A határon túli magyar szervezetek dec. 20-án közös nyilatkozatban foglaltak állást a kettős állampolgárság kérdésében. Az aláírók megállapodása szerint a nyilatkozatot a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) hozta nyilvánosságra. "A határon túli magyar szervezetek megdöbbenéssel értesültek a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szóló népszavazás eredményéről. Úgy véljük, hogy a nagyarányú távolmaradás a népszavazástól többek közt annak következménye, hogy a kormánypártok a nem szavazatra buzdítással elbizonytalanították a választókat. Bebizonyosodott, hogy az egész magyar nemzetet érintő kérdésekben meg kell keresni az egyetértést a politikai pártok között, ami ebben az esetben nem történt meg, sőt teljesen előkészítetlenül került sor a népszavazásra" – szögezte le a nyilatkozat. Az aláírók meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az egyébként üdvözlendő Szülőföld-program vagy bármilyen anyagi támogatás nem helyettesítheti sem azt az erkölcsi jóvátételt, amelyet a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság lehetősége jelent. Ebből kiindulva felkérték a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban alkossák meg azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. A határon túli magyar szervezetek készek arra, hogy a törvénymódosítás előkészítő munkálataiban részt vegyenek – mutatott rá a dokumentum. "Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy mielőtt megtárgyalná ezirányú javaslatát, annak tartalmát egyeztesse a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteivel, illetve hívja össze a Máért ülését. Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzet jövője ne legyen pártpolitikai csatározások tárgya, hanem mielőbb közös álláspontot alakítsunk ki e stratégiai fontosságú kérdésekben" – hangsúlyozta a nyilatkozat, amelyet Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kezdeményezett. A dokumentumot rajtuk kívül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Kovács Miklós, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége nevében Jakab Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége nevében Juhász Sándor, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség nevében Tomka György, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány nevében pedig Hámos László, az alapítvány elnöke írta alá. A kormány az alkotmányban megfogalmazott kötelezettségeinek eleget téve továbbra is azon munkálkodik, hogy megfelelő formában, a nemzetközi normákat is figyelembe véve segítsen megoldást találni a határon túli magyarok részéről felvetődő jogos kérésekre – mondta Budapesten a külügyminiszter, a határon túli magyar szervezetek állásfoglalására reagálva. "A Máért legutóbbi ülésén kifejeztük azt a szándékot, hogy az értekezletet a nem túl távoli jövőben összehívjuk" – mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette: "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad (...), adjunk nekik olyan útlevelet, amellyel az egész európai unióban ugyanúgy közlekedhetnek, mozoghatnak, mint mi". Hiller István, az MSZP elnöke kifejtette, ugyanolyan útlevelet kell adni a határon túli magyaroknak mint az anyaországiaknak. /A határon túli magyar szervezetek közös nyilatkozata a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett tanácskozás java része a sajtó kizárásával zajlik Szabadkán, a népszavazás után előállt helyzetről, illetve a jövőbeni teendőkről alakítják ki közös álláspontjukat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei a kétnapos tanácskozáson. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a határon túli magyarok helyzetét. A találkozón részt vesz a MÁÉRT majd minden tagszervezetének a képviselője, de az anyaországból senki sem kapott meghívót. A szabadkai „kis MÁÉRT-re” nem kaptak meghívót a kettős állampolgárságról szóló népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségének képviselői. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltsága miatt csak december 6-án érkezik Szabadkára. Kasza József kijelentette: „Biztos vagyok benne, hogy a határon kívüli politikai szervezetek sokkal erőteljesebben, egyértelműbben tudják megfogalmazni elvárásaikat az anyaország irányában, mint hogyha a magyarországi politikai elittel közösen cselekednék ugyanezt... Saját sorsunkért saját magunk vagyunk e pillanatban felelősek, és a történelmi pillanat felelőssége és terhe alatt is képesek vagyunk biztosítani azt az összefogást, amely jellemezni hivatott a magyar nemzetet” – hangoztatta Kasza. /”Kis MÁÉRT” Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről a határon túli magyarok politikai vezetői, akik kétnapos szabadkai tanácskozásuk zárónyilatkozatában elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, s nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatták őket. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei vezetőinek kétnapos szabadkai tanácskozása január 7-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja az Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. A „kis MÁÉRT” résztvevői megalakították a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevű (HTMSZF) szervezetet, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak majd, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett találkozón a MÁÉRT-tagokon kívül megfigyelői minőségben részt vettek nyugat-európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselői is. A HTMSZF évente kétszer fog ülésezni, a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek képviselői szavazati joggal fognak rendelkezni benne, az anyaországgal nem határos nyugat-európai, illetve tengeren túli magyar szervezetek képviselői megfigyelői státust kapnak. Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a magyar kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére – derült ki a szabadkai tanácskozáson résztvevő politikusok nyilatkozataiból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a hátáron túli magyarok helyzetét. Kasza József szerint a találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadták Gyurcsány javaslatait. Kasza leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti azt. Gyurcsány Ferenc ötpontos javaslata: 1. Bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A vízumot öt évre, jelképes díj ellenében lehet igényelni. A kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de munkavállalásra nem. 2. A kormány alkotmányosan rendezné a határon túli magyarok jogállását. A „határon túli magyar” fogalmát közjogi tartalommal tölti meg. A letelepedés, a honosítás kedvezményén túli lehetőségek nyújtása mellett az uniós országokba is érvényes útlevelet adna Magyarország. Erről azonban valamennyi érintett országgal tárgyalásokat kell folytatni, ezért a miniszterelnök határidőt nem tudott mondani. 