Határon túli magyar EP-képviselőkkel tanácskozott a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága.
Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán hangsúlyozta: keményen kell dolgozniuk a nyugat-balkáni térség integrációjáért, hiszen ez a magyar nemzetpolitika szempontjából is nagyon fontos cél. A spanyol-belga-magyar elnökségi trió első két tagja eddig nemigen jeleskedett „az új lisszaboni lehetőségek” kihasználásában, Magyarország azonban remélhetőleg hatékonyan ragadja majd meg ezeket, és szorosan együttműködik az EP-vel - mondta.
A politikus üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar-román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. A hamarosan esedékes romániai népszámlálás kulcsfontosságú a magyar kisebbség szempontjából - hívta fel a figyelmet a képviselő.
Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért „érdemes tenni”. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés stabilabb jogi keretet adott az uniónak, de ezt csak szoros összefogással lehet hatékonyan kihasználni - vélekedett.
A politikus úgy látta, az uniós szakbizottságokban folyó munka eredményessége és az ezzel járó szakmai tekintély komolyan elősegítheti, hogy megnyerjék a frakciókat és a tagállamokat a kisebbségi ügyeknek is.
Mészáros Alajos (MKP) kiemelte: a felvidéki magyarok „nagyon megbecsülik”, hogy a jelenlegi magyar kormány jobban a „szívén viseli” az ügyüket, mint az előző kormány. Emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt.
A kudarc egyik fő oka az lehetett, hogy hiányzott az „igazán profi” médiapolitika - vélekedett a politikus, hozzátéve: elsősorban egy elkötelezett magyar nyelvű napilapra lenne szükségük, amely közölné a magyar politikusok véleményét, és e cél eléréséhez bármilyen segítséget elfogadnak. Ugyanakkor egy szlovákiai magyar televíziócsatorna is igen hasznos lenne, mivel jelenleg nagyon kevés műsoridő jut a magyar kisebbségnek a szlovák televízióban - jegyezte meg.
Mint kifejtette: a szlovákiai nyelvtörvényt ugyan több pontban is elmarasztalta a Velencei Bizottság, de nem látja a szándékot, hogy Pozsony változtatni kívánna a jogszabályon. Bár a szlovákiai kormány labilisnak tűnik, de nem lenne előnyös, ha felbomlana a koalíció - tette hozzá a képviselő.
Szabó Vilmos (MSZP) felidézte: a bizottság nevében 2006 óta szerepel a "határon túli magyarok" kifejezés, és hozzátette, elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás a határon túli magyarok képviseleteivel.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy Románia uniós csatlakozása előtt komoly vita folyt arról, hogy a mielőbbi integrációt sürgessék, vagy inkább igyekezzenek minél több engedményt kicsikarni az országból a csatlakozás támogatása fejében. Bebizonyosodott, hogy a mielőbbi csatlakozás volt a jó megoldás, hiszen így a romániai magyaroknak is lett képviseletük az EP-ben, ami által egy "újabb ajtó" nyílt ki - fogalmazott. Mészáros Alajos egyetértett abban, hogy a magyarság szempontjából kifejezetten előnyös, hogy Szlovákia és Románia uniós tagállamok, ugyanakkor Sógor Csaba úgy látta, bár valóban kedvező az integráció, a csatlakozás után nem fejlődött a kisebbségpolitika ezekben az országokban.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke ugyancsak felhívta a figyelmet a népszámlálások jelentőségére a kisebbségek szempontjából, és hangsúlyozta: minél többet kell beszélni a kisebbségek helyzetéről az unióban.
Ágoston András, a VMDP elnöke azt mondta, bár gyakran beszélnek az autonómiáról, nincs egyetértés abban, hogy azt milyen formában kellene megvalósítani. A magyar uniós elnökség óriási lehetőség, hogy Magyarország előálljon egy jó elképzeléssel ezzel kapcsolatban - fűzte hozzá. Sógor Csaba szerint azonban még mindig nem foglalkoznak eleget az autonómia kérdésével, és sosem találnak majd olyan egységes modellt, amelyet mindenki elfogadna. Az EP-képviselő hozzátette: sok kisebbséghez képest nekik megvan az az előnyük, hogy az anyanyelvük hivatalos nyelv az unióban. Krónika (Kolozsvár)

"Meg kell nyerni az uniót a kisebbségi ügyeknek is"
Határon túli magyar EP-képviselőkkel tanácskozott a magyar parlament külügyi bizottsága
(MTI) – Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága.
A 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője hangsúlyozta: keményen kell dolgozniuk a nyugat-balkáni térség integrációjáért, hiszen ez a magyar nemzetpolitika szempontjából is nagyon fontos cél. A spanyol-belga-magyar elnökségi trió első két tagja eddig nemigen jeleskedett "az új lisszaboni lehetőségek" kihasználásában, Magyarország azonban remélhetőleg hatékonyan ragadja majd meg ezeket, és szorosan együttműködik az EP-vel – mondta.
A politikus üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar-román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. A hamarosan esedékes romániai népszámlálás kulcsfontosságú a magyar kisebbség szempontjából – hívta fel a figyelmet a képviselő.
Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért "érdemes tenni". A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés stabilabb jogi keretet adott az uniónak, de ezt csak szoros összefogással lehet hatékonyan kihasználni – vélekedett.
A politikus úgy látta, az uniós szakbizottságokban folyó munka eredményessége és az ezzel járó szakmai tekintély komolyan elősegítheti, hogy megnyerjék a frakciókat és a tagállamokat a kisebbségi ügyeknek is.
Sógor Csaba szerint még mindig nem foglalkoznak eleget az autonómia kérdésével, és sosem találnak majd olyan egységes modellt, amelyet mindenki elfogadna. Az EP-képviselő hozzátette: sok kisebbséghez képest nekik megvan az az előnyük, hogy az anyanyelvük hivatalos nyelv az unióban. Népújság (Marosvásárhely)

Határon innen, határon túl
MTI
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt
Az Európai Parlament (EP) határon túli magyar képviselőivel egyeztetett pénteki ülésén a budapesti országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Mészáros Alajos (MKP) arra emlékeztetett: az MKP a legutóbbi szlovákiai választásokon nem jutott be a parlamentbe, és bár a párt korábban hatékonyan működött, a szakadás a szlovákiai magyar képviseletben egy idő után szinte törvényszerű volt a felgyűlt belső feszültségek miatt.
Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívását, egyúttal kijelentette: a magyar– román együttes kormányülések is rendkívül fontosak, mivel igen eredményesek lehetnek. Sógor Csaba (RMDSZ) szerint azt kell elérniük, hogy az EU-ban a magyar kisebbséget ne egy folyton panaszkodó közösségnek lássák, hanem olyannak, amelyért „érdemes tenni”.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy Románia uniós csatlakozása előtt komoly vita folyt arról, hogy sürgessék-e a mielőbbi integrációt, ám bebizonyosodott, hogy a mielőbbi csatlakozás volt a jó megoldás, hiszen így a romániai magyaroknak is lett képviseletük az EP-ben, ami által egy „újabb ajtó” nyílt ki előttük – nyugtázta a politikus.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke felhívta a figyelmet a népszámlálások jelentőségére a kisebbségek szempontjából, és hangsúlyozta: minél többet kell beszélni a kisebbségek helyzetéről az unióban. Ágoston András, a szerbiai VMDP elnöke azt mondta, a magyar uniós elnökség óriási lehetőség arra, hogy Magyarország előálljon egy jó elképzeléssel az autonómiával kapcsolatban – fűzte hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az Országházban ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia
2010. december 11-én, Budapesten, az Országgyűlés Delegációs termében, valamint a Budapesti Európai Ifjúsági Központban tartotta 2010. évi második ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 45 ifjúsági szervezet képviselője vett részt. Erdélyből kilenc ifjúsági ernyőszervezet vett részt az ülésen.
Az ülést megelőző napon a Sándor-palotában fogadta a Magyar Ifjúsági Konferencia küldötteit dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr, aki köszöntőjében hangsúlyozta a magyar nyelv megőrzésének, az élethosszig tartó tanulásnak és a sportnak a kiemelkedő szerepét mindennapjainkban. A Magyar Ifjúsági Konferencia vezetői külön köszönetet mondtak Elnök úr kitüntető figyelméért. A régiók cserkész küldöttei ünnepélyes keretek között megkoszorúzták Teleki Pál miniszterelnök, egykori főcserkész emléktábláját a Sándor-palota belső kertjében.
Zárónyilatkozat
2010. december 11-én, Budapesten tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia, amely a magyar fiatalok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma.
A küldötteket a konferenciát megelőző nap a Sándor-palotában fogadta Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr. A konferenciát az Országgyűlés Delegációs termében Dr. Kövér László házelnök úr köszöntötte, kiemelve, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia az elmúlt, több mint egy évtized során bebizonyította életképességét. Az Országgyűlés elnöke üdvözölte, hogy az eljövendő határon túli döntéshozók és közösségi vezetők a rendszerváltás illúziójából kiábrándulva töretlen hittel és kitartással dolgoznak a magyar nemzet fennmaradásáért. A küldötteket köszöntötte Széll Lőrinc, a román Nemzeti Sport és Ifjúsági Hatóság államtitkár helyettese is.
Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a család- és népesedéspolitika fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét, Téglásy Kristóf főosztályvezető úr az új kormányzati ifjúságpolitika céljait, a kialakult intézményi struktúrát mutatta be. Márton Balázs, a magyar EU elnökség ifjúságpolitikai feladatairól és lehetőségeiről tájékoztatta a delegáltakat. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára felajánlotta segítségét a MIK külhoni tagszervezeteinek. Államtitkár asszony bejelentette, hogy 2012-ig létrejön a Magyarság Háza, amely nem csak múzeumként fog szolgálni, hanem újszerű, interaktív fóruma kíván lenni a fiataloknak.
Ulicsák Szilárd miniszteri biztos úr előadásában ismertette az újonnan megalakuló Bethlen Gábor Alap struktúráját, amely három fős bizottságból, kilenc fős kollégiumból tevődik össze. Munkáját pedig a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Ifjúsági Konferencia szakmai iránymutatása alapján kívánja végezni.
A délutáni szekcióbeszélgetések zárásaként a Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttei megfogalmazták az új magyar kormány iránti kéréseiket:
Köszönve államelnök és házelnök úr kedves fogadtatását, a Kárpát-medencei ifjúsági ügyek iránti nyitottságát, a Magyar Ifjúsági Konferencia hasonló nyitottsággal vállal szerepet a nemzetpolitikai stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában.
Kérjük, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia képviselői tanácskozási joggal vehessenek részt a MÁÉRT munkájában, véleményezési joggal rendelkezzenek a támogatási prioritások meghatározásában.
A Magyar Ifjúsági Konferencia felajánlja szakmai tapasztalatát a jövő évben esedékes Mozaik 2011 ifjúságkutatás és a népszámlálások eredményes lebonyolításához.
A Bethlen Gábor Alap hatékony működtetési rendszerének kidolgozásában aktív szerepet vállalunk és kérjük az ifjúsági keret létrehozását, a korábbi gyakorlattal ellentétben a határon túli támogatások politikamentes, szakmai alapú és célirányos elosztását.
A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli új tagjait: a Magyar Cserkészszövetséget, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezetet, valamint a Nagybecskereki Katolikus Püspökséget ifjúsági referense képviseletében.
A Magyar Ifjúsági Konferencia a következő ülését Burgenlandban tartja. Erdély.ma

Huszárvágással érkezik a Bethlen Gábor Alap
Kutyafuttában készül megreformálni a határon túli magyar támogatási rendszert a második Orbán-kormány. A sokszor vádolt Szülőföld Alap helyét az erdélyi fejedelemről elnevezett Bethlen Gábor Alap veszi át, amely a budapesti döntéshozók szerint rendet vág az átláthatatlan támogatáspolitikában. Az új formula ellenzői azonban csak fokozottabb átpolitizálást és központosítást látnak a kezdeményezésben. Megnéztük, hol az igazság.
November 26-án nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a jogszabálytervezetet, amely révén a Bethlen Gábor Alap váltja fel a Szülőföld Alapot a határon túli magyar támogatásrendszer kezelésében. A változtatás deklarált célja, hogy az „átláthatatlanná” és „párhuzamossá” vált támogatási rendszert megreformálja. A nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes véleménye szerint az anyagi segítség alapvető célja - a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése – nem változik meg az új rendben, csak az elérését szolgáló módszerek válnak hatékonyabbá.
Mi változik?
A Szülőföld Alap legnagyobb hiányosságai a kuszaság mellett a merevség és az ellenőrzési mechanizmusok gyengesége voltak. Ezen problémák önmagukban elegendő okot szolgáltatnak a változtatáshoz, hogyha az tényleg érdemi javulásokat von maga után. Melyek lennének az új összeállítás változtatásai. A Felvidék.ma közöl egy összefoglalót, amelyben ezeket taglalja. A törvénytervezet szerint a Bethlen Gábor Alapba adományok útján is kerülnének források, adományok, amelyeket magán és jogi személyek is benyújthatnak. A minimális keret mindig egy milliárd forint lenne, tehát az adományok után fennmaradó rést a kormány töltené ki.
Egy nagyobb módosításnak tűnik az is, hogy nemcsak szervezetek, hanem magánszemélyek is tudnának pályázni, így "lehetővé válna, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások hozzájuthassanak olyan támogatásokhoz, amelyek például az európai uniós pályázataikhoz önrészt vagy kamattámogatást biztosítanak" – mondta el Ulicsák Szilárd, a támogatáspolitikáért felelős miniszteri biztos. A Szülőföld Alap jogutódját egy háromtagú bizottság vezetné, amely döntene a források elosztásáról, és amelynek tagjai a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár lennének.
Az Alapnak minidig figyelembe kell majd vennie a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és szakbizottságainak elvi iránymutatásait. A bizottság szakmai döntés-előkészítő szerve egy kilencfős Kollégium lenne. Az ellenőrzés tekintetében is szigorít a januártól életbe lépő tervezet. A pénzalapnak évente legalább egyszer a parlament előtt kell beszámolnia tevékenységéről, az Állami Számvevőszék pedig folyamatos megfigyelés alatt tartaná a szervezet működését.
Döntés az érintettek nélkül?
Mint minden szakpolitika, a határon túli magyarság támogatása és az általános értelemben vett nemzetpolitika is pénz kérdése. Az anyagi források elosztásának egy jól kidolgozott stratégia szerint kell működnie, hiszen csak így érhető el a vágyott eredmény. Ennek a szempontnak a tekintetében azonban a Bethlen Gábor Alap sem büszkélkedhet kedvező fogantatásnak. A tervezet gyors elfogadási határideje és rövid vitaideje legalábbis nem erre enged következtetni. Az is problémásnak tűnik, hogy a magyar kormány nem konzultált a határon túli magyarság képviselőivel. A nemrégiben megtartott MÁÉRT gyűlésen nem került napirendre a téma megvitatása, és arról sem láttak hírek napvilágot, hogy az anyaországi döntéshozók egyeztettek volna a kárpát-medencei magyarság politikusaival.
Nulla összegű játék
A Szülőföld Alapot gyakran érte az a kritika, hogy túlzottan átpolitizálja a támogatási rendszert, az egyes kormányok a saját klienseiket szolgálták ki általa, hátrányosan megkülönböztetve más szervezeteket. A kormányváltás előtt a balliberális kormányt vádolták gyakran azzal, hogy kétes kritériumok szerint oszt pénzt. A második Orbán-kormány sem mentesült ezektől a vádaktól, az elmúlt hetekben például az erdélyi Új Magyar Szó, illetve anyaországi lapok is cikkeztek a témában. Az Új Magyar Szó kifogásolta például, hogy sem az említett sajtóorgánum, sem más hasonlóak (pl. a Transindex.ro portál, az Új Szó szlovákiai magyar napilap) nem részesült az anyaország anyagi segítségében.
Bár az illetékesek minden alkalommal magyarázkodtak, a helyzet abszurditása nem szűnt meg, csak fokozódott. A politikai praktika, amely szerint a budapesti széljárások szerint változik a támogatottak köre, igen rossz fényt vethet a szépen megfogalmazott nemzetpolitikai célokra, és alapjában véve egy ördögi kört eredményez, amelyből hosszú távon senki nem profitál, csak veszít.
Vajon mentes lesz ettől a Bethlen Gábor Alap? Mint minden kezdeményezésnek, ennek is kijár a jóhiszemű megítélés. A jogszabálytervezetből nem olvashatunk ki semmit, ami arra engedne következtetni, hogy folytatódni fognak az eddigi praktikák. Így csak a kontextusból ítélhetünk, ami azonban nem ad feltétlen optimizmusra okot. Az új formula például azzal is jár, hogy a Szülőföld Alap létező infrastruktúráját egy huszárvágással megszüntetik, és újat építenek fel. Hogy ez az új szerkezet kikre alapozva és kik által épül, az kérdéses. Beszédes azonban a kettős állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatás intézményes kivitelezése. Itt ugyanis azt látjuk, hogy erdélyi viszonylatban a létező, főként RMDSZ-es érdekeltségű irodák helyét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjai veszik át.
Az Erdély aranykora fölött regnáló fejedelem nevének választása kétségkívül szimbolikus jelentőségű, és valószínűleg a nemzetpolitikai rendszerváltás által megszülető aranykor egyik hírnöke kíván lenni. Eme aranykor legfontosabb követelménye talán az lenne, hogy az eddigi, Székely István a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának erdélyi tagja által „nulla összegű játéknak” nevezett logika helyét valami más vegye át. Kitekintő

Miniszteri biztos:
A Bethlen Gábor Alappal egységessé válik a határon túli magyarság támogatása
A közigazgatási tárcánál található 13 milliárd forintos keret felett rendelkezik a most létrejövő Bethlen Gábor Alap, amelynek létrehozásával egységes rendszer szerint lehet majd a határon túli magyar szervezeteknek a támogatásokat nyújtani – mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek. Kiemelte: ebből az összegből mintegy 1,2 milliárd, amit nyílt pályázaton hirdetnek meg, 8,5 milliárd, ami normatív támogatás, a fennmaradó keret pedig programfinanszírozásra osztanák szét. A Bethlen Gábor Alap jogelődjének, a Szülőföld Alapnak és az azzal párhuzamosan több tárcánál működő célelőirányzatoknak a korábbi támogatási struktúrája nem teremtett lehetőséget arra, hogy egységesen átlássák a határon túli támogatásokat. A Szülőföld Alap kizárólag nyílt pályázati forráskeretet biztosított, s tulajdonképpen a 2004.december 5-ei sikertelen népszavazás után, egyfajta kárpótlásként nyújtotta az MSZP-SZDSZ kormány a határon túliaknak ezt a kétmilliárdos támogatást. A Bethlen Gábor Alapnál egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, nemcsak azokat, amelyeket nyílt pályázaton lehet elnyerni, hanem a normatív kereteket is – emelte ki a miniszteri biztos. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta. Kifejtette: a KIM jogelődjénél és az oktatási, valamint a kulturális és a gazdasági tárcánál eddig számtalan esetben párhuzamosan biztosítottak ugyanazon szervezetek számára támogatást. Létezett ugyan egy támogatást nyilvántartó rendszer, de ezt nem töltötték fel rendszeresen, és így nem lehetett kiszűrni a párhuzamosságokat. Az egyik cél a Bethlen Gábor Alapon keresztül az, hogy ezt a nyilvántartó rendszert korszerűsítsék, valamint az, hogy a többi tárcánál lévő források is szerepeljenek benne. Egyeztetni kívánnak a tárcák képviselőivel arról, hogy a jövőben ne legyenek párhuzamos kifizetések – tette hozzá. A kiszámíthatóság érdekében év elején rögzítik a nyílt pályázatokra jutó összegeket, s ezenkívül leginkább normatív támogatásokat kapnak majd a nagyobb, főleg ernyőszervezetek, egyházi hátterű intézmények, illetve felsőoktatási intézmények. Külön keretet kívánnak majd elkülöníteni programfinanszírozásra is. Elmondta, hogy nem egyszemélyi döntések születnek majd a támogatásokról, mint az elmúlt nyolc évben, hiszen a Szülőföld Alappal kizárólag a miniszter rendelkezett. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára. Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhatja meg – mutatott rá Ulicsák Szilárd. Kitért arra is, hogy a nevelési–oktatási keret éves, tanulónkénti 20 ezer forintos összegét kiterjesztik az óvodásokra is. Ez várhatóan 5-5,5 milliárd forint lesz. Megjegyezte: komolyabb, helyszíni ellenőrzések várhatók, mert eddig előfordult, hogy egy nem magyar ajkú gyermek egy hétvégére elment valamilyen magyar képzésre, és ennek alapján megigényelhette, és meg is kapta a támogatást. Az a cél, hogy olyan magyar családokhoz jussanak ezek a támogatások, amelyek folyamatosan magyar nyelvű nevelési és oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. Felvidéken pedig azt tervezik, hogy a beíratási programra adnának nagyobb összeget, szorosan együttműködve a nemrég Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Rákóczi Szövetség helyi szervezeteivel. A támogatások szétosztásával kapcsolatban elmondta, hogy a MÁÉRT, a Magyar Ifjúsági Konferencia és a határon túli magyar szervezetekkel folytatott konzultációk alapján kiderült, hogy van néhány terület, amely kritikus a határon túli magyarság életében. Ezek között említette a népességfogyás megállítását, az asszimiláció megfékezését, a szórványmagyarság és a csángómagyarok megsegítését, valamint a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás támogatását. (MTI) Nyugati Jelen (Arad)

Az új kormány szemléletváltást hozott a nemzetpolitikában
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában a kormányváltással. Répás Zsuzsanna az eddigi intézkedéseket összegezve az irányváltás legmarkánsabb jelei között említette az egyszerűsített honosításról és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényeket. A jövő év komoly feladatának a honosítás eljárás mellett külön szórványstratégia kidolgozását nevezte.
Az új kormány hivatalba lépése után a legnagyobb változás a nemzetpolitikai szemléletben valósult meg – fogalmazott Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott év végi interjúban. Az előző nyolc évben nem is lehetett észrevenni, hogy a nemzetpolitikai szemlélet jelen lett volna a kormány tevékenységében. Egy eldugott kis főosztály képviselte a kormányzati szerkezetben a nemzetpolitikát, és a legnagyobb problémát az jelentette, hogy semmilyen fórumon, területen nem jelent meg a nemzetpolitika mint szempontrendszer – mondta. Radikális változás történt e téren, külön államtitkárság jött létre, s miniszterelnök-helyettes felügyeli a nemzetpolitikát – mutatott rá.
A helyettes államtitkár kiemelte: az új kormány igyekszik helyrehozni azokat a károkat, amelyeket az elmúlt nyolc évben követett el a szocialista–liberális vezetés. Intézkedéseivel szeretné helyrehozni azt a törést, amit a 2004. december 5-i népszavazás és főleg „az azt megelőző szégyenteljes szocialista kampány” okozott – mondta.
Répás Zsuzsanna az irányváltás legmarkánsabb jelei között említette a január 3-án induló egyszerűsített honosítási eljárást, valamint a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt. A nemzetpolitikai irányváltást kifejezi a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat, amely külön kitér arra, hogy ebbe a rendszerbe a határon túliak is természetes módon beletartoznak. Ezek a lépések szimbolikusan is kifejezik a magyar nemzet összetartozását és hogy az új kormány teljesen más szemlélettel tekint a határon túli magyarokra – fogalmazott.
Répás Zsuzsanna beszélt a határon túli tanulmányi kirándulásokról. Mint mondta, a Határtalanul! programot kibővítik, keretében két-három évig pályázati úton nyújtanak támogatást a kirándulásokhoz, majd ez normatívává válik. Azt szeretnék, ha néhány éven belül minél több középiskolás eljutna határon túlra tanulmányi kirándulás révén.
A program részeként szervezik meg az iskolákban a nemzeti összetartozás napjáról való megemlékezést június 4-én, „a trianoni békediktátum aláírásának napján”, s jön létre 2012. december 31-ig a Magyarság Háza, várhatóan a fővárosban. Olyan interaktív múzeumot hoznának létre, amely a gyermekeknek be tudja mutatni a határon túli magyarságot, illetve tudományos háttérintézmény is lenne. Fontos, hogy újra összehívták a Máértot
A helyettes államtitkár nagyon fontos lépésnek tartotta a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását hat év után, mint kiemelte: igyekeztek, hogy a teljes magyarság reprezentatív képviselete megvalósulhasson. Az, hogy újra működhet a Máért, azt jelenti, újra van párbeszéd a magyar politikai élet szereplői között határon innen és túl – mondta. Az elmúlt időszakban egy sor problémát a szőnyeg alá söpörtek, s nem tudott kialakulni közös elképzelés nemzetpolitikai kérdésekben.
Répás Zsuzsanna szólt arról is, hogy a Máért külügyi és jogi, oktatási és kulturális, gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint szórványszakbizottságaiban is megkezdődik a munka januárban. Utóbbinak két albizottsága lesz, a Kárpát-medencei szórvánnyal és a nyugati diaszpórával foglalkozó testület. A helyettes államtitkár azt mondta, a szórványmagyarsággal kiemelten szeretnének foglalkozni, s külön szórványstratégiát dolgoznak ki a jövő évben.
Kitért a tárcaközi bizottság létrehozására, ennek 23 államtitkár a tagja, s várhatóan január elején tart ismét ülést. Ezen értékelik az eddigi eredményeket, hogy mely területeken kell továbblépni.
A nemzetpolitika költségvetéséről azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben a megszorítások jellemezték ezt a területet, mint kifejtette, a gazdasági helyzet a nagyon bőkezű támogatást továbbra sem teszi lehetővé. A határon túli területen ugyanakkor kismértékű növekedést sikerült elérni, 13 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Reményének adott hangot, hogy hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá is válik a források felhasználása, ezért és a párhuzamosságok megszüntetése érdekében hozzák létre a Szülőföld Alap jogutódaként a Bethlen Gábor Alapot. A jövő évi források a legfontosabb feladatokra elegendők, s remélhetőleg, ha a gazdasági helyzet javul, többletforrás is rendelkezésre állhat a jövőben.
MTI, Erdély.ma

Pontosítások a Bethlen Gábor Alapról
(MTI) – A közigazgatási tárcánál található 13 milliárd forintos keret felett rendelkezik a most létrejövő Bethlen Gábor Alap, amelynek létrehozásával egységes rendszer szerint lehet majd a határon túli magyar szervezeteknek a támogatásokat nyújtani – mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek.
Kiemelte: ebből az összegből mintegy 1,2 milliárd, amit nyílt pályázaton hirdetnek meg, 8,5 milliárd, ami normatív támogatás, a fennmaradó keretet pedig programfinanszírozásra osztanák szét.
A Bethlen Gábor Alap jogelődjének, a Szülőföld Alapnak és az azzal párhuzamosan több tárcánál működő célelőirányzatoknak a korábbi támogatási struktúrája nem teremtett lehetőséget arra, hogy egységesen átlássák a határon túli támogatásokat. A Szülőföld Alap kizárólag nyílt pályázati forráskeretet biztosított, s tulajdonképpen a 2004.december 5-ei sikertelen népszavazás után, egyfajta kárpótlásként nyújtotta az MSZP-SZDSZ kormány a határon túliaknak ezt a kétmilliárdos támogatást.
A Bethlen Gábor Alapnál egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, nemcsak azokat, amelyeket nyílt pályázaton lehet elnyerni, hanem a normatív kereteket is – emelte ki a miniszteri biztos. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta.
Kifejtette: a KIM jogelődjénél és az oktatási, valamint a kulturális és a gazdasági tárcánál eddig számtalan esetben párhuzamosan biztosítottak ugyanazon szervezetek számára támogatást. Létezett ugyan egy támogatást nyilvántartó rendszer, de ezt nem töltötték fel rendszeresen, és így nem lehetett kiszűrni a párhuzamosságokat.
Az egyik cél a Bethlen Gábor Alapon keresztül az, hogy ezt a nyilvántartó rendszert korszerűsítsék, valamint az, hogy a többi tárcánál lévő források is szerepeljenek benne. Egyeztetni kívánnak a tárcák képviselőivel arról, hogy a jövőben ne legyenek párhuzamos kifizetések – tette hozzá.
A kiszámíthatóság érdekében év elején rögzítik a nyílt pályázatokra jutó összegeket, s ezenkívül leginkább normatív támogatásokat kapnak majd a nagyobb, főleg ernyőszervezetek, egyházi hátterű intézmények, illetve felsőoktatási intézmények. Külön keretet kívánnak majd elkülöníteni programfinanszírozásra is.
Elmondta, hogy nem egyszemélyi döntések születnek majd a támogatásokról, mint az elmúlt nyolc évben, hiszen a Szülőföld Alappal kizárólag a miniszter rendelkezett. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára. Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert a döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhatja meg – mutatott rá Ulicsák Szilárd. Népújság (Marosvásárhely)

