"Bíró Béla, a Brassó Lapok munkatársa a Magyar Hírlapban, az erdélyi újságírók közül egyedülállóan, időnként cikkekkel jelentkezik. Azt hangsúlyozza, hogy össze kell fogni a román ellenzékiekkel. Szerinte közülük többen eljöttek volna az RMDSZ oktatási törvény elleni tiltakozó akcióira, így a liberális gondolkodó Andreescu és más román barátaink. - Iliescu elnöknek a bécsi döntés 55. évfordulóján előterjesztett megbékélési "manővere Nyugaton, sőt bizonyos értelemben még Magyarországon is kedvező fogadtatásra talál". Iliescu javaslatáról a Romania Libera írta: ez a gesztus a nemzetiszocializmus tipikus megnyilvánulási formája. Bíró szerint a magyar szellemi élet nem tud ezekről a román értelmiségiekről, különösen a Beszélő megszűnte után. /Magyar Hírlap, okt. 4./"

Iliescu elnök jelentős változásokat hajtott végre a hadsereg élén, az Evenimentul Zilei okt. 4-i száma mintegy félszáz nevet közölt a nyugdíjba, illetve tartalékállományba küldött tisztekről, köztük van 17 tábornok, egyikük Paul Cheler hadseregtábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka, Funarék támogatója. Nyugdíjba küldték Vasile Ionel hadtestparancsnokot, az oroszbarát szárny vezetőjét, távozik a külső hírszerzés igazgató-helyettese, Victor Nanescu hadosztályparancsnok, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, a védelmi miniszter tábornoki rangú kabinetfőnöke és a bukaresti helyőrség parancsnoka. /Magyar Hírlap, okt. 5./

Funar polgármester Kolozsváron Antonescu szobrát akarja felállítani. A munkálatok költségeit az Olaszországban élő gazdag vasgárdista, Iosif Constantin Dragan fedezné. /Magyar Hírlap, okt. 5./

Okt. 7-én a Közép-európai Kezdeményezés /KEK/ varsói konferenciáján magyar-román kormányfői találkozóra került sor. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök köszönetét fejezte ki Horn Gyulának azért, hogy Magyarország támogatta országa csatlakozási törekvését, és támogatja Románia tagságát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban /CEFTA/ is. Megállapították, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás holtpontra jutott, így a közeljövőben nem érdemes újabb egyeztetést tartani. A történelmi megbékélésre vonatkozó román dokumentumtervezetekkel kapcsolatban viszont magas szintű fórumot terveznek, hozzátéve, hogy ez nem pótolja az alapszerződést. Horn Gyula a román oktatási törvénnyel kapcsolatban új javaslatot terjesztett elő: alakítsanak vegyes munkabizottságot, ebben kapjanak helyet a kisebbségek képviselői is. Amennyiben ezek a tárgyalások eredménytelenek lennének, a párbeszédbe be lehetne vonni az Európa Tanácsot is. - Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: egyetért a vegyes bizottsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Varsóban a KEK-országok kormányfői úgy döntöttek, hogy felveszik tagjaik sorába a jelentkező öt posztkommunista országot: Romániát, Albániát, Fehéroroszországot, Bulgáriát és Ukrajnát. /Magyar Hírlap, okt. 9./

Budapesten okt. 11-én Tárcatükör a Közgázon című vitaesten a kormányzati álláspontnak Lábody László, a HTMH elnöke adott hangot, míg ellenzéki szempontból Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője elemezte a kisebbségben élő magyarok anyaországi támogatását. A határon túliak támogatásának összege Csapody Miklós szerint nagyon kevés. Lábody ezzel egyetértett, de hangsúlyozta, hogy az évi 1,2 milliárd forint /a Duna TV 2 és fél milliárdját nem számítva/ nagy részben beruházásokat jelent, amelyek később is éreztetik pozitív hatásukat. - Meglepő egyetértés volt Lábody és Csapody között a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ megítélésében: mindketten úgy látják, hogy a belső tisztulás lezárulásával az MVSZ teljesítheti a hozzá fűzött elvárásokat. Az MDF képviselője fontosnak ítélte, hogy az MVSZ-nél elkezdődött a nemzeti stratégia kialakítása, Lábody szerint ez nem szükséges. Csapody elégtelennek ítélte meg a HTMH befolyását a kormányzatra, míg Lábody aláhúzta, hogy a Külügyminisztériummal állandó informális kapcsolatot tartanak. Azt azonban elismerte, hogy a határon túliakat is érintő törvénykezési folyamatra hivatalának kevés ráhatása van. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Lábody László elismerte, hogy súly- és rangbeli különbség van a Külügyminisztérium és a HTMH között. A legjobb megoldás vagy a kisebbségi minisztérium felállítása, vagy a kisebbségekkel /hazaiakkal és a határon túliakkal egyaránt/ foglalkozó tárca nélküli miniszter kinevezése lenne. /Új Magyarország, okt. 13./

Göncz Árpád köztársasági elnök külpolitikai tevékenységét bírálta okt. 13-i budapesti sajtóértekezletén Csóti György, az MDF külpolitikai szakértője. Szlobodan Milosevics szerb elnök felesége a parlamenten kívüli, kommunista beállítottságú Jugoszláv Egyesült Baloldal elnöke Thürmer Gyulának, a Munkáspárt elnökének meghívására járt Magyarországon. Csóti szerint felelőtlenség volt, hogy Göncz Árpád fogadta őt. Csóti György Szent-Iványi István külügyi államtitkárt idézte, hogy a Külügyminisztérium nem tudott erről a fogadásról. Csóti György ebből arra következtetett, hogy Magyarországon kétféle külpolitika érvényesül, a köztársasági elnöké és a kormányé. Faragó András elnöki szóvivő a Magyar Nemzet kérésére nem volt hajlandó kommentálni az elhangzottakat. /Magyar Nemzet, okt. 14./ Faragó András a Magyar Hírlapnak viszont nyilatkozott: Magyarországnak egységes külpolitikája van. /Magyar Hírlap, okt. 14./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter szerint a román hadsereget és az ország védelmi képességét a NATO-ra nemet mondó és a nacionalizmus jelszavait hangoztató "hazafiak" veszélyeztetik. Bár nem nevezte nevén, mégis világossá tette, hogy a kormánykoalíció szélsőséges pártjaira, a Nagy-Románia Pártra és Funar egységpártjára gondol. - Eddig 1591 harckocsit, 2453 tüzérségi löveget, 1053 páncélos járművet és 78 harci repülőgépet helyeztek használaton kívül, így a román hadsereg jelenleg 1375 harckocsival, 1475 száz milliméternél nagyobb löveggel, 2100 páncélossal, 430 harci repülővel és 15 támadó helikopterrel rendelkezik. A hadsereg létszámát 41 ezer fővel /15,4 %-kal/ csökkentették. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

"A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

"Keserű számvetés egy marosvásárhelyi újságíró tollából a kisebbségi lét kilátástalanságáról. Akik áttelepültek Magyarországra, azokat románnak mondják. Egyik ismerőse azért költözött el egy másik faluba, "hogy gyerekének, ha megkérdezik, honnan jöttél, ne kelljen válaszolnia, hogy Marosvásárhelyről. Mert akkor kiközösítik, nem állnak szóba vele. Így most már bemondhatja előző lakhelyük nevét." /Máthé Éva: Üzenet otthonról haza. = Magyar Hírlap, okt. 16./"

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke okt. 14-én Sepsiszentgyörgyön mondott beszédében pártjának vindikálta azt a "dicsőséget", hogy nem írták alá a román-magyar alapszerződést. Georghe Funar emellett azt állította, hogy "az RMDSZ révén többszázezer hamis vagyonigazolványt hoztak forgalomba Romániában" a privatizálási folyamat keretében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Funar bírálta a külügyminisztériumot, mert a magyar félnek átadott dokumentumokban helyet adott az Európa Tanács 1201-es ajánlásának. /Magyar Hírlap, okt. 17./ "

Kovács László külügyminiszter okt. 17-én a Külpolitika folyóirat újraindítása alkalmából vont mérleget a magyar külpolitika másfél évéről. Elmondta, hogy míg a kétoldalú kapcsolatok Szlovákiával és Romániával dinamikusan fejlődtek, addig a két országban élő magyar kisebbség helyzetében aggasztó változások történtek. Ennek ellenére nincs ok változtatni a magyar külpolitikán, nyomásgyakorlásra nincs mód, fejtette ki. /Magyar Hírlap, okt. 18./

"Bíró Béla cikkében /A lelepleződött ostobaság/ nagy örömmel üdvözölte Gabriel Andreescut, aki a 22 című lapban egyértelműen a magyar kisebbség követelései mellé állt. A szkeptikusok legyinthetnek, Andreescuék kevesen vannak, a román politikára nincs befolyásuk. Azonban az egyszer felismert igazság nem válik semmissé. Bíró szerint: "A nemzeti ostobaság letéteményesei minden eszközt megragadnak, hogy a román társadalmat önnön egzisztenciájának védelmében visszatereljék a nemzeti akolba. A nacionalizmus azonban csak addig magától értetődő, amíg nincs alternatívája. Ha van, egyszerre szánalmasan erőtlenné válik." /Magyar Hírlap, okt. 19., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy másodközlésről van szó."

Tízezer egyetemista tüntetett Bukarestben okt. 18-án, tiltakozva a megfizethetetlenül magas pótvizsgadíjak ellen. A tüntetők a teljes körű egyetemi autonómiát követelték, a kolozsvári egyetemisták pedig Liviu Maior oktatási miniszter leváltását. /Magyar Hírlap, okt. 19./ Okt. 18-án Kolozsváron az egyetemisták és főiskolások csatlakoztak a diáksztrájkhoz. /Népszava, okt. 20./

Okt. 19-én a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja arról döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a Nagy-Románia Párttal. A szakítást az váltotta ki, hogy Corneliu Vadim Tudor pártelnök hazaárulással vádolta és halállal fenyegette meg Iliescu államelnököt. C. V. Tudor nem esett kétségbe, a BBC okt. 20-i műsorában elmondta, hogy a döntés után a Vacaroiu-kormány egyik minisztere felhívta őt, és arról biztosította, hogy a szakítás politikai színjáték, minden marad a régiben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21-22./ A Szocialista Munkapárt elnöke közölte, hogy szintén felbontja a koalíciót a kormánypárttal, így a vezető kormánypártnak már csak a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt a koalíciós társa, a négypárti koalíció felbomlott. /Magyar Hírlap, okt. okt. 20./

"Nyolc aláíró /köztük Fejtő Ferenc, Méray Tibor, Nagy Erzsébet, a Nagy Imre Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, az RMDSZ Szabadelvű Körének tagja és Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Csicsery-Rónay István/ a HTMH-hoz és a Millecentenáriumi Emlékbizottsághoz írt nyílt levelében javasolta, hogy 1996-ban rendezzék meg az Összmagyarság Első Tanácskozását. Ennek világnézetre, pártállásra, vallásra, származásra való tekintet nélkül a világ bármely részén élő magyarok összejövetelének kell lennie. Ezt nem szabad semmilyen irányzatnak kisajátítania. Népünket nem az állítólagos "magyar átkon" való siránkozás, nem a méla honfibú emeli ki mai helyzetéből, hanem akik pozitív választ adnak arra: mit ér az ember, ha magyar, olvasható a levélben. /Magyar Hírlap, okt. 21./"

Borbély László RMDSZ-képviselő beszédet mondott az Európai Unió parlamentje és a román parlament vegyes bizottsága brüsszeli ülésén, okt. 16-án. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg, így a decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták fölül a prefektusok és a helyi tanácsok hatáskörét utóbbiak hátrányára szabályozó törvényt, továbbá a polgármester-leváltásokat. Nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Románia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. Az államosított házakra vonatkozó törvény csak szűk keretek között helyezi vissza jogaikba a volt tulajdonosokat. - Iliescu elnök megbékélésre vonatkozó javaslata akkor nyerhet reális érvényt, ha törvényes garanciák biztosítják a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai azonosságának fenntartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./ Az Európai Parlament elnöke nem tudja elfogadni azokat a román tiltakozásokat, amelyek kifogásolták az Európa Parlament /EP/ júliusi állásfoglalását, /ebben aggodalmát fejezte ki a román tanügyi törvény, továbbá a nacionalista indulatok felerősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt/, mert ezt román belügynek minősítették. Klaus Hansch, az EP elnöke a brüsszeli vegyes bizottsági ülésen elmondta, hogy az említett állásfoglalást kifogásoló levelet kapott a román szenátustól és képviselőháztól. /Magyar Hírlap, okt. 18./ Mennél közelebb kerül Románia az európai integrációhoz, annál jobban meg kell barátkoznia ezzel a gyakorlattal, jegyezte meg. - Az EP háromfős tényfeltáró bizottságot küld Romániába, jelezte Borbély László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Egyre nagyobb tömegben vonulnak az utcákra okt. 24-én a sztrájkoló román egyetemisták. /Magyar Hírlap, okt. 25./

A sztrájkoló román egyetemisták küldöttsége okt. 25-én tájékozódó látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, Markó Béla elnökkel tárgyaltak, aki biztosította őket arról, hogy követeléseik mellé állnak. /Magyar Hírlap, okt. 25./

"A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette: bűnvádi eljárást indítanak Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, aki súlyos vádakkal illette az ország elnökét. Először Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni. C. V. Tudor közben ismét támadta Iliescu elnököt, akit Ceausescu kivégzőjének nevezett és lapjában /Romania Mare/ Vigyorgó János vajdának nevezte az államfőt, aki elárulta a "kondukátort", azaz Ceausescut. /Magyar Hírlap, okt. 26./"

Jan. 1-től megszűnt Romániában a határátlépési illeték. Eddig román állampolgároknak minden egyes kiutazás alkalmával 15 ezer lejt kellett fizetni. /Magyar Hírlap, jan. 2./

"A nemzetpolitika, szomszédságpolitika és Európa-politika szentháromságán alapuló Antall-doktrína - szociálliberális stílusban továbbfejlesztett változatával együtt - mára nyilvánvalóan zsákutcába vezetett. Új kitörési pontot kell találni. Az új kitörési pont neve: geopolitika - írja Molnár Gusztáv. - A nemzetállamok szétesnek emberi méretű lokális államokká, a nemzeti sajátosságok helyett fokozatosan az egy meghatározott területen vagy régióban élők érdekközössége válik vezéreszmévé. - "Attól a pillanattól kezdve, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, beavatkozik a Balkánon, Magyarország geopolitikai szerepe nyilvánvalóan felértékelődött." - Romániában és Szlovákiában azok az erők szítják a magyarellenességet, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak a Nyugathoz csatlakozni. Magyarország szomszédságpolitikájának elsősorban arra kell irányulnia, hogy segítse ezeknek az országoknak a Nyugathoz való közeledését. Molnár Gusztáv szerint az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok helyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani /nyelvhasználat, oktatás, kétnyelvű feliratok, decentralizáció/. Minderről a határon túli magyarokkal nyílt párbeszédet kell kezdeni. /Molnár Gusztáv: Új külpolitikai stratégia. = Magyar Hírlap, jan. 2./"

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója két ízben is, 1990-ben és 1992-ben rá akarta venni őt arra, hogy támogassa Iliescu-ellenes elképzeléseiben. Második alkalommal az Iliescu elleni összeesküvésben már Iliescu helyettesét is megtalálta a Moldovai Köztársaságból áttelepült költőnő, Leonida Lari személyében. Lari egyébként először a Kereszténydemokrata Parasztpárt tagja és parlamenti képviselője volt, majd belépett a Nagy-Románia Pártba. Magureanu nem válaszolt Tudor vádaskodására, de erről majd szó esik a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jan. 9-i ülésén. /Magyar Hírlap, jan. 8./

Bukarestben megelégedéssel fogadták, hogy Bill Clinton amerikai elnök kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évre a Romániának nyújtott legnagyobb kedvezményt. Azt viszont nem vették jó néven, hogy az amerikai elnök nem határidő nélkül javasolta a kedvezmény meghosszabbítását. /Magyar Hírlap, jan. 11./

"Tamás Gáspár Miklós gyakran publikál, most újból kifejtette álláspontját. "A magyar liberálisok nem mondják ellenfeleikre, hogy nemzetellenesek, pedig az idegen megszállók hátáról a nyakunkba szakadt Horthy és Kádár istenítése aligha nevezhető hazafias álláspontnak." A magyar szabadelvűség "sajátosan magyar", írja, bár sokan bírálták a multikulturalisták és az autonomisták oldaláról. "A politikai nemzet fogalma három pilléren nyugszik. Az első: a honpolgári jogegyenlőség és a joguralom." A második: "a politikai nemzet fogalma kulturálisan semleges." A harmadik: "nincsenek kollektív jogok." A joguralom "nem tűr permanens kiváltságokat - a kisebbségek nem adhatnak önmaguknak törvényeket..." /Tamás Gáspár Miklós: Még egy szó a nemzetről. = Magyar Hírlap, jan. 13./ Ez a cikk cáfolja Révész Sándor magyarázatát /10. sz. jegyzet/, hiszen Tamás Gáspár Miklós az SZDSZ egyik vezető alakja, ideológusa. Írásait az SZDSZ részéről nem cáfolták."

"Máthé Éva, a marosvásárhelyi Népújság munkatársa vitatta Lábody Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnökének a Reformnak adott interjújában tett megállapításait. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarok gondolatmenete "másfajta, mint a miénk, sérelmeket felsoroló, historizáló, "archaikus"." Ráadásul a címben is így exponálták a cikk mondanivalóját: "Eladhatatlan sérelmek". Mintha bizony az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyarság áruba szeretné bocsátani nyavalyáit, márpedig erről szó sincs - jegyezte meg Máthé Éva. Ezek a sérelmek léteznek. A magyar kormány szempontjai egyáltalán nem ugyanazok, mint az erdélyi magyarságé. A magyar kormány be akarja juttatni az országot az Európai Unióba, de gyanakodva figyeli, ha az erdélyi magyarság nincs megelégedve azzal, ahogyan érdekeit az államközi tárgyalásokon képviseli. Lábody az említett interjúban kifakadt: gyomrozták őket, mondván, a magyar kormány elárult bennünket. Azért ez a kifakadás, mert Lábody talán nem érzi a "gyomrozó" erdélyi magyarok mögött meghúzódó valóságot. - A legkevesebb, amit kérhetünk, hangsúlyozta Máthé Éva, hogy azok, akikben bízhatunk, jelen legyenek minden döntésnél,ahol rólunk van szó.- Az erdélyi magyarságnak ki kell kerülnie a kisebbségi tudat labirintusából, ez csak úgy lehetséges, ha felnőttnek tekintik. Ebben "elöl kell járnia a nagyobbik testvérnek és főleg az ő választott képviselőinek" /Máthé Éva: Ha rólunk - ne nélkülünk. = Magyar Hírlap, máj. 6./ Előzmény: 69. sz. jegyzet /Reform, jan. 16./"

"Funar polgármester végrehajtotta elhatározását, jan. 15-én Grigore Zanc prefektus társaságában /aki az előző héten még kifogásolta azt, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar uralkodót/ fölhelyeztette Mátyás király kolozsvári szülőházára azt az emléktáblát, amely románnak nyilvánította királyunkat. Funar nem kérte ki a városi tanács véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Több román történész szintén elítélte ezt az akciót, nyilatkozott Molnos Lajos az Új Magyarország munkatársának, Jódal Bélának, sőt a Vatra Romaneasca is elvetette Funar megfogalmazását, amely a táblára került. Zanc prefektus azt kérte Funartól, halassza el a tábla feltételét, amíg annak szövegét a történelmi valóságnak megfelelően ki nem javítják. Funar azonban erre nem volt hajlandó és a magyarok szolgájának nevezte a prefektust. Az RMDSZ SZKT is tiltakozott, felkérte Iliescu elnököt, lépjen fel az ilyen xenofób cselekedetek ellen. - A Magyarok Világszövetsége tiltakozott Funar újabb tette ellen. /Új Magyarország, jan. 16./ Funar az avatás után újságíróknak kifejtette, hogy Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa "rozoga kísértet", továbbá "az RMDSZ és Magyarország prókátora", aki rosszhiszemű. Funar szerint a kormánynak kérni kellene az EBESZ-től: tiltsa meg a főbiztosnak, hogy Romániával foglalkozzon. A főbiztost nemkívánatos személlyé kellene nyilvánítani. /Magyar Nemzet, jan. 16./ Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mivel az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat a városi tanáccsal nem engedélyeztették. - A Vatra Romaneasca is kifogásolta az emléktábla szövegét. /Magyar Hírlap, jan. 16./ "

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 17-én megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az eszmecserén a román elnök ismertette az oktatási törvény alkalmazását, amely biztosítja az anyanyelvű oktatást. /Magyar Hírlap, jan. 18./

Főügyészségi határozattal megszüntették Ceausescu három gyermeke elleni bűnvádi eljárást, Nicu, Valentin és Zoe Ceausescu a határozat értelmében visszakaphatták 1989-ben elkobzott vagyonukat. Több villáról, ékszerekről és jelentős pénzösszegről van szó. Ezzel egyidőben hasonlóképpen felmentettek több pártfunkcionáriust, köztük van Gere Mihály is. /Magyar Hírlap, jan. 18./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök javaslatára a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja jan. 19-i ülésén átalakították a kormányt. A kereskedelmi tárca élén Dan Ioan Petrescu váltotta fel a tisztázatlan ügyei miatt a sajtó nyomására lemondott Petru Crisant, az ipari minisztérium élésre Alexandru Octav Stanescu került, elődje, Dumitru Popescu a kormányfő szaktanácsosa lett. A miniszterelnök bejelentette, hogy lemondott a tudományos és műszaki fejlesztési miniszter, Doru Dumitru Palade is, utódát még nem nevezték ki. Ezzel nyolcan maradtak Vacaroiu huszonkét fős csapatából, amellyel új miniszterelnökként útnak indult. További miniszterek leváltása várható. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24., Magyar Hírlap, jan. 20./

"Vocea Romaniei kormánylap /jelenleg: "országos tájékoztatási lap"/ főszerkesztője, D. D. Rujan, aki az utóbbi időben vezércikkek sorozatában támadta az RMDSZ-t, a jan. 22-i számban Az irredentizmus lidércnyomása címmel tudósított Horn Gyula miniszterelnöknek a millecentenárium alkalmával elmondott parlamenti beszédéről. Rujan szerint Budapesten megünnepelték "annak 1100. évfordulóját, hogy a hun törzsek megtelepedtek a pannóniai síkságon". A főszerkesztő szerint a megemlékezések "példátlanul irredenta és soviniszta megnyilvánulásokra adtak lehetőséget", majd idézte Raffay Ernőt, aki Magyarország határainak kiigazításának gondolatát vetette fel. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jan. 24./"