Az RMDSZ ápr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem akarja az etnikumközi feszültség fokozását. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentéséről az RMDSZ vezetői elmondták: a 42 prefektusból már egyetlen magyar sincs, a különböző központi intézményekben egyre kevesebb a magyar, az Oktatásügyi Minisztérium két magyar államtitkárát elmozdították, mindez etnikai tisztogatást jelent. /Bogdán Tibor, Bukarest: Tiltakozó akciók kezdődtek Hargitában. = Magyar Hírlap, ápr. 2./

A szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt kilenc alprefektusi tisztséget követel magának Erdélyben. Kolozs megyében már kinevezték Funar jobbkezét, Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyékben. /Magyar Hírlap, ápr. 2./

Ápr. 2-án Sepsiszentgyörgyön rendezett az RMDSZ tiltakozó nagygyűlést a román prefektusok kinevezése ellen. Mintegy húszezren jöttek el. Nemes Antal városi RMDSZ-elnök, Váncsa Árpád, a magyar ifjúsági szervezet, a kézdivásárhelyi RMDSZ, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői mondtak beszédet, felszólalt Movila Maria, a Román Embervédő Liga tagja is. Magyari Lajos költő-szenátor hangsúlyozta, gátat kell vetni a kisebbségellenes erők tevékenységének. Az elfogadott nyilatkozat helyszíni tárgyalásra hívta a kormányt. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, ápr. 3./

A Polgári Szövetség kezdeményezésére Bukarestben kétnapos /ápr. 3-4./ összejövetelt tartottak Demokraták Fóruma elnevezéssel, ahova az ellenzéki pártok mellett meghívták a Nemzeti Megmentési Front és a Román Nemzeti Egységpárt képviselőit is. Románia gazdasági, társadalmi, erkölcsi mélypontra jutott, állapították meg a rendezők, ezért a kivezető utat kell keresni. A józan politikát el kell határolni a szélsőséges nacionalizmustól, demokratizálni kell az intézményeket. /Magyar Hírlap, ápr. 5./

"Alábecsüli a székelyföldi román prefektusok kinevezése elleni tiltakozó megmozdulásokat Adrian Vlad Casunean, Kovászna megye újonnan kinevezett vezetője. A húszezres sepsiszentgyörgyi tüntetés ellenére azt állította, a megye lakosságának zöme nem ért egyet az RMDSZ akcióival. Mindezt sajtóértekezleten fejtette ki. Casunean a tüntetést politikai terrorizmusnak minősítette. Traina Chebeleu, Iliescu elnök szóvivője "komoly alapokat nélkülözőnek" mondta a tiltakozó hullámot. Leszögezte: Budapest szüntelen beavatkozása megnehezíti a romániai magyar kisebbség helyzetének rendezését. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román kifogások a magyar tiltakozás ellen. = Magyar Hírlap, ápr. 5./ "

Ion Donca, Románia új nagykövete ápr. 5-én átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. /Új román nagykövet. = Magyar Hírlap, ápr. 6./

A Hargita megyei tanács állandó küldöttsége nyilatkozatában leszögezte, hogy a kormány nem hajlandó elhatárolni magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ezáltal megtűri a nyílt uszítást, utat enged a feszültségkeltő akcióknak. A kormány nem mutat hajlandóságot olyan dokumentumok aláírására, mint az emberi jogok konvenciója, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hargitai bírálat Bukarest címére. = Magyar Hírlap, ápr. 6./

"Ápr. 5-i sajtóértekezletén a Szocialista Egységpárt elnöke - nemrég még a Nagy Románia Párt tagja -, Radu Theodoru a székelyföldi román prefektusok elleni tiltakozás miatti "nyugtalanságáról és felháborodásáról" beszélt. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "magyar enklávékat kíván létrehozni Hargita és Kovászna megyében". /Magyar Hírlap, ápr. 6./ "

Az RMDSZ vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila és Tokay György/ megbeszélést tartottak Melescanu külügyminiszterrel. Románia ET-tagságáról és a prefektusügyről volt szó. Az RMDSZ egy kétmilliós közösség képviseletét látja el, ezért a jövőben is igényli a konzultálást. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./ Markó Béla elnök szóba hozta a jelenlegi legsúlyosabb problémát, a román prefektusok kinevezését a magyarlakta megyékbe. Románia ET-be csatlakozása idején megengedhetetlenek az ilyen intézkedések. A csatlakozáshoz fűződően meg kell alkotni az oktatási törvényt, a nemzetiségi törvényt. Az RMDSZ az egész romániai magyarságot képviselő szervezet státusával rendelkezik. /RMDSZ-küldöttség tanácskozott a külügyminiszterrel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./ Tokay György a megbeszélésen elmondta, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSZ-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

