Vadim Tudor lapjában, a Romania Maréban példátlan erejű támadást intézett Iliescu ellen /hatéves nemzetellenes uralkodás, KGB-gyanús, zsidók ültették az elnöki székbe és eladta nekik az országot stb./, totális harcot hirdetve Iliescu ellen. A bukaresti lapok versengve idézték ezt a durva cikket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 5./ Vadim Tudor közvetve halállal is fenyegette Iliescu elnököt. /Magyar Nemzet, okt. 7./

Sára Sándor, a Duna Televízió elnök-főigazgatója nyilatkozott katasztrofális anyagi helyzetükről. Az állami költségvetésből indokolatlanul keveset kapnak. A Duna TV műsorköltsége negyede a Magyar Televízió költségének. Sára minden idejében azon munkálkodik, honnan tudna pénzt szerezni a Duna TV-nek, ahelyett hogy eredeti terve szerint filmes tapasztalataival a műsort segíthetné. /Népszabadság, okt. 7./

Okt. 9-én Bukarestben Iliescu elnök beköszöntő beszédével megkezdődött az Interparlamentáris Unió /IPU/ közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Fokozott ütemben folytatták a belső építkezéseket a Parlament Palotájában, melynek építését Ceausescu erőltette, ez a Pentagon után a második legnagyobb ilyen építmény a világon. Mintegy 1200 résztvevő az előző napokban már megérkezett. Az IPU tárgyalási témái: a korrupció elleni küzdelem parlamenti támogatása, a szociális fejlődés stratégiái, a harmadik témát a tanácskozáson rögzítik. /Magyar Nemzet, okt. 10./ Iliescu elnök beszédében hangoztatta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Romániában meghaladja a nemzetközi normákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10., Népszabadság, okt. 10./

"Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./"

Iliescu elnök meggyőződése szerint a magyar-román történelmi kibékülés előre fog mozdulni, mindez nem helyettesíti, inkább kiegészíti az alapszerződést, nyilatkozta Iliescu a Frankfurter Allgemaine Zeitung okt. 12-i számában megjelent interjújában. A román államelnök ismételten visszautasította az erdélyi magyar kisebbség területi automómia iránti igényét, továbbá elutasította a tanügyi törvényt ért bírálatokat, a kétnyelvű oktatás megfelel az európai államokban alkalmazott gyakorlatnak. A jogosulatlan kritikáért az erdélyi magyar kisebbségi vezetőket tette felelőssé, akik Románia lejáratására törekednek. /Népszabadság, okt. 13./

Magyarország és Románia között nincsenek súlyos politikai problémák, nézeteltéréseik harmadrendű európai kérdések, jelentette ki Miguel Ángel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a bukaresti Romania Liberának nyilatkozva. /Népszabadság, okt. 13./

Öt romániai egyetemi központ - köztük Bukarest - hallgatói és főiskolásai napok óta tiltakozó sztrájkot tartanak a visszamenőleges érvényű oktatási és vizsgadíjak, valamint szállásgondjaik miatt. Liviu Maior oktatási miniszter elutasította a diákok-érdekképviseletek által sérelmezett intézkedések visszavonását, ezért a diákszervezetek általános sztrájkot helyeztek kilátásba. /Népszabadság, okt. 13./

Románia számára a hadsereg reformjának folytatása az egyedüli lehetőség a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben, hangoztatta okt. 13-i bukaresti sajtóértekezletén Gheorghe Tinca védelmi miniszter, ezzel közvetve válaszolt Paul Cheler leváltott hadseregtábornok bírálatára. Cheler nyugállományba helyezéséről kijelentette: a tábornok jó katona volt, nem annyira a nyilatkozatai számítanak, hanem inkább az, amit a hadseregért tett. /Népszabadság, okt. 14./

