"Május 28-án az RMDSZ bukaresti székházában tartotta szokásos sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal a következők vettek részt a sajtóértekezleten: Varga Attila, képviselőházi frakcióvezető, Borbély László területrendezési államtitkár, ügyvezető alelnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Niculescu Antal, európai integrációs államtitkár, Pete István mezőgazdasági államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. Markó Béla bemutatta a sajtó képviselőinek az RMDSZ új, vagy új megbízatást kapott államtitkárait: Kötő Józsefet, Pete Istvánt, Demeter Jánost, illetve Niculescu Antalt, akinek új, nagyon fontos munkaköre az európai integrációs tevékenységet fogja át. Ezt követően Markó Béla áttekintette az utóbbi időszak legjelentősebb eseményeit, köztük első helyen említve a magyarországi parlamenti választásokat, a FIDESZ-MPP választási győzelmét, a koalícióban ismét jelentkező súrlódásokat, illetve a helyhatósági törvényt és az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek helyzetét, különös tekintettel a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, illetve az oktatásra vonatkozó 1997/36-os sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitájára. A magyarországi választások eredményeire vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ gratulált a FIDESZ-MPP-nek a választásokon elért sikeréhez, majd tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Orbán Viktor és a FIDESZ más vezetői jól ismerik a romániai magyarság problémáit, általában is a romániai helyzetet, jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ-szel, de a romániai volt ellenzéki pártok vezetőivel is. Markó Béla értetlenségének adott kifejezést amiatt, ahogyan a hazai sajtóban egyes kommentátorok, politikusok, politikai elemzők már-már valósággal ünneplik a román-magyar viszony - szerintük nagy bizonyossággal bekövetkező - megromlását. Utalva a sajtóban megjelent nyilatkozatokra és félremagyarázó kommentárokra, értékelésekre, a szövetségi elnök rámutatott: "Ez számunkra egészen érthetetlen, mintha nem az lenne Románia elsődleges érdeke, hogy a NATO-ba már bekerült és az EU-ba is valószínűleg Románia előtt integrálódó Magyarországgal jó kapcsolata legyen." Orbán Viktor pártelnöknek egy osztrák lapban megjelent kijelentése és a román-magyar alapszerződés állítólagos felülvizsgálatára vonatkozó romániai spekulációk kapcsán, kérdésekre válaszolva, a szövetségi elnök idézett Németh Zsoltnak, a FIDESZ-MPP alelnökének a Népszabadság május 28-i számában közölt nyilatkozatából, amelyben a magyarországi vezető politikus leszögezi a választásokon győztes párt hivatalos álláspontját, miszerint "a FIDESZ-MPP eltökélt híve a román-magyar viszony további elmélyítésének. A leendő magyar kormány a két ország által aláírt és a parlamentek által ratifikált alapszerződést tiszteletben fogja tartani." "Magyarország érdeke, hogy a NATO és Európai Unió bővülése folytatódjon, így érdekünkben áll szomszédaink - köztük Románia - integrációs folyamatának felgyorsulása. A leendő magyar diplomácia ennek érdekében fog fellépni." Varga Attila a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban éppen az alkotmány előírásaival támasztotta alá azt az RMDSZ által osztott álláspontot, hogy az Alkotmánybíróság nem törvényhozó testület, nem tartozik hatáskörébe egy törvényes rendelkezés meghozatala vagy törlése, következésképpen a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és alkalmazni kell. Markó Béla ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az RMDSZ ha nem is a régi elnevezéssel, de szükségesnek tartja a koalíciós pártok vezetőinek rendszeres konzultációját, hogy a mostanihoz hasonló eseteknek elejét lehessen venni - és itt a demokrata párti Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter legújabb intézkedésére utalt. Ami pedig a kisebbségi oktatás helyzetének rendezését illeti, a szövetségi elnök nyomatékosan leszögezte, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a sürgősségi kormányrendelet szenátusi változatát, és csak a kormány által kiadott eredeti szöveget tartja elfogadhatónak a romániai magyarság számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1273. sz./"

"Aczél Endre lapjában, a Népszabadságban kifejtette, hogy "Orbán Viktornak azonban talán nem lett volna szabad azt mondania, hogy az ő kormánya a magyar nemzet része lesz?." Aczél közölte véleményét: "A határon túli magyarság a román, szlovák stb. politikai /állam/-nemzet része, nem pedig a magyar politikai /állam-/nemzeté." / Aczél Endre: Nemzet és politikai nemzet. = Népszabadság, máj. 29./"

