A román külügyminisztériumi közleményt júl. 11-én azután hozták nyilvánosságra, hogy bejelentették, Kovács László külügyminiszter júl. 19-én Bukarestbe utazik az alapszerződés ügyében. A közlemény szerint a tanügyi törvény európai szintű, miközben Magyarországon beolvasztják a kisebbségeket. A magyar külügyi szóvivő jelezte: a magyar fél nem reagál erre a közleményre, nem kíván a tárgyalás előtt sajtópolémiát folytatni. /Népszabadság, júl. 12./

Nagy-Britannia is érdekelt abban, hogy a magyar-román alapszerződés véglegesítésével a két ország minél gyorsabban haladjon az európai integráció útján, közölte Melescanu külügyminiszter júl. 14-én, befejezve háromnapos londoni látogatását. /Népszabadság, júl. 15./

"A két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József júl. 12-én kelt közös körlevélben szólította fel híveit arra, hogy minél többen vegyenek részt júl. 27-én a debreceni Nagytemplomban a Magyarok Világszövetsége szervezésében tartandó ökumenikus nagygyűlésen, hogy közösen tiltakozzanak a román és szlovák tanügyi törvények ellen, kiálljanak az anyanyelvű és egyházi iskolák mellett, ezzel is bizonyságot téve "népünk közösségi összetartozásáról". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16., Népszabadság, júl. 17./ "

"Traian Chebeleu elnöki tanácsos júl. 17-én kifejtette, hogy a strasbourgi, Romániát elmarasztaló határozat "egyoldalú és hiányos, esetenként pedig hamis információra épül". /Népszabadság, júl. 18./"

"A kormány júl. 17-én nyilatkozatban közölte, hogy elképedéssel értesült az Európa Parlament júl. 13-i határozatáról, az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések "meg nem érdemelt sértést jelentenek a román néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben". A törvény felülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 18./ "

Melescanu külügyminiszter Strasbourgból Párizsba ment, ahol Hervé de Charette francia és Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt, akik az emberi jogi kérdéseket is szóba hozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A román külügyminiszter tudomására hozták, hogy minél előbb megállapodást szeretnének látni a Románia és Magyarország között a kisebbségek jogairól. /Népszabadság, júl. 19./

Kovács László külügyminiszter júl. 19-én Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon kollégájával, Melescanuval az alapszerződésről. Kovács László elmondta, hogy júl. 18-án kapták meg a román fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek Melescanu nyilatkozatában a román fél magatartását feltüntette. Ez a tervezet ugyanis azt javasolja, hogy az alapszerződésben vegyék figyelembe a kisebbségvédelmi dokumentumokat, a magyar fél viszont hangsúlyozta, hogy ezeket bele kell foglalni az alapszerződésbe. jogi kötelezettségvállalás formájában. A megkezdett tárgyalásokat júl. 20-án folytatják. /Népszabadság, júl. 20./

"Nagy visszhangja van a román sajtóban Kovács László külügyminiszter látogatásának. Az Evenimentul Zilei szerint a találkozó "mindkét fél által óhajtott kudarccal végződött", ahogy A magyar-román tárgyalások komédiája című vezércikkben olvasható. /Népszabadság, júl. 22./"

Moldova igényt tart a Duna torkolatvidékén a folyó 100 méteres szakaszára. Chisinau tervezi, hogy szeptembertől saját kikötőt épít ezen a területen, ez derült ki a Moldova és Ukrajna határkijelölő bizottságának első ülésén. Leonyid Oszavoljuk, a bizottság ukrán elnöke elmondta, hogy a partvidék Ukrajna része. Moldova az említett partszakaszon kívül visszakövetel 100 olyan szanatóriumot Odessza körzetében, amelyet annak idején köztársasági forrásból építettek fel, továbbá igényt tart 19 ukrán területen levő vasútállomásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., Népszabadság, júl. 24./

