Több elképzelés létezik az erdélyi autonómiáról, melyek az RMDSZ vezetői - Szőcs Géza, Katona Ádám, Balázs Sándor - nevéhez kötődnek. Legutóbb dr. Csapó József autonómia-tervezete /Memorandum a romániai magyarság belső önrendelkezéséről - közölte: Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./ jelent meg. Király Károly szerint Csapó Józsefé a legjobb a tervezetek közül. Ez a tervezet vitaalap lehet a jövőben. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi önrendelkezés tervei. = Népszabadság, ápr. 19./

Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./

"Kónya Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, hogy Antall József szerint csak abban az esetben kerülhet sor a magyar-román szerződés aláírására, ha ismét megnyílik a kolozsvári magyar konzulátus, tisztázódik a romániai magyarság státusa, és megnyílik a Bolyai Egyetem. Az RMDSZ-képviselő hangsúlyozta a romániai magyarok hídszerepét. /N. I. Zs.: A magyar-román alapszerződés feltételei. = Magyar Hírlap, ápr. 20./ Mircea Geoana román külügyi szóvivő ápr. 21-i sajtótájékoztatóján "a magyar sajtó által Antall Józsefnek tulajdonított kijelentésekre" hivatkozva bírálta, hogy a magyar fél előzetes feltételekhez köti az alapszerződést. /Mag Péter: Bukarest bírálja az "előfeltételeket". = Népszabadság, ápr. 22./ Maga Kónya Hamar Sándor képviselő elismerte: sajnálatos félreértésként jelent meg a Magyar Hírlapban az ő nyilatkozataként, hogy a magyar-román alapszerződés alapfeltétele a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem. Valójában Antall József miniszterelnök egy esetleges csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között említette ezeket. /Bigdán Tibor: A magyar-román kapcsolatok általános rendezéséről volt szó. = Magyar Hírlap, ápr. 22./"

Ápr. 21-én erőszakkal akarták kiköltöztetni a Kolozsváron Korunk szerkesztőségét. Liviu Medrea alpolgármester semmisnek nyilvánította az ügyben kimondott bírósági halasztást. Lejárt a munkaidő, a rakodók nem voltak hajlandók túlórázni, ezért elmaradt a kiköltöztetés. /Népszabadság, ápr. 22./

A román külügyi szóvivő sértésnek vette Antall József miniszterelnöknek a Magyar Hírlapban közölt álláspontját /annak ellenére, hogy azt a másnapi Népszabadság cáfolta/. Ugyanis Antall nem az alapszerződésről szólt, hanem a legközelebbi magyar-román találkozó egyik feltételéről. A román lapok elutasítóan reagáltak az RMDSZ budapesti látogatására, az autonómián a területi autonómiát értik és azt elvetik. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség képviselője szintén teljességgel kizárta a területi autonómia lehetőségét. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A külügyi szóvivő is reagált. = Magyar Nemzet, ápr. 22./

"Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./"

A román biztonsági szervek operatív parancsnokságot hoztak létre, tekintettel az áremelések miatt máj. 5-re meghirdetett általános sztrájkra és tüntetésre. Az SRI a legérzékenyebb pontok közé sorolta a székelyföldi városokat is, holott ott nem terveztek tüntetést. /Rendőri készültség a román sztrájkok előtt. = Népszabadság, ápr. 28./

Funar elérte Kolozsvár városi tanácsának ápr. 30-i ülésén, hogy népszavazást tartanak a városban a Bolyai Egyetem és a magyar konzulátus újraindítása ügyében. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ a döntés ellen fellebbezni foga prefektúrán. /A kolozsvári tanács a népszavazásra voksolt. = Népszabadság, máj. 4./

Május elsejétől hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. Ezzel együtt a fizetések is emelkedtek, a de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. /Hat-tízszeresére emelték az élelmiszerek árát Romániában. = Népszabadság, máj. 3./

