A magyarság érdekében magyar-magyar összefogásra van szükség, valamint egy olyan nemzeti minimumra, amelynek segítségével minden nemzeti elkötelezettségű párt részvételével és összefogásával le lehet váltani a jelenlegi koalíciót - jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke okt. 5-én az MDF Kossuth téri tüntetésén, ahol sokezer /a Népszabadság szerint nyolc-tízezer ember/ jelent meg. /Népszabadság, okt. 7./

"A 13 aradi vértanú emlékének adóztak Aradon okt. 5-én, az aradi RMDSZ, az EMKE és az aradi Kölcsey Ferenc Egyesület közreműködésével, a Kultúrpalota termében emlékműsort tartottak, amelyen beszédet mondott az RMDSZ államelnök-jelöltje, Frunda György szenátor. Az emlékezést követő fórumon Frunda György ismertette választási programját. A fórumon megjelent - többek között - Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Okt. 6-án koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott le Aradon, az emlékműnél. "A vértanú tábornokok azt is tudták, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadság egy és oszthatatlan" - mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke. A szabadsághoz nem lehet értelmező lábjegyzetet fűzni, az vagy van, vagy nincs, jelentette ki. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, aki beszédében emlékezetett: a kivégzettek öt nyelven beszéltek és közös célért harcoltak. Tokay György Arad megyei képviselő és Frunda György szenátor következett az emlékezésben. Koszorút helyezett el az emlékműnél Markó Béla és Takács Csaba az RMDSZ nevében, Lábody László és Bálint-Pataki József Magyarország kormánya nevében, Dumitru Branc aradi polgármester és Darida János alpolgármester, Szőcs Ferenc nagykövet, összesen 68 koszorút helyeztek el az erdélyi és magyarországi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok képviselői. Ugyanezen a napon az RMDSZ aradi székházában Frunda György sajtótájékoztatót tartott, felajánlotta ingyenes szolgálatait a telefonos "közvélemény-kutatást", a botrányos akciót feltáró újságíróknak, akik ellen a hatalom vizsgálatot indított, vállalva képviseletüket mind a hazai igazságszolgáltatás, mind a nemzetközi fórumok előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./ Lábody László beszédében említést tett az alapszerződésről, mire egy Magyarországból érkezett csoport néhány tagja hangosan fújolt. /Népszabadság, okt. 7./"

A román kormány okt. 8-i ülésén tudomásul vette, hogy a román parlament ratifikálta a Magyarországgal, illetve Jugoszláviával megkötött alapszerződést. A kormány kifejezte reményét, hogy a magyar parlament minél hamarabb ratifikálja az alapszerződést. A román alkotmánybíróság elfogadhatatlannak minősítette a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak az alapszerződéssel kapcsolatos óvását. /Népszabadság, okt. 9./

"Magyarellenes röplapokat dobáltak be okt. 13-án ismeretlen személyek Gyulafehérváron lakossági postaládákba. A röplap Göncz Árpád köztársasági elnök Erdéllyel kapcsolatos állítólagos nyilatkozatai címén támadja a magyarokat és az RMDSZ-t. Az utóbbi időben Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte, hogy Göncz Árpád vonja vissza az Erdély múltjára vonatkozó kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ A röplap az alapszerződésben szereplő 1201-es ajánlásról azt sugallja, hogy a kisebbségi jogok veszélyeztetik az ország egységét. Az uszító röplap "Göncz Árpád és a magyar revizionizmus" címmel, forrás megjelölése nélkül, de oldalszámok bejelölésével mintegy húsz sort idézet olvasható arról, hogy Erdélyt "egyetlen megbonthatatlan egységként vissza kell helyezni a magyar Szent Korona uralma alá". Az okt. 13-án végrehajtott röpcédulázást megelőzően okt. 10-én Funar egy televíziós műsorban szóról szóra így fogalmazott. Borbély László nem tartotta kizártnak, hogy Funar tv-adásának és a röplapnak valami köze van egymáshoz. Tóth Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke az Új Magyarország tudósítójának elmondta, hogy az RMDSZ feljelentést tett a megyei ügyészségen. Hitegea Fehér megyei főügyész ígéretet tett az ügy kivizsgálására. /Új Magyarország, okt. 16./ Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár okt. 15-én az MTI munkatársának elmondta, hogy minisztérium tájékozódik és - ha szükséges - megteszi a szükséges lépéseket azzal kapcsolatban, hogy Gyulafehérváron olyan röpcédulákat terjesztettek, amely Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozatai alapján támadta a magyarokat. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a romániai választási kampány részeként magyarellenes hangulatkeltés is megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Bagi Gábor szerint ez nem lenne összhangban az alapszerződés aláírása utáni reménytkeltő légkörrel. /Népszabadság, okt. 16./ A röpcédulázásról beszámoló magyarországi lapok nem jelzik, hogy milyen könyvből valók az idézetek. Az idézetek Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvében találhatók. Göncz Árpádot hamisítás szerzőnek tekinteni, ő csak fordító. Göncz Árpád fordításában jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endrének az eredetileg angolul írt, Svájcban kiadott könyve: Transsylvania Past and Future /Kundig, Geneve, 1944/. Magyar kiadása: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jelene /Tinódi Könyvkiadó, Budapest, 1990/. Bajcsy-Zsilinszky valóban írt Erdélynek a magyar Szent Korona uralma alá való visszatéréséről. A könyv magyar kiadásának utószava és jegyzetei Vígh Károlytól valók."

