Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Törzsök Erika terjedelmes tanulmányában /előadásának anyaga/ kifejtette véleményét a kisebbségpolitikáról. 1989 december végén sokan gondolták, hogy Kelet-Közép-Európában minden megváltozik. A térségben levő országok feladják hagyományos nacionalizmusukat, és elindulnak egy modernizációs pályán. Törzsök Erika sérelmi ideológiáról beszélt. Szerinte az új konzervativizmus eszközrendszere „a múlt hamisíthatósága, a kollektív nemzeti létezésnek alávetett individuális élet eszméje, – a társadalom átszervezése és mozgósítása, ellenségképek megfogalmazása és aktivizálása, melyek által  hamis tudati tartalmakat generál és tesz elfogadhatóvá”, sőt „elutasít minden olyan törekvést, amely valós válaszokat keres a kor problémáira.” Szerinte jelenleg „karriert fut be a kölcsönös sérelmi ideológia, vagy gondoljunk a panaszkultúra mindennapjainkban való dominanciájára, mely már-már bénítóan hat.” Törzsök Erika elítéli a nemzetfogyásért aggódókat, akik szerinte „mind a mai napig lazán zárójelbe tudják tenni 600 ezer magyar zsidó, 50 ezer cigány honfitársunk halálba küldését, 200 ezer fiatal magyar férfi Don-kanyarba halálba küldését és mintegy 200 ezer német kitelepítését 1946-tól kezdődően.” A tanulmány írója úgy látja, hogy „a magyar társadalom kizárólag a határon túli kisebbségi pártokban találta meg partnereit. Nem született gazdag és autonóm, plurális kapcsolati intézményrendszer. A magyar társadalom és a kisebbségi közösségek jelenleg is szűk pártcsatornán kommunikálnak, amelynek csúcsa a MÁÉRT. Ez szükségszerűen eltorzítja a kapcsolatokat.” „A szerencsétlen 2004. december 5-i referendumon Magyarországon megbukott az etnikai nacionalizmus.” Törzsök elítéli „a paternalista támogatáspolitikát”, ehelyett a közösségépítést, az Európai Unió pályázati rendszerével kompatibilis módon kell kialakítani. Szerinte a megoldás: a határ menti régiók, kistérségek EU-forrásokra történő közös pályázásának előmozdítása, közös fejlesztési térségek kialakítására, e régiók és kistérségek közös intézményfejlesztése. Törzsök Erika úgy látja, hogy a „határok lebontása mindkét oldalon nagy növekedési energiát indukálhat. A korábban elválasztott régiók újra integrálódhatnak. Ennek függvényében kell látni a magyar szülőföld-politika kereteit, amely kiegészítheti a szomszédos országok belső önfejlődését, segíthet kiaknázni a felzárkózási potenciált.” Továbbá már „nem helytálló a határon túli területeket egyoldalúan az elmaradottság, a hanyatlás, a kilátástalanság kategóriáival leírni. Sokkal inkább tapasztalható, hogy a megkésett fejlődésből adódóan az utolérési effektusok erősödnek.” /Törzsök Erika: Színes szőttest! Milyen kisebbségpolitikára van szükség? = A Hét (Marosvásárhely), máj. 17./

Nem csökken az Illyés Közalapítvány idei költségvetési kerete – nyilatkozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára arra a sajtóhírre reagálva, hogy Pomogáts Béla, a közalapítvány elnöke az idei 800 millió forintos keret 270 millió forintos csökkentéséről beszélt egy kolozsvári könyvbemutatón. Az államtitkár kifejtette, félreértés történhetett, mert a 270 millió forintot nem elvonják, hanem a költségvetési szervek számára előírt tartalékolási kötelezettség folytán átütemezik a kifizetését a következő évre. Pomogáts Béla megerősítette az államtitkár által közölteket. „De ez az idei évből mindenképpen elvonás – hangsúlyozta -, még akkor is, ha jövőre kifizetik, és én ezt nagyon helytelennek tartom” – szögezte le. Kifejtette, ez sok gondot fog jelenteni, mert például az idei évben kellene különböző építkezéseket befejezni ahhoz, hogy tél előtt tető alá kerüljenek. Ez együtt jár azzal, hogy a jövőre esedékes költségvetési keretnek megint egy részét át fogják ütemezni 2008-ra. „Nekem bizonyos tények alapján a benyomásom, hogy a kormányzat a Szülőföld Alapra akarja áttenni a hangsúlyt a támogatáspolitikában, az Illyés Közalapítvány korábbi szerepét ezzel egy kicsit leértékelve, amit nem tartok helyesnek” – jegyezte meg Pomogáts. Az IKA elnökének ezt a kijelentését Szabó Vilmos államtitkár nem kívánta kommentálni, megjegyezve, hogy a Szülőföld Alap „egyáltalán nem egy kormányzati irányítás alatt álló intézmény”, mind a tanácsába, mind a kollégiumaiba a MÁÉRT-en képviselt szervezetek küldtek képviselőket, és magyarországi részről a közalapítványok elnökei is tagok. /Guther M. Ilona, Budapest: Vita az IKA költségvetése körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt megerősítette, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a Miniszterelnöki Hivatal kötelékébe kerül. A Magyar Állandó Értekezlet sorsát firtató kérdésre válaszolva Göncz Kinga nagyon fontos történelmi testületnek nevezte a Máértet a külügyi bizottsági meghallgatáson. Hozzátette azonban: nem biztos, hogy ez az egyetlen együttműködési fórum a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásban. Göncz Kinga véleményét Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő is osztotta, aki – amint az ülésen fogalmazott – el tudná fogadni, hogy soha többé ne hívják össze a Máértet. /A megszűnés veszélye fenyegeti a Magyar Állandó Értekezletet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8. – erdely.ma. /

