Az Összromán Egység Kulturális Ligája nyilvánosságra hozta statisztikáját a Románián kívül élő románokról: Besszarábiában 2 millió 795 ezer, Észak-Bukovinában 185 ezer, Dél-Besszarábiában 145 ezer, Kárpátalján 30 ezer, a volt szovjet tagköztársaságok többi részén 400 ezer, Amerikában 1,1 millió román él. /Magyar Hírlap, nov. 21./

A román nacionalizmus helyzetelemzői úgy ítélik meg, hogy a balkáni nemzeti szadizmusok árnyékában Románia tehet, amit akar, nem fogja túlságosan megdöbbenteni a nemzetközi közvéleményt. Ahhoz, hogy a román hatalom a nacionalizmust emelt fővel vállalhassa, dokumentálni kell, hogy a magyarok is nacionalisták. A zászlókkal, himnuszokkal kapcsolatos rendeletek ezt szolgálják, írja Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa. /Magyar Hírlap, nov. 22./

A Határon Túli Magyarok Hivatalának égisze alatt tárcaközi bizottság alakult a magyar kisebbségek támogatási rendszerének kidolgozására, tájékoztatott Németh Attila, a HTMH gazdasági főosztályvezetője. A bizottság nem pártalapon, hanem a szakértelem követelményei szerint dolgozik. /Magyar Hírlap, nov. 24./ Az Illyés Alapítványból kivált Kézfogás Alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtési, gazdasági vállalkozásait segíti, főként befektetési jelleggel. Vitát válthat ki a javaslatnak az a része, hogy a támogatás ne legyen etnikailag kötött. Információs bázis kialakítását is tervezik. Mindezt a szomszédos országok kormányaival is megvitatják. Ezzel a céllal járt Németh Attila Belgrádban, a Vajdaságban, majd Kijevben. /Magyar Hírlap, nov. 25./

Az Evenimentul Zilei szerint Magyarország korszerű fegyvereket vásárol, így Oroszországtól SZ-300-as rakétákat. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője cáfolta a román lap értesüléseit, egyetlen SZ-300-as rakétát nem vásároltunk. /Magyar Hírlap, nov. 29/

Bírálta Románia kisebbségi politikáját a finn parlament küldöttsége, amely Saara Maria Parkinnen első alelnök vezetésével több napig tartózkodott az országban. A küldöttség tagja volt Gunnar Jansson, az ET Romániával foglalkozó jelentéstevője is. /Magyar Hírlap, nov. 30./

Nov. 30-án a Magyar Népi Szövetségről /MNSZ/ tartott tudományos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Politikatörténeti Alapítvány. Lipcsey Ildikó történész elmondta, hogy az MNSZ a Román Kommunista Párt egyfajta fiókszervezetévé vált. Tíznél több előadás hangzott el, többek között a kolozsvári Gáll Ernő, Katona Szabó István, Fülöp Mihály és Beke György. Balogh Edgár, az MNSZ egykori alelnöke írásban küldte el hozzászólását, ebben hangsúlyozta a szövetség szerepét az erdélyi magyar kultúra fennmaradásáért vívott küzdelemben. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, dec. 1./

"Új szakaszt ígért a választások előtt a Romániával és Szlovákiával való kapcsolatokban, emlékeztette Pintér Dezső Horn Gyula miniszterelnököt. Ön már látja ennek a jeleit? A kormányfő válaszából: "A májusi választásokon megbuktatott kormánnyal ellentétben mi nem a kisebbségi kérdések kezelésétől tesszük függővé a viszonyt, mi azt mondjuk, a kétoldalú együttműködés keretében kell megragadni minden lehetséges eszközt ahhoz, hogy a szomszédos országokban javítsunk a magyar kisebbségek helyzetén. Szó sincs arról, hogy mi a legcsekélyebb mértékben is lemondtunk volna erről." /Magyar Hírlap, dec. 3./"