3. Gyors honosítás. Március 31-ig átfogó intézkedési csomagot dolgoz ki a kormányzat. Az állampolgársági törvény nem módosul, de átalakítják az idegenrendészeti, valamint a bevándorlási szabályozást és intézményrendszert, beleértve a finanszírozás megváltoztatását. A cél az, hogy az egyéves itt-tartózkodást követő hároméves honosítási időszak minimum egy évre csökkenjen. 4. A szülőföldön maradást elősegítendő a kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. 5. Szülőföld-program. Gyurcsány Ferenc közölte: a javaslatokról tájékoztatták az unió soros elnökét, Hollandia budapesti nagykövetét, és a szomszédos országok magyarországi nagyköveteit. /Kettős állampolgárságot követeltek Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, a kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel – írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjaihoz intézett levelében. Amint írta, egy hónappal ezelőtt felkérte az illetékes minisztereket, vizsgálják meg, milyen intézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy „a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg”. A múlt heti szabadkai „kis-MÁÉRT”-en a határon túli tagszervezetek vezetői zárónyilatkozatukban felszólították az Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. A résztvevők elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. /Gyurcsány Ferenc levele a MÁÉRT tagjaihoz. A magyar kormány egyeztetni kíván javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

A szabadkai kis-Máérton megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A szabadkai kis-Máért szembehelyezkedett a magyarországi kormánypártok exponenseinek a magyar nemzeti egység ellen uszító csoportjaival, írta Sylvester Lajos. A kis-Máért indításakor még félő volt, hogy a résztvevők nem nevezik nevén a Gyurcsány–Hiller–Kuncze–Lendvai együttes nemzeti egységet romboló szégyenletes akcióit. Ez nem következett be: a résztvevők kemény hangú zárónyilatkozatban ítélték el a magyar kormánynak a magyar közvéleményt a határokon kívül élő magyarság milliói ellen hangoló manővereit. A Szabadkai Fórum résztvevői egyértelművé tették: megelégelték, hogy a magyar kormány nem hajlandó szóba állni velük, és akár a szomszédos országok magyarellenes köreire támaszkodva fel is lép ellenük. A kis-Máért résztvevői azzal, hogy a kettős állampolgárság országgyűlési napirendre tűzéséért személyesen Mádl Ferenchez és Szili Katalinhoz fordultak, félreérthetetlenné tették a magyar kormányfő gyászos szerepéről kialakított véleményüket. Gyurcsány Ferenc két nap alatt összehozott ötpontos ajándékkal lepte meg a határokon kívülieket. /Sylvester Lajos: Politikai kéregmozgások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

A határon túli magyarság mély szomorúsággal fogadta a kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás eredményét. A politikum által manipulált mai anyaországi lakosság – óriási tisztelet a kivételeknek! – nem alkalmas valós nemzetpolitikai kérdések referendum útján való eldöntésére, állapította meg Magyari Lajos. Vissza-visszatér az álságos és hitvány állítás, hogy a feltett kérdés oly rossz, bonyolult és érthetetlen volt, nem is lehetett válaszolni rá. Ez szemenszedett hazugság. A hivatalosságok és magánszorgalmú kutyák egyaránt nevezik azóta a Magyarok Világszövetségét nacionalista darázsfészeknek, elnökét, az erdélyi Patrubány Miklóst pedig politikai szélhámosnak. Közben a szabadkai mini-Máérton a határon túli magyar közösségek, szervezetek vezetői újra egységesen kinyilvánították akaratukat: igenis igényt tartanak a kettős állampolgárságra. Gyurcsány miniszterelnök állandóan ,,Júrópa” és Bukarest felé mutogat: ,,mit szólnának ezek egy ilyesmihez?!” /Magyari Lajos: Patrubány Miklós vesszőfutása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

A Szabadkai Fórum zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői 2005. január 6–7-én Szabadkán találkoztak, hogy megtárgyalják a 2004. december 5-én, a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról tartott magyarországi népszavazás eredményét, az azt megelőző eseményeket, és egyeztessék álláspontjaikat. 1) Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezik ki afölött, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37%-a vett részt, és ezeknek alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Emiatt nem vált ügydöntővé a népszavazás. Ugyanakkor köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre IGEN-nel szavaztak. 2) Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítéljük a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, NEM-mel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. A népszavazás sikertelensége ellenére továbbra is valljuk, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól. 3) A határon túli magyar szervezetek saját közösségük igényét kifejezve, valamint az IGEN szavazatok többsége alapján elvárják a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. 4) A tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele országainkban az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is. 5) A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön. 6) Úgy véljük, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasoljuk. 7) A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. Szabadka, 2005. január 7. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 13./