Június 9-én teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi. A Kárpát-medencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. Ennek egyik negatív hozadéka a 2004. december 5-i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. A magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24-én minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós és Vígh Károly. Ez a testület nem rendelkezett döntéshozói jogokkal, a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladatokat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát. Közben rendre alakultak meg a kisebbségi magyar érdekképviseleti szervezetek, pártok szerte a Kárpát-medencében. Az Antall-kormány az 1992. június 1-jén érvénybe lépett 90/1992. (V. 29.) számú rendelettel a Titkárságot megszüntette és önálló szervként létrehozta a Határon Túli Magyarok Hivatalát Entz Géza vezetésével, a Külügyminisztérium felügyelete alatt. Ezzel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyeinek intézésére nemzetközi diplomáciai tevékenységre is alkalmas intézmény jött létre. A kormányváltásokkal a Határon Túli Magyarok Hivatalát is változott: csúcsvezetésében, szerkezetében és tevékenységében is. A Horn kormány idején (1994-1998) a HTMH élére elnökként Lábody László került, elnökhelyettesnek Törzsök Erika, felügyeletét Tabajdi Csaba látta el a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként. Az Orbán kormány idején (1998-2002) Szabó Tibor lett a HTMH elnöke, felügyeletét Németh Zsolt látta el a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként. Ebben a ciklusban erősítették meg a különféle minisztériumokban az addig csak nyomokban jelen lévő határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat, valamennyi miniszter feladat- és hatáskörében megjelenítve a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányprogram végrehajtásának kötelezettségét. A tárcáknál létrehozták ehhez a megfelelő szervezeti kereteket, a munka koordinálása pedig a HTMH-ra hárult. Ugyancsak az Orbán-kormány idején jött létre a magyar-magyar kapcsolatok újabb intézményi kerete, a nemzeti egyeztető tanácsként működő Magyar Állandó Értekezlet. És ebben a ciklusban alkották meg a kedvezménytörvényt, melynek nyomán közel egymillió határon túli magyar igényelt eddig magyarigazolványt. A Medgyessy-kormány (2002-2004) idején a HTMH ismét visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, Szabó Vilmos politikai államtitkár irányítása alá. Elnöknek Bálint-Pataki Józsefet nevezték ki, aki addig a HTMH keretében a román területi főosztályt irányította. A Gyurcsány-kormány (2004-2006) idején a HTMH-t megint áttették ugyan a Külügyminisztérium hatáskörébe, de felügyeletét továbbra is Szabó Vilmos látta el. Bálint-Pataki lemondása után az elnöki teendőket ideiglenesen Szabó Béla, a jelenlegi csíkszeredai főkonzul végezte, 2006. január elsejétől pedig Komlós Attilát nevezték ki a HTMH élére. Az új Gyurcsány-kormány ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe vonja a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a HTMH felügyeletét. Külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt kitérő választ adott Németh Zsolt fideszes politikus azon kérdésére: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Szilvásy annyit közölt: nem le, hanem felértékelése az ügynek, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik. A létszámcsökkentésről szóló híreket megerősítette, de azt nem közölte, hogy ez milyen mértékű lesz. A MÁÉRT-ről pedig Szilvásy úgy vélekedett, hogy nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Azt is kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a határon túli magyarság esetében a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarok ügyéről úgy nyilatkozott: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. /Guther M. Ilona, Budapest: Magyar-magyar metamorfózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Június 9-én letette hivatali esküjét az új magyar kormány, a második Gyurcsány-kabinet. A kisebbségi helyzetbe kényszerült magyarok tisztességes nemzetpolitikát várnak el a mindenkori magyar kormánytól. Nincs fájdalmasabb érzés egy kisebbségi sorsba kényszerített magyar ember számára, mint amikor a saját vérei bántják meg. A kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazás idején a jelenleg is kormányt alakító pártok a nemmel való szavazásra buzdítottak. A kormányprogram szerint: „A Magyar Köztársaságban és a Kárpát-medence más államaiban élő magyarok újra egyazon politikai és gazdasági érdekközösség tagjaiként, a többségi nemzet demokratikus erőivel szövetségben, magyarságukat megőrizve lehetnek sikeresek szülőföldjükön.” Továbbá kimondják, hogy „a határokon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő nemzetpolitikát” kívánnak folytatni azok képviselőivel, s kezdeményezni fogják „az ennek megfelelő szervezeti és intézményi feltételek közös akarattal történő létrehozását”. Ugyanakkor ígérik, hogy támogatni fogják a határon túli magyarság autonómia-igényeit, az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban. Nem biztató, hogy a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) nem hívják többet össze. Göncz Kinga külügyminiszter kijelentette: a MÁÉRT valóban nagyon fontos történelmi testület volt, de nem biztos, hogy ez az egyetlen együttműködési fórum. Szinte biztosra vehető, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatal (HTMH) sem marad meg a jelenlegi formában. Sólyom László köztársasági elnök fogalmazta meg a leghitelesebben a magyar kormány eddigi nemzetpolitikáját: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún kifejtette, véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Papp Annamária: A nemzet lelke. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Az Új Magyar Szó átvette Füzes Oszkár cikkét a Népszabadságból. Már nem lehet alanyi vagy visszamenőleges jogon „külhoni” magyar állampolgárságot adni a szomszédos országban élő magyaroknak. Füzes indokolta: az elszakított területeken élő magyarok más államokba szakadtak, „ha minden jól megy, ott töltenek be magas közjogi-hatalmi tisztségeket. És ez így van jól.” Az újságíró szerint a MÁÉRT-zsákutcából ki kell hátrálni. Az első az, hogy az uniós pénzekből, fejlesztési lehetőségekből minél több jusson olyan régiós projektekre, ahol történetesen magyarok is laknak. E régiókban legyen EU-konform közigazgatás, önszolgáltató önigazgatás. Szükséges a magyar-magyar viszony érzelmi újrarendezése. (Füzes Oszkár, Népszabadság) /Hol a kiút a MÁÉRT-zsákutcából? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Nem hivatalos egyezetésre hívta össze Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A megbeszélés részleteiről hivatalosan nem adtak információt. A találkozó részleteiről azt ott elhangzottakról a valós, de nem hivatalos tényeket Duray Miklós közölte. Az MKP ügyvezető alelnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intézmény megszűnik, a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kancelláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazgatója. Valószínű, hogy az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándékozik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai tanácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorítkoztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a megbeszélés célja azt volt, hogy a kormányfő visszaférkőzzön a határon túli magyarok bizalmába – vélte Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértelműen a külügy leértékeléséről szólnak, hiszen harmadrendű minisztériumot csináltak a külügyi tárcából. „Ennek hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” – mondta a politológus. A MÁÉRT megszűnését így kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon túli magyarok is háttérbe fognak szorulni, az egész szocialista-liberális kormányzás úgy néz ki, mintha a piacgazdasági tényezők kerülnének előtérbe a politika helyett” – tette hozzá Simon. /Duray Miklós a HTMH jövőjéről – Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Felvidék.ma 2006-06-14./

Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint elindult egy új illeszkedési, és új lojalitási folyamat, amely valószínűleg hozzá fogja segíteni a jelenlegi magyar kormányt ahhoz, hogy simábban tudja szétverni azt, amit nagy nehezen éveken keresztül felépítettek. Ha másért nem, hát azért kellene összehívni a miniszterelnöknek a Magyar Állandó Értekezletet, hogy megfogalmazzák az új, az 1996-ban kialakított össznemzeti egyetértést felváltó konszenzust. Tíz évvel ezelőtt abból indultak ki, hogy a nemzetpolitika legfontosabb kérdéseiben a határon túli és a magyarországi politikai képviseletnek közös nevezőre kell jutnia – mondta Duray Miklós, az Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, a Magyar Állandó Értekezlet egyik szellemi atyja. – A magyar kormány részéről van egy eltökéltség, hogy azt, ami eddig volt, azt teljesen átalakítják – mondta Duray Miklós. Átalakítják az intézményi szerkezetet, pontosabban az intézményeket megszüntetik. Teljesen át akarják alakítani az eddig kialakult támogatási rendszert, amin ugyan lehet vitatkozni, csak amikor ilyen jellegű átalakítás elé nézünk, mint a mostani, akkor inkább azt lehet sejteni, hogy leépítés lesz, és nem újra gondolása a dolgoknak. (Vajdaság.ma, jún. 15,/

Június 12-én Budapesten Gyurcsány kormányfő vendégeként találkoztak olyan kárpát-medencei magyar politikai vezetők is, akik a lehető legritkábban szoktak találkozni, például a vajdasági és kárpátaljai szembenállók. A nemzetpolitikai hírekből „a Határon Túli Magyarok Hivatalának kiváló sajtószemléje csupán tegnap 31 témába vágó friss anyaggal örvendeztette meg a nemzetpolitikai információkra kiéhezett címzettjeit. A kötetre rúgó szöveghalmazból csupán két apróságot nem tud kihámozni az olvasó: milyen intézkedésekre készül a múlt pénteken hivatalba lépett kabinet a magyar-magyar kapcsolatrendszer intézményi átalakítását célozva, illetve a nyilatkozataikban szereplő általánosságokon túl milyen elvárásokat fogalmaztak meg a magyar fővárosban vizitelő határon túli elnökök” – írta Szőcs László. A határon túli vezetőknek nem marad egyéb mozgásterük, mint tudomásul venni a Gyurcsány-Szilvásy-Gémesi csapat előbb-utóbb megfogalmazódó javaslatait, vagy duzzogva visszautasítani azokat. Gyurcsány arról is beszélt, hogy a Máért helyett szükség szerinti gyakorisággal és formában egyeztet majd a határon túli vezetőkkel, akár külön-külön. A kormányfői elvárás: ne szóljanak bele egymás dolgába határon innen és túl. A hangulat javítása érdekében Gyurcsány a népszavazás kérdésében módosított eddigi álláspontján, elismerve, hogy a kettős állampolgárság elutasítása érdekében folytatott kampányuk nem volt elegáns. /Szőcs László: Egy vacsora morzsái. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Gyurcsány Ferenc, elődpártjának hagyományaira támaszkodva, mindent el akar törölni a magyar és Kárpát-medencei közéletből, ami a Fideszre emlékeztet, ezért nem hívta össze több mint két esztendeig a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), és ezért jelentette ki hogy ezt a kompromisszumképtelen intézmény szükségtelen. A határon túli magyar szervezetek zöme nem tudott együttműködni a szocialista kormánnyal, s a 2004-es népszavazás után, illetve azt megelőzően, amikor Gyurcsány irányításával az egész magyar kormány a kettős állam­polgárság megadása ellen lobbizott, s úgy állította be az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyarságot, mintha életében más célja, dolga nem lenne, mint tönkretenni Magyarország nyugdíjasait, a munkaképes lakosság elől jóval árán aluli bérért elszipkázni a pénzkereseti lehetőséget. Azt állították, hogy az országra ráomlani készülő 3–3,5 millió határon inneni tönkreteszi a társadalombiztosítást és az egészségügyet, az országot.     A Gyurcsány-blog tanúsítja, a magyar miniszterelnök nem fogta fel, hogy nem létezhet olyan ,,elvi ok”, ami miatt a tízmilliós népnek meg kell tagadnia államhatárokon kívül került testvéreit. Más kelet-európai kis népek nem foglalkoznak ,,elvi kérdésekkel”, hanem vérségi alapon igyekeznek nemzetük egységét megteremteni.   Gyurcsány a himnuszt, Clinton elnököt utánozva, szívére tett kézzel énekli. Senki nem vette komolyan Gyurcsánynak a választások után tett kijelentését, miszerint tízmillió magyar miniszterelnökeként tizenötmillió magyar érdekében fog munkálkodni. /Simó Erzsébet: Minek is Máért? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök együtt vacsorázott a határon túli magyar szervezetek vezetőivel, s ezzel eleget is tett a határon túli magyarsággal szembeni kötelességének. Kiderült: nem hívja össze a Máért-et, s némely határon túli hangok szerint nincs is rá szükség. A nemzet is egy közösség. Az egyik, erkölcsi parancsként is felfogható gondolat a nemzettel kapcsolatban az, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Hát ez az, ami nem működik, írta Veres István, a lap munkatársa. Szép csendesen korszerűtlen lett a nemzet fogalma is, tagjai nem éreznek felelősséget nemzettársaikért, sem határon belül, sem azon túl. A magyar tőke nem szolidaritásból jön Erdélybe, a magyarok közé, hanem a profitért. Hogy a magyar–magyar kapcsolatokkal mi lesz? Hagyományos formájukban alighanem kiürülnek, esetleg üzleti kapcsolatokká válnak. /Veres István: Üresedő magyar–magyar kapcsolatok? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 15./

– Nem lehet ugyanazon a szinten kezelni a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jövőjét, ugyanis az egyik politikai, a másik pedig állami közigazgatási intézmény – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus arra reagált, hogy a múlt héten beiktatott magyar kormány megszünteti a HTMH-t és nem kívánja többet összehívni a Máért-ot. Komlós Attila, a HTMH elnöke június 15-én kész tényként jelentette be, hogy július 1-től megszűnik a még általa vezetett intézmény, és az betagolódik a Miniszterelnöki Hivatalba. Takács Csaba szerint a HTMH állami közigazgatási intézmény, és joggal okoz sokak számára aggodalmat annak megszüntetése, hiszen a hivatal az elmúlt években olyan feladatokat látott el, amelyek hasznosak voltak, és az érvényes jogszabályok erre feljogosították. – A HTMH hasznos, de sokszor nem eléggé hasznosított intézményként működött, az új kormány valószínűleg ezért akarja ezt a területet más szempontok alapján felügyelni, és az intézmény feladatait átszervezni – mondta Takács Csaba. Szerinte a hivatal hatékonysága sokat függött attól, hogy az azt vezető tisztségviselő milyen politikai támogatást élvezett, mennyire tudott szerepet betölteni egy kormánypolitikai döntés előkészítésében, illetve milyen mértékben volt képes az általa javasolt szempontokat érvényesíteni az állam központi intézményein belül. A Máért-el kapcsolatban Takács kijelentette: ez elsősorban politikai intézmény, és nem lehet csak úgy megszüntetni. Meg kell találni a megfelelő keretet, hogy a Máért megmaradjon nemzetpolitikai fórumnak – fogalmazott a politikus. A magyar kormány jövőbeni támogatáspolitikáját illetően Takács Csaba elmondta: további megbeszéléseket folytatnak az ügyben az illetékes magyar kormányzati tisztségviselőkkel és a magyar miniszterelnökkel.– Több támogatás biztosan nem lesz, de reméljük, hogy kevesebb sem – mondta Takács Csaba. /P. A. M.: Takács: se több, se kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar vezetőkkel folytatott megbeszélésén úgy vélte, hogy a kompromisszumokra képtelen MÁÉRT helyett, a jövőben a mostanihoz hasonló „csúcsértekezletek” gyakorlatát kell bevezetni. Azokról a kérdésekről, melyekben nem lehetséges a kompromisszum, nem lesznek tárgyalások. A határon túli magyarok továbbra is kizárólag saját államaik állampolgárai lesznek. „Az adott helyzet fokozottabban is arra kényszerít bennünket, hogy végre a román államon belül, annak kereteit kihasználva találjuk meg helyünket, azaz hogy olyan jogállást harcoljunk ki magunknak, amely magyarként való fennmaradásunkat hosszabb távon a magyar államhoz fűződő kapcsolatok nélkül is szavatolhatja.” – írta Bíró Béla. „Ahhoz hogy „jó” magyarokká válhassunk, először „jó” románokká kell válnunk (jelentsen itt a „jó” bármit is).” /Bíró Béla: A ráció diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A rendszerváltás után minden magyar kormány nagyobb figyelmet szentelt a kisebbségi sorban élő magyaroknak, mint a nemrég leköszönt Gyurcsány-kabinet. A 2004. decemberi, kettős állampolgárságról tartott népszavazás kampányában vállalt dicstelen szerepe miatt szinte összes nem magyarországi magyar szervezettel elhidegült a kapcsolata. Az újraválasztott baloldali kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása előfeltételekhez kötésével és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetésével indul. A HTMH megszűnése még nem jelenti, hogy az új magyar kormány figyelme elfordulna a határon túli magyarok felől, hiszen hasonló struktúrát hoznak létre, kisebb személyzettel, immár a Miniszterelnöki Hivatal keretében, Gyurcsány Ferenc személyes stratégiai irányítása alatt. Gyurcsánynak így alkalma lesz bizonyítani, hogy „valóban a mi érdekünket tartja szem előtt, mint ahogy a választások után ígérte”, írta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Az erdélyi magyaroknak önerőre kell támaszkodni, ezt mutatja megannyi civil szervezet, oktatási vagy médiaintézmény, amelyek az idén is 25 százalékkal csökkent magyarországi támogatások nélkül tönkremennének, megszűnnének. Az új magyar kormány felelőssége is, hogy mit tart fenn, s mit ítél pusztulásra közülük. A határon túli reprezentatívabb magyar szervezetek vezetői június 12-én Budapesten megegyeznek a kormányfővel az együttműködés folytatásáról, a szülőföldön maradó közösségek és politikai képviseletük támogatásáról, majd másnap bejelentették a HTMH megszüntetését. Elméletileg lehet, hogy a 25–30 emberrel működő új kormányszerv hatékonyabban fog működni, mint az eddigi 80 fős HTMH. De mi lesz a gyakorlatban? Az új magyar–magyar viszony stratégiája mennyire lesz átütőbb az eddiginél? Rendelkezik-e az új kormány egyáltalán nemzetstratégiával? – kérdezte Balló Áron. /Balló Áron: Viszonyt iszony helyett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

