"Románia elfogadja a kedvezménytörvény módosított változatát, ha a módosítás megfelel a román-magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak. Erről Adrian Nastase miniszterelnök biztosította Markó Bélát, az RMDSZ elnökét nov. 19-i megbeszélésük során. Markó Béla tájékoztatta a kormányfőt a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén született döntésekről. Áttekintették az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának a helyzetét. Az RMDSZ elnöke a megoldásra váró kérdések között a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítését említette meg /Közvetít az RMDSZ. Markó-Nastase megbeszélések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő MEH-államtitkár szerint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) legutóbbi ülésén érzékelhető volt, hogy a magyar pártok belpolitikai vitáikat nem akarják átvinni a határon túli területekre. Szabó Vilmos szerint jó esély van arra, hogy a módosított kedvezménytörvényt még ebben az évben a négy parlamenti párt elfogadja. Az államtitkár elmondta: jövőre a különböző tárcáknál 8,3-8,4 milliárd forint van a határon túli magyarok támogatására, ami 10-11 százalékos növekedést jelent az idei esztendőhöz képest. /Magyar-magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./"

"Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon Nem született a kedvezménytörvényre vonatkozó megállapodás Mikulás Dzurinda szlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tárgyalásain - jelentették be a kormányfők nov. 26-i sajtótájékoztatójukon a Parlamentben. Mikulás Dzurinda leszögezte, hogy elviekben ellenzik a kedvezménytörvényt, még ha módosítják is, mivel az szerintük sérti Szlovákia szuveneritását és etnikai alapon diszkriminál. A találkozó másik témája a Magyarországon élő szlovák, illetve a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitásának erősítésére szolgáló egyezmények megvitatása volt. A szlovák kormányfő Medgyessyvel egyetértve fontosnak tartotta - intézményenként és nem egyénenként - a kisebbségi képzés támogatásának növelését. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán négy alapelvet tartottak szem előtt: a javított működőképességet, a másik fél észrevételeit, továbbá azt, hogy a határon túli magyarok számára elfogadható legyen, és az európai uniós normáknak is megfeleljen. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudtak ebben a kérdésben továbblépni, mivel a szlovák fél a kedvezménytörvény megszüntetését akarja, amit a magyar kormány nem tehet meg. A sajtó részéről Dzurindától azt kérdezték, egyeztetett-e a kedvezménytörvényről a román vezetőkkel, amire a szlovák miniszterelnök azt válaszolta, hogy konzultáltak, de nem koordináltak. A tervek szerint Medgyessy miniszterelnök hamarosan összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek központi témája ugyancsak a státustörvény, illetve a jogszabály módosításával kapcsolatban elhangzott szlovák álláspont lesz. /Nincs megállapodás a kedvezménytörvény ügyében. Medgyessy a MÁÉRT összehívását fontolgatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Meglepetésnek nevezte a kedvezménytörvény ügyében elfoglalt szlovák álláspont megmerevedését Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a román-magyar és a szlovák-magyar viszony között van egy alapvető különbség, mégpedig az, hogy nem egészen egy évvel ezelőtt román-magyar megállapodás született a kedvezménytörvényről, Szlovákia esetében viszont nem volt ilyen megállapodás. Markó egy héttel ezelőtt kifejtette, hogy az RMDSZ és a romániai magyarok számára "nem lenne jó, ha a szlovák álláspont Romániába is átszivárogna". Akkor azt hangsúlyozta, hogy megnyugtató választ kapott Adrian Nastase román miniszterelnöktől, amikor a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülése után tájékoztatta őt az ott született döntésekről. /Markó: Megmerevedett szlovák álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) Elnöki Kollégiuma szerint a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZ) nem kiegészítője kíván lenni a világszövetségnek, hanem annak kirekesztője a nemzetszolgálat ürügyén. Az MVSZ közleményben tudatta az MTI-vel a szervezet elnöki kollégiumának legutolsó tanácskozásán született megállapítást. Eszerint a tavaly Stockholmban megalakult NYEOMSZ, a hangoztatottal ellentétben, nem a sajátos nyugat-európai gondok kezelésére, a világszövetség kiegészítésére jött létre, hanem kormányzati kezdeményezésre és támogatással, s kimondottan a Magyarok Világszövetségének megtorpedózására lett létrehozva. A két szervezet viszonya akkor rajzolódott ki világosan, amikor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésére a NYEOMSZ meghívót kapott, míg a világszövetséget, a Máért egyik alapítóját törvénytelenül mellőzték - fogalmazott a közlemény. Az elnöki kollégium ezért felkérte Patrubány Miklós elnököt, levélben kérje Medgyessy Péter miniszterelnöktől a Máért-ülésen történtek kivizsgálását és kérjen garanciát arra, hogy a jövőben hasonló törvénytelen eljárás nem ismétlődik meg. Az MVSZ egy másik közleménye szerint Patrubány Miklós Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőnek a kedvezménytörvényt elutasító magatartásával kapcsolatban úgy látja, "50 év önfeladó magyar külpolitikának a gyümölcse az, hogy a szlovák politika ekként támadhatta meg az eurokonform és a magyar igényeket minimumra állító kedvezménytörvényt". /A Magyarok Világszövetsége a NYEOMSZ-ról és Dzurindáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./"

