"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Máért előtt. A kedvezménytörvény módosítását úgy kell elvégezni, hogy a lényegét ne érintse. A népesség csökkenése általános magyar jelenség a Kárpát-medencében, amelyet közösen kell elemezni, hangsúlyozta. Markó a kivándorlás gondját nevezte a legfájdalmasabb és legsürgetőbb problémának. Nem lehet tilalmakkal Magyarország szívóhatását sem megszüntetni. /Gózon István: Mi lesz a Kárpát-medencei magyarság fogyatkozásával? Markó Béla nyilatkozata a MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ "

"Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ "

"Az RMDSZ alapszabályzata szerint a tiszteletbeli elnök hatáskörébe tartozik a jog az RMDSZ magas szintű képviseletéhez. Ezt a jogomat, az RMDSZ belső és demokratikus rendjét megszegve, az utóbbi időben fokozatosan megnyirbálták, s ennek egyik állomását jelenti az is, hogy nem kaptam meghívást a MÁÉRT-ra, jóllehet a magyar-magyar csúcstalálkozók egyik kezdeményezője vagyok, és annak létrehozásában is fő szerepet vállaltam - jelentette ki Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. - Valójában politikai harc folyik. Eddig csak Bukarest ejtett engem, jegyezte meg a püspök, most pedig Budapest kívánságának is eleget téve, a magyar-magyar politikai közéletből is kizárnak. A püspök leszögezte: a kommunista típusú visszarendeződés, az általános balra tolódás következményeiről van szó. /Papp Annamária: Megnyirbálták a tiszteletbeli elnök jogait? Exkluzív interjú Tőkés Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ "

"Júl. 17-én tartotta a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) ülését Budapesten. Medgyessy Péter kormányfő beszédében hangsúlyozta, a kedvezménytörvényre vonatkoztatva, hogy a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. - Örülnénk, ha jobban megismernének bennünket azok, akik sandán, néha gyanakvóan néznek ránk - tette hozzá a miniszterelnök. Kabinetje céljai között említette a hagyományok, a nyelv ápolását, a nemzeti identitás megőrzését, növelését az európai integráció keretei között, továbbá: azonos jogokkal csatlakozni az Európai Unióhoz. A lényeges elemek között említette a kormányfő a szülőföldön boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében. A MÁÉRT-ot levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök, fontosnak nevezte "a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje" intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok "szomorú, de nem eleve elrendeltetett" létszámfogyásának megállítását. A határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány - jelentette ki Kovács László a MÁÉRT ülésén. A támogatások elosztását az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül kell végezni. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Kovács szerint bonyolult jogi helyzetet teremtett a Orbán-Nastase-megállapodás. Kovács László jelezte: a helyzet tisztázására megkezdték a szomszédos országok kormányaival való konzultációt. A külügyminiszter jelezte: a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére Közép-európai Híd elnevezéssel alapítványt hoznának létre. Bővítenék a vállalkozás-fejlesztési irodák hálózatát, és az elképzelések között egy olyan kedvezmény bevezetése is szerepel, amely a magyar vállalkozókat a szomszédos országokban történő befektetésekre ösztönözné. A hazájukban tanuló magyar anyanyelvű középiskolások, egyetemisták támogatására egy Ady Endréről elnevezett ösztöndíjrendszert hozna létre a kormány, a szórványmagyarság anyanyelvi képzésére pedig szórványkollégiumokat létesítenének. A MÁÉRT következő ülésén tárgyalnak a kedvezménytörvény módosításának az alapelveket nem érintő javaslatáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint eredményesnek és rendkívül fontosnak nevezhető a tanácskozás, hiszen sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Kiemelte: egyetértés van abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a Kárpát-medencei magyarság jó helyzetben van, hiszen dinamikusan fejlődő anyaországgal rendelkezik és jó pozíciót értek el hazájukban a határon túli magyar szervezetek is. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arról beszélt, megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a magyar-magyar és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval párhuzamosan, összhangban valósul meg. /Eddigi legbékésebb MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ "

"Az ötödik MÁÉRT résztvevői zárónyilatkozatot adtak ki. Üdvözölték a magyar-magyar kapcsolatok konkrét együttműködésben kifejezésre jutott folyamatát, amelyből kiemelkedett az 1996. júliusi konferencia, majd az 1999. februári alakuló üléssel intézményesült és azóta már négy alkalommal (1999 novemberében, 2000 decemberében és 2001 októberében) ülésező Magyar Állandó Értekezlet. Megerősítették elkötelezettségüket az nemzeti sorskérdések mentén, mint a magyarság lélekszámának és életkörülményeinek alakulása. A MÁÉRT támogatja a magyar kormányt abban, hogy a környező országok kormányaival folytatandó párbeszéd útján is segítse elő a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény céljainak megvalósulását. A kedvezménytörvény módosítása a MÁÉRT intézményei keretében történjen meg, a következő ezt a kérdést tűzze napirendjére. A MÁÉRT támogatja a kormány azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében, beleértve a támogatórendszerek működtetését is. A MÁÉRT kedvezően fogadta a budapesti Magyar Nemzet Házának létrehozására vonatkozó kormányzati kezdeményezést. /Az ötödik MÁÉRT zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a Magyar Állandó Értekezlet egyik indítványozóját nem hívták meg a MÉRT ülésére, Budapestre. A helyzet a jelenlegi magyar-magyar politikai állapotok ismeretében nem meglepő. A sokak által bírált Tőkés László kitűnő viszonyt ápolt a volt polgári magyar kormánnyal és Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ez a kapcsolat nagyban elősegítette a magyar egyházak, oktatási intézmények anyaországi pénzekből való támogatását, az erdélyi magyarok gondjainak meghallgatását. Most olyan kormány vette át Magyarország irányítását, amelyik kész a kedvezménytörvény módosítására, amelyik nem igazán tartja fontosnak foglalkozni a külhoni magyarsággal, a püspök kegyvesztetté vált. Nem hívták meg Medgyessy erdélyi látogatására sem. Az egészet burkoltan csinálták, hiszen a szervezők úgymond nem személynek, hanem szervezeteknek küldtek meghívókat. A magyar miniszterelnök pedig kijelentette, hogy nagyra értékeli ugyan Tőkés szerepét, de vannak dolgok, amiben nem értenek egyet, s nem rajta, hanem az RMDSZ-en múlott, hogy Erdélyből ki vesz részt a tanácskozáson. Tőkésnek ott lett volna a helye a MÁÉRT ülésén, hangsúlyozta a cikkíró, Timár Alpár László. Szükséges, hogy legyen jelen minden politikai pólus. /Timár Alpár László: A hét embere: Tőkés László. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./"