A rádió hírei szerint január 6-án „Összeült a MÁÉRT, a házigazda a vajdasági Kasza József, de ezen az ülésen a magyarok nem vesznek részt”. A MÁÉRT kibetűzve: Magyarok Állandó Értekezlete – és ezen a magyarok nem vettek részt? Este a Duna TV-ben összeállítás volt a történtekről. Az újságíró hölgy bevezetőjében elmondta, hogy kik vesznek részt az ülésen és hozzátette „Amin a magyarok nem vettek részt”. Mire Kasza József elnézést kért és megerősítette, hogy: „Mind magyarok, akik részt vettek, de nem a magyar állam polgárai”. Mire a hölgy csak bólintott, de egy szóval sem mondta, hogy nyelvbotlás volt részéről. Mi történt volna, ha úgy konferálják be: Összeült a MÁÉRT a külföldön élő magyarok részvételével, de az anyaországiak távolmaradtak. /Kolozsváry István: Olvasóink írják. Meglepő hír. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 14./

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) alkalmatlan a döntéshozatalra. „A Máért arra alkalmatlan, hogy ott szülessenek gondolatok, ott dolgozzák ki és ott fogadják el, ezt mi mindannyian tudjuk” – hangsúlyozta Dávid Ibolya a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Az MDF elnöke szerint viszont „előrelépés volt, hogy a határon túli magyarok meg tudták teremteni a maguk fórumát” Szabadkán. „Ennek meg kellene alkotni a magyar országgyűlési parlamenti pártok által egy olyan konzultációs fórumot, ahol egyeztetni tudunk” – mondta el Dávid Ibolya. /Dávid Ibolya: a Máért alkalmatlan. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Nem igaz, hogy a magyar nemzet bűnösebb a többinél, és kollektív bűnök sincsenek. A baj az elbutított, történelmét nem ismerő, istenhit és magyarságtudat nélkül, kommunista elveken felnevelkedett népben van. Ezeket nem elítélni, hanem segítni kell, írta Plesa Vass Magda. „Kormányuk élén egy olyan lárvalelkű miniszterelnök áll, akiből soha egy tiszta gondolat nem kapott még szárnyra, akiből dől a hazugság, akinek sikerült elhitetnie a néppel december 5-én, hogy mi majd elárasztjuk az országot mint a sáskák.” Megszületett a szabadkai „kis MÁÉRT”, a cikkíró reménykedik a politikusok helytállásában. Gyurcsány ne hangsúlyozza folyton, hogy „tizenötmillió magyar miniszterelnöke”. Bugár Béla hangsúlyozta, hogy: „Velünk egyeztetni kell. Nem a fejünk felett és mellettünk, hanem velünk”. Imádkozó, hitvalló magyarokra van szükség, mert Szent István országát több mint ezer éve Isten keze védi – írta Plesa Vass Magda /Plesa Vass Magda: Mindig voltak bátrak, akik mertek… = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Kizárólag a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által januárban előterjesztett ötpontos határon túli csomagról és annak is csak az első három pontjáról tanácskoztak a hét első felében Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány szakértői, jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint elmondta, a budapesti egyeztetések csupán a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot és a határon túli magyarok kedvezményes magyarországi honosításának megkönnyítését érintették. Gyurcsány Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004. november 12-i ülésén jelentette be kormánya új, határon túli magyaroknak szánt programcsomagját. Ennek legfontosabb elemeként a külhoni útlevél megadását említette. „Megoldjuk azt, amit a magyar igazolvány nem tudott megoldani – bár nyilván szeretett volna – hangoztatta a miniszterelnök. – Megoldjuk azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük.” Január hetedikéig azonban újrafogalmazta a kormány a határon túli intézkedéscsomagját. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma szabadkai megalakulása napján Gyurcsány Ferenc immár ötpontos határon túli csomagot jelentett be. Ebben azonban az anyaországba való beutazás nehézségein immár nem a határon túliaknak megadandó magyar útlevéllel, hanem a nemzeti vízummal kívánt enyhíteni. Amint a kormányfő részletezte, a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány hozzátette, a várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana. Miért kell kedvezményes vízumot ígérni, ha korábban már útlevelet ígértek? – tette fel a lap munkatársa a kérdést Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkárának. Szabó Vilmos elmondta, a bejelentésen mint megvizsgálandó kérdés, az útlevél is szerepel. /Gazda Árpád: Ejtették a magyar útlevelet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Duray Miklós felvidéki magyar politikus tanulmányt írt Miért szakadt ketté a Máért a legutolsó ülésén? címmel. A terjedelmes munka a Hitel /Budapest/ folyóirat februári számában jelent meg. A rendszerváltás utáni magyar–magyar párbeszéd intézményesítésének történetét Duray az alapszerződések korától indította. A rendszerváltozás évétől – bár nem intézményesítették – rendszeres volt a magyar–magyar párbeszéd. Duray megemlíti, hogy az Antall-kormány idején egyetlen alapszerződés született, a magyar–ukrán, s noha voltak hibái, a később kötöttekhez képest a legjobb volt, ,,mert ajtót nyitott az autonómia irányába”. A ’94-es magyarországi kormányváltás miatt ez a párbeszéd két évet szünetelt, az első magyar–magyar csúcsra csupán ’96-ban került sor. Erre a ,,fagypontra” esik a szlovák–magyar alapszerződés kimunkálása, amit ,,a pozsonyi magyar képviselők nem szavazhattak meg”, hiszen nem tartalmazta a végrehajtás kötelezettségét, a számonkérés lehetőségét, ráadásul közművelődési ügyekben szabad kezet adott a szlovák félnek (az oktatás finanszírozása körüli mostani bonyodalmak is innen származtathatók – véli Duray). Az Antall József által megfogalmazott három egyenrangú pillért (magyarságpolitika, szomszédságpolitika és európai integráció) a visszatérő posztkommunista Horn-kormány átszabta. Kovács László külügyminiszter ugyanis bejelentette: ,,az integrációs politika viszonylatában kell kialakítani a szomszédságpolitikát, és e kettőnek a függvénye a határon túli magyarok iránti magyarországi politika”. A történelmi jelentőségű, Trianon óta első ízben megszervezett 1996-os magyar–magyar csúcs a záródokumentum kapcsán kialakult vita, majd az azt követő diplomáciai botrány miatt vált. Duray szerint ez ,,a magyar történelem első olyan politikai nyilatkozata, amelyet a trianoni határokkal szétszabdalt nemzet összes politikai pártja és legnagyobb társadalmi szervezetei adtak közre”. Hat hét múlva beindultak a román–magyar alapszerződésről szóló kétoldalú tárgyalások az RMDSZ tudta nélkül. S amikor a határon túli szervezetek ezt szóvá tették, szeptember elején Pápán csupán egy csonka csúcsra kerülhetett sor az SZDSZ és az MSZP hivatalos részvétele nélkül. Közben