"Szász János elutasította Aczél Endre cikkének /Nemzet és politikai nemzet, Népszabadság, máj. 29./ állítását, miszerint a határon túli magyarság a román, szlovák stb. politikai /állam/ nemzet része. Ezt Gheorghiu-Dej, majd Ceausescu akarta elérni, most pedig Aczél Endre. Szász János leszögezte: "a határon túli magyarok egyszerűen magyarok és egyben a román, szlovák stb. állampolgárok, az illető állam polgárai, és nem a román, szlovák nemzet részei." /Szász János: Politikai nemzet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

Szokatlanul hosszú ideje húzódik a Határon Túli Magyarok Hivatala új elnökének kinevezési eljárása. Szabó Tibort július közepe óta emlegetik a poszt várományosaként, de az államtitkári kari kinevezésekor mintha megfeledkeztek volna róla. A Népszabadság értesülése szerint még nem fejeződött be az elnökjelölt átvilágítása. /Népszabadság, aug. 13./

"Kuszálik Péter Monfordír című rovatában Bodor Pált, az Erdélyből Budapestre áttelepült újságírót, a Népszabadság munkatársát idézte, aki Orbán Viktorról írt,elítélő hangsúllyal, még a Fidesz választási győzelme előtt. "Ambíciója több ezer lóerős." "...mindig neki áll följebb. Egy idő után ez már ellenszenves." Kuszálik most írt még "az RMDSZ előszobájában toporgó fiatalokról", akik több diplomával rendelkeznek, de "hiányzik belőlük a helyismeret, a meggondoltság". Kuszálik szerint tíz-húsz év múlva lesznek reálpolitikusok. "Kétségbe vonják az RMDSZ jelenlegi vezetőinek alkalmasságát." - írta róluk Kuszálik megrovóan, megnevezve egyiküket: Borbély Zsolt Attiláról van szó. /Kuszálik Péter: Monfordír. Iuventus ventus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Aczél Endre, a Népszabadság munkatársa a román szélsőségesen nacionalista sajtó hangnemében utasított el Tőkés László szereplését: "A magyar gettópolitikának, élén Tőkéssel, van egy - ha jelentősnek nem is, hangosabbnak inkább minősíthető - tábora Romániában. Ezt a csoportosulást szokás magyarul radikálisnak, románul /okkal vagy ok nélkül/ irredentának minősíteni." Aczél szerint Tőkés László nem hajlandó kompromisszumra. A gettóból való kilábolás nélkül viszont nem érhető el az autonómia vagy az egyetem, magyarázta meg a helyzetet Aczél Endre. Tőkés viszont az RMDSZ-t "politikai gettóban" akarja tartani. Aczél elképzelhetetlennek tartja, hogy a magyar politika "elszegődjön Tőkés mellé", továbbá figyelmeztetett: amennyiben Tőkés kerülne vezető szerepbe az RMDSZ-be, úgy a "NATO és Európa számára is tűrhetetlen viszonyok alakulnának ki. Tessék ezen elgondolkozni." /Aczél Endre: Tőkés politikai szerepe. = Népszabadság, aug. 28./"

Erdélyben új magyar napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. Az ötvenezer példányban megjelenő orgánumot néhány hónapig erdélyi magyar befektetők pénzéből finanszíroznák. A tervek szerint a Keleti Újság 16 oldalon jelenne meg, Stanik István médiavállalkozó adná ki a lapot, a kezdőtőke egy részét Verestóy Attila RMDSZ-szenátor érdekeltségébe tartozó vállalatok biztosítanák. A főszerkesztői poszt betöltésére Horváth Andor egyetemi tanár a legesélyesebb. /Erdélyi magyar lap terve. = Magyar Hírlap, szept. 14./

Hámos Lászlót, a Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ igazgatóját Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadójának nevezte ki. Hámos elmondta, hogy több olyan programot indított, amelyek a határon túli magyarság érdekvédelmét szolgálják. Az információáramlást javítja, hogy a HHRF honlapján /http://www.hhrf.org/ adatok találhatók a határon túli magyar politikai szervezetekről és a kisebbségi lapok is olvashatók. A HHRF fokozatosan ellátja a szükséges berendezésekkel a kisebbségi lapokat. /Népszabadság, szept. 28./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója visszautasította Nits Árpád megállapítását, hogy a Kossuth Rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, továbbá, hogy csak úgy röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikus csoporttól. Márványi közölte a Kossuth Rádióban elhangzott tudósításának szövegét, egyben javasolta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Etikai Bizottsága vizsgálja meg a történteket. /Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

