"Gheorghe Funar polgármester Emil Constantinescu államelnökhöz címzett levelében kérte, hogy távolíttassa el a magyar főkonzulátus épületéről a magyar zászlót. Funar közleményben tiltakozott a magyar főkonzulátus újramegnyitása ellen. Ebben ördögi kitartással vádolta az RMDSZ-t, amely szerinte irredenta, szélsőséges, idegengyűlölő és románellenes szervezet, Magyarország Romániában tevékenykedő ötödik hadoszlopa. Funar figyelmeztette a nemzetárulókat, hogy közel a számonkérés órája, és kilátásba helyezte, hogy pártja, a Román Nemzeti Egységpárt minden eszközt felhasznál a román nemzet egységének megőrzéséért. /Magyar Hírlap, júl. 25./"

"C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke szerint a magyar lobogó kitűzése Erdélyben legalább olyan provokáció, mintha horogkeresztes lobogó jelenne meg Izraelben. Tudor kijelentette: kész "a néptömegek élén" megostromolni a börtönt, ha letartóztatják a "hazafiakat". /Magyar Hírlap, júl. 29./"

"Emil Constantinescu államelnök júl. 30-án kinevezte Catalin Harnageát a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatójának. Harnagea eddig elnöki tanácsos volt /sz. 1958, Bukarest/, idén elvégezte a védelmi kollégiumot. Harnagea elődje Ioan Talpes. /Magyar Hírlap, júl. 31./"

"Molnár Gusztáv keményen kirohant a Fidesz és az egész ellenzék ellen, mert kezdeményezték a külföldiek földhözjuttatása ügyében a népszavazást. Molnár Gusztáv csoportosította az ellenzéket, egyedül az MDF-ből kivált MDNP és a liberális kereszténydemokraták alkotják az elfogadható részt, a többit azok közé a jobboldali pártok közé sorolta /hasonlóan a lengyel Szolidaritás Választási Akcióhoz/, amelyek politikai döntéseikkel kizárják önmagukat a nyugati közösségből. - "Ma már jól látható, mekkora ostobaság volt a kormány korrekt alapszerződés-politikáját a nemzet alapvető érdekei elárulásaként beállítani" - állította eszmefuttatásában.Ugyancsak keményen elítéli a Fidesz javaslatát a magyar-magyar csúcs érdekében, hogy támogassa a szomszédos országokban élő magyar közösségek "autonómiatörekvéseit" /idézőjelet használt/.Tabajdi Csaba államtitkár "volt olyan naiv, hogy a Fidesz sajátosan értelmezett nemzetstratégiai céljait szolgáló tanácskozás házigazdai szerepét elvállalja!" Molnár Gusztáv szerint a földreferendum Magyarország NATO-csatlakozást veszélyeztető diverzió. /Molnár Gusztáv: Egy diverzió természetrajza. = Magyar Hírlap, aug. 27., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ A cikk mellett ott áll a szerző magyarázkodása /Utóhang, avagy a taktika zsarnoksága/: aug. 28-án a kormány azzal állt elő, hogy tartsanak népszavazást a földtulajdonlás és a NATO-csatlakozás ügyében. Ezzel szerinte a "kormánykoalíció magabiztosan besétált az ellenzék által felállított csapdába". Molnár Gusztáv hibáztatja a kormányt és a "nemzetieket", így idézőjelbe téve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept.4./"

"A szlovák alkotmánybíróság szept. 9-én kihirdette a szlovák nyelvtörvénnyel /1995. nov. 15-én elfogadott államnyelv törvénye/ kapcsolatos véleményét, amely szerint a nyelvtörvény csupán egyetlen pontban nincs összhangban az alkotmánnyal /eszerint az állampolgárok egyedül államnyelven írott beadványokkal fordulhatnak közintézményekhez/. A Magyar Koalíció pártjai csalódással fogadták a hírt. Nemzetközi szervezetekhez kellene folyamodni, állapította meg Bárdos Gyula, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője. Az alkotmánybíróság döntése nem kifogásolta az államnyelv utca- és helységnevekre vonatkozó előírásait. /Magyar Hírlap, szept. 10./"