Az egyszerűsített honosítás tapasztalatait is megtárgyalják
Az egyszerűsített honosítás tapasztalatairól, a kisebbségi vegyes bizottságokról és a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságairól lesz szó a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülésén – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
Kifejtette: örömmel látják, hogy a kedvezményes honosítás ügyintézése problémamentesen zajlik, de az eddigi tapasztalatokat, fejleményeket szeretnék áttekinteni. Napirenden szerepel még a Bethlen Gábor Alap, amelyről december 23-án fogadott el törvényt az Országgyűlés. A bizottság tagjait az alap indulásáról tájékoztatják, illetve arról, hogyan alakul át az eddigi támogatási rendszer, milyen nyilvántartást működtetnek, hogyan szeretnék az adatszolgáltatást megvalósítani az egyes államtitkárságok között. Megjegyezte: az alaphoz kapcsolódó alapkezelő nonprofit zrt. létrehozása is folyamatban van, várhatóan egy hónapon belül megkezdheti munkáját.
Téma lesz a Máért szakbizottsági rendszere. A helyettes államtitkár felidézte, hogy tavaly a Máért ülésén négy szakbizottság felállításáról döntöttek, az oktatási és kulturális, a gazdasági és önkormányzati, a külügyi és jogi, illetve a szórványtestület. Utóbbinak két albizottsága lesz, az egyik a kárpát-medencei szórványmagyarsággal, a másik a nyugati diaszpórával foglalkozik majd. A diaszpóra szakbizottság kivételével mindegyik testület még januárban ülésezik, a diaszpóratestület pedig várhatóan februárban tanácskozik. A szakbizottság munkájában a Máért tagszervezetei mellett a kormányzat képviselői is jelen lesznek – hangsúlyozta.
A tárcaközi bizottság negyedik témája a vegyes bizottságok munkája lesz. Répás Zsuzsanna elmondta, hogy összesen hat kisebbségi vegyes bizottság ülése várható az első félévben, először a magyar–szlovák vegyes bizottság tart majd ülést.
A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolására. A testület elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az NPTB feladata – a kormányhatározat szerint – egy, a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló, egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és javaslattétel a kormány számára a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtása során a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére.
A bizottságban képviselteti magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári, illetve parlamenti államtitkári szinten. A bizottságban helyet foglal a KSH elnöke is. A kormány határozatában felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy személyesen vagy delegáltja útján állandó meghívottként vegyen részt az NPTB munkájában. A testület legalább negyedévente tart teljes ülést.
MTI, Erdély.ma

Létrejön a Bethlen Gábor Alap
A magyar közigazgatási tárcánál található 13 milliárd forintos keret felett rendelkezik a most létrejövő Bethlen Gábor Alap, amelynek működtetésével egységes rendszer szerint lehet majd a határon túli magyar szervezeteknek a támogatásokat nyújtani – közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Kiemelte: ebből az összegből mintegy 1,2 milliárd, amit nyílt pályázaton hirdetnek meg, 8,5 milliárd, ami normatív támogatás, a fennmaradó keretet pedig programfinanszírozásra osztanák szét.
Bethlen Gábor Alap jogelődjének, a Szülőföld Alapnak és az azzal párhuzamosan több tárcánál működő célelőirányzatoknak a korábbi támogatási struktúrája nem teremtett lehetőséget arra, hogy egységesen átlássák a határon túli támogatásokat. A Szülőföld Alap kizárólag nyílt pályázati forráskeretet biztosított, s tulajdonképpen a 2004. december 5-i sikertelen népszavazás után, egyfajta kárpótlásként nyújtotta az MSZP–SZDSZ-kormány a határon túliaknak ezt a kétmilliárdos támogatást.
A Bethlen Gábor Alapnál egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, nemcsak azokat, amelyeket nyílt pályázaton lehet elnyerni, hanem a normatív kereteket is – emelte ki a miniszteri biztos. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta. Kifejtette: a KIM jogelődjénél és az oktatási, valamint a kulturális és a gazdasági tárcánál eddig számtalan esetben párhuzamosan biztosítottak ugyanazon szervezetek számára támogatást. Létezett ugyan egy támogatást nyilvántartó rendszer, de ezt nem töltötték fel rendszeresen, és így nem lehetett kiszűrni a párhuzamosságokat. Az egyik cél a Bethlen Gábor Alapon keresztül az, hogy ezt a nyilvántartó rendszert korszerűsítsék, valamint az, hogy a többi tárcánál lévő források is szerepeljenek benne. Egyeztetni kívánnak a tárcák képviselőivel arról, hogy a jövőben ne legyenek párhuzamos kifizetések – tette hozzá. A kiszámíthatóság érdekében év elején rögzítik a nyílt pályázatokra jutó összegeket, s ezenkívül leginkább normatív támogatásokat kapnak majd a nagyobb, főleg ernyőszervezetek, egyházi hátterű intézmények, illetve felsőoktatási intézmények. Külön keretet kívánnak majd elkülöníteni programfinanszírozásra is. Elmondta, hogy nem egyszemélyi döntések születnek majd a támogatásokról, mint az elmúlt nyolc évben, hiszen a Szülőföld Alappal kizárólag a miniszter rendelkezett. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára. Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhatja meg – mutatott rá Ulicsák. Kitért arra is, hogy a nevelési-oktatási keret éves, tanulónkénti 20 ezer forintos összegét kiterjesztik az óvodásokra is. Ez várhatóan 5–5,5 milliárd forint lesz. Megjegyezte: komolyabb, helyszíni ellenőrzések várhatók, mert eddig előfordult, hogy egy nem magyar ajkú gyermek egy hétvégére elment valamilyen magyar képzésre, és ennek alapján megigényelhette, és meg is kapta a támogatást. Az a cél, hogy olyan magyar családokhoz jussanak ezek a támogatások, amelyek folyamatosan magyar nyelvű nevelési és oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. A támogatások szétosztásával kapcsolatban elmondta, hogy a Máért, a Magyar Ifjúsági Konferencia és a határon túli magyar szervezetekkel folytatott konzultációk alapján kiderült, hogy van néhány terület, amely kritikus a határon túli magyarság életében. Ezek között említette a népességfogyás megállítását, az asszimiláció megfékezését, a szórványmagyarság és a csángómagyarok megsegítését, valamint a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás támogatását. Krónika (Kolozsvár)

Semjén: Zökkenőmentes a honosítási eljárás (Támogatás a határon túli magyaroknak)
Zökkenő- és problémamentesen halad az egyszerűsített honosítási eljárás, az első héten mintegy ötezer kérelem érkezett — számolt be Semjén Zsolt a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság tegnapi budapesti ülésén
. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a legtöbb kérelmet Csíkszeredáról, Kolozsvárról, Szabadkáról és Beregszászról nyújtottak be. Panaszt sehonnan nem jelentettek, mindenhol pozitívak a tapasztalatok — emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki szerint az államigazgatás és a kommunikáció egyaránt jelesre vizsgázott. Kitért arra is, hogy a határon túli magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból "óriási nyomás alatt van". Mint mondta, a közelgő népszámlálásoknál minden segítséget megadnak majd a magyar identitás megerősítésére, de ennek ellenére számítanak a kedvezőtlen számokra. "Ha meg akarjuk tartani a határon túli magyarságot magyarságában — ami pedig a magyar állam alapvető küldetése —, akkor ehhez nagyon erős impulzust kell adni, s ez nem merülhet ki kizárólag különböző támogatási formákban" — hangsúlyozta. Ez az erős impulzus az állampolgárság — fogalmazott a kormányfő helyettese. Semjén Zsolt kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a határon túli magyar támogatásokat fogja össze. Kiemelte az egyértelmű működési rendet, a pontos és szigorú elszámolást. Hozzátette: az alap által megnyílik a lehetőség az uniós források hatékony felhasználására is. A támogatáspolitika irányvonalát a Magyar Állandó Értekezlet szabja meg, az egyes szakterületek prioritásait szakbizottságok rögzítik majd. Ezután az alap megfogalmazza a költségvetési javaslatát, amelyről háromtagú bizottság dönt; a testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az oktatási és kulturális szakbizottság elnöke Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lett, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottságé Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár, a külügyi és jogi szakbizottság elnöke Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára lett, míg a szórvány szakbizottság élére Répás Zsuzsanna került. A jövőben áttekintendő és megvitatandó témák között említette az autonómiatörekvéseket, az egyszerűsített honosítási eljárást, az uniós lehetőségeket, az egységes Kárpát-medencei magyar oktatási stratégiát. Feladatként jelölte meg az egységes szórványstratégia megalkotását, a moldvai csángók helyzetének áttekintését, a Kárpát-medencei gazdasági térség és a magyar gazdaságpolitika közötti összefüggéseket a Széchenyi-terv tükrében. Szólt arról is, hogy a tavasz folyamán valamennyi vegyes bizottság ülést tart. Megjegyezte: különösen a szlovák—magyar és az ukrán—magyar vegyes bizottságra koncentrálnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Szentháromság” dönt a támogatások sorsáról
Jövő héten tartja első idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három: az oktatási, a külügyi és a gazdasági – közölte tegnap Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság budapesti ülése után.
Jövő héten tartja első idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három: az oktatási, a külügyi és a gazdasági – közölte tegnap Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság budapesti ülése után. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásokat összefogó Bethlen Gábor Alap indulásáról tájékoztatta a testület tagjait.
A MÁÉRT szakbizottságainak éppen a Bethlen Alap által kezelt források szétosztásában leenne szerepük. Jövő heti ülésükön a testületek feladata – Répás Zsuzsanna tegnapi megfogalmazása szerint – a prioritások áttekintése lesz. A bizottságokat kormánypárti politikusok vezetik: az oktatási-kulturálist Hoffmann Rózsa, a gazdaságit Becsey Zsolt, a külügyit Németh Zsolt, a szórványt pedig Répás Zsuzsanna.
Határon túliak nélkül
Mint ismert, a Bethlen Alap a korábbi Szülőföld Alap jogutódja, és idén 13 milliárd forint felett rendelkezik. Tevékenységét egy múlt év végén sebtében elfogadott, január elsejétől életbe lépő törvény szabályozza. A jogszabály a „megváltozott nemzetpolitikai szemlélet” jegyében fogant. Kezdeményezői szerint jogelődjétől eltérően a Bethlen Alap egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtja az összes határon túliaknak szánt támogatást.
A Szülőföld Alaptól eltérően azonban a Bethlen Alapnál nem a határon túli szervezetek képviselőiből álló szakkollégiumok döntenek a pályázatok elbírálásáról, hanem egy háromfős „szuperbizottság”, melynek tagjai Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna. A vezető testület döntéseit kilencfős kollégium készíti elő, amelyből a törvény kizárja a határon túli magyarok képviselőit. A kollégium tagjait egyébként szintén a „szuperbizottság” nevezi ki.
„Túl bő csapat” a Szülőföldnél
Ulicsák Szilárdtól, a határon túliak támogatását felügyelő miniszteri biztostól megtudtuk: a kilencfős kollégium csupán a Bethlen Alapot kezelő zrt. megalakulása után áll össze. „Nagyon bonyodalmas lett volna, ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselőjüket, mint ahogy az a Szülőföld Alap esetében történt. A Szülőföld Alapnál túlságosan bő lére eresztett csapat dolgozott” – magyarázta lapunknak Ulicsák.
Hangsúlyozta azonban, hogy a kollégium tagjainak kinevezésekor fontos kritérium lesz az, hogy az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkezzenek.
A miniszteri biztos szerint a határon túli szervezetek a MÁÉRT szakbizottságai révén szólhatnak majd bele a támogatások odaítélésébe. Lapunk felvetette: a törvény értelmében a testületek az egyes szakterületekre vonatkozóan csak „elvi-szakmai iránymutatást adnak és ajánlásokat fogalmaznak”. „A szakbizottságok valóban nem dönthetnek az egyes pályázóknak szánt konkrét összegekről, ám azt javasolhatják, hogy mondjuk a szórvány számára 300 millió forintot ítéljünk meg összesen” – magyarázta a döntési mechanizmust felvetésünkre Ulicsák.
A támogatások elbírálásának ezt a módját a Bethlen Alapról szóló törvény vitájakor a magyarországi ellenzék is bírálta. Szabó Vilmos szocialista politikus felszólalásában kifogásolta a kollégiumok számának csökkentését, azt, hogy egy háromtagú bizottság kezébe kerül nemcsak az elbírálás, hanem a kollégium megbízatása is. „Gyanúnk szerint azért történik a változás, hogy a kormány szabad kezet kapjon a pénz elosztására, és azok számára, akik a kormánynak kedvesek, a politikai hűség lesz az egyedüli szempont” – fogalmazott.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba nem kívánta bővebben kommentálni a Bethlen Alapról szóló törvényt és azt sem, hogy a határon túliakat kizárják közvetlen döntéshozatalból a támogatások megítélésekor. „Az új budapesti kormánynak joga van változásokat bevezetni minden téren. Én már semmin sem csodálkozom” – jelentette ki.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Répás Zsuzsanna: A támogatáspolitikát is alakítja a jövőben a MÁÉRT
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár számításai szerint március 15-e környékén már köszönthetik az új magyar állampolgárokat, akik az egyszerűsített eljárással szereztek honosítást.
Jövő héten ülnek össze tanácskozásra a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságai, amelyek a humán, a gazdasági és a külügyi-jogi témák megvitatása mellett a határon túlra irányuló támogatáspolitika kialakításából is részt vállalnak majd – nyilatkozta Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel. A szakpolitikus ismertette az egyszerűsített honosítás jelenlegi állását, valamint arról is beszélt, milyen jogosítványai lesznek a határon túl élő újsütetű magyar állampolgároknak.
Fontosnak tartottuk a MÁÉRT újjáélesztése után a szakbizottsági rendszer újraindítását is – mondta Répás Zsuzsanna. Így a szakértői munka is újraindulhat a határon túli magyarok rendszeresen tanácskozhatnak a magyar kormány szakértőivel. A jövő héten a humán, a gazdasági és a külügyi-jogi bizottság is ülésezik – hangzott a beszélgetésben.
A MÁÉRT szakbizottságainak új feladata is van, ez pedig nem más, mint a tavaly létrehozott Bethlen Gábor Alap – a határon túlra szánt támogatások új központja – számára ajánlásokat megfogalmazni a támogatáspolitika vonatkozásában – mondta az államtitkár. „A MÁÉRT plenáris ülése fogalmazza meg az elvi iránymutatásokat, a szakmai elveket pedig éppen a MÁÉRT szakbizottságai dolgozzák majd ki”. A fontossági sorrendet a támogatandó kérdések vonatkozásában a határon túliak állíthatják fel, ezeket összegzik a szakbizottságok, és az így megszületett ajánlást végül a Bethlen Gábor Alap rendelkezésére bocsátják.
A magyar állampolgárság igénylése eltérő ütemben zajlik a Magyarországgal szomszédos országokban – ismertette a folyamatot a szakpolitikus. A legtöbb igényt eddig Szabadkán nyújtották be, azután következik a sorban Kolozsvár, majd Csíkszereda, és végül Beregszász. „Örülünk, hogy az ügymenet szervezése jól sikerült, nincs sorban állás, nincsenek tumultuózus jelenetek”- hangsúlyozta a politikus, aki úgy számolja, hogy március 15-e környékén már köszönthetik is az első új állampolgárokat. Ami az újsütetű, a határokon túl élő magyar állampolgárok jogosítványait illeti, ezekről Répás Zsuzsanna azt mondta: a honosítási oklevél átvételét és állampolgári eskü letételét követően, ezzel egy időben és helyen igényelhetik a magyar útlevelet. Személyigazolvány és lakcímkártya értelemszerűen nem jár azoknak, akik nem létesítenek állandó lakhelyet Magyarországon.
Az minden vonatkozásban igaz, hogy egyfajta magyar állampolgár és állampolgárság létezik csupán, nincs különbség sem jogosítványok sem kötelezettségek tekintetében közöttük – hangoztatta a politikus, megjegyezve: a most oly sokat emlegetett magyarországi szavazati jog a magyar állampolgárok vonatkozásában a mai szabályozás szerint az állandó itteni lakóhelyhez kötődik.A határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának kérdése pedig az alkotmányozás során, tavasszal kerülhet ismét terítékre – hangzott az interjúban.
Duna TV. Erdély.ma