mesterkedett a nemzetközi diplomácia is. Egy korábbi, félig titkos romániai magyar–román találkozó hagyományaira építve elérte, hogy az 1996. őszi romániai parlamenti választások után az RMDSZ-t bevegyék a román kormányba. Az említett találkozót a romániai Neptunfürdőn a több amerikai intézmény (mint pl. a Carnegie Corporation és a State Department) pénzéből támogatott PER – Project on Ethnic Relations – nevű szervezet még 1992-ben hozta létre. Amikor ez kiderült, vitát és feszültséget váltott ki az RMDSZ csúcsvezetésében a Tőkés-szárny és Borbély László, Markó Béla csoportja között. Kormányzati pozícióval megszelídítették a romániai magyar politikai elitet, amely ettől fogva már nem hadakozott a román–magyar alapszerződés ellen, csupán morgolódott. És elhátrált a magyar egyetem, a római katolikus és a protestáns egyházak javai visszaszolgáltatásának követelésétől, valamint az autonómia programjától. A román-magyar alapszerződés még rosszabbra sikeredett, mint a szlovák-magyar. A romániaiból az autonómia gondolata negatív értelemben került bele. Ekkor hasadt ketté végérvényesen a romániai magyar politikai közélet.” Hasonló ,,puhító” hadjárat zajlott Szlovákiában is, hiszen a PER már 1994-től kísérletezett azzal, hogy szembeállítson két magyar pártot (MKDM, FMK-MPP) egy harmadikkal (Együttélés) – utóbbi elnöke volt Duray. Összeugrás helyett egyesülésre került viszont sor, ám a kormányzati csalit a létrejövő MKP sem tudta elkerülni. Az Orbán-kormány megalakulása után a Fidesz rávett ,,néhány határon túli magyar szervezetet”, hogy ne követeljék a kollektív jogok és az autonómia belefoglalását a záródokumentumba. A kölcsönös engedmények eredménye lett a Máért. Hamarosan pedig beindult a státustörvény megalkotásának és lejáratásának eseménysorozata. Duray szerint a státustörvény ötlete azért született meg, mert akkor még ,,ki-ki a szülőföldje szerinti állam jogrendje alapján – hátrányos megkülönböztetés vagy jogvesztés nélkül – nem élhetett volna” a kettős állampolgárság lehetőségével. Az SZDSZ és ellenezte a megoldást, ezt a törvény utólagos kiüresítésének tudatában ma már nem kell bizonyítani. Duray felelevenítette, hogy a negyedik Máérton milyen ellenszenvet váltott ki a külföldi munkavállalók beözönlésének MSZP-s rémképe, a túlbecsült oktatási-nevelési támogatás terheinek alantas felvetése. Az SZDSZ és az MSZP külföldi partnerszervezeteit arra biztatta, hogy lépjenek fel a státustörvény ellen, ők pedig ezt megtették Szlovákiában is, Romániában is és az európai fórumokon is. A Medgyessy-kormány idején először maradt ki a meghívottak közül Tőkés László. Az Orbán-kabinet az erdélyi magyar politikai elit autonomista szárnyával rokonszenvezett. Az RMDSZ csúcsvezetése a magyarországi kormányváltástól változást remélt, amely be is következett, hiszen 2002 óta csaknem az összes közcélú – Erdélynek szánt magyarországi – támogatás az RMDSZ felügyelete alatt áll. Duray hangsúlyozta, hogy a Máért ötödik ülése sikeres volt a kormány számára. A határon túliak zöme lehajtott fővel vette tudomásul, hogy Magyarországon visszatértek a kormányba a kommunisták, de akadtak talán hárman, akik örültek ennek. Megváltozott a státusirodák helyzete is. ,,Kárpátalján például a korábban megnyílt irodákat be kellett zárni, mert az ügyek irányítását az MSZP által kedvelt szervezet és a neki elkötelezett személy vette át – nyilván, ezért kellett őt 2002 júliusától meghívni a Máértre. Romániában annyi történt, hogy az a pedagógusszervezet, amely a státustörvényhez kapcsolódó oktatási-nevelési támogatást kezelte, elvesztette a Medgyessy-kabinet rokonszenvét, mert állítólag Tőkés-pártinak tekintették – ezért megvonták tőle a megbízatást.” Duray írta: ,,Egyértelműen beigazolódott: 2004. november 12-én két részre szakadt a Máért. Nem egyéni érdekek vagy vétségek, nem pártpolitikai okok miatt, hanem két szembenálló elképzelés szerint. A nemzetszolgálat és az ezt semmibe vevő szemlélet szerint. A nemzetpolitika jövője szempontjából fontos tudnivalót tartalmaz ez az esemény: nem jobboldalra és baloldalra oszlik Magyarország lakossága, és nem így oszlik meg az elszakított magyarság sem. A magyar politikai közéletnek van egy nemzetileg elkötelezett része – a nagyobbik része –, itt vannak jobboldali és baloldali gondolkodású emberek is, és van egy nemzetileg közömbös vagy a nemzettel szembeni ellenérzésekkel teli része, ebben vannak a szélsőséges kozmopoliták, ügynökök, idegenbérencek, magyargyűlölők stb. A Máérten utóbbiak szenvedtek vereséget, hiszen 14:2 arányban kikaptak. De alulmaradtak 2004. december 5-én is a népszavazáson.” /Ferencz Csaba: Kis Máért-történet (magyar–magyar csúcsok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

A Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa aggasztónak találja, hogy Magyarország kormánya nem folytat következetes egyeztetéseket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjaival – olvasható párt február 19-én Pozsonyban ülésezett testületének határozatában. Az Országos Tanács elvárja, hogy Budapest a továbbiakban a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben ne hozzon döntéseket az érintettek véleményének ismerete nélkül – áll a dokumentumban. Komlóssy Zsolt, a választmány elnöke szerint ez a gyakorlat oda vezethet, hogy a Kárpát-medencei magyarság a nemzetstratégiai egyeztetések nélkül elszigetelődik, mert egy-egy közösség majd csakis a saját szülőföldjén való boldogulásra összpontosít. Bugár Béla, a párt elnöke így fogalmazott: „A mi érdekünk a jó kapcsolat kialakítása, de ennek mindig két szereplője van: az egyik a magyar kormány, a másik mi vagyunk. Márpedig ha romlik a viszony, akkor meg kell vizsgálni annak okait. Mi évek óta azt hangoztatjuk, hogy nem jó, ha rólunk nélkülünk döntenek. Sajnos úgy látszik, hogy most, a Szülőföld Alapról született döntéskor a magyar kormány nagyon keményen megmutatta, hogy így is lehet. Az más kérdés, hogy majd a Szülőföld Alapot működtető törvény alkalmazása során esetleg majd méltányolják a részünkről elhangzott véleményeket”. /(Keszeli Ferenc / MTI): A magyar kormány egyeztetéseit sürgeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást, mondta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos március 1-jén Budapesten. Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alapról, valamint a honosítással, idegenrendészettel kapcsolatos kérdésekről elmondta, hogy önálló képviselői indítványát a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására március 1-jén átadta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, akik egyetértettek javaslataival. A jelenlegi szabályok szerint például az adhat be állampolgársági kérelmet, aki egy éve Magyarországon lakik, és ezt követően 21 hónap áll rendelkezésére a belügyminiszternek, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnöknek. A javasolt változás szerint a Magyarországon letelepedési engedélyt kapott kérelmező azonnal beadhatja a kérelmet, a belügyminiszter pedig hat hónap után, de 12 hónapon belül terjesztheti fel a köztársasági elnöknek. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt február 14-én fogadta el a parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. „A mostani egyeztetés immár a második a január 31-ikén és február 1-jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást” – mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1-jétől Boros Jenőt váltja ezen a poszton. /Gyorsabb honosítást céloz meg a nemzetpolitikai program. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Nemzetpolitikai zsákutca címmel számol be a Pozsonyban megjelenő Új Szó március 2-ai száma a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szakértőinek nemzetpolitikát érintő budapesti egyeztetéséről. A tanácskozáson részt vevő Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke zsákutcának nevezte a budapesti egyeztetés végkifejletét. A határon túliak a Szülőföld Alappal és az autonómiával kapcsolatos napirendi pontot mellőzni javasolták. Duray indoklása szerint „azért, nem akartunk erről tárgyalni, mert az autonómia kérdése nemzetközi szinten szakmai és politikai közröhejjé vált Gyurcsány bejelentései után”. „A Szülőföld Alappal kapcsolatban pedig szakmailag egyáltalán nem volt előkészítve a terep. Mivel mindkettő politikai üggyé duzzadt, kértük, helyezzük át a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretébe, ám ezt nem sikerült elérni” – mondta Duray, aki szerint a stratégiát nélkülöző eszmecserét a Máért ülésének összehívásáig nincs értelme folytatni. A szakértői egyeztetés további kérdésköréről, az állampolgárságot és a magyarországi letelepedést érintő pontjairól Duray azt mondta: „Porhintés az egész.” /Duray: „az autonómia közröhejjé vált”. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Szabó Vilmos külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár sajtóközleményében ismertette, hogy március 1-jén a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a Nemzeti felelősség ötpontos programjának megvalósítását célzó szakértői egyeztetés második fordulójára, melyen a határon túli magyar szervezetek és az illetékes kormányzati szervek képviselői vettek részt. Sor került a határon túli magyar szervezetek részéről a Szülőföld Alapról szóló törvényhez tett észrevételek és javaslatok alapján az Országgyűléshez benyújtott módosító indítvány, valamint a magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények tekintetében indokolt módosítások megvitatására. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselői kezdeményezték, hogy a Szülőföld Alappal és a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek áttekintésével kapcsolatos pontok kerüljenek le a tanácskozás napirendjéből. Álláspontjuk szerint ezeket a kérdéseket a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésén politikai szinten kellene tisztázni. A részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselői a Magyar Koalíció Pártja javaslatát nem támogatták, a tanácskozás eredeti napirenddel való megtartása mellett foglaltak állást. /Sajtóközlemény a Nemzeti Felelősség programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Módosító javaslat készül a határon túli magyarok képviselőivel folytatott konzultációk után a Szülőföld-programhoz – jelentette be Batiz András, a magyar kormány szóvivője. A Fidesz nem támogatja a Szülőföld-programot, mert véleményük szerint az többletforrást nem tartalmaz, tartalmi újdonsága nincsen, és nem egyeztették időben a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. Batiz András elmondta: a Szülőföld-alap évente 1 milliárd forintos költségvetési támogatása, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT tagszervezeteinek beleszólási lehetősége a tanács és a kollégium összetételébe, valamint a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának támogatása szerepel majd abban a módosító javaslatban, amelyet a kilenc határon túli magyar szervezettel folytatott tanácskozás után Avarkeszi Dezső kormánymegbízott terjeszt be a februárban elfogadott Szülőföld-programhoz. A Fidesz szerint a Szülőföld-program nem hiteles és a célja sem érthető. A programra fordított egymilliárd forint nem más, mint a korábban is meglévő, a határon túli magyaroknak adott támogatás „összegereblyézése”. A program többletforrást nem tartalmaz, tartalmi újdonsága nincsen, ráadásul azt nem egyeztették időben a határon túli magyar szervezetek képviselőivel, ezért a Fidesz nem támogatja. /Módosítják a Szülőföld-programot? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő kolozsvári előadására mintegy negyvenen gyűltek össze. Feszült volt a légkör, s az előadó néhány szavára – „a decemberi népszavazás után az újságok arról írtak, hogy kormánypártiak ne jöjjenek többé Erdélybe” –, máris elhangzott: „Nagyon helyes!”, Miért jött ide?”, „Nem kellett volna idejönnie!”, miközben valaki „Ezt meghallgatni sem érdemes” szavakkal kirohant a teremből. Eörsi szerint a népszavazás nem a határon túli magyarokról szólt, a két nagy párt azt a saját hasznára fordította. A Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) minden magyar párt amellett volt, hogy a népszavazás káros. Az Eörsi előadásán jelen lévő Patrubány Miklós tiltakozott ezen állítás ellem. András Imre is megjegyezte, ez nem felel meg a valóságnak. Eörsi szerint Patrubány ceausiszta volt. Eörsi szerint az erdélyieknek a magyar állampolgárság semmi előnnyel nem járna, magyar állampolgárság csak a román kormány engedélyével adható. Eörsi szerint az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárságot. Patrubány