Bukarestben tovább tüntettek az egyetemisták, okt. 18-án a diákküldöttség tárgyalt Liviu Maior oktatási miniszterrel és más miniszterekkel. Vacaroiu miniszterelnök bekapcsolódott a megbeszélésbe, 50 %-os vasúti kedvezményt ígért. A diáksztrájk kiterjedt az ország különböző részeire. A bukaresti egyetemi diákszervezet vezetője azonban nem fogadta el a megállapodást, így az egyetemisták folytatják a tüntetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Liviu Maior oktatási miniszter elutasította a diákok követeléseit, Vacaroiu miniszterelnök viszont váratlanul bírálta a magas díjakat. A tüntetések folytatódtak, a diákok az utcákon ülve megtöltötték a kormányépület előtti teret. /Magyar Nemzet, okt. 20./ Bukarest utcáin nagylétszámú karhatalmi erő jelent meg, páncélozott járművek is feltűntek. - Az RMDSZ támogatja a diákság tiltakozását az antidemokratikus oktatási törvény ellen, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Népszabadság, okt. 20./

Fónay Jenő lemondott a Magyarok Világszövetségében betöltött alelnöki posztjáról. Távozásának az is az oka, hogy állandósultak az MVSZ-ben a viták. Bakos István, az MVSZ főtitkára elmondta, hogy Fónay továbbra is az MVSZ elnökségi tagja, távozásának indoka az, hogy a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöki teendői mellett nem tudja vállalni a szervezet alelnöki tisztségét is. /Népszabadság, okt. 21./

Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ okt. 24-i sajtótájékoztatóján a Magyarok IV. Világkongresszusáról és a jövő évi millecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó rendezvényekről volt szó. Az 1996. jún. 14-18-a között tartandó világkongresszusra két-háromezer résztvevőt várnak, melynek fő témaköre a magyarságtudat és a nemzeti stratégia lesz. Az MVSZ tizenöt kiemelt programján belül különösen fontosnak tartják a magyar polgármesterek világtalálkozóját, a Magyarországon végzett diákok első világtalálkozóját, valamint a világ magyarságát bemutató ópusztaszeri pavilon felállítását. Szorgalmazzák, hogy minden külhoni magyar településnek legyen hazai testvérkapcsolata. Az MVSZ főtitkára szerint tájékozatlanságból eredhet, hogy magyar értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben az összmagyarság első tanácskozásának megrendezésére hív fel. Az MVSZ meghívottai között ott szerepelnek a levél aláírói és mindazok, akikről a levél említést tesz. - Az MVSZ égisze alatt nemrég nyílt fórum, a Szent László Akadémia dékánja, Keszthelyi Péter elmondta, hogy a magyar gazdaságról rendeznek tanácskozást. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 25./

Okt. 25-én is folytatódott a romániai egyetemi központok hallgatóinak általános sztrájkja és tömegtüntetése az oktatási törvény megváltoztatásáért. Az egyetemi rektorok túlnyomó többsége támogatja a diákok követeléseit. A vezető kormánypárt ellenzi a tanügyi törvény felülvizsgálatát, helyette szociális természetű intézkedéseket szorgalmaz a diáktüntetések lecsillapítására. Leváltották a diákmozgalom által megbélyegzett Ianculescu minisztériumi főigazgatót, azonban ez nem elégítette ki a diákokat. A szakszervezeti szövetségek felszólították tagságukat, hogy támogassák a diákmozgalom követeléseit. /Népszabadság, okt. 26./

Okt. 23-án Bukarestben közel húszezer fiatal vonult a szenátus elé, megmozdulásukat a Rektorok Országos Tanácsa is támogatta. A tüntetők képviselőit kénytelen volt fogadni Oliviu Gherman szenátusi elnök is. A tüntető tömeg Vacaroiu kormányfő, Liviu Maior oktatási miniszter menesztését követelte. /Népszabadság, okt. 24./ Okt 23-án Kolozsváron tüntetett sokezer egyetemi hallgató és főiskolás. Jelentős főiskolai reformot, egyetemi autonómiát és Liviu Maior tanügyminiszter leváltását követelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