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Kriterion Kiadó. A rendezvények dec. 5-én kezdődnek, tájékoztatott H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója. A Kriterion eddig tíz nyelven - magyarul, románul, németül, szerbül, ukránul, jiddisül, szlovákul, törökül-tatárul, oroszul és cigány nyelven - adott ki munkákat, csaknem 62 millió példányban. Rövidesen albán és örmény nyelvű könyv is megjelenik. Magyar nyelven eddig 2130 kötet hagyta el nyomdájukat, 28 millió példányban. A Kriterion jelenleg mindössze öt irodalmi szerkesztővel működik, 1990-ben és 1991-ben még évi hetven körül járt a kiadott művek száma, az utóbbi évben ez 35-re csökkent, ennek fele magyar nyelvű. Szó van a Kriterion privatizálásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Hírlap, dec. 5./

"Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua bukaresti lap folytatja az 1989. decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság által összegyűjtött titkos dokumentumok közlését. Iliescuék hatvanezer halottat terveztek, ezért röppentette fel az első napokban ezt a számot Silviu Brucan. A Ziua szerint Gheorghe Goran, a bukaresti Securitate egykori vezetője elmondta, hogy már dec. 20-án Bukarestbe érkezett a Hezbollah öt tagja, akiket Ceausescu saját védelmére hívott be az országba. Goran azt is hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok főhadiszállását, a tévé adótornyát. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy a párt központi bizottsági épületét egyetlen találat sem érte, holott ott volt a "nagyvezérkar", élén Iliescuval. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: "Állítsátok le a vérengzést!", ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. /Magyar Hírlap, dec. 5./ "

Iliescu elnök a Dimineata dec. 8-i számában megjelent interjújában bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök azt kérte Göncz Árpádtól és Horn Gyulától, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából Budapesten tartózkodó román elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsokat osztogat a magyar elnöknek és kormányfőnek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen, jelentette ki a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Magyar Hírlap, dec. 9./

Az Európa Tanácsban a kisebbségvédelmi keretegyezményből francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Belső szövetséges nélkül nincs esélyünk, írja Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa a Magyar Hírlapban, a románokkal kell megegyeznünk. /Magyar Hírlap, dec. 12./

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Alfred Moses dec. 16-án országa aggodalmát fejezte ki a szélsőségeseknek Románia kormányára gyakorolt befolyása miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19., Magyar Hírlap, dec. 17./

Nagyváradon tartja kihelyezett ülését a Magyarok Világszövetsége dec. 16-17-én. Részt vesz a teljes elnökség, ott lesz többek között Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Sára Sándor, az ungvári Fodó Sándor és Fónay Jenő. /Magyar Hírlap, dec. 17./

Teodor Melescanu külügyminiszter a Cronica Romana dec. 19-i számának adott interjújában úgy értékelte, mindkét fél nyitottabbá vált az utóbbi időszakban, így Magyarország első ízben terjesztett elő olyan szövegváltozatot, amelyben szerepel a Romániával szembeni területi igényről való lemondás, Románia viszont nyitott a kisebbségek helyzetének rendezésében. Melescanu szerint az alapszerződést a jövő év első felében véglegesíteni lehetne. /Magyar Hírlap, dec. 20./

Az RMDSZ megalapításának ötödik évfordulója alkalmából nyilatkozott Markó Béla elnök. Nagy eredmény, hogy a romániai magyarság erős érdekvédelmi szervezettel rendelkezik, ez a szervezet ernyőt tudott tartani e közösség fölé, hogy kialakuljanak a különböző egyesületek, alapítványok, intézmények, társaságok. Ugyanakkor sok a kudarc, nem történt előrelépés a kisebbségi jogok terén. Az országban a demokratizálás folyamata megtorpant. /Magyar Hírlap, dec. 22./

"Bukarestben az 1989-es eseményekkel kapcsolatban dec. 21-én két különböző nézet szembenállásának jegyében zajlott le az ünnepi parlamenti ülés. A forradalmi szervezetek meghívott szónokai élesen bírálták a hatalmat, hogy még mindig nem lehet tudni, kik voltak a gyilkosok. Sergiu Nicolaescu szenátor fenntartotta álláspontját: 1989-ben forradalom volt, szerinte külföldi terroristák és ügynökök ezrei vettek részt benne, egyben minimalizálta Tőkés László szerepét. Azt állította továbbá, hogy Romániában a kommunizmust "más etnikumúak és hazaáruló románok honosították meg". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 22./ "