Eörsi Mátyás okt. 11-én az RMDSZ Szabadelvű Körének és a Babes-Bolyai Egyetem politológiai és újságírói karának meghívására Kolozsvárra látogatott. Előadást tartott az alapszerződésről és elmondta, meg akarta ismerni az ottaniak véleményét az alapszerződésről. Magyar László Nándor ismertette az általa végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 44 %-a szerint az alapszerződés kismértékben javít helyzetükön. Balázs Sándor egyetemi tanár a garanciákat hiányolta az alapszerződésből. Kötő József úgy vélte, hogy minden kéréssel Budapestre szaladunk, onnan várjuk a segítséget, ennek véget kell vetni. /S. Ráduly János: Nem kell mindig Budapestre futni - mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke. /Népszabadság, okt. 14./

Okt. elejétől a nagyobb erdélyi városokban is kapható a magyarországi napisajtó 7-800 lejes árban, adta hírül a Szabadság (Kolozsvár) okt. 4-i száma. A hír kiigazításra szorul, a Népszabadság és a Magyar Nemzet 1100 lejbe kerül, a többi napilap 900 lejbe. 1989 után az anyaországi színes magazinok /nagyobb részt míves giccs/ elöntötték az erdélyi újságos bódékat, szellemi selejt árad Erdélybe, az emberek pedig megvették ezeket. /Miklós László: Egy vérből vagyunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Romániai Magyar Szónak 450 lej az ára.

"Miközben Nyugat-Európában erősödik a rasszizmus és a nacionalizmus, Magyarország és Románia üdvözlendően elfordult az etnikai gyűlölködéstől, méltatta az alapszerződést a New York Times okt. 14-i szerkesztőségi cikke. Az amerikai újság ismerteti a magyar-román vita történelmi és politikai körülményeit, majd a szlovák és román alapszerződést összehasonlítva azt sugallja, hogy az autonómia kizárása révén az utóbbi "működőképesebb lehet". A szlovák egyezmény problémáit így foglalta össze a lap: "Szlovák nacionalisták a magyarokat irritáló törvényeket fogadtak el. A magyarok tüzes nyilatkozatokat tettek a helyi autonómia szükségességéről". A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződéseket be kell tartani, kiterjesztve a türelmet a kisebbségekre. Az amerikai politika elutasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát, olvasható a lapban. /Népszabadság, okt. 15./"

Balogh László, a szegedi önkormányzat MDF-es frakcióvezetője okt. 143-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Surányi Rudolf, Ada polgármestere okt. 9-én akarta átvinni a határon a Szegeden működő társadalmi szervezetek ajándékát, harminc könyvet, amely az adai nyelvművelő napok rendezett diák versmondó verseny legjobb szereplőinek jutalmául szolgált volna. Ez már évek óta gyakorlat, és a háború idején is átengedték a könyveket. Most azonban elkobozták a könyveket a horgosi vámnál. Surányi polgármester nem volt hajlandó vámot fizetni az ajándék-könyvekért, és a 30 márkás határátlépési illeték miatt vissza sem kívánta hozni a könyveket Magyarországra, ezért felajánlotta azokat Jugoszláviának. Balogh László elmondta, hogy a jugoszláv vámszervek barátságtalan lépéséről tájékoztatni kívánják a magyar parlamenti külügyi bizottságot. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 15./