"Okt. 26-án magyar-román szakértői tárgyalások kezdődtek Budapesten, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok oktatási helyzetéről. Radó Péter minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője elmondta, hogy a munkacsoportot a magyar és román kormányfő varsói megállapodása alapján hozták létre. A tanácskozást követően a felek írásban is tájékoztatják egymást az adott témákról és a tárgyalást folytatják novemberben. Emil Pop, román oktatási minisztériumi főosztályvezető, a román delegáció vezetője elmondta, hogy miután "Romániában a kisebbségi oktatás igen fejlett", a magyarországi kisebbségi oktatás rendszerét szeretnék megismerni. A magyar fél a kormányzattól független szakértők hiányát tette szóvá, azzal együtt, hogy a román delegációban két magyar nemzetiségű személy /egy minisztériumi osztályvezető és egy tanfelügyelő/ helyet kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./ Magyar részről szóvá tették, hogy a román delegációban nem kaptak helyet a romániai magyar oktatás szakértői. /Népszabadság, okt. 27./"

"Iosif Gavril Chiuzbain igazságügyminiszter, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ tagja sajtóértekezletén kijelentette, hogy pártjára a barátságtalan erők sütötték rá a szélsőségesség bélyegét. Funart "jó szándékú embernek" mutatta be, mondván, Funar pártvezér az utóbbi időben moderálta magát. A pártot legközelebbi kongresszusán keresztényliberális vagy liberális keresztény párttá keresztelik át. /Népszabadság, okt. 30./"

Románia nem hajlandó belevenni az ukrán-román alapszerződés tervezetébe azt a cikkelyt, melynek értelmében egyik félnek sincs a másikkal szemben területi követelése. Kijevben az ukrán külügyminisztériumi szóvivő elmondta, hogy okt. 23-26-a között szakértői egyeztetés folyt Bukarestben a két ország közötti alapszerződésről. A megbeszélésen a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. Úgy tűnik, Bukarest nem hajlandó elfogadni olyan formulát, amely a második világháború óta létező határt megerősít. /Népszabadság, nov. 1./

Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./

Pozitívan alakulnak a magyar-román kapcsolatok, állapította meg Mircea Geoana külügyi szóvivő, nov. 8-i sajtóértekezletén. Teodor Melescanu külügyminiszter a kormányülésen szintén aláhúzta a pozitív irányzatot. /Népszabadság, nov. 9./

A Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel nemzetközi konferenciát rendezett nov. 9-10-én Budapesten. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára történelmi kísérletnek nevezte a kisebbségi autonómiákat. A Kárpát-medence egyes államaiban démonként és fantomként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit. Az államtitkár a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmet alaptalannak nevezte. Lábody László, a HTMH elnöke úgy ítélte meg, hogy a kárpát-medencei magyarság számára az autonómia 1992-ben még a kibontakozás lehetősége volt, ma viszont már az önvédelem eszköze. A határon túli magyaroknak kell megfogalmazni álláspontjukat, a magyar kormány azt támogatni fogja. Bíró Gáspár, a Teleki Alapítvány munkatársa azon kibontakozó etnopolitikai modell veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szerint egy-egy ország területe az adott állam többségi nemzetének tulajdona. /Új Magyarország, Népszabadság, nov. 10./ Tabajdi Csaba államtitkár A kisebbségi érdekérvényesítés esélyei és az autonómiaformák címen tartott előadást. Az autonómia nem egyik napról a másikra valósul meg, a fokozatos kisebbségi önszerveződés járható út, az autonómiaszigetek megteremtése, majd azok összekapcsolása. Mindennek célja, hogy a kisebbségi jogok megélhetőkké váljanak. Az autonómia végső soron egy alku eredménye többség és kisebbség, központi és helyi hatalom között. Lábody László a kárpát-medencei autonómiakoncepciókról beszélt. Szerinte létezik ebben a kérdésben minimum /csupán a kisebbségi közösség fennmaradását biztosítja/ és egy optimum/ ez a maximum, ami még nem fenyegeti az ország integritását/. A magyar kormány kétoldalú kapcsolatai nem válhatnak a kisebbségi kérdés uszályává. Budapest segíthet ugyan, de nem vállalhat igazságtételt sem általában, sem az autonómiakoncepció területén. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./

