Michal Ebner osztrák európai parlamenti képviselő összegyűjtött és közzétett angol nyelven néhányat Ján Slota szlovák politikus magyarellenes ,,aranyköpéseiből”. Ján Slota a szlovák Nacionalista Párt vezetője, a jelenlegi szlovák kormánykoalíció tagja. A Budapestre látogató szlovák kormányfő nem volt hajlandó Göncz Kinga külügyminiszter asszony kérésére sem elítélni Slota kijelentéseit. Néhány a magyarellenes kijelentések közül: ,,A magyarok rákos daganat a szlovák nemzet testén, amit késlekedés nélkül el kell távolítanunk.” ,,Tényleg ezt akarjuk? Mi, szlovákok? Hogy visszajöjjenek a magyarok, és felakasszanak minket a lámpaoszlopokra? Hogy a miatyánkot tanítsák nekünk magyarul? Nem! Kizárt! A tankjainkba ugrunk, és eltapossuk Budapestet.” A magyar kormánynak tiltakoznia kellene. Eközben a közelmúltban magyar állampolgárokat fognak le az egykori magyar koronázó városban, Pozsonyban, mert a kiránduló iskolásoknak tanárként szólni mertek az a város történelmi múltjáról. Slota-szerű figurák Románia parlamentjében is ülnek. „Nevüket csak azért nem említem, mert sokan vannak, és még valamelyiket ki találnám hagyni” – írta Sylvester Lajos Igaz, hogy az RMDSZ és az ellenlábasának vélt ellenzéke képviselői is sikeresen járatják le egymást.   Az erkölcs és a politika már annyira szétvált, „hogy amikor a magyar miniszterelnök hazafias cselekedetként szétveri a határon kívüli magyarság otthoni jogi intézményeit, civil szervezeteit, nagy tiszteletnek véve fo­gadjuk el a kétoldali meghívást a Máért helyett, és mindennek a tetejében kijelentjük, hogy ’ha a pénz marad, akár meg is szűnhetnek a támogató közalapítvá­nyok’.” /Sylvester Lajos: Durván s gazul…= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Tusnádfürdőről hirdette meg politikája irányát a Fidesz. A politikai hazugság elleni kiáltványt bocsátott útjára Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, és hasonló dokumentummal állt a hallgatóság elé Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Orbán Viktor jó jelnek találta, hogy a kiáltványt épp Hunyadi János nándorfehérvári diadalának 550. évfordulóján hirdették ki. Orbán Viktor szerint tusványosi hagyománynak számít, hogy kiemelt figyelem irányul a legrosszabb helyzetben lévő nemzetrészekre. „Jelenleg pedig Magyarország van a legnagyobb bajban, és mi is a nemzet részei vagyunk” – mondta. A Jó reggelt, Magyarország! című kiáltványt felszólítja mindazokat, akik szabad országban akarnak élni, hogy tegyenek a politikai hazugságok és az emberek igazságtalan megsarcolása ellen. Orbán Viktor megemlítette, a hazugságok a nemzetpolitikát is képesek megmérgezni. Példaként a Magyar Szocialista Párt által meglebegtetett 23 millió román munkavállaló rémképét említette. Az ötlet az akkor még tanácsadóként működő Gyurcsány Ferenctől származott. A Fidesz elnöke úgy vélte, lehet vitatkozni arról, hogy jól működött-e a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), de nem szabad úgy felszámolni ezeket, hogy mögöttük parlagon marad a nemzetpolitika területe. Úgy vélte, a nemzetrészek együttműködését az autonómiákon keresztül lehet a leghatékonyabban megvalósítani, és nem szabad elfogadni azt, hogy Európa kettős mércét alkalmazzon az autonómia megítélésében. /Gazda Árpád: Hadat üzentek a hazugságnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Gyurcsány Ferenc magyar-magyar kormányzati konzultációra cseréli a MÁÉRT-et. Magyar-magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új, nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. „A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar-magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt” – tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója. A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. A jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen túlmenően a miniszterelnök évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. „Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja” – tartalmazza a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban „felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok” hoznak, amelyek „felesleges, célszerűtlen projekteket a magyar szokásjog alapján sem támogatnak.” Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi „érdekeltségei” között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése – két-három éves kötelezettség szintjén – szerepel. /Rostás Szabolcs: Be nem avatkozó nemzetpolitika. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

– Úgy vélem, akkor vagyunk tisztességesek, ha leülünk, és megnézzük a szóban forgó dokumentumot, és ezzel kapcsolatban kidolgozunk egy álláspontot – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyar kormány által kidolgozott új nemzetpolitikai koncepciót értékelve. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentumot Budapestről a napokban juttatták el a kormányfő tárgyalópartnereinek, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek. Markó Béla leszögezte: a Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT) hasonló fórumokra mindenképpen szükség van, és ezeket valamilyen módon ki kell alakítani. Minden attól függ viszont, hogy a határon túli magyar kultúrának, oktatásnak és szellemi életnek szánt figyelem, valamint támogatás megmarad-e vagy sem – vélekedett Markó. /(pam): Markó: szükség van a MÁÉRT-hez hasonló fórumokra Különösen a szórványban járna veszélyekkel a párttá alakulás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Az Illyés Közalapítvány pártpolitikai kuratóriumával ellentétben a Szülőföld Alapnál különböző, egymástól elválasztott szintek biztosítanák a határon túliaknak szánt támogatások politikamentességét – mondta Gémesi Ferenc, a MEH határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára. Gémesi Ferenc szerint a tervezett Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állandó Értekezlet helyébe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök konzultált a határon túli vezetőkkel. Gémesi Ferenc elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) sorsáról „sajnos gyakran több szó esik, mint a tartalomról. Kissé anakronisztikussá vált, ami a HTMH körül kialakult. Az intézmény 1992-es megalakulása óta alapvetően változtak meg az események, és most nemcsak a térségről, hanem a hazai közigazgatásról is beszélek. Ez utóbbi most is nagyon jelentős átalakuláson megy keresztül. Ha tehát nem nyúlunk hozzá a HTMH-hoz, elvész a hatékonysága. Azzal, hogy a MEH-be került, nyilvánvalóan csökkenteni kellett a létszámot, a feladatok pedig visszakerülnek a szaktárcákhoz – ez elsősorban az oktatási és kulturális minisztériumot érinti.” A Magyar Hírlap munkatársának megjegyzésére, hogy a rendelet szerint a HTMH július elsejével olvadt volna be a MEH-be, ennek ellenére még mindig működik a hivatal, Gémesi kifejtette: „Július elsejével a MEH lett a HTMH felügyeleti szerve. A teljes körű integráció azonban hosszadalmasabb, többlépcsős feladat, és december 31-ig kell végrehajtani. Ennek elsősorban költségvetési megfontolásai vannak, így tartani tudjuk a dátumokat, és nem kell belenyúlnunk a már futó projektekbe. A MEH-ben alapvetően hármas szervezeti felépítést alakítanánk ki a HTMH-nak: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával, és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Ez