"A Népszavában Görög János /aláírása szerint Görög János író, London/ is dühödt kirohanást intéz a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen. Az új Bukfenc a Magyarok Világszövetsége. Hangnemét jelzik az ilyen mondatok: "Jó ideje elképedve olvasom-hallom, mi mindenbe üti bele az orrát Csoóri Sándor és kompániája." "Beleszól a magyar múltba, a magyar történelembe." Az egyik MVSZ-választmányi tag egy amerikai előadásában - az RMDSZ belső ügyeibe beavatkozva - kijelentette: "Tőkés László, Katona Ádám, Csapó József, Borbély Imre magatartása az útmutató és nem a neptuni hármasoké." Az MVSZ beleszól a magyar külpolitikába is. Az alapszerződés napján öt ellenzéki pártot hívott össze Pápán, kormányellenes nyilatkozatukon az első helyen Csoóri Sándor aláírása szerepel.- Így sorakoznak a támadások Görög cikkében... /Görög János: Bukfenc mindent tud. /Népszava, okt. 16./ A Magyar Hírlapban, a Népszabadságban, a Népszavában és a 168 Órában rendszeresen közölnek az MVSZ-t támadó írásokat. Görög János íróról nem tudnak az irodalmi kézikönyvek."

"Cholnoky Győző 51 éves közgazdász, könyvtáros 1991-ben megalapította a Kisebbségkutatás folyóiratot ezzel segítséget akart adni az eligazodáshoz a kérdés rohamosan növekvő szakirodalmában. Cholnoky Győző, a folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a kisebbségkutatás reneszánszáról beszélhetünk. Erik Erikson ezt azzal magyarázta, hogy a század végére az identitás kérdése stratégiai jelentőségűvé válik a gondolkodásban. Nyugaton az egységesnek tudott nemzetállamokban állnak talpra már-már elfeledett népcsoportok. Ennek következtében kutatóműhelyek, egyetemi tanszékek alakulnak a kérdés tudományos vizsgálatára. Érthető, hogy a kényszerű hallgatás után annyi fontos közlemény, folyóiratcikk és könyv lát napvilágot. "Az viszont nehezebben érthető, hogy a két világháború között igényesen megalapozott kisebbségkutató intézményrendszer helyreállítása vontatottan halad előre: a Teleki László Alapítvány az egyetlen, amely intézményesen foglalkozik a kisebbségben élő magyar közösségek demográfiai és kulturális viszonyaival, egyebekben pedig mind a magyarság, mind a kisebbségkutatás művelése - ide értve az egyetemeken folyó munkát is - egy-egy kutató érdeklődéshez, elkötelezettségéhez kapcsolódik." Ezt a hiányt csak részben ellensúlyozza az olyan új folyóiratok megjelenése, mint a Kisebbségkutatás, a Régió /alcíme: Kisebbségi Szemle/, a Pro Minoritate, és az egyszerre Nagyváradon és Budapesten szerkesztett, 53 év után újraindított Magyar Kisebbség. - Cholnoky Győzőnek nemrég jelent meg Állam és nemzet. Uralkodó nemzet- és nemzetiségpolitikai eszmék Magyarországon /1920-1941/ (Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1996/ című tanulmánykötete. /Varga Lajos Márton: A Kisebbségkutatás és a népcsoportok. Cholnoky Győző az etnikai reneszánszról. = Népszabadság, okt. 16./ "

Legfelsőbb Bíróság elutasította a Magyar Területekért Szövetség nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet jogi képviselője dr. Zétényi Zsolt volt MDF-es országgyűlési képviselő, a szövetség célja /alapszabálya szerint/: alkotmányos úton demokratikus szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, határon túliakat és más nemzetiségűeket, akik igazságtalannak tartják a magyarságot sújtó trianoni békediktátumot és békés revíziót követelnek. A bíróság megkereste a Külügyminisztériumot is. A szaktárca szerint az alapszabályban megjelölt cél ellentétes az alkotmánnyal és több nemzetközi szerződéssel. A Legfelsőbb Bíróság szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása. /Népszabadság, okt. 29./