"Az Európai Demokratikus Unió /EDU/ Bukarestben tartózkodó küldöttségének vezetője, Wilfried Martens sajtóértekezletén egyértelműen fogalmazott: Romániában a demokrácia "csak papíron fest jól", "sokkal rosszabb a helyzet a gyakorlatban". Megbeszélést tartottak az RMDSZ-szel is. Az EDU képviselői elégedetlenek a kisebbségi helyzettel is, Románia ilyen vonatkozásban sem üti meg az ET-tagsághoz szükséges mércét. A Polgári Szövetség Pártja elnökhelyettese, Iona Paun Ottiman parlamenti küldöttség tagjaként járt az Egyesült Államokban. Hazatérve elmondta, hogy Washingtonban a román hatalomról azt állították, hogy nacionalista, neokommunista erőkre támaszkodik, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem szakított a Securitate köreivel. /B. T., Bukarest: Nyugatiak bírálják a román demokráciát. = Magyar Hírlap, ápr. 10./ "

"Bukarestben négy nagy szakszervezeti központ hirdetett meg nagygyűlést ápr. 12-re. Országszerte gyűlések, felvonulások, figyelmeztető sztrájkok voltak, követelve a bérek liberalizálását, az áremelés mérséklését. A tömeg követelte Vacaroiu miniszterelnök lemondását is. A miniszterelnök ugyanis tévébeszédével nem győzte meg a lakosságot arról, hogy megfelelő szociális védelemben részesülnek a május elsejére meghirdetett állami szubvenció megvonásával járó árrobbanás hatásai ellen. /Bodgán Tibor, Bukarest: "Tavaszi offenzíva" Romániában. = Magyar Hírlap, ápr. 13./ "

A Demokratikus Nemzeti Megmentési Front közleményben állt ki a kormány mellett, szembefordulva a tüntetésekkel. A román ellenzék viszont közleményben tiltakozott a kormány szakszervezeti politikája ellen: ellentéteket akar szítani a szakszervezeti tagok és a vezetők között, továbbá megállapították, hogy a Vacaroiu-kabinet öt hónapja alatt 50 százalékkal emelkedtek az árak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Vacaroiu nem enged a szakszervezeteknek. = Magyar Hírlap, ápr. 14./

"A Román Nemzeti Egységpárt súlyos hibának minősítette, hogy Románia elismerte Moldova függetlenségét, megnehezítve ezáltal az uniót. Traian Chebeleu visszautasította ezt a vádat, leszögezve, hogy ez volt az egyedüli mód a Molotov-Ribbentrop paktum felszámolására. Romániában felfigyeltek az Ukrajnához került területeken élő románok helyzetére, Nastase román parlamenti házelnök kijevi látogatását követően. A román lapok szerint ez a népcsoport sorsára hagyottan él "az ősi román területen". /B. T., Bukarest: Az egyesülés Romániát is veszélyeztetné. = Magyar Hírlap, ápr. 14./ "

Iliescu elnök ápr. 18-án részt vett a bukaresti zsinagógában a holocaust áldozataira emlékező szertartáson és beszédében kiemelte: országa megszakítás nélkül diplomáciai kapcsolatot tartott Izraellel, a román alkotmány szavatolja minden állampolgár egyenlőségét. Hangsúlyozta, hogy a román hatóságok fellépnek az antiszemitizmus ellen. Rosen főrabbi kiemelte: a zsidó közösség hatszáz éves történelme során először lépett be román államfő a zsinagógába. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatszáz év óta először lépte át zsinagóga küszöbét román államfő. = Magyar Hírlap, ápr. 20./

"Kónya Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, hogy Antall József szerint csak abban az esetben kerülhet sor a magyar-román szerződés aláírására, ha ismét megnyílik a kolozsvári magyar konzulátus, tisztázódik a romániai magyarság státusa, és megnyílik a Bolyai Egyetem. Az RMDSZ-képviselő hangsúlyozta a romániai magyarok hídszerepét. /N. I. Zs.: A magyar-román alapszerződés feltételei. = Magyar Hírlap, ápr. 20./ Mircea Geoana román külügyi szóvivő ápr. 21-i sajtótájékoztatóján "a magyar sajtó által Antall Józsefnek tulajdonított kijelentésekre" hivatkozva bírálta, hogy a magyar fél előzetes feltételekhez köti az alapszerződést. /Mag Péter: Bukarest bírálja az "előfeltételeket". = Népszabadság, ápr. 22./ Maga Kónya Hamar Sándor képviselő elismerte: sajnálatos félreértésként jelent meg a Magyar Hírlapban az ő nyilatkozataként, hogy a magyar-román alapszerződés alapfeltétele a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem. Valójában Antall József miniszterelnök egy esetleges csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között említette ezeket. /Bigdán Tibor: A magyar-román kapcsolatok általános rendezéséről volt szó. = Magyar Hírlap, ápr. 22./"