"Exkluzív interjút készített lap Markó Béla szövetségi elnökkel a MÁÉRT üléséről. Markó kedvezőnek tartotta, hogy az ülésen Medgyessy miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter kezdeményezően léptek fel a határon túli magyarság támogatását illetően. "A Magyar Nemzet Házára vonatkozó javaslat jelképes üzenete is az új magyar miniszterelnöknek, minden egyes magyarhoz olyan értelemben, hogy kormánya a magyar nemzet együttlétét, egységét a továbbiakban is kiemelten fontosnak tartja. Van egy másik, de már inkább gyakorlatias javaslat az Ady Endre ösztöndíjra. Köztudott, hogy eddig elsősorban egyetemi hallgatók juthattak ösztöndíjhoz a magyarországi támogatásból, ettől arrafelé középiskolások számára is megszületik e lehetőség. Ezt üdvösnek tartom." - így lelkendezett Markó. Markó szorgalmazta a határon túli magyar írók, művészek, továbbá a határon túli magyar sajtó támogatását. Tőkés László püspököt, a MÁÉRT alapító tagját nem hívták meg. Markó megmagyarázta: a MÁÉRT-ot nem személyek, hanem szervezetek, pártok hozták létre, a testület sem személyekből, hanem a szervezetek, pártok képviselőiből áll össze. "Ami pedig a püspök urat illeti, az értekezleten személye nem volt téma, még csak érintőlegesen sem utalt rá senki." Gyarmath János főszerkesztő megemlítette: Tőkés László kifogásolta, hogy az RMDSZ erőteljesen balra tolódott és most a posztkommunista román kormánypárt szövetségese. Markó cáfolta ezt és kikelt a püspök ellen. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"A magyarok kibékültek a magyarokkal címmel számolt be a Magyar Állandó Értekezlet budapesti üléséről júl. 19-én az Evenimentul Zilei című román újság. A napilap szerint az értekezlet a hajdani pártgyűléseket idézte: békésen, a teljes konszenzus jegyében zajlott. A román lap kitért arra, hogy Tőkés László református püspök nem volt jelen, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke áldozatnak érzi magát mellőztetése miatt. "Eddig csak Bukarest szigetelt el, most ez a folyamat kiszélesedett és Budapest óhajának megfelelően a magyar-magyar politikai életből is eltávolítottak" - idézte az újság a püspök nyilatkozatát. A Curierul National azt emelte ki tudósításában, hogy az új magyar kormány szülőföldjükön akarja tartani a szomszédos államokban élő magyarokat. /A magyarok kibékültek a magyarokkal. A MÁÉRT a hajdani pártgyűléseket idézte. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ "

"Föltétlenül el kell gondolkozni azon, hogy egy esetleges közelibb vagy távolabbi, RMDSZ-en belüli szakadást mivel lehetne ellensúlyozni, vetett fel Gajdos Balogh Attila cikkében. Az egyeduralomra törő négy-öt tagú csoport (belső) diktatúrája már nem csupán az ál Szövetségi Képviselők Tanácsán, hanem még az Operatív Tanácson is felülkerekedett. Önkényesen kihagyták a MÁÉRT értekezletének erdélyi küldöttei közül Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, a szövetség tiszteletbeli elnökét. A belső diktatúrának, útját kell állni. Az RMDSZ-vezetésnek a kedvező bel- és külpolitikai helyzetek idején határozottan és "kis lépések" nélkül kell(ene) föllépnie a külföld bevonásával, a kedvező kisebbségi légkör megteremtéséhez. Ki tud a szellemi-lelki terrortámadásokról, Funarról a távol Strasbourgban? Mondjuk az RMDSZ-vezetők jóvoltából. Kolozsváron csupán a szakértő egyetemi tanár, Veress Valér említette a kisebbségi lét szerepét a nagymérvű fogyatkozásban. Az önálló állami magyar egyetemet is elpuskázták. /Gajdos Balogh Attila: Szakítópróba és a kisebbségi lét minősége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ "

"Fodor Sándort megdöbbentette a MÁÉRT-en az RMDSZ-küldöttség személyi összetétele. Az RMDSZ küldöttségéből (ezúttal először) kimaradt az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - Tőkés László püspök. Fodor hozzátette: nem tartozik a püspök politikai hívei közé, sőt éppen a Szabadság hasábjain rendreutasítást is kapott tőle. Azonban Tőkés László a romániai diktatúra bukásának az elindítója. "Olyan, vezetésre termett ember, akinek véleményével adott esetben lehet, sőt kell is vitatkoznunk, de akit nemlétezővé politikai ellenfelei se tehetnek. Kiváltképpen az RMDSZ nem ignorálhatja Őt, amelynek - tudtommal - mindmáig tiszteletbeli elnöke." Ez annak a jele, hogy "az RMDSZ operatív vezetősége nem tűri a "másként " gondolkodást". Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben Nagyváradon tett látogatásakor nem mindkét történelmi egyház püspökét kereste fel Medgyessy miniszterelnök. "Tőkés László püspök úr akkor is a romániai magyarság egyik vezető személyisége marad, ha (olykor) vitatkozunk is vele." "Az RMDSZ-küldöttség egyik meghatározó egyéniségének a kizárásával történő összeállítása viszont - aggasztó jele egy olyanféle újrarendeződésnek, amelyből nem kértünk, és ezután se kívánunk részesülni." /Fodor Sándor: Aggasztó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"Polgári értékek - értékelvű politika címmel zajlott a délelőtti előadás a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem negyedik napján. Schöpflin György politológus, londoni egyetemi tanár a hagyományos polgári értékek közül az önkorlátozást és a másság tiszteletét emelte ki. Dinu Zamfirescu, a Nemzeti Liberális Párt politikusa, a Horia Rusu Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Romániában a civil társadalom ellentétbe került a politikai társadalommal. "Az RMDSZ válságon megy át" - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondva, hogy ennek lényege a következő: egy ambiciózus, gazdag jövőképet kínáló program megteremti ugyan a feltételét az értékorientált politizálásnak, de az elmúlt években többségbe kerültek a pozícióorientált politikusok, s ez vezetett a mostani kritikus helyzethez. Mára az RMDSZ olyan folyamatokban lett partner a kormánypárttal kötött egyezség révén, amelyek veszélyeztetik az egész romániai demokratikus rendszert. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs egy komoly párt sem ma, amely a 89-es forradalom értékeit képviselné. Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz Országos Választmányának elnöke inkább a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről beszélt. Toró T. Tibor jelezte: a jelenlegi magyar kormányt, illetve az RMDSZ vezetőségét kellene megkérdezni arról, hogy a Reform Tömörülés miért nem volt jelen a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén, és sérelmezte, hogy Tőkés László püspök, a Szövetség tiszteletbeli elnöke sem lehetett ott. A pozícióorientált politika következményének nevezte azt, hogy Tőkés helyét egy olyan politikus - a szenátusi frakcióvezető - vehette át a küldöttségben, aki magában a státustörvényben sem hisz, és ki is jelentette, hogy magyar igazolványra sincs szüksége. /Polgári értékek - értékelvű politika. "Válsághelyzetben van az RMDSZ". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ "

"Kövér Lászlót, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnökét a tusványosi nyári szabadegyetem szünetében nyilatkozott. Az MSZP a legutóbbi MÁÉRT ülésén felrúgta a korábban konszenzusos alapelvet, miszerint az értekezletre a választásokon szerzett legitimációval rendelkező határon túli szervezetek kapnak meghívást. Ehelyett olyan szervezeteket is meghívtak a Vajdaságból és Kárpátaljáról, amelyek tulajdonképpen nem is léteznek már. Kövér szerint ezeknek a meghívásoknak az a szerepük, hogy megosszák az adott kisebbségi társadalmat, illetve, hogy az MSZP különböző ágenseket találjon a határon túli magyar közösségekben. Az egyik, a határon túli magyarok ügyeinek képviseletével megbízott MSZP-politikus nemrég kijelentette, miszerint Romániában a történelmi magyar egyházak tulajdonának visszajuttatását túldimenzionált politikai kérdésnek tartja mintegy bátorítva ezzel azokat a román politikusokat, akik eddig is élen jártak az általuk elfogadott restitúciós törvény szabotálásában. A politikus úgy értékelte: az MSZP rövid távon még nagyon sok keserűséget okozhat nem csak az anyaországi, hanem a határon túliaknak is. /Székely Kriszta: Kövér: Sok keserűséget okozhat még az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ A Kövér által említett MSZP-politikus Bársony András. "

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népújság főszerkesztője, Makkai János. Markó leszögezte: "azok, akik az RMDSZ mostani politikáját valamiért ellenzik, azok kínlódnak. Azzal kísérleteznek, hogy ezt az ellenkezésüket valamiféle elméleti skatulyákba gyömöszöljék." Markó most sem tudja, miért is állnak szemben az RMDSZ mostani vezetésével. Az RMDSZ nincs válságban, hanem nagyon jó pozíciója van a romániai belpolitikai életben. Nem árt, ha bírálják az RMDSZ-t, mondta nagylelkűen. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment Tusnádra, el a szabadegyetemre, Markó válasza: írásos meghívót kapott, de arról semmit, hogy miről, kikkel vitáznak. Markó úgy látta, hogy a tusnádi rendezvény teljesen egyoldalúra sikeredett. A főszerkesztő "pártatlanul" megállapította, a tusnádi szabadegyetem kísértetiesen hasonlítani kezdett a Fidesz-fazonra. Markó: "Én ezt majmolásnak tartom. Az elmúlt négy évben sem voltam hajlandó átvenni sem a Fidesz- retorikát..." "...ugyanúgy nem fogom elfogadni a Magyar Szocialista Párttól, az SZDSZ-től, ha lesz egy sajátos retorikájuk, fogalomhasználatuk." A főszerkesztő idézte az egyik írót, aki a minap lezajlott MÁÉRT- értekezletből mindössze annyit vett észre, hogy Tőkés László nem volt ott. Markó válasza: "Azt gondolom, a Magyar Állandó Értekezleten a napi politikában dolgozó kollégáknak kell részt venni, és nem azoknak, akik már minden pillanatban kívül látszanak lenni akkor is, ha az RMDSZ-en belül vannak." "... amikor korábban Tőkés László részt vett az értekezleteken, bár az asztalon előtte is az állt a kartonlapon, hogy RMDSZ, minden alkalommal csúnyán ostorozta, leszidta az RMDSZ-t." Markó bátran kiállt Medgyessy mellett: "A magyar miniszterelnök megszólalása gyakorlatiasságáért figyelemre méltó. Nem szédült bele a nagyon tetszetős szimbolikus szférába, a státustörvényről annyit mondott, amennyit a mai helyzetben kellett. Ez azért biztató." Tőkés László önrevíziót sürget. Markó szerint ez "a püspök úrra is érvényes. Én még nem hallottam olyan megszólalását, amely arról szól, hogy hát Temesvártól Nagyváradig és Nagyváradtól Budapestig, ezen az úton, mit tett jól és mit rosszul. Nem hallottam olyan megszólalását, hogy ő vajon tévedett-e az elmúlt tizenkét esztendőben akkor, amikor embereket meg akart semmisíteni akár "Neptun" kapcsán, akár más viták kapcsán, s ebben a fizikai megsemmisítésen kívül minden mást el lehetett képzelni. Ő sűrűn beszél arról, hogy félre akarják állítani, de arról nem, hogy ő maga hány embert akart félreállítani." Markó szerint az "autonómia és annak különböző formái közös célt jelentenek mindnyájunk számára. Más kérdés, hogy ki milyen konkrét formában látta ezt megvalósíthatónak." /Makkai János: Nem sürgős alkotmányt módosítani. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./"