Miklós és mások megjegyezték, Horvátország, Románia, Nyugaton Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország mégis biztosította határon túli nemzettársainak az anyaország állampolgárságát. Az SZDSZ álláspontja szerint a népszavazás Trianonról szólt. A kettős állampolgárság visszamenés az időben: Nagy-Magyarországot nem lehet építeni. A jövő kettős állampolgársága az EU–magyar, EU–román állampolgárság. A hozzászólások során Patrubány Miklós elmondta: nem Romániától függ, hogy Magyarország állampolgárságot adjon a határon túliaknak. Minden állam saját joga, hogy kinek ad, ebbe senki sem szólhat bele. Bagoly Zsolt, megjegyezte, hogyan támogatja Eörsi az autonómiát azután, hogy kijelentette, megérti Romániát, hogy nem akar autonómiát adni a Székelyföldnek, mert Magyarország sem ad a kínai textilkereskedőknek, továbbá miért nem keresztény ország Magyarország? Eörsi Mátyás kijelentette: Az autonómia és a kollektív kisebbségi jogok mellett van. Nem emlékszik arra, hogy mit mondott a kínai textilkereskedőkről. Magyarország nem keresztény, de nagyon sok keresztény állampolgára van. /Az Eörsi előadásáról beszámolót készítő Asztalos Lajos emlékeztetett a székelyek és autonómiájáról tett kijelentésére: „Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” [168 Óra, 2004/38.].)/ András Imre: Hiteles lehet-e az a magyar politikus, aki elfelejti pártja, az SZDSZ 1989 tavaszán elfogadott programját, amelyben ez áll: „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra.”? /Asztalos Lajos: SZDSZ-es politikus a kettős állampolgárságról – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Eörsi előadásában Orbán Viktort tette felelőssé azért, hogy az aláírások összegyűlhettek, és megtörtént december 5-én a népszavazás. András Imre felszólalva tételesen megcáfolta Eörsi állításait, majd emlékeztette őt, hogy az SZDSZ által is elfogadott 1989-es rendszerváltási program tartalmazza azt a kitételt, hogy minden magát magyarnak valló személy jogosult a magyar állampolgárságra. Eörsi válasza: „Ezt elfelejtettem.” Nem derült fény arra, ki hívta meg valójában az előadót. A Kolozsvár Társaság szerepelt meghívóként, de Eörsi elöljáróban a Szabadelvű Körnek köszönte meg a meghívást. András Imre kérdésére a képviselő kitérő választ adott, a teremben lévő Eckstein-Kovács Péter elnök pedig nem jelentkezett válaszadásra. Az MVSZ sajtószolgálata szerint „a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein-Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSZ nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök használta fel saját céljaira a Kolozsvár Társaság nevét.” /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság mint „illúzió” . = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

Feszült légkörben rendezték meg március 12-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülését az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. A mostani ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. Végül kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét. Tőkés László püspök kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Basescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. A budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest „jó szomszédsági viszonynak” rendeli alá. A magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az autonómia ügyének előmozdításához szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szabó Tibor, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit most fogják eljuttatni az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozásra és belső vitára. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga. Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról. A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. /Makkay József: Egységes fellépést sürgetnek az autonómiáért. Van esély az EMNT és az SZNT közötti tartós megegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ ,,Fennáll a veszély, hogy hazatérnek az elégedetlen székelyföldi barátaink, és otthon borítani próbálnak a helyzeten. Csapó szenátor úr nem adta áldását erre a megoldásra, szűkszavú kimentő levele is erre utal, múlt heti közleménye egyik mondatában egyenesen eltanácsolta a mai üléstől a székelyföldi küldötteket” – fejtette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Pirruszi győzelem, pünkösdi királyság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Történelmi mélyponton van a magyar-magyar viszony, az anyaország és a határon túli magyarság között nagy a bizalmatlanság, a magyar kormány pedig csupán pótcselekvéseket tesz a helyzet rendezése végett – jelentette ki Újvidéken Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh a külügyi bizottsági négytagú küldöttsége élén tárgyalt Újvidéken Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, illetve a tartományi kormány VMSZ-es tagjaival. Kasza a tárgyalások után azt hangoztatta, hogy a határ mindkét oldalán élő magyarságnak kötelessége a kettős állampolgárságról szóló, december 5-i magyarországi népszavazás után kialakult feszültség enyhítése. Németh Zsolt szerint a Szülőföld-csomag néven ismertté vált kezdeményezés inkább pótcselekvésnek tekinthető. A Magyar Állandó Értekezlet kiváló alkalmat jelentene szerinte a teendők megfogalmazására. Németh Zsolt szerint a kettős állampolgárság kérdése nem vehető le a napirendről a népszavazás után sem, és megkerülhetetlen feladat a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek elősegítése. Magyarországnak támogatnia kell a vajdasági tartományi autonóm hatáskörök kiszélesítését is. Kasza rámutatott arra, hogy VMSZ a perszonális autonómia megerősítésére törekszik. /Történelmi mélyponton a magyar-magyar viszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A határon túli magyar médiában továbbra is „téma” a kettős állampolgárság elutasítása. Újvidéken úgy látják, holtponton van a magyar- magyar viszony, Erdélyben állóháborút emlegetnek, miközben mind többen a MÁÉRT összehívását sürgetik. Az anyaországiak jelentős hányada – a kádári gulyás kommunizmus „jótéteményei”, a magyar történelemoktatás hiányosságai, a rendszerváltás utáni politizálás miatt – ellenszenvvel viseltetik a határon túlra szakítottakkal szemben. Az anyaországi és a határon túli magyaroknak ismét közös, kerekasztalhoz kellene ülniük. /Ferencz L. Imre: Holtpont, állóháború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