A román külügyi szóvivő sértésnek vette Antall József miniszterelnöknek a Magyar Hírlapban közölt álláspontját /annak ellenére, hogy azt a másnapi Népszabadság cáfolta/. Ugyanis Antall nem az alapszerződésről szólt, hanem a legközelebbi magyar-román találkozó egyik feltételéről. A román lapok elutasítóan reagáltak az RMDSZ budapesti látogatására, az autonómián a területi autonómiát értik és azt elvetik. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség képviselője szintén teljességgel kizárta a területi autonómia lehetőségét. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A külügyi szóvivő is reagált. = Magyar Nemzet, ápr. 22./

"Neumann Ottó Maradhatna szimbólum /Magyar Hírlap, márc. 12./ című, Tőkés László ellenes írása nagy felháborodást keltett. Az Erdélyi Napló márc. 25-i száma újraközölte, hogy megismerhessék az erdélyi olvasók is az Erdélyből Budapestre települt Neumann Ottó cikkét. A cikket egyöntetűen és hevesen elítélték az összes hozzászólók, Szabó Edit a Média 12-es számában, Adonyi Nagy Mária /Erdélyi Napló, márc. 25./, Szász Enikő színésznő, Deme János és Jámbor Erzsébet /aki szerint Neumann Ottó már 1991 decemberében suttogta a Tőkés László elleni vádakat/ az Erdélyi Napló ápr. 22-i számában. Neumann Ottó Páholyból a csúcsokról címmel válaszolt a kritikákra /Erdélyi Napló, ápr. 22./ megismételte álláspontját: súlyos hiba a román szövetségeseket az "etnikai tisztogatás" felemlegetésével magunk ellen hangolni. /Válasz és visszhang. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

A Román Nemzeti Egységpárt A magyar zsarolás - a jószomszédság megzsarolás címmel kiadott ápr. 22-i közleményében azt állította, hogy Budapest csak akkor hajlandó aláírni a román-magyar alapszerződést, ha Románia aláveti magát Magyarország zsarolásának. Ez diplomáciai agresszió. Felül kell vizsgálni a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a budapesti román nagykövet visszahívását is. /B. T., Bukarest: Funar pártja vádaskodik. = Magyar Hírlap, ápr. 23./

Győzelemként értékelik romániai politikai körök, hogy Iliescunak mégis sikerült találkoznia Clinton elnökkel. Ugyanakkor Iliescu elnöknek az amerikai kongresszusi külügyi bizottsága, köztük Tom Lantos előtt a romániai magyarság helyzetéről kellett beszélnie. Tom Lantos leszögezte: a legnagyobb kedvezményt csak akkor kapja meg Románia, ha Kolozsváron újra megnyílik a Bolyai Egyetem. Az Amerikai Zsidók Bizottsága vezetői a Romániában ismét felerősödő antiszemitizmust és fajgyűlöletet hozták szóba. /Bogdán Tibor: Kényelmetlen kérdések Ion Iliescu elnöknek. = Magyar Hírlap, ápr. 24./

Budapesten, a Munkásakadémia Alapítvány ápr. 24-i konferenciájára meghívták az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSZ megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly, Nagy István munkásíró fia, az RMDE szóvivője elmondta, hogy az RMDSZ-szel közösen lépnek fel, az RMDSZ lojális ellenzékét alkotják. Szociáldemokrata platformmá akarnak válni. /Sz. Sz.: Az RMDSZ lojális ellenzéke. = Magyar Hírlap, ápr. 26./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke és a két alelnök Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét publikálták ápr. 23-án. A fasiszta eszméket hirdető pártvezér a levélben hevesen bírálta az elnököt, mert Washingtonban részt vett a Holocaust Múzeum megnyitásán. Ez a múzeum a "sátán otthona", mert a romániai zsidóüldözésről is megemlékezik: a román fasiszták közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék tagadják mindezt, aljas történelemhamisításnak mondják. Iliescu Romániát a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani, mindezek miatt a Nagy Románia Párt megvonja a bizalmat tőle, tudatják levelükben. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, ápr. 26./ "