az átalakításnál világossá teszi, ki hova fog kerülni, mivel fog foglalkozni.” A HTMH épületének sorsával még nem foglalkoztak. Gémesi szeretné, ha olyan szakemberekből állna a HTMH, akik eddig különböző szaktárcáknál foglalkoztak a határon túli magyar ügyekkel. A Magyar Hírlap jelezte, a határon túli vezetők, értelmiségiek többször aggodalmunknak adtak hangot, hogy túlságosan átpolitizált lesz a pénzek elosztása, ha a feladat teljes egészében a Szülőföld Alaphoz kerül. Gémesi erre úgy reagált, hogy a Szülőföld Alapban – azon túlmenően, hogy a miniszterelnök nevez ki tagokat a tanácsba, a miniszter pedig a kollégiumba – nincsenek pártpolitikusok. A támogatási rendszernek pedig három szintje lenne: egy politikai, amely meghozza a stratégiai döntéseket, egy szakmai döntéshozói és egy végrehajtói, amely a szerződéseket köti meg, végrehajtja a döntéseket. A cél, hogy ezek a szintek egymástól elválasztva kizárják a pártpolitikát. Listát készítenek a nagy, nemzeti jelentőségű projektekről, mely a költségvetésben is megjelenne. Ide tartozna például az erdélyi magyar felsőoktatás, de nem feltétlenül csak a Sapientia Egyetem. Közéjük sorolnák a kárpátaljai magyar felsőoktatás intézményeit, a szórványtámogatásokat vagy a vajdasági kollégiumépítést is. A megújuló nemzetpolitikáról készített dokumentumban, melyet szétküldtek a határon túli magyar szervezeteknek, szerepel a Magyar–Magyar Konzultációs Fórum létrehozása, melyet a Krónika a Máért lehetséges utódjaként emlegetett, vetettet fel a Magyar Hírlap. Gémesi úgy reagált, hogy a magyar–magyar párbeszéd olyan sokrétűvé vált, hogy ennek egy hasonló fórumon is meg kell jelennie. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „világosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy megállapodásokat felmutatni képtelen Máértot nem hív össze” – hangsúlyozta Gémesi. Gémesi Ferenc 1972-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. A Külügyminisztériumba 1997-ben került, ahol a FÁK-országokért felelős referensként dolgozott, majd egy évvel később a közép- és kelet-európai országokat, valamint a regionális együttműködést és a konzuli szolgálatot felügyelő helyettes államtitkár titkárságának vezetője, 1999-től osztályvezető. 2000 és 2002 között Magyarország moszkvai nagykövetségének beosztott diplomatája, majd a külügy délkelet-európai országokkal foglalkozó főosztályának vezetője lett. 2004 májusától 2005 márciusáig a határon túli magyarok ügyeinek miniszteri biztosa, 2005 és 2006 között helyettes államtitkár. /Serdült Viktória: A cél kizárni a pártpolitikát a határon túli támogatásokból – „Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állandó Értekezlet helyébe...” = Magyar Hírlap, 2006. aug. 11./

A lap átvette a Népszabadságból a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel készített interjúból az általa új nemzetpolitikának mondott részt. A nemzetpolitika célja a „nemzet felemelkedése, megerősödése. Kitörni a történelmi sértettségből, s ha megváltoztatni nem tudjuk, akkor fordítsuk javunkra az új regionális realitást. Fejlesszünk, építkezzünk. Kössük össze a határ két oldalát utakkal, sínekkel.” „A szülőföld megőrzése nem röghöz kötést, lecövekelést jelent. Menni kell a világban, kapcsolatot teremteni, és a megszerzett tehetséget hazavinni. Eddig azt mondtuk: maradj otthon, ha kell, viseld ennek a keresztjét! De a maradásnak nem keresztnek kell lennie, hanem a felemelkedés lehetőségének.” Gyurcsány szerint a különböző országokban élő kisebbségi magyar közösségek kötődése az anyaországhoz nem egyforma. „Javuló feltételeket kell teremteni a szomszédos régiókban. Jobb munkahellyel, közlekedéssel, az identitás megőrzésének szabadságával és kiterjedt lehetőségével.” „Régióközi programokra, térségfejlesztésre 100 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre. Azonban világosan látnunk kell, ez nem arról szól, hogy a gazdag magyar nagybácsi kisegíti a határon túlit. Ugyanis időközben olyan változások következtek be, amelyek eredményeképpen Temesvár tőkevonzása vetekszik, vagy meghaladja Debrecenét vagy Szegedét. Arad mondjuk Békéscsabának olyan vetélytársa lesz, hogy föl kell kötni a gatyát. Ezek a kihívások sokszínűbb, életközelibb, nem egyoldalú áldozatvállalást kérő, nem bezárkózó, hanem az együttműködő, mobilis és nyitott politikát igényelnek.” A Népszabadság közbevetette: a szerb, a román és a szlovák politikai elit egy részének célja a magyar nyelvterület csökkentése. Gyurcsány megmagyarázta: „A nacionalistáknak nem kell magyarországi kapaszkodó ahhoz, hogy nacionalisták legyenek. Magyar zászló égetéséhez nem kell budapesti biztatás. Ahhoz sem, hogy magyarokat verjenek a Vajdaságban. Praktikusan pedig, ha háromszor annyi pénzt költenénk kulturális támogatásra, és négy egyetemet építenénk föl minden határon túli városban, akkor is azt mondanák a nacionalisták, hogy hazaáruló vagyok.” Kijelentette: „Én a nemzeti progressziót képviselem a nemzeti radikalizmussal szemben.” A Népszabadság jelezte: nagy a lelki igény a határon túli magyarság körében, hogy közjogi kötődés jöjjön létre Magyarországgal. Gyurcsány ezzel nem foglalkozik, kijelentette: „Mi a politikai nemzetet köztársaságként értelmezzük, az állampolgárok cselekvő, jogokat, felelősséget és kötelességet tartalmazó viszonyban állnak egymással, ennek eredménye a köztársaság.” „Azt, hogy lehessen magyarként élni és boldogulni, és ez ne igazolványon múljon, hanem természetes legyen Kolozsvárott is, meg Kassán is, meg Újvidéken is, hogy büszkén lehet a magyarságot megvallani. Ebben kell segítenünk.” Gyurcsány a határon túli magyarok vezetőnek feltette a kérdést: „a magyarországi pártpolitizálásban akarnak részt venni a kisebbségi vezetők, vagy egy nyitott, új kapcsolatrendszert hozunk létre?” Nincs egység a határon túli politikában, lényegi különbség van a Magyarországon bal- és jobboldal között, a nemzeti radikálisok és a progresszívak között. A lelki igényre vonatkozóan jelezte, jövő év augusztusától rendszeresen megrendezik a világ magyarságának kulturális fesztiválját. A kapcsolatok súlypontja áttevődik a határ menti területek együttes és intenzív fejlesztésére. Gyurcsány a szomszédos országok kormányaival való együttműködést hangsúlyozta. Leszögezte, kiemelkedik 8–10–12 olyan határon túli intézmény, amelynek nemzetpolitikai jelentősége is van. Ezek egyetemek, iskolák, kollégiumok, médiumok. Ezek támogatására három-ötéves átfogó megállapodást kötnének. Szerinte az átszervezés célja, hogy világosan legyen, a támogatás „nem párt- és nem politikai finanszírozás.” Gyurcsány ismét bírálta a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette miniszterelnöki szintű konzultációs fórum lesz. Nagy Csaba, Füzes Oszkár, Népszabadság, 2006. augusztus 19. /Gyurcsány: Merünk és tudunk változtatni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Törzsök Erika a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója nyilatkozott a kormányzat támogatási elképzeléseiről. 