Nov. 5-én átadták a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit a Magyarok Világszövetsége székházában. Bethlen Gábor-díjban részesült: Erdélyi Zsuzsanna folklorista, Markó Béla költő, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szépfalusi István író és felesége Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, a bécsi Bornemisza Péter Társaság munkatársai. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Pálfy G. István újságíró. Márton Áron emlékéremmel ismerték el Bohumil Dolezal prágai történész, Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár, valamint Sárközy Péter Rómában élő egyetemi tanár munkásságát, továbbá a Sao Paoloban működő Könyves Kálmán Szabadegyetem eddigi tevékenységét. Posztumusz Márton Áron-díjat kapott Horváth Antal csíkszentdomokosi kanonok. /Népszabadság, nov. 6./

"Adrian Nastase, az eddigi kormánypárt ügyvezető elnöke nov. 8-án nyilvánosságra hozott közleménye az RMDSZ-nek az új parlamenti többséget befolyásoló helyzetéről azt állította, hogy az "potenciálisan veszélyes" és erre a veszélyre felhívta a közvélemény figyelmét. Emil Constantinescu sajtóértekezletén kifejtette: magyar veszélyről beszélni, amikor aláírták a magyar-román alapszerződést, ostobaság. /Népszabadság, nov. 9./"

Emil Constantinescu levélben biztosította erdélyi választóit arról, hogy ha megválasztják, többet nem lesznek a marosvásárhelyihez hasonló provokációk, senkit sem fognak üldözni valamely etnikumhoz tartozása miatt. /Népszabadság, nov. 13./

Magyarországon parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ellenzék, mert szeretné feltárni a júl. 4-5-i magyar-magyar csúcs kedvezőtlen nemzetközi visszhangjának okait. A vizsgálóbizottság létrehozásához összegyűlt a szükséges 78 aláírás. /Népszabadság, nov. 18./

Emil Constantinescu nov. 29-én a parlamentben letette a hivatali esküt, majd a Cotroceni-palotába ment, ahol Iliescutól átvette az államfői hivatalt. Este a pártok képviselőivel folytatott megbeszélést. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Románia stratégiai prioritásának. Megerősítette, hogy megbízta a kormányalakítással Victor Ciorbeát. Emil Constantinescu tárgyalt az RMDSZ veeztőivel is. A tárgyalás után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az előzetes koalíciós megbeszéléseken körvonalazódott, hogy az RMDSZ két miniszteri tárcát kap, Birtlan Ákos a turisztikai tárca, Tokay György pedig a kisebbségvédelmet felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt várományosa. /Népszabadság, nov. 30./

"Bossányi Katalin, a Népszabadság munkatársa interjút készített Komlós Attilával, abból az alkalomból, hogy felfüggesztették a budapesti Reformátusok Lapja főszerkesztői állásából. Bossányi nem maradt meg a kötelező pártatlanságnál, hanem kérdéseivel előre ítélkezett, például kijelentette, hogy Tőkés László püspök állást foglal a magyar belpolitika kérdéseiben is. "Nem kellene kissé visszafogottabbnak lennie?" Komlós Attila válasza óvatos: "Felvetése érthető. De minden kisebbségben élő közösség - és vezetői - reakcióit nagy toleranciával kell megítélni." "...látni kell: minden kétségbeesett felszólamlásuk a párbeszédkeresés és az együttműködés érdekében történik. Ezekben a figyelmeztető, segélykérő hangokban időnként persze akadnak túlzások. Ez nyilván nem előrevivő." /Mozgó Világ, nov./"

"Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg előtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erővel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetről sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfőként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./"

A Moldovai Köztársaságban a szavazás második fordulójának eredményeként Mircea Snegur elnök helyett az oroszbarát Petre Lucinschit választották az ország elnökének. Lucinschi /korábbi nevén Pjotr Kirillovics Lucsinszkij/ a múltban a moldovai kommunista párt főtitkára volt, azt ígérte választóinak, hogy mielőbb megköti a moldovai-orosz alapszerződést, orosz orientációt és baloldali értékeket ígért. /Népszabadság, Új Magyarország, dec. 3./

"Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./"