A második Gyurcsány-kormány, miután elhatározta, hogy alaposan megzsarolja az anyaországi lakosságot, kisepri a padlásokat is a maradék civil tartalékoktól, figyelő tekintetét a határon túli magyarságnak juttatott morzsákra vetette, s tekintve, hogy éppen e ,,külhoni magyaroktól” fél leginkább, határozott: nincs szükség a HTMH-ra (Határon Túli Magyarok Hivatala), nincs szükség közalapítványokra, de a magyar–magyar értekezleteket is felesleges összehívni, hiszen a Máért voltaképpen terméketlen és haszontalan, tekintve, hogy gyűléseit nem előzi meg ,,előzetes egyetértés”. Gyurcsányék szerint a Máért-zárónyilatkozatokat előre, biankóban kell elkészíteni, s utána esetleg jöhetne valamilyen szócséplés. Példátlan cinizmus és felelőtlenség váltotta fel az eddig is botladozó, félszárnyú nemzetpolitikát, s ha így haladunk tovább, a szoclib magyar kormány egyszerűen letagadja, hogy az anyaország határain kívül ötmilliónyi magyar él, írta Magyari Lajos költő, a lap főmunkatársa. Gyurcsány Ferenc majd kézi vezérléssel intézi az összmagyarság gondjait, hiszen ő mondta, ,,tizenötmillió magyar érdekében fogok politizálni”. Gyurcsánynak egyelőre a tízmilliónyival is erősen meggyűlt a baja. A rendszerváltást követően sok hiba, sok mulasztás, kétbalkezesség történt Magyarországon: Antall József nem mert igazán, erős kézzel belenyúlni a megörökölt darázsfészekbe, ezt Boross sem kockáztatta, Orbán Viktor elfelejtette megregulázni az agymosó, nemzetellenes médiacézárokat, Horn Gyula és Medgyessy Péter mondott néhány igen populista balraátot, de ezek sem mozdítottak igazán az ország szekerén. Ám amit Gyurcsány és csapata művelt, az tényleg példátlan a magyar históriában. /Magyari Lajos: Amikor már semmi nem kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Június 30-án megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az intézmény összes dolgozójának felmondtak. Új főosztály jön létre a Miniszterelnöki Hivatalban, mintegy húsz fővel, onnan koordinálják majd a határon túli magyarsággal kapcsolatos ügyeket. A HTMH-t nem átalakítják, hanem megszüntetik, hiszen az új főosztály nem országos határkörű szerv. Gyurcsány Ferenc ezt a lépését senkivel sem vitatta meg. A HTMH megszűnését nem egyeztette a határon túli vezetőkkel tartott vacsoráján. Egy főosztálynak a magyar közigazgatásban kisebb az érdekérvényesítési képessége, mint egy országos hatáskörű szervnek. Németh Zsolt szerinte a magyar állampolgárok veszítenek az oly kevés határon túli magyar ügyhöz értő köztisztviselő elvesztésével. A HTMH megszüntetése egyértelmű üzenet: Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnökeként nem számít a határon túli magyarokra, lemond arról a tartalékról és lehetőségről, ami a határon túli magyarság létében rejlik. A nyilvánosság kizárásával, külön-külön egyezkednek majd a politikai elittel. Mi lesz a szociológiai és demográfiai elemzésekkel, a magyarság sorsát előtérbe helyező politikai és gazdasági stratégiákkal, az oktatási-kulturális intézmények létrehozásáért és fenntartásáért folyó küzdelemmel, a törvényalkotásban a többi szervezeti egységgel szemben megjelenített sajátos nézőponttal, a támogatások koordinálásával és elszámoltatásával? A HTMH egyik legfontosabb feladata a Magyar Állandó Értekezlet működtetése lenne. De már Máért sem lesz. Hogyan szól a kormányzati érvelés: kompromisszumképtelen Máértre nincs szükség. /Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke: Volt egyszer egy HTMH. = Magyar Hírlap, 2006. június 22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Jó néhány hete, a magyarországi választások végeredményének kihirdetése óta folynak a találgatások Erdélyben a régi-új Gyurcsány-kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájáról. Átalakul-e a HTMH? Átcsoportosítás jön vagy megszüntetés? Elsorvad-e a MÁÉRT? Szőcs Levente, a lap munkatársa szerint a folytonos Budapest felé tekintgetésnek megvan az a káros hatása, hogy idehaza „az erdélyi magyarság képtelen rendezni a létét valóban befolyásoló dolgait. A magyar egyetem ügye is bizonyára előbbre tartana, ha nem Budapestről várnánk a kétmilliárd forintokat. Igaz, hogy e nélkül nem létezne Sapientia, és feltehetőleg Bolyai sem.” Az újságíró szerint az állam se rázná le olyan könnyen a követelést, amelyet a Sapientiával félig megelégedett oktatói és diákgárda terjeszt elő. „A Magyarországról folyó – Erdélyből nézve csordogáló – támogatások, miközben számos területet eltartanak, fenntartanak egy skizofrén állapotot. Ha Budapesten a csapot elzárnák, az – a tünetek rövid távú akuttá válása után – a gyógyulást hozná. Bizonytalanná válna az alapítványok helyzete – mondanák erre egyesek, megfeledkezve arról, hogy a jelentősebb költségvetésű erdélyi szervezetek csak azért léteznek, hogy a magyar állami támogatásokat szétosszák.” „A jó kérdés az, hogy miért bízná az erdélyi magyarság másra a közösség helyett való gondolkodást?” „A fenti kérdésre pedig – tizenhat évvel a rendszerváltás után – egyetlen válasz lehetséges: el kell vágni a köldökzsinórt!” /Szőcs Levente: Elvágni a köldökzsinórt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

A volt elnökök közül többen aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy június 30-án jogutód nélkül megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989-es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. Az új kormányzati struktúrában közvetlenül a kancellária-miniszter alá besorolt Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a határon túli magyarok ügyét. A főosztály vezetőjét még nem nevezték meg. Entz Gézát Antall József magyar miniszterelnök bízta meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeH-ben, majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig. Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként „az ügy politikailag (...) súlyát veszti”, így nem érvényesíthető a kormánypolitika – figyelmeztetett. Véleménye szerint sodródás figyelhető meg Antall József óta, a határon túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának. Lábody László, aki 1997-ig vezette a HTMH-t, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedik, az MTI-nek korábban „szigorúan magánemberként” kifejtette, hogy jó megoldásnak találná, ha a jövőben a határon túli magyarok ügye a MeH-hez kerülne. Szabó Tibor, aki a Fidesz-kormány idején elnökölte a HTMH-t, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évben kialakult intézményrendszer része. Szerinte a HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintő ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el. A HTMH megszüntetése helyett inkább az említett intézményrendszert kellene megerősíteni. Szerinte a támogatási rendszer átalakítását mindenképpen el kéne végezni, azzal a céllal, hogy a támogatások és a segélyek helyett a fejlesztést szolgáló forrásokat nyújthassanak. A magyar közigazgatáson belül kell tehát egy megerősített egység, „amilyen egy megerősített HTMH lehet”. A MeH-ben létrejövő, alacsonyabb közigazgatási szintű főosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni – figyelmeztetett. Kitért arra is, hogy a közalapítványi rendszer átalakítását nem csak a sok átfedés és az „esetlegességek” indokolják, hanem az is, hogy az uniós fejlesztési források elnyerése érdekében ahhoz kell igazítani a magyarországi támogatási rendszert. Bálint-Pataki József, aki 2002 júniusától három évig állt a HTMH élén, örömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeH-be kerül. A kérdés számára az, lesz-e ugyanakkora súlya, mint 1990–92 között volt? Mint mondta, örülne annak is, ha nem csökkennének a határon túlra szánt források. Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-je óta tölti be hivatalát, elmondta, „szerencsés és előrevivő dolognak” tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott „bonyolult és összetett feladatsort” egy főosztály keretében hogyan oldják meg. (MTI) /Megoszlik a volt elnökök véleménye a megszűnő Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29., Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Három felajánlással kívánja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kitölteni azt az érdekképviseleti űrt, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) jogutód nélküli felszámolása és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szüneteltetése miatt érez – közölte július 1-jén az MVSZ. Az MVSZ sajtószolgálata közleményben jelentette be, hogy saját erőből irodát nyit július elsején Csíkszeredában. Az irodában az MVSZ által kiállított honlevél-igazolványt lehet igényelni. Az MVSZ emellett kezdeményezi, hogy 2006 őszén új magyar-magyar csúcsot hívjanak életre. Az MVSZ végezetül felajánlotta budapesti székházát arra, hogy a „külhoni magyar politikai és érdekképviseleti erők” budapesti irodát létesíthessenek. „A Magyarok Világszövetsége e három felajánlással (...) járul hozzá a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli felszámolása és a Magyar Állandó Értekezlet évek óta tartó szüneteltetése következtében keletkezett magyar érdekképviseleti űr kitöltéséhez” – fogalmazott a közlemény. /MVSZ-felajánlások a HTMH-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, az új baloldali magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatalát ilyen drasztikusan átszervezte (tulajdonkepén megszüntette), ennek a szimbolikus üzenete a leglényegesebb: a magyar kormány ilyen szinten nem kíván a határon túli magyarok kérdésével foglalkozni. A nemzetpolitika nagy vesztesége a HTMH megszűnése. Toró reméli, hogy a határon túli magyar szervezetek ezen véleményüknek hangot adnak, és ráveszik a magyar kormányt, vizsgálja felül döntését. A magyar kormány nem akarja a MÁÉRT összehívását. Ennek helyettesítésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZ-t ajánlotta fel a határon túli szervezet számára hasonló találkozók megszervezésére. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Demeter János, Kovászna megye tanácselnöke bejelentette, hogy Háromszéken építenék ki a magyar–magyar párbeszéd intézményes formáját.  Toró szerint mindenképpen szükség van egy olyan intézményre, ahol a magyar politikum képviselői és a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői jelen lesznek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a MÁÉRT helyett a kétoldalú kapcsolatokban látja a határon túli magyarokkal való konzultáció lehetőségét. Toró ezt veszélyesnek tartja, mert a magyar kormány az egyik régiónak a képviselőit kijátszhatja a másik ellen. Toró hozzátette, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezőiként terveznek egy kerek-asztalt, ahol helyet foglalnának a határon túli magyar politikai érdekvédelmi szervezetek vezetői. /Vincze Erika: A magyar kormánynak nem fontos a határon túli magyarok ügye. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 3./

Vannak a világon olyan intézmények, amelyeknek a helyét sóval kellene behinteni, mert fennállásuk ideje alatt amúgy is csak sóhivatalként tudtak működni. Koncz Attila /Budapest/ szerint ilyen a Határon Túli Magyarok Hivatala. A cikkírónak már a hivatal neve is problémás, mert indokolatlanul tesz különbséget az anyaországi és a szomszédos államokban élő magyarok között. Koncz szerint a szomszédos államokban működő magyar szervezeteket a legutóbbi időkig az anyaországi belpolitika alárendelt szereplőiként kezelték. A Határon Túli Magyarok Hivatala működését „soha sem a nyitottság és az átláthatóság, hanem a rejtőzködés és az információk visszatartása jellemezte.” A HTMH a rossz nyelvek szerint komoly pénzösszegek eltűntetésére is alkalmas volt. „A koronát minderre a Mucuska-ügy tette föl”. A cikkíró szerint a Magyar Állandó Értekezlet életképtelensége nyilvánvaló. A Magyar Tudományos Akadémiához kötődő, illetve önálló kisebbségkutató műhelyeket hasznos volna egy közvetlenül kormányzati finanszírozású intézményben egyesíteni. A források elosztását érdemes lenne ezért egy önálló kormányzati ügynökségre bízni. /Koncz Attila attila.koncz@vipmail.hu: Tabula rasa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Szili Katalin házelnök szeptember 8-ára hívta össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának éves csúcstalálkozóját. Szili Katalin a fórum előkészítő bizottságának július 5-i ülésén az új irányvonalak között említette a fórum stratégiai szerepének, szakpolitikai jellegének erősítését. A házelnök közölte, hogy a testület továbbra is konzultációs fórum marad, az előkészítő bizottság pedig operatív bizottsággá alakulna, és lehetőséget kap arra, hogy olyan albizottságokat alakítson ki, amelyek a plenáris ülések közötti együttműködést segíti. A két albizottság gazdasági, illetve oktatási-kulturális ügyekkel foglalkozna. Szili Katalin szerint a 2004 szeptemberében létrejött fórum biztosította azt, hogy a parlamenti képviselők és a határon túli magyarság képviselői között folyamatos párbeszéd alakuljon ki elsősorban a nemzetpolitikai stratégiai, gazdasági és oktatási kérdésekben. Közölte, szó sincs arról, hogy átvegyék a MÁÉRT szerepét. /Szeptemberben ül össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a budapesti bejelentés, hogy a kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségi intézményrendszerben és a támogatáspolitikában. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség számára egyelőre nem világos, hogy az intézményi átszervezések és a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintenék a határon túli magyarságot. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de hozzátette: – A HTMH jelentőségének csökkentésével, önállóságának elveszítésével nem tudunk egyetérteni. Az RMDSZ tudni szeretné, hogy mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik a továbbiakban a Szülőföld Alap, és mi történik a szaktárcáknál a határon túli ügyekkel foglalkozó osztályokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a HTMH alkalmassága a jelenlegi körülmények között megkérdőjelezhető. Szerinte az erdélyi magyarságnak jóhiszeműen kell viszonyulnia a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki vezetője azzal fenyegetőzött, hogy szervezete tiltakozásokat szervez, ha a magyar kormány a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján nem változtat. Közölte: szervezete a HTMH felszámolása miatt is tiltakozik. – Egyelőre nincs mit nyilatkoznom a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszerének bejelentett átalakításáról – mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Hozzátette: – Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott legutóbbi budapesti találkozóján elveket és célokat fogalmazott meg, amelyekről a konkrétumok ismerete nélkül nem lehet felelős véleményt nyilvánítani. Ezért jelenleg arra várunk, hogy megküldjék a változtatások tervezetét, amelyet természetesen alaposan elemzünk, majd megtesszük észrevételeinket. Bízom abban, hogy nem ismétlődik meg az a helyzet, amikor rólunk, de nélkülünk döntöttek, vagyis nem állítanak kész helyzet elé bennünket, ahogy az nem is olyan régen már többször megtörtént – közölte a pártelnök. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elveti az értékmegőrzés, a nemzeti együttérzés, a hagyományőrzés és a modernizmus egyensúlyát. – Ráadásul a készülő döntés mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai is meghúzódnak, mert Gyurcsány nem tudja feledni azt, hogy a 2004. novemberi MÁÉRT-tanácskozáson a határon túli magyar politikusoktól vereséget szenvedett. – Azóta igyekszik kiszorítani a magyarországi ellenzéket és a felelősséggel gondolkodó határon túli magyarokat, és helyettesíteni őket a gazdasági életből toborzott haszonlesőkkel és a civil szférából önkényesen kiválasztott, közjogilag illegitim szereplőkkel. Ennek az igyekezetnek a része a most bejelentett leépítés is – vélekedett Duray Miklós. Kasza József vajdasági magyar pártvezető közölte, az adott ügyben egyelőre nem kíván nyilatkozni. – Korai volna megítélni, hogy milyen hatással van a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítása – jelentette ki Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke. Szerinte a HTMH megszüntetése inkább a Budapest által meghirdetett racionalizálás-leépítés trendjébe illik bele, és kevésbé áll kapcsolatban a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájának gyökeres megváltoztatásával. A KMKSZ elnöke sajnálkozását fejezte ki, amiért az átalakításokról a magyar kormány nem tárgyalt a határon túliak képviselőivel. /A határon túliak várnak – Magyar kisebbségi vezetők a támogatási rendszer átalakításáról. = Népszabadság, júl. 7./

A két világégés után a Kárpát-medencében nyolc részre szakadt magyarság millióiban megcsillant a remény, hogy a nemzet virtuálisan újra egységes nemzetté válhat. Az összes magyaroknak erre az igényére létrehoztak szervezeteket, hivatalokat. Ezek közül a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) most szüntette meg Gurcsány Ferenc kormánya. A Magyar Állandó Értekezletet (Máért) a Kárpát-medencében élő magyarság egyetlen, tanácsadásra, koordinációra alkalmas politikai testületét Gyurcsány Ferenc két éve nem hívta össze.   A kisebbségekre haragvó Gyurcsány-kormány a HTMH lefokozása, apparátusát szélnek ereszti, ezer meg ezer folyamatban és függőben lévő projektet felfüggeszt. A romániai nyomtatott és elektronikus magyar sajtó vonatkozó közléseit nyomon követve tapasztalható, hogy a toll- és szóforgató kollégák között mennyien vannak, akik a jelenlegi magyar kormány magyar nemzeti egységet romboló manővereit szükségszerűnek beállítva máris ott nyálaznak a leendő hivatal ügyfélfogadó kisablakánál. Vannak más hangok is. Az MVSZ irodát nyit Csíkszeredában a magyar–magyar kapcsolatok ápolására. Ugyancsak a Világszövetség kezdeményezi a külhoni magyar érdekképviseleti erők részére új magyar–magyar csúcs életre hívását 2006 őszén. Kovászna megye tanácselnöke a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókját véli alkalmasnak a Máért részfeladatainak ellátására. A tervek szerint az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is programjába iktatja a témát. E kezdeményezések is jelzik, mekkora szükség van a Máértra, valamint egy HTMH-szintű és -súlyú kormányzati hivatalra, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A rontom-bontom kormány haragvása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./ Megjegyzés: Sylvester Lajos a nyálazás kifejezéssel Parászka Boróka: Nyálverés /A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./ című írására utalt.