A sztrájkot a román metrósok kezdték meg máj. 3-án, hajnaltól délután négyig leállt a bukaresti metró, dolgozói bejelentették, hogy folytatják a napi tizenkét órás sztrájkot. /Mag Péter: Metrósok kezdték a román sztrájkot. = Népszabadság, máj. 4./

Románia Európa Tanácsba történő felvételét szigorú feltételekhez kell kötni, jó lenn ezt a szervezet októberi közgyűléséig elnapolni - jelentette ki Tőkés László püspök Párizsban, sajtóértekezletén. A püspök nyugat-európai körútja során igyekszik reális képet kialakítani a mindenáron az Európa Tanácsba belépni kívánó Romániáról. Tőkés László szerint három feltételhez kellene kötni a csatlakozást: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvi oktatás megoldása és a nemzeti kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetése. /Tőkés Lászó a román ET-tagságról. = Népszabadság, máj. 4./

Máj. 4-én Teodor Melescanu külügyminiszter egynapos hivatalos látogatást tett Pozsonyban, tárgyalt szlovák kollégájával, Vladimír Meciar miniszterelnökkel és Michal Kovác elnökkel. A két külügyminiszter parafálta a szlovák-román barátsági szerződést. /Parafálták a román-szlovák alapszerződést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Meciar leszögezte, hogy Magyarországgal vannak problémáik, elsősorban Bős miatt. /Meciar és Melescanu Magyarországról. = Népszabadság, máj. 5./

Entz Géza államtitkár Washingtonba érkezett, ahol a külügyminisztérium politikatervező és emberjogi vezetőivel fog találkozni, részt vesz a Carnegie Alapítvány nemzetközi kisebbségügyi szemináriumán, majd előadókörutat tesz az Egyesült Államokban. Az államtitkár a sajtótájékoztatón a kisebbségi problematikáról összefoglalta a magyar álláspontot, kiemelve, hogy nem a határok megváltozatása, hanem az önrendelkezési törekvések érvényesítésének államhatárokon belüli megvalósítása a cél. /Önrendelkezést az államokon belül. = Népszabadság, máj. 5./

"Iliescu elnök máj. 17-én Zágrábba érkezett. Mit keres a román államfő a "délszláv darázsfészekben"? - találgatja a román sajtó. Az Evenimentul Zilei szerint a látogatás csak ürügy arra, hogy Iliescu nem hivatalosan találkozhasson Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével. /Mag Péter, Bukarest: Bukarest közvetíteni akar? = Népszabadság, máj. 18./"

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője szerint az RMDSZ-ben elmélyült az erkölcsi, politikai válság. Az RMDSZ tagságának többsége Tőkés László irányvonalát, a hatékony kisebbségi önrendelkezést, autonómiát helyesli, a vezetők nagy része azonban alapvetően engedékeny a legfontosabb kérdésekben. Katona Ádám szerint Markó Béla nyilvánvalóan Tőkés László ellen lép fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, tagadhatatlan, hogy az RMDSZ-ben belső viták folytak. A brassói kongresszus azonban egyértelműen az autonómia mellett kötelezte el az RMDSZ-t. A román hatalom többször megkísérelte Tőkés Lászlót leválasztani az RMDSZ-ről. Közte és Tőkés László között nincs ellentét, erősítette meg Markó Béla. /Népszabadság, máj. 25./

"A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ "

A magyar alapszerződés egyelőre csak távlati dokumentum, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Szerinte ennek egyik oka a határok sérthetetlenségének elve, amelyet Budapest károsnak tart. /Mag Péter: Chebeleu: Távolban az alapszerződés. = Népszabadság, jún. 1./