"Nem fogadott el új szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) dec. 15-én Kassán tartott ülésén, annak ellenére, hogy eredetileg a napirenden szerepelt annak módosítása. A tagszervezetek ugyanis nem kívánták megvitatni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által összeállított tervezetet, mivel azt csupán két nappal a tanácskozás előtt kapták kézhez, s így nem véleményezhették azt szervezeti, illetve régiós szinten. Hosszabb vita után megegyeztek abban: a tervezettel kapcsolatos javaslatokat eljuttatják a minisztériumhoz, s azt az egyeztetést követően egy rendkívüli MIK-ülésen fogadják el. Zilahi László, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője a határon túli magyar oktatás perspektíváiról beszélt. Elmondta: az előző évek 400 millió forintos előirányzataihoz képest jövőre 1,365 milliárd forint jut majd a határon túli magyar oktatás támogatására, s 15 millió forint a határon túli ifjúsági szervezetek segítésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője jelezte: tárcája 2003-ban mintegy 600 millió forintot szán a határon túli magyar kultúra támogatására. A minisztérium felmérést készít a határon túli magyar kultúra intézményrendszeréről, az eddig kiadott támogatások hasznosulásáról, s ezek alapján alakítják át a támogatási rendszert. Az elfogadott zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte a MÁÉRT novemberi ülésén a kedvezménytörvény módosításáról kialakult közös álláspontját, s kérte: minél szorosabban működhessen együtt a MÁÉRT-tal és annak szakbizottságaival. A MIK következő ülését 2003 tavaszán Kárpátalján, Munkácson tartja. /Befejeződött a Magyar Ifjúsági Konferencia kassai ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ "

"Tőkés László püspök dec. 12-én Budapesten felkereste hivatalában Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarságért felelős államtitkárát. A megbeszélésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Tőkés László kifejtette: nem volna helyes, ha a magyar kormány, illetve a - jól működő - közalapítványok, az egyházi és a civil szféra háttérbe szorításával, illetve ezeknek a politikum alá történő rendelésével az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalnák. Válaszában Szabó Vilmos hangoztatta, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem kíván beavatkozni a romániai magyar közéletbe, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a határon túli magyarság egységének megőrzését. Személyi vonatkozásban az államtitkár tisztázta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet RMDSZ-es küldöttségét maga a szervezet állította össze, következésképpen a tiszteletbeli elnök abból való kimaradásához nincs közük. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Tőkés László püspök - akit Budapesten fogadott Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kulturális miniszter is - nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében szólt a magyar fővárosban. /Bizalmat kért Budapesten Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

Valószínűleg februárban tartják meg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok részvételével. A tanácskozásnak két kiemelt témája lesz: a gazdasági együttműködés a szomszédos országok különböző (határ menti) régióival a magyar EU-csatlakozás után és a kettős állampolgárság – nyilatkozta a Népszabadságnak Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára. A MÁÉRT ülésére meghívják mindazokat a pártokat és szervezeteket, amelyek élvezik a szomszédos országokban élő magyar közösségek támogatását. A MÁÉRT várhatóan arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes, magyarok által is lakott szomszédos területek akár közösen pályázhatnak magyarországi régiókkal az uniós pénzekből támogatott fejlesztési projektekre. /Magyar Állandó Értekezlet februárban? Valamennyi szervezetet meghívják. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A magyar kormány minden jel szerint nem fogja meghívni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) a tervek szerint februárban sorra kerülő Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). – A romániai magyarság körében jelenleg egyedüli legitim partnernek az RMDSZ-t tekintjük. Ezért nem tervezzük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőinek meghívását – mondta a Szabadságnak Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára. A magyar–magyar csúcson a parlamenti képviselettel rendelkező pártok mellett azok a határon túli pártok és szervezetek számíthatnak a részvételre, amelyek élvezik a magyar közösségek támogatását. /Tőkésék nem kapnak meghívót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Január 14-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőtestülete. Az ülésről Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Tőkés András, a szövetség Maros-megyei, valamint Tulit Attila a sepsiszéki szervezet vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondták, az ülésen nyílt levelet fogalmaztak meg Medgyessy Péter magyar miniszterelnök részére, melyben kérték, hogy – az RMDSZ-szel együtt – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, illetve az MPSZ képviselői is kapjanak meghívást a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésére. Ugyanakkor felkérték a miniszterelnököt, hogy támogassa a magyar kormányzat az erdélyi magyarság kettős állampolgárság iránt megfogalmazott igényét, illetve autonómia-törekvéseit. A vezetőtestület döntése értelmében január 31-én Székelyudvarhelyen kerül sor az MPSZ első kongresszusára. /Szász Emese: Levél Medgyessynek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ Szász Jenő kifejtette, hogy valamennyi olyan településen részt fognak venni a helyhatósági választásokon, ahol a magyarság a lakosság 15-20 százalékát képezi. Polgármester jelölésre ott kerül sor, ahol 50 százalék fölötti a magyar lakosság. A helyhatósági választásokra a jelöltállításokat áprilisig el fogják dönteni. Az MPSZ arra törekszik, hogy a romániai magyarságnak legyenek parlamenti jelöltjei is. /Bágyi: Udvarhelyen az MPSZ vezetősége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 15./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke január 15-i sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendő az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövője iránti aggodalomtól és felelősségtől indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."– állapította meg az EMNT elnöke. A három szintű autonómia része az RMDSZ-programnak. Tőkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet /Péter I. Zoltán (Bihari Napló): EMNT: 2004 az autonómia éve lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Tőkés László emlékeztetett, egyik nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy: "Csak robbantásokkal lehet egyik napról a másikra autonómiát kivívni!" Markó Béla elnök a szerbiai választások rémképével igyekszik sokkolni az erdélyi magyarságot, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy "az ottani magyarság elsősorban azért veszítette el parlamenti képviseletét, mert nem lépett fel egységesen a választásokon". A valóság az, hogy a szerbiai választások elvesztése a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség hatalombarát politikájának a csődjét jelenti. Tőkés László kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ vezetősége jobban szót ért és inkább hajlandó tárgyalni az utódkommunista román Szociáldemokrata Párttal, mint saját nemzettársaival – az EMNT-vel. Hozzátette: érthetetlen, hogy az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek a pártelnöke, Kovács László miért fogja vissza a párbeszédtől az RMDSZ-t. Tőkés László kérte a magyar kormányt, hogy az RMDSZ-t ne tekintse a romániai magyarság "egyedüli legitim képviselőjének", hanem az EMNT képviseletét is hívja meg a Magyar Állandó Értekezlet rövidesen sorra kerülő tanácskozására. /Az EMNT nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./ Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket január 15-i sajtónyilatkozatában. Erre azt követően került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet. /Papp Annamária: Egyedüli megoldás: az RMDSZ keretében párbeszédet folytatni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Kovács László pártelnök-külügyminiszter január 15-én a Magyar ATV-ben elutasította a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételét a közeljövőben sorra kerülő budapesti MÁÉRT-értekezleten. A Tőkés László püspök vezette ,,erdélyi autonómiásokat” mint legitimációval nem rendelkező csoportosulásnak, RMDSZ-egységmegbontónak mondta. Kovács László figyelmen kívül hagyta azt, hogy az alkotmányban továbbra is szerepel az egységes román nemzetállam fogalma, amelyet – valahányszor valaki autonómiát emleget – a román politikai elit az alkotmányra szavazó magyarok orra alá dörgöl, emelte ki cikkében Sylvester Lajos, aki az SZDSZ-es Bauer Tamást idézte: ,,az RMDSZ pedig, Tőkés Lászlóékkal szemben, eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely, miközben fontos kisebbségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán...” /Sylvester Lajos: Az autonómia szögletes kerekasztala. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az őshonos székelység közképviseleti testületeként jogosan várja el, hogy a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) egyenrangú képviseletet gyakorolhasson – szögezte le a székelység autonómiáját szorgalmazó szervezet abban a határozatában, amelyet a január 17-én Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén fogadott el. A megjelent 178 küldött elfogadta a Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét. A Statútum alapja az a tervezet, amelyet az SZNT elnöke, Csapó József dolgozott ki még 1995-ben, s amelyet most különböző módosító javaslatokkal egészítettek ki A tervezet leszögezi: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi épségét és nemzeti szuverenitását. A küldöttek felhatalmazták az SZNT Állandó Bizottságát, hogy még februárban terjessze a parlament elé a statútum-tervezetet. Erre a feladatra Birtalan Ákos háromszéki parlamenti képviselőt kérték fel, aki elfogadta a megbízást. /Elfogadták Székelyföld Autonómia Statútum-tervezetét. Egyenrangú képviseletet kérnek a MÁÉRT-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Romániában csak olyan jellegű intézményeket lehet elismerni, amelyeket az ország alkotmánya rögzít – jelentette ki január 18-án Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómia-statútum kapcsán válaszolt újságírói kérdésre. – A magyar kormány semmilyen formában nem kívánja az egységbontó törekvéseket támogatni, ezért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) februári ülésére nem tervezi meghívni sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), sem a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), sem pedig az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget – közölte Kovács László külügyminiszter. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke leszögezte: azok a romániai magyar politikusok, akik saját meggyőződésüket követve, vagy egyes magyarországi politikai körök ösztönzésére a magyar–román szembenállást helyezik előtérbe, az elmúlt években semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni. /Az egyetlen partner az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Az RMDSZ elemzése szerint Erdélyben 14–15 százalékra tehető azoknak az aránya, akik magyar állampolgárság birtokában áttelepülnének, írta a Népszabadság. A lap szerint ha a kettős állampolgárság migrációs hatásairól Budapesten készülő tanulmány következtetése is ez lenne, az kínos politikai helyzetet szülne. A kettős állampolgárság hívei ugyanis csak olyan következtetést hajlandók elfogadni, amely szerint az állampolgárság megadása szülőföldjükön tartja a határon túli magyarokat. A vajdasági magyarok úgy nyilatkoztak: ha a tanulmány tömeges áttelepülést jósol, nem a valós tényeken alapul. "Ötvenezer aláírást gyűjtöttünk a kettős állampolgárság támogatására, aminél jobb hatástanulmányt el sem lehet képzelni" – mondta a VMSZ képviselője. A Külügyminisztérium hatástanulmányát a Magyar Állandó Értekezlet februári ülésén hozzák nyilvánosságra. /(b): Kettős állampolgárság: Milyen következménnyel járna? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 20./

Kovács László külügyminiszter úgy látja, méltánytalan lenne, ha a jelentős tagsággal és szavazótáborral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket felmutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugyanolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT). "Ha a magyar kormány a radikális szervezetekre az RMDSZ-szel egyenjogú partnerként tekint, az ő szintjére emeli velük a kapcsolattartást, akkor ezzel mintegy elismeri egységbontó törekvéseiket, és az erdélyi magyarság számára eredményeket nagy valószínűséggel nem hozó tevékenységüket" – hangsúlyozta Kovács László. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, a SZNT és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t – "tagságuk egy része az RMDSZ-nek is tagja" –, és az egész erdélyi magyarságot is. "Az év végi parlamenti választásokon még az is előfordulhat, hogy a több magyar párt és szervezet egymással való versengése miatt egyik sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt" – fűzte hozzá. A külügyminiszter leszögezte: a magyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszonyát az EMNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövetséggel. Kovács László szerint Tőkés László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a magyar kormány foglaljon egyértelműen állást a romániai magyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. "Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján" – jelentette ki a külügyminiszter. /Kovács László: a kormánynak az RMDSZ-szel kell egyeztetnie. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt nemzetpolitikai tagozatának elnöke azt javasolta, hogy Markó Béla "Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről" címmel megjelent írását a Máért következő ülésén vitassák meg. Az MSZP nemzetpolitikai tagozata kezdeményezi, hogy a négy párt parlamenti illetékesei a civil szervezetekkel, tudományos kutatókkal együtt tartsanak szakmai-politikai tanácskozást. Tabajdi közleményében kifejtette, hogy az elemzés fontos a nemzetpolitikai gondolkodás továbbfejlesztésében, elodázhatatlan megreformálásában. "Teljes mértékben egyetértek a cikkben felvetett kérdésekkel és alapvetően a válaszokkal is. Tizenöt évvel a kisebbségpolitikai rendszerváltás után végre szükség lenne – mert már megérett rá az idő – valódi nemzetstratégiára. Olyan nemzetstratégiára, amely érdemben képes kezelni a szülőföldön való méltó megélhetést, az elvándorlás trendjének a megállítását és