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere zseniálisnak nevezte Meciar szlovák kormányfő javaslatát és azt követendőnek nevezve ő pedig román-magyar lakosságcserét indítványozott: a Tiszántúlra kellene telepíteni az erdélyi magyarokat. /Népszabadság, szept. 12./ Funar sajtóértekezletén kijelentette: "Romániában kellő számban vannak azok, akik a sátán földi megtestesítőinek kitoloncolását kívánják". Ezzel a magyarokra utalt. /Magyar Hírlap, szept. 12./"

"A román kormány tudomásul vette az Európai Unió bizottságának jelentését, hogy Romániát nem javasolja az első körben felvehető országok közé, azonban a kormány szerint a megítélés túlságosan szigorú. A jelentés alábecsüli Románia képességét a reformok megvalósítására. /Magyar Hírlap, szept. 13./"

"Bácsalmáson szept. 13-án felavatták a szülőföldjükről elűzött népek emlékművét. Az avatás ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A szülőföldjükről elűzött németekkel, délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokkal és más nemzeti vagy vallási csoportokkal történt embertelenségek nem veszhetnek a feledés homályába, mondta az emlékmű avatáskor dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Államalapító Szent István királyunk nemzetének tagjaként arról győződött meg, milyen pusztító az egyneműségre való törekvés, fejtette ki Kötő József, az RMDSZ alelnöke. Kolár Péter, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnöke arra hívott fel, hogy szembe kell fordulni az etnikai tisztogatás szándékával. A szlovákiai magyarság nem akar hallani az úgynevezett önkéntes lakosságcseréről. Az emlékmű felállításának kezdeményezője Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. /Új Magyarország, Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 15./ Kötő József beszédében emlékeztetett arra, hogy Erdély lakói nemcsak a kitelepítés tragédiájának sebeit hordozza, hanem a betelepítés veszélyeit is, a népességi összetétel megváltoztatását "Ma is kísérthet az ?ein Volk, ein Reich? rémálma, a benesi dekrétumok nosztalgiája?" - tette fel a kérdést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Sütő András interjút adott a Magyar Hírlapnak. A hetvenes években Sikaszón telket vásárolt, ide, Székelyföldre vonult vissza írni, emlékezett az író a múltra. Sokan fölkeresték őt és elpanaszolták a velük történteket. Sütő András naplót vezetett ezekről a beszélgetésekről. 1980-tól nem közölhetett Romániában, darabjait is betiltották. Magyarországon viszont megjelenhettek írásai. A diktatúra bukása semmi egyebet nem hozott "nekünk, romániai magyaroknak, mint azt a lehetőséget, hogy elkezdjünk küzdeni jogainkért". "Mi több, egy-két esztendő után a maradék jogainkat is kezdte már elvenni a 90 után létrejött kormány és parlament." - Románia messze van a jogállamiságtól. - Arra a kérdésre, hogy szükség van-e két határon túli magyarokkal foglalkozó intézményre, a Magyarok Világszövetségére és a Határon Túli Magyarok Hivatalára, az író igennel válaszolt, mondván, mindkettőnek sajátos feladata van. "A Határon Túli Magyarok Hivatala szereptévesztésbe sodródik, amikor az elnöke révén beleszól a romániai magyarság önálló egyetemet követelő küzdelmébe. Elképesztő, hogy éppen a hivatal adja föl az önálló magyar egyetemhez való jogunkat, holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket." Sütő András az MVSZ-nél is szereptévesztést lát, azért mondott le a tiszteltbeli elnökségről. Az MVSZ-nek pártok fölött álló tömörülésnek kell lennie, nem ellenzéki pártszerepre törekednie. Az MVSZ-nek a mindenkori határon túli választott nemzetiségi képviseleteket kell támogatnia. - Sütő András az újabb magyar-magyar csúcsot időszerűnek tartja. /Stépán Balázs-Pap János: Négyszemközt Sütő Andrással. "nekem sincsen könnyű álmom". = Magyar Hírlap, szept. 20./ Sütő András Törzsök Erika Ellenségkép nélkül című írására célzott /Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3./"

