Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./

Az alapszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta márc. 8-án az Országgyűlés külügyi bizottságának alapszerződésekkel foglakozó albizottságát Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi Csaba elmondta, hogy a magyar tervezet, amely az európai normarendszert tartalmazza, a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Csapody Miklós, MDF-es képviselő attól tart, hogy a magyar kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte egy ilyen fontos dokumentumot a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. /Népszabadság, márc. 9./

A szenátus márc. 9-i ülésén véglegesítették az idegenrendészeti törvény tervezetét. Ebben szerepel az, hogy aki vendégül lát külföldit, 24 órán belül be kell jelentenie a rendőrségen. A szállodában megszálló külföldinek is be kell jelentkeznie. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /Népszabadság, márc. 10./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az alapszerződésről szóló tárgyalások megtorpanásának oka az, hogy a magyar fél kevésbé rugalmas javaslatokat terjesztett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Népszabadság, márc. 10./

"Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./"

Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./

Méray Tibor /Párizs/ értelmetlennek látja a lázas sietséget az alapszerződés megkötésére. Kételyeit Második Trianon? címmel írta meg. /Népszabadság, márc. 13./

Márc. 11-én Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató tájékoztatta az RMDSZ küldöttségét az alapszerződés előkészítésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz., Népszabadság, márc. 13./ Ceausu Melescanu külügyminiszter nevében tartotta a tájékoztatást, mert Melescanu Koppenhágában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Az újabb bukaresti tárgyalási forduló után Melescanu külügyminiszter márc. 14-én fogadta Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárt. Alapvetően a még nyitott kérdéseket tekintették át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Melescanu megígérte, hogy legkésőbb júniusig újabb három határátkelőt nyitnak meg, Battonyánál, Méhkeréknél és Borsnál. /Népszabadság, márc. 16./

Budapesten márc. 14-én, a parlamenti integrációs és külügyi bizottság együttes zárt ülésén az ellenzéki pártok képviselői felszólították a kormányt, hogy ne kössön előnytelen alapszerződést. Az ülésről távozva Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy az ellenzéki pártok irreális követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Szlovákiával kötött alapszerződésben szerepelni kell a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének. Nincs rá garancia, tette hozzá, hogy ha lemondunk bizonyos nemzeti érdekeinkről, az majd kifizetődik az európai integráció során. /Népszabadság, márc. 16./

Budapesten a Bazilika előtt tiltakozó nagygyűlést tartottak az alapszerződés ellen a Civil Szervezetek a Magyarságért rendezésében. Horn Gyula miniszterelnök nem kapott felhatalmazást a magyar nemzettől, hogy aláírja a szerződést, mondta dr. Nagy László. A tömeg ünnepelte a Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatát, amelyet Bánffy György színművész olvasott fel. /Népszabadság, márc. 20./

Az ET 1201-es ajánlása a magyar-szlovák szerződésben kötelező jogi értékű dokumentumként szerepel, hangsúlyozta Tabajdi Csaba miniszterelnökségi politikai államtitkár. /Népszabadság, márc. 21./

Iliescu elnök márc. 21-én ismét kifejtette a rádióban, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Népszabadság, márc. 22./

A horvát-magyar kisebbségvédelmi egyezmény véglegesített változatát cserélte ki márc. 21-én Budapesten Smiljan Simac külügyminiszter-helyettes és Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, miután a múlt héten megállapodtak a tizennyolc cikkelyből álló dokumentum és a preambulum tartalmáról. Törzsök Erika elmondta, hogy az egyezményben mindkét ország szavatolja a területén élő horvát, illetve magyar kisebbségek európai normák szerinti életfeltételeit, anyanyelvi, kulturális és vallási identitásuk megőrzését. A dokumentum tartalmazza az ET 1201-es ajánlását. /Népszabadság, márc. 22./

Az utóbbi öt év legnagyobb diplomácia kudarcának nevezte Frunda György szenátor az RMDSZ márc. 22-i bukaresti sajtóértekezletén az alapszerződés aláírásának meghiúsulását. Markó Béla emlékeztetett: a román vezetés két éve írásban elfogadta az ET 1201-es ajánlását, amelyet most idejétmúlt dokumentumnak tartanak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./ Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ajánlást felvállaló korábbi román állásfoglalásokat. /Népszabadság, márc. 23./