2004. május elsejétől kezdődően – az európai integráció eredményeképpen – a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát – nyilatkozva Törzsök Erika. Szerinte az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy sajátos szóhasználat, „olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét.” A helyzet közben megváltozott, de a diskurzus megmaradt. A magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ehhez új intézményekre, új struktúrákra van szükség. Eddig ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozott. „Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra adandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie”. A szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvi-politikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. Az eddigi támogatások „egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a források nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz.” „A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intézmények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Törzsök szerint így megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint politikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben „világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatási intézményrendszerében, és mi az, amire – ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart – önerőből kell megoldania.” Ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében részt vállal a magyar állam illetve az adott közösség. Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, és a szórvány kollégiumok építése. „A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog folytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram keretében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszámra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az észak-déli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják.” Törzsök Erika is a MÁÉRT ellen van. A sérelmi politizálás helyett más típusú együttműködés szükséges. Törzsök Erika ismétli Gyurcsányt: a köztársasági elnök a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja tartani a kapcsolatot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. Arra kérdésre, hogy a szomszédos országok EU-felvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, mint amilyen Szlovákiában folyik, Törzsök Erika nem fél, szerinte mindenkinek jól felfogott érdeke az együttműködést. A Népszava megkérdezte a pártok véleményét az új irányvonalról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. Nem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal. Az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminisztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, szeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbségéhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények „politikamentesítését”. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ fél, hogy a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Miklós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza- olvasható a VMSZ közleményében. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést, nyilatkozta Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke. /Az integráció új nemzetpolitikát tett szükségessé – Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről. = Népszava, aug. 22./

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban arra a kérdésre felelt, hogy milyen tanulságai vannak a magyar politika számára a szlovákiai történéseknek. A legfontosabb tanulság, hogy önmagában a tagság semmilyen vonatkozásban nem befolyásolja az illető ország magyar közösségének jogi helyzetét. A csatlakozó ország szempontjából rendkívül fontos, hogy ott milyen belpolitikai viszonyok alakulnak ki, hogy mennyire adott a politikai béke, a csatlakozás iránti általános elkötelezettség. Ezért léphetett be 1996-ban az RMDSZ a román és 1998-ban az MKP a szlovák kormányba. Hiszen a csatlakozásig az illető országnak szüksége van arra, hogy felmutassa: az ott élő magyarokkal együtt tudnak kormányozni. Csatlakozás után erre az egyetértésre már nincs szükség. A schengeni határrendszer fontos a határokon átnyúló együttműködés szempontjából, nemzetpolitikai szempontból, hiszen elősegítheti a határokon átnyúló nemzetegyesítést. A magyar nemzetpolitikában a kulcsszerep Magyarországé, és nem is általánosan, hanem sajátosan a magyar kormány kezében. Magyarország számára más lehetőséget nyújt az uniós országban élő magyarsággal való együttgondolkodás, és mást az unióból kiszoruló magyar közösségekkel való kapcsolattartás. Rendkívül fontos az, hogy Magyarországnak milyen kormánya van. „Én a mostani helyzetet elég tragikusnak látom, mert minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi magyarországi kormány ellenérdekelt a nemzetpolitika működtetésében.” Kicsontozták a státustörvényt, egymás ellen uszították a nemzetet a népszavazási kampányban, két éve nem működik a MÁÉRT, legutóbb megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, és szélnek eresztették a szakembereket, akiknek tapasztalatuk, műveltségük és gyakorlatuk volt a nemzetpolitika működtetésében. „Most pedig meg fogják szüntetni azokat a közalapítványokat, amelyek életben tartották a határon túli magyar kultúrát, legalábbis nagymértékben pótolták a hiányokat. Tehát rosszabb helyzetbe került a nemzetpolitika, mint volt 1990-ben, vagy akár azelőtt. A rendszerváltás előtt legalább működött a felszín alatti szolidaritás, és volt egy egységesen megnevezhető ellenfél: a hatalom. Szétzilálódtunk. A nemzet annyira megosztott soha nem volt, mint most. Tulajdonképpen válságba jutott a magyar politika. Válságban van a romániai magyar politika, a szlovákiai is. De válságban van a délvidéki, és mint mondtam, a magyarországi magyar politika. Duray a kiutat abban látja, hogy „a nemzetnek vissza kell foglalnia Magyarországot és önmagát is.” /Ferencz Csaba: Válságban a magyar politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Több beleszólást kér az erdélyi magyar média a kisebbségi sajtó működtetésére szánt anyaországi támogatások elosztásába. Az elmúlt időszakban számos főszerkesztő fordult a Romániai Magyar Újságírók Egyesületéhez (MÚRE), hogy a Szülőföld Alap szakkollégiuma lehetőség szerint konzultáljon velük vagy a szervezet vezetőségével, mielőtt meghozza döntését a médiatámogatások ügyében. A Gyurcsány-kormány által tavaly létrehozott Szülőföld Alap három kollégiuma közül az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiatestület bírálja el a Kárpát-medencei kisebbségi sajtónak szánt támogatást. A kilencfős kollégium egyes tagjait – a magyar kormány képviselőinek kivételével – a Magyar Állandó Értekezlet szomszédos államokban működő tagszervezeteinek javaslatai alapján nevezték ki. Ambrus Attila MÚRE-elnök nem tartja megfelelőnek a szakkollégium jelenlegi felállását, mivel szerinte például az erdélyi kurátor nem ismeri a vajdasági vagy a felvidéki sajtó valóságát, és ugyanez fordítva is érvényes. /Rostás Szabolcs: Beleszólna a média. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