"A parlament két házának dec. 11-i együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavazott a Ciorbea-kabinetnek. Victor Ciorbea miniszterelnök hat hónapos sürgősségi tennivalókra és négyéves távlati célkitűzésekre tagolta kormányprogramját. A rövid távú, hat hónapos program legfőbb célkitűzés a válságból való kilábolás. Növelik az állami gyermeksegélyt, a szövetkezeti földművesek nyugdíját, az energiaárakat legalább 1998-ig nem liberalizálják, de emelik addig a szintig, melyet a nemzetközi szerződések rögzítenek, megszüntetik a mezőgazdasági jövedelemadót 2000-ig, a társadalmi partnerséget fejleszteni kell, Korrupcióellenes Főigazgatóságot hoznak létre, a kormány újrakezdi tárgyalásait a Valutaalappal, felgyorsítja a tárgyalást a szomszédos országokkal, hogy a legrövidebb időn belül megköthesse az alapszerződést. A hosszú távú, 2000-ig szóló program száz oldalas. Kritikus hangot üt meg bevezetőjében a jelenlegi helyzetről szólva. Az eddigi vezetők "nem tudtak meggyőzően szakítani a korábbi diktatórikus rendszer gondolkodásmódjával és gyakorlatával". Az infláció 1996 végére meghaladta a 45 %-ot, a külső adósság várható összege az év végére 6,3 milliárd dollár, a lej erősen túlértékelt a dollárral szemben. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. Szerkezetátalakítást terveznek, regionális és helyi fejlesztést, Románia az első körben akar a NATO tagja lenni. A nemzeti kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben, a nemzeti kisebbségek védelmét a miniszterelnökhöz tartozó tárca nélküli miniszter biztosítja. Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre vonatkozó korlátozásokat, azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Ciorbea bemutatkozó beszédében hangoztatta: Románia csak akkor számíthat a nagyvilág megbecsülésére, ha a sikertelenségekre nem a határokon túl vagy belül próbál magának ellenségeket felderíteni. Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke elmarasztalta a leváltott Iliescu-rendszer kisebbségekkel szembeni gyanakvást keltő politikáját. /Népszabadság, dec. 12./"

Letette a hivatali esküt az új román kormány. /Népszabadság, dec. 13./

Jan. 15-i hatállyal felmentését kérte Lábody László címzetes államtitkát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke. Lemondólevelét dec. 12-én juttatta el a miniszterelnöknek. Részben intézményi, részben személyi okokkal indokolta döntését. /Népszabadság, dec. 13./

Sikeres, de vitáktól sem mentes időszakként értékelte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöksége az idei évet. Csoóri Sándor, a nemrégiben megválasztott elnökség hét végi, első ülése utáni dec. 16-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MVSZ millecentenáriumi rendezvényeivel méltó módon ünnepelte az évfordulót. A sajtótájékoztatón részt vettek az elnökség tagja. Papp László amerikai építész, a nyugati régió elnöke hangsúlyozta, hogy az MVSZ-nek minden magyar érték gyűjtőhelyévé kell válnia. A nyugaton élőktől idegen az itthon tapasztalható túlfűtött politikai élet. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke cselekvési terve legfőbb céljairól elmondta: az MVSZ szorgalmazza a magyar-magyar integráció megvalósulását, támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, a közösségek tulajdonlásának és önkormányzatiságának rendezését. Nehezményezte, hogy az igényeltnél kevesebb támogatást kap az MVSZ. A szlovák kormány 700 millió forintnak megfelelő összeget juttat a szlovák világszövetségnek, az MVSZ-nek viszont, bár sokkal nagyobb a tagsága, csak 162 milliót szán a magyar kormányzat. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke célként a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését jelölte meg. Csoóri Sándor kijelentette: egyetért az RMDSZ kormányba lépésével. Az RMDSZ-nek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy feladja ezt a pozíciót, ha céljait nem valósíthatja meg. Könnyebb lenne az RMDSZ helyzete, mondta, ha az alapszerződés nem minimális, hanem maximális követelményeket fogalmazott volna meg. /Népszabadság, dec. 17./ Az MVSZ vezetői egyeztető megbeszélést folytattak Tabajdi Csaba államtitkárral a jövő esztendő elején összehívandó újabb magyar-magyar csúcs megszervezésére. /Magyar Hírlap, dec. 17./

Dec. 17-én a parlamentben egyperces néma felállással emlékeztek meg az 1989-es események temesvári áldozataira. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő az 1989-es forradalom 7. évfordulója kapcsán szorgalmazta a forradalmárok megkínzóinak és az áldozatok gyilkosainak felelősségre vonását, az igazság kimondását az 1989-ben történtekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./ Kifejtette: az igazi forradalom Temesváron kezdődött, amikor románok, magyarok, németek és szerbek Tőkés László köré felzárkózva hozzájárultak a hallgatás és félelem falának lerombolásához. /Népszabadság., dec. 18./

"Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 17-én fogadta Frunda György szenátort. A találkozón mind az RMDSZ által vállalt koalíciós kormányzati szerepet, mind a két szomszédos ország euroatlanti törekvéseit illetően teljes nézetazonosságról számoltak be. Frunda kifejtette: a kisebbségi problémákat, sérelmeket ott tudják igazán orvosolni, ahol az érintettek maguk is szerepet vállalnak a döntésekben. A Népszabadság Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a véleményével szembesítette a szenátort. Tőkés László ugyanis úgy nyilatkozott: az új kormány féléves cselekvési programja egyetlen kisebbségi elemet sem tartalmaz. Frunda szerint viszont nem lehet külön értékelni a kezdő hat hónapot, amikor az örökölt nehéz helyzetben a legsürgetőbb gazdasági kérdésekkel kell szembenézni. A hosszabb távú célkitűzésekre bizalommal tekint, mondta. Reméli, hogy egy éven belül sor kerül a tanügyi törvény és helyi önkormányzati törvény módosítására. Elutasította Tőkés László azon megállapítását is, hogy az RMDSZ-en belül a konformista szárny került előtérbe. "Az igaz, hogy az RMDSZ-en belül nyert a reálpolitika, a pragmatikus megoldást kereső politika, de ez minden felmérés szerint megfelel a romániai magyarság döntő többsége elvárásainak." /Szegő Gábor: Frunda György Göncz Árpádnál. = Népszabadság, dec. 18./"

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

"Bodor Pál lapjában közli Tőkés László elleni támadását, abból az alkalomból, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kisebbségvédelmi küzdelméért kitüntetést kapott Barcelonában. Tőkés László "szentül meg van győződve arról, hogy csak Ő cselekszik helyesen". Lassan ellenszenvessé teszi "sokak szemében" a szent ügyet. Bodor nem részletezi, kik azok a sokak. - Annyit azért Bodor is elismer, igaz, óvatosan, hogy a magyar baloldal és liberalizmust nem érdekli a magyar kisebbség nehéz helyzete, szemben a nemzeti-keresztény-konzervatív erőkkel, de azonnal hozzáteszi, azok egy része "éppen ebből él". Tőkés "őszintén hitte: akik a román hatalommal tárgyalnak, eleve hazaárulók." Bodor elfelejtette hozzátenni: a titkon tárgyalókról volt szó... Bodor hangja nyers: Tőkés László nem hallgatott a józan szóra, ha nem igazolta rögeszméit. Bodor, a kormánylap munkatársa védelmébe veszi az alapszerződést, majd megfeddi Tőkés Lászlót: "A hősi intranzigencia nem elég." Nem állíthatja, vallja Bodor Pál, hogy a mai hatalom elkényeztetné, mégis azaz "engesztelhetetlen ingerültség, amellyel Tőkés a mai magyar politikát szüntelenül böcsmérli", "megkérdőjelezi Tőkés László történelmi judíciumát. És a romániai magyarság esélyeit..." /Bodor Pál: Tőkés László barcelonai kitüntetéséhez. = Népszabadság, dec. 20./ Nem kényeztette el a hatalom, írja Bodor Pál, közben két napja kapta meg a 200 ezer forinttal járó Kisebbségi Díjat. Ezután írta meg támadását."