„A határon túli magyarok erősítik kulturális összetartozásunkat, gazdasági gyarapodásunkban lehetnek partnerek, és problémáik megfelelő kezelése növeli biztonságunkat. Ilyen helyzetben megszüntetni a velük foglalkozó országos hatáskörű közigazgatási szervezetet felelőtlenség, ezt egy főosztály a Miniszterelnöki Hivatalban semmilyen módon nem pótolja. A MÁÉRT megszüntetése pedig azt vetíti előre, hogy a nyilvános érdekegyeztetést felválthatja majd a »mutyizás«. Ez azonban nemcsak a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben lehet így” – nyilatkozta Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz elnöke.      A jelenlegi koalíció eddigi lépéseit illetően nagyon rossz előjelnek tartja az eddigi intézkedéseket, a HTMH megszüntetését. A magyar közösségek autonómiájának támogatása nem kormánypártiság-ellenzékiség kérdése, hangsúlyozta. A magyar politikai elitnek fel kell karolnia a határon túli magyar szervezetek legitim autonómiaköveteléseit. Mindig is azt képviseltük, hogy figyelembe kell venni az őket érintő kérdésekben a határon túli magyarok véleményét, legyünk tehát következetesek. Arról nem is beszélve, hogy ha majd az erdélyi magyarság is bekapcsolódik Európa politikai vérkeringésébe, akkor talán könnyebb lesz a kisebbségi önkormányzatiságot, vagyis az autonómiát európai jogi normává tenni. A kettős állampolgárság követelését legitimnek tartja, a lakóhely megváltoztatása nélküli magyar állampolgárság megadását. A világ minden táján élő magyarok rendelkezhetnek magyar állampolgársággal, csak a Kárpát-medencei magyar közösségek vannak ebből kirekesztve. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány terveit kritizálóknak azt ajánlotta: ha nem tetszik a javaslata, „el lehet menni Magyarországról”. Erről kérdezte a lap Orbán Viktort. Sokszor nagy önuralomra van szükség ahhoz, hogy egy-egy nehéz helyzetben megőrizze az ember a higgadtságát, másrészt érti Gyurcsány „szorult helyzetét – hiszen saját korábbi, a dübörgő gazdaságról és a nagy jólétről szóló állításaival szemben kell most az emberekkel az adóemeléseket, a megszorításokat, a pénzromlást és az eladósodottságot elfogadtatnia –, mégis mélységesen elszomorítnak a hallottak.” Ez a stílus a múltat idézi: ez a XX. század hangja. „Azé a századé, amelyben normává vált nem tűrni a hivatalostól eltérő véleményeket, és azé a századé, amelyben az ország vezetői nem voltak szolidárisak a saját polgáraikkal.” A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a kijózanító valóság elrejtve maradjon. Orbán kifejtette: „Cselekedeteimmel egyszerre szeretném a kis ország, Magyarország, és a nagy ország, az Isten országa építését szolgálni.”  /Frigyesy Ágnes: „A magyar politikai elit karolja fel a határon túli magyar szervezetek legitim autonómiaköveteléseit” Beszélgetés Orbán Viktorral, Magyarország volt miniszterelnökével, a Fidesz elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

A rendszerváltás után lehetőség nyílt a Kárpát-medencei magyarság egységes nemzetstratégiájának megfogalmazására. A balliberális erők koncepcionális aknamunkája, a poszt-trianoni államok sikeres klientúra-építése, valamint a nemzeti oldal esendősége folytán évekbe tellett, amíg e stratégia két fő csapásiránya megfogalmazást nyert, írta Borbély Zsolt Attila. Az autonómia és a határon átívelő magyar integráció jövőképének nincs reális alternatívája. Az eltelt több mint másfél évtizedben nem kerültünk közelebb az autonómia célkitűzéséhez, aminek oka elsősorban a kisebbségbe szorult magyar közösségek politikai elitjének a korrumpálódása, szögezte le a cikkíró. A határon átívelő magyar integráció vonatkozásában történt némi előrelépés. Kialakult egyrészt egy támogatási rendszer, mely a határon túli magyar közösségek állóképességének megőrzését célozta, s úgy-ahogy, de működött. Ezt az intézményrendszert most Gyurcsányék egyszerűen felszámolják, a kormányzati struktúrában 15 éve működő Határon Túli Magyarok Hivatalával együtt.  A magyar integráció szilárd jogi alapját jelentette volna a magyar állampolgárság kiterjesztése azonban a Gyurcsány-kormány alkotmányellenesen belefolyt a kampányba a népszavazás idején a „nem” mellett. A Magyar Állandó Értekezletet a Gyurcsány-kormány két éve nem hívta össze, mert nem akar olyan MÁÉRT-et, amelynek a kormány nem tud diktálni. Gyurcsány felszámolja még azt a keveset is, amit eddig intézményteremtés szintjén sikerült létrehozni a nemzetpolitika területén. A jobboldal pedig erőtlenül tiltakozik. Azonban az újabb négyévi balliberális rombolás következményei beláthatatlanok. /Borbély Zsolt Attila: Nemzetpolitikai számvetés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 10./

Gyurcsány Ferenc kormányfő július 12-én szlovákiai és vajdasági magyar vezetőkkel folytatott megbeszélést. A nemzetpolitikai koncepcióváltás tartalmi kérdéseiről tárgyal a miniszterelnök a határon túli magyarok képviselőivel – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért is felelős szakállamtitkára. A változásra utal, hogy most a kormány nemzetpolitikáról és nem a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáról beszél. A magyar kormány mostani álláspontja szerint ma már alapvetően nem a határon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését kell szolgálnia a magyar költségvetési támogatásnak, hanem a határon túli magyar közösségeket kell szülőföldjükön versenyképessé tenni. A számtalan nyitott kérdés közül eddig csak egyre született határozott válasz: a magyar nyelvű oktatás választását megkönnyítő oktatási-nevelési támogatást nem akarja Budapest megszüntetni. Arról viszont már konkrét listát szeretne, hogy az eddig magyar költségvetési támogatással működő határon túli magyar kulturális, oktatási intézmények közül melyek magyarországi támogatásának fenntartását tartják szükségesnek az érintettek, melyek működtetését tudják maguk átvenni. A magyar költségvetési támogatásnak feltétele is van: minőség és politikamentesség. /Szlovákiai és vajdasági magyar vezetők Gyurcsány Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./ A megbeszélésen Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál alelnök, volt szlovák miniszterelnök-helyettes, Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Dudás Károly alelnök vett részt.  Bugár Béla a tárgyalás végeztével elmondta: a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindenekelőtt arról volt szó, hogy a határon túli magyarság szempontjából létkérdésnek tekinthető ügyekben hosszú távú megállapodásokat kellene kötni. ,,Ilyen például a Felvidéken az egyetem, az egyetemi képzés kérdése” – tette hozzá a politikus. A Magyar Állandó Értekezlet jövőbeni szerepét firtató kérdésre Bugár Béla úgy válaszolt, lesznek olyan témák, amelyekben minden határon túli magyar szervezet véleményére szükség van, erre példaként a magyar igazolványok esetét említette. /(L.): Határon túli magyar vezetőkkel tárgyalt Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./