„Számunkra nagyon fontos, hogy nemzetpolitikai egyetértés alakuljon ki” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, melyet negyedik alkalommal hívott össze az Országházba. Szerinte nemzetpolitikai szempontból „elég kritikus időszakot élünk meg, és éppen ezért a magyarság számára biztonságérzetet csak és kizárólag az adhat, hogyha van egyetértés és konszenzus”. Elárulta: a magyar kormány még ez évben tervezi egy magyar-magyar kormányzati konzultációs fórum összehívását. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla szerint a KMKF nem helyettesítheti ugyan a MÁÉRT-et, de „bizonyos funkcióit átveheti, ugyanis már az idei elképzelésekből látszik, hogy egy konkrétabb, esetleg közös megoldásokat is fölmutató fórummá válik”. Bugár Béla, a szlovákiai MKP elnöke közölte, hogy tudomása szerint a magyar kormány nem kívánja működtetni a MÁÉRT-tet, ehelyett egy „több fórumú” konzultációs rendszert javasolnak. Bugár hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a határon túli magyarok és a magyar kormány képviselőinek egyeztetésein „döntések születnének vagy csak ajánlások”. Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy a szakállamtitkár által ismertetett – A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere című – dokumentum „nem számol a MÁÉRT-tel, minthogyha a kormány nem kívánna érdemi és egyenrangú párbeszédet folytatni a politikai pártokkal”. A Gémesi Ferenc szakállamtitkár által ismertetett reformtervezet alapján, a határon túliaknak szánt támogatásokat az eddigi közalapítványok megszüntetésével a Szülőföld Alapba összpontosítaná a kormány, és erre alapozva vetítik előre egy szélesebb egyeztető fórum létrejöttét. A kormány a kétoldalú magyar-magyar konzultációkra kívánja helyezni a hangsúlyt. Viszont ebben a „kétoldalú” körben csak az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége szerepel. Markó Béla kifejtette: „nem örül, hogy Illyés Gyula vagy Márton Áron neve eltűnik a magyar-magyar kapcsolatokból.” Az RMDSZ-elnök ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány szándékai szerint több intézményt, alapítványt egyesítenek, összevonnak. Bugár Béla az Illyés Közalapítvány kérdésével kapcsolatban rámutatott, hogy mostanra kialakult egy olyan alkuratóriumi rendszer, amely nagyon keményen tudott működni. Bugár ajánlotta: gondolják még egyszer át a közalapítvány sorsát, „mert ami jól működött, azt továbbra is működtetni kellene.” A KMKF plenáris ülései közötti időszakban végzendő tevékenység érdekében négy albizottság létrehozását tervezik: gazdasági, oktatási és kulturális, alkotmányi és emberi jogi, valamint külügyi és Európa-ügyi albizottságot. Az albizottságok úgy fognak kialakulni, hogy a határon túli szervezetek, illetve az érintett magyar parlamenti állandó bizottságok egyaránt delegálnak képviselőket, és ezek az albizottságok közvetítik majd a parlamenti állandó bizottságok irányába azokat a jogszabály-alkotási problémákat, amelyeket megtárgyalnak. Németh Zsolt fideszes politikus, a külügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a külügyi és a határon túli magyarok bizottsága, valamint a KMKF állandó bizottsága, amelynek a neve jelenleg operatív bizottság, együttes üléseket tartana rendszeresen. „Ez lehetne a KMKF gyakorlati működtetésének a csúcstalálkozók közötti időben az a szintje – mondta Németh Zsolt -, amely összefogná azt a munkát, ami egyébként az albizottságok szintjén zajlik.” /Guther M. Ilona: Visszafogott reakció a határon túli vezetők részéről a reformcsomagra. MÁÉRT helyett kormányzati konzultáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ A KMKF-en a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára közölte: átalakul a támogatási rendszer, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy az idei évre összehívandó kormányzati konzultáció tagjai között nem lehetnek ott a parlamenti pártok képviselői. „Ez visszaállamosítást jelent, és a Máért hibernálását” – hangoztatta a politikus, aki szerint a parlamenti pártok nélkül nem alakítható ki nemzeti konszenzus a határon túliakat érintő kérdésekben. A házigazda Szili Katalin házelnök szerint a mostani ülésen úgy határoztak, hogy a KMKF előkészítőbizottsága operatív bizottsággá alakul át, amely az évente egyszer megrendezett plenáris ülések között is folytatná a munkát, illetve négy albizottság: gazdasági, oktatási-kulturális, jogi-alkotmányos és integrációs-uniós is alakul. Ezt a döntést a magyarországi ellenzék is üdvözölte. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban közölte: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a Máértet. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Példaként említette, hogy tisztázni kell: ha egy konzultáción döntés születik, akkor az valóban döntésnek minősül, vagy csak javaslatnak. Bugár úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla RMDSZ-elnök is. A KMKF résztvevői előtt Sólyom László is beszédet mondott. Az államfő örömmel tapasztalta, hogy az újabb kormányzati és más politikai elképzelések több tekintetben összhangban vannak azokkal a szempontokkal, amelyeket március 15-én jelentett be a nemzetpolitika újragondolására. „A kormány a parlamenti pártok bevonása nélkül tárgyal a határon túli magyarok szervezeteivel” – jegyezte meg ugyanakkor Sólyom, sajnálatosnak nevezve, hogy a civil szféra „még az anyagi támogatások odaítéléséből is kimaradni látszik”. A köztársasági elnök szerint a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusokból, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívottakból álló Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendszere „széttöredezik”, mivel stratégiai egyeztetést csupán parlamenti képviselők folytatnak. /Csak a kormány nem akar Máértet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A burgenlandi kisvárosban, Felsőpulyán rendezték meg a múlt héten az első nagyszabású, az 1956-os forradalommal kapcsolatos megemlékezést, amelyen nem csak a nyugati magyarság, hanem az anyaország, valamint a Kárpát-medence más országaiban elő nemzetrészek is képviseltették magukat, így 1956 romániai vonzatairól Dávid Gyula, az EME elnöke tartott előadást. Több mint háromszázan vettek részt az idén az immár kilencedik alkalommal az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége által megrendezett Kufstein-konferenciasorozaton, melynek Felsőpulya városa hatodik alkalommal adott otthont. Ausztria 1956 októberének végétől mintegy 180 ezer magyar menekültnek biztosított menedéket. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke is megjegyezte, hogy a rendszerváltás utáni magyar kormányok – politikai színezettől függetlenül – nem fordították a nemzet javára azt a szellemi hozadékot, amelyet a nyugati emigrációs magyarság önkéntesen felajánlott. „Az idő azokat igazolta, akik következetesen kitartottak 1956 eszméi mellett. A nyugat-európai magyar közösségek ébren tartották 1956 emlékét, hűséggel megőrizték nemzeti örökségünket, magyarságunkat, kiépítve azok szervezeti hálózatát és szellemi műhelyeit” – fogalmaz a felsőpulyai rendezvény társszervezését ellátó Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) zárónyilatkozata. A NYEOMSZSZ kifogásolta, hogy máig sem sikerült rendezni a nyugat-európai magyarság számára a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét alanyi jogon, illetve a szervezet még ma sem teljes jogú tagja a Magyar Állandó Értekezletnek. Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke jelezte, jelenleg folyik az egyeztetés a nemzetpolitika átalakításáról, s ebben a folyamatban a nyugat-európai magyar szervezetek álláspontját is figyelembe veszik. /Králik Lóránd: Nyugati-magyar konferencia Ausztriában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szeptember 15-én széleskörű magyar–magyar találkozót szervez Budapesten, a Magyarok Házában. A csúcsra meghívtak minden magyar politikai és civil szervezetet. A megbeszélések célja létrehozni egy olyan új összmagyar fórumot, amely betölthetné a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megszüntetése nyomán kialakult űrt. Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós elmondta: ezúttal el szeretnék kerülni az olyan helyzetek kialakulását, amelyek a MÁÉRT felbomlásához vezettek, ezért az új szervezetet kormánytól függetlennek tervezik. Patrubány Miklós közölte, hogy mindeddig csak kevés szervezet jelzett vissza pozitívan a meghívásra. Az egyik cél – erre konkrét lehetőség is van, a brüsszeli Magyar Háznak köszönhetően –, hogy a belga fővárosban, az uniós szervek közelében az új magyar szervezetnek állandó jelenléte, irodája legyen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Új magyar–magyar csúcs készül. Kormányfüggetlen szervezetben gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala és egy sor, a határon túli magyarokat támogató alapítvány gyurcsányi megszüntetése után a Kárpát-medencében nagy a morgolódás és mozgolódás, az új magyar nemzetstratégia a határon túli magyar képviseletek körében nem gerjeszt sok bizalmat. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amelynek tagjai Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok, szeptember 8-án Budapesten évi plenáris ülést tartott. A Magyarok Világszövetsége szeptember 15-16-ra új magyar-magyar csúcs összehívását kezdeményezte, s olyan Magyar Nemzeti Tanács létrehozását tervezi, amely a parlamenti képviselettel rendelkező politikai szervezetek, valamint a civil egyesületek aktív és hatékony részvételét, érdekérvényesítési törekvéseit hivatott egyeztetni és egybehangolni. Mindkét fórum egybehívása a magyar-magyar ügyek kormányzati rendezésének hiányát kívánja tudatosítani. A KMKF budapesti plenáris ülésén a résztvevők megállapodtak a magyar-magyar kapcsolatok stratégiájának újragondolásában. A plenáris ülés üdvözölte az Európai Parlamentben a magyar képviselők kezdeményezéseit a nemzeti kisebbségek jogvédelmének ösztönzésében, állást foglaltak a Szlovákiában tettlegességekig elmenő magyarüldözés kérdésében, és fontos lépésnek tartják José Manuel Barrosónak az állásfoglalását, miszerint az EU nem tekinti a tagországok belügyének a kisebbségi incidenseket. A Gyurcsány-kormány a határon túli szervezeteket és a politikai képviseletet is teljességgel ki akarja zárni az ügyek intézéséből, ami az érintettek körében határozott ellenállást vált ki. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valószínűleg azért nem vesz részt az MVSZ kezdeményezte budapesti fórumon, mert a Máért felszámolásának újragondolását várja a magyar kormánytól, és Markó Bélának is volt olyan megjegyzése, hogy nem tartja méltányosnak, ha Illyés Gyula és Márton Áron neve a magyar alapítványok élén nem-kívánatossá válik. Gyurcsánynak és társainak egyértelmű kifütyülésére előbb a határon túli magyarság körében került sor. Pillanatnyilag Magyarországon kíséri füttykoncert, bárhová is lép. /Sylvester Lajos: Fütty a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Jogutód nélkül megszűntnek tekinti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), ezért új, összmagyar szándékú érdekérvényesítő és érdekegyeztető fórum létrehozásáról tanácskozott a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten, a Magyarok Házában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényre meghívtak valamennyi kárpát-medencei nagyobb magyar pártot és szervezetet, de azok többsége nem válaszolt. Patrubány Miklós a 16 szavazóképes résztvevő közül kiemelte a Székely Nemzeti Tanácsot, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, valamint az Erdélyi Magyar Polgári Szövetséget. Hozzáfűzte, hogy két ifjúsági szervezet is elfogadta a meghívást: a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, valamint az Erdélyi Magyar Ifjúság. A létrehozandó új szervezetnek még nincs neve, eddig népszerű az Új Magyar-Magyar Csúcs vagy az Új Magyar Csúcs kifejezés – jelezte. Az MVSZ elnöke sérelmezte a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli megszüntetését is. /Máért-utódot szülne az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A magyar kormány új koncepciójának alapvetése az, hogy az elmúlt 15 év határon túli politikáján változtatni kell. Nem alkalmazza azokat az eddigi elveket, amelyekben a különböző felek között egyetértés volt, mint például az autonómiatörekvések támogatását, vagy a nemzetközi kisebbségvédelmi gyakorlatra való hivatkozást. Az identitás megőrzésének támogatásánál anélkül kap nagyobb hangsúlyt a gazdasági gyarapodás hátterének biztosítása, hogy ennek anyagi és intézményi feltételeit megteremtené a kormány. A koncepció a közigazgatási és támogatási rendszer teljes átalakítását helyezi kilátásba, de ennek következményeire vonatkozóan semmilyen hatástanulmány nem készült. A 15 év alatt szervesen felépült magyar–magyar politikai egyeztetési mechanizmust az új koncepció megszünteti, helyette a külön alkalmi egyeztetésekben megszülető alkukat helyezi kilátásba. A koncepció kidolgozói nem határozzák meg az anyagi és gazdasági hátteret, továbbá a végrehajtására hivatott közigazgatási struktúrát sem alakították ki. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv eddig ismert változatában a határon túli magyarság ügye nem jelenik meg olyan hangsúllyal, hogy az biztosíthatná a kilátásba helyezett fejlesztési stratégia megvalósítását. Az elmúlt másfél évtized alapvető határon túli magyar igénye volt az autonómia intézményének támogatása. A koncepció azonban nem említi az autonómia fogalmát, ami jelzi, hogy a kormány felmondta az erre vonatkozó konszenzust. A határon túli magyarok problémáinak megoldását az általánosan elismert nemzetközi normák szerint képzeli el, holott a magyar politika számára emellett mindig hivatkozási alap volt az európai gyakorlat is. Az egyes európai országokban – Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban – működő megoldásokra mint európai precedensekre hivatkozott eddig a magyar politika. A hiányzó harmadik elem az állampolgárság ügyére vonatkozó álláspont tisztázása. A határon túli magyar közösségek erre vonatkozó igénye erős, azonban a kormány nem kíván foglalkozni a kérdéssel. A koncepció szerint a magyar–magyar együttműködés a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul, de ennek ellentmondani látszik a „be nem avatkozás” politikájának meghirdetése. A „be nem avatkozás” politikája a hidegháború korszakának szóhasználata.  A magyar–magyar egyeztetés rendszeréből a koncepció kiiktatja a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette a Gyurcsány-kormány esetenkénti egyeztetést helyez kilátásba, kirekesztve a folyamatból a magyarországi ellenzéki pártokat.   A kormányzati szándék a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó közigazgatási struktúra teljes átalakítását helyezi kilátásba. Megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, mint önálló közigazgatási szerv, helyette a Miniszterelnöki Hivatal kebelében alakul egy kis létszámú titkárság. A kormányzati szándék szerint a szakpolitikák kezelése a minisztériumokhoz kerülne. Ennek azonban ellentmond, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megszüntették az illetékes főosztályt. Az év végéig a témával foglalkozó szakemberek 80%-át elbocsátják a közigazgatásból. A határon túli magyar civil szféra gyakorlatilag semmilyen véleménynyilvánítási lehetőséget nem kap, helyette csupán a stratégiai célok meghatározásában vehet részt, és e folyamatban is kizárólag a politikai elitekkel, ill. az általuk elfogadott szakértőkkel történik majd egyeztetés. A konkrét támogatások, fejlesztések ügyében magyarországi kormányhivatalnokok döntenek majd. /Olvadjanak be kis (vagy nagy) lépésekben. A magyar kormány új koncepciója a határokon túli magyarságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