"Az alsócsernátoni fórum megítélésében "a román bal és jobb a Csernáton-értékelésben tökéletesen egyetértett a magyar ballal. Alkalomadtán, amikor a Kossuth rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, az embernek az volt az érzése, hogy az Adevarul lapszemléjét hallja." - írta Nits Árpád. Az "ellencsernátoni szónokok" az utóbbi két év "kimagasló megvalósításait" idézték fel. Nits Árpád felidézte, hogy 1997 januárjában Kolozsváron "volt egy tanakodás arról, hogy kell-e nekünk egyetem." Mindent beleadtak, amit csak kívánt a román jobb- és baloldal, valamint az akkori baloldali magyar kormány: bemutattak multikulturális rögeszmét igazoló közvélemény-kutatást, jelenlétével adott súlyt az önálló egyetemről való lemondásnak az RMDSZ által kinevezett tanügyi államtitkár, terjedelmes újságcikk fejtegette, hogy a Bolyai Egyetem csak néhány kolozsvári könyvmoly kívánsága. Ez utóbbi Törzsök Erika aláírásával a budapesti Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban egy időben jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala akkori főnökének határozott felkérésére. Az ellencsernátoni szónok ezzel a kolozsvári Bolyai-ellenes rendezvénnyel kapcsolatban részletesen ecsetelte, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter erélyesen elhatárolódott Törzsök Erika véleményétől." "Tokay György tényleg elhatárolódott Törzsök Erikától, de egy kicsit később. Az egykori HTMH-elnök lefegyverző útmutatása után másfél évvel, miután kibukott a hatalomból, megmutatta, hogy ő is tud gondolkozni, ha már úgysincs vesztenivalója, és azt találta mondani, hogy ha az RMDSZ képtelen eredményeket elérni a kormányban, akkor kár tovább erőlködnie." - Az RMDSZ felsőbb körei "elítélik a kolozsvári szervezet kezdeményezéseit, mert állítólag éppen azok miatt állunk ilyen rosszul az egyetem ügyében. Súlyos tévedés. Nem a kolozsvári szervezet polgári fórumai buzdítottak tétlenkedésre a kormányalakítás utáni első napokban, hetekben, amikor az új kormánynak késedelem nélkül meg kellett volna tennie a legnehezebb lépéseket. Nem a kolozsvári szervezet rendezte meg a felméréssel és a Törzsök-cikkel egybekötött tanakodást arról, hogy semmi sem kell nekünk. Ezeket a politikai hibákat vagy vétségeket mások követték el. A kolozsvári szervezet a késlekedést és tévelygést látva csak kötelességükre próbálta figyelmeztetni kormánytisztviselőinket." /Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ "

Nits Árpád nem értette, miért vette magára Márványi Péter a megjegyzését, holott ő azt írta, hogy a rádió a Népszabadság tudósítójától idézett. /Nits Árpád: Alkalomadtán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7., Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója is reagált Nits Árpád cikkére (Szabadság, okt. 7., majd okt. 10.), "aki végül kibökte: nem Márványi Péterbe akart belerúgni, hanem tulajdonképpen belém." Tibori Szabó Zoltán tudósításai és az Adevarul című napilap anyagai közötti párhuzamot a leghatározottabban visszautasította. Anyagaiban egyáltalán nem "röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikusi csoportról", ahogy Nits írta. /Tibori Szabó Zoltán: Az újságíró legyen pártatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"

Sajtóbotrányt kavart Romániában, hogy Emil Constantinescu államfő második világháborús emlékérmet adott át Vasile Ciolpannak. A kitüntetett a kommunista diktatúra idején a politikai foglyokat őrző hírhedt máramarosszigeti börtön parancsnoka volt. /MTI, /Népszabadság, okt. 27./