„Fontos nemzetpolitikai fordulat történt”
Nagyvárad – A napokban Nagyváradon járt Ulicsák Szilárd magyarországi miniszteri biztos, a Sapientia Hungariae Alapítvány titkára, aki exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek.
– Milyen nemzetpolitikai fordulat következett be a tavalyi magyarországi kormányváltásnak köszönhetően?
– Amikor az új kormány átvette tavaly tavasszal Magyarország irányítását, akkor azt tapasztaltuk, hogy a nemzetpolitika terén jelentős elmaradásaink vannak a határon túli magyarokkal szemben. Számos területre volt ez jellemző, mint például az oktatás, a kultúra vagy a szórvány, és persze a nemzetnek a közjogi értelemben vett egyesítése, mely ugye régóta húzódik, és 2004-ben, amikor elbukott a népszavazás, akkor egy időre megakadni látszott ez a folyamat. Azt hiszem, hogy a legelső és legszimbolikusabb döntése az új magyar kormánynak és a parlamentnek az volt, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzését lehetővé tette a világ összes magyarja számára. Nem véletlen tehát, hogy ezzel kezdtük a kormányzásunkat. A kettős állampolgárság olyanannyira eredményes, hogy így év elején, minden gond nélkül megnyílhattak azok az ablakok a különböző konzulátusokon és nagykövetségeken, amelyeken be lehet adni a kérelmeket. Annyira nagy az érdeklődés, hogy már most csak nyárra lehet sorszámokat kapni. Ez nagy öröm számunkra. Aki úgy gondolja, hogy meg szeretné gyorsítani az állampolgársága megszerzését, az esetleg Magyarországon bármelyik anyakönyvvezetőnél ezt megteheti. Ez szerintem egy kiemelten fontos eredmény.
Támogatás az óvodásoknak
– Milyen további eredményekről beszélhetünk még?
– Lényeges eredmény továbbá az is, amit tükröznek a tavaly őszi, még Szülőföld Alap néven futó pályázati kiírások, amikor már másfélszer annyian jelentkeztek pályázatokra, mint a megelőző esztendőben. Ez azt jelenti, hogy minden nemzettestvérünk, minden határon túli magyar szervezet felbátorodott, mert úgy érezte, itt van újra a lehetőség arra, hogy bátrabban vállalja a magyarságát, és hogy végre pályázati forrásokhoz juthat Magyarországon. Ez megint csak egy plusz öröm számunkra. Az is fontos eredmény volt, hogy ugye pont most zajlik a Sapientia Egyetemmel az egyeztetés a következő évi beíratkozási számokról. Erre az évre nézve a magyar parlament visszaállította az eredetileg az erdélyi egyetemnek járó 2 milliárd forintos támogatást. Ez a korábbi, szocialista kormányzáshoz képest több mint 500 millió forintos pluszt jelent. Magyarán a nyolc éve elmaradt, jelentős beruházások egy részét most meg lehet valósítani. Fontos eredmény továbbá, hogy visszaállítottuk a kedvezménytörvényben, tehát a közkeletű nevén státustörvényben a magyar óvodásoknak alanyi jogon járó támogatást. Ez azt jelenti, hogy a határon túl minden olyan óvodás után a szülők igényelhetik az oktatás-nevelési támogatást, akiket magyar óvodába íratnak. Ez 20 ezer forint/gyermek. Ez a program a nyáron indul és már az őszi beíratkozásokra érvényes. Megint csak egy plusz dolog a nemzetpolitikában, hogy a szórványterületek fölzárkóztatását, megerősödését kiemelt feladatnak tekintjük. A szórványterületeken levő intézményeket, kollégiumokat, iskolákat meg kívánjuk erősíteni, illetve azoknak a háttérintézményeknek a támogatását is szeretnénk biztosítani, amelyeket a történelmi egyházaink működtetnek szerte a Kárpát-medencében. Végül, de nem utolsó sorban, ami megint csak kiemelten fontos, hogy ismét nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a nyugati emigrációban élő magyarok felé, akik jogosan talán kissé mostohán érezték magukat, akikkel az anyaország eddig nem foglalkozott annyira. Ezt az újra elindított Magyar Állandó Értekezlet is bizonyítja. Szerintem ez is egy fontos eredmény, hogy újra elindulhatott a magyar–magyar párbeszéd.
Magyar igazolvány
– Jó lenne tisztázni egy dolgot, sokan ugyanis úgy vélik, ha megkapják a kettős állampolgárságot, akkor elesnek a magyar igazolvány nyújtotta kedvezményektől…
– Erre a felvetésre azt tudom válaszolni, hogy természetesen nem esnek el a kedvezményektől, ugyanis a státustörvényt módosítottuk, s hozzáigazítottuk a kettős állampolgárságról szóló törvényhez. Magyarán, a kedvezménytörvény szerint azok is megkaphatják az alanyi jogon járó juttatásokat, akik időközben megszerzik a magyar állampolgárságot, de lakhelyük továbbra is a Kárpát-medence nem magyarországi pontjain marad. Úgyhogy a magyar igazolványok érvényben maradnak, és biztosítják továbbra is a kedvezményeket.
Schengeni Övezet
– Az Európai Unió soros elnökeként Magyarország segítséget tud-e nyújtani Romániának abban, hogy hamarább csatlakozzon a Schengeni Övezethez?
– Magyarországnak természetesen egy fontos érdeke, hogy a nemzettestvéreikhez könnyebben eljussanak a magyarok, úgyhogy nagyon örvendtünk, amikor Szlovákia felé is megnyíltak a határok, bár akkor még nem Magyarország volt az EU soros elnöke. A magyar kormányzat nyilatkozott arról már többször is, hogy ha Románia valóban felkészült a schengeni csatlakozásra, akkor ezt igyekszünk még a mi uniós elnökségünk alatt megsegíteni, és hozzájuttatni ehhez a kapcsolatteremtéshez az erdélyi testvéreinket.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

Egységes Kárpát-medencei gazdasági övezetről egyeztettek a MÁÉRT-en
A közös Kárpát-medencei közlekedés és vasútfejlesztés, a szakképzés és a most induló Széchenyi terv lehetőségei szerepeltek többek között az újjáalakult Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági és önkormányzati szakbizottsága keddi budapesti ülésének napirendjén. Becsey Zsolt a szakbizottság elnöke, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az ülés után újságíróknak elmondta: abban maradtak, hogy a magyar külgazdaság-politika készülő koncepciójához a határon túli magyar szervezetek is hozzászólnak majd. A közeljövőben minden résztvevő meghatározza azokat a konkrét gazdaságfejlesztési prioritásokat, amelyek a vállalkozások versenyképességének erősítését segítheti – tette hozzá.
Kifejtette: egyértelművé vált, hogy a gazdasági összefogásnak egy egységes Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepcióján kell alapulnia. Ez része a kormányprogramnak is – emlékeztetett. Ennek a térségnek nagyobb gazdasági integrációra van szüksége, hogy kellő erőt, innovációt tudjon felmutatni, hogy az unióban és a világpiacon sikerrel vehessük fel a kiélezett küzdelmet – tette hozzá.
A cél ugyanakkor az, hogy mindenki megmaradjon, és gazdasági téren is boldoguljon ott, ahol született – fogalmazott az államtitkár.
Becsey Zsolt a konkrét témákról elmondta, hogy az ülésen ismertették a Széchenyi terv hét nagy prioritását, megtárgyalták, hogy a tervnek a Kárpát-medencei határokon átnyúló gazdasági együttműködés, és a közlekedés fejlesztése nagyon komoly részét képezi. A közös Kárpát-medencei közlekedés és vasútfejlesztés kérdésében egyetértettek az együttes fellépés szükségességében – mondta. Kitért arra is, hogy minden fél érdekelt egy szélesebb szakképzési struktúra megvalósításában, hogy a beruházók a lehető legtöbb munkaerővel számolhassanak a Kárpát-medencében.
A konkrét javaslatok ismeretében a szakbizottság várhatóan május-június folyamán ül össze ismét. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár felidézte, hogy az újjáalakult MÁÉRT-hez kapcsolódva négy szakbizottság felállításáról döntöttek. Az oktatási és kulturális szakbizottság hétfőn tartott ülést, s a héten még összeül a külügyi és jogi szakbizottság. Répás Zsuzsanna elmondása szerint január végén tanácskozik a Kárpát-medencei szórványalbizottság, s várhatóan márciusban ülésezik a diaszpóra albizottság. (MTI-fidesz.hu) Erdely. ma

Határtalanul! tanulmányi kirándulási program
(MTI) – Várhatóan februárban jelennek meg a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program felhívásai, s az első csoportok szeptemberben utazhatnak határon túli magyar területre pályázati támogatással – mondta el Répás Zsuzsanna, a MÁÉRT oktatási és kulturális szakbizottsága hétfői, budapesti ülése után az MTI-nek.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint az előző kormányok igen nagy károkat okoztak, amikor elvágták a magyar-magyar közösségeket összetartó szálakat. Mint mondta, a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésén látszott: nagy az igény, hogy újra élő kapcsolat legyen a magyar közösségek között.
Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: az új kormány új alapokra kívánta helyezni a magyar-magyar kapcsolattartást. A MÁÉRT újraindításával párhuzamosan fontosnak tartották a szakbizottsági rendszer újraindítását is. Négy testületet hoztak létre, az oktatási és kulturális mellett az önkormányzati és gazdasági, a külügyi és jogi, valamint a szórványszakbizottságot. Az önkormányzati és külügyi testület még e héten összeül, s a szórványszakbizottság is ülést tart a közeljövőben – tette hozzá.
A helyettes államtitkár azért tartotta fontosnak, hogy először az oktatási és kulturális bizottság ülésezett, mert szerinte az identitás megőrzése szempontjából a legfontosabb területek ennél a testületnél vannak.
Hoffmann Rózsa, az újjáalakult MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottsága elnöke, oktatási államtitkár elmondta, hogy a hétfői ülésen hat ország – Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia – magyar szervezeteinek képviselői vettek részt. A tanulmányi kirándulás mellett a magyar nyelvű felsőoktatásról, a kulturális intézetek működéséről, egyházi, ifjúsági és sportkérdésekről is szó volt.
Az államtitkár közlése szerint elhangzott javaslatként a sportra épülő tanulmányi kirándulás lehetősége, felvetették a résztvevők a szórvány és tömbmagyarság anyanyelvű oktatásának kérdéskörét. Beszámolója szerint megállapították, hogy az oktatás kulcskérdés, s ha nincs magyar nyelvű oktatás, előbb-utóbb elfogy a magyar nyelvű értelmiség.
A magyar szervezetek képviselői komoly együttműködési készséget mutattak – mondta el Hoffmann Rózsa, hozzátéve: nyár közepéig körvonalazódhat az a stratégia, amely a támogatáspolitika alapját képezi. Répás Zsuzsanna hozzátette: megkérték a határon túli szervezetek képviselőit, állítsák össze azokat a területeket, amelyek szerintük prioritást élveznek, s a lista alapján határozza majd meg a Bethlen Gábor Alap, hogy mely területeket támogat.
A szakbizottság a tervek szerint szeptemberben tartja következő ülését. Népújság (Marosvásárhely)

MÁÉRT-szakbizottságok
Kárpát-medencei közös vasútfejlesztés
(MTI) – A Kárpát-medencei közös közlekedés- és vasútfejlesztés, a szakképzés és a most induló Széchenyi terv lehetőségei szerepeltek többek között az újjáalakult Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági és önkormányzati szakbizottsága keddi budapesti ülésének napirendjén.
Becsey Zsolt, a szakbizottság elnöke, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az ülés után újságíróknak elmondta: abban maradtak, hogy a magyar külgazdaság-politika készülő koncepciójához a határon túli magyar szervezetek is hozzászólnak majd. A közeljövőben minden résztvevő meghatározza azokat a konkrét gazdaságfejlesztési prioritásokat, amelyek a vállalkozások versenyképességének erősítését segíthetik – tette hozzá.
Kifejtette: egyértelművé vált, hogy a gazdasági összefogásnak egy egységes Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepcióján kell alapulnia. Ez része a kormányprogramnak is – emlékeztetett. Ennek a térségnek nagyobb gazdasági integrációra van szüksége, hogy kellő erőt, innovációt tudjon felmutatni, hogy az unióban és a világpiacon sikerrel vehessük fel a kiélezett küzdelmet – tette hozzá.
A cél ugyanakkor az, hogy mindenki megmaradjon, és gazdasági téren is boldoguljon ott, ahol született – fogalmazott az államtitkár.
Becsey Zsolt a konkrét témákról elmondta, hogy az ülésen ismertették a Széchenyi terv hét nagy prioritását, megtárgyalták, hogy a tervnek a Kárpát-medencei határokon átnyúló gazdasági együttműködés, és a közlekedés fejlesztése nagyon komoly részét képezi.
A Kárpát-medencei közös közlekedés- és vasútfejlesztés kérdésében egyetértettek az együttes fellépés szükségességében – mondta. Kitért arra is, hogy minden fél érdekelt egy szélesebb szakképzési struktúra megvalósításában, hogy a beruházók a lehető legtöbb munkaerővel számolhassanak a Kárpát-medencében.
A konkrét javaslatok ismeretében a szakbizottság várhatóan május-június folyamán ül össze ismét. Népújság (Marosvásárhely)

Kövér a magyar állampolgárok választójogáról
Kövér László szerint a törvényhozás többségének szándéka a választójogi törvény várható módosítása során arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.A kormányváltással szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában, új korszak kezdődött e téren - emelte ki az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szerdai ülésén a Parlamentben.
Az ülést megnyitó beszédében elmondta: az alkotmányozás után a kétharmados törvények módosításakor várható a választójogi törvény korrekciója is. Nagy valószínűséggel az Országgyűlés többségének szándéka arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot - mutatott rá a házelnök, hozzátéve: ha bármilyen formában választott határon túli magyar képviselői lesznek az Országgyűlésnek, a KMKF-t is érdemes újragondolni.
Az Országgyűlés elnöke megjegyezte: felvetődik az a kérdés is, a későbbiekben hogyan lehet tisztázni a KMKF és a Máért egymáshoz való viszonyát.
Kövér László beszélt arról, hogy jelen pillanatban hiányzik a nemzetpolitika intézményrendszeréből az a fajta társadalmi, civil elem, amit korábban a Magyarok Világszövetsége valósíthatott volna meg, ha nem "téveszt irányt".
A házelnök szerint ehelyett valamilyen intézményes szervezetet kellene létrehozni, amelynek a megfelelő pénzügyi és jogszabályi garanciák mellett elsődleges funkciója az összmagyarság kataszterének megvalósítása lenne, azaz hogy összefogja a világ magyarságát.
Kövér László az intézményi változások közül kiemelte, hogy az Országgyűlés decemberben létrehozta a nemzeti összetartozás bizottságát. Jelezte, hogy a bizottság elnöki feladatainak ellátására Potápi Árpádot (Fidesz) szeretné majd felkérni. A szemléletváltozást példázza a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság megalakítása is - jegyezte meg.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy mind a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT), mind a KMKF-re szükség van, utóbbi elsősorban a stratégiai tervezésben tölthet be fontos szerepet.
Mint mondta, nagyra értékelik, hogy amikor Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő ellehetetlenítette a Máért működését a "tragikus" december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt, akkor Szili Katalin ebben a formában átmentette a magyar-magyar párbeszéd lehetőségét.
Az eltelt időszak nemzetpolitikai szempontból fontos intézkedései közül kiemelte az állampolgársági törvényt és a nemzeti összetartozásról szóló törvényeket. Az állampolgárság kapcsán hangsúlyozta: a magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból egyaránt óriási nyomás alatt van, A hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek - mutatott rá, hozzátéve: erős impulzusra van szükség, és ez az állampolgárság megadása.
Hozzátette: az eljárás kapcsán eddig egyetlen panasz sem érkezett, fennakadás nem volt. Naponta mintegy nyolcszáz kérelmet vesznek át - mondta.
Kitért arra is, hogy a szomszédos országokkal soha nem volt ilyen jó Magyarország kapcsolata, mint most, a magyar-román kapcsolatokban paradigmaváltás következett be. A kormányfő-helyettese ismét üdvözölte a tanügyi törvényt, és nyilvánvalóvá tette, Magyarország mindent megtesz Románia schengeni csatlakozásáért. Szerbiával szintén is kiegyensúlyozott és jó a viszony, és Szlovákiával is egészen más hangnemben folynak a tárgyalások, mint Gyurcsány Ferenc és Fico idején - mondta a kormányfő helyettese.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004. decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tagjai közös tanácsaival segítsék a Magyar Köztársaság Országgyűlésének munkáját.
A KMKF tagjai a Magyar Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, vagy regionális közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar kisebbségi szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.
A magyar törvényhozás 2008. március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a 2004-ben alkotott (illetve 2006-ban módosított) statútum alapján – tehát konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését.
A KMKF állandó bizottsága utoljára 2010. márciusában ülésezett. Bumm.sk

A Külügymiisztériuman ülésezett a MÁÉRT Külügyi és Jogi Szakbizottsága
EU-elnökségünk idején az egyik legfontosabb feladat a bővítési folyamat újraindítása, s ebben déli szomszédaink, komoly magyar közösségekkel kifejezetten érintettek – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Külügyi és Jogi Szakbizottsága ülése után tartott sajtótájékoztatón.
Azon vagyunk, hogy lezárjuk a horvát csatlakozási tárgyalásokat, ha ez sikeresen megtörténik, akkor ez nemcsak a horvátországi magyaroknak fontos üzenet, hanem a Nyugat-Balkánnak, és Szerbiának is – tette hozzá. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarok mindenképpen szeretnék kihasználni a csatlakozási folyamatot helyzetük javítására, s ebben a magyar külpolitika támogatja őket. Kitért arra, hogy Szerbia elnyerheti a tagjelölti státuszt az év végére, majd jövőre megkezdődhetnek a tényleges csatlakozási tárgyalások is.
A prioritások között említette még a keleti partnerségi programot, amelynek keretében egy komolyabb kárpátaljai mezőgazdasági projektet terveznek. A célok közé sorolta emellett a Duna-stratégiát, mint olyan makrogazdasági fejlesztést, amely az egész kárpát-medencei magyarság sorsát érinti.
„A stratégiában kiemelt szerepet szánunk a határok átjárhatóságának és a transzparenciának” – jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára az uniós elnökség nagyon fontos lehetőségeket hordoz és reméli, hogy az ebben rejlő lehetőségekkel élni tudnak.
A szakbizottság az ülés után állásfoglalást adott ki. kormany.hu

Vajon meddig is érnek el valójában Magyarország határai? Kántor: Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szétfejlődést
Jelentős változásokat hozott a nemzetpolitikában az Orbán-kormány tavalyi hatalomra kerülése, amit jól példáz a kettős állampolgárság megszerzésének a könnyítése és a határon túli kisebbségi szervezettekkel való párbeszéd felújítása – mondta Kántor Zoltán a Magyar Külügyi Intézetben hétfőn tartott előadásában. A szakértő a szomszédos országokban tartandó idei népszámlálások kapcsán az MNO-nak kijelentette, pozitív hatása lehet a kormányzat intézkedéseinek, de a határon túli magyar szervezeteknek is aktivizálniuk kell magukat.
A nemzetpolitika a határon túli magyarok reprodukciójára irányul, aminek legfőképpen kulturális téren kell érvényesülnie – mondta el előadásában a külügyi intézet tudományos munkatársa. Ezekkel az eszközökkel természetesen világszerte minden állam él, de azok formái különbözhetnek – tette hozzá. Kántor szerint a nemzetpolitikát az elmúlt évtizedekben a folyamatos intézményesülés jellemezte, hazánk értékként tekintett a határon túli nemzettársaira, de egyben a szomszédos országokkal való kapcsolatok fejlesztésének az eszközeiként is. „A nemzet határai addig tartanak, ameddig a nemzeti intézmények elérnek” – szögezte le az előadó.
Kántor úgy véli, 1989-ig nemzetpolitikai konszenzus volt, ami 1995–96-ban a Horn-kormány által kötött alapszerződések révén felbomlott. 1998-tól ismételten egy új irány bontakozott ki a nemzetpolitikában, ami a státustörvénnyel teljesedett ki – hangsúlyozta a szakértő. Kántor szerint 2002 után ismételten háttérbe szorult a nemzetpolitika, aminek a betetőzése a 2004. december 5-i népszavazás volt. Az elmúlt évek során a külföldi szereplők hozzáállása is megváltozott a témában, legitimnek ismerik el a határon túli magyar szervezetek támogatását – mutatott rá a külügyi intézet munkatársa. Jelentős változásokat hozott a kormányváltás
A tavalyi kormányváltást követően ismételten alapvetően változott meg a nemzetpolitika az egyszerűsített honosítás könnyítésével, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ismételt összehívásával és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) újraértékelésével – vélte Kántor. A kettős állampolgárság kapcsán elmondta, hogy belpolitikai konszenzus alakult ki tavasszal emögött a téma mögött, és egyedül Szlovákia emelte föl a szavát a szomszédos államok közül. Kántor szerint a nyár eleji szlovákiai választásokra nem gyakorolt jelentős hatást a magyar parlament által megszavazott törvény (a kettős állampolgárság megadásának könnyítésére Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba szavazott nemmel). A külügyi intézet munkatársa szerint 2006 óta semmilyen javulás nem volt a szlovák–magyar kapcsolatokban, bár az utóbbi időben több a kétoldalú találkozó, de áttörés ezeken sem történt.
Mostanra felállt a megfelelő intézményrendszer az egyszerűsített honosítás érdekében, múlt pénteki adatok szerint 47 külképviseleten 12 ezren kérvényezték a magyar állampolgárságot – összegezte az eddigi eredményeket az előadó. A szavazati jog bővítése kapcsán Kántor elmondta, hogy Románia esetében a hatalmon lévők számára felemásan sült el annak megadása, mivel a parlamenti választáson a várttal szemben más eredmények születtek, míg az elnökválasztást a külföldiek szavazata döntötte el.
A szakértő arról is beszélt, hogy a határon túli magyarok mostanra egyre jobban kapcsolódnak az adott nemzet intézményeihez. A magyar jobboldal egységes entitásként látja a kisebbségi magyar közösséget, de a szétfejlődést nem tudomásul venni hiba lenne – tette hozzá.
Lehet ellenkezés, de csak néhány hétig tart?
Elképzelhető, hogy a mostani kormányzati nemzetpolitikai intézkedéseknek pozitív hatása lesz az idei népszámlálási eredményekre Szlovákiában és Romániában – mondta az MNO kérdésére Kántor. A szakértő szerint csak abban az esetben lehet teljesen jótékony a hatás, ha a határon túli magyar szervezetek kezdeményezései is alátámasztják ezt. Biztosan jó talaj a magyar állam intézkedéscsomagja, de önmagában keveset érhet a többi szereplő segítsége nélkül – tette hozzá.
A külügyi intézet munkatársa szerint a szavazati jog kiterjesztése adott esetben növelheti a feszültségeket a szomszédos államokkal, mert nem tudjuk, hogy milyen fejlemények várhatók ebben a kérdésben. Ha abból indulunk ki, hogy Románia határon túli állampolgárai is szavazhatnak, akkor elvben nem lehet probléma – tette hozzá.
Kántor úgy látja, Románia esetében mindig várható egy negatív tematizálás, ami néhány hetet tart, de aztán lecseng. Szerbia esetében kevésbé várhatók konfliktusok, mivel az ország minél előbb szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, és egy újabb konfliktus csak nehezítené a helyzetüket – vélte a szakértő. Ukrajna kapcsán Kántor elmondta, hogy keleti szomszédunk nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét, és hogyha netán az ország területén szavaznak majd, akkor elképzelhető, hogy ez a nemtetszésüket váltja ki.
Kovács András. MNO.hu

Orbán Viktor hivatalában fogadta Olosz Gergelyt
A magyar miniszterelnök január 27-én Olosz Gergellyel, az RMDSZ elnökjelöltjével és Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével tárgyalt hivatalában.
Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában fogadta Olosz Gergelyt, az RMDSZ elnökjelöltjét. A találkozón Orbán Viktor és Olosz Gergely a Romániában élő magyarság helyzetéről, valamint a kormány és az RMDSZ jövőbeni együttműködésének lehetőségéről tárgyal. Szóba kerültek az RMDSZ következő időszakra vonatkozó, hosszú távú tervei, valamint a Kárpát-medencei magyar együttműködés jövője is – írja közleményében a kormányfő szóvivője.
A magyar miniszterelnök csütörtökön Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja elnökével is találkozott, aki tájékoztatta a kormányfőt a felvidéki magyar közösség aktuális helyzetéről valamint a kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovákiai törvényhozási fejleményekről. A kormányfő hivatalában lezajlott megbeszélésen szóba került a határon átnyúló együttműködés ügye, valamint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) eddigi munkájának értékelése is – áll a közleményben.

Átfogó Kárpát-medencei szórványstratégia készül
Átfogó Kárpát-medencei szórványstratégia készül a tervek szerint az év végéig - hangzott el a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szaktestületének január 31-én,hétfőn tartott budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár a tematikus ülés után elmondta: azt kérték a résztvevőktől, készítsenek adatbázist, amelyből megismerhető a szórványban élők helyzete, és amelyre felépíthető a megmaradásukat segítő stratégia. Bodó Barna, a Máért Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke kiemelte: mindenképpen lépni kell ebben, mert az elmúlt húsz évben mintegy 200 ezerrel csökkent a határon túli magyarok száma.
Répás Zsuzsanna rámutatott: az a fő cél, hogy megmaradjon a Kárpát-medencei magyarság, megmaradjanak a szórványközösségek, és meg tudják állítani a fogyás folyamatát, illetve ahol lehetséges, visszafordítsák.
Bodó Barna elmondta, hogy a hétfői ülésen erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, szlovéniai, horvátországi és szerbiai magyar közösségek képviselői vettek részt. A felek a megbeszélésen azt vállalták, hogy év végéig olyan szórványstratégiát állítanak össze, amely a következő költségvetés kidolgozásakor elméleti és gyakorlati szempontokat tartalmaz a szórványkérdés kezeléséhez - mondta.
A szórványkérdésben évtizedeken át a maradványelv érvényesült, akkor kaptak támogatást ezek a közösségek, ha maradt rá forrás. Ezt a kérdést újra kell fogalmazni, mert "a szórvány nem más, mint a nemzet határa" - emelte ki az albizottság vezetője, hozzátéve: akkor válik a nemzet kulturálisan erőssé, ha a szórványokat meg tudják őrizni, s erősítik az esélyt, hogy az ott élők magyarok maradhassanak. MTI

Bodó Barna: a szórvány nem más, mint a nemzet határa
Átfogó Kárpát-medencei szórványstratégia készül, a tervek szerint az év végéig – hangzott el a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szaktestületének hétfői budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón.
Bodó Barna, a Máért Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke kiemelte: mindenképpen lépni kell, mert az elmúlt húsz évben mintegy 200 ezerrel csökkent a határon túli magyarok száma.
Elmondta, hogy a hétfői ülésen erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai, szlovéniai, horvátországi és szerbiai magyar közösségek képviselői vettek részt. A felek a megbeszélésen azt vállalták, hogy év végéig olyan szórványstratégiát állítanak össze, amely a következő költségvetés kidolgozásakor elméleti és gyakorlati szempontokat tartalmaz a szórványkérdés kezeléséhez – mondta.
A szórványkérdésben évtizedeken át a maradványelv érvényesült, akkor kaptak támogatást ezek a közösségek, ha maradt rá forrás. Ezt a kérdést újra kell fogalmazni, mert „a szórvány nem más, mint a nemzet határa" – emelte ki az albizottság vezetője, hozzátéve: akkor válik a nemzet kulturálisan erőssé, ha a szórványokat meg tudják őrizni, s erősítik az esélyt, hogy az ott élők magyarok maradhassanak. MTI - Erdély.ma

TÁMPONTOK Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai
A KAB tanulmánykötete szerint 1 millió egyetemista van Romániában, és ebből csupán 39 ezer magyar anyanyelvű; egyharmaduk tanul anyanyelvén az egyetemen is.
Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai címmel adott ki tanulmánykötetet a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) Felsőoktatási Munkacsoportja. Az Ábel kiadónál megjelentetett könyvet – amely egy majdani átfogó felsőoktatási stratégiához kíván támpontokat nyújtani – február 3-án mutatták be Kolozsváron, a Magyar Konzulátus földszinti fogadótermében. 2008-ban, egy KAB által szervezett, az egyetemi vezetők felsőoktatási kerekasztalán merült fel az igény, hogy elemzést kellene készíteni a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről – idézte fel Péntek János, a KAB elnöke. Miért nem stratégia, miért csak támpontok? Mert stratégiát a döntéshozónak kell készítenie, akinek forrásai is vannak a szükséges fejlesztések kieszközölésére. A szakértők véleményt mondhatnak, ajánlást tehetnek, tárgyilagosságra törekedve. Az elmúlt években vitathatatlanul történt fejlődés, ám ha holisztikus nézőpontból, a romániai helyzet kontextusában nézzük a számokat, kiderül, hogy a helyzet nem túl fényes, ami a romániai magyar felsőoktatási kínálatot és a romániai magyar diákok részvételi arányát illeti. Egymillió egyetemi hallgató van Romániában, és ebből csupán 39 ezer magyar anyanyelvű; ráadásul csak egyharmaduk tanul anyanyelvén az egyetemen is. A magyar hallgatók és tanárok alulreprezentáltak, a magyar felsőoktatás alulfinanszírozott – állapította meg Péntek János. A képzési kínálat valahogy így néz ki: amiből van, abból túl sok van (rengeteg egymást kioltó vagy gyengítő párhuzamosság létezik, azaz hasonló szakokat indítanak több felsőoktatási intézményben is), amiből meg nincs, abból egyáltalán nincs (pl. agrárképzés teljes hiánya). Ez az önálló magyar állami egyetem hiányának is betudható. Stabilitásra, a szakválaszték bővítésére, a színvonal növelésére, a magyar nyelvű egyetemi képzés egységes minőségbiztosítására, a pedagógusképzés javítására volna égető szükség. A közoktatás színvonalának romlása ugyanis elsősorban ez utóbbival függ össze.
Nem az épület állaga határozza meg a képzés színvonalát, nem az a tény, hogy városon vagy falun, központban van lakótelepen található az iskola, hanem elsősorban a pedagógus maga. Alkalmasak-e, fel vannak-e készítve, és végül: meg vannak-e fizetve munkájukért ma a pedagógusok? Óriási problémák vannak – sorolta Péntek.
A kötetben szerepel Papp Z. Attila és Márton János utánkövetés-kutatása is, amely a valós bejutási adatokból kiindulva azt vizsgálja, a 2009-ben érettségizettek hányan és milyen nyelven tanulnak tovább. Péntek János ennek kapcsán megdöbbenésének adott hangot, hogy a legjobb gimnáziumok gyakorlatából is szinte teljesen hiányzik a végzőseik iskola utáni pályájának követése. Az is régóta orvoslásra váró probléma, hogy nincs egy magyar kollégiumi központ Kolozsváron, abban a városban, ahol a legtöbb magyar diák tanul. Kellene egy 600-700 férőhelyes, elit központ, ahová nemcsak azokat kellene befogadni, akik magyar nyelven tanulnak, hiszen a műszaki és agrárszakokra sok jó képességű magyar diák jár – fejtette ki Péntek.
A diákság egy közös tér híján a központi kocsmákban találkozik, beszélget, szocializálódik; ha most Kolozsváron meg akarnak hirdetni egy vendégelőadást, a legjobb módszer, ha a lokálokban ragasztják ki a plakátot.
Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, házigazda azt hangsúlyozta, a magyar külpolitika számára is rendkívül fontos, hogy egy ilyen stratégiai kérdésben konszenzus alakuljon ki a romániai magyar értelmiség köreiben. A Magyar Állandó Értekezlet illetékes bizottsága a hónap végén ül össze közös stratégiaformálás céljából, ahol bizonyára haszonnal forgathatják a kötetet. Mik a lehetőségek a magyar felsőoktatás fejlesztése előtt, melyek azok az irányok, amelyekben az elkövetkezőkben mindenképp el kell indulni? Salat Levente kutatásvezető szerint konszolidálni kell a meglévő intézményeket, a magyar felsőoktatásnak közös minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, és számba kell venni az önálló állami magyar egyetem létrehozásához vezető lépéseket. A tanulmánykötet javaslatait a politikai szereplők saját belátásuk szerint hasznosíthatják; érdekessége a kötetnek, hogy a függelékben azok véleménye is helyet kapott, akiket a szerzők felkértek a kézirat bírálatára.
Salat elismételte, hogy stratégiát az készíthet, akinek birtokában van a forrás is a megvalósításhoz.
És elszámoltatható – nyomatékosított.
A romániai magyar diákokat célcsoportnak tekintő felsőoktatási intézmények háromfajta logika mentén dolgoznak: egyeseknek az a célja, hogy a romániai munkaerőpiacon való érvényesülésre készítsék fel a diákokat; másoknak – nem bevallottan – talán az a feladatuk, hogy a magyarországi munkaerőpiacnak biztosítsanak utánpótlást; egyesek meg arra utaznak, hogy végzőseik bárhol a világon boldogulni tudjanak versenyképes tudás birtokában. Várható annak a kérdésnek az egyre markánsabb jelentkezése, hogy - egyesek szerint - a magyar nyelvű oktatást az állami egyetemekről át kell vinni a magánegyetemekre. Ezzel a dilemmával kapcsolatban Salat hangsúlyozta, mekkora felelősség hárul egyfelől a magyar kormány nevében eljárókra, másrészt a magyar tagozatoknak otthont adó román állami egyetemek vezetőségére. Az utóbbiak esetében amennyiben továbbra is rossz hírét lehet kelteni a magyar tagozatnak annak ürügyén, ahogyan azokat az egyetemvezetés kezeli, akkor számolni kell azzal, hogy a körülmények, illetve a közhangulat nyomására előbb a diákok, majd a tanárok, végül pedig a szakok egy része is átsorol fokozatosan a nemzetpolitikai szempontból eszményi megoldásnak tűnő magánegyetemekre – hívta fel a figyelmet. Salat szerint attól lehet tartani: a román és a magyar kormány képviselői "előbb-utóbb felismerik az erdélyi magyarság feje fölött megköthető paktumban rejlő lehetőségeket".
Az elmúlt években már annyi, de annyi stratégia született, és tűnt el a süllyesztőben, hogy egyes szakértők inkább amellett érvelnek, nem is szabad már stratégiát írni, mert a stratégiák alkotóinak, megrendelőinek, esetleges alkalmazóinak különböző érdekei kioltják egymást – mondta Papp Z. Attila szociológus, szerző. Vannak viszont statisztikai tények, mint például a demográfiai csökkenés: már közhely lassan, de attól még igaz, hogy 1990 és 2008 között 40 százalékkal csökkent a magyar anyanyelvű általános iskolások száma.
Ha a kutató meg akarja tudni, hányan tanulnak a magyar diákok közül a felsőoktatásban, kiderül, nincsenek, hiányosak, nehezen elérhetők vagy elérhetetlenek az adatok. Jelenleg például mintegy 11-12 ezer diák tanul magyarul a felsőoktatásban, ez a szám pedig onnan tudható, hogy körbetelefonálta a magyarul is oktató felsőfokú intézmények zömét. Pedig egy részletes kisebbségi oktatásstatisztikai adatszolgáltatás stratégiai fontosságú lenne. Jó lenne hivatalosan és nyilvánosan elérhető módon pontosan tudni, hány magyar egyetemista van, ám sok más kisebbségi oktatásstatisztikai jellemzőt is – vetette föl.
A kutatók az említett utánkövetéses vizsgálatban azt találták, a 2009-ben magyar nyelven végzettek fele került be abban az évben a felsőoktatásba, és ezeknek fele tanul tovább magyar nyelven, ami azt jelenti, egy végzős évfolyam mintegy negyede kerül be a felsőoktatásba. A szerző utalt a közoktatás folyamatos alulteljesítésére: Románia már hagyományosan az utolsók között áll az európai kontinensen a PISA-felmérések szerint, csak Montenegró és Albánia teljesített rosszabbul. Ez ugyanakkor azt is jelenti, a magyar nemzetiségű diákok teljesítménye sem térhet el sokban az országos – európai viszonylatban rendkívüli gyenge – átlagtól. A tanulmánykötetben nemcsak irányokat javasolnak, hanem megfogalmaztak néhány alapelvet is a romániai magyar felsőoktatás fejlesztése kapcsán. Péntek János szerint jó lenne, ha legalább ezek tekintetében konszenzusra lehetne jutni. (Az alapelvek közt szerepel pl. a magyar nyelvű felsőoktatás intézményes kereteinek fenntartása és fejlesztése; az önálló állami magyar egyetem, melynek létrehozása a román állam feladata elsősorban; a fejlesztések alapuljanak előzetes kutatásokon és szaktanácsadásokon; a különböző felsőoktatási intézmények hálózatos együttműködésének szükségessége stb.)
A hozzászólók közül Veres Valér, a Kolozsvári Magyar EgyetEMI Intézet (KMEI) igazgatója elmondta, örül annak, hogy más műhelyek is felfigyeltek a diákkollégium hiányának problémájára. Közölte, a Kolozsvári Magyar Diákszövetséggel (KMDSZ) közösen van egy tervük, egy ifjúsági központ létrehozása Kolozsváron (az elképzelésről bővebben itt írtunk). A felsőoktatási stratégiával kapcsolatban Veres azt emelte ki, legyen stratégia, csak aztán az legyen is betartva, hiszen ha egy előzetes megállapodást a felsőoktatási intézmények egymás között nem tartanak be, az nagyon káros lehet.
Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos is felszólalt a hallgatóság soraiból, és az új tanügyi törvény újításairól beszélt. A minisztérium adatai szerint 40 ezren tanulnak magyar diákok a felsőoktatásban, 29 ezren állami, 11 ezren magánegyetemen. 12 ezren tanulnak magyar nyelven. Az új oktatási törvénynek nem a történelem és a földrajz magyarul történő tanítása volt a szakítópróbája, hanem az állami és magánegyetemek, a felsőoktatás, az új szakok akkreditációjának kérdése. Az elkövetkező 8 hónapban 104 módszertant és közel 50 kormányhatározatot kell kidolgozni, hogy ezt a keretet, amit a törvény nyújt, ki lehessen tölteni tartalommal. A különböző szaktárgyak tanárai összeülnek, megfogalmazzák javaslataikat, majd a folyamat végén a minisztérium azt összefésüli – magyarázta. Kötő József parlamenti képviselő, a Képviselőház Oktatási Bizottságának alelnöke is felszólalt, kiemelte, az új törvény új lehetőségeket biztosít a magyarok felsőoktatásban tapasztalható alulreprezentáltságának csökkentésére. Tagozati önállóságot biztosít, és élni kell a lehetőséggel. Fontos, hogy modern, versenyképes, műszaki, tudományos szakok induljanak magyar nyelven, mert a pénzügyi, adminisztratív, didaktikai autonómia lehetővé teszi az új szakok indítását. Ő is hangsúlyozta, elsősorban a komplementaritás elvét kell figyelembe venni az új szakok indításánál, hogy ne legyenek hasonló szakirányú képzések a különböző intézményeknél.
B. D. T. Transindex

Kényszerketrecből kiszabadított nemzetpolitika (Határon túli magyarok szavazati joga)
Rendkívüli pillanatnak nevezte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának létrehozását a testület alakuló ülésén Kövér László házelnök tegnap a Parlamentben. Az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarok szavazati jogának megadására két lehetséges megoldást vázolt fel a képviselők előtt.
Úgy fogalmazott: ki kellett szabadítani a nemzetrészekkel való parlamenti foglalkozást a külügy ,,kényszerketrecéből". Ezzel, mint kifejtette, nem szeretné semmissé tenni vagy degradálni a parlamenti képviselők, diplomaták munkáját, akik az elmúlt húsz évben az adott keretek között próbáltak tenni a határon túli magyarok ügyeiért, de a külügyek részeként kezelt határon túli politika nem is vezethetett többre, mint amire vezetett.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a külügyi, diplomáciai szempontok rendre, szükségszerűen mindig felülírták a nemzetpolitikai szempontokat. El kellett gondolkodni azon, hogy új nemzetpolitikai intézményrendszert hozzanak létre, amire a választók a kétharmados többséggel lehetőséget és felhatalmazást adtak — fűzte hozzá Kövér László. A házelnök felidézte az elmúlt időszak nemzetpolitikai intézkedéseit, és kiemelte a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotását, amely először tesz kísérletet arra, hogy azt a ,,feldolgozhatatlan traumát, amit a trianoni nemzetcsonkolás és szétszakítás jelentett", valamilyen módon értelmezze, és meghaladja a 21. századi Európának, uniós integrációnknak megfelelően és azzal összhangban.
Kitért az állampolgárság kiterjesztésére, és arra, hogy a következő lépés az alkotmány újrafogalmazása lesz. Az új alaptörvénynek a mostanihoz képest világosabb, egyértelműbb felelősségvállalást kell tartalmaznia a politika, az intézmények, és a nemzet országhatárokon belül rekedt része számára is, azok felé, akiket a kilencven évvel ezelőtti békediktátumok elszakítottak közjogi értelemben — mondta Kövér László. Az alkotmányozás következő lépéseként a választójogi törvényhez is hozzá kell nyúlni, ami az elszakított nemzetrészek közjogi értelemben való visszafogását lezárja majd.
Álláspontja szerint két úton lehet elindulni: az egyik arról szól, hogy minden diszkriminációt megszüntetve lehetővé teszik minden magyar állampolgár számára, hogy lakóhelyétől függetlenül részt vegyen a magyar belpolitikában. A másik lehetséges út, hogy megteremtik a külhoni magyarok képviseletének lehetőségét az Országgyűlésben. A kettő között minőségi értelemben óriási különbség van — állapította meg Kövér László, hozzátéve: ez kedvezményes, egyszerűsített, de a szavazatok egyenlőségének elvét átmentő megoldással lesz lehetséges. Megjegyezte: közjogi értelemben így lehet teljes a nemzet egyesítése, de erkölcsi, szellemi és kulturális, érzelmi értelemben olyan folyamat, amit soha nem szabad befejezettnek tekinteni.
Kitért arra, hogy ha az Országgyűlés úgy dönt, elhárítja az akadályokat, amelyek eddig voltak bizonyos típusú állampolgársággal rendelkezők választási részvétele előtt, és teljes lesz a nemzet parlamenti képviselete, akkor a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának funkcióját is át kell gondolni. Hozzátette: még ebben a parlamenti ciklusban meg kell alkotni egy olyan közjogi státusú testületet, amely azon közösségi, személyközi kapcsolatok sűrű szövedékét tudja ismét a maga erejével támogatni, amely nélkül nincs nemzet a szó valóságos értelmében. Erre a testületre át kell ruházni bizonyos, ma még állami feladatokat. Ennek ellátásához jogi és pénzügyi garanciákat kell támasztani — jegyezte meg Kövér László. Az ülésen kérdésre válaszolva a házelnök elmondta: az LMP jelezte, hogy részt kíván venni a testület munkájában, az MSZP viszont úgy nyilatkozott, hogy nem kívánnak abba a jövőben sem bekapcsolódni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Legyen európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme!
A nemzeti kisebbségi érdekérvényesítés külpolitikai eszközei. A romániai magyar nemzeti közösséget meghatározó értékek az európai alapértékekben gyökereznek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete, a vállalkozás szabadsága, a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség itthon és a nagyvilágban a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és a demokrácia értékeinek érvényesülését, a romániai magyar közösség minden szintű önszerveződését és autonómiáját, a kultúra és anyanyelv fennmaradását, a közösség szülőföldön való boldogulást szorgalmazza. A Szövetség céljai megvalósításának fontos eszköze a sikeres külpolitikai tevékenység, a jelenlét és részvétel az európai és nemzetközi szervezetekben, a kezdeményezőkészség és a szövetségkeresés. Az alapvető és egyetemes emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, ezért az RMDSZ célja, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel.
A fennállása óta eltelt 20 esztendőben a Szövetség folyamatosan és következetesen a demokratikus jogállam eszközeivel élve képviselte a magyar közösség érdekeit itthon és a nagyvilágban. Ezt a húszéves tapasztalatot kellene kamatoztatni a más nemzeti közösségek helyzetének javításában bárhol a világban. Az RMDSZ Románia NATO és Európai Uniós integrációját a közösség megerősödésének egyik fontos eszközeként tekintette, és mindvégig tettlegesen támogatta. Az ország euro-atlanti és európai uniós csatlakozásával egyidőben az RMDSZ az Európai Uniós politika teljes jogú tagjává, és képviselői révén aktív szereplőjévé vált, megteremtve annak lehetőségét, hogy európai fórumokon és intézményekben is alakítsa a romániai magyarság sorsát, európai sikerességét.
A romániai magyar nemzeti közösség helye a globalizált világban. A világ globalizálódásának a romániai magyar közösség is részese, egyben szereplője, ezért érdeke, hogy a globalizációs kihívásokat felkészülten fogadja, hiszen a magába zárkózó közösségeket az elszigetelődés veszélye fenyegeti. A romániai magyarság történelme során a célravezető szövetséges-keresés és kezdeményezőkészség útját választotta minden esetben, amikor a nagyhatalmak ütközési övezetében találta magát, mert így biztosíthatta fennmaradását. A kommunista diktatúra a befele fordulás önvédelmi reflexét indította be közösségünkben, egy olyan időszakban, amikor az államhatárok nem voltak átjárhatóak, a kultúra és a demokrácia áramlását mesterséges határok akadályozták. Ma azonban az elszigetelődés már nem lehetséges választható út. A kultúrák közötti párbeszéd és átjárás, a közös érdekeken alapuló együttes fellépés és a konkrét célok megvalósítása során a szövetséges-keresés előnnyé válik és sikert eredményez.
Proaktív tagság az Európai Néppártban, jelenlét az európai intézményekben. 1993 óta tagjai vagyunk az európai jobboldali pártok szövetségének. A legnagyobb Európai Parlamenti frakcióval rendelkező, jobbközép alakulat, az Európai Néppárt, áll a legközelebb az RMDSZ értékrendjéhez, európai és világképéhez. Az Európai Néppárt álláspontja szerint az őshonos, nemzeti kisebbségek fontos kulturális, gazdasági és szociális értékei az Európai Uniónak, ezek védelme, kultúrájuk és nyelvi sokszínűségük megőrzése alapvető érdeke az egységét kereső Európának. A nemzeti kisebbségek jogait folyamatosan bővíteni kell és a jelenkor kihívásaihoz kell igazítani. Bátorítani kell az előremutató kisebbségvédelmi intézkedéseket, folyamatos párbeszédet kell folytatni a tagállamokban élő őshonos nemzeti kisebbségek képviselőivel, bevonva őket a nemzeti, regionális és helyi döntéshozatalban.
A Szövetség elsőrendű célja, hogy képviselői révén közvetlenül legyen jelen az Európai Parlamentben, valamint a többi európai intézményben: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, a Régiók Bizottságában, az Európai Települések és Régiók Tanácsában (CEMR). Az Európai Parlament és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében az RMDSZ képviselői az Európai Néppárt (EPP) frakciójának tagjai. Az RMDSZ aktívan részt vesz az ENSZ és az Európa Tanács jogi, illetve kisebbségi bizottságaiban, az Európai Népcsoportok Szövetségének (FUEV), valamint a Nem Képviselt Nemzetek Szervezetének (UNPO) munkájában.
Európai Uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozásra van szükség. Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége, a romániai magyarság megmaradásának, önrendelkezésének záloga egy olyan európai kisebbségvédelmi keretszabályozás, amely megnyugtatóan rendezi az európai nemzetalkotó kisebbségek sorsát, biztosítja az egyéni és közösségi érdekérvényesítésüket, önrendelkezésüket, megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzeti közösségek maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben, kiemelten az identitás megőrzéséhez kapcsolódó területeken: oktatás, kultúra, hagyományok, média és helyi gazdaság. A kulturális és területi autonómiaformák közjogi keretben, a közösség által közvetlenül választott testületek és az ezek számára törvényesen biztosított hatáskörök révén valósíthatók meg. Az RMDSZ célja, hogy az Európai Néppárttal és más európai szövetségesekkel közösen lehetőséget teremtsen egy európai szintű kisebbségi keretszabályozás elfogadtatására. Az autonómiaformák létének elfogadását, illetve politikai és jogi megteremtését – az Európai Unió által is hivatalosan jóváhagyott és a tagállamok irányában szorgalmazott – önkormányzatiság és szubszidiaritás elvei alapján tartjuk lehetségesnek és igazoltnak.
El kell érnünk a kisebbségi jogérvényesítési munkánkkal, hogy elnyert jogaink megmaradjanak és bővüljenek. A nemzeti jogszabályok mellett, ennek a törekvésnek a szavatolói az európai intézmények lehetnek, éppen ezért a kisebbségi jogokért folytatott erőfeszítések második színtere az Európai Unió és az Európa Tanács. Ezek szellemében az RMDSZ az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlásának tiszteletben tartását kéri, amely a közösségi autonómiaformák jogi kereteinek megteremtésére ad lehetőséget. Elengedhetetlenül szükséges a Románia által is ratifikált Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény előírásainak szigorú betartása, különös tekintettel a kisebbségek által jelentős arányban lakott régió etnikai arányainak mesterséges megváltoztatására irányuló kísérletekre. Az Európai Unió több tagállamában megtalálható gyakorlatnak megfelelően az RMDSZ célkitűzése a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítása és a tényleges többnyelvűség bevezetése.
Az erős Európa, a magyar közösségeket erősíti. Az egyre több területre kiterjedő európai uniós hatáskör lehetőséget teremt arra, hogy a nemzeti közösségek Európa bármely részéről egyenlő eséllyel vegyenek részt az uniós döntéshozatalban. A romániai magyarságnak azokat a törekvéseket kell előmozdítania, amelyek a helyi közösségeken alapuló közös Európát eredményeznek. A cél egy olyan Európa létrehozása, amelyben a különböző közösségek Európában egyediséget, a világban viszont egységes arcot mutatnak.
Az RMDSZ támogatja az Európai Unió kohéziós és regionális fejlesztési politikáinak megtartását és Romániában következetesen új fejlesztési régiók kialakítását sürgeti. Az új régiók kialakításánál figyelembe kell venni a térség gazdasági fejlődésének elvárásait, valamint az ott lakók etnikai, kulturális és történelmi sajátosságait is. A régiókat a központi közigazgatástól átvett hatáskörökkel kell felruházni, és választott vezető testületekkel kell rendelkezniük. Erdély regionális érdekeinek képviseletében az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. Székelyföldön egységes fejlesztési régiót kell létrehozni, hiszen a Székelyföld megfelel egy önálló gazdasági-fejlesztési régió ismérveinek, teljesíti az Európai Unió erre vonatkozó előírásait. Székelyföld hagyományai, történelme, kultúrája és etnikai összetétele szerint is olyan entitás, amelynek gazdasági és infrastrukturális fejlesztési elképzelésekben is érvényesülnie kell.
Fejlődése során az Európai Unió több szakaszon ment át, és a közös koordinációt egyre több területen megvalósító államközösséggé vált. Ezzel egy időben a szubszidiaritás elvének érvényesítése érdemi decentralizációt hoz a térségben, segítve a kisebbségi magyar közösségek regionális szerveződését, a többség-kisebbség viszony kedvező alakulását, befogadó közeget teremtve az autonómia törekvések megvalósításához. Az önrendelkezés és a helyi döntéshozatal kiterjesztése a magyar közösség alapvető értéke, ezért az RMDSZ segíti az ilyen irányú európai kezdeményezéseket.
A szülőföldön maradás és az európai uniós tagság hasznosítása. A romániai magyarság érdeke a tagállamok gazdasági felemelkedését szolgáló, a közösség egészének versenyképességét elősegítő kohéziós politika megőrzése, finanszírozásának megerősítése. Az RMDSZ támogatja a szabad európai munkavállalást, a teljes mobilitást a munkaerő, az áru és szolgáltatások, valamint a tőke számára; ösztönzi az erdélyi gazdaságot leginkább meghatározó közép- és kisvállalatok támogatását, növekedésük elősegítését; stabil és kiszámítható közös európai mezőgazdasági politikát szorgalmaz, amely tisztes megélhetést biztosít a gazdálkodóknak, megtartva a mezőgazdasági támogatási és kompenzációs politikákat; sürgeti a turisztikai ágazat európai koordinációjának erősítését, közösségi pénzügyi források bevonását, hiszen a magyar vidékeket, kiemelten a székelyföldi turizmust, előnyös helyzetbe kell juttatni. A Szövetség üdvözli az új Duna-stratégiát, amely felöleli a közép és délkelet-európai térség egészét, hiszen a regionalizmus, az uniós határokon átnyúló térségi együttműködések erősítik a helyi közösségeket.
Az infrastrukturális beruházások nélkül Erdély hátrányos helyzetű európai régió marad, ezért európai pénzalapokat kell mozgósítani és segíteni kell az önkormányzatokat a hatékony pályázásban. Az RMDSZ egyetért a globális környezeti kihívások kezelésére, különösen a klímavédelemre és a megújuló energiahasznosításra, a biológiai sokszínűség megőrzésére, az egészséges életfeltételek és az életminőség javítására tett nemzetközi erőfeszítésekkel.
Aktív külpolitikai tevékenység, céltudatos külkapcsolatok. Az RMDSZ hagyományosan jó kapcsolatot ápol politikai irányultságuktól függetlenül azokkal a külföldi pártokkal, civil és politikai szervezetekkel, műhelyekkel, amelyek demokratikus és az RMDSZ politikai alapelveihez közel álló tevékenységet folytatnak. Az RMDSZ kapcsolatainak célja, hogy külföldön minél szélesebb körben ismertesse a romániai magyarság sajátos gondjait, céljait és törekvéseit, valamint az, hogy megvalósításukhoz politikai és más természetű támogatást és szövetségest találjon. Külkapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. A nemzetközi fórumokon az RMDSZ általános érvényű konkrét kisebbségi normák kidolgozását, illetve a létező szabályozások bővítését szorgalmazza. Alapelveivel és az Európai Néppárt programjával összhangban az RMDSZ csatlakozhat a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez.
A magyar érdekképviselet helye Románia külpolitikájában. Az RMDSZ, a romániai magyar államalkotó közösség képviseletében hagyományosan kulcsszerepet tölt be a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, amelynek a jövőben is meg kíván felelni, lehetőséget teremtve arra, hogy az egyes szakpolitikákban mindkét ország számára előnyös kétoldalú megoldások szülessenek, a magyarság oktatásával, művelődésével, anyanyelvhasználatával kapcsolatos kérdéseket pedig mindkét állam magáénak érezze és támogassa.
Az RMDSZ része kíván maradni a magyarok által lakott régióknak és a Románia sorsát irányító intézményeknek és folyamatoknak is, ezen belül a hagyományos állami diplomáciánák és külpolitikának.
Fiatalok a diplomáciában. A Szövetség stratégiai érdeke, hogy intézményes formában támogassa a fiatalokat, illetve azok felkészítését, hogy a későbbiekben sikeresen versenyvizsgázhassanak úgy a román külügyminisztérium és diplomáciai testület által meghirdetett állásokra, mint az Európai Unió intézményei által meghirdetett állásokra. A magyar fiatalok jelenléte a diplomáciában kulcsfontosságú, mert sajátos romániai magyar nézőpontot és közérdeket jelent. Számunkra természetes, hogy ez is a romániai diplomácia részét kell képezze.
Sorsközösség a Kárpát medencei magyarsággal. Az RMDSZ a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségek legnagyobb érdekvédelmi szervezetként kezdeményezője és aktív résztvevője a magyar nemzetpolitikának, a Kárpát-medencei magyarság sorsközösségének.
A Szövetség stratégiai érdeke, hogy a térség minél több országa európai tagállammá váljon. Ilyen irányú törekvéseiket az RMDSZ minden lehetséges fórumon és intézményben támogatja, akárcsak azoknak a pénzügyi és technikai eszközöknek a megítélését, amelyek a felzárkózást, a jobb felkészülést gyorsítják. Az RMDSZ segíti Horvátország, Szerbia és a Nyugat Balkán többi államának, valamint Ukrajnának és Moldova Köztársaságnak az integrációs perspektíváját. Csatlakozásukkal az országaikban élő nemzeti közösségek valós lehetőséget kapnak a fennmaradásra. Az erősödő magyar közösségek egyre inkább megkerülhetetlen tényezőt jelentenek az európai és nemzetközi politikában, ez pedig erősíti romániai magyar közösségünk érdekérvényesítési esélyeit.
Magyarország tekintetében az RMDSZ támogatja a magyar külügyi stratégia szomszédsági és nemzetpolitikai összetevőit. Egyetért azzal, hogy a szomszédsági kapcsolatok fejlesztése, a magyar közösségek identitásőrzése, jogérvényesítése, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése, jóléte, a nemzet határokon átívelő integrációja egymásra épülő és egymást feltételező folyamatok. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának és a különböző kisebbségi sorban levő magyar közösségek szervezeteivel való kapcsolattartásnak, közös fellépésnek.
A romániai magyar kultúra Európában, a nagyvilágban. A romániai magyarság hagyományai, kulturális értékei, tudományos eredményei az európai kultúrközösség szerves részei, megőrzésük európai érdek. Az RMDSZ pártfogolja azokat a kezdeményezéseket, eszközöket és eseményeket, amelyek által kultúránk Európában és a nagyvilágban megmutatható és képviselhető.
Proaktív külügyi tevékenység. A Szövetségnek szüksége van egy követhető, hatékony és minden külpolitikai és külkapcsolati területet összehangoló koordináló tevékenységre. Ezért a szövetségi elnök felkérésére a Szövetségben létrejön egy Külpolitikai Szakbizottság, melynek célja, hogy átfogja és koordinálja a Szövetség külpolitikai tevékenységét. A Szövetség Külpolitikai szakbizottságát egy szövetségi megbízott fogja össze.
erdon.ro

