a román fegyveres erők gyors korszerűsítése, tekintettel a NATO-hoz való csatlakozásra. A román fegyveres erők létszáma 200 ezer fő. /Pentagon-Küldöttség a román fővárosban. = Népszabadság, okt. 12./ Okt. 5-én fogadták el a törvényt.
1993. október 14.
Az RMDSZ kongresszusán a magyar parlament pártok képviseltetik magukat. A kongresszura utazó magyar politikusokkal beszélgetett az újságíró. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem vár nagy áttörést - például az RMDSZ-en belüli megosztottság megszűnését -, de reméli, hogy az álláspontok egyértelműbbé válnak a brassói kongresszus után. Tabajdi Csaba /MSZP/ szerint sorsdöntő lesz a kongresszus abban, hogy sikerül-e egységet teremteni a vezetésben belüli platformok között. A kérdés az, hogy képes-e a magyar kisebbség jogainak hatékony képviseletére az RMDSZ - mondta Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője. /Dési András: Az RMDSZ előtt még hosszú az út. = Népszabadság, okt. 14./
1993. október 19.
Volker Rühe német védelmi miniszter meghívására Bonnba érkezett Nicolae Spiroiu védelmi miniszter. A németek elsősorban kiképzési kérdésekben akarják segíteni a román haderő reformját, derült ki az okt. 18-án aláírt megállapodásból. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ Rühe leszögezte: Románia NATO-tagsága belátható időn belül nem képzelhető el. Spiroiu reménykedett benne, hogy Bonnban bíztatást kap a NATO-hoz csatakozásra, ahogy korábban Rühe a lengyel, magyar, cseh tagság lehetősége mellett érvelt. /Német-román katonai megállapodás. = Népszabadság, okt. 19./
1993. október 19.
A háztartási tüzelőanyag, a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás árának 4-9-szeresére, a gázolaj és a benzin árának 2025 %-os növelése után bejelentették, hogy a tej és tejtermékek ára 50-60 %-kal nőnek, a kiskereskedelmi húsárak pedig kétszeresükre emelkednek. A bérből és nyugdíjból élők milliói havi 20 ezer lejnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. Megsegítésükre a kormány elhatározta, hogy márc. 1-jéig havonta ötezer lejjel növeli jövedelmüket. Ennek fedezésére elhatározták, hogy minden külföldre utazó román állampolgár ötezer lejt fizessen egy-egy utazás alkalmával. /Ismét árrobbanás Bukarestben. = Népszabadság, okt. 19./
1993. október 25.
Okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. A következő szobrot Marosvásárhelyen akarják felállítani. /Újabb Antonescu-szobor? = Vasárnapi Hírek, okt. 24, Antonescu-szobor Marosvásárhelyen is? = Népszabadság, okt. 25./
1993. október 25.
Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 24-én tért haza angliai látogatásáról. Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésére született meg az Európai Stabilitási Egyezmény gondolata. A fő probléma a kisebbségi kérdés rendezetlensége. Magyarország elvárása, hogy a tárgyalási folyamatokba vonják be a kisebbségek képviselőit. /Jotischky László: A kisebbségeket ismerjék el tárgyalópartnernek. = Új Magyarország, okt. 25./ Az elmúlt napokban Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Nagy-Britanniában tárgyalt. Fogadta őt Douglas Hogg külügyi államminiszter, találkozott kisebbségi és emberi jogi csoportok vezetőivel. Entz Géza tárgyalásai a kisebbségek európai perspektívába helyezésére összpontosított. Nagy teret szenteltek a Balladur-terv néven ismert koncepciónak, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy a különböző nemzetközi erőfeszítéseket közös csatornába egyesítse. /A kisebbség ne legyen feszültségforrás. Entz Géza londoni megbeszélései. = Népszabadság, okt. 25./