Mádl Ferenc magyar államfő nem csak Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, és Markó Béla RMDSZ-elnököt tüntette ki a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök előterjesztése Bugár Bélára is vonatkozott, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban nem jelent meg a díjkiosztó ünnepségen. Az MTI-nek Bugár kijelentette: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a legrangosabb magyar állami kitüntetésre találták méltónak, és annak elutasítása nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. Sérelmezte, hogy a magyar kormány "rólunk, nélkülünk döntött", jóllehet, a felek mindeddig éveken át következetesen és eredményesen állták azt az egyezséget, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet döntés. "Ez az egyensúly most megbillent, úgy is fogalmazhatnék, hogy a magyar kormány felrúgta az egyezséget: lemondta a február közepére tervezett Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), majd olyan költségvetési megvonásokat eszközölt, amelyről velünk nem konzultáltak" – mondotta. – "Mi nem azt mondjuk, hogy rajtunk nem lehet takarékoskodni, hanem azt, hogy mi jobban tudjuk, hol lehet rajtunk – esetenként akár többet is – megtakarítani. Itt és most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szükség" – fogalmazott Bugár. Emlékeztetett rá: szándékát, a köztársasági elnök irodájával és a parlament házelnökének irodájával "a botrányt elkerülendő" céllal előre jelezte. /Bugárnak nem kell a kereszt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke szerint időszerű lenne a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása, különösen indokolja ezt, hogy a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos helyzetet áttekintsék. Németh Zsolt szerint komoly problémákat eredményez a határon túli magyarok körében a mintegy 2 milliárdos költségvetési megvonás. Ez számukra 20-25 százalék közötti költségvetési forráscsökkenést eredményez,- mutatott rá. Németh Zsolt üdvözölte, hogy Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke egy, a határon túli magyar szervezetek részvételével történő előkészítő tanácskozás összehívását kezdeményezte. /Németh Zsolt: Időszerű lenne a Máért összehívása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

A határon túli magyarok támogatásának csökkentése nem teszi szükségessé a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – jelentette ki márc. 18-án Kovács László külügyminiszter. Takarékosabb támogatásra kell berendezkedni, ez alól a határon túli magyarság sem lehet kivétel – mondta. Előzőleg Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy időszerű lenne a MÁÉRT összehívása "a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos helyzet" áttekintése érdekében. Kovács László nem tartotta indokoltnak Bugár Béla megnyilatkozását: a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a takarékossági intézkedésekre hivatkozva nem vette át a neki odaítélt és a szlovákiai magyarságnak is szóló kitüntetést. – Ezt a logikát követve a parlamentben hétfőn egyetlen magyar állampolgárnak sem kellett volna átvennie a kitüntetést a magyarországi takarékossági intézkedések miatt – mondta a külügyminiszter. Kovács László márc. 18-án Markó Bélával találkozott Budapesten. Kijelentette: június második felére tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását. Markó Béla beszámolt Kovács Lászlónak arról, hogy a kedvezménytörvény végrehajtása megkezdődött, és eddig már több mint 70 ezer támogatási igénylés érkezett. Markó Béla kérte, hogy a kormány az év folyamán korrigálja a költségvetésben elkülönített támogatás mostani összegeit. /Kovács–Markó találkozó Budapesten. MÁÉRT júniusban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hetilapnak adott exkluzív interjújában kifejtette, nem tenné meg, amit Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke a díj visszautasításával megtett, megbántva azokat is, akik a díjat megkapták, s át is vették. Bugár Bélát most cserbenhagyta politikai ítélőképessége. Markó szerint a kitüntetés „Magyarország és a magyar állam gesztusa felém, felénk. Nagyon nagy baj lenne, ha a megosztottság már ide is behatolna”. Az Erdélyi Riport kérdésére kifejtette véleményét a Magyar Írószövetség mostani helyzetéről. Ezáltal „beteljesül a magyar közélet kettészakítottsága.” „Az írótársadalmon belül már 1989 előtt is egymásnak feszültek az indulatok, a népi-nemzeti vonal ütközött az urbánus irányzattal.” Markó szerint a közélet most már a mélyponton van, tehát innen csak fölemelkedni lehet. Markó szerint a véleménymondás alól nem bújhat ki az írószövetség, s itt a probléma gyökere. Sokan nem értik, miért halasztják a Magyar Állandó Értekezlet összehívását, vetette fel Szűcs László, a lap munkatársa. Valószínűleg attól tartanak a kormány képviselői, hogy egy ilyen Máérton a támogatás csökkentése nem éppen dicsérőleg kerülne szóba, mutatott rá Markó. Szerinte nincs nemzetstratégia, ezt igazolja a támogatáscsökkentés ügye is. Ha lenne stratégia, akkor annak alapján döntenének, hogy mi a fontos, és mi a kevésbé fontos a határokon túl élő magyarok támogatásánál és nem a fűnyíró-elv érvényesült volna. A Máérton a kettős állampolgárság ügyéről kellene beszélni. A felmérés eredménye az volt, hogy a kettős állampolgárság igényével az emberek többsége egyetért. Ugyanakkor ez az elvándorlást gyorsítaná fel. Félelem van az értekezletet is érintő megosztottságtól. Markó tudja, hogy nem mindenki ért egyet az RMDSZ politikájával. Az eltérő véleményeknek az RMDSZ-en belül is helyet lehet adni. A román politika ugrásra készen várja, hogy két egymással vetélkedő politikai szervezete legyen a romániai magyarságnak, hogy aztán ő dönthesse el, a kettő közül adott pillanatban melyiknek adjon igazat. Egyik-másik magyarországi politikai erőnek sincs ellenére ez a megosztottság. /Szűcs László: A közélet mélypontjáról csak felemelkedni lehet. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 25./

Megalakult az Összmagyar Egyházi Konferencia szervező bizottsága; a konferencia a Magyar Állandó Értekezlet munkájában kíván részt venni. Az Összmagyar Egyházi Konferencia szervező bizottsága elnökéül Láng Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatóját választotta meg. A konferencia "a Magyar Állandó Értekezlet munkájában kíván részt venni mint az összmagyar egyházakat képviselő hazai, határon túli és nemzetközi világszervezet". A konferencia augusztus 20-án kívánja megtartani alakuló ülését a Parlamentben. A szervezet a közleményében felkéri a magyar kormányzati, egyházi és politikai tényezőket, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalát, "hogy adjanak meg minden szükséges erkölcsi, tárgyi és anyagi támogatást" az Összmagyar Egyházi Konferencia sikeres és eredményes működéséhez. /Összmagyar Egyházi Konferencia alakult. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a Romániai Magyar Szóban folytatásokban közölt írásában az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán Medgyessy Péter miniszterelnököt idézve kifejtette, hogy Magyarország hallatni fogja hangját a határon túl élő magyarok ügyében. Alapvetően más megközelítést igényelnek a Magyarországgal egy időben csatlakozó országokban élő magyarok és azok, akik a közeljövőben csatlakozó szomszédos országokban élnek, illetve azok, akik olyan országokban élnek, melyek csak hosszabb idő múlva kapcsolódhatnak be az európai vérkeringésbe. Folytatódni fog a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar-magyar parlamenti képviselők találkozójának munkája. Bálint-Pataki József sűrűn idézte Medgyessyt, aki a kisebbségek védelmét hangsúlyozta. A magyar felvetést végül kompromisszummal fogadták el: kizárták a jogok kollektív értelmezésének a lehetőségét – kisebbségi jogok helyett a kisebbségekhez tartozó személyek jogait jelölte meg –, másrészt törölték a magyar javaslatban szereplő nemzeti és etnikai jelzőt, kizárólag a kisebbségi jogok formulájára szűkítetve ezzel a javaslatot. Az Európai Parlament 2003. szept. 4.-i plenáris ülésén elfogadta a kisebbségek anyanyelvhasználatáról és az európai nyelvi sokszínűség védelméről szóló dokumentumot, az ún. Ebner jelentést. Jelentős fejlemény Andreas Gross-nak az Európa Tanács svájci raportőrének a regionális kisebbségi autonómiák pozitív konfliktusmegoldó hatásáról készített jelentése is, amelyet 2003. jún. 24-én tárgyalt meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, majd a témában határozatot és ajánlást fogadott el. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja 2004. ápr. 2-án kiadott állásfoglalásában támogatásáról biztosítja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Bálint-Pataki József hangsúlyozta: a kettős állampolgárság követelése és a szülőföldön történő megmaradásban való bizakodás jelenleg nem egyeztethető össze. A magyarországi közalapítványok (Illyés, Új Kézfogás) jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak a sikeres Európai Uniós pályázatokhoz nélkülözhetetlen önrész előteremtéséhez. Javasolni fogják, jelezte Bálint-Pataki József, hogy a jövő évi költségvetésben szerepeljen a Határon Túli Magyarok Hivatala kezelésében egy olyan külön költségvetési tétel, mely a határon túli magyarok EU integrációs felkészítését szolgálja. /Bálint-Pataki József: Kisebbségek Európája, Európa kisebbségei. Az Európai Unión belül – és kívül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., folyt.: máj. 12.. máj. 19./

Jún. 19-én tartotta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai jubileumi közgyűlését, amelyen fennállásának tíz évét ünnepelte a legnagyobb délvidéki magyar párt. – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai szerepvállalása arra irányult, hogy a vajdasági magyarság nemzetében megmaradhasson szülőföldjén, az ország pedig, ahol él, Európa részévé váljon – hangoztatta Kasza József, a VMSZ elnöke. Közel kétezer vendég volt jelen, közöttük a vajdasági, szerbiai, magyarországi pártok, a magyar kormány, a szerbiai diplomáciai testületek és a történelmi vajdasági egyházak képviselői. Ott volt az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttsége is. Felolvasták Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét. Kasza József leszögezte, a VMSZ-nek kulcsszerepe volt a kisebbségi törvény előkészítésében és elfogadásában, a vajdasági autonómia részleges visszaszolgáltatásában, és a magyarság perszonális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Markó Béla, többek között a következőket mondotta: "A Vajdasági Magyar Szövetség létének tíz esztendeje nekünk, erdélyi magyaroknak a példás együttműködés tíz jó évét jelenti. Mert többé-kevésbé minden magyar megérti magát minden magyarral ugyan, de kisebbségi magyar érti csak igazán a kisebbségi magyart." A közgyűlésen elfogadták a párt új programját és alapszabályát. /Jubileumi közgyűlést tartott a VMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Markó Béla beszédében hangsúlyozta: „egységesen kell fellépnünk, például annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket: hogyan támogathatjuk közösen az autonómia ügyét, mit gondolunk a kettős állampolgárságról, vagy miképpen kellene továbbfejleszteni, átláthatóbbá és biztonságosabbá tenni a támogatási rendszert. Ugyancsak együtt kellene időről időre Európához is fordulnunk a kárpát-medencei magyarság érdekében, Magyarország Európai Uniós tagságát, de a különböző kárpát-medencei magyar szervezetek európai pártszövetségekben való jelenlétét is felhasználni erre.” /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19., 2751 sz./

Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke egy rádióinterjúban azt vágta a magyar kabinet fejéhez, hogy együttműködni csak azzal lehet, aki akar. Előzőleg Szabadkán Markó Béla is összefogásra serkentette a határon túliakat annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogathassa már tovább a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Alkotmányos előírás, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarokért. Magyarország befektet, amikor a határon túli magyar oktatást, a magyar kultúrát támogatja, állapította meg Gazda Árpád. A nyelvi, kulturális szálakon keresztül ugyanis a magyar gazdaságnak nyílnak többletlehetőségei szerte a Kárpát-medencében. E befektetés számonkérése tehát összmagyar ügy. /Gazda Árpád: A befektetés számonkérése. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Lehetséges, hogy még a nyári vakációs idény beállta előtt összehívja a magyar kormány a magyarországi és a határon túli magyarság legfontosabb egyeztető fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára kifejtette, hogy ez a jelenleg Amerikában tartózkodó Medgyessy miniszterelnök hazaérkezése után dől el. „Ha a naptári egyeztetés már csak őszre lehetséges, akkor nyilván ősszel tartjuk a Máért-ülést” – jelezte az államtitkár. Szabó Vilmos szerint nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, hogy késik a Máért összehívása. A szabály ugyanis azt írja elő, hogy évente legalább egyszer kell összehívni a testületet. Hangsúlyozta, hogy nem állt le a munka a legutóbbi ülés óta, a Máért valamennyi szakbizottsága ülésezett. A Máért összehívásának a késlekedését több határon túli magyar vezető is sérelmezte. Markó Béla a Vajdasági Magyar Szövetség közgyűlésén kijelentette: „Egységesen kell fellépnünk, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Máértet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket.” Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke úgy vélte, megfeneklettek a magyar–magyar kapcsolatok, és ezért a magyar kormány a felelős. /G. Á.: Hamarosan Máért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Az autonómia és a kettős állampolgárság kérdése felnőtt a Magyar Állandó Értekezletig. Oláh István újságíró szerint e témában néha utcasarki népszónokok keltenek nép-nemzeti gerjedelmeket a tömegben, és van, amikor a szakértők szerint egyenesen az európai fórumok elé kívánkozik a kérdés. Az újságíró leszögezte, ha az EU tagja lesz az ország, akkor „az erdélyi magyarság autonómia – illetve kettős állampolgárság – elképzelése is súlytalanná válik”. /Oláh István: Slágerzóna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja – jelentette be Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, a MKP alelnöke jún. 28-án Bukarestben, ahol Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt ismét szorgalmazták a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását. Az MKP által tervezett Kárpát-medencei magyar fórumon magyarországi és a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt, akik az Európai Parlament magyar képviselőivel együtt megvitatják azokat az elveket, amelyek szerint a magyar érdekeket képviselik majd az Európai Unióban. A fórumra ez év szeptemberében kerül sor Szlovákiában, a Selye János nevét viselő révkomáromi magyar egyetem ünnepélyes megnyitása alkalmából. /Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Medgyessy Péter kormányfő jún. 5-én a Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelő megnyitása után Tusnádfürdőre ment, ahol előadást tartott a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel szervezett diákszeminárium hivatalos megnyitóján, majd a csíkszeredai városházán Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkkel találkozott. Tusnádfürdőn Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság alapvető érdeke az integráció. Magyarország segítségét a csatlakozási tapasztalatok átadásában, a fiatalok képzésének támogatásában, gazdasági tekintetben pedig a visszaszerzett tulajdonok hasznosításában látja. Fontosnak tartotta azt, hogy a különböző támogatási formák egységes rendszerré álljanak össze. Medgyessy Péter reményét fejezte ki, hogy nem emelkedik újabb fal Magyarország keleti határain. Medgyessy kiemelte a magyar–magyar összefogás fontosságát. Medgyessy Péter bejelentette, hogy szept. 11-ére összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és kezdeményezi az uniós csatlakozásból adódó tennivalók és lehetőségek megvitatását. Az azt megelőző napokban meghívja egy megbeszélésre a határon túli magyar történelmi egyházak püspökeit is. A kormányfő elmondta: nem tud érdemben válaszolni azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságot kérnek, míg meg nem fogalmazzák, hogy ez mi célt szolgálna. Medgyessy Péter és kísérete este a csíkszeredai városházán találkozott Hargita és Kovászna megyei önkormányzati tisztségviselőkkel. A találkozón részt vettek a parlamenti képviselet tagjai és az RMDSZ-tisztségviselők. A magyar kormányfővel való megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. /Sarány István: Medgyessy Péter a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Medgyessy Péter miniszterelnök Marosvásárhelyen hivatalos megbeszélést folytatott az RMDSZ csúcsvezetőségével. A kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök fogadta, a megbeszélésen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, RMDSZ képviselők, szenátorok, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos politikai államtitkár. Medgyessy elmondta, hogy az RMDSZ vezetőivel folytatott eszmecserén jó gondolatokat kapott arra vonatkozóan, hogy MÁÉRT-on milyen témákról essen szó, másrészt beszéltek arról, milyen fontosak az erdélyi szellemi élet fejlődését segítő Illyés meg Apáczai Közalapítványok. Medgyessy megígérte: ha az építők elkészülnek, november 15-én itt lesz a Sapientia új épületének avatóünnepségén. /(Bögözi Attila): Medgyessy: a székelyföldi látogatás hasznos volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a hivatalos meghívó megérkezéséig nem kívánja kommentálni a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptemberre jelzett összehívásának szándékát, de jelezte: a fórumon mindenképpen felvetik a Selye János Egyetem késlekedő támogatásának ügyét. A Máért összehívását már többször siettető Bugár egyelőre azért nem reagál a szeptemberi dátum hírére, mert – szavai szerint – "korábban is előfordult már, hogy olyan sajtóhírre reagáltunk, amely végül nem bizonyult igaznak, illetve pontosnak". A révkomáromi Selye János Egyetem "az ígéretek ellenére a mai napig egyetlen forintnyi támogatást sem kapott". /A Máért elé viszik a Selye János Egyetem támogatásának kérdését. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

A MÁÉRT összehívása a miniszterelnök jogköre, és elvileg nem köteles előre egyeztetni a határon túli szervezetekkel. A bejelentés az idén Erdélyben történt, miután a kormányfő tárgyalt Markó Béla RMDSZ-elnökkel, jelezte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, majd hozzátette: a két esemény egybeesése nem jelenti azt, hogy az RMDSZ-szel külön egyeztettek volna. – Szabó Vilmos tagadta, hogy halogatták volna a tanácskozást. A napirenden továbbra is az uniós csatlakozásból adódó feladatok és lehetőségek szerepelnek, csak annyi változott, hogy a határon túli magyarok jelentős része uniós állampolgárrá vált. A szeptemberi ülésen megtárgyalhatnak más ügyeket is, az autonómiától a kettős állampolgárságig, ha a magyar szervezetek ezt kívánják – mondta az államtitkár. /MÁÉRT: a csúszás nem késés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács felkéri a magyar kormányt, hogy a MÁÉRT szept. 11-re kitűzött ülésére hívja meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit a nemzeti konszenzus mielőbbi helyreállítása érdekében, közölte Tőkés László püspök. Az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban elmondta: csak a párbeszéd segíthet az erdélyi magyarság megosztottságának felszámolásában. Ki kell szűrni ezeket a megosztó ellentéteket, folytatni kell egy önálló, öntörvényű, erdélyi magyar politikát, vissza kell állítani a helyére eredeti önkormányzati törekvéseket. Ebben az esetben lehetőség lesz a magyarok példás összefogására. –  Tőkés László ismertette a történelmi magyar egyházak püspökeinek közös nyilatkozatát, amelyben az egyházfők azért tiltakoznak, mert a magyar gyerekek tömegesen buknak meg a román nyelv és irodalom képességvizsgákon, ugyanis a magyaroknak a román diákokkal azonos szinten kell teljesíteniük. A püspökök a pótvizsgák megszervezését és a kárvallott magyar tanulók újravizsgáztatását követelik. /Lehetséges az összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja nyilatkozata szerint a szavazáson a "nagy-arányú távolmaradás" bizonyítja, hogy a választók elégedetlenek az ország állapotával, saját helyzetükkel, a kormány és a kormánypárt, illetve a többi politikai párt tevékenységével. Ez alól az RMDSZ sem kivétel. A platform szerint az RMDSZ-nek nem sikerült mindenütt olyan jelölteket állítania, akik maradéktalanul bírták volna a magyar választók döntő többségének a bizalmát. A közösség érdekeinek érvényesítése a magyar kormányon is múlik. Budapest viszont nem mindenben vállalja fel a határon túli magyarság érdekeit, bizonyítja ezt a MÁÉRT összehívásának ügye és több más, határon túli kérdés körül folyó vita. A Nemzetépítő Platform sérelmezte, hogy a felmerült kérdéseket az RMDSZ vezetősége nem tette szóvá. Fontos lenne az önálló erdélyi magyar egyetemet sürgetni. /Bírál a Nemzetépítő Platform. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Sokan gondolják úgy, hogy az erdélyi magyarság sorskérdéseit csak önrendelkezési jogának biztosításával lehet megoldani, közölte Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke a vele készült interjúban. Annak idején a gyermekotthonok szörnyű helyzetéről készült beszámolók hívták életre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületét, amelynek Kövér László is alapítója. – Téves az a beállítás, hogy a magyarországi pártviszályok szűrődnek át a határokon, bár ennek is van jele, mondta Kövér László. Kárpátalján például az ottani magyarság ügyéért következetesen kiálló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mellé a szocialista kormány kreált a Máértben egy új, kétes legitimitású, meglehetősen zavaros hátterű szereplőt. Erdélyben azáltal jelentek meg a feszültségek, hogy stratégiai vita bontakozott ki az autonómia kérdése körül. Vannak, akik úgy látják, ez a politika csak az RMDSZ szűk elitjének hozott befolyás növekedést és kirívó mértékű meggazdagodást. Az RMDSZ képviselői kifejthetik véleményüket a magyarországi politikáról – ezt néha meg is teszik –, a magyarországi politikusoknak pedig jogukban áll véleményt mondani olyan kérdésekről, amelyek néhány éve még RMDSZ-belügynek számítottak. Közös ügyeink vannak, amiként egy olyan család tagjainak, akik nem élnek egy fedél alatt. Amikor a Fidesz kormányon volt, 1998 és 2002 között, szigorúan tartotta magát ahhoz, hogy a határon túli magyar legitim szervezetekkel minden körülmények között bizalmi és építő kapcsolatban legyen. Az RMDSZ vezetősége viszont azt várta el, hogy tegyék kizárólagossá a velük fenntartott viszonyt. „Én büszke vagyok arra, hogy Szász Jenő a barátom, és nem Verestóy Attila. Markó Béla pedig bizonyára arra büszke, hogy neki újabban Kovács László és Medgyessy Péter a barátja, nem pedig Orbán Viktor” – mondta Kövér László. /Gazda Árpád: Egységes nemzetben nincs erdélyi magánügy. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Az erdélyi magyarság autonómiájának alapvető fontosságú kérdésében mély a nézetkülönbség a magyar kormány és ellenzék között, pedig a nemzeti egység kialakításával, az EU segítségével Magyarország képes lehet kikényszeríteni az autonómiát Romániában az uniós csatlakozási tárgyalások keretében – jelentette ki júl. 29-én Budapesten Németh Zsolt Fidesz-képviselő. Bársony András MSZP-államtitkár szerint nem tartozik az európai kultúrába, hogy az autonómiát kívülről kényszerítsék Romániára. Németh Zsolt szerint a magyar külpolitika sodródó, erőtlen, koncepciótlan, elvtelen. Hozzátette: a Fidesz az autonómiát az egyetlen lehetséges reálpolitikának tartja, azt a formát, ami képes lehet megállítani a határon túli magyarság számának drámai csökkenését. A politikus szerint a kulturális és területi autonómia Európa második legnagyobb kisebbségének, a magyaroknak ugyanúgy jár Romániában, mint ahogy Nagy-Britanniában a skótoknak, a walesieknek, íreknek, Franciaországban a korzikaiaknak, Spanyolországban a katalánoknak és a baszkoknak, Finnországban a svédeknek, Belgiumban, Dániában és Olaszországban a németeknek, Németországban a dánoknak, Svájcban a rétorománoknak. Németh Zsolt üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szeptember 11-re történt összehívását, és reményét fejezte ki, hogy a rendezvényre a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szász Jenő elnökölte Magyar Polgári Szövetség is meghívást kap. /Fidesz–MSZP ellentétek autonómia-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

A kettős állampolgárság ügyét megvitatják a Magyar Állandó Értekezlet szeptemberi konferenciáján – nyilatkozta Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, reagálva a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére. Borbély kifejtette: a kezdeményezők 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és ez ügyben népszavazás szervezését kérték az Országgyűléstől. A kérdés azonban megosztja a véleményeket, ugyanis félő, hogy a kettős állampolgárság elnyerése tömeges emigrációhoz vezet. A vízumköteles Szerbiában más a jelentősége – vélekedett Borbély –, mint Romániában, ahonnan vízum nélkül utazhatnak Magyarországra. /A kettős állampolgárság ügye a MÁÉRT napirendjén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Az utoljára másfél éve megtartott Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) ismét elhalaszthatják, tudósított a Népszabadság. A februárról szeptember 11-re áttett konferencia a kormányválság miatt tolódna későbbre. Az EU-n kívül maradt magyar közösségek vezetői konkrét választ várnak a MÁÉRT ülésén a kettős állampolgárságról és az autonómiával kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozzák: érdemi ülést várnak, még ha csúszik is az ülés. – Az új kormányfő dönti el, hogy vállalja-e a Medgyessy Péter által megadott időpontot, vagy későbbit jelöl ki – jelezte Szabó Vilmos államtitkár. Hozzátette: az előkészítések július óta folynak, így nem elképzelhetetlen, hogy a MÁÉRT ülése a tervezett időpontban legyen. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az ülés hosszas halasztása feszültséget teremtene a magyar közösségeken belül. Takács az ülésen választ vár arra, hogy az eddigi általánosságokon túl mit értenek Budapesten a kettős állampolgárság alatt. Kölcsönös tájékoztatás szükséges az autonómiatörekvésekről, ki kell alakítani az EU-integrációval kapcsolatos közös álláspontot, meghatározni a nemzeti minimumot, és tárgyalni kell a támogatási rendszerek részleteiről is. /Ismét elmarad a MÁÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ A Népszabadság cikke: Nyilas Gergely: Ismét elmarad a MÁÉRT? = Népszabadság, aug. 25./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) aug. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen. Párbeszéd az autonómiáért címet viseli az RMDSZ választási programja – jelentették be az RMDSZ vezetői. Frunda György bejelentette: harmadszorra nem vállalja az államfő-jelöltséget, így egyelőre csak az biztos, hogy az RMDSZ-nek lesz jelöltje a novemberi államelnök-választáson. Az RMDSZ OT ülése után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte, hogy a következő parlamenti ciklusban jó esélyeket lát a kulturális autonómia megvalósítására, amelynek egyes elemei már léteznek, és a romániai közigazgatás decentralizálásával a területi autonómia is létrehozható. Elfogadták az előválasztásokra vonatkozó szabályzatot is. Markó Béla hangsúlyozta: az új szabályzat lehetővé teszi, hogy minden magyar beleszólhasson abba, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget a bukaresti törvényhozásban. Most nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnak a képviselő- és szenátorjelöltekre, hanem a magyarigazolvánnyal rendelkezők is részt vehetnek a belső előválasztásokon. Frunda György szenátor elmondta: nem volt semmilyen politikai üzenete annak, hogy nem vette át személyesen aug. 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Markó Béla elmondta: még nem tudják, hogy mikor tartják meg a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek találkozóját (MÁÉRT), hiszen az ülés a magyarországi kormányválság miatt várhatóan tolódni fog az eredeti időponthoz képest. /B. T.: Magyarigazolvánnyal is lehet szavazni az előválasztásokon. Frunda György harmadszor nem vállalja az államfő-jelöltséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Elmarad a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptember 11-ére tervezett ülése. Szabó Vilmos államtitkár aug. 27-én Budapesten úgy nyilatkozott, Medgyessy Péter megbízásából levélben tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a halasztásról. A Máért ülését a kabinet többször elhalasztotta már, kiváltva ezzel a határon túli vezetők egy része és a magyar parlamenti ellenzék bírálatát. Az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén Markó Béla szövetségi elnök is úgy nyilatkozott: reméli, nem tolódik ismét nagyon el a betervezett találkozó. Szabó Vilmos elmondta azt is: a Máérttal ellentétben a magyarországi és a szomszédos országok parlamentjei magyar képviselőinek szept. 10-ei találkozóját az eredeti menetrend szerint megtartják. /Elmarad a Máért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szabadkán a vajdasági magyarok politikai vezetőivel tárgyalt, s felkereste a magyarellenes kilengések néhány áldozatát. Közölte: a következő hetekben az Európa Tanács, az Európai Parlament és az Egyesült Államok kongresszusa is foglalkozik majd az atrocitások ügyével. A politikus nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy „a nemzetközi nyilvánosság és a nemzetközi diplomácia csak olajat önt a tűzre". Szerinte az emberi jogok ma már nem képezhetik semelyik ország belügyét. Németh bírálta a magyar kormány nemzetpolitikáját, emlékeztetve arra, hogy több mint egy éve halasztódik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása. /Németh Zsolt bírálja a MÁÉRT elhalasztását. A világ figyel a vajdasági atrocitásokra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

A szept. 10-én Budapesten megalakult Kárpát-medencei Képviselők Fóruma /KMKF/, az anyaországi és határon túli magyar parlamenti képviselőkből álló konzultatív testület, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kiegészítő parlamenti dimenziója, ajánlást fogadott el a magyar kormány számára. Az ajánlás szerint az euroatlanti integrációba történő bekapcsolódás új esélyeket kínál a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme szempontjából, amelyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében, a magyar Országgyűlés bizottságaiban, illetve egyéb keretek között szükséges megvalósítani. A magyar-magyar együttműködés egyik legfőbb célja a határon túli magyarlakta régiók kedvezőtlen demográfiai folyamatának megállítása. Szükséges, hogy a határon túli magyar közösségek, nemzetrészek a KMKF következő üléséig dolgozzák ki saját jövőképüket. Az Európai Unióban létező autonómiaformák és a kettős állampolgárság uniós gyakorlatának megismerése céljából szükséges összehasonlító tanulmányok mielőbbi elkészítése. A KMKF a magyar kormány figyelmébe ajánlja a kettős állampolgársággal kapcsolatos határon túli magyar véleményeket. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

A magyar kormány nov. 12-ére összehívta a Magyar Állandó Értekezletet – mondta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Arra a kérdésre, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kap-e meghívást a tanácskozásra, a következőt válaszolta: a kormány ahogy eddig, most sem kíván beleszólni a delegációk összeállításába, az érvényben lévő szabályozás szerint a meghívást a határon túli magyarság szervezeteinek elnökei kapják. /Magyar Állandó Értekezlet november 12-én. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Az RMDSZ azt kéri, hogy az Országgyűlés állapítson meg évente egy bizonyos százalékot a magyar költségvetésből, amit a határon túli magyarok támogatására fordítana – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel találkozott Kolozsváron. Markó arra is kérte a politikust, hogy a magyar kormány fontolja meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla elégedetlenségét fejezte ki, hogy a magyar költségvetésnek mindössze ezredrészét fordítják a határon túli magyarok támogatására. Kiss Péter közölte: a 2005-ös költségvetésből összesen 12,8 milliárd forintot terveznek fordítani a határon túli magyarok támogatására. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán Markó megállapította: az RMDSZ és a magyar kormánypártok véleménye eltér egymástól. A Kárpát-medencei magyarságnak közösen kell kidolgoznia Magyarország 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervét, aminek az a tétje, hogy javítsa a Kárpát-medencei magyarság életkörülményeit – jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az RMDSZ által szervezett Új kihívások az önkormányzatok előtt című képzési sorozatának nov. 4-i rendezvényén mondott előadásában. Kiss Péter kifejtette: ez a terv új helyzetet teremt, ami új nemzetpolitika megalkotását teszi szükségessé. A magyar kormány a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) fog előállni ezzel az új nemzetpolitikával, ami a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre, valamint a magyar–magyar kapcsolatok útjában álló akadályok speciális megoldásokkal való kezelésére épít. Utóbbi azon országok esetében szükséges, amelyek még nem rendelkeznek egyértelmű európai uniós csatlakozási menetrenddel. /Borbély Tamás: Több támogatást kér az RMDSZ Budapesttől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Magyar Alap létrehozását tervezi a magyar kormány. Az elképzelést november közepén, a Magyar Állandó Értekezleten jelentik be. A Magyar Alapot képező összeg a határon túl élő magyarok és az anyaország közötti szellemi és fizikai kapcsolattartás lehetőségeit bővítené, és forrása az adóalapból tehető egyszázalékos felajánlás volna, amelyet a kormány minden évben kiegészítene. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezete, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlésben felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A magyar kormányfő "nemcsak állást foglalt, hanem megpróbálta latba vetni tekintélyét, és (...) visszaélt a parlamenti felszólalási lehetőségével" – mondta Patrubány. /Kettős állampolgárság: Távolságtartást ígér a magyar kormány. Magyar Alap létrehozását tervezi a Gyurcsány-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./