KMAT: magyar modell a 21. században
Elkezdődött kedden a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) kétnapos kihelyezett ülése Brüsszelben. A tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat.
Az ülés első részét Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke nyitotta meg, majd a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar-
magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények – MÁÉRT, KMKF, KMAT –egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet a napirenden tartsuk. Ennek érdekében elnöksége alatt az úgynevezett kisebbségi intergroup arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó intézményeket, műhelyeket szerte Európából összekössék egymással.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felhívta a figyelmet a szakmaiság szükségességére. „Azt kell elérnünk – mondta a romániai magyar politikus –,hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felhívta a figyelmet: a magyar nemzetpolitika újdonság Európa e térségében, sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amely az utóbbi időben a magyar nemzet egésze részéről töretlenül nyilvánult meg a felvidéki magyarság irányában. Ennek köszönhetően a negyedik legjobb eredményt érték el a szlovákiai önkormányzati választásokon, mutatott rá a felvidéki politikus, akit a régi elnök, Csáky Pál is elkísért a brüsszeli tanácskozásra.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a „kisebbség” megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy a Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómia-statútumokban a „nép” fogalmát használják.
A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a „magyar modell” 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is.
A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes.
Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében. Ehhez jelen pillanatban adottak a feltételek: a magyar Országgyűlés az állampolitikát meghaladó törvényeket fogadott el 2010-ben, így a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel, illetve a könnyített honosítás hozzájárult ahhoz, hogy végre a nemzetpolitikai rendszerváltoztatás is érdemben elkezdődhessen
Krónika (Kolozsvár)

A magyar autonómiáról Brüsszelben
Tőkés László EP-alelnök meghívására Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A kétnapos tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat.
A fórumot tegnap délelőtt Tőkés László nyitotta meg. "Együttműkö­désre vagyunk ítélve" — szögezte le. A magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar—magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények — MÁÉRT, KMKF, KMAT — egymáshoz való viszonyát, amelyek az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: "mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsuk". Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szakmaiság szükségességét hangoztatta. "Azt kell elérnünk, hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg" — mondotta. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke rámutatott: sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak olyan kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre, mint a magyarok, pedig ez akár partnerségi alap is lehetne. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amelyet az utóbbi időben a magyar nemzet egésze mutatott a fel­vidéki magyarság irányában. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a "kisebbség" megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek ese­tében, hiszen túl azon, hogy Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómiastatútumokban a "nép" fogalmát használják.
A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a "magyar modell" 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar unió az Európai Unióban
Tőkés László EP-alelnök meghívására március 1-3. között Brüsszelben tartotta kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltették magukat.
Nemzetközi sajtótájékoztatóval zárult tegnap a KMAT brüsszeli kihelyezett ülése. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon – egyelőre nem hivatalos formában – „védhatalmi státuszt” a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.
A Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek számottevő szervezeteiből álló fórum tagjai zárónyilatkozatukban egyhangúlag megállapították, hogy megmaradásuk és fejlődésük egyedüli garanciája a területi, perszonális és sajátos jogállású autonómia formák biztosítása. Ennek érdekében minden törvényes eszközt felhasználnak, szögezték le az elszakított nemzetrészek képviselői, hogy a magyarság e jogos igényének érvényt szerezzenek, hozzátéve: "a magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen. "
A KMAT kétnapos ülése Tőkés László EP-alelnök meghívására kedd délelőtt kezdődött. Első ülésükön felrajzolták az Kárpát-medencében élő magyarság problématérképét. Tőkés László KMAT-elnök felvezetőjében megállapította: "együttműködésre vagyunk ítélve". A határon túli magyar szervezetek vezetői egyetértettek abban i, hogy a tavaly a Magyar Országgyűlés által hatalmas többséggel elfogadott két nemzetpolitikai rendszerváltozást jelentő törvény – a Nemzeti Összetartozás Törvénye, valamint a könnyített honosítást lehetővé tevő módosítás – új alapokra helyezte a magyar-magyar kapcsolatokat, immár érdemben elkezdődhet a határok feletti nemzetegyesítés. Ezért alakították újra a MÁÉRT-ot, jelentette ki a magyar kormány képviseletében jelen lévő Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője, az elkövetkezőkben a nemzetpolitikai fórumok tevékenységének összehangolása következik.
A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes. Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében.
A delegációülés után az elszakított nemzetrészek képviselői Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő meghívására Kubinyi Anna textilművész Székelykapuk című kiállításának megnyitóján vettek részt. Délután egy nyilvános közmeghallgatás keretében az autonómia iránt elkötelezett szervezet 19 vezetője ismertette törekvéseik eddigi eredményeit, saját magyar közösségük jelenlegi helyzetét. Tőkés László hangsúlyozta, hogy minden egyes magyar közösségnek a saját helyzetének leginkább megfelelő autonómiaformát kell megtalálnia.
A találkozón Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője elmondta: a budapesti kormánynak a határon túli magyarok körében partnerekre van szüksége a nemzetpolitikához a hosszú távú megoldás megtalálása érdekében. A tartós megoldás legjobb formája az autonómia lehet – állapította meg.
Gál Kinga, az EP kisebbségi munkacsoportjának fideszes elnöke azt emelte ki: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsák.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy a Vajdaságban a 2009-ben meghozott szerb törvény lehetővé teszi az autonómiához kapcsolódó jogok gyakorlását, főként kulturális, oktatási, nyelvhasználati területen. A törvény "nem álmaink netovábbja", de jelentős előrelépést jelent – mondta.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta, hogy Szlovákiában az EU-csatlakozás után a kisebbségi jogok bővítése gyakorlatilag "befagyott".
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a regionális parlament, regionális kormányzat megteremtését eredményező székelyföldi területi autonómia érdekében folytatott küzdelmükről beszélt a közmeghallgatáson. Felhívta a figyelmet arra, hogy maga a román alkotmány is lehetővé teszi az önszabályozás alapján álló közhatalmi testületek létrehozását.
AZ esti munkavacsorán a magyar nemzeti közösségek vezetői többek között megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy monitoring-rendszert a nemzeti kisebbségek védelme érdekében, autonómia-szabadegyetemet szerveznek, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által tavaly december 1-jén kezdeményezett "Magyarnak lenni jó!" programot lehetőség szerint az egész Kárpát-medencére kiterjesztik. Ugyanakkor elfogadták az eddig csak megfigyelői státusban lévé felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) tagfelvételi kérelmét is. Felvetődött annak az igénye is, hogy az európai őshonos nemzeti közösségek védelmének lehetőségeit tételesen is fel kellene térképezni, viszont úgy döntöttek, hogy az előkészített munkaanyag alapján a soron következő KMAT-ülésen tanácskoznak erről érdemben.
Tegnap délelőtt a KMAT tagjai véglegesítették és elfogadták azt a két állásfoglalást, amelyekben többek között Európa stabilitásának és az őshonos nemzeti közösségek jogainak összefüggésében megállapították: a nemzeti közösségek autonómiája – miként azt pozitív európai példák egész sora bizonyítja – a többségi nemzetek érdeke is. „Mi, a múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek ezt a megoldást a belső, országhatárokat tiszteletben tartó önrendelkezés elvén alapuló közösségi – kulturális, sajátos jogállású települési és területi – autonómiák közjogi rendszerében látjuk. Ugyanakkor hisszük, hogy a békés, demokratikus eszközökkel elért közösségi autonómiák fontos pillérei lehetnek a térség stabilitásának, hiányuk vagy ellehetetlenítésük viszont komoly európai stabilitási kockázatot jelenthet” – olvasható a dokumentumban.
A másik állásfoglalás a Kárpát-medencei magyar ügyet taglalja európai összefüggésben. Ennek egyik megállapítása, hogy „bár az esélyegyenlőség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság az európai építkezés rendezőelvei, és minden hetedik európai polgár kisebbségi is egyben, jelenleg az Európai Unió működését szabályozó szerződések és dokumentumok mégsem beszélnek világosan a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek sajátos jogairól. Éppen ezért az egyéni szabadságjogok, illetve az erre épített európai alapjogok dokumentumai mellett egy Európai Kisebbségvédelmi Charta megalkotását is elengedhetetlennek tartjuk.”
Az unió működését új alapokra helyező lisszaboni szerződés egyebek közt létrehozta a polgári kezdeményezés európai jogintézményét. Ennek lényege, hogy kellő számú tagállamból megfelelő számú állampolgár aláírásával a lakosság maga is kezdeményezheti uniós jogszabály megalkotását valamilyen kérdésben. Tőkés közölte, hogy ilyen állampolgári kezdeményezést terveznek az őshonos nemzeti kisebbségek státuszát illetően.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kevés a magyar egyetemista (Romániai magyar felsőoktatás)
Alulreprezentált a magyar diákság, és alulfinanszírozott a romániai magyar felsőoktatás — állította Péntek János professzor a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által kiadott új tanulmánykötet bemutatóján. (Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai. Ábel Kiadó, 2011)
A kötet szerint az egymillió egyetemista közül 39 000 magyar, ennek kétharmada románul folytatja tanulmányait. Állami oktatásban tanul 29 000, magánegyetemen 11 000. A 2009-ben érettségizettek ötven százaléka tanult tovább, ezeknek kb. fele anyanyelvén. Összességében az aránytalanság még nagyobb: az egyetemisták összlétszámának tehát 3,9 százaléka magyar, és hozzávetőleg 1,3 százaléka tanul magyarul. Az okok többrétűek, lényeges lehet az is, hogy a szakoknak csupán egy része hallgatható magyarul. Arra pedig, ez miért áll fenn, kézenfekvő magyarázattal szolgál, hogy saját felsőoktatási fejlesztési stratégiáról vagy politikáról nem beszélhetünk, többek közt önálló állami egyetem hiánya miatt sem.
A legalább 1959 óta vajúdó kérdés kezelésére a rendszerváltás utáni időkben részleges megoldások születtek, köszönhetően mindenekelőtt a nagyvonalú magyar állami felelősségvállalásnak (lásd Partiumi Keresztény Egyetem és Sapientia EMTE). A román állam saját felsőoktatásában még szabályos tagozatok létét sem tűrte el, miközben a létszámok ugyan növekedtek, a szakok száma szaporodott, a magyar szervezeti keretek a lehető legalacsonyabb szintre szorítva (ahonnan már nincs tovább), diákcsoportokra lebontva léteznek. Mivel a legtöbb helyt a magyar tanszékek, karok, tagozatok megalakulását is elgáncsolták, a szervezeti önállóság még viszonylagos voltában is relativizálódik, ami tükröződik a teljesen alárendelt tanári kar mindennapi mentalitásában is, mely eddig egységes fellépésre, független cselekvésre úgyszólván képtelenné tette. Egy kisebbségi kulturális autonómia megalapítását nyilván az azt eltervezni, felépíteni és működtetni képes értelmiség és elitje képzésével kell kezdeni. Amíg egy legalább viszonylagos egységes stratégia és bár részlegesen összehangolt intézményhálózati működés nem áll rendelkezésre, nem orvosolhatóak az alulreprezentáltságból fakadó bajok. Addig nem lesz sem több magyar diák az egyetemeken, sem kedvezőbb a megoszlásuk egy előnyösebb szakmegoszlás rendszerében. Ami az alulfinanszírozottságot illeti, az új oktatási törvény valamelyes javulást hozhat a pozitív diszkrimináció elvének alkalmazásával, de ezt igazán kiaknázni a felsőoktatásban legfeljebb egy önálló állami magyar egyetem tudná.
A kérdés ceterum censeoként visszatér tehát, s amíg érdemben nem oldják meg, létrehozva a Bolyai Tudományegyetem utódját, javítani lehet a helyzeten magyar állami segítséggel, illetve az apró lépésekben ugyan bővülő, de továbbra is jogkorlátozó hazai mozgástérre támaszkodva — tulajdonképpeni fordulatra azonban hiába számítunk.
Felhasználható felmérések persze készülhetnek, miként az új kötet konklúzióiban is fölöttébb hasznosnak bizonyulhat a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakbizottságának összeülte előtt.
B. Kovács András