Bíró Béla kifogásolta, hogy a magyarországi sajtó nem vesz tudomást a román értelmiségiek által összeállított kisebbségi törvénytervezetről, holott ez még a Bolyai Egyetemet és a teljes körű anyanyelvhasználatot is garantálná. Igaz, az autonómiát nem említik, de ennek megvalósítása a román demokrácia távlati fejlődésétől függ, írja. A magyarországi sajtót csak Funar magyarellenes provokációi érdeklik, írja megrovóan a Magyar Hírlapban publikáló erdélyi Bíró Béla. /Magyar Hírlap, dec. 22./ Ugyanebben a számban ugyanezt jegyzi meg Bodor Pál Románia 1989 című cikkében. /Magyar Hírlap, dec. 22./ Bíró Béla fenti gondolatait ismételten kifejtette a Népszabadságban, újra védelmezve és propagálva Andreescu és két társa munkáját. /Népszabadság, dec. 23./ Andreescu tervezete: nov. 16-i jegyzet.

Iliescu elnököt és Florin Georgescu külügyminisztert bírálta Frunda György szenátor szenátusi felszólalásában, mert mindketten felléptek az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illeték védelmében. /Magyar Hírlap, dec. 30./

Melescanu külügyminiszter a Dimineata jan. 6-i számában kifejtette: az alapszerződést illetően bizonyos konszenzus alakult ki, úgy vélte, hogy tavaszra elkészülhet a dokumentum. /Magyar Hírlap, jan. 7./

"Bodor Pál sok-sok érvet felsorakoztat, hogy válaszoljon írása címében /Miért nem lehetett besúgó Tőkés László?/ feltett kérdésre. A régebbi időkre emlékezve Tóth Sándor kolozsvári filozófiaprofesszorról /"ezer kockázatot vállalva járta be Erdélyt, oktatta tanítványait a bölcs nemzeti önvédelemre"/ és Gere Mihályról is pozitívan ír. Gere 1944-ben szabadult a börtönből, Ceausescunak is börtöntársa volt, fegyelmezett kommunista, titokban ő is segített. _ akadályozta meg Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának betiltását, Ceausescunál tiltakozott Ion Lancranjan könyve ellen, Bodor Pál másfél évtizeddel ezelőtt Gere közbenjárását kérte az akkor még dési segédlelkész, Tőkés László érdekében, mert eljárást akartak indítani ellene, azonban Gere Mihály ezt meg tudta akadályozni. Tőkés László nem is tudhat erről, jegyezte meg Bodor. Gere Mihály volt az egyetlen, aki az utolsó, nevezetes 1989. dec. 22-i pártvezetőségi ülésen tiltakozott Ceausescu utasítása ellen, hogy lőjenek a tüntetőkre. A jegyzőkönyvből ezt az 1989 utáni hatalom urai törölték, enélkül jelent meg, kínos lett volna, hogy épp egy magyar száll szembe a diktátor utasításával. Hamarosan letartóztatták Gere Mihályt és népirtás vádjával 11 évre ítélték. Most többszörös rákműtétje után szabadlábon van. /Magyar Hírlap, jan. 9./"

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./"

Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselőnek a Tőkés Lászlót támadó röpiratát. A röpirat Tőkés László személyét támadva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot gyengíti. /Magyar Nemzet, jan. 17./ A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője a román televízió magyar adásában kifejtette: a Tőkés Lászlóról szóló dossziét a Securitate 40 évre zárolt anyagában őrzik, abból csak illegálisan kerülhettek anyagok a sajtóhoz. /Magyar Hírlap, jan. 17., Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

