"Értésünkre adták, hogy a román-magyar kapcsolatok javítása előfeltétele úgy Románia, mint Magyarország bekapcsolódásának a nyugat-európai struktúrákba. Bár "ez nemigen tetszik nekünk, és gyakran zavar is: Románia útja az Európai Unió felé Budapesten át vezet", ugyanígy Magyarország útja Bukaresten keresztül, nyilatkozta Melescanu külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Hírlap, júl. 28./ "

Nagyarányú létszámleépítést hajtanak végre a kormányapparátusban: 21 államtitkárt menesztenek és 17 minisztériumból összesen 2441 személyt bocsátanak el. /Magyar Hírlap, júl. 29./

"Tőkés Lászlóval készített interjút a Magyar Hírlap. "Keserűen veszem tudomásul, amikor román uralkodópárti politikusok meghatározóan fontos magyar személyiségektől kellően nem megalapozott ígéreteket kapnak a magyar-román alapszerződés mihamarabbi megkötéséről. Keserűségem fokozódik, ha azt hallom, hogy egyesek túldramatizálják a nemzetiségi konfliktusokat." Arra a kérdésre, hogy közönyössé vált volna a magyar társadalom a kisebbségek gondja iránt, válaszolta: "A kádári rendszer jóléti szemlélettel társult közönyt nevelt ki ebből a társadalomból." "Tragikomikus, hogy időnként Bukarestnek és Budapestnek egy a hangja bizonyos erdélyi kérdések helytelen megválaszolásában. Ezt egyébként elmondhatom a személyem megítéltetéséről is. Megesik, hogy egy héten belül vádolnak nacionalizmussal magyarországi személyek vagy sajtóorgánumok és ultranacionalista román körök is." Sokan hisznek abban, állapította meg az interjú készítője, Pintér Dezső, hogy az európai integrációs folyamatok a normák megvalósítását segítik elő a kifogásolható gyakorlatot folytató országokban. Tőkés válasza: "Nagy hiba lenne, ha a kommunista internacionalizmust valamilyen módon az európai kozmopolitizmus váltaná fel." A képviselőházi tárgyaláson "román ellenzéki barátaink" "a legkisebb engedményt sem voltak hajlandók megtenni a tanügyi törvény számunkra kedvező alakításában." "Trianon a folyamatos jelen, a folyamatos valóság. Erdély elcsatolása Trianon óta folyamatban van. Most veszíthetjük el véglegesen, amikor beolvadunk, amikor elhagyjuk szülőföldünket, amikor feladjuk állásainkat..." - "Az egyházak a folytonosságot és a gyökérrendszert jelentik, amely múltunkhoz kapcsolódva a jövőt is ígéri." /Magyar Hírlap, júl. 30./"

"A Vocea Romaniei kormánylap aug. 11-i száma durva hangú kommentárt fűzött Tőkés Lászlónak a Magyar Hírlapban megjelent interjújához, sérelmezte, hogy Budapest konzultál az RMDSZ-szel az alapszerződés ügyében. A cikkíró szerint a szerződést kormányok és nem politikai szervezetek szintjén tárgyalják. A Dimineata, Iliescu szócsöve szintén az aug. 11-i számában "hungarista következetességet" vetett Horn Gyula miniszterelnök szemére, majd kioktatta a kormányfőt Erdély kérdésében. Budapest állandóan az erdélyi magyar etnikumúak különleges jogaival hozakodik elő, sőt azzal fenyeget, hogy Romániának kellemetlenségei is akadhatnak, ha nem hajlandó engedményeket tenni. A magyarok nem képesek megbékélni a békeszerződéssel. "Álmuk Nagy-Magyarország marad. Mindegy, milyen égisz alatt." "Az egységes és demokratikus Románia ebben a tekintetben semmilyen engedményt nem fog tenni." - A bolgár lapok aug. 11-i száma szerint botrányt keltenek a romániai magyarok autonómia követelésükkel. A román kormánypárt elnökhelyettese abszurdnak nevezte az ilyen követeléseket, hangoztatva, hogy a világ egyetlen civilizált országában sem létezik olyan, amit a magyarok követelnek. - A bukaresti külügyminisztériumi szóvivő szintén abszurdnak nevezte a magyarok követelését. - Magyarország és Románia kapcsolatai még rosszabbra fordultak, amikor a román kormány aug. 10-én elutasította, hogy több jogot adjon a magyar kisebbségnek, tudósít a The Independent aug. 11-i száma. /Népszabadság, aug. 12./ A hivatkozott Tőkés László interjú: Magyar Hírlap, júl. 30."

Ünnepélyes, diadalittas írásokkal emlékezett meg több bukaresti napilap a román csapatok 1919. aug. 4-i Budapestre bevonulásának 75. évfordulójáról. /Magyar Hírlap, aug. 5./

"Richard Schifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója Budapestről érkezett Romániába aug. 6-án. A kormány privatizációs elképzeléseit az amerikaiak jelentős összeggel támogatják. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9., Magyar Hírlap, aug. 8./ Románia stabilizáló tényező lehet Európának ebben a részében, állapította meg aug. 6-i bukaresti sajtóértekezletén Richard Shifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó igazgatója, méltatva a román gazdasági reformokat. Washington késznek mutatkozik a közbenjárásra Bukarest érdekében a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél. Shifter idén harmadszor látogatott Romániába. A Reuter elemzése szerint három évi elzárkózás után Washington szívesen látna Romániában szövetségest. John R. Davis távozó amerikai nagykövet búcsúbeszédében kifejtette: "Romániának minden esélye megvan arra, hogy a virágzás és a siker modellországa legyen, ahol minden állampolgár - függetlenül etnikai hovatartozásától" egyenlő lehet. A román-amerikai kereskedelem mértéke az idén egyharmadával nő, 442 millió dollárról 600 millióra és a külföldi befektetők listáját már az USA vezeti. /Magyar Nemzet, aug. 9./"

"A határon túli magyarok költségvetési támogatását nem kívánja csökkenteni az új koalíció, de a segélyeknek jóval átláthatóbbakká kell válniuk, jelentette ki Tabajdi Csaba a rádióban. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére, hogyan indulhat meg a "kutatómunka" a 2 milliárd forint körülire becsült összeg után, Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy nem nyomozónak szerződött, mégis erőfeszítéseket tesz a múlt megvilágítására. Tabajdi Csaba felvette Fodor Gábor művelődésügyi miniszternek, hogy fel kellene tárni a tárcától a határon túlra áramlott pénz útját, azonban Tabajdi "nem biztos benne, hogy az írásos nyomok fellelhetők-e még a minisztériumnál." /Magyar Hírlap, aug. 10./ A Bihari Naplóban hozzászóltak ehhez: "Hogyan lehet például kijelenteni, hogy a dokumentumok esetleg nem hitelesek, amikor még meg sem vizsgálták azokat? " /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

A Moldovában állomásozó orosz csapatokat az erre vonatkozó egyezmény aláírása után, három éven belül vonják ki, erről született megállapodás aug. 10-én, Chisinauban, az orosz-moldovai csapatkivonási tárgyalások tizedik fordulóján. Az orosz többségű, ún. Dnyeszter Menti Köztársaság azonban továbbra is ellenzi a csapatkivonást. /Magyar Hírlap, aug. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Demokrata Centrumpárt néven új párt alakult, életrehívását aug. 10-én Bukarestben jelentette be George Muntean elnök. A pártot megjelenése pillanatától a kormánypárt csatlósának tekintették. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ A párt kiemelt célja Románia újraegyesítése történelmi határai között. Megfigyelők szerint az új párt a hatalom közreműködésével jött létre, feladata a Petre Roman-vezette Demokrata Párt gyengítése. /Magyar Hírlap, aug. 12./

Négynapos hivatalos látogatásra érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Találkozik Markó Bélával is. /Magyar Hírlap, aug. 15./

Romániában ismét bevezették a határilletéket. Mivel a parlament nyári szünetet tart, az erről szóló döntést a kormány hozta meg: minden román állampolgárnak 15 ezer lejt kell kifizetni a határ átlépésekor. Az indoklás szerint az illetékből származó bevételt szociális juttatásokra fordítják. /Magyar Hírlap, aug. 15./

Aug. 15-én Nyíregyházán megkezdődött a Berzsenyi Nyári Akadémia, amelyen a határon túli magyar pedagógusok vesznek részt. /Magyar Hírlap, aug. 16./

"A légiforgalmi vállalat figyelmeztető sztrájkja miatt különrepülőgépen érkezett aug. 16-án Bukarestből Kolozsvárra Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Először a prefektúrán tárgyalt zárt ajtók mögött a megyei és városi vezetőkkel. A megbeszélés után Funar tájékoztatta az újságírókat, hogy kérte a kormányt és az EBEÉ-t, büntessék meg az RMDSZ-t a nemzetközi fórumok félretájékoztatása miatt. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a kisebbségek anyanyelvi támogatást igényelnek az állam pénzén. "Ilyesmi a világon sehol sincs." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A polgármesteri hivatalban nekiszegezték a kérdést, miért viseli annyira a szívén a magyarok problémáit, a főbiztos kijelentette: a közvetítés a feladata, nem a pártfogás. Funar polgármester szerint a románok és magyarok közötti feszültség nem létezik, ez csak az RMDSZ-vezetők képzeletében van. A főbiztos megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőségével. Bodó Barna ügyvezető alelnök elmondta, hogy szakterületenként nyújtottak tájékoztatást a főbiztosnak, a tanügyi törvénytervezetről, a kétnyelvű feliratok ügyéről /erről videofelvételt is bemutattak/, a bebörtönzött Cseresznyés Pál helyzetéről, a kolozsvári ásatások kérdéséről, a kollektív jogokról, arról, hogy Kolozsváron nincs már egyetlen magyar gyárigazgató sem, a 119 tagú megyei tanácsnak egyetlen magyar tagja van, Tőkés László az egyházi javak visszaszármaztatásának megoldatlanságáról beszélt, majd átnyújtottak a kisebbségi problémákat felsoroló 22 oldalas, angol nyelvű dokumentációt Max van der Stoelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Magyar Hírlap, aug. 17./"

"Teodor Melescanu külügyminiszter kérésére aug. 16-án fogadta Markó Béla RMDSZ-elnököt. Áttekintették a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos valamennyi aktuális kérdést, majd megállapodtak, hogy hamarosan konzultatív tanácsozást tartanak az alapszerződés kisebbségi fejezetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Magyar Hírlap, aug. 17./ "A romániai kisebbségek ügye ma már távolról sem belügy", szögezte le Markó Béla. /Magyar Nemzet, aug. 18./"

Aug. 19-én Brüsszelben hét külügyminiszterrel folytatott rövid megbeszélést Kovács László külügyminiszter, aki Manfred Wörnernek, a NATO aug. 13-án elhunyt főtitkárának búcsúszertartására érkezett a belga fővárosba. Melescanu külügyminiszterrel az egyeztetett látogatások programját tekintették át. Melescanu tájékoztatást adott arról, hogy a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt két politikusa helyet kapott a kormányban, akiket technokratáknak nevezett. Kovács László kifejtette: a következő hetek, hónapok fogják megmutatni, hogy a kormányváltozás a román politika nacionalista irányba fordulását jelzi, vagy pedig kezdete lehet egy pozitív folyamatnak, amennyiben ez a párt kormányra kerülve elfogadja a hozzá képest mérsékelt politikát, például a kisebbségi ügyekben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25., Magyar Hírlap, aug. 22./

"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa sürgette az alapszerződés megkötését: "az alapszerződéseken gyorsan és hűhó nélkül kellene túlesni. Ezt várja tőlünk Nyugat, ezt várják az ország távlati érdekei." A kisebbségek anyagi és szellemi létfeltételeinek javításában" egy megerősödött Magyarország mind többet tehet. "A rövidlátó kisebbségkövetelések csupán ezt az esélyt késleltetik." "A kisebbségeket ma már nem is annyira a román vagy a szlovák nacionalizmus fojtogatja, mint inkább a "kisebbségmentők" nemzeti pesszimizmusa, a katasztrófahangulat." /Magyar Hírlap, aug. 22./ A Magyar Hírlap és a Beszélő többször közölte Bíró Béla cikkeit. "

"A kormányváltással kapcsolatban Vacaroiu miniszterelnök a televízióban bejelentette, hogy a leváltott miniszterek más megbízatást kapnak. A változtatást a politikai paktum indokolta. /Magyar Hírlap, aug. 22./ Az ellenzék, a Demokratikus Koalíció szerint a Román Nemzeti Egységpárt tagjainak bevonása a kormányba csak a legközelebbi bizalmatlansági indítvány túlélését tette lehetővé. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a kormányátalakítás azt jelzi, hogy a kabinet magáévá tette Funarék politikai vonalvezetését az erdélyi magyarsággal szemben. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is tiltakozott a "szélsőséges pártnak az alkotmányos előírások lábbal tiprása révén történő bevonása ellen a Vacaroiu-kormányba." /Népszabadság, aug. 22./ "

"Iliescu elnök aggasztónak tartja, hogy egyes - általa közelebbről meg nem nevezett - európai országokban neofasiszta, neonáci irányzatú csoportok tűnnek fel, revizionista jellegű politikai alakulatok erősödnek meg, amelyek "a volt birodalmakról és a politikai térképek kiigazításáról álmodnak". Az államelnök olyan tanácskozáson vett részt, amelyet a védelmi minisztérium és a tudományos akadémia szervezett. /Magyar Hírlap, aug. 23./"

Pető Iván, az SZDSZ elnöke szept. 1-jén Budapesten fogadta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a magyar kisebbség jogaival kapcsolatos garanciákkal kell összekapcsolni. Constantinescu Jeszenszky Géza MDF-es képviselővel, volt külügyminiszterrel is eszmecserét folytatott. /Magyar Hírlap, szept. 2./

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./

Melescanu a Magyar Hírlapnak is nyilatkozott: nem egészen érti, milyen garanciát kellene nyújtani az alapszerződésben a kisebbség számára, hiszen az alkotmány biztosíték, a nemzeti kisebbségek szervezetei az állami költségvetésből kapnak támogatást. Románia elkötelezte magát az 1990-es koppenhágai egyezmény mellett, azonban ebben nem a kollektív jogokról van szó. A súlyos gazdasági nehézségek miatt a tornyai és a nagyszalontai határátkelők nem készültek el. /Magyar Hírlap, szept. 3./

Az ET jelentéstevők /Jansson és König/ jelentésükben kritikusan írnak arról, hogyan teljesítette Románia az ET-vállalásokat. Több területen még visszaesés is tapasztalható: Romániában javasolták az újságírók megbüntetését, az újságnyomó papírt az állam osztja el. Szűkíteni akarják azoknak az iskolatípusoknak, illetve tantárgyaknak a körét, amelyekben magyarul folyhat tanítás, eltávolítják a kétnyelvű helységtáblákat. A bírál leválthatók, a bírósági ítéleteket az alsóbb bíróságok gyakran nem hajtják végre. Nincs szabad ügyvédválasztás. /Magyar Hírlap, szept. 3./

"A román politika kulcskérdéseit vizsgálták meg Budapesten, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjában. Románia középhatalmi státuszra törekszik. Két irányzat csapott össze: az egyik Moldova visszaszerzésére, balkáni regionális dominanciára törekvés, Európától elzárkózás, a másik az Európához fölzárkózás, amely a Nagy-Románia törekvéseknek visszafogottabb színezetet kíván adni. Melescanu vezetésével az "európaibb" irányzat került fölül. Nagy-Románia megteremtésének szándéka változatlan, de átmenetileg a külpolitika második vonalába került. Magyarország gazdasági megerősödésétől félnek, mert attól tartanak, hogy Erdély védtelen lesz a magyar tőke behatolásától. Románia gazdasági kettészakadásától is félnek, mert a Kárpátoktól délre eső részen a török és görög tőke dominanciája kezd kialakulni. Az MDF-kormány a magyar kisebbség radikális szárnyát bátorította. A kormányváltozással megszűnt a radikálisok kisebbségi bátorítása, első helyre az államközi kapcsolatok javítása került. Mintha visszakerülne Tőkés László a képbe. Ennek az az oka, hogy a radikálisokon kívül nincs más partner Budapest számára. - Az erdélyi 4. hadsereget megerősítették. Az államközi kapcsolatok enyhülhetnek, a két nemzet közötti viszony nem. /Magyar Hírlap, szept. 5./ "

"Melescanu magyarországi tárgyalása után megerősödtek az RMDSZ elleni támadások. Az elnöki iroda szócsöve, a Dimineata szept. 7-i száma annak a reménynek ad hangot, hogy az RMDSZ végre letesz olyan "abszurd követeléseiről", mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A magyar kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. /Magyar Hírlap, szept. 8./ "

Ion Iliescu elnök rövidesen találkozik Bill Clintonnal. Ezt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Brian Atwood közölte romániai látogatásán. /Magyar Hírlap, szept. 10./

A Román Nemzeti Egységpárttal létrejött szövetség veszélyeire figyelmeztetett Adrian Nastase, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, a képviselőház elnöke most közreadott tanulmányában. /Magyar Hírlap, szept. 10./

A kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja a román-magyar alapszerződésről kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kisebbségek státusában az alkotmányból kell kiindulni: Románia egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a Román Nemzeti Egységpárt legutóbbi nyilatkozatát. /Magyar Hírlap, szept. 12./

"Romániai Kommunista Ellenzék néven új, szélsőbal csoport alakult a Marxista-Leninista Romániai Kommunista Párt kezdeményezésére. Programja szerint küzdeni fog az "ősi rög" védelméért, Moldávia visszaszerzésérét, nemet mond az újburzsoázia diktatúrájára, a monarchiára, az újkapitalizmusra, a vallásra és a pénzre. /Magyar Hírlap, szept. 12./"

Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkár szept. 13-án megbeszélést tartott a Duna Televízió vezetőségével és kifejtette, hogy a kormány támogatja a Duna Tv önállóságának megőrzését és a hatpárti egyeztetés után dönt a Duna Tv sorsáról. /Magyar Hírlap, szept. 15./

Adrian Nastase képviselőházi elnök háromoldalú találkozó megszervezésére tett javaslatot Románia, Jugoszlávia és Szlovákia között, mivel a három országnak azonos problémái vannak a nemzeti kisebbségek tekintetében - jelentette ki a televízióban Ana Prcic jugoszláv képviselő, miután szept. 16-án tárgyalt Nastasevel. Nastase a sajtóértekezleten nem tett említést erről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20., Magyar Hírlap, szept. 17./