Nacionalizmusról és támogatáspolitikáról tárgyalt november 10-én Pozsonyban Markó Béla RMDSZ-elnök és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Várhatóan január második felében összehívják a határon túli szervezeteket tömörítő, úgynevezett kis Máért ülését, amelyre meghívják a magyar kormány képviselőit is – ebben egyeztek meg. A határon túli szervezetek vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a romániai és szlovákiai belpolitikai helyzetről is, az erősödő nacionalizmusról és magyarellenességről. Abban is megegyeztek, Magyarország részéről átláthatóbb és kiszámítható támogatáspolitikára van szükség a jövőben. „A Máértot, amely az utóbbi időben valóban a magyarországi politikai belharcok terepévé és a pártok közti konfrontáció helyévé vált, a magyar kormány nem kívánja összehívni. Mi ezen a döntésen nem változtathatunk, de a véleményünket elmondhatjuk” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Hangsúlyozta, a kis Máért a határon túli magyar szervezetek fóruma, és itt el lehet kerülni a magyarországi politikai konfrontációt, valamint a politikai táborharcot, a határon túli magyar szervezetek közötti rendszeres véleménycserére pedig szükség van. Bugár Béla úgy fogalmazott, „a rólunk szóló kérdésekben a magyar belpolitika magába fordulása miatt elmaradt egyeztetésekre” szükség van. Az RMDSZ, illetve az MKP elnöke szerint a kis Máért megfelelő alkalom lesz a határon túli magyar szervezetek Magyarországhoz való viszonyának tisztázására. /Gujdár Gabriella: Markó és Bugár összehívja a kis Máértot. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Decemberben összehívják a Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt „A legfontosabb kérdés a nemzetpolitika megújításában az volt, hogy a hagyományos támogatáspolitikán lépjünk egyszer túl, megtartva persze az értékeket, és próbáljuk helyzetbe hozni a szomszédos országok magyar közösségeit. Próbáljuk meg a meglévő hátrányokat, az ott is nagyon komolyan kitapintható társadalmi, gazdasági, regionális egyenlőtlenségeket felszámolni” – jelentett ki Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Kifejtette, hogy Románia uniós tagságával január elsejétől a Kárpát-medencei magyarság 95 százaléka EU-tagállam állampolgáraként fog élni, és onnantól kezdve „más valóságba érkezünk”. A nemzetpolitika megújításával a magyar kormány célja elsősorban a támogatás-politika fejlesztésközpontúvá tétele, mert ez – Gémesi szerint – sokkalta átfogóbb probléma ma a magyar közösségek számára, mintsem szimbolikus kérdéseken vitatkozni. A Szülőföld Alapról szóló törvényt is módosítják, ezt november 10-én nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, várhatóan december 18-20 körül el is fogadja a parlament. „Világosabb rendszert szeretnénk nagyon egyértelmű formában. Ki miért felel, mit tesz, milyen pénzből teszi, és ki dönt ezekről.” – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Mint mondta, megszűnnek a közalapítványok, ezek feladatainak egy része – az identitás megőrzését szolgálók – a Szülőföld Alapban fognak megjelenni, más részük a szaktárcáknál. A 2007-es költségvetés határon túli magyarokat érintő tételeivel kapcsolatban Gémesi kijelentette, a szerkezeti átalakítások nem jelentenek forráskivonást a rendszerből, összességében nem csökken a támogatásokra szánt források nagysága. Az átalakításokkal háromszintű – politikai döntéshozó, szakmai és végrehajtó – rendszert hoznak létre. „Szigorúan elbástyázva egymástól a szinteket – hangsúlyozta Gémesi -, és világossá téve azt, hogy a Szülőföld Alap az identitás-megőrzés támogatására szolgál. Minden más, ami ebben az alapban korábban más logika alapján összehordódott, az most kikerül, és egyfajta profiltisztítás hajtódik végre.” A Szülőföld Alap jövő év elején megalakuló új szakkollégiumaiba a határon túli magyarok szervezeteit kérték fel szakértők jelölésére. Ezekben nem vehetnek részt politikusok. A Magyar Állandó Értekezlet helyett létrejövő Magyar-magyar Kormányzati Konzultáció első ülését még idén decemberben összehívják. /”Fejlesztésközpontúbb” támogatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Gémesi Ferenc államtitkár kifejtette, ami a hazai forrásokból származó kisebbségi támogatásokat illeti, az eddigi 44 csatornás pénzelosztási rendszer helyébe a Szülőföld Alap lép – a határon túli magyarokkal foglalkozó eddigi közalapítványok is ide integrálódnak a jövő évtől. Uniós forrásokból 2007-2013 között mintegy 1100-1200 milliárd forint lesz lehívható a határok közelében vagy az azokon átnyúló fejlesztési programok finanszírozására. Törzsök Erika kormány-főtanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy az egységesülő Európában már nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása a feladat. /Uniós pénzek a Szülőföld Alapon át. = Népszabadság, nov. 14./

Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa megérti és helyesli a változtatásokat. Megszűnik a jól bevált Illyés Közalapítvány, de a tavalyihoz képest nem csökken a támogatás mértéke. Emellett már nem lehet ugyanazzal az ötlettel pályázni több helyre. A HTMH megszűnik – sokba került, de be lehetett oda térni egy kis beszélgetésre. Lehet, hogy a Nemzetpolitikai Főosztály is barátságos hely lesz. Sokan elsiratják a Magyar Állandó Értekezletet, holott ott csak parttalan viták voltak. A Regionális Egyeztető Fórumban viszont a mindenkori kormány a határon túli magyar választott vezetőkkel megvitatja majd a közösségeket érintő döntéseit. /Simon Judit: Öröm és üröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

„Miután a MÁÉRT szünetel, ezért ez egy olyan testület, amely a párját ritkítja, hisz a határon túli magyarság és az anyaország találkozását most mi képviseljük” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második ülését Budapesten. Az első konferenciát májusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli közösségeket foglalkoztató problémakörök azonosítására. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok ki vannak zárva, úgyszintén a hivatalok is. A délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és ausztriai meghívottak mellett Erdélyből Bodó Barna politológus, Darvas-Kozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szociológus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitás-megőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konferencia a sajtó kizárásával zajlott. Az elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe, és az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpát-medencei magyarságon belül többszázezren élnek szórványban, olyan körülmények között, ahol az identitás megőrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az egyes régiók igényeihez igazodó átfogó szórványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. /Guther M. Ilona: A határon túli magyarokkal tanácskozott Sólyom László. Autonóm módon integrálódni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük lelkészek, nyelvészek, szociológusok. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére. /Farcádi Botond: MÁÉRT-pótló konferencia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