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke júl. 25-i sajtótájékoztatóján javasolta, hogy a magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény miatt rendeljék haza a nagykövetet Romániából és szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Pősze Lajos kifejtette, hogy egy amerikai érdekeltségű médiacég a magyarországi regionális és kábeltévé-hálózat teljes bekebelezésére törekszik. A társaság nevében eljáró 2002 Kft., amelyet Baló György képvisel, majd alacsonyabb áron jut műsoridőhöz, és nem zárható ki a politikai befolyásolás lehetősége sem. /Új Magyarország, júl. 26., Népszabadság, júl. 26./

Háromoldalú szociális megállapodást írtak alá Bukarestben a kormány, a munkaadók és a Testvériség szakszervezeti szövetség képviselői. A többi nagy szakszervezeti központ nem csatlakozott ehhez a megállapodáshoz. A megállapodás értelmében a szakszervezet nem folyamodik a sztrájkhoz, a kormány pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a reálbér az 1990. októberi szint 65 %-át, a nettó minimálbér pedig a havi 75 ezer lejt /37,5 dollár/ eléri szept. 1-jétől. A gyermekek után járó családi pótlék 28 %-kal nő, eléri a havi 9000 lejt. Florin Georgescu pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket tesz az infláció csökkentésére. /Népszabadság, júl. 26./

"Kovács László külügyminiszter tartott sajtótájékoztatót a kétnapos budapesti nagyköveti konferencia után. A szomszédos országokkal javult a viszony, s nem a magyar kisebbség kárára. Románia az 1201-es ajánlás "figyelembevételével" elment jelenlegi lehetősége határáig. Magyarország számára viszont nem elfogadható ez a megközelítés. Ezért előrelépési lehetőséget nem lát. A külügyminiszter visszautasította a politikai tisztogatás vádját, az Antall-kormány által kinevezett 39 főből 22 főt /17 nagykövetet és 5 főkonzult/ visszahívtak. /Népszabadság, júl. 26./ "

"A Magyarok Világszövetsége által júl. 27-re meghirdetett debreceni tiltakozó nagygyűlés nemcsak a külügyminisztérium, hanem a térség államai számára is "jogos aggodalom forrása", mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./ Szélsőséges, nacionalista megnyilatkozásként értelmezte Mircea Geoana külügyi szóvivő Torgyán József kisgazdapárti elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fölvető állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 27./"

A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt államtitkári poszthoz jutott: Sever Mesca mérnököt művelődési minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. A nemzetközi, a kisebbségi és a művészeti intézmények főigazgatóságait felügyeli. /Népszabadság, aug. 9./

Olyan emlékezetőt írtak alá, amely 55 pontban részletezi a magyar-román kapcsolatokat, emlékeztetett Szőcs Ferenc, az új bukaresti magyar nagykövet, aki a napokban foglalja el állomáshelyét. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 199-től évente húsz százalékkal nőtt, az idei első félévben az emelkedés negyven százalékos. Jelenleg 1600 román-magyar vegyesvállalat működik, a Romániába befektetett magyar tőke 18 millió dollárra tehető. /Népszabadság, aug. 7., átvette: /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./

Az aug. 25-i román lapok kiemelt hírben számoltak be Horn Gyula miniszterelnök tárgyalási szándékáról a román tanügyi törvény, illetve a szlovák nyelvtörvény kapcsán a román, illetve szlovák féllel. /Népszabadság, aug. 26./

A nacionalista retorika által megmérgezett légkör miatt nem valószínű, hogy egyhamar tető alá kerül a magyar-román alapszerződés - jelentette ki Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a Reuter hírügynökségnek adott interjújában. A tárgyalásokat beárnyékolták a szélsőséges érvelések, példaként említette, hogy Tőkés László a nyelvhasználati jog elnyomásával vádolta meg Romániát, a keményvonalas román nacionalista Georghe Funar pedig szeparatizmust vet a magyarok szemére. A két ember közé ilyenmódon egyenlőségjelet tett Moses. /Népszabadság, aug. 26./