A Független Kisgazdapárt népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ne az Országgyűlés, hanem az ország polgárai válasszák meg a köztársasági elnököt. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják: ne magyar állampolgárságú magyar legyen a legfőbb közjogi méltóság viselője, azonban nem kívánta megnevezni pártja jelöltjét. A Népszava úgy értesült, hogy a kisgazdák Tőkés Lászlót szeretnék köztársasági elnöknek /Népszava, jan. 16.,/ ezt a hírt Torgyán József elutasította. /Magyar Hírlap, jan. 18./

Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./

"Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke jan. 20-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a magyar költségvetésből a kisebbségi sajtó részére juttatott támogatás 1994-ben 60 millióról 40 millióra csökkent, annak ellenére, hogy ígéretet kaptak: nem csökken a támogatás. Ismertette a romániai magyar sajtó nehéz helyzetét. A lapok megjelenését a mesterségesen előidézett papírhiány és a költségek emelkedése veszélyezteti. A valaha 180-200 munkatársat foglalkoztató Romániai Magyar Szót most "tizenvalahányan írják". Bírálta a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mert bürokratikus munkájuk, lassúságuk miatt a forintleértékelés és az átváltás miatt az odaítélt összegek sokat veszítettek értékükből. Törzsök Erika, a hivatal elnökhelyettese elmondta: szeptemberben állt fel az új vezetés a hivatal élén, idő kellett, míg kialakították az új rendszert, ezért volt a késés. A csökkenés nem volt olyan nagy mértékű, mert a 40 millió Ft-ot kiegészítette az Illyés Alapítvány 15 millióval. /Magyar Nemzet, jan. 21./ Kántor Lajos arról is beszélt, hogy nehéz helyzetbe került a Nagyváradon működő magyar újságíróiskola is. /Magyar Hírlap, jan. 21./ A támogatás szükséges a megjelenő mintegy 120-150 romániai magyar nyelvű lap részére. /Pest Megyei Hírlap, jan. 23./"

Minden szeparatista, a román állam egységének és integritásának aláaknázására irányuló akciót vissza fogunk utasítani, jelentette ki Iliescu elnök jan. 24-én Focsani városban. /MTI, jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 25./

"Jan. 25-én Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapesten az Országgyűlés kül- és kisebbségügyi bizottságának tagjaival találkozott. A két bizottság ellenzéki képviselői az RMDSZ ellen indított kampány miatti tiltakozásul nem vettek részt ezen a megbeszélésen. A sajtó képviselői nem lehettek jelen, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyilvánosságához. A kormányfőtitkár találkozott még Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, továbbá Petrusan Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének vezetőjével. Hrebenciuc lemondta a délutánra meghirdetett sajtóértekezletet.Ugyanezen a napon a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ terjedelmes közleményében minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t. Leszögezte, hogy pártja mindent megtesz az RMDSZ betiltásáért, élesen támadta a magyar vezetőket, amiért nem fogadták Hrebenciucot. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jan. 26./ A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jan. 25-i közleményében fellépett az RMDSZ betiltása mellett. "Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz." Magyarország nem híve a párbeszédnek. A közleményben felszólították a kormányt, hogy hozzon határozatot a magyar etnikumúaknál található fegyver begyűjtésére, tiltsa meg, hogy az RMDSZ templomokban politizáljon, többmillió lejes pénzbüntetéssel sújtsák a magyar himnuszt éneklőket, rendeljenek el kötelező román nyelvvizsgát és aki nem felel meg, bocsássák el. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja még ezen a napon éles hangú közleményben elhatárolta magát az RNEP állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a román külpolitikának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

"Iliescu elnök jan. 30-án elítélte mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP egyes vezetőinek "szélsőséges, nacionalista" nyilatkozatait, úgy vélte, hogy ennek eredete az RMDSZ "legutóbbi akcióiban" keresendők. Szóvivője, Traian Chebeleu által ismertetett állásfoglalásában az elnök ismét a jogállam intézményeinek fellépését helyezte kilátásba az RMDSZ Önkormányzati Tanácsával szemben. Iliescu felszólította a magyar lakosságot: ne hagyja magát belevonni az RMDSZ-vezetők egyes "szűk és beteges nacionalizmustól megszállott" tagjai kezdeményezte folyamatokba. /MTI, AP, Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 31./"

"Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./ "