Az RMDSZ autonómiatörekvései a román alkotmány, valamint a kisebbségi nyelvek chartája és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait, olvasható az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 18-i állásfoglalásában. Az RMDSZ elleni összehangolt kampány meglepő, mert az RMDSZ autonómiára és önkormányzatra vonatkozó elképzelése szerepel az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetében, amelyet már 1993. novemberében benyújtott a parlamentnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22., Népszabadság, jan. 20./

Gazda József /Kovászna/ kiáll Tőkés László mellett, a Népszabadság hasábjain. /Népszabadság, jan. 20./

"A Nagy Benedek-féle röpirat alaptalan támadás volt, a röpiratot mindannyian elítélik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az újságíró kérdésére, a Tőkés-vitáról. "... véleményem szerint hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSZ képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet." Nem szabad belesétálni a csapdába, hogy belső vita kössön le minden energiát és ezáltal védtelenné váljanak a súlyos kihívásokkal szemben. Itt van az autonómia elleni támadáshullám, ennek egy része a Demokratikus Konvenciótól jön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"Az ilyen jellegű belső konfliktusok kezelése természetesen sok energiát emészt fel, de szeretném megnyugtatni a közvéleményt: nem áll fenn az a veszély, hogy az RMDSZ mint szövetség megoszlik vagy szétszakad." Meg kell tanulni a vitákat kezelni. A tanulságokat a képviselőházi frakcióülésen összegezik. /Népszabadság, jan. 20./ "

A Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézete kérdőíves felméréssel vizsgálta a nemzeti azonosságtudatot a különböző országokban élő magyarok körében. A felmérés azt mutatja, hogy Kárpátalja és Erdély jelentik a magyarságtudat legpozitívabb, Vajdaság és Magyarország pedig a legkevésbé pozitív hangoltságú régióit, ismertette a megállapításokat a vizsgálat vezetője, Gereben Ferenc. /Népszabadság, jan. 21./

A bukaresti Evenimentul Zilei a legolvasottabb napilap, melyben Ion Cristou cikksorozatában bírálta az RMDSZ-t. Az RMDSZ radikalizálódását azzal magyarázza, hogy egyes vezetőinek nem tetszett a magyarországi kormányváltozás. Most a Horn-kormány nehézségekkel küzd, népszerűtlen intézkedésekre kényszerül, az RMDSZ aktívan részt vesz a magyarországi politikai harcokban, a jobboldali erők oldalán, írja Cristou. Fey László (Kolozsvár) elfogadja ezt a nézetet. /Népszabadság, márc. 17./ Fey László évek óta jelentkezik Tőkés Lászlót támadó cikkeivel, ő a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform sajtótitkára /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

"Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./ "

Tabajdi Csaba államtitkárral folytatott zárótárgyalásai után jan. 26-án hazautazott Budapestről Hrebenciuc kormányfőtitkár. Tabajdi Csaba összefoglalta a látogatás eredményeit: a párbeszédet folytatni kell, megállapodtak a kisebbségek helyzetéről folyó tárgyalások intézményesítésében, Hrebenciuc megígérte, hogy személyesen fog tárgyalni az RMDSZ vezetőivel. Lábody László, a HTMH elnöke leszögezte: Hrebenciuc, a kormány második embere kész arra, hogy Budapestre jöjjön, ez sokatmondó. Vállalta, hogy a kisebbségi kérdésről fog tárgyalni. /Népszabadság, jan. 27./

"Jan. 26-án a kormánypárt terjedelmes közleményt adott ki a hat magyar parlamenti párt állásfoglalásával kapcsolatban. Nincs szó az RMDSZ betiltásáról. Az RMDSZ autonómia-koncepciója a "normális állami életet" fenyegetik, a magyar pártok pedig felsorakoztak az RMDSZ mögé. A kormány nem folytathat külön dialógust állampolgárainak "csak egy részével". - A kormány semmivel nem vádolta a magyar kisebbséget, hanem egyes RMDSZ-vezetők felelősségét hangsúlyozta. Az RMDSZ autonómia-politikája ellenkezik az európai normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A magyarországi politikusok "az utolsók között jogosultak véleményt mondani a kisebbségek helyzetéről..." /Népszabadság, jan. 27./"

"Az RMDSZ képviselőházi csoportja jan. 26-i rendkívüli ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy Benedek röpiratának ügyét napirendre tűzze. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 27., 459. sz./A rendkívüli ülés másik napirendi pontja a kormány és az RNEP nyilatkozatainak megvitatása volt, tájékoztatott Szilágyi Zsolt képviselő. A Funar-nyilatkozat lakosságcserét és a román fegyveres erők magyaroktól való megtisztítását követelte. "A kormány mind a mai napig nem határolódott el hivatalos nyilatkozataiban sem Funar, sem az igazságügy-miniszter kijelentéseitől" - állapította meg Szilágyi Zsolt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Tokay György elmondta a Népszabadság tudósítójának, hogy példátlan az európai joggyakorlatban, hogy Chiuzbain igazságügy-miniszter és az alkotmánybíróság egyik tagja prejudikálta az RMDSZ betiltási eljárását. A román kormány nyilatkozata csak aláhúzza ezt az értékelést. /Népszabadság, jan. 28./"

Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./

Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő bejelentette, hogy febr. 6-án és 7-én román külügyi tárgyalóküldöttség érkezik Budapestre, a kétoldalú kapcsolatok rendezésére irányuló novemberi emlékeztető még nyitott pontjainak kidolgozására. /Népszabadság, febr. 1./

"A Le Monde Román nacionalizmus című vezércikke az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásait kommentálta. A szélsőségesen nacionalista mozgalmak "szeparatizmusnak" bélyegezték az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását. A "magyar szeparatizmustól" való félelem mögött a hatalom decentralizálástól való félelme rejlik. 1990 óta 160 polgármestert leváltottak /Le Monde (Párizs), febr. 1.. ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2., Népszabadság, febr. 3./"

Az a mód, ahogy Székelyudvarhelyen Orbán Balázs szobrának leleplezését megszervezte az RMDSZ, Románia elleni sértést jelentett, hangoztatta Traian Chebeleu, az államfő szóvivője febr. 7-i sajtóértekezletén. Kifejezte reményét, hogy a jövőben alkalmazni fogják az idegen államok nemzeti jelképeinek használatára vonatkozó törvényt, a hatóságok pedig intézkedni fognak. /Népszabadság, febr. 7./

A román kormánykoalíció négy pártja - köztük Funar elnök - febr. 8-án virradóra véget ért tanácskozásukon megerősítették, hogy támogatják a kormányt. Vacaroiu miniszterelnök azt a határozatukat nevezte a legfontosabbnak, amely szerint a kormánynak a jövőben határozottabban kell fellépnie az alkotmány és a törvények érvényesítése érdekében. -Petre Turlea független képviselő kezdeményezésére a kormánytöbbség pártjainak 52 képviselője határozati javaslatot nyújtott be a képviselőházban az RMDSZ vezetői által tett nyilatkozatok elítélésére. -Az Adevarul febr. 8-i számában Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa dossziét állított össze Funar polgármester törvénysértéseiről, amelyek alapján a polgármester felmentését lehet kezdeményezni. /Népszabadság, febr. 9./

"Fey László /Kolozsvár/ Mérsékeltek és radikálisok címen a Népszabadságban fejtette ki nézeteit. Szerinte a mérsékeltek tudják, hogy a kisebbség nem politizálhat erőpozícióból. Szövetségesül szeretnék megnyerni a demokratikus román erőket. A radikálisok türelmetlenek. "Nem bíznak a román demokratikus erőkben, nem is keresnek köztük szövetségeseket..." A radikális hangoskodás kitűnő szolgálatot tesz a román ultráknak, vallja Fey. A radikalizmus tömegbázisa Székelyföld. Ezt az irányzatot támogatja sok Erdélyből emigrált. A radikális szárnyat segítette az előző magyar kormány is, állítja a cikkíró. Fey szerint az RMDSZ lépéseit nem egyeztette a Demokratikus Konvencióval. /Fey László: Mérsékeltek és radikálisok. = Népszabadság, febr. 10./"

1994 decemberében hirdette meg a Duna TV nyereményjátékát. Azt kérte a nézőktől, hogy írják meg, melyik három műsort kedvelik a legjobban. A levélírók között ötven televíziót sorsolnak ki. Százötvenezer levél érkezett, a legtöbb /százezer (!)/ Erdélyből. A nyertesek közül harmincnyolcan erdélyiek voltak. A múlt héten Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, majd Csíkszeredában ünnepélyesen átadták az erdélyiek nyereményeit. -Óriási hatása van a Duna TV-nek. /Népszabadság, febr. 10./

A magyar külügyminisztérium mérlegeli, hogy milyen formában és milyen szinten reagáljon a román parlamentben elfogadott, RMDSZ-t elítélő határozatára. /Népszabadság, febr. 15./

Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság vezetője a Cronica Politica legújabb számában elemezte a kisebbségvédelmi keretegyezmény aláírásával kapcsolatos román állásfoglalást. Nem fogadta el Melescanu külügyminiszter kijelentését: Magyarország és Románia is csatlakozott a ET kisebbségvédelmi keretegyezményéhez, nincs már semmi akadály az alapszerződés útjában. Amint a neve is mutatja, ez csak keret, a kormányok nem hivatkozhatnak szövegére valamelyik kisebbség jogos kérelmének visszautasításakor. /Népszabadság, febr. 15./

Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./

Tizenkét erdélyi festőművész képeiből nyílt kiállítás febr. 23-án a Kossuth Klubban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./, a Határon Túli Magyarok Hivatala védnökségével. A kiállítók között volt a már elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteivel, Páll Lajos Korondról készült képeivel és Imets László. /Népszabadság, febr. 24./ Lábody László, a HTMH elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A kiállítás anyagát a febr. 21-én elhunyt Németh Géza lelkész gyűjtötte össze, a képek a Reménység Szigetén, a betegszobák falain találhatók.

"Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./"

Febr. 21-én megkezdődött Bukarestben, a külügyminisztériumban a román-magyar szakértői tárgyalás újabb fordulója. A magyar csoport élén Szőcs Ferenc, illetve Szénási György külügyminisztériumi főosztályvezetők állnak. A román csoportot Nicolae Titu, illetve Dumitru Ceausu főosztályvezetők irányítják. Előzőleg mindkét fél új szövegváltozattal állt elő. A felek parafálták a két ország intézményei közötti kapcsolatok témakatalógusát tartalmazó Emlékeztetőt. Az aláírásra a két fél óhaja szerint hamarosan közigazgatási államtitkári szinten kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23., Népszabadság, febr. 22./Az Emlékeztető a két és fél évvel korábban aláírt okmány felfrissítése. Az alapszerződésről tovább folyt a vita. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Az Emlékeztető négy fejezetből áll és 46 témát foglal magában. Az első fejezet politikai és jogi, a második gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrával összefüggő, a harmadik tudományos, kulturális, oktatási, a negyedik konzuli kérdéseket ölel föl, megjelölve a két fél által közösen megoldandó feladatokat. Az alapszerződést illetően a határkérdésben sikerült megállapodni, a kisebbségi jogok ügyében azonban nem sikerült egyetértésre jutni. A magyar fél azt szorgalmazza, hogy bizonyos normák, amelyek csak ajánlásként jelennek meg a nemzetközi dokumentumokban, a román fél számára a belső törvénykezés szintjére emelkedjenek. Erre már van precedens, a román-német alapszerződés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a magyar fél konzultált az RMDSZ-szel. /Székely László: Egyedülálló munkaokmány a két ország kapcsolataiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Febr. 21-én elhunyt Németh Géza budapesti református lelkész, az Erdélyi Gyülekezet és a Reménység Szigete karitatív központ alapítója. /Népszabadság, febr. 24./

"Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ "

"Balladur francia miniszterelnök, Kohl német kancellár, González spanyol miniszterelnök és Jacques Santer, az Európai Unió brüsszeli bizottsága elnöke közös levelet intézett Horn Gyulához, Nicolae Vacaroiuhoz, valamint Vladimír Meciar kormányfőhöz, amelyben üdvözlik az alapszerződések megkötésére tett erőfeszítéseket, egyben ösztönzik az érdekelteket a tárgyalások mielőbbi eredményes lezárására. A levelet márc. 3-án adták át Vacaroiu miniszterelnöknek. Vacaroiu válaszában kifejezte reményét, hogy a szerződés aláírása kiküszöböli "a radikális alapú álláspontokról kiinduló megközelítéseket és szabad teret nyit a román-magyar kapcsolatok erősítésére." /Melegedik, melegedik...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./"

"A Magyarok Világszövetsége budapesti székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek és pártok tanácskoztak az alapszerződésekről. A tanácskozás után a sajtóértekezleten a résztvevők hangsúlyozták: az alapszerződések megkötésénél a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségben élő nemzetrészek érdekeit. Élesen bírálták a szerződések megkötésére a márciusi dátumot. "Újratermelődhet az a Kádár-korszakbeli állapot, hogy nemcsak Bukaresttel, de Budapesttel is szemben állunk." - jelentette ki Tőkés László püspök. Pedig a kisebbségben élők kétszeresen is érdekeltek abban, hogy e kérdésben konszenzusra jussunk. Mégis, szinte zavaró tényezőnek számítunk - tette hozzá. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, márc. 4./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő, a sors a magyarságot, hogy elsietve alapszerződéseket kössön a kompromisszumokra nem kész szomszédokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./ A Kurír ilyen címen tudósított a tanácskozásról: Zsörtölődő határon túli kibicek. /Kurír, márc. 4./ "

Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 5-i sajtóértekezletén értelmezte Traian Chebeleu szavait: az csak arra vonatkozott, hogy Románia nem akart egy záros határidő sürgetésére szerződést kötni, de ez nem azt jelenti, hogy Románia nem kívánja megkötni az alapszerződést. /Népszabadság, márc. 6./

Alain Juppé francia külügyminiszter márc. 6-án, az EU miniszteri tanácsa ülése után Brüsszelben kijelentette: reménykedik, hogy Magyarország szomszédaival véglegesíteni tudja az alapszerződést. /Népszabadság, márc. 7./

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

"Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ "