"Felix Ermacora bécsi professzor a Romania Libera okt. 8-i számában közölt interjújában megállapította, hogy Romániának Dél-Tirol példáját kellene követni a nyelvi autonómia kérdésében, a kétnyelvű feliratokon kívül az anyanyelvhasználatot be kell vezetni a bíróságokon és a közigazgatásban. A közösségi struktúrákat is át kell szervezni, amelyek Romániában az olasz-fasiszta mintát követik. Nem ért egyet azzal, hogy Románia nemzetállam, inkább a "nemzetiségek állama". /Bogdán Tibor: Ermacora: Románia nemzetiségek állama. = Magyar Hírlap, okt. 9./"

"Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./"

"Románia számára nem kiemelten fontos az alapszerződés megkötése Magyarországgal, az ország ugyanis "nem jutott olyan kétségbeeső helyzetbe, hogy Magyarország barátságát koldulja" írta a Dimineata, az államelnöki hivatal félhivatalos szócsöve. A román lap szerint megszületett a hungarizmus új doktrínája, amelynek értelmében a szomszédos területek magyar lakossága jog szerint Budapest gyámsága alá tartozik. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dimineata: Budapestnek nem létfontosságú az alapszerződés. = Magyar Hírlap, okt. 11./"

"Románia szövetségi szerződést javasolt Moldovának: a két ország "román gazdasági közösséget" hozzon létre. /Románia szövetséget ajánl Moldovának. = Magyar Hírlap, okt. 11./"

"Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./"

Románia mielőbb a NATO tagja kíván lenni, fejtette ki Ion Ratiu parasztpárti képviselő, a NATO okt. 9-11-e közötti koppenhágai ülésén részt vevő román küldöttség vezetője. A román küldöttség másik tagja, Petre Roman az ülésen elhangzottakat úgy értékelte, hogy a NATO fenntartással él a volt kommunista országok integrációjával szemben, a visegrádi csoport esetében is. Petre Romant a NATO politikai bizottságának jelentéstevőjévé választották. /B. T.: Bukarest: Romániának van garanciaígérete? = Magyar Hírlap, okt. 12./

Románia feltétlen NATO-csatlakozási szándékát tartalmazó levelet adott át Párizsban Alain Juppé francia külügyminiszternek Radu Baltazar, a franciaországi látogatáson tartózkodó román parlamenti küldöttség tagja, a Demokrata Párt szenátora. /Magyar Hírlap, okt. 14./

"Okt. 13-án a román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana nyilatkozatban szögezte le, hogy a magyar külügyi szóvivő, Hermann János pontatlanul, csonkítva idézte Iliescu elnök okt. 3-i beszédét, aki nem a magyar vezetőket, hanem bizonyos magyar politikai köröket vádolt azzal, hogy gyámkodni kívánnak a magyar kisebbségi szervezetek tevékenysége fölött, illetve hitleri módszerekhez folyamodnak. A román külügyi nyilatkozata szerint "egyes magyarországi szélsőséges politikai körök nyilvános állásfoglalásai" bizonyítják, hogy "a román államfő nyilatkozatai megfelelnek annak a valóságnak, amelyet szeretnénk letűntnek hinni". Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 13-i sajtótájékoztatóján megismételte a külügyminisztériumi álláspontot. /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu elnök politikai erőket vádolt. = Magyar Hírlap, okt. 14., A román külügyi szóvivő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

A Dimineata bírálta Hermann Jánost, amiért visszautasította Iliescu elnököt, aki párhuzamot vont a magyar állam és Hitler gyakorlata fölött. /Dimineata, okt. 15. ismertette: Magyar Hírlap, okt. 16./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vagyonának és az egyházi iskolák visszaadása ellen foglalt állást a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártának parlamenti képviselője, Petre Turlea, a Cronica Romana bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában. /B. T., Bukarest: Nincs mit visszakövetelni. = Magyar Hírlap, okt. 18./

Az okt. 19-i bukaresti lapok élesen elítélték az Erdélyi Szövetség Egerben megtartott ülését, különösen azt, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter üzenetet küldött a tanácskozásnak. A lapok szerint Für Lajos nem akarja a határok erőszakos megváltoztatását, hanem a békés megoldások híve. Ugyancsak elítélte Für Lajos üdvözlő levelét a szlovák sajtó. Vihart kavart az Erdélyi Szövetség ülése? = Magyar Hírlap, okt. 20./

A bukaresti Cronica Romana okt. 21-i száma - Irán bukaresti követségére hivatkozva - közölte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ terroristákat képez ki az iráni Hezbollah számára, Fogaras közelében. A terroristákat a délszláv válságban való részvételre képezik ki, a muzulmánok oldalán fognak harcolni. Előzőleg ugyanezt a kolozsvári Nu is közölte, fénymásolatban mellékelve az iráni nagykövet jelentését. Ugyancsak itt képeznek ki Moldovából érkezett önkénteseket, akik Mircea Snegur moldovai államfő erőszakos megdöntésére készülnek. Ez is az iráni nagykövet jelentésében szerepelt. /Terroristakiképzés Fogarason? = Magyar Hírlap, okt. 22./