Fey László visszatért az etnikai tisztogatás kérdéséhez, mondván, ez hibás szóhasználat, Romániában erről nem beszélhetünk, inkább hátrányos megkülönböztetésről, negatív diszkriminációról, jogtiprásról, elnyomásról, gyűlöletkeltésről, uszításról. Ez a konok túlzás még a demokratikusan gondolkodó románokban is ellenérzést kelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Fey László korábban is írt Tőkés László ellen, a brassói kongresszus előtt azt bizonygatta, hogy a püspök nem alkalmas az RMDSZ vezető posztjára /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Fey ítéletét cáfolja, hogy dr. Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke több írásában kifejtette, hogy etnikai tisztogatásról beszélhetünk, így a magyarországi /Népszabadság, ápr. 6., Pesti Hírlap, ápr. 21./, a romániai magyar /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ és a román nyelvű sajtóban /Evenimentul Zilei, az itt megjelent cikke ellenséges fogadtatásáról: Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

"A L`Osservatore Romano interjút közölt Jakubinyi Györggyel, Gyulafehérvár segédpüspökével, a romániai püspöki konferencia titkárával. A Vatikán ígéretet tett arra, hogy a pasztorális átszervezés következő lépéseként Gyulafehérvár és a többségében magyarok alkotta három erdélyi püspökség együtt formálna önálló egyházmegyét. A kétmilliós erdélyi magyarság fele katolikus. A Kárpátokon túl kétszázezer római katolikus él, ők a moldvai csángók. A görög katolikusokat a román nemzet árulóinak kiáltják ki az ortodoxok. "A nyugati típusú kereszténység az ortodoxok szemében kimondottan magyar jelenség, a mostani időkben együttműködni a katolikusokkal, ráadásul ha magyarok is, mindinkább veszélyes." Sem a római, sem a görög katolikus egyház nem kapta vissza épületeit, iskoláit. A két világháború között létezett Katolikus Státus 183 elemit és 32 középiskolát működtetett. /L`Osservatore Romano (Róma), máj. 28., ismertette: Népszabadság, jún. 10./"

Pozsonyban találkoztak a határon túli magyar nyelvű rádióadások képviselői. Kollégák érkeztek Kolozsvárról, Marosvásárhelytől, Temesvárról, Újvidékről, Szabadkáról, sőt Szlovéniából is. Több alkalommal is szerveztek ilyen találkozót Budapesten és most első ízben egy szomszédos országban. /Határon túli magyar rádiósok találkozója. = Népszabadság, jún. 12./

Teodor Melescanu külügyminiszter a Cronica Romana napilap jún. 16-i számában helyesbített, mert a sajtó nem adta vissza pontosan szavait. Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszterrel tárgyalva azt hangsúlyozta, hogy a kölcsönös bizalom szempontjából fontos lenne az, hogy Magyarország nagyon határozottan támogassa Románia felvételét az Európa Tanácsba. /Bukarest gesztust vár. = Népszabadság, jún. 17./

"Iliescu elnök méltánytalannak minősítette az RMDSZ álláspontját a nemzetiségi jogsérelmek ügyében. Szerinte csak egyedi, elszigetelt jelenségek vannak. - Meciar szlovák miniszterelnök Bukarestben kijelentette: a "magyar nemzeti kisebbség közös gondja Romániának és Szlovákiának". /Iliescu és az RMDSZ vitája. = Népszabadság, jún. 25./ Iliescu elnök jún. 24-i sajtóértekezletén megismételte tételét: az első világháború után 200 ezer román élt Magyarországon, mára alig tízezren maradtak, a magyar állam asszimilációs politikája miatt. /Magyar Nemzet, jún. 25./"

A Romániai Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke, Emil Constantinescu aláírásával kormányzati alternatívát kínáló politikai állásfoglalást tett közzé. Annak ellenére, hogy felszólították a kormányzó pártot, hogy határolják el magukat a kommunista restauráció és az idegengyűlölő, nacionalista szélsőségesektől, sem a párt, sem az államfő nem mondott le arról, hogy ezekkel a reformot ellenző erőkkel folytassák politikájukat. Az RDK szerint csak a reformot támogató erők kormányra kerülése vethet véget a válságnak. /Átrendeződik a román pártpaletta. = Népszabadság, jún. 28./

Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának, leszögezte, hogy szüksége lenne a két ország vezetőinek találkozójára. A kolozsvári konzulátus megnyitása elől kitért: most ez a lépés nem lenne pozitív. A külügyminiszter szerint az alapszerződés megkötése meggyorsítaná az együttműködést. A román-magyar határátkelőhelyek helyzetével kapcsolatban a pénzhiánnyal és a jugoszláv válsággal indokolta a nehézségeket. Melescanu azt állította, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámvizsgálattól. /Az alapszerződéssel javulna az együttműködés. = Népszabadság, júl. 10./ A Vám és Pénzügyőrség illetékese cáfolta Melescanu állítását, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámkezeléstől. /Népszabadság, júl. 10./

Alain Juppé francia külügyminiszter Budapestre látogatott, fogadta Antall József miniszterelnök, Juppé átadta a kormányfőnek Édouard Balladur kormányfő meghívását. Alain Juppé kollégájával, Jeszenszky Gézával áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és nemzetközi problémákat is megvitattak. Juppé részletesen ismertette a Balladur-tervet. Ennek értelmében Párizsban átfogó európai konferencia összehívását szorgalmazza, amely egyezmény aláírásával zárulna. E megállapodás rögzítené az elmúlt években kialakult új európai helyzetet. Jeszenszky szerint különösen fontos, hogy a Balladur-terv nagy súlyt helyez a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására. /K. T.: Francia-magyar egyeztetés kisebbségi ügyekben. = Népszabadság, júl.14./ A Balladur-tervet nagymértékben az erdélyi feszültség ihlette. Látták, hogy Budapest és Bukarest remény nélkül elhúzódik. /Balladur-terv az európai stabilitásra. Erdély volt az ihletője. = Magyar Hírlap, júl. 14./

Vezér Erzsébet ismertette Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ című, a püspök 1990 és 1992 között közötti beszédeit, üzeneteit, közérdekű leveleit tartalmazza. Tőkés László könyvét mindenkinek el kell olvasnia, aki együttérez a romániai magyarsággal és ismerni karaja életük nehézségeit, harcaikat ? ajánlotta Vezér Erzsébet. /Segélykiáltás a világhoz. = Népszabadság, júl. 21./

A kisebbségi autonómiák lehetőségeiről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsváron az RMDSZ és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ vezetői. A VMDK küldöttsége jún. 23-án érkezik Kolozsvárra Ágoston András elnök vezetésével. Markó Bélával megvitatják majd a kisebbségi autonómiatörekvések esélyeit is. /RMDSZ-VMDK csúcs az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 23./

Király Károly a határkérdésről mondta el véleményét. Erdély a türelem földje volt mindig, az is kell, hogy maradjon. Amennyiben Magyarország aláírná a követelt határzáradékot, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király Károly a megoldást az autonómiában látja. /Mag Péter: Beszélgetés Király Károllyal a romániai magyarság jövőjéről. = Népszabadság, júl. 23./

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen Fábián Ernő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai forradalmak nem eredményeztek elitváltást. Az átalakulási időszakban elakadt az újítási készség. Marian Tata, a Pro Democratia román emberjogi szervezet elnöke kijelentette, hogy a konzervativizmus restaurációs erő, nehezíti a demokratikus átalakulást. Molnár Gusztáv, a Dunatáj Intézet vezetője arról beszélt, hogy hiányoznak az életképes politikai erők. /(n. i. zs.): Az erdélyi szabadegyetem a távlatokról. = Magyar Nemzet, júl. 24./ Markó Béla RMDSZ-elnök Bálványosfürdőn kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyos. Az RMDSZ autonómia-igényéről nem fog lemondani. Ezért a Demokratikus Konvenció válaszút előtt áll. /Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 24./ Markó Béla Bálványosfürdőn előadásában az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ viszonyát elemezte. A DK a nemzetállami mentalitás alapján áll, a közösségi jogokat, az autonómiát nem fogadja el. A román ellenzék nyugati megítélésének fontos eleme a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos álláspont. Az RMDSZ-nek is érdeke az együttműködés, azonban programjából nem engedhet. /Markó Béla bálványosi előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./