"Romániában a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői ismerték fel elsőként, hogy a több évtizedes elzártság után átfogó és radikális tantervi-kutatási reformokra van szükség ahhoz, hogy felzárkózzanak az európai egyetemek színvonalához, vázolta a helyzetet Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető egyetemi tanár. Az elmúlt években az egyetem nemzetközi kapcsolatai kibővültek, integrálódtak a regionális hálózatokba, a Szokratész - és Erasmus-programokba, amelyeknek Brüsszelben van a központja. A kolozsvári egyetem 14 ezer hallgatójából háromezer magyar, mintegy ezernyolcszázan tanulhatnak anyanyelvükön. A magyar oktatók száma megközelíti a százhatvanat. A romániai magyar értelmiségi utánpótlás maradásra bírásához olyan kutatási és intézményi hálózatot kell létrehozni, ahol a legkiválóbb tanárok és diákok az európai egyetemekre jellemző követelmények szerint együtt dolgoznak. Határozottan elitképzésre gondol. Ez már korábban felvetődött, Venczel József 1935-ben - 23 éves korában -, arról értekezett a kolozsvári Erdélyi Helikonban, hogy a budapesti Eötvös Kollégium mintájára Kolozsváron létre kellene hozni a kisebbségi elitképző Collegium Transssylvanicumot. Cs. Gyimesi Éva többedmagával ezt valósította meg 1993-ban, alapítványuk létrehozásával és ugyanúgy nevezték el, ahogy Venczel József annakidején javasolta. Szeretné, ha ez lenne a magyar értelmiségi elitképzés egyik háttérintézménye. Ez nem az egyetem falai között történik. Cs. Gyímesi legkedvesebb vállalkozása a kolozsvári bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma, a budapesti hasonló nevű intézmény "kistestvére". A különféle magyar és nemzetközi pályázatokon sikerült anyagi támogatáshoz jutniuk, kibéreltek egy háromszobás lakást, ahol naponta több mint nyolcvan diák veszi igénybe az alapítvány szolgáltatásait. Eddig hét számítógépet vásároltak, amelyeket rákacsoltak a Soros-internet programra. - A Kolozsváron működő patinás tudományos egyesületek miért nem fogadják be a Collegium Transsylvanicumot? - tette fel a kérdést Fábián Péter. Cs. Gyimesi Éva "igyekezett tapintatosan válaszolni". Szerinte a hagyományőrzőbb erdélyi magyar tudományosság idegenkedik az új időktől, a változásoktól. Az erdélyi magyar tudomány legtekintélyesebb képviselői humán területen azt tartják kutatásra érdemes témának, ami a múlthoz kapcsolódik. Ettől a szemlélettől a szociológia igen távoli, ők viszont éppen ezt művelik. - A Collegium Transsylvanicum jogi személy, ennek ernyője alatt szervezte meg kitűnő partnere, Magyari Vincze Enikő a Tudományos Kutatási Programok Intézetét. Ez összefogja a szakkollégiumokat, a szociológiait, ahol magyar és román diákok dolgoznak együtt, a fizikusokét, a filozófusok Diotima Körét, az irodalomelméleti kurzust, a Kultúra és Kutatási Központot. Ugyancsak az intézet gondozza a különféle kiadványokat. A kutatásokhoz kapnak támogatást. Magyarország segíti munkájukat: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezi a vendégtanárok útiköltségét, a jövőben pedig a Széchenyi-program keretében fizetésüket is biztosítja és átutalja az anyaországban érvényes hallgatói fejkvótát. - A szakkollégiumok diákjai közül már többen szereztek külföldi ösztöndíjat. Cs. Gyimesi Éva reméli, hogy hallgatóik közül kerülnek ki az új doktoranduszok, a majdani egyetemi oktatók. - A kolozsvári Láthatatlan Kollégiumot Hannah Arendt-díjra javasolták, ez anyagi segítséget jelenthet. /Fábián Péter: Magyar elitképzés Kolozsvárott. = Népszabadság, dec. 24./"

"A legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei jan. 6-i száma a Ceausescu-rendszerre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét. Ion Cristoiu főszerkesztő Felelőtlen hallgatás címen Emil Constantinescu államfőt is vádolja, hogy hallgat erről a tervről. Cristoiu szerint Severin külügyminiszter budapesti látogatása annyira gazdag volt találkozókban, hogy "feltétlenül aggodalmat kellene, hogy kiváltson a román kormányban és államelnökségben". A lap szerint minderről a román titkosszolgálatnak lenne szava. Ugyanebben a számban Radu Tudor írását közölték a következő címmel: "A volt kolozsvári magyar konzulátust azért számolták fel, mert a magyar diplomaták kémkedtek és valutát csempésztek." A cikk szerint a konzulátus románellenes akciókat hajtott végre, széles körű információgyűjtést végzett, románellenes tevékenységre szervezte be a kolozsvári és erdélyi magyar értelmiség egyes vezető képviselőit, tiltott dokumentumokat csempészett ki az országból... /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Népszava, Népszabadság, jan. 7./ Az Evenimentul Zilei megszólaltatta Ioan Serbanoiut, a Securitate, Ceausescu hírhedt biztonsági szervezete volt tábornokát, aki 1980 és 1988 között az UM 110 szervezet keretében irányította a kolozsvári magyar konzulátust megfigyelő 30 /!/ kémelhárító tiszt tevékenységét. A Securitate tábornoka szerint a főkonzulátus 16 alkalmazottjából 12 kém volt. A Romania Libera szerint a magyar konzulátus ügye alkalmat adott a nacionalisták fékeveszett támadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"