"Méray Tibor nyilatkozott a Magyarok Világszövetségét támadó ötvenkettek közös nyilatkozatáról, melynek egyik aláírója volt. Megerősítette a nyilatkozatban foglaltakat és kiállt Nagy Csaba mellett, szerinte ő nem etikátlan ember. Az MVSZ ellenezte az ukrán-magyar alapszerződést, jegyezte meg a lap munkatársa. "Ez is mutatja a világszövetség súlytalanságát és impotenciáját" - állapította meg Méray Tibor, ha az Antall-kormánynál sem tudták elérni az ukrán-magyar alapszerződés elmaradását, akkor világos, hogy nincs nagyobb befolyásuk, mint a sóhivatalnak. Seres Attila elmondta, hallott olyan véleményt is, ha a világszövetség egyszínű, az ötvenkét aláíró is egyszínű. Méray magyarázta, hogy önálló gondolkodók, de végül kimondta, inkább egyszínűek, mint kétszínűek. /Seres Attila: Párizsi beszélgetés Méray Tiborral az ötvenkettek közös nyilatkozatáról. = Népszabadság, márc. 25./ Előzmény: 571, 625. sz."

"Iliescu elnök Rómában tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan, mert csak ajánlásról van szó, továbbá "az etnikai-területi autonómia szeparatista víziójának koncepcióját" fogalmazza meg. A jelenlegi magyar kormány jóval realistább, mint elődje volt, állapította meg a román elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., Népszabadság, márc. 31./"

Márc. 30-án és 31-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében Budapesten, a Volga Szállóban a gazdasági együttműködési konferencia résztvevői, határon inneni és túli szakemberek a határon túli magyarság életkörülményeiről, a térség gazdasági felemelkedéséről és a szomszédos országokkal történő gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Lábody László, a HTMH elnöke elmondta, hogy kormány-előterjesztést dolgoznak ki a határon átnyúló regionális együttműködési program megvalósítása érdekében. A HTMH feladata a magyar vállalkozók és a nyugati cégek ösztönzése arra, hogy a határ menti régiókban és a határon túli magyarlakta területeken is építsenek ki kapcsolatokat. Lábody László elmondta, hogy az Új Kézfogás Alapítványnál a pályázatok elbírálásának szempontja a programok minősége lesz. A visszakapott földeket eszközök híján megművelni nem tudó kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozással tudnának segíteni. Tabajdi Csaba államtitkár a Budapest Bankot említette, amely Páterbank néven fiókintézetet létesít Romániában. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 1./

Warren Christopher külügyminiszter ápr. 3-án Washingtonban, egy emberi jogi konferencián a megelőző diplomácia példájaként említette a magyar-szlovák alapszerződést, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Románia és Magyarország között is hamarosan létrejöhet egy hasonló megállapodás. /Népszabadság, ápr. 4./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 3-i sajtóértekezletén írásos nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy a párizsi stabilitási konferencia utáni fejlemények igazolták Romániát, amely "nem hagyta magát belerángatni egy elhamarkodott akcióba, egy olyan formális és kétértelmű román-magyar politikai szerződés megkötésébe, amely megkérdőjelezte és megsértette volna az alkotmányos rendet". Nem sürgős az alapszerződés aláírása, hangsúlyozta. /Népszabadság, ápr. 4./ Az 1201-es ajánlást elítélte. "Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat" - jelentette ki. /Magyar Hírlap, ápr. 4./ "

"A hivatalos román biztonsági koncepció 1989 után abból indul biztonsági garanciákkal, hangzott el Petru Forna, Románia bécsi nagykövetének előadásában, amelyről a bécsi Die Presse számolt be. A nagykövet Románia biztonságának belső kockázati tényezőihez sorolta a szociális problémák mellett a magyar kisebbség etnikai autonómiára vonatkozó "követelését" is, amelytől a románok félnek, mert az autonóm régiók szovjet intézményt jelentenek. /Népszabadság, ápr. 5./ "

Kovács László külügyminiszter ápr. 5-én Eszéken horvát kollégájával, Mate Graniccsal aláírta a magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezményt. Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a két ország kapcsolata rendezett, 1992 decemberében alapszerződést írtak alá és Horvátország is csatlakozott a magyar-ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozathoz. A kisebbségvédelmi megállapodás az alapszerződésben röviden rögzített kisebbségi jogokat részletezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6., Népszabadság, ápr. 7./