"A román-magyar kisebbségi vegyes bizottság júl. 30-i bukaresti ülésén megegyezés született arról, hogy augusztus végén szakértői tanácskozás lesz, majd az ősz folyamán tartják meg a kisebbségi vegyes bizottság teljes ülését. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette román kollégájának: a magyar félnek szándékában áll a törvény megváltoztatása. Ebben a magyar kormányt támogatja a Magyar Állandó Értekezlet, illetve a kérdésről konzultációkat folytat minden érintett ország kormányával. A találkozón részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mind a két fél egyetértett abban, hogy amíg nem találják a közös megoldást, addig az egyetértési nyilatkozat érvényben van. Szabó Vilmos átadta Cristian Diaconescu külügyi államtitkárnak azt a levelet, amelyet Medgyessy Péter küldött Adrian Nastasénak. A magyar kormányfő ebben a levélben választ adott a kolozsvári találkozón felvetett román javaslatokra, és arról tájékoztatta a román miniszterelnököt, hogy készülnek a magyar javaslatok a román-magyar partneri együttműködés kialakításáról Kolozsváron átadott román emlékeztetőre. A magyar fél átadott az együttműködés egyéb kérdéseire vonatkozó válaszjegyzékeket is. Ezek egyebek között a Gozsdu-alapítvány kérdéséről, illetve a munkavállalással kapcsolatos dolgok kezeléséről szólnak. A román külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a találkozón a román fél "a Velencei Bizottság és a Jürgens-jelentés értékelése alapján megfogalmazott európai normáknak megfelelően, a román-magyar kétoldalú párbeszéd keretébe ágyazottan" közelítette meg a kedvezménytörvény módosításának kérdéseit. /Magyarország módosítaná a státustörvényt. Érvényben van a Nastase-Orbán egyetértési nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ Konkrét eredmények nélkül zárult a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának elnökei közötti találkozó. A román fél képviselője, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár nem nyilatkozott a sajtónak. A találkozó után Szabó Vilmos magyar társelnök, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy a megbeszélés kötetlen napirenddel zajlott. "Egészen pontosan abban állapodtunk meg, hogy augusztus végén a kisebbségi vegyes bizottság ülését előkészítő szakértői találkozóra kerül sor" - fogalmazott az államtitkár. Szabó Vilmos nagyon jó hangulatú, őszinte és eredményes megbeszélésnek nevezte a találkozót. "Nem volt szándékunkban, hogy konkrét kérdésekben most dűlőre jussunk" - mondta Szabó Vilmos. /Szőcs Levente: Tartalmatlan román-magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./"

"Aug. 22-én Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a kedvezménytörvénnyel az előző kormányzatnak sikerült jogi kapcsolatot teremtenie a határon túli magyarok és az anyaország között, ezért az több mint kedvezménytörvény. Szavai szerint fontos, hogy az iskoláztatási és nevelési támogatást továbbra is a határon túl élő, a törvény szerint legalább kétgyermekes magyar nemzetiségű családok közvetlenül kapják meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint a Magyar Állandó Értekezleten tapasztalható volt, hogy a Medgyessy-kormány még nem tudott szakítani azzal a "folklorisztikus nemzetpolitikai felfogással", amely a rendszerváltás előtt volt jellemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy ami a határon túli magyarsággal történik, az Magyarország jövőjét is közvetlenül befolyásolja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: az ottani magyarság sorsfordító ponton van, amikor eldőlhet, hogy teljesen asszimilálódik-e, vagy megmaradhat szülőföldjén életképes nemzeti kisebbségnek. Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség életképes legyen, legalább 150-200 ezer főt kell számlálnia. Toró T. Tibor, az RMDSZ országos elnökségének tagja elmondta: az erdélyi magyarok 14 százaléka, 270 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt, a kormányváltással azonban ez a folyamat megtört. /Végre kell hajtani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A Partiumi Magyar Napok keretén belül "Életminőség, jövőkép, megmaradás" címmel konferenciát rendeztek Szatmárnémetiben. A konferenciát Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke nyitotta meg. Az előadók között volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Bura László, Kereskényi Sándor szenátor . Dr. Szakály Sándor történész a Duna Televíziót mutatta be. - Ha a magyarság örök értékeit megőrizzük, az európaiságot, a kereszténységet, a plebejus jelleget, akkor bárhol meg lehet maradni magyarnak - mondotta Markó Béla. Mindazonáltal meg kell állítani a kivándorlást. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke megelégedéssel nyilatkozott a rendezvényről, amelynek megszervezéséhez messzemenően hozzájárultak. /B.I.: Partiumi Magyar Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./ Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke leszögezte, megtisztelő számára, hogy a konferencia fővédnökeként szólhat a tanácskozáson. A magyar nemzetrészekkel való törődés a magyar politika és kormányzati rendszer integráns részévé vált. Létrejöttek és működnek azok a szervezetek és intézmények, amelyek biztosítékai a nemzeti stratégia megvalósulásának. Három és fél évvel ezelőtt megalakult a magyar-magyar kapcsolatok legmagasabb politikai tanácskozó csúcsszerve, a Magyar Állandó Értekezlet, s 2002. január 1-én hatályba lépett a 2001. évi LXII. törvény "A szomszédos államokban élő magyarokról", közkeletűbb nevén a kedvezménytörvény. Eddig félmillióan kértek magyar igazolványt. Egy modern társadalom nem nélkülözheti a civil társadalom által létrehozott és működtetett szervezeteket, egyesületeket, társaságokat, művészeti csoportokat, klubokat. A szatmári civil szervezetek nélkül nem lett volna "Hajnal akar lenni" énekverseny, "Jakabffy-napok", "Gellért Sándor" szavalóverseny és az "Érmindszenti zarándoklatok". /Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszéde. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./"