"Az önálló magyar egyetemről már 1997. januárjában elkezdődött a mellébeszélés, és nem a "multikulturális", hanem az önálló Bolyai lejáratása, írta Asztalos Lajos. Előbb a Magyar Hírlapban, majd a kolozsvári Szabadságban jelent meg Törzsök Erikának, a HTMH akkor még helyettes vezetőjének az írása: "önálló egyetemet követelt boldog-boldogtalan", "...nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak?" "A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek...". Nem sokkal ezután a Szabadelvű Kör rendezvényén "kiderült", hogy a magyar diákok többsége lényegében nem óhajt önálló Bolyait, ezután következett a Bolyai Tudományegyetemnek "a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött"-tel, "egyfajta szellemi gettó"-val, a "nyelvi-nemzeti sajátosságokba való bezárkózás"-sal való címkézése /Cs. Gyimesi Éva, Szabadság, 1997. febr. 12./ Ezután, febr. 21-én felbukkant a "multicultural" /Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora/. Az egyetem tehát bizonyos mértékig többnyelvű. Amíg a többségi szenátus meg méltóztatik engedni. A multikulturálist egy maroknyi csoport fogadta el, amelyik összetéveszti magát a romániai magyarsággal. /Asztalos Lajos (Kolozsvár): Multikulturalitás. Forradalmi újítás avagy... mézesmadzag? = Kapu (Budapest), szept./"

A székelyudvarhelyi tanács a Cserehátra vonatkozó összes adatot, dokumentumot, levelet az internetre vitte. Az érdeklődők a http://udv.csoft.ro/cserehat. honlapon olvashatják a háromnyelvű tájékoztatást. Innen tudható meg, hogy az apácarend, amely a román sajtó előtt oly nyitott, a Magyar Hírlap /Budapest/ napilap munkatársait nem engedte be az épületbe. A kisegítő iskolának szánt épületet változatlanul nagyszámú rendőri erő védi, újabb teherautónyi szállítmányt hoztak. A világháló adta hírül, hogy több Nyugaton élő magyar angol nyelvű tiltakozó levelet intézett Emil Constantinescu elnökhöz, a levél eljut az amerikai elnökhöz is. /Simó Erzsébet: Cserehát a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

Lábody László, a HTMH volt elnöke, jelenleg a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. Romániával foglalkozó testületének elnöke kifejtette, hogy Románia áll a magyar gazdaság érdeklődésének homokterében, a tőkekivitelt tekintve /több mint 20 millió dollár/, a magyar-román vegyes vállalatok száma meghaladja a két és fél ezret. A román gazdaság fejlődése felgyorsult, a kormány intézkedései bizalmat keltettek a nemzetközi környezetben. Ennek egyik jele, hogy míg 1990 és 1996 között 1,36 milliárd dollár működő tőke áramlott az országba, 1997-ben ez az összeg meghaladta a 2,5 milliárdot. /Lábody László: Magyar befektetések külföldön. = A Hét (Bukarest), febr. 5. - átvéve a Magyar Hírlap Pénz plusz Piac mellékletéből/

"Az 1989 utáni román sajtóban a fő célpont a mindenkori hatalom, írta Máthé Éva /Marosvásárhely/, emellett "sajnos a romániai magyarság az, melyet garantáltan büntetlenül a legválogatottabb, legváratlanabb övön aluli ütések érnek." Ezek a cikkek például azt állítják, hogy az erdélyi magyarság anyaországi segédlettel az erdélyi gazdasági élet uralmára tör. Valójában szó sincs erről. Máthé Éva cikkében keserűen jegyzete meg: "1990 után valahogy azt reméltük, hogy még pislákolnak valahol a nemzeti szolidaritás gyertyalángocskái." - A román államnak viszont 1989 után egyetlen nagyobb székelyföldi beruházása "az a 3 milliárd lej, amit ortodox templomok felújítására utalt ki olyan falvakba, ahol néhány ortodox él, vagy éppenséggel egy sem." - A rendszerváltás óta a magyar kormány mellett létezik a Határon Túli Magyarok Hivatala, van az Új Kézfogás Alapítvány, "meg minden egyéb, jól hangzó nevű egylet, társaság, szervezet, és ezek teszik is a magukét..." Az embernek mégis az az érzése, hogy nem éppen a leglényegesebb célokra pazarlódnak el azok az összegek, melyeket a magyar kormány némi fenntartással irányít Erdély felé. Máthé Éva városát említi, a 180 ezer lakosú Marosvásárhelyt, melynek Vártemplomában 37 országgyűlés tartottak, "ahol kilencvenezer magyar él, egyetlen magyar nyelvű folyóirathoz sem lehet hozzájutni." Az embereknek nincs pénze sajtóra. "A megyei könyvtárba egyetlen magyarországi sajtótermék sem jár, de még a romániai magyar lapokhoz sem lehet hozzájutni." A határon túli magyarság támogatására elkülönített összegből nem kellene a nagyobb városokba eljuttatni az anyaországi legfontosabb sajtótermékeknek legalább egy példányát, tette fel a kérdést az újságírónő. Ugyancsak siralmas helyzetben van a Teleki Könyvtár, sajtótermékekre nem tud előfizetni. - A Teleki Téka könyvtárosai hajlandók lennének internetre tenni a könyvtár anyagát, de ehhez számítógép meg pénz kellene. A Teleki Téka egyébként a megyei könyvtárhoz tartozik, melynek vezetősége a legmagyarellenesebb körökből kerül ki. /Máthé Éva: Ezredvégi helyzetünk a határon innen. = Magyar Hírlap, márc. 11./"