A szegedi magyar-román fórumon mintegy ötvenen jelentek meg, felolvasták magyar és román politikusok üzeneteit. Megválasztották a vezetőséget, a küldöttek tanácsát és az ügyvivő elnökséget. Az elnök továbbra is Iglói Zoltán, alelnökök: Szirtes Gábor /Pécs/, Cozma Mihai /Szeged/, Tascu Iulian /Szlatina/ és Molnár Géza /Nagyenyed/, főtitkár: Szabó Károly. A közvetlen baráti kapcsolatok előmozdítása jótékony hatást gyakorol a közvéleményre, olvasható a szegedi magyar-román fórum aug. 27-én véget ért tanácskozásának zárónyilatkozatában. A jövőben a fórum fellép az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek egyoldalú beállítással árthatnak a két nép viszonyának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A résztvevők megfogalmazták a közös határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó igényüket. /Népszabadság, aug. 28./

"Iliescu elnök történelmi megbékélést ajánlott, olyan dokumentum aláírására szólított fel, amely kimondaná a Magyarország és Románia közötti történelmi megbékélés tényét. Elítélően szólott azokról az erőkről, amelyek újjáélesztik a hitleri "szudéta-elméletet" és a szomszédos országokbeli kisebbségek mentorainak képzelik magukat, bátorítják a területi szeparatizmust, az etnikai elvű autonómia és a kollektív jogok gondolatába burkolva hamis erényekkel büszkélkednek, illetve hamis bűntudatba sodorják szomszédaikat. Kérte, hogy "bizonyos magyarországi politikai erők mondjanak le a határon túli magyar kisebbségek irányításáról, prókátori szerepükről." Kijelentette, hogy a romániai magyar kisebbség szerves része a román társadalomnak, "az ebből fakadó valamennyi következményével együtt." Figyelmeztetett: a romániai magyar kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát "még Magyarországgal sem." Ezután Iliescu felszólítja a magyar felet, írjanak alá politikai dokumentumot, leszögezve, hogy új alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyekben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1., Népszabadság, aug. 31., MTI, a beszéd szövegét hozta: Dimineata, aug. 31./"

"A Nemzeti Jobb Pártja kiáltványban szólította fel a románságot, hogy bojkottálják a magyarokat: ne kössenek üzletet magyar vállalkozókkal, tagadjanak meg minden segítséget magyar emberek számára, figyelmeztessék őket, hogy veszélyes politikát űznek, így "a magyarokat megtanítják civilizáltan élni" /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Népszabadság, aug. 31./"

A Világbank 110 millió dollár hitelt hagyott jóvá Románia részére, az ország elektromos hálózatának korszerűsítésére. /Népszabadság, aug. 31./

Az Amnesty International legújabb jelentése szerint Romániában előfordult magyarázat nélküli, napokig történő rendőri fogva tartás, rendőrségre bekísért személyek brutális bántalmazása és cigányok elleni fegyveres rendőri támadás. /Népszabadság, szept. 5./

"Iliescu elnök szept. 5-én a bukaresti rádióban kijelentette, hogy Románia és Magyarország között nincsenek konfliktusos állapotok, reményét fejezte ki, hogy a mindkét oldalon követett "felelős politika" révén meghaladhatók "azok a feszültségi állapotok, amelyeket bizonyos politikai erők és a valóságnak meg nem felelő kijelentéseket hangoztató egyes RMDSZ-vezetők gerjesztenek mesterségesen." Iliescu elmondta, hogy a román-magyar megbékélésről tett javaslatára voltak pozitív reagálások Magyarországon, például Horn Gyula miniszterelnök parlamenti felszólalása. /Népszabadság, szept. 6./"

Iliescu államelnök a rádióban kifejtette, hogy a romániai magyarság sorsát megirigyelhetnék a magyarországi románok. Túlzottnak tartotta az RMDSZ követelését, hogy a történelmet és földrajzot anyanyelven tanulhassák, azt is, hogy a szakiskolák anyanyelvűek legyenek. /Népszabadság, szept. 8./

Románia aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a visszaszolgáltatásáról, amelyeket 1940 után, a holocaust idején a fasiszták, utána a kommunisták koboztak el, közölte szept. 8-án a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. Naftali Levi elmondta: a Bukarestben aláírt dokumentum szerint a román parlamentnek egy éven belül szavaznia kell a javak törvényes visszaadásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Népszabadság, szept. 9./