megfordítását. Magam kétszer is javasoltam az MSZP nevében a Máért ülésein egy konkrét statisztikai adatokon nyugvó nemzetstratégia kidolgozását és megvalósítását korábban Orbán Viktor, tavaly pedig Medgyessy Péter miniszterelnököknek." – áll Tabajdi Csaba felvetésében. /MÁÉRT-napirendre javasolják Markó Béla politikai esszéjét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborítónak és érthetetlennek találja az MSZP elnökének, Kovács Lászlónak a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) kapcsolatban kifejtett álláspontját, miszerint azért nem kap helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) valamint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a testületben, mert a szocialisták nem támogatnak egységbontó törekvéseket. Szerintük az MSZP elnöke és a magyarországi kormány nincs abban a helyzetben, hogy az erdélyi magyarság akaratát felülbírálva jogszerűen döntsön az egység kérdésében. A MÁÉRT a Kárpát-medencei magyarság politikai akaratát megjelenítő testület, s ahogy az anyaországban minden parlamenti párt jelen van benne, úgy természetes, hogy minden érdemi támogatással rendelkező határon túli magyar erő is képviseltesse magát a keretei között. A képviseletet nem lehet kizárólag a parlamenti jelenléthez kötni, annál is inkább, hogy sem a legerősebb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ, sem a délvidéki magyarság nem rendelkezik parlamenti képviselővel. Mindemellett a Jobbik elengedhetetlennek tartja, hogy a MÁÉRT tűzze napirendjére az autonómia kérdését, és alakítson ki erre irányuló Kárpát-medencei szintű nemzetstratégiát. /Nem értik az MSZP álláspontját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Hosszas huzavona után január 27-én megalakult a Kolozs megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács. A Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök javaslatára összegyűlt 22 ifjúsági szervezet képviselői egyöntetűen elfogadták a fórum megalakulását. Arra a kérdésre, szeretnének-e majd a Magyar Ifjúsági Értekezlettel együttműködni, amint ezt az RMDSZ-Miért egyezmény kimondja, több szervezet nemmel válaszolt. Rácz Norbert, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület részéről nyilatkozatot olvasott fel, mely szerint a Magyar Ifjúsági Tanács az RMDSZ országos vezetésével nem ért egyet, ezért függetlenedni kíván tőle, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselettel viszont szeretne együttműködni. Ezt több szervezet is aláírta. /Bálint B. Eszter: Egyeztető ifjúság. Együttműködve függetlenednének az RMDSZ-től. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ irányításával indulnak újra a státusirodák – A HTMH Gajdos Istvánnal, az UMDSZ vezetőjével kötött szerződést. – Bálint-Pataki József elmondta: az UMDSZ jelezte, hogy nagyobb szerepet akar vállalni az irodák működtetésében, s a KMKSZ ezzel a szándékkal nem értett egyet, és közölte, hogy a fent említett szövetséggel a továbbiakban nem kíván együttműködni, a feladatot az UMDSZ kapta meg – A HTMH elnöke furcsának tartja, hogy noha a KMKSZ nem értett egyet a kedvezménytörvény módosításával, mégis ragaszkodik az irodák koordinálási jogához. _ Továbbra is úgy látjuk, hogy a HTMH ezzel a lépésével politikai bosszúhadjáratát folytatja a KMKSZ ellen – jelentette ki Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Megjegyezte: döbbenetes, hogy a státusirodák irányítását egy olyan szervezet vehette át, amelynek egyik képviselője a Magyar Állandó Értekezleten a státusirodák felszámolását kezdeményezte. /Bosszú Kárpátalján? = Magyar Nemzet, jan. 28./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéje jó néhány sajtóorgánumban megjelent, sőt a Máért ülésén való megvitatásra is javasolták. Kincses Előd hozzászólását úgy kezdte, hogy esszének álcázott politikai vitairattal nehéz vitatkozni. Markó a trianoni békediktátumot, külső, nagyhatalmi döntést gyakorlatilag kizárólag belpolitikai okokkal magyarázott. Valójában az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének fő oka a győztes hatalmak politikai vezetőinek bosszúvágya és politikai vaksága volt. A békediktátumokkal sikerült is nekik Európára szabadítaniuk a fasizmust és a kommunizmust, a második világháborúról nem is beszélve. Markó Béla szerint a „határon túli közösségek felelős vezetői (…) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre épülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia”. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Három prominens RMDSZ-es politikus (Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter) a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalommal titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ miniparlamentjében, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003. februári szatmári RMDSZ-kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, a ma is nagy népszerűségnek örvendő tiszteletbeli elnök eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget, szögezte le Kincses Előd. Az autonómia bekerült az RMDSZ programjába, és a parlamenti képviselet 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg elkötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége azonban az autonómiaigényt sohasem kommunikálta a román vezetésnek. Iliescu elnök megállapította, hogy a székelyföldi autonómiatervezet alkotmánysértő. Valójában a tervezetet európai normák szerint fogalmazták meg, 11 működő nyugat-európai autonómiastruktúra ismeretében. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetem. Köztudott, az RMDSZ csúcsvezetősége kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásaira az EMTE-Sapientia alapító rektora, néhai Tonk Sándor professzor végrendeletében utalt. Kincses hangsúlyozta: a tizenegy éve fennálló romániai megosztottságot nemlétezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak elhibázott. Markó szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja össze. Ezt a választást nem tartották meg, ezért a szatmári kongresszus összehívása alapszabály-ellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. /Kincses Előd (A szerző marosvásárhelyi jogász.): Esszé és valóság: a magyar–magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Nem kap meghívót a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülésére a jan. 31-én Székelyudvarhelyen megalakult Magyar Polgári Szövetség – tájékoztatta a Népszabadságot Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos, illetve tartományi parlamenti választáson legitimációt szerzett magyar pártok és szervezetek vehetnek részt a tanácskozáson. –Bálint-Pataki József szerint a február második felére tervezett MÁÉRT-ülés időpontját még nem jelölték ki, és a napirend sem végleges. (A Népszabadság nyomán) /MÁÉRT állampolgárság nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Közös nemzetpolitikáról ma még nem beszélhetünk – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 11-én Budapesten, a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén. A közös nemzetstratégia hiánya vezet oda, hogy ebben a pillanatban pártküzdelmek témájává, félő, áldozatává, martalékává válik a határon túli magyarság kérdése – mondta Markó Béla. "Nem lehet egy kisebbségi létre szorított közösséget úgy átgyúrni (...), hogy az a magyarországi politikai életet mintázza, modellezze" – mondta. /Markó Béla: Nincs közös nemzetpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./ Február 11-én újabb szakértői tanácskozás volt Budapesten a határon túli magyarság helyzetéről. Markó Béla RMDSZ-elnök Nemzetpolitika és az erdélyi magyarság címmel tartott előadást. Véleménye szerint Magyarország európai uniós csatlakozása „egzisztenciális szívóhatást” fog gyakorolni az erdélyi magyarságra, főként a fiatalabb generációra, s ennek is közös nemzetstratégia kialakítására kell sarkallnia. Markó kiemelte, hogy csökken a határon túli magyarok létszáma: az erdélyi magyarság tíz év alatt a népszámlálási adatok szerint 190 ezerrel „fogyott”, több mint 50 ezren települtek át Magyarországra. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója arról szólt, hogy ma Magyarországon nincs központja a magyar kisebbségpolitikának, s ez a hiány a határon túl is érezhető. A történész közlése szerint Magyarország nem talál rá a térségbeli stratégiai partnerekre, s a kisebbségpolitika alapelemeit illetően a magyar kormányzat, pártpolitika „csapong, rögtönöz”. A feladatokat sorolva fontosnak nevezte a kisebbségi jogok rendszerbe állítását, a közösségépítést, a magyar–magyar kapcsolatrendszer újragondolását. Szarka szerint a Magyar Állandó Értekezlet „vegetál”. Tamás Pál szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában kialakult a többpártrendszer, de a romániai magyarság számára megmaradt az egypártrendszer. Markó Béla a felvetésekre reagálva elmondta: Magyarország számára rövid távon célszerű lehet, hogy a határon túli magyar közösségek áttelepülését támogassa, hosszú távon azonban a magyar kultúra és szellemiség számára sajátos értékeket „termelő” közösségek megtartása az érdeke. Az RMDSZ-elnök véleménye szerint e közösségek jelenleg csak úgy tudnak hatékonyan fellépni, ha egységes véleményt alakítanak ki. /S. M. L.: Markó Béla: nincs közös nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Az erdélyi magyarság autonómiájának megvalósítását célul kitűző EMNT Állandó Bizottsága (ÁB) február 14-én tartott ülést Kolozsváron. – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nem vesz részt az idei romániai választásokon, de támogatja mindazokat a politikai erőket, amelyek felvállalják a közösség autonómiaigényének képviseletét – jelentették be a szervezet vezetői. A testület üdvözölte a magyar többségű régiókban kialakult politikai pluralizmust. Az ÁB reméli, hogy a pluralizálódás folyamata megerősíti az erdélyi magyarság érdekképviseletét a helyhatósági intézményekben. Tőkés László, az EMNT elnöke elmondta, hogy kizárólag erkölcsi támogatást terveznek nyújtani a feltételeknek eleget tevő jelölteknek. Közölte: a Fideszhez hasonlóan az MDF is válaszolt a megkeresésükre, folyamatban van egy találkozó megszervezése ez utóbbi ellenzéki párt, valamint az EMNT és az ennek részeként működő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői között. Tőkés László bírálta a Magyarországon kormányon lévő Magyar Szocialista Pártot amiatt, hogy Erdélyből csak az RMDSZ képviselőit hívták meg a magyar–magyar csúcstalálkozóra. Úgy vélte, hogy a Máért esetében megmutatkozó kizárólagosság nemzetköziesedett, mivel Kovács László külügyminiszter Edmund Stoiber német miniszterelnöknél lobbizott az RMDSZ kizárólagos támogatása érdekében. Az Európai Néppártot is úgy manipulálták, hogy a Fidesszel szemben támogassa az RMDSZ-t – tette hozzá Tőkés. Az Európai Néppárt (EPP) február elején Brüsszelben megtartott kongresszusán az európai keresztény-demokrata pártokat tömörítő szervezet támogatásáról biztosította a választásokra készülő RMDSZ-t. /B. T.: Támogatja a politikai pluralizmust az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tiltakoznak a MÁÉRT-meghívás elmaradása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Politikatörténeti Alapítvány szervezte február 11-i budapesti tanácskozásnak a nemzetpolitika, a magyar–magyar egyetértés volt a témája, vitaindítója pedig Markó Béla. A tanácskozáson Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója leszögezte: a világ etnopolitikai szakirodalma eldöntötte azt a kérdést, hogy a nemzet, mint fogalom megújíthatatlan, az etnikai alapú nemzet tulajdonképp már múlt idő. „Mi ezt egészen másképp éljük meg – tette hozzá –, ennek lehet oka az, hogy mindig késésben vagyunk, lehet az, hogy mást tudunk, más a valóságunk. Lehet az is, hogy valami másban hiszünk, mint amit a szakirodalom állít. Ezzel együtt az, hogy nincs nemzetpolitika, úgy is megközelíthető, hogy nincs szubjektuma." Megállapítása szerint az elmúlt tizenöt év kevés volt ahhoz, hogy Magyarországon érvényes definíció szülessen arról: ha mind a magyarországi magyarok, mind a határon túli magyar közösségek magukat a magyar nemzethez tartozóknak vallják, akkor ezek a különböző állampolgárságú közösségek együttesen milyen viszonyrendszert képeznek. Szarka László szerint a szomszéd államokkal való egyeztetések gyakorlatilag nem járnak eredménnyel. A közös feladatokról szólva Szarka László tucatnyit sorolt fel, megjegyezve, nem kezdené a nemzetstratégiával, mert „nem látja értelmét egy ilyen papír létrehozásának". Feladatként jelölte meg többek között a kisebbségi jogok rendszerbe állítását, az egyéni jogok szintjének továbbvitelét a közösségi jogok felé. Másik feladatként a közösségépítést, melynek kapcsán megjegyezte, ha valóban közösségnek tekintjük a határon túli magyarokat, akkor partnerszámba kell venni őket, például ne kuratóriumokra bízni a támogatásokat, hanem rájuk. Szarka szükségesnek tartja a magyar–magyar kapcsolatrendszer intézményének újragondolását, mert megítélése szerint „a MÁÉRT vegetál, és gyakorlatilag, ha holnap feloszlatnák, senki nem sírna utána". Hozzátette, a Magyar Állandó Értekezletre szükség van, de nem ebben a formában /Guther M. Ilona: Kisebbségkutató a nemzetpolitikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Markó Béla vitairata önmagában több előremutató javaslatot tartalmaz. Valóban szükség van magyar nemzetstratégiára, nemzetpolitikai minimálkonszenzusra. Markó Béla levelének reális helyét a szerző által vezetett RMDSZ utóbbi tíz évének politikai kontextusába kell helyezni, mutatott rá Borbély Zsolt Attila. Markó elvállalta 1993. január 15-én, Brassóban, hogy vezetése alatt az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezete minden olyan lépést meg fog tenni az autonómia eléréséért, amely nem ütközik a román etnokratikus államjogi keretbe. Az RMDSZ átépíti önmagát nemzeti önkormányzattá, megfogalmazza az autonómiastatútumokat. Ehhez képest a demokratizálódás elakadt, a belső választás és az önmegszámlálás (nemzeti kataszter felállítása) elmaradt, a szervezet pedig 1995-től kezdve egyre pártszerűbben működik. Az RMDSZ hivatalos kommunikációja átállt a versenypártok stílusára. Borbély Zsolt Attila rámutatott: a Kárpát-medencei magyarságnak van nemzetstratégiája: az autonómia a Horn-kormány idején, 1996-ban került bele az első összmagyar értekezlet, az úgynevezett magyar-magyar csúcs záródokumentumába. Szerinte külön "fehér könyvet" lehetne összeállítani az MSZP és az SZDSZ másfél évtizedes olyan lépéseiről, melyek a magyar érdeket súlyosan sértették. A minap Eörsi Mátyás meghazudtolta Németh Zsoltot, azt állítva, hogy nem a román hatóságokat kell elítélni a Székely Nemzeti Tanács aktivistáinak zaklatása miatt, hisz ez utóbbiak "provokálták" a román felet, veszélyeztetve az RMDSZ politikájának sikerét. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának történelmi jelentőségét az adja, hogy ma Iliescuéktól Kovács Lászlóig mindenki az autonómiáról beszél, így vagy úgy. Elengedhetetlen, hogy a Máért is közös nyilatkozatban kiálljon az autonómia mellett. /Borbély Zsolt Attila: A nemzetpolitikai valóság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 17./

Február 17-én Budapesten, a parlament külügyi bizottságának ülésén a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány vezetője számolt be szervezetük tevékenységéről. A kettős állampolgárság ügyében előrelépés történt, ezzel kapcsolatban készülnek a hatástanulmányok, a közeljövőben tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – mondta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Kiemelte: a kormányzati munka, a magyar–magyar kapcsolattartás és az oktatási támogatások területén sikeresnek nevezhető a hivatal 2003. évi munkája. Problémát jelent a határon túli magyarság népességcsökkenése. Horvátországban tíz év alatt 25 százalékkal, Szlovéniában 27 százalékkal csökkent a magyarok száma. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke arra kérte a bizottság tagjait, hogy "pártra való tekintet nélkül támogassák az Illyés Közalapítvány megőrzésére irányuló szándékot". Az elnök kifejtette: még nincsenek pontos információi arról, hogy a "restrikciós politika" milyen mértékben érinti az alapítványt. Hozzáfűzte: a "Draskovics-csomaggal" kapcsolatban hallott már 30, 20 és 5 százalékos forráselvonásról is. Pomogáts Béla megjegyezte, hogy a közalapítvány költségvetése 2001-től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó összköltségvetést is. "A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magyarok támogatására, ami nem hatékony jele a szolidaritásnak" – fogalmazott Pomogáts Béla. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kiemelte: a határon túli magyarság részéről bizalomcsökkenés tapasztalható a kormánnyal szemben. Szerinte ez azért következett be, mert a "diplomácia agyonhallgatja az autonómia ügyét". A Magyar Nemzet napilapra hivatkozva Németh Zsolt azt mondta: a "Draskovics-csomag" összevonja a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, megszüntet határon túli magyarok segítésével foglalkozó alapítványokat, illetve összevonja az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Alapítványt, valamint csökkenti az oktatási-nevelési támogatásokat is. Németh Zsolt úgy vélte: a kormány "nemzetpolitikájának hiányáról lassan lehull a lepel", és pártpolitikai játszmák színhelyévé válik a határon túli magyarság helyzete. Bálint-Pataki József erre reagálva elmondta: a megvonás minden bizonnyal nem érinti a határon túli magyar támogatásokat. "Szándékaink szerint azokat a programokat, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, nem fogja érinteni a költségvetés kiadásainak csökkentése, de ez természetesen a kormány döntésén múlik" – fogalmazott a HTMH elnöke. /Vita a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Bálint-Pataki József elmondta: a külügyi bizottság nyilatkozatban foglalt állást a határon túlra szánt támogatások csökkentése ellen. Bálint-Pataki József szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a HTMH összevonása mindössze egy ötlet volt, ami a Pénzügyminisztérium zöld számára érkezett. Hárs Gábor, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke hangsúlyozta: a kormány nem hallgatja agyon az autonómiát, ugyanakkor mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen helyzetben és milyen autonómiáról lehet szó. „Az autonómia kérdésének felvetése a romániai választások előtt többet árt, mint használ” – szögezte le Hárs Gábor. Bálint-Pataki József elmondta, a bizottsági meghallgatáson kiemelten tárgyaltak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE), valamint az oktatási-nevelési támogatások kérdéséről. A bizottság tagjai egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt bevezetendő megszorító intézkedések miatt ne csökkenjenek a határon túliak támogatására, így az egyetem fenntartására szánt összegek sem. „A külügyi bizottság tagjai felhatalmazták a testület fideszes elnökét, Németh Zsoltot, és Hárs Gábort, az MSZP által delegált alelnököt, hogy fogalmazzanak meg egy, a kormányhoz küldendő beadványt ennek érdekében. A bizottságban teljes egyetértés alakult ki azzal kapcsolatosan is, hogy a határon túli magyarság kérdése ne váljék pártpolitikai eszközzé” – mondta el Bálint-Pataki József. /Balogh Levente: Megtartanák a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Medgyessy Péter miniszterelnök több kezdeményezéssel hozakodott elő, hol közös európai parlamenti listát javasol, ahol a kormányon levő pártok és az ellenzékiek fele-fele arányban képviseltetnék magukat, máskor az országgyűlési képviselők számának csökkentését és a közvetlen államfőválasztást kívánja népszavazás útján eldöntetni, méghozzá az európai parlamenti választással egybekötve, azaz június 13-án. Hírmagyarázók a miniszterelnök amerikai tanácsadóit tekintik kezdeményezések sugalmazóinak, populista kérdésfelvetéssel próbálják elterelni a közvélemény figyelmét a kormányzati kudarcokról. Magyarországon a közszolgálati tévé (m2) márc. 7-i, vasárnapi műsoráról levették a Velünk élő Trianon filmet, a Külügyminisztérium szó nélkül hagyta Bayer Zsolt romániai beutazásának megtagadását, késik a MÁÉRT összehívása, elkezdődött a takarékoskodás a határon kívüli magyarsággal. Kezdünk megint mostohagyermekei lenni az anyaországnak, állapította meg Borbély László újságíró. /Borbély László: Népszavazások. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./