„Tárgyalópartneremmel megállapodtunk abban, hogy a rendszerváltás óta nem állt ilyen mélyponton a magyar–magyar kapcsolatrendszer, mint ma, ezért elemi érdek áthidalni a magyar kormány és a határon túli magyarok között tátongó szakadékot” – nyilatkozta április 13-án Németh Zsolt, miután bukaresti látogatása keretében megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A fideszes politikus az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációja élén tárgyalt a Tariceanu-kabinet kormányfő-helyettesével, Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, valamint Stefan Glavannal, az alsóház külügyi bizottságának elnökével. Németh Zsolt elégtelennek és pótcselekvésnek nevezte a magyar kormány ez idáig tett erőfeszítéseit, éppen ezért Markó Bélával megegyeztek a magyar–magyar párbeszéd intézményes kereteinek újraindítása és a Magyar Állandó Értekezlet mihamarabbi összehívása szükségességében. „Noha az EP külügyi bizottsága nemrég határozatban is szorgalmazta, Románia mindeddig nem rendezte az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján” – nyilatkozta Németh. A magyarországi politikus Bukarestben felvetette a kolozsvári magyarellenes incidensek ügyét is, amelyek kapcsán Adrian Nastase és Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a hazai rendészeti és igazságszolgáltatási szervek készen állnak arra, hogy elejét vegyék az etnikai indíttatású incidenseknek. /Rostás Szabolcs: Németh autonómiát követelt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Az Országgyűlés megszavazta a határon túli magyarokat támogató Szülőföld Alapról szóló törvény módosításait. A módosítások egyebek között azt célozzák, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagszervezeteinek nagyobb legyen befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egymilliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. Ezt egészítené ki a felajánlott adó, valamint az egyéb felajánlások. /Megszavazta az Országgyűlés a Szülőföld Alap módosításait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Mélyponton vannak a magyar–magyar kapcsolatok, legalábbis ami a magyar kormány és a határon túli magyarok közötti viszonyt illeti – fejtette ki Székelyudvarhelyen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Kijelentette: ,,Nekünk feladatunk megtalálni annak a módját, hogy miként mozdíthassuk ki e kapcsolatokat a holtpontról.” Ez a kérdés nem lesz kezelhető holmi szülőföldalappal – mondta Németh Zsolt, aki szerint utóbbi nem más, mint az MSZP szánalmas pótcselekvése. Németh sürgette a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. A politikus Szász Jenővel, a város polgármesterével és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével folytatott megbeszélést. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága által megfogalmazott ajánlások szerint a szubszidiaritás és az autonómia keretei között kell rendezni a romániai magyarság helyzetét. /(MTI–L.): Mélyponton a magyar-magyar viszony. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Káros, hogy a magyar politika színeváltozásai tükröződjenek a határon túli magyarok körében – szögezte le Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) első vezetője azon a találkozón, amelyet Magyarország és a határon túli magyarság címmel, a korábbi HTMH-elnökök és a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó államtitkárok részvételével rendeztek Nagyváradon. A Bárdi Nándor történész /Budapest/ által vezetett beszélgetésen a hivatali idejük alatt elért sikerekről és kudarcokról számoltak be az egykori és a mai vezetők. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi vezetője a folyamatosságot hangsúlyozta, rámutatva, hogy az intézmények megteremtése mellett legalább annyira fontos azok fenntartása is. Elmondta, idén kétmilliárd forinttal tudják támogatni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, és megemlítette a Szülőföld Alapban rejlő lehetőségeket is. /Balogh Levente: HTMH-elnökök találkozója a Körös-parti városban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ Entz Géza az intézményépítést nevezte a legnagyobb sikernek. Hangsúlyozta: sikerült megtalálni a magyar közigazgatásban a HTMH helyét. Lábody László, egykori HTMH elnök is a határon túli magyarok támogatását szolgáló intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozta. Szabó Tibor, a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke sikernek vélte, hogy akkoriban egyetértés uralkodott a kedvezménytörvény kérdésében, hiszen mint emlékeztetett, felmérések szerint, a törvényt a magyarországiak több mint 60 százaléka támogatta. Szabó Tibor szerint konszenzus volt tapasztalható a magyar kormány és a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetei között, emellett a magyar kormányon belül is egyetértettek a kisebbségben élő magyarok ügyében. Szabó Tibor kudarcként értékelte, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt volt politikai államtitkár sikerként könyvelte el a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a magyar állam között. A fideszes kormányzás eredménye volt a Magyar Állandó Értekezlet újbóli és diplomáciailag előkészített összehívása 1999-ben. A politikus harmadik sikerként az 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett támogatást nevezte. Németh Zsolt a sikertelenségek között említette azt, hogy ma nem mondható egyértelmű igen arra, hogy a magyarság megmaradásának az esélyei nagyobbak, mint 1990-ben. A politikus szerint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a Fidesz-kormány idején létrehozott intézményeket, mint például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely – mint mondotta – fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban 2 milliárd forintot. /Borbély Tamás: Sikerek és kudarcok a magyarságpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselői az Országgyűlés külügyi bizottságának május 3-i budapesti ülésén. Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintő politikájáról számolt be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Elmondta, hogy továbbra is a szülőföldön való boldogulást akarják segíteni. Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelős azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások. Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke „válságösszefogást” javasol a határon túli magyarság ügyében. Úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között. Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket. Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a „balkáni kalitka”, ahol mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5-ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az „ellen-KMKSZ-t” támogatja. „A magyar kormány miért nem tud visszavonulni”, miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson, kérdezte. Szabó Vilmos kifejtette, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, „nincs ilyen helyzet”. A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. /A Máért mielőbbi összehívását szorgalmazzák a határon túli magyar szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

A Szerbiában élő magyar kisebbség kapcsolattartása az anyaországgal rosszabb, mint Magyarország uniós csatlakozása előtt volt – jelentette ki május 5-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. „Rövid távon, egyéves távlatban a vajdasági magyarok hazánk európai uniós csatlakozásának a vesztesei közé tartoznak” – mondta Orbán Viktor. Utalt arra, hogy vízumkötelessé vált a vajdasági magyarok belépése Magyarországra, és különösen bántónak nevezte az egyetemisták és a fiatalok utazási nehézségeit. Orbán Viktor szerint december 5-e után nincsenek olyan közös célok, amelyek összefognák a kárpát-medencei magyarságot. Mint mondta, a Máért küldetése az, hogy időről időre megfogalmazza ezen célokat, ezért az összehívása sürgős és indokolt volna. Hozzátette: a Máért jó fórum lenne arra is, hogy a Szülőföld Alappal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolhassák, mert annak eddigi működése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Fidesz-elnök továbbra is indokoltnak mondta, hogy a vajdasági magyarokat ért atrocitásokat nemzetközi figyelem övezze, ezért az Európai Néppártban működő frakciójukon keresztül is napirenden kívánják tartani a kérdést. Kasza József az újabb, határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati kezdeményezéseket pótcselekvésnek nevezte. Leszögezte, hogy a kettős állampolgárság intézményét nem lehet megkerülni. Kasza József kijelentette, hogy a magyar kormány lemondott a délvidéki magyarságról, nem veszi figyelembe véleményét és javaslatait, és december 5-e óta nem is keresi az alkalmat arra, hogy párbeszéd alakuljon ki. „A magyar-magyar kapcsolat így nem hogy mélyponton, hanem még a mélypont alatt is van” – tette hozzá. A délvidéki atrocitásokkal kapcsolatban elmondta: csökkent az esetek száma és súlyossága, ugyanakkor Szerbiában továbbra is nyomást gyakorolnak a kisebbségekre. /Orbán: a szerbiai magyar kisebbség és az anyaország kapcsolattartása rosszabb, mint azelőtt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

A Varadinum hetében Nagyváradon Bárdi Nándor történész, a Teleki László Intézet főmunkatársa a magyarországi kisebbségpolitika képviselőit ültette egy asztalhoz. A korábbi államtitkárok, HTMH-elnökök eredményeiket sorolták, sokszor egymást túllicitálva. Lábody László volt HTMH-elnök a struktúrateremtést emelte ki, mert az tartást adott az embereknek, valamint a határon túli gazdaság megerősítését, a polgárosodást is elősegítette. Lábody a kárpótlási jegyek kibocsátására a legbüszkébb. Szabó Tibor volt HTMH-elnök leszögezte, hogy a polgári kormány alatt konszenzus és egyetértés volt a magyar társadalomban a határon túli magyarok ügyeiről. Ezt mutatja a státustörvény 65 százalékos társadalmi támogatottsága. „Ez a fajta konszenzus mostanában mintha hiányozna” – tette hozzá Szabó. Kormányzati ciklusuk legfontosabb eredményének az egyetemépítést mondta. A legnagyobb sikert Németh Zsolt, a Fidesz-kormány külügyi államtitkára aratta. Már megszólalása előtt vastaps köszöntötte. „Az Orbán-kormányt a nemzeti újraegyesítés célja, mércéje vezérelte” – hangoztatta Németh. A státustörvényről elmondta, hogy közjogi viszonyt létesített a magyar állam és a határon túli magyarság között. „A státustörvény világossá tette, hogy a Kárpát-medencében van magyar ügy, ami rendezést igényel” – állapította meg az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fontos megvalósítások között említette még a Magyar Állandó Értekezlet létrehozását, a határon túli intézményépítést, valamint a földprogramot. A polgári kormány időszakában az évi 3 milliárd forintos támogatás 12 milliárdra nőtt. Bálint-Pataki József a HTMH jelenlegi elnöke kifejtette: „A folyamatosságot próbáljuk képviselni mindabban, ami vállalható”. Idén először 2 milliárd forintot kap a magyar költségvetésből az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Marosvásárhelyen megépült a Sapientia campusa, ezt Bálint-Pataki a magyarországi támogatásokból létrehozott eddigi legnagyobb vállalkozásnak nevezte. /F. T.: Számadás a kisebbségpolitikáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) európai integrációs szakbizottsága ülésezett Budapesten a hét végén. A szakértői bizottság ülésén – amelyen határon túli magyar szervezetek, magyarországi politikai pártok, illetve a magyar közigazgatás képviselői vettek részt – megállapították: a rendelkezésre álló uniós eszközök hatékony felhasználásával is elő kell mozdítani a magyarlakta területek felzárkózását, fejlődését. Az ülésen felmerült: a fejlesztési tervek készítésekor az egész Kárpát-medencei régió jövőjét figyelembe kell venni, ezért fontos a szomszédos országok fejlesztési elképzeléseinek egyeztetése. A magyar kormány képviselői hangsúlyozták: az uniós szabályozás lehetőséget teremt, amelynek kihasználásáról, továbbá a kétoldalú kishatárforgalmi megállapodások esetleges megkötéséről a magyar kormány egyeztetni fog a határon túli magyarság érintett szervezeteivel. A résztvevők üdvözölték, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezésében már a határon túl is folyik a Magyarországon bevált, az „EU házhoz jön” című, a kis- és középvállalkozások felkészítését célzó program. (MTI) /MÁÉRT-szakbizottság a regionális programok összehangolásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./