"Az ifjúsági karaván beilleszkedik az RMDSZ szervezte tiltakozó sorozatba, nyilatkozta Markó Béla a Népszabadságnak. Márc. 16-ra a Bocskai Szövetség tüntetést szervez az RMDSZ küzdelmének támogatására. Ezzel kapcsolatban Markó Béla kijelentette: "Mi természetes módon elvárjuk és kérjük a támogatást a magyarországi politikai élet, tehát a kormány és a pártok részéről. Ugyanakkor - én úgy érzem - a magyarországi közvélemény szolidaritásának felmutatása is fontos, s ez a rendezvény nyilván ilyen jellegű lesz." Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a tervezett rendezvényről nem egyeztettek a Bocskai Szövetséggel. /Népszabadság, szept. 12./"

A román parlamenti pártok vezetői támogatásukról biztosították a megbékélésre vonatkozó javaslatot. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentette: az elhangzott hozzászólások fényében szept. 18-ig elkészülhetnek a dokumentumok végső változatai és azokat átadják a magyar félnek. /Népszabadság, szept. 15./

Remélem, az ellenzék sem gondolja, hogy erővel kellene rákényszerítenünk akaratunkat szomszédainkra - mondotta Kovács László külügyminiszter. Romániával kapcsolatban kulcskérdés a kisebbségi jogokat összefoglaló nemzetközi és európai dokumentumok jogi normaként beemelése a szerződésbe. Ettől a román fél elzárkózott, nem tűnik közelinek a megegyezés. Kovács László egyetért az ellenzékkel abban, hogy Szlovákiában és Romániában kisebbségellenes rendelkezéseket hoztak: Szlovákiában az asztalon van az államnyelv védelméről szóló törvény, tervezik az ún. alternatív oktatás bevezetését, több iskolaigazgatót elbocsátottak. A romániai magyarok számára a legsérelmesebb az oktatási törvény. Román részről elfogadták az a magyar kezdeményezést, hogy a két ország szakértői tekintsék át a törvény végrehajtásával kapcsolatos lehetőségeket. Még mindig nem kapták meg a román megbékélési javaslatot, jelentette ki a külügyminiszter. /Népszabadság, szept. 21./

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népszabadság munkatársa, Hovanyec László. Az 1989-es változás óta eltelt években a kapitalista átalakulásban a romániai magyar közösség merevebb, kevésbé rugalmas volt, mint a románság. Maros megye lakossága 40 %-a magyar nemzetiségű, viszont a 206 privatizációs megbízottból 4-5 magyar. Ez az adat is mutatja, hogyan szorították ki a magyarságot bizonyos gazdasági folyamatokból. - Az RMDSZ a gazdaságban, a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. Ugyanakkor a dinamizmus jele, hogy mennyi eredményes alapítványa, egyesülete van ma az erdélyi magyarságnak. "Az RMDSZ bizonyos szemszögből nézve nem politikai szervezet, hanem olyan közösségi képződmény, amely egyszerre képes szolgálni és mozgósítani tagjait." - Az RMDSZ olyan Európát óhajt, "amelyben a nyugati jogrend mindenütt ki tudja kényszeríteni a polgári normák betartását." - "A jelenlegi magyar kormánynak a romániai magyarsággal kapcsolatos politikája alapvetően nem különbözik az előző magyar kormányokétól." Az RMDSZ-nek gyümölcsözőek a HTMH-val való kapcsolatai, ugyancsak jók a kapcsolataik a magyar kormány tagjaival. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedik a romániai magyar közösség jövőjét illetően, Markó Béla azt válaszolta: "Legfőképpen az itt élő kétmillió magyarban. Ennek ha nem is a nagyobb hányada, de igen jelentős része tömbben él." Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy nem magatartáskódexre van szükség, hanem alapszerződésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1., Népszabadság, szept. 23./ "

Feketelisták készülnek az új tanügyi törvény kisebbségellenes előírásai miatt tiltakozó magyar pedagógusokról, jelentette ki a bukaresti Medifax hírügynökségnek Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyar iskolaigazgatókat leváltanak, román óvónőkre cserélik le a magyar óvodák személyzetét. /Népszabadság, szept. 30./ Ilyen akciókra főleg a szórványvidéken került sor. /Magyar Hírlap, szept. 30./