A Duna Televízió Közbeszéd című december 1-jei adásában Sólyom László köztársasági elnök interjút adott. Kifejtette, hogy nem kezdeményezte a Máért összehívását, az nem az elnöknek az asztala, kezdeményezése nem akarja pótolni a Máértet. Az első konferencia anyaga megjelent egy kisebbségi folyóirat külön számaként. A Babes-Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Sólyom László annyit mondhat, hogy ha háromnyelvű az egyetem, akkor ennek érvényt kell szerezni, ezen túl nem mehet. /”A személyi, a kulturális autonómia mindenkit megillet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./

Amíg tisztességes magyar ember él a földön, soha nem lehet elfelejteni 2004. december 5-ét, a szégyen és a gyász napját, mely úgy híresülhet el a magyar históriában, akár Mohács és Trianon. Kik is vagyunk ,,mi, magunk”? Hát biztosan nem az a Kovács László, volt külügyér és szocialista pártelnök, aki a kettős állampolgárság megszavazásának esetére ,,huszonhárommillió román beözönléséről” prófétált, sem Gyurcsány Ferenc regnáló miniszterelnök, aki költséget nem kímélve, hazudozásokkal és riogatással nem takarékoskodva ágált a népszavazás esetleges sikere ellen, s tette sikerrel, hiszen az agymosott anyaországi polgárok többsége távol maradt a referendumtól. Gyurcsányék, Hillerék, Kókáék, Kuncze-fik ,,győztek” a népszavazáson. A nemzetrontás példátlan ,,diadalát” mutatták fel, írta Magyari Lajos. A nemzetárulás folytatódott. Mindaz, ami a magyarországi, nemzeti akaratból végrehajtott rendszerváltás után megvalósult, Gyur­csányék kezén semmivé vált. Lassan gyakorlatilag nullára csökken a határon túli magyar közösségeknek juttatott anyagi támogatás, felszámolták a HTMH-t, megszüntették az Illyés Alapítványt, a minap a Teleki László Alapítványt, így bezárhatja kapuit az a Teleki Intézet is, mely kényelmetlen igazságokat fogalmazott meg a mai magyar hatalom (nem létező) nemzetpolitikájáról. Már Máért sincs. Gyurcsányék tönkreteszik, szétverik az egészségügyet, az oktatást, a társadalombiztosítási rendszert, a magyar kis- és közepes vállalkozásokat és a tudományos kutatást. Az ország közeledik egy gyurcsányi diktatúra, a rendőrállamiság felé. Az ötvenhatos forradalom ötvenéves évfordulóján agyba-főbe verték a rohamrendőrök az embereket. Közben az EU-csatlakozás küszöbén Traian Basescu elnök bejelentette: a világon bárhol élő román megkaphatja a román állampolgárságot. Népszavazás nélkül. /Magyari Lajos: A szégyen évfordulója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Alaposan átrendezi a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszert a kormány: tervei szerint szinte az összes döntési jogkör a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik majd. A Gyurcsány-kormány tervei között nem szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A jövőben valamennyi olyan területről kizárják majd az ellenzéket, ahol döntéseket hoznak. Eddig például a konszenzus jegyében a támogatásokat szétosztó közalapítványok, az Illyés kuratóriumában helyet kaptak a mindenkori parlamenti ellenzék képviselői is. Ez jövőre már nem így lesz. A kormány ahhoz, hogy az átalakításokat végrehajtsa, a Szülőföld Alap szervezetét használja fel. Első körben az alap vezető szervét, a tanácsot alakítják át úgynevezett regionális egyeztető fórummá, ennek vezetője a miniszterelnök lesz, tagjai közé az általa kinevezett köztisztviselőkből válogat, illetve a határon túli magyar pártok vezetőiből kér fel politikusokat. A Fidesz parlamenti képviselői javasolták, hogy a parlamenti pártok (így az ellenzék is) delegálhassanak tagokat az alap vezetésébe, azonban ezt nem fogadták el. A szintén felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait a Magyar Fejlesztési Banktól a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tulajdonába kerülő Corvinus Zrt. veszi át, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatási tárca által tavaly több más közalapítvány összevonásával gründolt Oktatásért Közalapítvány része lesz. A határon túli szervezeteket a kormány már informálisan megkereste, hogy jelöljenek kuratóriumi tagokat. A kabinetnek saját jelöltjei vannak a határon túlról, akiket szeretne a kollégiumok tagjai között látni. Eddig az volt a kormányzati szlogen, hogy a helyiek tudják, mire kell a pénz, hadd szóljanak bele az elosztásába is, a mostani törvénytervezet azonban indoklásában leszögezi: „a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad”. E döntések a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott szakállamtitkárságra hárulnak majd. Az államtitkárság átveszi a december 1-jével megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) feladatait is, embereit viszont már kevésbé, mintegy kéttucatnyian (a létszám harmada) kerülnek át. Nem is Gémesi Ferenc szakállamtitkár kezében futnak össze a szálak, hanem Törzsök Erika főtanácsadó, a HTMH egykori elnöke az államtitkárság erős embere. A konszenzusos nemzetpolitika formálására csak két intézmény maradt: az egyik a Szili Katalin parlamenti elnök által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely azonban semmiféle döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Emellett a Máért szünetelésére hivatkozva Sólyom László köztársasági elnök próbálja betölteni az űrt, s a múlt héten már második alkalommal konzultált az általa életre hívott szakértői fórum határon túli és magyarországi tagjaival. /Riba István: Kemény forintok – Határon túli magyarok támogatása. = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 6./

December 18-án tartják az Országgyűlésben a végszavazást a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról. A jogszabály általános, illetve részletes vitája már lezajlott. Ez utóbbin az ellenzék azt javasolta, hogy a létrehozandó Regionális Egyeztető Fórumnak a korábbi MÁÉRT-hoz hasonló összetétele legyen. A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításának országgyűlési vitájában a fideszes Balla Mihály kérte, hogy a támogatásokat illető stratégiai döntéshozatalban ne csak a kormány által meghívottak vehessenek részt, hanem az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli legitim szervezetek képviselői is. A kormány részéről Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy a törvény módosítására a támogatási rendszer reformjához van szükség. A támogatási formák integrálásával egyetlen – politikai, szakmai és végrehajtói szintekből álló – apparátus létrehozását tervezi a kormány. /Guther M. Ilona: Az ellenzék újjáélesztené a MÁÉRT-et. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Fenntartásokkal fogadják a magyar–magyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat a határon túli magyar politikusok, akik december 13-án találkoznak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felváltására hivatott magyar-magyar politikai fórumon. Az újfajta támogatási rendszerrel kapcsolatosan Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: jónak tartja, hogy a magyar kormány nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a távlatos, stratégiai célokra. Ezt a támogatásoknak a Szülőföld Alapba való koncentrálása elősegíti. Szerinte azonban kedvezőtlen: továbbra sem látható, hogy mi lesz az Illyés Közalapítvány vagy más hasonló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Azokkal, amelyek hozzájárultak a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához. Markó még nem látja teljesen tisztán, hogy az, ami a Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakításával megmarad vagy létrejön, képes lesz-e majd ellátni olyan feladatokat, amelyeket az a hivatal eddig ellátott. Szerinte a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét, rendelkezik megfelelő információkkal. A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szűkszavúan nyilatkozott: „A Máért megszüntetésének természetesen nem örülök, de tudvalevő és méltánylandó, hogy ez egy kormánydöntés, akárcsak a HTMH megszüntetése is az. Nem rajtunk, határon túli magyarokon múlott, hogy így történt” – mondta. Bugár, aki korábban sokszor bírálta „a rólunk, nélkülünk” szóló döntéseket, egyelőre nem kívánt előrevetítésekbe bocsátkozni a Máért helyébe lépő fórummal kapcsolatos kérdésben. A két legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői részt vesznek a magyar–magyar kormányzati konzultáción, jóllehet eltérő a véleményük az új nemzetpolitikai fórumról. Kovács Miklós KMKSZ-elnök úgy nyilatkozott: a KMKSZ mindig Máért-párti volt abban az értelemben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. A Máért működésének szüneteltetését mindenképpen negatívan értékelik. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke szerint az anyaországnak differenciáltan kell megközelítenie a határon túli magyar közösségek gondjait. Mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel a határon kívüli magyaroknak szükségszerű – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogassunk, s eldöntsük, hogy jó-e vagy nem jó az ilyen találkozó. Örülünk, hogy tárgyalhatunk és fölvethetjük a problémáinkat, remélve azok megoldását” – tette hozzá. /Határon túli magyar vezetők Gyurcsánynál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A magyar igazolványok ügyéről és az új fejlesztéspolitikáról kíván tárgyalni a Gyurcsány-kormány a határon túli magyar közösségek vezetőivel a december 13-ára összehívott magyar-magyar kormányzati konzultáció első ülésén. Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a meghívottak bármilyen más kérdést is felvethetnek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) örökébe lépő testületben. A magyar igazolványok kérdése azért időszerű, mert az eddig igényelt mintegy 800 ezer ilyen dokumentum jelentős hányada – a 2002-ben kiadottak – jövőre lejárnak. A romániai magyarok negyven százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal, mintegy 510 ezren. Van olyan elképzelés, hogy a kedvezménytörvény módosításával az igazolványok érvényességét meghosszabbítják. A szomszéd országokban működő státusirodákat is átszervezik: ezek feladatköre a jövőben kiterjed vállalkozásfejlesztésre és projektmenedzselésre is. /Guther M. Ilona: Budapest meghosszabbíthatja a magyarigazolványok érvényességét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Először találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáció keretében a határon túli magyar vezetőkkel, amióta átalakult a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere. Az egyeztetés fő napirendi pontja a közös infrastruktúra és vállalkozások fejlesztése, de szóba kerül a magyarigazolványok kérdése is – tájékoztatott László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, év vége lévén, ez az utolsó pillanat, amikor át lehet tekinteni, hogy a jövő esztendőben, hogyan fog kinézni a határon túli magyarságnak szánt támogatások rendszere. „Nem elsősorban politikai jellegű kérdésekről kell most beszélnünk, hanem arról, hogyan fog működni a jövőben a Szülőföld Alap, az átalakult Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az az intézmény, amely helyette létrejön, és mennyire tudja azt a szerepet betölteni, amit mi elvárnánk tőle. Az is fontos kérdés, hogy a megszűnő alapítványok hatásköreit a Szülőföld Alap vagy esetleg más intézmény veszi át” – tájékoztatott Markó Béla, aki arra is választ vár a magyar kormány képviselőitől, hogyan kívánják támogatni jövőre a Sapientia Egyetem működését. A Sapientia vezetősége ugyanis felkereste fel Markót, akitől azt kérték, képviselje az egyetem sorsának alakulását, ugyanis a magyar költségvetésben jövő évre előirányzott, valamivel több mint egymilliárd forint nem elegendő a Sapientia fenntartására. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett, jelenleg félő, hogy elvész az, amit eddig az Illyés Közalapítvány végzett, azaz a határon túli magyar civil társadalomnak nyújtott támogatás a különböző rendezvények, programok, előadások, kiállítások megszervezéséhez. Bugár Béla, a Magyar Koalíciós Párt elnöke csak szűkszavúan nyilatkozott elvárásairól. Kasza József, a Vajdasági Magyar Párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a határon kívüli magyaroknak szükségszerű mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az általa vezetett a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke fontosnak nevezte, hogy a magyar-magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket. /Simon Judit, Gujdár Gabriella: Gyurcsány Ferenc támogatáspolitikáról tárgyal a határon túli magyar vezetőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Munkaebéden tárgyalnak az együttműködésről a miniszterelnökkel a határon túli magyar vezetők. Közös nyilatkozat nem lesz, hanem a politikusok és szakértők közösen próbálják eldönteni, mire lenne hasznos és célszerű elkölteni az európai pénzt. A határon túli vezetők sajnálják az Illyés Közalapítványt, a Határon Túli Magyarok Hivatalát és a Máért-et. A határon túli magyar vezetők ráébrednek majd arra, hogy ezentúl a pénzért, a támogatásért keményen meg kell dolgozni, írta a lap munkatársa. /Simon Judit: Jó étvágyat! = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A magyar-magyar kormányzati konzultáció első ülését követően a Magyar Állandó Értekezlet, illetve egy ehhez hasonló politikai egyeztető fórum elmaradását sérelmezték a magyarországi ellenzéki pártok. Németh Zsolt fideszes politikus kijelentette: nem tudhatják, hogy a lezajlott egyeztetés érdemi párbeszéd volt-e, hiszen erre a parlamenti pártokat Gyurcsány Ferenc nem hívta meg. „A Magyar Demokrata Fórum tiltakozik a határon túli nemzetpolitikai kérdésekben kialakult koncepciótlanság, valamint az ezen a téren bekövetkező hatalmas költségvetési megvonások miatt” – jelentette ki Almássy Kornél alelnök. Az ellenzéki párt szerint a kormányzat a teljes határon túli politika felszámolására, az eltelt tizenhat esztendő alatt kialakult intézményrendszer ellehetetlenítésére törekszik. /Guther M. Ilona: Sérelmezik a MÁÉRT elmaradását. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./