A vallásügyi államtitkárság által módosított kultusztörvény tervezetének jogsértő kitételei ellen emeltek szót az erdélyi magyar történelmi egyházak a bukaresti református templomban megtartott okt. 21-i értekezletükön. Úgy határoztak, hogy szükség esetén az ET-hez fordulnak. /Magyar Hírlap, okt. 22./

A Duna medence biztonsági kérdéseiről és az új Európa megteremtésének problémaköréről tartottak nemzetközi szemináriumot Sinaián, együttműködve a Nyugat-európai Unió /WEU/ biztonsági kérdésekkel foglalkozó intézetével. Magyarországi kormányszakemberek is megjelentek a szemináriumon. A kisebbségi kérdést a kockázati tényezők közé sorolták. Megvitatták a Balladur-tervet, elsősorban azt az elképzelést, hogy a határok szavatolását egybe kell kötni a kisebbségi jogok biztosításával. /Magyar Hírlap, okt. 25./

A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány júniusban kuratóriumi ülésén Koblencz József könyvvizsgáló jelentéséből kiderült hogy sem a bevételekről, sem a kiadásokról nincs hiánytalan elszámolás, a számlákon nincs utalványozás és az alapítvány a beszámolási és adóbevallási követezettségének nem tett eleget. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt 1990-ben hozták létre, hogy segítsék a Romániába hazatérőket, és támogassák a nemzeti kisebbségek oktatását, kultúráját. Az alapítvány elnöke Sütő András, az alelnöke Tőkés László lett, elnökségi tagok Csoóri Sándor és Szőcs Géza, a főtitkár Ábrahám Dezső. Az idei kuratóriumi ülésen kiderült, hogy a kuratóriumi tagok semmit sem tudnak az alapítvány pénzügyeiről. Az ülésen Tőkés László püspök és Törőcsik Mari felháborodva értesültek arról, hogy az alapítvány székhelyéül használt helyiség bérleti díja havi 100 ezer forint és hogy ugyanezen helyiségben bélyegkészítő műhely működött, melynek hasznát Ábrahám Dezső főtitkár tette zsebre. A kuratórium ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és Koblencz Józsefet megbízta teljeskörű pénzügyi kivizsgálásra. A kuratóriumi ülést követő napon Ábrahám Dezső feljegyzést készített az elnökségnek, érvénytelennek nevezve a kuratórium valamennyi határozatát és kifogásolta Koblencz József jelenlétét, aki szerinte súlyos vádakat terjesztett a kuratórium elé. A vizsgálatot Ábrahám Dezső magatartása meghiúsította. A Magyar Hírlap munkatársa Csoóri Sándor véleményét kérdezte, aki nem nyilatkozott. Tőkés Lászlótól sem érkezett válasz. Ábrahám Dezső viszont válaszolt. Ártatlannak mondta magát, ő nem ért a könyveléshez, azért nem könyveltek semmit. Azt állította, hogy saját zsebéből fizetett mindent. Ő fizette például Tőkés László amerikai repülőjegyét. Saját állítása szerint saját zsebéből mintegy hatmillió forinttal támogatta az alapítványt. /Rejtő Gábor. Transsylvania megvétele. = Magyar Hírlap, okt. 25./ Előzmény: okt. 20-i jegyzet. Tőkés Lászlótól válasza: okt. 31-i jegyzet.

Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök okt. 25-én Bukarestbe érkezett, az embargóról, a kétoldalú kapcsolatokról és a Jugoszláviának nyújtandó humanitárius segélyről tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel. Politikai megfigyelők szerint Belgrád balkáni közös piacot szeretne létrehozni és ehhez keresett Romániában hídfőt. /Magyar Hírlap, okt. 27./

Okt. 26-án tárgyalt a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártja és a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal a kormányban való részvételről, megállapodás nem született. Funarék a kétnyelvű feliratok betiltását követelték, továbbá öt tárcát. A kormánypárt azt kérte, hogy mérsékeljék kisebbség-ellenességüket, ne támadják Iliescu elnököt. - A várható sztrájkhullámra tekintettel az igazságügyminisztérium szigorú rendeletet dolgozott ki: az illegális sztrájkakciók szervezőit 5-20 év közötti börtönnel sújtják. /Magyar Hírlap, okt. 28./

Ábrahám Dezső, a Transsylvania Alapítvány főtitkára sajtótájékoztatóján cáfolta, hazugságnak és rágalomnak mondta a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeit, hozzátéve, hogy sokszor saját maga fizette ki rendezvények költségeit. Ábrahám Dezső mindent tagadott. Jellemző, hogy az előzőleg állított egyik kijelentését csak akkor vonta vissza, amikor a Magyar Hírlap lejátszotta magnófelvételről az előzőleg elhangzott állítását. /R. G.: A Transsylvania főtitkárának tájékoztatója. = Magyar Hírlap, okt. 30., Pénzügyi viták a Transsylvaniánál. = Pesti Hírlap, okt. 30./

Romániában, a Duna-deltában kolerás megbetegedések fordultak elő. /Magyar Hírlap, okt. 30./

Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu jelentése alapján foglalkozott a Transsylvania Alapítvány pénzügyi helyzetével, hivatkozva a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeiben szereplő súlyos szabálytalanságokra. /Adevarul (Bukarest), okt. 30./ Az MTI tudósítója az Adevarul cikkével kapcsolatban felhívta Tőkés László püspököt, aki közölte, hogy súlyos szabálytalanságokat állapított meg kuratórium, ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra a Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. Tőkés László a vizsgálat lezárulása után fog bővebben nyilatkozni. /Transsylvania Alapítvány.= Vasárnapi Hírek, okt. 31., Tőkés László a Transsylvania Alapítvány ügyéről. = Magyar Hírlap, nov. 1./

Átszervezik a román hadsereget, közölte Spiroiu védelmi miniszter, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez. /Bogdán Tibor, Bukarest: Átszervezik a román hadsereget. = Magyar Hírlap, nov. 2./

A Romániai Magyar Szó tájékoztatást adott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről úgy, hogy újraközölte az alapítvánnyal kapcsolatosan a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25., Magyar Hírlap, okt. 30., Vasárnapi Hírek, nov. 1./. /A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Összpontosított támadás érte a tévé magyar adását, jelezte a Magyar Hírlapnak Boros Zoltán főszerkesztő. A sajtótámadások után Paunescu szenátor, Ceausescu volt udvari költője a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen, ezután a tévéelnök felszólította Boros Zoltánt, adjon magyarázatot a képtelen vádakra /románellenes uszító műsorok stb./. A magyar adás főszerkesztője kifejtette: ez a kampány az 1990. márciusi események óta tart. /Bogdán Tibor, Bukarest: Támadják a román tévé magyar adását. = Magyar Hírlap, nov. 3./

A Romániai Magyar Szó A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában címen újraközölte a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25, okt. 30., Vasárnapi Hírek, okt. 31./, hangsúlyozva, hogy a közlés a tájékoztatást szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

"Nov. 1-jén a kormányfő ellenőrző testületének vezetője, Ioan Honescu vádat emelt Petre Roman volt miniszterelnök és két volt minisztere /Traian Basescu és Mihai Zissu/ ellen, a 151 oldalas dosszié szerint szolgálati visszaéléssel, okirat-hamisítással és a köztulajdon megkárosításához vezető bűncselekményekkel vádolják őket. Villákat adományozott Petre Roman a hatalomra került új gárda tagjainak, ő is egy 11 szobás villába költözött. Petre Roman a parlamentben nov. 2-án visszautasította a vádakat, azokat "tipikusan sztálinista diverziónak" nevezte. Társaival együtt közölte, hogy lemond képviselői mentelmi jogáról és az igazságszolgáltatás rendelkezésére áll. /Vádat emelnek Petre Roman ellen. = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./"

A román ET-küldöttségben hat helyet szerzett meg a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártja és három bolygópártja /a Román Nemzeti Egységpártból a magyarellenes kijelentéseiről híres Adrian Motiu, a Nagy-Románia Pártból Ioan Iuliu Furo, a Szocialista Munkapártból Adrian Paunescu/, az RMDSZ-t Frunda György képviseli. /A román ET-küldöttség összetétele. = Magyar Hírlap, nov. 4./

Tőkés László püspök nov. 3-án Nagyváradon sajtótájékoztatót tartott, kitért a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos botrányra is. Nem tudja, ki juttatta el a sajtóhoz az ülésről készült jegyzőkönyvet, feltehetően egyesek lejáratása volt a cél. Már a múlt ősszel megállapították a szabálytalanságot és maguk kezdeményezték a vizsgálatot. Ábrahám Dezsőt felmentették és alapos vizsgálatot rendeltek el. Ábrahám Dezső nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatot végzők hozzáférjenek a dokumentumokhoz. /Szűcs László: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4., Bogdán Tibor: Tőkés László nem tudja, ki a kiszivárogtató. = Magyar Hírlap, nov. 4., Tőkés védi a kuratóriumot. = Népszabadság, nov. 4./

1994-ben meg kell születnie a kisebbségi jogok értelmezésére szolgáló keretegyezménynek, olvasható az ET Strasbourgban nov. 4-én megtartott külügyminiszteri szintű ülésének zárónyilatkozatában. A külügyminiszterek tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter szorgalmazta, hogy a kisebbségi keretegyezmény kidolgozásába a tagországok vonják be saját kisebbségeiket is. Ugyanezen ülésen történt Románia ünnepélyes ET-beiktatása. Melescanu külügyminiszter Románia elégedettségét fejezte is, hogy beléphetett az európai nagy családba. /Európa Tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7., Az ET külügyminiszteri tanácsülése Strasbourgban. = Magyar Hírlap, nov. 5./

Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./

"Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./"