Nov. 11-én, súlyos betegség után, 79 éves korában meghalt Corneliu Coposu, az ellenzék vezéralakja, a Nemzeti Kereszténydemokrata Párt elnöke. Iulius Maniu tanítványa és munkatársa volt, 1947 nyarán mesterével és pártjának egész vezérkarával együtt letartóztatták. Coposu 17 évet ült börtönben, ebből nyolcat magánzárkában. 1964-ben amnesztiával szabadult, utána még két évig kényszerlakhelyen élt. Meggyőződéses királypárti volt, ezért az új, 1989 utáni hatalom támadta. Kezdeményezésére jött létre a Demokratikus Konvenció. Coposu kiállt az 1918-as gyulafehérvári határozatokért. A politikust nov. 14-én temetik. /Népszabadság, Magyar Hírlap, nov. 13./

A kisebbség kizárásával nincs esélye a román-magyar megbékélésnek, szögezte le a Cronica Romana nov. 14-i számában megjelent interjújában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bármilyen megbékélési kezdeményezésnek a kisebbségi kérdés rendezéséből kellene kiindulnia. /Népszabadság, nov. 15./

Iliescu elnök az UNESCO fél évszázados jubileuma alkalmából utazott Párizsba, ahol interjút adott a Liberationnak: A romániai magyar kisebbség a teljes szegregációt akarja megvalósítani, a román kormány azonban nem kíván magyar bantusztánokat létrehozni. Iliescu demagógnak nevezte a román tanügyi törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kisebbségi kifogásokat. Romániában mindig voltak jogaik a kisebbségeknek, Magyarország azonban mindig asszimilációs politikát folytatott. /Népszabadság, nov. 17./

Romániai értelmiségi körökben visszatetszést váltott ki az a döntés, hogy a Ceausescu egykor legbuzgóbb magyar magasztalójaként számon tartott Hajdu Győző feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Román Kulturális Központ aligazgatójának. /Népszabadság, nov. 17./

A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ országos értekezletén újraválasztotta Funart elnöki tisztségében, most ellenjelölt is volt, Valer Sulivan szenátor. Funar 301 szavazatot kapott, vetélytársa, Sulian 141-et. Funar megismételte javaslatait: a román-magyar megbékélés feltételei közé tartozzon, hogy Magyarország ismerje el a bécsi döntés után román területeken elkövetett atrocitásokat és ne avatkozzon többet Románia belügyeibe. Az RNEP kongresszusán megjelent és felszólalt Vacaroiu kormányfő és a szenátus elnöke, mindketten a jó együttműködésről beszéltek. Az RNEP vezérkarába bekerült Funar felesége, Sabina is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Népszabadság, nov. 20./

A képviselői szavazáson elvették a himnusztörvényt, a szavazás eredményét csak most hozták nyilvánosságra. A szavazás eredménye az ellenzéki pártok győzelme, mondta Tokay György. /Népszabadság, nov. 25./

A Vocea Romaniei kormánylap nov. 27-i száma A birodalmi gőg elborítja a józan észt címmel közöl kommentárt a szlovákiai nyelvtörvény elleni magyarországi tiltakozásról. A kormánylap szerint a magyar kormány alaptalan vádakkal állt elő. /Népszabadság, nov. 28./

"Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője nov. 27-én Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja rendezésében tartott előadásában kifejtette, hogy a romániai magyarságban kialakulóban van az etnikai tömb létrehozására irányuló folyamat. Veszélyesnek nevezte, hogy az RMDSZ a szerveződő etnikai tömb védőernyőjeként működjön. Nehezményezte, hogy sem Budapest, sem Bukarest nem figyel eléggé a "periférián elhelyezkedő" romániai magyarok iránt. Molnár Gusztáv szerint Magyarország csapdahelyzetbe kerül, ha támogatja a romániai és szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit. /A romániai magyarok kivárnak. = Népszabadság, nov. 28./"

Nov. 28-án ismét tüntettek a pedagógusok és az egyetemi hallgatók. A tanítók, a tanárok követelték, hogy a költségvetésben a jelenlegi négy százalékról hatra emeljék az oktatásra fordítandó összegek arányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Népszabadság, nov. 29./

Iliescu elnök dec. 2-i rádiónyilatkozatában visszautasította azt a vádat, hogy Románia etnikai tisztogatást folytat. Nem Romániában történt a nemzeti kisebbségek asszimilálása, hanem a környező országokban, mondta. /Népszabadság, dec. 4./