"Gyulán szept. 13-án megkezdte tanácskozását a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága. Első alkalommal történik meg, hogy nem fővárosban, hanem egy kisebbség lakta településen ülésezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága - jelentette ki a Krónikának Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A magyarországi kormányváltás óta első alkalommal ülésező bizottság élén magyar részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára foglalta el a társelnökei tisztséget Cristian Diaconescu román államtitkár mellett. A felek áttekintik az előző ülésen megfogalmazott ajánlásokat. Szabó Vilmos elmondta, az ajánlások közül jó néhány összefügg a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség helyzetével. "Ezek átfogják az oktatás, a kultúra ügyét, illetve a politikai és civil szervezetek kérdését." Az államtitkár a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, meg kell találni azokat a pontokat, melyek elfogadhatóak a román fél számára, és az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések után bekerülhetnek abba a csomagba, melyet megtárgyal a Magyar Állandó Értekezlet. A magyar kormány ezt követően készíti elő a kedvezménytörvény módosítását a parlament számára. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, a Krónikának hangsúlyozta: a megbeszélések nyílt, őszinte légköréből arra lehet következtetni, hogy egyre jobbak a két ország közötti kapcsolatok. A megbeszélésen a magyar fél elmondta, a budapesti tanügyi tárca segíti a román oktatást és a magyarországi ortodox egyházat. Folyamatban van a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének a megoldása és a román önkormányzat gondjainak orvoslása. Bálint-Pataki József kifejtette, teljesült a romániai közigazgatásban a nyelvhasználatot szavatoló végrehajtási szabályzatra vonatkozó ajánlás, és megszületett az egyházi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény. Ennek a végrehajtási utasításait kell még elkészíteni. Részben teljesült a kolozsvári egyetemre vonatkozó ajánlás is, ugyanis létezik magyar prorektor, vannak magyar dékánok, de a magyar vonal autonóm működését akadályozza, hogy a szenátus leszavazhatja a magyar professzorok indítványait. /Simon Judit: Az emlékeztető néhány pontját kipipálták. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ "

"Eredményesnek nevezte pártja kormányzati szerepvállalását Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és Markó Béla, a Románia Magyar Demokrata Szövetség elnöke Budapesten a Médiahajó határon túli magyarokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén. Józsa László szólt arról is: idén februárban a jugoszláv parlament elfogadta az ország első kisebbségi törvényét, amelyben a Kárpát-medencei magyar közösségek között elsőként jogszabályban biztosított jogot kaptak a perszonális autonómia legfőbb szervének létrehozására. Markó Béla arról beszélt, hogy jelentős különbség van az utóbbi két év, azaz a kormányzat külső támogatása, valamint az 1996 és 2000 közötti időszak között, amikor részt vett a koalícióban az RMDSZ. Az elmúlt két év volt az eredményesebb. Gajdos István, a kijevi törvényhozás egyetlen magyar tagja arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy nem tudná kilobbizni magának a területi autonómiát a 48 milliós Ukrajnában élő 160 ezer magyar, ezért a kulturális önrendelkezésre koncentrálnak. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára a tanácskozáson közölte: a Medgyessy-kabinet álláspontja szerint bevált a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Állandó Értekezlet mechanizmusa. Kijelentette, nem fog csökkenni a határon túli magyarok támogatásának összege. /Határon túli magyarok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./"

"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Nagyváradon a múlt hét végén Reform Estet tartottak. A fórum meghívott előadója Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő volt. A házigazda Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke az Orbán-kormány négy éves mandátumát nemzetstratégiai szempontból úgy jellemezte, hogy "akkor alakult ki a remény intézményesült hálózata". Abban a periódusban, amikor Németh Zsolt a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkáraként a határon túli magyarok ügyeiért felelt, megalakult a Magyar Állandó Értekezlet, és elfogadtatott a státustörvény. Németh Zsolt kijelentette: a nemzetpolitika akkora lendületet kapott az 1998-2002-es kormányzati ciklusban, hogy attól "megy még a dolog". A mostani romániai Mádl-látogatásról Németh Zsolt elmondta: a magyar államfő hivatalos útja sem lett volna lehetséges, ha annak idején nem "ágyaznak meg neki", a korábbi karakteres magyar külpolitika révén. "Magyarország az előző kormányzás idején NATO-tagként határozottan tudott fellépni Románia és Jugoszlávia irányában, eredményt tudott felmutatni a román vízummentesség érdekében, és egyértelműen kiállt Románia NATO-csatlakozásáért is" - mondta a politikus, a Fidesz s alelnöke, hozzátéve, hogy Magyarországnak azért is érdeke a prágai román siker, mert "a NATO egy olyan nemzetközi karám, amelyben szigorú viselkedési normák léteznek". Németh Zsolt a két ország kapcsolatában egy viszonylagos felfelé ívelő szakaszként jellemezte a mostanit. Jelezte: a polgári kormányzás idején négyszeresére nőtt a határon túli magyar közösségeknek juttatott támogatások összege, most azonban aggasztó jeleket tapasztalnak: a minisztériumokban és a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) zajló politikai tisztogatásoknak ("vérengzésnek") áldozatául esnek azok, akik a tárcáknál külön-külön feleltek ezért a területért, a HTMH-nál pedig azok, akik a nemzetpolitikai stratégia szürke eminenciásai, szakértői voltak. Németh Zsolt szerint a jelenlegi kormányerőkön belül erősek azok a "héják", akik a törvény megcsonkításában gondolkodnak, és a támogatásokhoz szükséges anyagi forrásokat is meg akarják nyirbálni. A határokon átívelő magyar összetartozásnak komoly társadalmi támogatottsága van, így remélhető, hogy a Medgyessy-kormányon belül is győzni fog a politikai realizmus és pragmatizmus a jelenleg tapasztalható indulati megközelítések felett. Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a magyarországi ellenzék és a határon túli magyar közösségek határozott fellépése megakadályozhatja a korábbi nemzetpolitika gyökeres megváltoztatását. Németh Zsolt kiváló kezdeményezésnek tartja a váradi Polgári Együttműködési Mozgalmat, amely jó keretet biztosít a civil cselekvéseknek. /Wagner István: Fórum az új ezredi magyar nemzetpolitikáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./"

"Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke Mádl Ferenc köztársasági elnököt az elnöki delegáció tagjaként kísérte el nagyváradi programjára. Ebből az alkalomból exkluzív interjút készítettek Németh Zsolttal. Leszögezte, hogy az erdélyi magyarság körében a köztársasági elnök látogatása rendkívül pozitív visszhangot váltott ki. Mádl Ferenc útja egyértelművé tette, hogy van Magyarországon olyan gondolkodás - amit egyébként ő maga is megjelenít -, amely határozottan felvállalja a határon túli magyarságnak az ügyét. Ma Magyarországon nagyon sokan megpróbálják az Orbán-kormányt olyan színben feltüntetni, mintha külpolitikai hibákra külpolitikai hibákat halmozott volna, különösen a pártelnök-külügyminiszter Kovács Lászlónak a gondolkodásában érződik ez. Mádl Ferenc vághatta át az egyetem Arany János Kollégiuma új épületének szalagját, azért fontos, mert ő az a közjogi személyiség, aki átíveli a kormányzati ciklusokat, és ő meg tudta jeleníteni azt, hogy a polgári kormány által elkezdett beruházás eredményre vezetett. Az Orbán-kormány kétmilliárd forintot az erdélyi magyar egyetemre adott, addig az új kormány két és fél milliárd forintot Medgyessy Péter miniszterelnök Mudura nevű váradi haverjának épülő plázájára biztosítottak. A baloldali kormány a határon túli magyarság ügyét újból alá kívánja rendelni szomszédságpolitikai és állítólagos integrációs külpolitikai prioritásoknak. - A román kormányzat vállalta, hogy szept. 30-áig a elkobzott magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról a végrehajtási rendeletet megalkotja és elfogadja, azonban ezt nem tette meg. A státustörvény nem lenne újra napirenden mint probléma, ha az új magyar kormányzat nem mutatott volna bizonytalanságot a törvény módosításával kapcsolatban. Emiatt "vetemedhetett a román diplomácia arra, hogy a gyulai kisebbségjogi bizottsági ülésen konkrét, tételes, az egész törvényre kiterjedő, paragrafusok szerinti módosító javaslatokat tett le az asztalra, mintha ez a magatartás nem sértené a nemzetközi kapcsolattartás alapvető normáit, hiszen végül is a magyar parlament által megalkotott törvényről van szó, és nem hiszem, hogy a román diplomáciának lenne feladata, hogy a magyar parlament számára bármely magyar törvény módosításának a megszövegezését elvégezze". Németh Zsolt megállapította, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát lefejezte a baloldali kormányzat. A komplett vezetést, beleértve a főosztályvezetőket is. Az Illyés Közalapítvány ellen gerillaháborút folytatott. A kedvezménytörvény végrehajtásában a 2002-es év második fele semmi előrelépést nem hozott, sőt a határon túli támogatások volumenében nagyon komoly megszorítások várhatók. Tovább menve: a Magyar Állandó Értekezletre nem legitim határon túli szervezeteket hívtak meg, és olyan személyiségeket, mint Tőkés László, aki az egész intézmény létrehozásában kiemelkedő szerepet játszott, nem. Németh Zsolt figyelmeztetett: elindult a lejtőn a magyar nemzetpolitika. Rosszindulat párosul a hozzá nem értéssel, az amatörizmussal, a jog és a kisebbségpolitika területein, a határon túli területeken való terepismeretnek az alapvető hiányával. /D. L.: Nem kell eltűrni a hintáztatást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"