"Félreértésen alapulnak a viták, amelyek a Magyarok Világszövetségének választmányi ülése nyomán a kettős állampolgárságról folynak, nyilatkozta Csoóri Sándor. Kifejtette: a kérdésfeltevés Duray Miklósnak egy Szekszárdon tartott beszédében történt meg. Már Duray is hangsúlyozta, hogy ez nagy kockázattal jár, mert sokan elhagyhatják szülőföldjüket a magyar állampolgárság birtokosaiként. Ezekről az ügyekről beszélni kell, hangsúlyozta Csoóri Sándor. "Szó sincs arról, hogy az MVSZ választmánya a kettős állampolgárságot és a külföldön élő magyarok részvételét az itthoni szavazáson szorgalmazta volna, és én sem tettem ilyen javaslatot. A sajtóértekezleten részt vevő ifjú újságírók jószándékú, ám téves információ szolgáltatása okozta a felzúdulást, melynek során odáig jutottunk, hogy engem Vladimír Meciarhoz hasonlít a sajtó" - szögezte le Csoóri Sándor, utalva a pozsonyi Új Szó tegnapi véleményére, mely szerint Csoóri javaslata megegyezik Meciar kormányfő lakosságcsere ötletével. /Csoóri: Félreértettek. = Magyar Hírlap, ápr. 9./"

"Tamás Gáspár Miklós hosszú tanulmányában visszautasította Ausztriának azt a felszólítását, hogy Magyarország vezesse be a vízumkényszert Romániával szemben. Írásában kiemelten szedték, mint alapvető mondanivalót a következő megállapítását: "Ausztria nem Nyugat: az ősbajuvár tökfilkókat épp annyira kell tisztelnünk, mint a vérszittya és mélymagyar seggfejeket." / Tamás Gáspár Miklós: Tu felix Austria. = Magyar Hírlap, ápr. 18./"

Három évre szóló kisebbségkutatási programot indít májustól a Magyar Tudományos Akadémia. Glatz Ferenc, az MTA elnöke az MTA Kisebbségkutató Műhelyének ápr. 27-i ünnepélyes megnyitóján elmondta, hogy a kisebbségi kérdéssel néhány önálló tudóscsoport foglalkozik, az MTA új műhelye szeretné ezeket a munkákat összehangolni. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója Szarka Lászlóval együtt vezeti a műhelyt. Az első programok között szerepel többek között a határon túli magyarok nyelvhasználata és a cigányság foglalkoztatási problémái. Az akadémiai programra tízmillió forintot különítettek el. /Magyar Hírlap, ápr. 28./ A műhely által támogatott első programok között van: A határon túli magyar kisebbségek jogi helyzete az 1989. évi fordulatit követő évtizedben /Bíró Gáspár, Gyurcsík Iván/, A kelet-közép-európi magyar kisebbségek történetének kronológiája /Bárdi Nándor/, Kelet-közép-európai kisebbségi autonómiatervek és a működő kisebbségi autonómiák Nyugat-Európában /Joó Rudolf/.

"Radu Vasile miniszterelnök a Magyar Hírlap máj. 6-i számában megjelent nyilatkozatában leszögezte: "Az RMDSZ jelenléte a kormányban rendkívül pozitív tényező." "A magyar területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. Adataim vannak róla, hogy nagy a magyar értelmiség elvándorlása, az utóbbi öt-hat évben százezren mentek el, ami megengedhetetlen egy olyan kisebbség számára, amely önazonossága megőrzésére törekszik. Ezért magalapozottnak tartom a saját oktatásra vonatkozó igényét is, ideértve az önálló egyetem létrehozását is.". Az "anyanyelvű oktatás szerepel a kormányprogramban, tehát megvalósítjuk". A kormányfő támogatja az alternatív kisebbségi tankönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

"Eörsi István a választás tétjéről írt, jellemezte a pártokat. "1990 és 1994 között - Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van. E bejelentés gyűlöletet és gyanút keltett mindenütt, ahol magyar kisebbség él." /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./"

A román televízió az új kormány névsorának ismertetése után két állami hivatalnokokból álló csoport bűntetteiről is beszámolt. Az egyik a Németországba akkreditált román diplomaták esete, akik román zsebtolvajok számára jó pénzért hamis útleveleket állítottak ki, a másik az egyetemi felvételi tételek múlt évi kiárusításában közrejátszó magas rangú rendőrök ügye. Az adásban sugallt ítélet az, hogy Románia gyakorlatilag kormányozhatatlan. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt által meghirdetett morális reform elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ország ismét kormányozhatóvá váljon, vallja írásában Bíró Béla. Azonban a parasztpártiakkal vitatkozó Demokrata Párt elnöke, Petre Roman ugyanezen az estén a morális megtisztulás, vagyis a jóvátételnek, a szekuritátés dossziék ügyének és az 1989-es gyilkosságoknak a napirenden tartását minősítette reformellenes időpocsékolásnak. Nem véletlen, hogy a parasztpárti-demokrata konfrontáció mindvégig erkölcsi kérdések körül zajlott. A Demokrata Párt törzsgárdája a korábbi kommunista elit fiatal, jobbára nyugati egyetemeken végzett szakembereiből verbuválódott, ők gyors privatizációt szeretnének, a parasztpártiak viszont átgondoltabb, méltányosabb, a kártérítéseket is felölelő privatizáció akarnak. /Bíró Béla. A reform erkölcse vagy az erkölcs reformja? = Magyar Hírlap, máj. 23./

"A Magyar Polgári Demokraták Társasága /köztük Elek István, Gergely András, Schmidt Mária, Tóth Gy. László, Tőkéczki László/ Akik új kultúrharcot akarnak címmel idézeteket sorakoztattak fel. Az idézetek között szerepel Kornis Mihálynak a Bayer Zsoltnak szóló kijelentése /Demokrata, jún. 4./, többek között szerepelnek még a következők: Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." /Élet és Irodalom, ápr. 3./ - "Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van." /.../ Polgár mindenki, az enyhén antiszemita püspöktől, az exkommunista nacionalistáig, aki szavazatokat hozott a Fidesz konyhájára. /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./ /Magyar Nemzet, Napi Magyarország, jún. 13./"

