Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Magyar Hírlap
847 tétel
1994. január 3.
A képviselőház jan. 3-án rendkívüli ülést tart, Iliescu elnök folytatja a pártokkal a tárgyalásait. /Magyar Hírlap, jan. 3./
1994. január 5.
A Szocialista Munkapárt ellenzi a NATO-hoz való csatlakozást, jelentette be a párt elnöke, Ilie Verdet, Ceausescu volt miniszterelnöke. /Magyar Hírlap, jan. 5./
1994. január 7.
Melescanu külügyminiszter a román kormány napilapjának, a Vocea Romaniei jan. 6-i számának adott interjújában hangsúlyozta a jószomszédi viszony megteremtésének fontosságát Magyarországgal és Ukrajnával. /Magyar Hírlap, jan. 7./
1994. január 18.
Bolgár lapvélemény szerint Románia csapatösszevonásokat hajt végre déli határa mentén. A szófiai Gyenjat lapban megjelent hírt egy héttel később határozottan cáfolta a román hadsereg sajtóirodája. A két ország közötti ellentétre Dél-Dobrudzsa ad okot. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1994. január 21.
A Vatra Romaneasca újból támadja az RMDSZ-t, most az RMDSZ közigazgatási tanácsosainak Székelyudvarhelyen tartott összejövetele miatt. Szerintük ez újabb veszélyt jelent Románia nemzeti egysége számára. /Magyar Hírlap, jan. 21./
1994. január 21.
Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak megsértésével vádolta meg a kijevi kormányt Teodor Melescanu külügyminiszter, Ukrajna pedig azt vetette Bukarest szemére, hogy mesterségesen beolvasztja a romániai ukrán kisebbséget. /Magyar Hírlap, jan. 21./
1994. január 25.
Vladislav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter jan. 24-én Bukarestben tárgyalt kollégájával, Teodor Melescanuval. Jovanovic hangsúlyozta, hogy elégedettek Románia magatartásával. /Magyar Hírlap, jan. 25./
1994. január 27.
Mintegy 45 ezer bányász sztrájkol jan. 26-ától a gorji szénmedencében, a késedelmes bérfizetés és a kollektív szerződés megsértése miatt. /Magyar Hírlap, jan. 27./
1994. január 28.
A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a román állampolgárok ismét kötelesek bejelenteni külföldi vendégeiket, a kötelezettség elmulasztását 75 ezertől 250 ezer lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. A Polgári Szövetség Pártja, a liberálisok, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt frakciója nyilatkozatban követelte a törvénytervezet vitájának felfüggesztését. /Magyar Hírlap, jan. 28./
1994. február 1.
Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./
1994. február 5.
Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1994. február 7.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, miután lapjaiban előzőleg a legkülönbözőbb vádakkal illette Nicolae Spiroiu védelmi minisztert, sajtóértekezleten intézett heves támadást ellene /elárulta a nemzet érdekeit, tönkretette a román hadiipart, stb./. A háttérben befolyásos, balos erők húzódnak meg, akik nem értenek egyet Spiroiu nyugatbarát politikájával. Ezt igazolja, hogy a miniszter a korábbi támadások miatt levélben kérte a védelmi bizottságot a helyzet megtárgyalására, még választ sem kapott. /Magyar Hírlap, febr. 7./
1994. február 7.
Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./
1994. február 8.
Az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a román államról, arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget az Európa Tanács ajánlásainak, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő febr. 4-i sajtóértekezletén, egyben külön nyilatkozatban foglalta össze Iliescu elnök és az RMDSZ-vezetők találkozóját. Iliescu elnököt az zavarja, hogy az RMDSZ vezetői igyekeznek elhitetni, hogy a forradalom óta semmi sem változott, a romániai magyar közösséget továbbra is elnyomják, beolvasztással fenyegetik. /Magyar Hírlap, febr. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1994. február 14.
Febr. 14-én Bukarestbe látogat Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke, találkozik a román vezetőkkel. /Magyar Hírlap, febr. 14./
1994. február 14.
Románia költ Európában a legkevesebbet a hadseregre, 1993-ban 420 millió dollárt, jelentette ki Spiroiu védelmi miniszter. Szerinte Magyarország kétszer annyit költött a hadsereg korszerűsítésére. /Magyar Hírlap, febr. 14./
1994. február 15.
Ismét sztrájkolnak a bányászok, a rovinai szénmedence dolgozói febr. 14-étől léptek sztrájkba. Munkabeszüntetésre készül a második legnagyobb romániai szakszervezeti csoportosulás, az egymillió tagot számláló Alfa Kartell is. /Magyar Hírlap, febr. 15./
1994. február 16.