"Az Amerikából hazatérő Iliescu elnököt durván támadta szövetségese, a szélsőséges Nagy-Románia Párt. Corneliu Vadim Tudor pártelnök az Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében dühödten kikelt azért, mert Iliescu megjelent a washingtoni Holocaust Múzeum megnyitóján. C. V. Tudor szerint ez a múzeum "a sátán otthona". A román fasiszták a világháború idején közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék szerint ez hazugság. Iliescu a zsidók kezébe került, olvasható Tudor levelében. A szélsőséges pártvezér ugyancsak elutasította Antonescu marsall elítélését. /Bogdán Tibor, Bukarest: A Nagy-Románia Párt vádaskodó levele Iliescuhoz. = Magyar Hírlap, ápr. 26./ "

Az RMDSZ küldöttsége ápr. 26-án Bukarestben tárgyalt az Európa Tanács jogi bizottságával. Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a kormány nem tett lépéseket a kisebbségi problémák megoldására, ellenkezőleg: a hargitai és kovásznai prefektusok kinevezése újabb diszkriminatív intézkedés. Az RMDSZ által felsoroltakat /oktatás, anyanyelvhasználat, marosvásárhelyi és Hargita megyei elítéltek, prefektusok ügye, nacionalista uszítás stb./ még Románia ET-ba fölvétele előtt meg kell oldani. /Az RMDSZ küldöttség találkozója az Európa Tanács jogi bizottságával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Átfogó dokumentációt terjesztettek elő, mondta el a megbeszélésről Takács Csaba ügyvezető elnök, amely ismerteti a tényeket, jogsértéseket. Románia nemzetállamként történő meghatározása a kisebbségi jog korlátozását jelenti. /ET-képviselőkkel tárgyalt az RMDSZ küldöttsége. = Magyar Hírlap, ápr. 27./

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója, a KENF /Közép-európai Népcsoportok Fóruma/ és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ közösen elkészíti a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. Borbély Imre, az RMDSZ alelnöke a mostani tanácskozás részvevője más az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt közzétette az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó javaslatát. Minderről Neumann Ottó ironikusan írt, az egészet Nagy Tervnek nevezte, hozzátéve, a szomszédos országok úgysem egyeznek bele. Szerinte ez elfordulás a romániai valóságtól. /Neumann Ottó: A Nagy Terv. = Magyar Hírlap, ápr. 28./

"Magyarveszély fenyegeti az ősi román földet, állapították meg a mócok első, Kolozsvárott rendezett összejövetelén. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólalt az összejövetelen, kifejtve, hogy "a fokozódó magyar veszedelem miatt" a mócoknak ismét le kell majd jönniök a hegyekből, a haza védelmében. /Funar a mócokkal fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, ápr. 29./"

Szelíd hangú levélben válaszolt a román elnöki hivatal a Nagy-Románia Párt Iliescu elnökhöz intézett, durva hangú levelére, amelyben a fasiszta eszméket hirdető párt a Holocaust Múzeum megnyitásán való jelenléte miatt ítélte el az elnököt. Az udvarias hang azt mutatja, hogy Iliescu nem kíván szakítani ezzel a szélsőséges párttal. /Durva levélre szelíd válasz. = Magyar Hírlap, ápr. 30./

"Felerősítették tevékenységüket a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülésének hívei. Az Újraegyesítés Nemzeti Pártja határozatában kimondta, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta "ősi román terület", és mindent megtesz az 1940-es határ visszaállításáért. /Határrevíziót akarnak a román unionisták. = Magyar Hírlap, máj. 4./"

A Demokratikus Konvenció három tagpártja, a Parasztpárt, a Polgári Szövetség Pártja és a Liberális Párt nyílt levélben foglalt állást Tőkés László románellenes kijelentésével /etnikai tisztogatás/ kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2., A román ellenzék bírálja Tőkést. = Magyar Hírlap, máj. 5./

"Interpellációban tiltakozott a pápa tervezett romániai látogatása ellen Petre Turlea. Arra hivatkozott, hogy ilyenkor ki kell kérni a többségi egyház véleményét is, de az ortodox pátriárkával nem konzultáltak ebben a kérdésben. Az ortodox pátriárka sajtóirodája "alkalmatlannak és egyelőre korainak" nevezte a pápa látogatását. /Bukaresti vita a pápa látogatásáról. = Magyar Hírlap, máj. 6./"

Máj. 6-án Nagyváradon találkozott Liviu Maior művelődési miniszter magyar kollégájával, Mádl Ferenccel. Romániában egyelőre nem időszerű állami költségvetésből finanszírozott magyar egyetem újraindítása, mondta Liviu Maior. Ugyanakkor nem zárta ki magyar magánegyetem létesítését. /Román-magyar kultuszminiszteri találkozó Nagyváradon. = Magyar Hírlap, máj. 8./