"Több romániai napilap is beszámolt arról a nyilatkozatváltásról, amely a Magyar Hírlap hasábjain zajlott le: Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jún. 11-én megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy világszerte nagy elismerést váltott ki az RMDSZ kormányzati részvétele, ám a magyar érdekvédelmi szervezet programjából 1996 óta alig valósult meg valami, ezért ideje lenne elgondolkodni, meddig érdemes tovább támogatni a román kormányt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a Magyar Hírlap másnapi, jún. 12-i számában erre azzal válaszolt, hogy Törzsök Erika szavai "a legteljesebb tájékozatlanságról" tesznek bizonyságot, a szenátor "minősíthetetlenül sommásnak" nevezte a HTMH elnökének véleményét. A Curentul jún. 13-i száma pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter válaszát közölte, amely "Budapest sugalmaz, Tokay elutasítja" címmel jelent meg. Ebben a kisebbségvédelmi minisztere megjegyezte: "Együttműködési kapcsolataink vannak Törzsök Erikával és nagyon meglep ez a nyilatkozat, ha egyáltalán igaz. Attól tartok, hogy összefüggéseiből kiragadva idézték, de ha a jelentés pontos, akkor csak azt mondhatom, meg vagyok lepve, és nem nagyon kellemes módon". Tokay hangsúlyozta: az RMDSZ elvei kizárnak bármiféle beavatkozást a politikai döntések meghozatalába. Az RMDSZ a romániai magyarság reprezentatív és törvényes képviselete, "az pedig, hogy a koalícióban maradjon vagy sem, az a szövetség belső problémája, amelyben az RMDSZ maga fog dönteni és semmiképpen sem más". Ugyanakkor a miniszter leszögezte: ha a koalíciós megállapodásokat nem tartják be, "az kihat a koalíció szavahihetőségére és arra a képre, amelyet a külföld alakít ki Romániáról". A jún. 13-i Jurnalul National ismertette a Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvivő alelnöke, területrendezési államtitkár által adott ismertetést az RMDSZ által a kormányban való részvétellel elért konkrét eredményekről. A politikus többek között sikerként értékelte az anyanyelvű oktatás korlátozásait megszüntető és a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tévő kormányhatározatokat, amelyek érvényben vannak - még akkor is, ha parlamenti elfogadásuk nem tűnik könnyűnek. /Tokay Györgyöt meglepte Törzsök Erika kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Máthé Éva cikkében visszatért a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett hajóútra. A határon túlról érkezett magyar lapok főszerkesztőit egyetlen államtitkár fogadta, Németh Zsolt, ironikusan hozzátette, "ott volt még a Megnevezett. Szabó Tibor. Aki állítólag a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöki posztjának várományosa. Szakmája ehhez a beosztáshoz, ugyanis... meteorológus. Valóban e területen csakis némileg bizonytalan prognózisokba lehet bocsátkozni." /Máthé Éva újságíró, Marosvásárhely: Nem szállunk ki a hajóból! = Magyar Hírlap, aug. 27./"

A Magyar Hírlap részben pontatlan információk birtokában hírül adta, hogy Erdélyben új magyar napilap indult. A megfelelő anyagi háttér biztosítása és a szerkesztőség létrehozása folyamatban van, olvasható a tájékoztatásban, amelyet Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos, Stanik István és Tibori Szabó Zoltán adott ki. /Tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

"Az alsócsernátoni fórum megítélésében "a román bal és jobb a Csernáton-értékelésben tökéletesen egyetértett a magyar ballal. Alkalomadtán, amikor a Kossuth rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, az embernek az volt az érzése, hogy az Adevarul lapszemléjét hallja." - írta Nits Árpád. Az "ellencsernátoni szónokok" az utóbbi két év "kimagasló megvalósításait" idézték fel. Nits Árpád felidézte, hogy 1997 januárjában Kolozsváron "volt egy tanakodás arról, hogy kell-e nekünk egyetem." Mindent beleadtak, amit csak kívánt a román jobb- és baloldal, valamint az akkori baloldali magyar kormány: bemutattak multikulturális rögeszmét igazoló közvélemény-kutatást, jelenlétével adott súlyt az önálló egyetemről való lemondásnak az RMDSZ által kinevezett tanügyi államtitkár, terjedelmes újságcikk fejtegette, hogy a Bolyai Egyetem csak néhány kolozsvári könyvmoly kívánsága. Ez utóbbi Törzsök Erika aláírásával a budapesti Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban egy időben jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala akkori főnökének határozott felkérésére. Az ellencsernátoni szónok ezzel a kolozsvári Bolyai-ellenes rendezvénnyel kapcsolatban részletesen ecsetelte, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter erélyesen elhatárolódott Törzsök Erika véleményétől." "Tokay György tényleg elhatárolódott Törzsök Erikától, de egy kicsit később. Az egykori HTMH-elnök lefegyverző útmutatása után másfél évvel, miután kibukott a hatalomból, megmutatta, hogy ő is tud gondolkozni, ha már úgysincs vesztenivalója, és azt találta mondani, hogy ha az RMDSZ képtelen eredményeket elérni a kormányban, akkor kár tovább erőlködnie." - Az RMDSZ felsőbb körei "elítélik a kolozsvári szervezet kezdeményezéseit, mert állítólag éppen azok miatt állunk ilyen rosszul az egyetem ügyében. Súlyos tévedés. Nem a kolozsvári szervezet polgári fórumai buzdítottak tétlenkedésre a kormányalakítás utáni első napokban, hetekben, amikor az új kormánynak késedelem nélkül meg kellett volna tennie a legnehezebb lépéseket. Nem a kolozsvári szervezet rendezte meg a felméréssel és a Törzsök-cikkel egybekötött tanakodást arról, hogy semmi sem kell nekünk. Ezeket a politikai hibákat vagy vétségeket mások követték el. A kolozsvári szervezet a késlekedést és tévelygést látva csak kötelességükre próbálta figyelmeztetni kormánytisztviselőinket." /Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ "

Tibori Szabó Zoltán reagált az 1999. december 22-én Szavak és tettek címmel megjelent írásával kapcsolatban napvilágot látott két ellenvéleményre /Dénes László: A nagy aggódás, Székely István: Szavak és tények/ Dénes László arra a következtetésre jutott, hogy Tibori Szabó Zoltán /T. SZ. Z./ a jelenlegi magyar kormányt nem szereti, s az előzőt sírja vissza. T. Sz. Z. visszautasította, hogy őt, az egyetemet végzettet az egyetemről az a Dénes László oktassa ki, aki "aki azt sem tudja, hogyan néz ki belülről az egyetem, mert oda soha nem járt." Továbbá T. Sz. Z. kijelentette, hogy a magyar kormányokat illetően Dénes az elfogult. T. Sz. Z. Székely Istvánnal úgy vitatkozott, hogy megkérdezte, miért őt bízták meg az egyetemalapítás kolozsvári intézésével. T. Sz. Z. szerint "ismét Budapestről intézkednek, s megint a fejünk fölött születnek a döntések." Szerinte milliókat kifizetnek "egyetemalapítási irodák működtetésére, soha el nem várt dolgozatokra, tanulmányokra, szaktanácsadásra, ellentanácsadásra meg egyebekre". T. Sz. Z. Markó Bélára is hivatkozott, aki Magyar Hírlap jan. 4-i számában így nyilatkozott: "az RMDSZ-en belül vannak olyan platformok és politikusok, akik úgy érzik, most éppen a hozzájuk közel álló pártok kormányoznak Magyarországon, és megpróbálják kikényszeríteni, hogy a támogatások is ilyen szempontok szerint érkezzenek". T. Sz. Z. a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Méhkasban kesztyű nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Köztudott, hogy a Népszabadság az MSZP lapja.

Ara-Kovács Attila - előző cikkeihez hasonlóan - kiállt Markó Béla mellett és hevesen elítélte a vele szemben állókat. Ara-Kovács Attila az RMDSZ "vezetését bíráló, radikális-jobboldali csoportosulásoknak" nevezte a bírálókat és kijelentette, hogy mögöttük "ott találni a Fideszt és részben az MDF-et is." Szerinte a bírálók "ifjútörökök", akiknek okítását Antall József kezdte meg, a folytatásról Orbán Viktor gondoskodott. /Ara-Kovács Attila: Az RMDSZ tíz éve. = Magyar Hírlap, jan. 15./

