Még a döntés-előkészítés fázisában elakadt a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának összevonása, adta hírül a Magyar Hírlap. Kiss Elemér közigazgatási államtitkár szerint az összevonás a későbbiekben megvalósulhat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

"A Népszavában Görög János /aláírása szerint Görög János író, London/ is dühödt kirohanást intéz a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen. Az új Bukfenc a Magyarok Világszövetsége. Hangnemét jelzik az ilyen mondatok: "Jó ideje elképedve olvasom-hallom, mi mindenbe üti bele az orrát Csoóri Sándor és kompániája." "Beleszól a magyar múltba, a magyar történelembe." Az egyik MVSZ-választmányi tag egy amerikai előadásában - az RMDSZ belső ügyeibe beavatkozva - kijelentette: "Tőkés László, Katona Ádám, Csapó József, Borbély Imre magatartása az útmutató és nem a neptuni hármasoké." Az MVSZ beleszól a magyar külpolitikába is. Az alapszerződés napján öt ellenzéki pártot hívott össze Pápán, kormányellenes nyilatkozatukon az első helyen Csoóri Sándor aláírása szerepel.- Így sorakoznak a támadások Görög cikkében... /Görög János: Bukfenc mindent tud. /Népszava, okt. 16./ A Magyar Hírlapban, a Népszabadságban, a Népszavában és a 168 Órában rendszeresen közölnek az MVSZ-t támadó írásokat. Görög János íróról nem tudnak az irodalmi kézikönyvek."

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 17-én Tabajdi Csaba államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatót. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ nehéz helyzetbe került, mert nem kapta meg a pártoknak járó állami szubvenciót, több mint 300 millió lejt. Tabajdi Csaba elmondta: az RMDSZ fáziskéséssel ugyan, de felismerte, hogy vannak feladatok, amelyekre csak egy kisebbségi szervezet alkalmas. "A magyar kormány aggodalommal figyeli, hogy az RMDSZ egyes politikusai beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe, és néhányuk saját személyi ambícióit a romániai magyarság érdekei fölé helyezi." /Magyar Hírlap, okt. 18./ A Romániai Magyar Szó a Magyar Nemzet tudósítását vette át, abban nem említették Tabajdi Csaba idézett véleményét, így erről nem számolt be a lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

"Konfrontatív mozzanatnak tekinthető az, amikor a helyi problémák megoldását nem a helyi hatóságokkal párbeszédre törekedve keresik, nyilatkozta Tóth Loránd kijevi magyar nagykövet. Nem helyeslem azt, jelentette ki, hogy bármely probléma keletkezésekor a helyben megkezdendő konzultációk helyett átszaladnak a határon, és a megoldást az anyaországban kezdik keresni." Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ alelnökét kérdezték az Új Magyarország munkatársai, aki kijelentette: a kárpátaljai magyarság számára fontos az ukrán-magyar jó viszony. A magyarság jogaiért minden lehetséges fórumon kiállnak. Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár kijelentette, hogy a Külügyminisztérium nem szándékozik kivonulni a határon túli magyarság problémáinak kezeléséből. Nincs új irányvonal a magyar külpolitikában, Tóth Loránd nyilatkozata mögött nem áll "központi eligazítás vagy valamilyen új irány központi meghirdetése". /Új Magyarország, okt. 15., Magyar Nemzet, okt. 15./ A Magyar Hírlap szerint a nagykövet nem felső utasításra beszélt, azonban hozzáteszi: valódi átalakulás előszelét érezte meg, az alapszerződésekkel új korszak kezdődött. "Budapest nem adhat választ a határon túliak legfőbb kínzó kérdéseire." Igaza van a nagykövetnek: a mindennapi gondokra helyben kereshető a megoldás, nem kell időt és pénzt pazarolni az utazgatásra." /Neumann Ottó: Felnőttkor. = Magyar Hírlap, okt. 21./"

"Tabajdi Csaba államtitkár negatívan nyilatkozott a Magyarok Világszövetségéről /MVSZ/, éppen azon a napon, amikor kezdődik az MVSZ tisztújító közgyűlése. Szerinte az MVSZ nem minden esetben a határon túli magyarok legitim módon megválasztott képviselőivel tart kapcsolatot. Nem az RMDSZ képviselői, "hanem az RMDSZ-ből kiszorult politikusok töltenek be különböző tisztségeket az MVSZ-ben." Szerinte bizonyos erdélyiek "az MVSZ támogatásával egyesek megpróbálják errodálni az RMDSZ egységét." Tabajdi szerint kétséges, kell-e működtetni magyarországi tagszervezeteket. Az államtitkár szerint "az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti". El kell gondolkodniuk, jelentette ki Tabajdi, hogy "milyen mértékű támogatásra lehet joga és igénye egy ilyen egyoldalú beállítottságú szövetségnek". /Papp János: "Aggodalommal figyelem az eseményeket". Tabajdi Csaba szerint kérdéses, hogy mennyire reprezentatív szervezet a Magyarok Világszövetsége. = Magyar Hírlap, okt. 25./"

Az MVSZ közgyűlésén Sütő András bejelentette, hogy lemond az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről és figyelmeztetett, hogy milyen veszélyeket rejt magában a magyar-román alapszerződés. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította Tabajdi Csaba megállapításait, cáfolta, hogy az MVSZ kísérletet tett volna az RMDSZ errodálására, és kijelentette, hogy több RMDSZ-politikus is jelen van a küldöttgyűlésen. Az RMDSZ egységét a jelenlegi magyar kormány rontja meg, mondta Tőkés László. /Magyar Hírlap, okt. 26./

"Okt. 25-én Budapesten megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ háromnapos tisztújító közgyűlése. Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében feltette a kérdést: "Mihez igazodik az a nemzetstratégiai törekvés, amelynek váratlan fordulataiban a határon túli magyarság számára elfogadhatatlan alapszerződések születtek. Olyan kompromisszumok, amelyekben elemi nemzetiségi jogokat tagadó kormányok dicsőültek meg, és mondhatják el maguktól: etnicista, nemzetállami koncepciójukból jottányit sem kellett feladniuk." Sütő András az MVSZ legdrámaibb feladatának a határon túli magyarság "létveszélyének" elhárítását tartotta. Sütő András bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezet sok mindentől megfeledkezik, ez pedig annak a veszélyét hordozza magában, hogy a nemzet nem érti meg jelenét, később pedig majd elveszti múltját. Magyarországon ma zűrzavar van, széthúzás, korrupciós botrányok látnak napvilágot, kulturált hazaárulás folyik. Annak érdekében, hogy vége legyen ennek a mélypontnak, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a politikai hatalom részese.- Csoóri Sándor az alapszerződésekről megállapította, hogy tartós békét csak egyenlő felek köthetnek. Az ülés szünetében Tabajdi Csaba politikai államtitkárnak a Magyar Hírlap okt. 25-i számában megjelent nyilatkozatára reagálva félreértésnek tartotta, hogy a MVSZ meg akarja osztani az RMDSZ-t. Tabajdi Csaba azon állítására, miszerint az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti soraiba, Csoóri Sándor kijelentette: az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne, és kifejtené, mire gondol. - Az MVSZ erdélyi küldöttei nyilatkozatot adtak ki, reagálva Tabajdi Csaba említett interjújára: ebben "olyan megtévesztő kijelentéseket tett, melyek minden alapot nélkül megkísérlik szembeállítani egymással" az MVSZ-t és az RMDSZ-t, ezt visszautasítják. Állításuk alátámasztását szolgálja az, hogy szinte valamennyien egyszerre tagjai az RMDSZ-nek és az MVSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Alapszabályba foglalták, hogy "az MVSZ legfőbb feladata a magyar nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján". Lényeges két új testület, a Világszövetség Védnökeinek Tanácsa és a Stratégiai Bizottság létrehozása. Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Teller Edét jelölték a Tanácsba, olvasható Gáspár Sándor beszámolójában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./ "

"Lőrincz Csaba, a Fidesz külpolitikai szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy hibát követünk el, ha úgy vélekedünk, hogy mi magunk sem beszélhetünk az euroatlanti csatlakozás kapcsán nemzeti kisebbségi kérdésről. A magyar kisebbségi kérdés hosszabb távú rendezése nem képzelhető el a kisebbségek mint nemzeti közösségek és a magyar állam egyfajta integrációja nélkül. Ugyanakkor a magyar kisebbségeknek valamilyen formában integrálódniuk kell azokba az államokba is, melyekben élnek. Ennek a kétirányú integrációnak intézményes eszköze a kisebbségi autonómia. A "nemzetállami programnak azzal a fajtájával szemben, amelyet például a mai román és szlovák politikai hatalom - de minden román és szlovák ellenzéki párt! - magáénak vall, nemzeti alapon szerveződő autonómiával lehet védekezni. Csak így őrizhető meg a nemzeti identitás. Az ilyen nemzetállami program bármilyen támogatásával - például ha lemondunk az autonómiáról és a kollektív jogokról", nem a magyar identitás védelmére, "hanem feladása irányában teszünk lépéseket." Az alapszerződések aláírásával abban az illúzióban ringatjuk magunkat, hogy az integráció irányában tettünk lépéseket, holott éppen az ellenkező irányba indultunk. /Lőrincz Csaba: Kihasználatlan külpolitikai mozgástér. = Magyar Hírlap, nov. 2./"

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

Emil Constantinescu nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját, a szavazatok 54,4 %-át szerezte meg, Iliescu eddigi államfő pedig 45,6 %-át. Nagy tömeg gyűlt össze Bukarestben és más városokban, ünnepelték Emil Constantinescu győzelmét. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára sajtóértekezletén elmondta, hogy Constantinescuhoz máris számos üzenet érkezett német és olasz politikusoktól. Bernard Boyer, Franciaország bukaresti nagykövete a sajtóértekezleten felolvasta Jacques Chirac Constantinescuhoz intézett üzenetét, miszerint a mostani győzelem új távlatokat nyit a francia-román együttműködés előtt. - A 66 esztendős Ion Iliescu kijelentette, hogy szenátorként folytatja politikai pályafutását, valószínűleg a jelenlegi kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke és szenátusi frakcióvezetője lesz. /Magyar Hírlap, nov. 19./

"Kijev bízik benne, hogy Emil Constantinescu rendezni kívánja viszonyát Ukrajnával, és a két ország közötti alapszerződés aláírását fogja szorgalmazni - jelentette ki nov. 18-án Volodimir Vaszilenko, aki az alapszerződésről folyó tárgyalásokon az ukrán küldöttséget vezeti. - A New York Times szerint a romániai választások is bizonyítják, hogy "az új demokráciák új ideológiát találtak: a szakértelmet". Az utóbbi időben a hatalmon levők, volt kommunisták csaknem minden választást elvesztettek. /A választás külföldi visszhangja. = Magyar Hírlap, nov. 19./ "

Nehezen volt kiszámítható a gyökeres fordulatokat ritkán kockáztató román társadalom magatartása - írta Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője a választásokról. A háromszázalékos parlamenti túlsúly kevésnek bizonyulhat a teljes rendszerváltás végrehajtásához. A román pártok egységesen elzárkóznak a kisebbségi jogok érvényesítésétől. A választások előtt a demokratikusnak mondott pártok is elkerülték, hogy legalább üzenettel forduljanak a magyar szavazók felé. Iliescu elnök bevetette a magyar kártyát is választási küzdelmében, emlékeztetett Makkai János. /Magyar Hírlap, nov. 20./

Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke közölte: a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ kezdeményezte, hogy Tőkés László püspök felszólalhasson az Országgyűlésben a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitájában. A kérdésről később dönt a házbizottság. /Magyar Hírlap, dec. 2./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetőjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfőhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfők találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktől, tudósított Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./"

Megjelent a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv. Szerzője, Bernard le Calloc'h elmondta, hogy a Francia Földrajzi Társaság választmányi tagjává, a Francia Finnugor Társaság alelnökévé választotta. Magyarországon vendégtanár volt 1947-től 1953-ig, megtanult magyarul, de más nyelveket is, oroszul, szerb-horvátul, finnül. Kőrösi Csoma Sándor élete fontos részévé vált, vallja, eddig 282 cikket és két könyvet írt róla. Összeállított egy 4000 szócikket és portrékat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont. Előadásokat is tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Bernard le Calloc'h foglalkozott Ujfalvy Károly életével is, aki Franciaországba költözött a múlt században, jelenleg pedig a franciaországi magyar vonatkozású emlékeket, épületeket, szobrokat, emléktáblákat térképezi fel. /Gervai András: Egy francia Csoma-kutató. = Magyar Hírlap, dec. 3./