"Gajdos Balogh Attila védelmébe vette Nits Árpád írását, nem fogadta el Tibori Szabó Zoltán elmarasztalását. A mérsékelt és radikális elnevezés a román politikát szolgálja, az a megosztottság kimunkálása és állandósítása, figyelmeztetett Gajdos Balogh Attila. A nemzetállami kommunizmus egyetemes hazugságai alakították ki a naiv vagy megalkuvó együttműködők magyar típusát, akikkel sikerült ezt a felosztást elfogadtatni, és az úgynevezett radikálisokat radikálisan elszigetelni. Ez ellen az állapot ellen léptek fel a Kolozsvárról kiinduló fórumok. /Gajdos Balogh Attila: "Mérsékelt", "radikális" és reálpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Ugyanezen oldalon válaszolt Tibori Szabó Zoltán: nem fogadta el, hogy egyoldalú. A mérsékelt-radikális ellentét feloldása szerinte az RMDSZ jelenlegi struktúrájának megszűnését, a szövetség két vagy több pártra szakadását jelentené. Tibori saját bátor kiállására emlékeztetett: Tőkés László egykori védőügyvédéért, Kincses Elődért Tőkés László sem állt ki olyan határozottan, mint ő. Tibori Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy sohasem kellett igazolnia magát, minden tettéért vállalja a felelősséget. Hét évig főszerkesztette a Szabadság napilapot, de nem kapott segítséget. Sem az egyháztól, sem az RMDSZ-től. "Bár erre külön-külön mindegyik kapott pénzt. De az másra kellett. Az igazság pedig érdekeket sértett. Nos, amikor ezt kimondtam, azért "szűnni nem akaró magyarellenesnek" bélyegzett öt püspök meg egy érseki helynök. Hogy aztán az általam megfogalmazott vádakat sokkal súlyosabb formában igazolják magyar állami pénzügyi ellenőrök." Tibori Szabó Zoltán mindig nonkorformista volt, állapította meg saját magáról. /Tibori Szabó Zoltán: A fehér, a fekete, a szürkék meg a többi szín. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tibori Szabó Zoltán írásában olvasható, hogy amikor kimondta az igazságot, akkor azért magyarellenesnek bélyegezték a püspökök. Az igazság kimondásának minősítette tehát az 1996-ban publikált cikkét, amelyben a Magyarok Világszövetségét támadta: az MVSZ-t egyáltalán nem foglalkoztatja a határon túli magyarok sorsa, az "egészben csak a svihákság világméterű." /Tibori Szabó Zoltán: Világméretek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22./ Ez ellen a hang ellen tiltakoztak a püspökök, akik a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete tagjai /Szabadság (Kolozsvár), 1996. júl. 16./ Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság romániai tudósítója."

"Tamás Gáspár Miklós osztozik a szabaddemokrata lelkületben: "ő is kétségbeesetten gyűlöli Orbánt és pártját." Ez mutatja Új osztálypolitika /Népszabadság, nov. 18., 19./ című írása, állapította meg Debreczeni István. Tamás Gáspár Miklós írásában úgy fest, mintha Orbán Viktor a baloldalról sunnyogott volna át a jobboldalra. Nem írja ki, de hát mi lehet a jobboldal ellenpólusa? Ne feledjük, írta Debreczeni, hogy Orbán Viktor nem a jobboldal ellenfele volt, hanem a baloldalé. És ebben mindvégig következetes maradt. "Tamás Gáspár Miklós és elvbarátai annyira gyűlölik a tékozló fiút", aki "nem fogadta el az SZDSZ ifjúsági szervezete vezérének szerepét, hogy minden lehetséges rosszat" elmondanak róla. Tamás Gáspár Miklós programot hirdet: "szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el", "a liberális baloldali értelmiségnek baloldali fordulatra van szüksége". Mindez ismerős a Kommunista Kiáltványból. "Marx kísérlete félelmetes volt - a Tamás Gáspár Miklósé csak szánalmas." - fejezte be cikkét Debreczeni. /Debreczeni István: Új Kommunista Kiáltvány? = Népszabadság, dec. 4./"

"Elmúlt-e már a kommunizmus sajátos gyermekbetegsége, a baloldaliság? - tette fel a kérdést Kristóf Attila. Idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a Népszabadságban így írt: "A demokrácia aktív híveink tábora /különösen szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el a politikai korrupció változatlan virágzása mellett/ csak akkor mentheti meg a szabad társadalmat /és persze önmagát/, ha türelmesen és perspektivikusan átalakítja politikáját, és ez a politika - ha tetszik, ha nem - a jelenlegi körülmények között csak baloldali színezetű lehet." TGM tehát azt javasolja, hogy az SZDSZ próbálja elfoglalni a baloldalon az MSZP helyét. Erre "postafordultával" reagált Eörsi István Az osztályelemzés dicsérete címmel, Igazi összhangzat alakult ki. Eörsi így kontrázott TGM-nek: "A demokratikus értelmiség és politikai képviselete - amelyre a jelen körülmények között kizárólag az SZDSZ vállalkozhat - valójában csak arra törekedhet, hogy a szegények és kirekesztettek mind nagyobb rétegét vonja be a politizálásba, és ezt úgy teheti meg, ha az egyenlőtlenséget spontánul növelő piacgazdaság logikájával szemben annyi szociális érzékenységet vonultat fel, amennyit a kapitalista rendszer még el tud viselni." /Kristóf Attila: Én nem tudom... /Hol a baloldal/. = Magyar Nemzet, dec. 8./ Az említett cikkek: Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika /Népszabadság, 1998. nov. 18., 19./ - Eörsi István Az osztályelemezés dicsérete /Népszabadság, 1998. nov. 27./"

"A tervezett Keleti Újságról a születendő lap egyik tulajdonosa, Verestóy Attila szenátor, elmondta: az idei esztendő első napjaiban végre sikerült annyi pénzt összegyűjteni, amellyel már megindítható a napilap. Rajta kívül Lányi Szabolcs és egy magyarországi vállalkozó is befektet, mert ez egy gazdasági vállalkozás lesz, alapjában véve. Verestóy cáfolta, hogy a Népszabadság lenne a partner, mert ilyen hírek keringenek. A szerződést február 15-én írják majd alá, ekkortól lehet pontosan tudni, hogy végül is milyen összeggel gazdálkodhat a lapkiadó, és mikortól kezdődhet el a Keleti Újság megjelentetése. A lap megjelentetése 1,7 millió dollárba kerülne, mindeddig azonban csak egymillió gyűlt össze. A jövőbeni laptulajdonosok szerint azonban kezdetben ennyi is elég. Az indulás dátuma is változott az idők folyamán, mostanában mind gyakrabban emlegetik április 1-jét. /Mi újság? RMDSZ-magánlap áprilisban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./"

A román ortodox egyház Szent Szinódusa Bukarestben tartott febr. 4-5-i tanácskozásán úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. A pápa első ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkező országban. Emil Constantinescu elnök már hónapokkal előbb meghívta a pápát Romániába, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükséges az ortodox egyház meghívása is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A szinódus jóváhagyta Sofronie Demcec személyében a magyarországi román ortodoxok által megválasztott első gyulai püspököt. /Tibori Szabó Zoltán: Román ortodox meghívó a pápának. = Népszabadság, febr. 6./ Mégsem kötik feltételhez II. János Pál látogatását, például ahhoz, hogy a görög katolikusok mondjanak le az ortodoxokkal szembeni vagyonvitákról, templomok visszaigényléséről. /Feltételek nélkül várják a pápát. = Napi Magyarország, febr. 6./

A román ortodox egyház márc. 8-án nyilatkozatot adott ki a pápa programjáról. Ebben leszögezik, hogy II. János Pál pápát szívesen látják, a Vatikán küldöttjével, Giovanni Batista Re vatikáni küldöttel jan. 15-én kidolgozott program szerint. A bukaresti ortodox pátriárka hivatala visszautasította azokat a vádakat, hogy elleneznék a pápa erdélyi útját. /Tibori Szabó Zoltán: Csak Bukarestbe megy a pápa? = Népszabadság, márc. 9./

"Nem kizárt, hogy újabb magyar-magyar találkozóra kerül sor az anyaországban, amelyen azok a határon túli érdekvédelmi és civil szervezetek vennének részt, amelyek nem kaptak meghívót a februári csúcsra. A múlt hónapban Budapesten tartott összmagyar konferencián csak a parlamenti képviselettel rendelkező pártok és politikai tömörülések vehettek részt. A válogatás kritériumát a kívül rekedtek közül többen bírálták. A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ezért "intenzíven foglalkoznak a gondolattal", hogy a csúcsról kimaradt szervezetek képviselőit is találkozóra hívják. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a budapesti Népszabadságnak úgy nyilatkozott: az előkészítés időt igényel. Megkezdődött az öt - határon túli és hazai szakértőkből álló - bizottság összeállítása, amely a Magyar Állandó Értekezletté átalakult csúcskonferencia előkészítését segíti. A testületek az oktatással, gazdasági és szociális kapcsolatokkal, a jogi és önkormányzati együttműködéssel, a kultúrával, valamint az EU-csatlakozással foglakoznak. Feladatuk nem csupán az újabb magyar-magyar csúcs előkészítése lenne, hanem - a HTMH koncepciójával összhangban - a határon túli magyarok jelenlegi helyzetének felmérése is. A HTMH elnöke szerint április elején valószínűleg megkezdheti működését az első bizottság, amely az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekre, mindenekelőtt a schengeni kihívásokra keresi a választ. /Határon túliak civil fóruma? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította, hogy személyét magyarországi belpolitikai ügyekbe próbálják belekeverni. Közleményében emlékeztetett arra, hogy a Népszabadság arról írt: a Magyar Igazság és Élet Pártja őt ajánlotta a Magyar Köztársaság államfői tisztére, s Csurka István, a MIÉP elnöke a bejelentés előtt egyeztetett a püspökkel. Bár Tőkés László az MTI-nek adott nyilatkozatában határozottan cáfolta a lap információit, a Népszabadság márc. 25-i számában "Győry Béla MIÉP-szóvivőre hivatkozva az előzetes egyeztetésre vonatkozó téves híradását" megismételte és megerősítette. "Senkinek nem vitatható el azon elemi joga, hogy politikai szándékairól maga nyilatkozzék. Ennek értelmében - enyhén szólva - furcsának találjuk, hogy Csurka István és Győry Béla az RMDSZ tiszteletbeli elnökének szándékait jobban tudni véli, mint maga az érintett. A megtisztelő ajánlás szerzőinek felelőtlen híresztelése két vonatkozásban sem felel meg a valóságnak: nem igaz, hogy a bejelentés előtt az államelnök-jelöltség ügyében egyeztetés történt volna. Tudomásunk szerint a MIÉP nemhogy ajánlotta volna Tőkés Lászlót, de illetékes testületei ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoztak" - olvasható a közleményben. Tőkés László visszautasította a reá vonatkozó és a személyét a magyarországi belpolitikai ügyekbe belekeverni szándékozó valótlan állításokat. A közlemény hangsúlyozta, hogy Tőkés László - Románia állampolgáraként - a föltétlen otthonmaradás híve. "Sejtelmünk sincs róla, hogy az RMDSZ küszöbön álló kongresszusa, illetve a tiszteletbeli elnök ellen irányuló sokrétű támadási hadjárat közepette nevének ilyen fajta ?népszerűsítése? mögött milyen meggondolások állnak. Sajnálatos volna, hogyha egyes körök ezt a rossz ízű ügyet a ?kettős állampolgárság? néven közismertté vált különleges jogi státus ellenében próbálnák felhasználni." /Tőkés László itthon akar élni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26-27./"

Életének 68. évében márc. 30-án elhunyt Bernben Gosztonyi Péter történész. 1956-ban, a forradalom leverése után hagyta el Magyarországot. 1963-tól nyugalmazásáig, 1997-ig volt a berni Kelet-Európai Könyvtár munkatársa. Elsősorban a második világháborúval kapcsolatos magyar események szakértője volt. /Népszabadság, ápr. 1./

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

"Fábián Péter, a Népszabadság szerkesztője Közelképtár című interjúkötetében a lapjában az elmúlt évtizedben megjelent írásait gyűjtötte kötetbe. Az írások központi témája a rendszerváltás. "Rendszerváltás, magyar múlt, magyar jövő. Ahogyan mindezt a magyar értelmiség jelentős alakjai látják 1990 és 1999 között". Fábián Péter az elsők között Jakó Zsigmond történészprofesszort, az Erdélyi Múzeum-Egyesület akkori elnökét kereste fel, akit a szakemberképzés, a tudományos kutatás színvonalas művelésének 1990 utáni feltételeiről kérdezett. Az 1994-ben készült beszélgetésben körvonalazódó kép a "tetszhalott" erdélyi magyar tudományos élet "feltámasztásáról", sajnos, ma sem sokkal árnyaltabb. Dr. Szántay János Kolozsváron élő biokémikus személyében Fábián az erdélyi magyar értelmiség azon képviselői közül szólaltatott meg egyet, "akik kitartottak a helyükön, közösségükért, bár nem a politika színpadán, egész életükkel vállaltak felelősséget". A neves kutató, számos nemzetközi tudományos társaságnak, szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, "életfilozófiáját" egyetlen, igen tanulságos mondatban fogalmazza meg: Jobbnak kell lenni! Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: "Erdélyben ma kevesen képesek úgy művelni a szellemtörténeti tudományokat, hogy mondanivalójuk azok számára is érdekes legyen, akik nem beszélik a mi nyelvünket. Itt látom a valódi törésvonalat: aki ma a tudomány állam és etnikai határokat nem ismerő követelményeit tartja szem előtt, azt a kisebbségi értelmiség hangadó része hajlamos kirekeszteni a nemzeti kultúrából". Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője hasonlóan nyilatkozott: "Sajnálattal látom, hogy a magyarság politikai és kulturális szervezetei a tömeges műkedvelést pártfogolják, de ebben sem tesznek különbséget az eredeti hagyományok ápolása és majmolása, a dilettantizmus és az igazi értékek megőrzése között." "Akik nyitottak az egyetemes értékekre, és azokat még ráadásul képviselni is merészelik, megcímkézik, kozmopolitáknak, nemzetelleneseknek bélyegzik meg". /Székely Kriszta: Közelképtár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./ "

"A Dragan Alapítvány közleménye után, amely a Kolozsvári nyilatkozat állítólagos aláírói elleni támadás, a temesvári Renasterea Banateana augusztus 19-i számában megjelent a Lugosi nyilatkozat, amely részben elismételte a közlemény vádjait, majd név szerint támadta Bakk Miklós lugosi városi tanácsost. Bakk Miklós RMDSZ tanácsos reagált a vádaskodásra. Számtalan támadás érte a helyi sajtóban, majd nyilatkozatban ítélte el nyolc helyi képviselőtársa. Azt állítják, hogy a Bánság a tolerancia földje, akkor viszont elvárható lett volna, hogy e toleranciát gyakorolják is a másfajta gondolkodás irányában. Dialógust kellett volna keresniük, s nem az ügyészségi eljárás megindítását. Bakk Miklós emlékeztetett: több kérdésben egyedül fogalmazott meg markáns különvélemény a lugosi városi képviselőtestület előtt, ezek közül a Iosif Constantin Dragan díszpolgársága elleni vált közismertté.- Az Antonescu-szoborállítás tervét a Nagy Románia Párt tűzte napirendre, Bakk Miklós tiltakozott a szoborállítás ellen. /Pataki Zoltán: Antonescu szoborállítás - a "bánsági tolerancia" nevében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Megjegyzés: 1993. okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. /Vasárnapi Hírek, okt. 24, Népszabadság, 1993. okt. 25./ 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot, emlékeztetett Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ "

"Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT ülésén felszólalásában elmondta: "feltűnő egybeesést" tapasztalt az RMDSZ-delegáció november végi budapesti látogatása és a Népszabadság egyik cikkének megjelenési időpontja között, amely az RMDSZ mai hivatalos irányvonalával szembehelyezkedő, ún. radikális szárnyhoz tartozó közéleti személyiségeket járatott le. Az Elszámolatlan pénzek Erdélyben? című írásból (Népszabadság, dec. 1.) kiderült: az Illyés Alapítvány 1992-ben már adott 2,5 millió forintot erdélyi magyar egyetemalapításra egy alapító bizottság számára, amely a lap információi szerint azóta sem számolt el a pénzzel. A bizottság tagjai közül a lap Szőcs Gézát, Tőkés Lászlót, Patrubány Miklóst, Borbély Imrét, Toró T. Tibort, és Szilágyi Zsoltot nevezte meg. A Népszabadság szerint az Illyés Alapítvány kuratóriumának akkori titkára, dr. Entz Géza több alkalommal is felszólította a kedvezményezetteket, hogy a kapott összeg felhasználásáról az alapítványnak számoljanak be. Próbálkozása sikertelen volt. Szőcs Géza a Népszabadságnak elmondta: az összeget sokszor ellenőrizték. A pénz nem tűnt el: az Illyés Alapítvány vezetőivel folytatott konzultációk után ingatlant vásárolt az egyetem szükségleteire. Szőcs szerint a vele kapcsolatos problémák mindig akkor merülnek fel, amikor egyéb gond van az RMDSZ-ben. Ott most az a gond - idézte a lap Szőcsöt - hogy a magyar kormány nem nekik, hanem egy vallási jellegű magánegyetem alapítására adta a kétmilliárd forintot. Tőkés László a Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott sajtónyilatkozatában kifejtette: tudomására jutott, hogy a Népszabadság "leleplező" cikket szándékszik közzétenni, amelyben az ő személye is érintett. Ezért felkérte a lap főszerkesztőjét, hogy tegyék lehetővé az ügy előzetes tisztázását, és csak abban az esetben vigyék nyilvánosság elé az ügyet, amennyiben ez a tisztázás sikertelennek bizonyulna. A főszerkesztő erre ígéretet tett, a cikk mégis megjelent, anélkül, hogy Tőkés Lászlónak vagy az Illyés Alapítványnak az álláspontját ismertették volna. Tőkés szerint az írás politikai célzata egyértelmű: lejáratni azokat a közéleti személyiségeket, akik 1992-ben, az RMDSZ akkori országos vezetőségének tagjaiként magyar ökumenikus egyetemet kíséreltek meg létrehozni, és ezáltal az erdélyi magyar egyházfők egyetemalapítási kezdeményezését hitelteleníteni. Tőkés László püspök sajtónyilatkozatában kifejtette: az Illyés Alapítvány 2,5 millió forintos pályázati támogatásáról csak most, a Népszabadságból értesült. A Szőcs Géza által jegyzett pályázat sorsáról mind ez ideig semmiféle információval nem rendelkezett, annak felhasználásához semmi köze nem volt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata mellékelte azt a nyilatkozatot is, amely az erdélyi magyar egyházak elöljáróinak 1992. január 17-i tanácskozásán született. Ebből kiderült: az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői egyetértettek Szőcs Géza szenátornak egy felekezetközi erdélyi egyetem létrehozásáról szóló javaslatával, amelyet az állami egyetemként létrejövő magyar nyelvű Bolyai egyetem előkészítésének tekintettek, és támogatták az egyetem létrehozása célját szolgáló alapítvány létrehozását. - Az érintettek közül Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette: tudomása szerint semmilyen alapító bizottság nem alakult. Arról sincs tudomása, hogy valaki valamiféle pályázatot nyújtott volna be egyetem kapcsán az Illyés Alapítványhoz, és hogy erre 2,5 millió forintot vett volna fel. 1992-ben, az RMDSZ akkori 15 tagú elnökségében valóban szó esett egy ökumenikus magyar egyetem létrehozásáról, az ötletet pedig többen támogatták, de semmilyen konkrét lépésre nem került sor - nyilatkozta Patrubány. Szilágyi Zsolt képviselő a Szabadságnak kijelentette: a sajtóból értesült a hírről, és neki sincs tudomása arról, hogy az Illyés Alapítvány milliókat adott volna ökumenikus erdélyi egyetemre. A képviselő ugyanakkor elmondta: semmilyen egyetemalapító bizottságban nem volt benne, a budapesti lap pedig ellenőrizhetné hírforrásait. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Erdélyi Ökumenikus Magyar Egyetem - már 1992-ben Az ökumenikus egyetem céljaira felvett két és fél millió forint elsikkasztásával vádolják az egykori alapító bizottság tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

1992-ben Erdélyben már kezdeményezték egy erdélyi felekezetközi egyetem létrehozását, erre az Illyés Közalapítvány akkor 2,5 millió forintot utalt ki, a pénznek azonban nyoma veszett. A Népszabadság kérdésére a legtöbben már nem emlékeznek pontosan, arról pedig, hogy erre a célra különböző pénzeket utalt volna az Illyés Közalapítvány, csak az említett lapból értesültek. A nyolc évvel ezelőtti egyetemalapításra kiutalt összegről egyedül Szőcs Géza tudott részletekkel szolgálni, aki nyolc évvel ezelőtt az RMDSZ főtitkári tisztségét töltötte be. Elmondta: a pénz megvan, az Illyés-alapítvány vezetőivel folytatott konzultáció után úgy döntött, hogy a felekezetközi egyetemre kiutalt összeget ingatlanvásárlásba fekteti. A Szabadság kérdésére Szőcs Géza nem volt hajlandó megnevezni, hogy melyik is az a kolozsvári ingatlan, amelybe a pénz befolyt, kinek a tulajdonában van jelen pillanatban, és mi lett azóta az épület sorsa. Szőcs mindaddig nem kíván az ügyben részletesebben állást foglalni, amíg az Illyés Közalapítvány nem nyilatkozik: valóban adósa-e a két és fél millióval, vagy sem. Szőcs Géza elmondta: tájékoztatta az Illyés Közalapítványt az egyetem számára kiszemelt ingatlan áráról, amely meghaladja a 2,5 millió forintot, a kiutalt összeg ezért csak az épülettel kapcsolatos felmérésekre, a restaurálási terv elvégzésére volt elegendő, amiről számlák készültek. - Szőcs Géza, aki tagja mind a Duna Tv, mind pedig a Civitas Alapítvány kuratóriumának, a Duna Tv integrálásáról-beolvasztásáról készített tanulmányról kifejtette: nincs szó a Duna tv-t megszüntetéséről, csupán arról: hogyan lehet a két, sőt három televízió potenciálját egyesíteni. A hétmilliós összeget nem tartja túlzottnak. /Székely Kriszta: Szőcs Géza: Mivel 1992-ben nem volt felekezeti konszenzus egyetemügyben, a kiutalt pénzt másra fordították. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./