Duray Miklós lehet Csoóri Sándor esélyes utódja, de sokak szerint Tőkés László, a szervezet eddigi tiszteletbeli elnöke is esélyes lenne az MVSZ elnöki posztjára, írta a Magyar Hírlap. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke elmondta, hogy már 1991-ben is nagy áldozat volt részéről, tehát egy íróembertől a további közéleti szerepvállalás. 1996-ban át akarta adni az MVSZ elnöki tisztét másnak, de végül kényszerből, attól félve, hogy széteshet a szervezet, megmaradt betegen is posztján. Tőkés László, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke, református püspök a Magyar Hírlappal azt közölte, hogy "még tájékozatlan az MVSZ közelgő tisztújításával kapcsolatosan". Saját elnöki jelölésével kapcsolatban Tőkés László elmondta, hogy az nem komolyan vetődött fel, tehát nem foglalkozott vele. Patrubány elnöki jelöltségét attól teszi függővé, hogy az őt az MVSZ-hez delegáló VET, azaz a Világszövetség Erdélyi Társasága hivatalosan is jelöli-e a magas tisztségre március elejei ülésén. /Távozását fontolgatja Csoóri az MVSZ éléről.= Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Fodor Sándor úgy érzi, hogy Cs. Gyimesi Éva Colloquium Transsylvanicum /Mentor, Marosvásárhely, 1998/ című tanulmánykötetét inkább vitára provokáló párbeszédnek szánta, semmint tanításnak. Fodor Sándor vitatta a szerző többes szám első személy használatát tiltó állítását. Cs. Gyimesi Éva példamutatóként idézte Láng Zsoltot: "Irodalmunk - ezt a szót használja minden, bolsevizálódó formáció". Igenis van ilyen, hogy "irodalmunk". A könyv alapján megállapítható, hogy Cs. Gyimesi Éva kiáll az elzárkózás-kirekesztés ellen, ugyanakkor türelmetlen politikus. Amilyen rokonszenvesen ír a csíkszerdai Kulturális Antropológiai Munkacsoportról, "olyan leplezetlen ellenszenvvel szól az Erdélyi Múzeum-Egyesületről - Erdély mindeddig legrangosabb tudományos (magyar) fórumáról". Szemére veti, hogy nem nyit a fiatalok felé. Vajon a fiatalok igénylik ezt a nyitást, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Próbált-e a Collegium Transsylvanicum Alapítvány kapcsolatba lépni az EMÉ-vel? Cs. Gyimesi Éva könyvében kifejtette, hogy akinek van nyilvános állásfoglalása, az gyanús. "Vagy külhoni távirányítást követve pártoskodik..." Itt Cs. Gyimesi Éva az 1997 februári egyetem-vitára célzott, amikor ő az önálló magyar egyetem /mielőbbi/ létesítése ellen foglalt állást, ami "meglepő módon rímelt egy akkor magyarországi potentát véleményével holmi "boldog-boldogtalanokkal" szemben, akik egyfolytában Bolyai egyetemet hajtogatnak." - jegyezte meg Fodor Sándor, aki itt Törzsök Erikára célzott. /Fodor Sándor: Gondolatébresztő. = A Hét (Bukarest), márc. 30./ Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek a Szabadelvű Kör 1997. jan. 31-i ülésén elhangzott előadása:Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./

A Mediafax hírügynökség ismertette Markó Bélának, az RMDSZ elnökének azt a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát, mely szerint az RMDSZ-t több párt is felkereste egy esetleges választási szövetség megkötése érdekében. Tárgyaltak, többek között, a parasztpárttal, a liberálisokkal és a demokratákkal is. Markó azt is elmondta: nehéz lesz szeptember kilencedikén (az SZKT ülésen) a döntés a saját jelöltállításról, hiszen véleménye szerint a magyarság 6-7 százalékos szavazati aránya döntheti el, ki legyen Románia következő államelnöke. /Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

A vezető magyarországi lapok mindegyike komoly teret szentel a romániai fordulatnak. A Világgazdaság szerint a románok azt az Iliescut és pártját hozták vissza a hatalomba, amelynek előző kormányzati eredményei a következők: csökkent a nemzeti össztermék, leértékelődött a lej, nyolcmilliárd dollárnyi külföldi adósság halmozódott fel. Az alternatívát az a C. V. Tudor jelenti, "aki szupernacionalista, a halálbüntetés bevezetését akarja, az úgynevezett románellenes tevékenységek külön bizottságának megteremtését szorgalmazza, és a magánosítás felülvizsgálatát sürgeti". A Népszabadság szerint rémálom, ami történik. "Egy olyan országban, ahol azokra szavaznak, mint most Romániában, óriásiak lehetnek a gondok." A Magyar Nemzet szerint kiderült, hogy a románok országuk jövőjét vagy a volt kommunista aparatcsik Iliescuban, vagy a néhai diktátor udvari költőjeként és őszinte híveként elhíresült Vadimban látják. Nemzeti szégyenként élik meg a tájékozottabb románok azt, hogy a szóban forgó két politikus több szavazatot kapott, mint a racionálisan gondolkodó, technokrata Stolojan vagy Isarescu - áll a Népszava kommentárjában. "Szegény Románia! Sejthetjük, milyen légkör uralkodik egy olyan államban, amelyben az emberek nemcsak eltávolították a hatalomból, hanem a parlamentből is kiszavazták azt a Parasztpártot, amelyet megmentőjüknek hittek" - fogalmazott a Magyar Hírlap. /Lesújtó külföldi visszhang a választásokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./