Az Országgyűlés magyar-román alapszerződésről szóló vitában nem szólalhat Tőkés László, így döntött a két kormánypárt, az MSZP és az SZDSZ. /Magyar Hírlap, dec. 7./

Sikeres, de vitáktól sem mentes időszakként értékelte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöksége az idei évet. Csoóri Sándor, a nemrégiben megválasztott elnökség hét végi, első ülése utáni dec. 16-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MVSZ millecentenáriumi rendezvényeivel méltó módon ünnepelte az évfordulót. A sajtótájékoztatón részt vettek az elnökség tagja. Papp László amerikai építész, a nyugati régió elnöke hangsúlyozta, hogy az MVSZ-nek minden magyar érték gyűjtőhelyévé kell válnia. A nyugaton élőktől idegen az itthon tapasztalható túlfűtött politikai élet. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke cselekvési terve legfőbb céljairól elmondta: az MVSZ szorgalmazza a magyar-magyar integráció megvalósulását, támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, a közösségek tulajdonlásának és önkormányzatiságának rendezését. Nehezményezte, hogy az igényeltnél kevesebb támogatást kap az MVSZ. A szlovák kormány 700 millió forintnak megfelelő összeget juttat a szlovák világszövetségnek, az MVSZ-nek viszont, bár sokkal nagyobb a tagsága, csak 162 milliót szán a magyar kormányzat. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke célként a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését jelölte meg. Csoóri Sándor kijelentette: egyetért az RMDSZ kormányba lépésével. Az RMDSZ-nek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy feladja ezt a pozíciót, ha céljait nem valósíthatja meg. Könnyebb lenne az RMDSZ helyzete, mondta, ha az alapszerződés nem minimális, hanem maximális követelményeket fogalmazott volna meg. /Népszabadság, dec. 17./ Az MVSZ vezetői egyeztető megbeszélést folytattak Tabajdi Csaba államtitkárral a jövő esztendő elején összehívandó újabb magyar-magyar csúcs megszervezésére. /Magyar Hírlap, dec. 17./

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke megerősítette, hogy felmentését kérte funkciójából. Az elnök nem kívánta indokolni lemondását. /Magyar Hírlap, dec. 17./ Lábody László hirtelen lemondásának okát hivatalos hírzárlat fedi. Az Új Magyarország több forrásból megtudta, Tabajdi Csabával, a HTMH-t felügyelő államtitkárral romlott meg Lábody viszonya. A konfliktus nem politikai természetű, hiszen Tabajdi és Lábody a nyolcvanas években együtt dolgoztak, előbb az MSZMP külügyi osztályán, utóbb pedig a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságán. Mindkettőjüket az MSZMP népi-nemzeti szárnyán tartották számon, a támadásokat időről időre a szabaddemokratáktól /SZDSZ/ kapják. Kettőjük között nézetazonosság volt az alapszerződés létrejöttében. /Új Magyarország, dec. 18./

Stark András budapesti történész csaknem egy évig tanulmányozta Washingtonban, a Holocaust Memorial Museumban őrzött mikrofilmeken a zsidóüldözések Kárpát-medencére vonatkozó dokumentumait. Az adatok feldolgozását könyvben fogja közzé tenni. Antonescut rehabilitálni akarják, azt állítva, hogy nem engedélyezte a zsidók deportálását. A nálunk fellelhető irodalom szegényes, mondta. Megjelent ugyan magyarul Matatias Carp román hitközségi vezetőnek a háború után írott munkájából egy magyar nyelvű kivonat, de más alapvető könyvek hozzáférhetetlenek. Izraelben megjelent egy tizenkét kötetes munka a romániai vészkorszakról, dokumentumok alapján. Ez az összeállítás nincs meg sem a Széchényi Könyvtárban, sem a rabbiképző könyvtárában. Romániában az Antonescu-éra zsidóüldözése az 1941. jún. 26-27-i pogrommal kezdődött, amely Iasi városában történt és 8-15 ezer zsidó áldozata volt. Antonescu hazudott 1946-ban a népbíróságon, amikor azt állította, hogy nem volt tudomása a iasi-i tömeggyilkosságról. A hadseregnek kiadott parancsaiban maga szólította fel a katonákat a kivégzésekre. 1941-ben történt pogrom Balti, majd Chisinau városban, Odesszában 1941 októberében /ebben a városban 20-30 ezer zsidó áldozata volt a pogromnak. Ezután rendeltek el a zsidók deportálását Transznisztriába. Az Antonescu rezsim idején 330 ezer zsidót öltek meg Romániában. Amint azonban Németország végső győzelme kezdett bizonytalanná válni, Antonescu nem járult hozzá ahhoz, hogy Németországba deportálják a zsidókat. /Neumann Ottó: Dokumentumok a romániai holocaustról. Beszélgetés Stark Tamás történésszel. = Magyar Hírlap, dec. 7., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./ A cikkben említett magyar kivonat: Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-1944 - fordította Takács Ferenc.

Magyarország és Románia az 1991. jan. 23-án megkötött kormányközi egyezmény értelmében áttért a konvertibilis elszámolásra. Román adatok szerint idén július 15-ig 1715 magyar-román vegyesvállalat jött létre, a magyar tőkebefektetés összesen 21 millió dollár. A már működő Pater Hitelbank után bukaresti képviselet megnyitására készül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. is. /Magyar Hírlap, dec. 28./

"Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Bíró Béla azt állította hogy a magyarországi közvélemény jelentős része a kisebbségi magyarság vonatkozásában egyetlen elfogadható megoldást talál, a beolvadást. - Nehezményezte továbbá, hogy a magyarországi társadalom agyonhallgatta Kis János Túl a nemzetállamon című, a Beszélőben megjelent tanulmányát. Szerinte "úgy tűnik, a magyar közvélemény ugyanúgy nem érett meg bizonyos gondolatok befogadására, mint a román." /Bíró Béla: Posztmodern modernül-premodernül. = Magyar Hírlap, jan. 3./ Bíró Béla erdélyi újságíró, rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Bizonyára ebből a lapból nyerhette azt a megdöbbentő értesülést, hogy a magyarországi közvélemény a határon túli magyarság beolvadását kívánja. Ez természetesen nem igaz."

"Hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a Határon Túli Magyarok Hivatalát Törzsök Erika, aki ápr. 15-től a HTMH elnöke. A HTMH-hoz sok információ érkezik be, nyilatkozta a vele készített interjúban, ezt az információmennyiséget megpróbáljuk eljuttatni a politikai élet különböző szereplőinek, pártokhoz, parlamenti bizottságokhoz, minisztériumokhoz, szakértőkhöz és a nemzetközi fórumokhoz. "Legfontosabb eszközünk a nemzetközi jogra való hivatkozás mellett a nyilvánosság." Arra a kérdésre, hogy a határon túli szervezetek támogatása átlátható-e, ahogy az MSZP-SZDSZ kormány ígérte, Törzsök Erika kifejtette: az Illyés Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány áttekinthető módon működik. A rajtuk keresztül kiáramló pénzek csak kis részét képezik a költségvetésnek. Különösen kevés, ha számba vesszük, hogy például Kárpátalján a lakosság 80 százaléka munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést. Szlovákiában a Meciar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, Horvátország magyar elűzöttjei lerombolt falvaikba készülnek visszatérni. - A HTMH nem pénzelosztó központ. Arra a kérdésre, hogy kinevezésével a HTMH liberális kézbe került, azt válaszolta, hogy a "kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie." Romániában a választások azt eredményezték, hogy ellenségkép nélkül kell politizálniuk mind a románoknak, mind a magyaroknak." /Újvári Miklós: Törzsök Erika a HTMH új szerepéről. = /Magyar Hírlap, ápr. 16./"

"Radu Boroianu tájékoztatási miniszter a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozata eltorzítva jelent meg. Ő ugyanis nem arról beszélt, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a Csehszlovákiából, illetve Romániából Németországba került németek között, hiszen Romániából voltaképpen nem üldözték el a németeket, csak egy kis részüket. Románia szívesen visszafogadja a hazatérni szándékozó németeket, ám e célra nem dolgoztak ki külön tervet. Kártérítésről szó sem lehet. /Románia nem hívja vissza a németeket. = Magyar Hírlap, ápr. 17./"

"A brassói törvényszék kihirdette a Caritas Társaság, közvetve az Ioan Stoica által kezdeményezett hírhedt pilótajáték csődjét. Stoica elmondta az újságíróknak, hogy ő már három éve próbálta elérni a csőd kihirdetését, azonban az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ugyanis Adrian Nastase volt képviselőházi elnök, Gheorge Funar pártvezér vagy Gheorghe Tinca volt védelmi miniszter szintén vettek fel pénzeket: a befizetett összeg nyolcszorosát felvették. /Magyar Hírlap, ápr. 17./"

"A kormány ápr. 17-én nyilvánosságra hozta annak a tíz nagyvállalatnak a névsorát, amelyet veszteségeik miatt felszámolnak. Ezek között van két kőolaj-feldolgozó és egy nagy hengermű is. /Magyar Hírlap, ápr. 18./"

"A román-ukrán alapszerződésről 1993-ban kezdődtek el a tárgyalások, de többször elakadtak, mert Iliescu mereven ragaszkodott a román földnek tartott Besszarábia és Bukovina egy részét, a Herta tartományt és a Kígyó-szigetet a Szovjetuniónak juttatott Molotov-Ribbentrop paktum elítéléséhez. A másik gondot az Ukrajnában élő román kisebbség helyzete jelentette. Bukarest szerint elnyomják, megfosztják anyanyelvétől a román kisebbséget. Végül a Fekete-tengeri Országok Együttműködési Tanácsának isztambuli csúcsértekezletén Emil Constantinescu államelnök és Leonyid Kucsma ukrán elnök megállapodott abban, hogy két eurorégiót hoznak létre, amit az alapszerződés szentesít. - A román félnek nem sikerült elérni azt sem, hogy Kijev egységes nemzeti kisebbségnek tekintse az Ukrajnában élő román kisebbséget, az ukrán felfogás szerint román nyelvet beszélő, három különálló kisebbségről van szó. /Magyar Hírlap, máj. 5./"

"Életének 67. évében elhunyt Andorka Rudolf, a Közgazdasági Egyetem rektora, az Országos Tudományos Kutatási Alap /OTKA/ elnöke, az MTA levelező tagja. A nemzeti minimumról írta egyik utolsó jelentős cikkét a Magyar Hírlapban. Tekintélyes társadalomtudósként tisztelték, az agrárszociológia, a statisztika, a demográfia, a hátrányos helyzetű rétegek kutatásának szakértőjeként. Andorka Rudolf hívő ember volt, az evangélikus egyház világi tisztségviselője. 1956-os tevékenységéért a forradalom leverése után elítélték. Esti tagozaton szerzett a hatvanas években diplomát. /Magyar Hírlap, júl. 2./"

"Bíró Béla cikkében egyaránt elítéli Funart és Katona Ádámot. Õk ketten ugyanis nemzetárulónak mondják a Ciorbea-kormányt. "Mi, magyarok a román nacionalistákat nem bírhatjuk jobb belátásra" - írta Bíró Béla. "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk. Ami nem azt jelenti, hogy egyenlőségjelet kell tennünk Katona Ádám és Gheorghe Funar közé /nagyon is távol állnak egymástól/, hanem azt, hogy elgondolkodunk rajta, mi az a gyakorlati alternatíva, mely Katona Ádám jogos fenntartásai mögött meghúzódhat. Ez esetben észre kell vennünk, hogy ilyen alternatíva nincs. Az az alternatíva viszont, melyet a mostani kormányzat képvisel, minden tétovasága dacára is létező lehetőség." Ez jóval kevesebb annál,amit Katona Ádám és Tőkés László követel, annál azonban több, mint amit fél évvel ezelőtt remélhettünk. - Katona Ádám és Gheorghe Funar felelőtlenségükben hasonlítnak egymáshoz. - Az igazság fontos, de a politizáláshoz kevés. /Bíró Béla: Kezdődik? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 18./ Ugyanezt az írását kibővítve újraközölte. A bővítésben szerepel az, hogy Sepsiszentgyörgyön a nagy csendőrlaktanya építését átmenetileg leállították, és azt ígérték, hogy az épület a megyei rendőrség székháza lesz, a Cserehát ügyét nem sikerült rendezni: provokatív szándékkal román apácákat vittek az épületbe. Tőkés László és Katona Ádám a Székelyföld elrománosítását "elősegítő" Tokay György kormányzati megbízatásának felfüggesztését kérték. /Bíró Béla. Van mit megóvni! = Magyar Hírlap, júl. 28./"