A Demokratikus Konvenció /DK/ stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSZ kisebbségi törvény tervezetét. Kifogásolták az autonóm közösségek, a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló magyar iskolahálózatot. /Magyar Hírlap, febr. 16./
1994. február 16.
Tudjman horvát elnök Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, majd aláírták a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. /Magyar Hírlap, febr. 16./
1994. február 17.
A fegyveres erők haditechnikájának 74 százalékát a román ipar állítja elő, de további nagy beruházások szükségesek, mert 1993-ban a román hadiipar termelése 30 százalékkal csökkent - mondta Spiroiu védelmi miniszter a védelmi törvénytervezet vitáját bevezető felszólalásában a szenátusban. Elmondta még, hogy beterjesztik a nemzetbiztonsági stratégiát és a katonai doktrínát is. /Magyar Hírlap, febr. 17./
1994. február 19.
Az RMDSZ egyszerre politikai párt és a nemzeti kisebbség közösségi önkormányzata. Ez a kettősség zavarokat okoz, állapította meg a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Kolumbán Gábor, az RMDSZ jelenlegi működési modelljének egyik kialakítója. Javasolja, hogy az RMDSZ forduljon a jövő felé, kapcsolódjon be a romániai modernizációs áramlatba. A politikai nyomásgyakorlás eredménytelen maradt. Tényeken alapuló valóságképet kellene kialakítani a romániai magyarságról, majd a hatásköröket szét kellene választani. /Magyar Hírlap, febr. 19./
1994. február 21.
"A kormány szélsőséges támogatói közül két párt bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát korrupt elemeitől. Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felrótta Iliescu elnöknek, hogy felkarolja a kisebbségeket, "az arcátlan RMDSZ-t", a "szemtelen zsidókat" és a "bűnöző cigányokat". A másik visszalépő a Szocialista Munkáspárt. /Magyar Hírlap, febr. 21./"
1994. február 21.
Éles vita zajlik az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ között, mert a DK nem fogadja el az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetében a kollektív jogokat és az autonómia gondolatát. Csapó József írásban válaszolt. Tartalmáról beszámolt a Magyar Hírlapnak: Háromnegyed évszázad nemzetközi dokumentumaira alapozta ellenérveit. A nemzetközi egyezmények gyakorta utalnak a kollektív jogokra, a nemzetiségekre, mint közösségekre. /Magyar Hírlap, febr. 21./
1994. február 22.
Az RMDSZ meghívására febr. 21-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett Wolfart János, a budapesti Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 22./ Wolfart János febr. 21-én találkozott az RMDSZ képviselőivel, Markó Béla elnökkel és a parlamenti frakció-vezetőkkel. /RMDSZ Tájékozató, 226. sz., febr. 22./
1994. február 22.
"Boross Péter miniszterelnök fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki febr. 11-én nem tudott részt venni a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kormányfővel történt találkozóján. A megbeszélés után Tőkés László és Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke számolt be a történtekről. Tőkés László javasolta a miniszterelnöknek, hogy hasznos volna, ha a magyar kormány ismét nyilatkozatot adna ki arról, hogy folytatni kívánja eddigi kisebbségpolitikáját, ez bátorítaná a magyar kisebbséget. Felvetődött, hogy szabályozni kellene a magyar kormány és a külföldi magyarság legitim szervezeteinek kapcsolatát, "helyben" kellene támogatni a külhoni magyarságot, a diákok otthoni tanulását, ne Budapesten osszák el a különböző hivatalok a segélyeket. Tőkés László elmondta, hogy hasonló támadások érik, mint 1989-ben, egyházában is többször feljelentették. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, febr. 22./ "
1994. február 25.
Miután a kormánypárt nyilatkozatban elhatárolta magát Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől, a hadsereg legfelsőbb katonai tanácsa is közleményben támadta meg őt, visszautasítva Spiroiu védelmi miniszter elleni támadását. /Magyar Hírlap, febr. 25./
1994. március 1.
Romániában sztrájkoltak febr. 28-án, mintegy kétmillióan vettek részt benne. A kormány azonban továbbra is elzárkózik a szakszervezetek bérkövetelései teljesítésétől. /Magyar Hírlap, márc. 1./
1994. március 4.
Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1994. március 5.
"Az államelnöki félhivatalos lap, a Dimineata márc. 4-i száma Boross Péter miniszterelnököt támadta: "a revizionista politika ingatag eszköztárából" merít, amikor Antall József nyomán, "budapesti De Gaulle-ként" 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. /Magyar Hírlap, márc. 5./"
1994. március 5.
A parlament össztüzet nyitott Moldovára, mert a választásokon az egyesülést ellenző politikai erők győztek. Adrian Paunescu szocialista munkapárti szenátor a moldáviai vezetőket románellenesnek és oroszbarátnak mondta. /Magyar Hírlap, márc. 5./