Iliescu sajtóértekezletével egyidőben Bukarest utcáin 50 ezer /mások szerint 90 ezer/ ember tüntetett a Fratia szakszervezet felhívására a Vacaroiu-kormány bérbefagyasztó politikája ellen. A tüntetést 10 ezer rendőr, karhatalmista figyelte, este vízágyúkkal oszlatták fel a tömeget és a kormány ígéretet tett, hogy visszavonják a bérek befagyasztására hozott kormányhatározatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Népszabadság, ápr. 12./

Ápr. 12-én Gyulán találkozott dr. Túrós Lukács országos rendőrkapitány-helyettes és Costica Voicu vezérőrnagy, a román rendőrség vezetőjének helyettese, a megbeszélésen részt vettek a határ menti megyék rendőrkapitányai. Ez volt az első magas rangú kapcsolatfelvétel. A kábítószer-csempészet, a hamis valuta forgalmazása, a fegyver- és robbanóanyag-kereskedelem, a gépjármű-lopások, az illegális határátlépések és a feketemunka-vállalók elleni közös fellépés kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14., Népszabadság, ápr. 13./

Ápr. 18-án Budapestre érkezett Mircea Snegur moldáviai államfő, eleget téve Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának. Több fontos megállapodást írnak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Népszabadság, ápr. 19./

Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 19-én bejelentette, hogy a román-magyar alapszerződés szakértői tárgyalásai ápr. 24-25-én folytatódnak Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./

Politikai párbeszéd kezdődött ápr. 19-én az RMDSZ és a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociális Demokrácia Pártja között: Oliviu Gherman pártelnök, Adrian Nastase ügyvezető elnök, képviselőházi elnök és más vezetők, valamint Markó Béla, Takács Csaba és az RMDSZ több vezetője három órás megbeszélést folytatott. A megvitatott témák között szerepelt a tanügyi törvénytervezet. A felek megállapodtak abban, hogy feltérképezik a magyar kisebbség kulcsfontosságú problémáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./ Zsehránszky István Ki a populizmusból! címmel üdvözölte a tanácskozás megtörténtét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./

Traian Chebeleu ápr. 26-i sajtótájékoztatóján nyilatkozatot olvasott fel Martínez ET-politikus bukaresti kijelentéseiről és súlyos vádakkal illette Magyarországot: arra ösztönzik a romániai magyarokat, hogy tagadják meg az ország alkotmányának alapvető előírásait. /Népszabadság, ápr. 27./

Bagi Lajos 68 éves svájci üzletember, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának nemrég megválasztott alelnöke elmondta, hogy szükség van alapszerződésekre, de azzal a feltétellel, hogy a határon túl élő magyarok jogvédelme nemzetközi bíróságokon megoldott legyen. /Népszabadság, máj. 3./

"Fodor Gábor művelődési miniszter Bukarestbe látogatott és máj. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel aláírta a három évre szóló magyar-román oktatási együttműködési egyezményt. Az okmány aláírását követő sajtóértekezleten Liviu Maior kifejtette, hogy a dokumentum előirányozza diákok, tanárok és oktatási szakemberek cseréjét, a lektorátusok kérdésének rendezését, a nyári tanfolyamokon való részvételt. Fodor Gábor jelentősnek mondta, hogy először szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése. Fodor Gábor tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel, az alapszerződésről volt szó. A román kormányfő nem zárkózott el az 1201-es ajánlástól, csak annak egyértelmű értelmezését tartotta fontosnak. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen több szakértő is részt vett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., Magyar Nemzet, máj. 3, Népszabadság, máj. 3./ A megbeszélés után a kormány szóvivője közleményt hozott nyilvánosságra az alapszerződéssel kapcsolatban, mely szerint ki kell küszöbölni az utólagos nézeteltérések keltésére alkalmas kifejezéseket. A "helyi autonómia egyes új, a román alkotmánnyal és az érvényben levő román törvényekkel összeegyeztethetetlen formáinak bevezetése nem a stabilitás erősítésére vezetne, hanem ellenkezőleg, veszélyes precedenst teremtene" - olvasható a közleményben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"