"A Szabadság értesülései szerint nov. 17-én Budapesten tanácskozik a Magyar Állandó Értekezlet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, nincs tudomása arról, hogy konkrétan megjelölték volna a találkozó időpontját, viszont úgy véli, a státustörvény módosításainak országgyűlési vitáját megelőzően mindenképpen sor kerül egy konzultatív jellegű MÁÉRT-tanácskozásra. A MÁÉRT 5. ülésének döntése értelmében nov. 11-én Budapesten egyeztető megbeszélésekre kerül sor a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezetéről. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviseli. /(ke): MÁÉRT november 17-én? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Nov. 11-én a MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. Szakértői szinten vitatták meg Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok képviselői a kedvezménytörvény módosításának azt a tervezetét, mely a magyarországi minisztériumok közötti egyeztetés nyomán alakult ki. "A legtöbb vitatott kérdéssel kapcsolatban kialakult egy konszenzusos szövegváltozat - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. - Ez alapján dolgozza majd ki a tárcaközi egyeztetés azt a változatot, amely a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé kerül." Valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy az egy gyermekes családok is pályázhassanak a törvényben felajánlott oktatási-nevelési támogatásra. Korábban Bársony András külügyi államtitkár arról nyilatkozott, hogy e támogatás kiosztásának a rendszerét is intézménycentrikussá szabnák át. "Mi azt kértük, ne változzék ez a rendszer - jelentette ki Nagy Zsolt. - A támogatást továbbra is a szülő vagy a törvényes képviselő igényelhesse a gyermek számára. Az más kérdés, hogy a felvidéki helyzetre való tekintettel a törvényben lehetőséget kell biztosítani egy más igénylési módszerre is." A szakértők nem támogatták azt az elképzelést, hogy teljesen töröljék a törvényből a munkavállalási fejezetet. /Gazda Árpád: Bővítenék a kedvezményeket. A MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Nov. 17-én tanácskozik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen szóba kerül a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezete is. A tanácskozás előkészítése érdekében nov. 11-éb Budapesten tartottak egyeztető megbeszélést a tervezetről, amelyen az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviselte. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ a törvénymódosítással kapcsolatosan egyrészt egy általános véleményt nyilvánított, másrészt cikkelyenkénti módosítási javaslatokat tett, ahol erre szükség volt. Az RMDSZ támogatja a törvény olyanszerű módosítását, amely a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaihoz, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz igazítja a törvény szövegét. További kedvezménybővítésekről is szó volt, az utazási kedvezményt a törvény módosított változata menettértire változtatná, illetve a pedagógus továbbképzés szempontjából lehetőséget teremt arra, hogy nemcsak Magyarországon szervezett pedagógus-továbbképzés esetében, hanem az egyes országokban, így Romániában szervezendő képzésre is igénybe vehető lenne a törvényben előírt támogatás. Az újságíró kérdésére, hogy a 2003-as költségvetés tervezete lefaragna a határon túli támogatásokból, Nagy Zsolt úgy reagált, hogy ez csak tervezet, lehetőség van módosításra. /Köllő Katalin: További kedvezménybővítések várhatók. Változhat a megszorító költségvetés-tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának külügyi és integrációs munkacsoportja megvitatta a kedvezménytörvény módosításának tervezetét. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a munkacsoport vezetője elmondta: a tervezet figyelembe vette a határon túli magyarok érdekeit, a kedvezmények körét bővíti. A módosítás az oktatási támogatást kiterjeszti az egygyermekes családokra, az utazási - menettérti - kedvezmény pedig egy évben négyszer vehető igénybe. A három hónapos munkavállalásról a politikus azt mondta, "erről a kedvezményről kiderült, hogy nem működőképes". Tabajdi Csaba hangulatkeltő és torzító nyilatkozatnak nevezte Németh Zsolt fideszes politikus megállapítását. A Magyar Állandó Értekezleten az MSZP-t Kovács László pártelnök, külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Hárs Gábor, a parlament külügyi bizottságának alelnöke képviseli. /Az MSZP a kedvezménytörvény módosításáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a hét végi Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban a magyar kormány, a politikai pártok és a határokon túli magyar szervezetek között konszenzus alakulhat ki. Markó Béla nov. 15-én Gyulán, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatánál tett látogatást. - Az oktatási támogatások kérdésében ráadásul előrelépésre is számítunk, hogy az értekezlet megerősítse azt a javaslatunkat, mely szerint ne csak 2 vagy több gyermek, hanem már egy gyermek után is járjon oktatási támogatás - mondta. /Markó Béla konszenzusra számít a Magyar Állandó Értekezleten. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./"

"Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint indokolt lenne átgondolni a kettős állampolgárság jogi intézményének megteremtését. Nem tartja indokoltnak, hogy a kedvezménytörvényt kulturális és kisebbségi jogokká minősítsék, így azt sem, hogy "kilúgozzák" belőle a munkavállalási engedélyt, még akkor sem, ha jelenlegi formájában bonyodalmakat is okoz. Patrubány Miklós ugyanakkor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bár az MVSZ a MÁÉRT alapító tagjai közé tartozik, nem kapott meghívót a MÁÉRT-ülésre. /Kettős állampolgárságot szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nov. 17-én tartotta hatodik ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a magyar uniós csatlakozás következményeiről tanácskoznak. Az RMDSZ küldöttségében Markó Béla, Takács Csaba, dr. Verestóy Attila, dr. Kelemen Atilla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt vett részt. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány figyelembe veszi a kedvezménytörvény módosításakor a Máért ezzel kapcsolatos ajánlását. Zárt ajtók mögött zajló ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök majd Kovács László külügyminiszter tartott előadást, majd a küldöttségek vezetőinek felszólalására a sajtó nélkül került sor. Medgyessy Péter elmondta, hogy vannak kontinuitásai is a kormánypolitikának és vannak eltérő elemei is az előző időszakhoz képest. Kijelentette: a határon túli magyar szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres NATO integrációja megvalósulhasson. Bejelentette, hogy 2003 tavaszára rendkívüli Máért összehívást kezdeményez, amelynek témája: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Javasolta, hogy ülésig dolgozzák ki a budapesti székhelyű állandó Máért-képviselet koncepcióját. Konkrét intézkedési tervet kíván kidolgozni, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradhassanak szülőföldjükön. Támogatja azt a javaslatot, hogy a kedvezménytörvény tanügyi támogatását terjesszék ki az egygyermekes családokra is, de ezeknek a családoknak legyen magyar igazolványuk. - A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja, hogy őket a kormányzat nem hívta meg a Máért ülésére. Az MVSZ javasolta, hogy a szomszédos államokkal kapcsolatos postai díjszabásokat előnyösen változtassák meg: azonos legyen a belföldi díjszabással, valamint a magyar kormány a szomszédos államokkal kötendő egyezményekkel szavatolja az onnan Magyarországra irányuló postai küldemények ugyancsak belföldi díjszabásúnak minősítését. /Esély van a konszenzus megszületésére. Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a Máért ülésén javasolta: a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt szerint az arány 0,5 százalék legyen. A politikus utalt arra: az első félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot a kedvezménytörvényre, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására. A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegből mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte. A Fidesz alelnöke szerint nem szükséges kivenni a törvényből a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával az Orbán-kormány megállapodásra jutott. A Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgősségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról. /Ellenzéki vélemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Máért záró sajtótájékoztatóján a kedvezménytörvény módosításáról szóló megállapodásból két fontos kérdést emelt ki: az oktatás-nevelési támogatás egy gyermekes családokra való kiterjesztését, illetve azt, hogy a munkavállalás terén lehetőség lesz kétoldalú megállapodások keretében kedvezménynyújtásra. A költségvetés határon túli magyarságot érintő tételei kapcsán jelezte: kifogásolták, hogy a Sapientia Egyetem jövőre 100 millió forinttal kevesebb támogatást kapna, mint az idén, s ígéretet kaptak a korrekcióra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke hangsúlyozta: megnyugvással vették, hogy a Máért résztvevői elfogadták azon javaslatukat, amely lehetőséget ad arra, hogy az oktatás-nevelési támogatás címzettje az iskolák mellett hivatalosan működő pedagógus, vagy szülői szövetség is. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy kellő figyelmet fordított a MÁÉRT ülése a Jugoszláviát és Ukrajnát érintő vízumkényszer közelgő bevezetésére. A Máért tagjai megelégedéssel nyugtázták, hogy a testület közös döntésének megfelelően a kormány érdemi egyeztetéseket folytatott a határon túli magyar szervezetekkel és a magyarországi parlamenti pártokkal a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról. A Máért résztvevőiből álló ad hoc bizottság rögzítette a módosítások tekintetében követendő elveket, amelyek a zárónyilatkozat mellékletét képezik. Magyarország teljes jogú tagként történő belépése az Európai Unióba a magyarság egészének érdekeit szolgáló nagy horderejű esemény. A Máért résztvevői közös célnak nevezték, hogy az uniós tagsággal járó kötelezettségek vállalása ne járjon együtt új válaszfalak emelésével. Egyetértettek azzal, hogy 2003 tavaszán rendkívüli Máért összehívására kerüljön sor, amelynek elsődleges célja közös ajánlások megfogalmazása Magyarország Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatban. Üdvözölték azon intézkedéseket, amelyeket az RMDSZ következetes érdekképviseleti tevékenysége nyomán Románia az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatása érdekében hozott, beleértve az egyházi ingatlanok kérdésének rendezéséhez szükséges jogi keretek kialakítását. A Máért üdvözölte a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, amelyre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatiságának megvalósításában fontos szerep hárul a közösség jövője tekintetében. A Máért résztvevői támogatásukról biztosítják a nyugati magyarság helyzetének szakszerű, az érintettekkel egyeztetett szociológiai felmérése elvégzését. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítására kidolgozott tervezettel kapcsolatos javaslatok és észrevételek tekintetében a Máért résztvevőinek közös álláspontjának rögzítésével megbízott szakértői ad hoc bizottság által támogatásra javasolt elvek: 1. A nevelési-oktatási támogatás kérdéskörével kapcsolatosan: támogatják a nevelési-oktatási támogatás kiterjesztését egy gyerekre is; alapszabályként elfogadják, hogy a támogatás kedvezményezettje a gyerek, a pályázatot benyújtó szülő vagy törvényes képviselő által; elfogadja az MKP javaslatát, hogy a támogatás címzettje lehessen a nevelési és oktatási intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus-szervezet is; javasolja a folyósítási eljárásra vonatkozó rendelkezések kiemelését a törvényből, amelyeket az eljárási jogszabályok szintjén tart rendezendőnek. 2. A munkavállalással kapcsolatban: támogatják az e célból kidolgozott szövegváltozatok egybedolgozását a következők szerint: "Az e törvény hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi megállapodás az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet." 3. A törvény jogalanyaira vonatkozóan: egyetértenek azzal, hogy a kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultságot a magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány testesíti meg. 4. A Magyar igazolványok, illetve a Magyar hozzátartozói igazolványok kiadása rendjének szabályozásával kapcsolatban: egyetértenek azzal, hogy a Kormány ezt a kérdést a végrehajtási utasítások szintjén oly módon rendezi, hogy minden relációban a MÁÉRT-ben részes érintett szervezetek képviselőivel egyeztetve alakítja ki a gyakorlati végrehajtásban szerepet vállaló szervezetek körét. /Konszenzussal zárult a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Tőkés László szerint Románia alkotmányának tervezett módosítása során ki kell venni az alaptörvényből az egységes nemzetállam meghatározást. Ezt azon az ünnepségen mondotta, amelyen a Szalajka-völgyben felavatták a Kárpátok őre elnevezésű szobrot, az egykor Kolozsvárott állt emlékmű pontos mását. A püspök hangsúlyozta: Románia egységét nem vitatják és határait sem kérdőjelezik meg, nem nemzeti, hanem többnemzetiségű állam. A napirenden lévő magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban Tőkés László tolmácsolta az RMDSZ Reform Tömörülése által megfogalmazott javaslatot, miszerint a magyar alkotmány rendelkezzék tételesen a határon túli magyarság különleges státusáról. Javasolják továbbá: az alkotmányban ne az szerepeljen, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez, hanem az, hogy felelősséget vállal a határon túli nemzetrészekért. Egyúttal azt üzente a Magyar Állandó Értekezleten ülésező politikusoknak, hogy ne csonkítsák meg a státustörvényt. /A Kárpátok őre - ezúttal Szilvásváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "