"A Magyar Hírlapban Bodansky György siet Horn Gyula miniszterelnök védelmére: a magyarországi magyar megnyugodhat: "mégiscsak az ő demokratikusan megválasztott kormánya tartja fenn, az ő adóforintjaiból azt a világszövetséget, amely szabadon kifütyülheti az ő miniszterelnökét." /Bodansky György: Szófúzió. = Magyar Hírlap, jún. 17./"

Serban Suru, a vasgárdista mozgalom vezetője kijelentette, hogy a két világháború között született mozgalmat képviselő Hazáért Párt fontolóra veszi, hogy jelölteket indítson a parlamenti választáson. A fasiszta mozgalomról szóló sajtóértekezleten sokan a vasgárdisták hagyományos egyenruhájában, zöld ingben, antantszíjjal jelentek meg. Romániában már hat vasgárdista szervezet működik, létrehozzák ifjúsági szervezetüket is. Romániában jelenleg adottak a feltételek a vasgárdista hagyományok újraélesztéséhez, jelentette ki Suru. /Magyar Hírlap, júl. 2./

"A Budapestre áttelepült, a Népszabadság munkatársaként dolgozó Bodor Pál értékelte Balogh Edgár életművét /"lebegő álmodozó", stb./, közben elítélte Tőkés Lászlót is: "bármilyen ijesztő néha Tőkés László s a nála is radikálisabbak nyilvános monológja", akiknek szövege sokszor a román nacionalisták hadállásait erősíti, azonban hozzátette, hogy a békejobbot nyújtó, engedményeként alkudozó kisebbségire "hihetőbben kuvikolja rá az utókor, hogy áruló, míg a túszdrámás, merényletes" eszközökkel kiharcolt helyzetek szép csöndesen megmaradnak. /Magyar Hírlap, júl. 3./"

"Eörsi István a szocialista-liberális koalíció félidejét mérlegelve azt írja, hogy erről "nehéz megnyilatkozni Kovács Kristóf publicisztikai remeklése után /Magyar Narancs, július 20./." Szerinte ez a "ma kormányzó bagázs ? azért lett megválasztva, mert az elődeiket már egész egyszerűen nem lehetett kibírni ?... Ámuló nyilvánosság nincs már, "tartotta magát néhány évig, hála népnemzeti sobrijóskáinknak, akik szemünk láttára puhították fajtiszta árja lovuk nyerge alatt bankbetétjeiket." Fennmaradásukhoz hozzájárultak "a rádióba és főként a televízióban rendszeres időközönként celebrált vér- és rögvalóság gyűlöletórák." Eörsi felrója a Horn-kormány hibáit, majd írását azzal zárja: a Magyarok Világszövetségének Ópusztaszeren tartott ülésén "ismét az intézményesülő provincializmus táborozott. Néztem költői haladzsájának ködmönében a világmagyart, akit valaha barátomnak tekintettem, és közben halk rokonszenv ébred bennem - Horn iránt." /Eörsi István: Álmatag merengés félidőben. = Magyar Hírlap, júl. 13./ "

"Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó, összegezték már közös értékelésüknek a címében is a júl. 4-5-i Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozást Csapody Miklós és Kecskés János. A tanácskozás nem a legjobb előjelekkel indult. A parlamentben a tervezett autonómiavitától visszariadt a kormányzó többség. A konferencia eredménye mégis történelmi jelentőségű. Végre "megszületett az anyaállamban élő és a tőle elszakított, kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozását elismerő, azt mintegy kinyilvánító politikai dokumentum." A "benne megfogalmazottakat a nemzeti kérdés nemzeti konszenzusának tekinthetjük." A négy párt /Fidesz, MDF, KDNP, MNDP/, valamint a kormánypártok egyeztetett, az FGKP és az RMDSZ önállóan elkészített tervezetét osztották szét a résztvevők között. A kormánykörökből még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán beszélni kell a Magyarok Világszövetsége által szorgalmazott nemzeti stratégiáról, majd azt hangoztatták, hogy a stratégia az eurointegráció. A csúcstalálkozó előtti héten a nemzeti érdekeket kifejező pragmatikus szemlélet kerekedett felül. Ennek előjele volt a Népszavában megjelenő Tabajdi Csaba-interjú és Törzsök Erika írása a Magyar Hírlapban. A zárónyilatkozat megszövegezésénél az RMDSZ tervezetét tekintették kiindulópontnak, mert az volt a legrövidebb. A legfontosabb kitételben, a nemzeti egység deklarálásában sikerült megegyezni, ez "a világ magyarsága összetartozásából kiindulva" megfogalmazással került a nyilatkozatba. A "zárónyilatkozat elkészítésével már a gyakorlatban is működött a nemzeti minimum elve." A nemzeti minimum megfogalmazásának igényét főleg az MDF-es politikusok, illetőleg a velük hasonló eszméket követő gondolkodók szorgalmazták, az utóbbi időben pedig Lezsák Sándor, az MDF elnöke. A nyilatkozatot az eddigi paktumjellegű megállapodások fölé a megállapodók széles köre és maga az ügy emeli. Az alkotmányba "is beemelhetjük a megállapodás eredményeit." A megállapodásból következő jogszabálykészítés a kormány feladata, számonkérése pedig az ellenzéké. A közös nyilatkozat "megkerülhetetlen normaképző etikai kódexnek tekintendő." - Az értékelés írói javasolják: "hazai médiumok is szervezzék meg a magyar-magyar csúcstalálkozóhoz kapcsolódó tanácskozásukat", ezzel meghatározhatnák a tájékoztatás nemzeti minimumát. Nem illenék teret adni olyan írásoknak, "amelyek kétségbe vonják, ordenáré módon támadják a magyar nemzetnek mint fogalomnak, mint értéknek a létét is. Furcsálljuk ugyanis, hogy a Magyar Rádió hírműsorában még az utóbbi napokban is az ?ottani magyarok? szervezeteként aposztofálják az RMDSZ-t, a Magyar Televízióban botránynak nevezik a csúcstalálkozót..." Az MDF őszre kidolgozza javaslatát a tervbe vett Nemzeti Egyeztető Tanács kialakításához. A létrehozandó NET által tervezett, a nemzeti stratégiát meghatározó munkába be kellene vonni miden olyan szellemi műhelyt, a Magyarok Világszövetségétől kezdve a hazánkat "kitalálni" akarókon keresztül a Lakiteleki Népfőiskoláig, amelyek mér elkezdték ennek kidolgozását. /Csapody Miklós-Kecskés János: Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó. A működő nemzeti minimum. = Magyar Nemzet, júl. 18. - Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő, Kecskés János az MDF szakértője./ "

"A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jún. 17-én kiadott közleményében támadta a Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a magyar kormány közvetlen kapcsolatot létesített más állampolgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: "A történtek azt mutatják, hogy Magyarország nem ismeri el a román állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás." A közleményben Kovács László külügyminisztert is támadják azért a kijelentéséért, hogy a kormány támogatni kívánja a határon túli magyarság egységes autonómia koncepciójának kidolgozását. /Magyar Hírlap, júl. 18./ "

"Bodor Pál reagált Borbély Zsolt Attila cikkére, tisztázva, hogy semmi köze az SZDSZ-hez, bár tiszteli. Idézi saját, régebben a Magyar Hírlapban megjelent írását, ebben azt kifogásolta, hogy a Duna Tv-ben a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ egyes tisztségviselői nemzetellenességgel vádolnak egyes pártokat. Bodor nem rokonszenvezik a liberalizmussal, de bűnös tévedésnek, rágalomnak, hazugságnak tartja, hogy a liberalizmus és a baloldal "nemzetidegen., nemzetáruló, nemzetietlen. Borbély Imre fia Borbély Zsolt Attila, nem neki kellett volna ezt a cikket megírni. Borbély Zsolt Attila "a nemzeti problematika iránt jobbára érzéketlennek vagy ellenségesnek" nevezte a magyar sajtót, a kivételek között a demokratát említette. /Bodor Pál: Ki /és mi/ a sértett? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Előzmény: 1150, 1187. sz. jegyzet."

Dumitru Cioflina vezérkari főnök, aki júl. 13-20-a között az Egyesült Államokban járt, úgy vélekedett, hogy Románia a vártnál hamarabb rendelkezhet majd versenyképes hadsereggel. A kormány felhatalmazta a védelmi tárcát arra, hogy 400 millió dolláros kölcsönt vegyen fel a fegyverzet korszerűsítésére. - Romániában ezekben a napokban zajlik a békepartnerség történetének legnagyobb tengeri és légi hadgyakorlata. /Magyar Hírlap, júl. 23./

"A Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete nyilatkozatban állt ki a kolozsvári Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán mellett, aki a Magyarok IV. Világtalálkozójáról szóló tudósítása mellett "csípős hangú cikkben" kérdőjelezte meg azt, hogy az MVSZ a magyar nemzet hiteles képviselője lenne. A disputa júl. 16-án vett fordulatot, amikor a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Védnöki Testülete /öt püspök és egy érseki helynök/ közös ökumenikus nyilatkozatban bélyegezet meg a főszerkesztő "szűnni nem akaró magyarellenességét". A Nyilvánosság Klub azért emelte fel a szavát, mert minden eszközzel igyekeznek a főszerkesztőt eltávolíttatni a lap éléről és halálos fenyegetéseket is tartalmazó névtelen telefonokat is kapott. A Nyilvánosság Klub szolidaritásáról biztosítja Tibori Szabó Zoltánt. /Magyar Hírlap, júl. 27.- ugyazon a napon közölte: Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ - Arról, hogy megfenyegették a főszerkesztőt vagy el akarják távolítani, csak ebből a nyilatkozatból derült ki.

"Nem elég, hogy szembetaláltuk magunkat a többségi nemzetállam elnyomásával és türelmetlenségével, asszimilációs törekvéseivel, még a magyar kormány ellensúlyozó erejét sem érezhetjük megnyilvánulni az általunk elvárt mértékben. - nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Hírlapnak. A lap munkatársa emlékezette a püspököt arra a hónapokkal ezelőtti nyilatkozatára, hogy a magyar kormány minden áron tető alá akarja hozni az alapszerződést. Változott-e a véleménye, hangzott a kérdés. "Meg kell állapítanunk, hogy nem hatástalan az erdélyi magyarság politikai vezetésének fellépése. Ha a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a magyarság vezetői a kellő időben és a kellő formában nem emelték volna fel a szavukat a tervezett magyar-román alapszerződés ügyében, talán már aláírták volna a nem megfelelő tartalmú dokumentumot." - válaszolta Tőkés László. - A jelenlegi magyar kormánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a hármas prioritás rendszerének felborulása kedvezőtlen folyamatokat indított el. "A maga sokféleségében létezik egy a korábbi kormányzati politika irányában tájékozódó RMDSZ-vonulat, és van egy, a mai kormánypolitikához igazodó politikai elit." - Mennyire egységes a romániai magyarság az autonómia kérdésében? . tette fel a lap a kérdést. "Az autonómiához adott a magyarság viszonylagos egysége." A "közösen elszenvedett elnyomás abroncsai tartanak össze bennünket, de ez is jóra fordítható." A "magyarság számára Romániában ma is válsághelyzet van." "Életmentő orvosságra van szükség." "Óriási felelősség méretett ránk." "A harcot nem adom fel, mert érzem a felém sugárzó szeretetet és bizalmat, s érzékelem szavaim, cselekedeteim hatását." - Jelenleg melyek a legnyomasztóbb gondjai? "Elvontabb gond, hogy nagyon egyedül vagyok. Annyira lepusztult a társadalom és az egyház az utóbbi fél évszázadban, hogy igen nehézzé vált magasan képzett és eszmeileg is közel álló munkatársakat találni." /Magyar Hírlap, júl. 27./ "

A brit védelmi miniszter Bukarestben három dokumentumot írt alá júl. 30-án. Michel Portillo és Gheoghe Tinca többek között megállapodott a katonai együttműködés bővítéséről. Porillót vendéglátói annak szükségességéről igyekeztek meggyőzni, hogy Románia az első országok csoportjával kerüljön be a NATO-ba. /Magyar Hírlap, júl. 31./

Bukarestnek a magyar-magyar találkozó záródokumentumára adott budapesti magyarázatok után is komoly fenntartásai vannak, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a Jurnalul National aug. 6-i számában. Az alapszerződésről elmondta, hogy az nagyrészt készen áll, csupán az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok területének egyes kérdéseire kell még megoldást találni. Igyekeznek megtalálni azt a megfogalmazást, amely lehetővé teszi az alapszerződés véglegesítését augusztus folyamán, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8., Magyar Hírlap, aug. 7./

"Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./"

A budapesti Erdélyi Gyülekezet központjában aug. 5-11-e között pedagóguskonferenciát rendeztek, melyen vajdasági, erdélyi és kárpátaljai pedagógusok vettek részt. /Magyar Hírlap, aug. 10./

Aug. 12-től 15-ig tart a VIII. Anyanyelvi Konferencia, teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, amelynek ez alkalommal Eger és Mezőkövesd ad otthont. A tanácskozás fő témája: magyarság és egyetemesség az ezredfordulón, magyar oktatás és tudomány a határokon túl, a magyar nyelv védelmének stratégiája. /Magyar Hírlap, aug. 12./ 1970-ben tartották az első Anyanyelvi Konferenciát, Bárczi Béla lett az elnök, 1975-től pedig Lőrincze Lajos. A mozgalom az emigráció és az anyaország közötti párbeszédet szolgálta, a szomszédos országok magyarságára nem terjedt ki a figyelem, a fordulatot az 1989-es kecskeméti találkozó /VI. Anyanyelvi Konferencia/ jelentette. A legutóbbi találkozón /Esztergom, 1992/ úgy döntöttek, hogy a egyesületként működnek tovább, és Pomogáts Béla elnökletével létrehozták a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát. /Népszabadság, aug. 10./

Egerben aug. 12-én megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, Pomogáts Béla tartott elnöki beszámolót, kifejtette, hogy mindig az egyetemes magyar kultúra és a határok fölött érvényesülő nemzeti stratégia érdekeit tartották a szemük előtt. Tabajdi Csaba államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társaság munkájában meg kell találni az arányokat a nyugati és a kárpát-medencei magyarság között. Bárczi Géza-emlékéremmel jutalmazták Péntek János kolozsvári egyetemi tanárt és Szathmári István professzort. Vitaindító előadást tartott Nagy Károly /USA/, Gál Sándor /Felvidék/, Kötő József /Erdély/ és Dudás Károly /Vajdaság/. /Magyar Nemzet, aug. 13./ Pomogáts Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: felmerült benne, hogy a konferenciát pénzhiány miatt le kell mondani, de voltak, akik a tanácskozást megmentették: Tabajdi Csaba államtitkár egymillió forinttal, Magyar Bálint kultuszminiszter másfél millióval támogatta a konferenciát. /Magyar Hírlap, aug. 13./

Az aug. 13-i román lapok Budapest kényszerű visszakozásáról és Bukarest szempontjából kedvező amerikai nyomásról beszélnek. A Cronica Romana szerint az 1201-es ajánlás kompromisszumos értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. Somogyi Ferenc és Marcel Dinu államtitkár aug. 13-án tárgyaltak Bukarestben. /Népszabadság, aug. 14./ A román lapok szerint Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. /Magyar Hírlap, aug. 14./

"Borbély Imre reagált Bodor Pálnak a Magyar Hírlap aug. 8-i számában megjelent cikkére. felvázolja a Szabadság júl. 26-i számában már kifejtett álláspontját a globalista hatalom részévé vált magyar gazdasági elitről és az SZDSZ-ről: "Az SZDSZ-en keresztül a multinacionális konszern- és bankvilág egyenesen az ország főhatalmában is képviselve láthatja érdekeit." /Borbély Imre: Helyesbítés jobboldalról. = Magyar Hírlap, aug. 15./ Előzmény: 1234, 1331. sz. jegyzet."

Kovács László külügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjút, ebben Nagy Mélykúti Edit elmondta, hogy a Fidesz puccsszerű megegyezésről beszél és felrója, hogy a végleges változatról nem konzultáltak az RMDSZ-szel. A külügyminiszter válasza: Három és féléves tárgyalás után aligha lehet puccszerű megállapodásról beszélni. Minden tárgyalási fordulóról tájékoztatást kapott az RMDSZ. Az egyházi és közösségi javak kárpótlása nem szerepel a szövegben. Román résztől ugyanis kérték, hogy más megoldást találjanak. Jelezték, készek egy külügyminiszteri levélváltásban rögzíteni, hogy Románia a kérdés fontosságát elismeri. /Magyar Hírlap, aug. 17./

"Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthatatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./"

Az alapszerződés szövegének véglegesítésére magyar-román szakértői egyeztetés kezdődött aug. 21-én Budapesten. A magyar tárgyalócsoportot Szénási György külügyi főosztályvezető vezeti. /Magyar Hírlap, aug. 22./

Funar, a kisebbik kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke aug. 21-én Bukarestben háromórás megbeszélést folytatott Marcel Dinuval, a román tárgyalóküldöttség vezetőjével. Funar szerint a román tárgyalófél túllépte mandátumát az 1201-es ajánlás elfogadásával. Funar leszögezte, pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. /Magyar Hírlap, aug. 22./

"Kovács László külügyminiszter aug. 21-i sajtótájékoztatóján kijelentette: a magyar kormány szeptemberben kész aláírni az alapszerződést. Erről a kormányban teljes az egyetértés, a szerződés megkötésével az SZDSZ-kormánytagok is egyetértenek. Közölte, hogy semmi okot nem lát a magyar-magyar csúcs összehívására. Az alapszerződés nem zárja ki "a kollektív alapjogok gyakorlását vagy autonómiák létrehozását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., Magyar Hírlap, aug. 22./ "

"A román kormány legutóbbi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az alapszerződés aláírását, Funar pártjának miniszterei szintén áldásukat adták a dokumentumra. Ennek ellenére Funar levelet intézett valamennyi román vezetőhöz, az államelnökhöz, a parlament két háza elnökeihez, a törvényhozás rendkívüli összehívását kérve augusztus végére, továbbá Funar szükségesnek tartja, hogy a kormány újból foglalkozzon az alapszerződéssel. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke Székelyföldön, Csíkszeredában tartott sajtóértekezletén "az átkozott 1201-es ajánlás" kihagyását követelte a szerződésből. A Vatra Romaneasca ultranacionalista szövetség is arra szólította fel Iliescu elnököt és a román pártokat, hogy utasítsák el az 1201-es ajánlást. /Magyar Hírlap, aug. 26./"

A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei szerint a szlovákiai magyar pártoknak és az RMDSZ-nek azt a közös javaslatát, hogy szervezzenek egy második magyar-magyar találkozót, Horn Gyula miniszterelnök nemcsak szerencsétlennek, hanem szemtelennek tekintette. A magyar miniszterelnök, miután elutasította, hogy fogadja Markó Bélát és Takács Csabát, ellenjavaslatot is tett, amely a Határon Túli Magyarok Hivatala hasznosságának elemzésére vonatkozott. Ez a szerv bátorítja és támogatja az etnikai alapon létrehozott pártok tevékenységét, különösen Romániában és Szlovákiában. Mi fog bekövetkezni? Átszervezés? Összevonás? Vagy egyenesen a hivatal megszüntetése? A megoldás többek között attól is függ, milyen mértékben fájlalja Horn miniszterelnök azt, hogy ráléptek a tyúkszemére... /Vocea Romaniei (Bukarest), aug. 26., említi: Magyar Hírlap, aug., 27-i száma Melescanu az RMDSZ-t bírálta című cikkében./

Melescanu külügyminiszter aug. 27-én tájékoztatta a román szenátus külügyi bizottságának tagjait a román-magyar alapszerződés szövegéről. Melescanu bírálta az RMDSZ-t, amiért a magyar kormányt az alapszerződés megváltoztatására próbálja rávenni. /Magyar Hírlap, aug. 27./

Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője aug. 27-én átadta Gál Zoltán házelnöknek a 89 képviselő aláírását tartalmazó íveket. Ezek a képviselők kezdeményezték a rendkívüli ülés összehívását az alapszerződés ügyében, ezzel egyidőben beterjesztette a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz frakcióvezetői által jegyzett országgyűlési határozati javaslatot. Gál Zoltán elmondta, hogy aug. 28-ra összehívja a házbizottság ülését, ezen döntenek a rendkívüli ülés összehívásának időpontjáról. A rendkívüli ülés szept. 3-án lesz. Gál Zoltán szerint fontos lenne, hogy a televízió közvetítse az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz-frakció helyettes vezetője, a párt alelnöke javaslatot tesz arra, hogy az ülésen szót kapjon az RMDSZ elnöke, Markó Béla, arra számít, hogy a többi ellenzéki párt támogatja ezt a kezdeményezést. /Magyar Hírlap, aug. 28./

"Bíró Béla cikkében ellenzi az alapszerződés mostani megkötését, figyelmezetve: A kollektív jogok elutasítása "gyakorlatilag mindent felölelhet az anyanyelvű oktatástól a kétnyelvű feliratokig." /Bíró Béla: Hosszasan előkészített rögtönzés. = Magyar Hírlap, aug. 28./"

A fő kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja aug. 28-án kiadott közleményében határozottan kiállt az alapszerződés mellett. A közlemény keményen bírálta kisebbik koalíciós partnerét, Funar Román Nemzeti Egységpártját, amely Melescanu távozását és Iliescu államelnök felfüggesztését követeli. A román külügyminisztériumban aug. 28-án sajtóértekezletet tartottak az alapszerződésről a román tárgyalóküldöttséget vezető Dumitru Ceausu, a jogi igazgatóság vezetőjének részvételével. A román diplomata szerint az alapszerződés szavatolja a kisebbségek jogait. /Magyar Hírlap, aug. 29./

A Magyar Hírlap munkatársa kiállt az alapszerződés mellett. /Scipiades Iván: Egy magyar mítosz vége. = Magyar Hírlap, aug. 30./