MÁÉRT – Semjén Zsolt: meg fogunk harcolni minden magyarért
Egy összmagyar regiszter létrahozásáról beszélt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT), amelyet 2004 óta először ülésezett pénteken.
A kormányzati politikus szerint a magyar nemzet fennmaradását több minden is veszélyezteti: a demográfiai problémák, valamint a határon túli magyaroknál az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció. Semjén szerint utóbbiban jelentős szerepet játszott a 2004 december 5-i kettős népszavazás, ami “a határon túli közösségekben lelki trianont okozott, a magyarországaiknál pedig meghasonlottságot.”
A miniszterelnök-helyettes szerint a problémák megoldásához elkötelezett nemzeti politikára és erős államra van szükség.
A kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán Semjén elmondta: egyedül Szlovákiával volt konfliktusa Magyarországnak, de “a magyar kormány soha nem rendeli alá a nemzeti érdekeket egy más ország belpolitikájának”. A politikus hozzátette: nem az egész szlováksággal, hanem csak egyes szlovákiai politikai erőkkel volt nézeteltérése Magyarországnak. Semjén emellett köszönetét fejezte ki azoknak az országoknak, amelyek megértették, hogy a kettős állampolgárság nem ellenül szól.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a MÁÉRT mellett, amely inkább a napi ügyekben biztosíthat a bizottságokon keresztül folyamatos kommunikációt, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) is fontos szerepet szán a kormány. Ez a szervezet stratégiai kérdésekben hozhatna döntéseket a magyarsággal kapcsolatban.
Semjén Zsolt ismertette azt a kormányzati tervet is, amely egy összmagyar regiszter felállítására vonatkozna. A tervek szerint az interneten keresztül összegyűjtenék a világ magyarságát. A miniszterelnök-helyettes szerint ez óriási nyomásgyakorlási lehetőséget rejt magában, hiszen egy-egy ügy mellett az egész magyarságot meg , lehet mozdítani. “Meg fogunk harcolni minden magyarért” – zárta beszédét Semjén Zsolt. Erdon.ro

Máért – Semjén: meg kell állítani a határon túli magyarok asszimilációját
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) pénteken a budapesti , ahol beszámolt a résztvevőknek az összmagyar-regiszter létrehozására irányuló tervéről is.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máért-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség van, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Kijelentette, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen másik nemzetnél sem, amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is szabad. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Az igénylés feltételeit ismertetve leszögezte: Magyarország az állampolgárságról más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem. Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van – fogalmazott.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd-Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A nyugati magyarság tekintetében lehetséges megoldásként említette az angol szekciókat, így azokat sem zárnák ki a „magyar világból”, akik harmadik, negyedik generációként már nem bírják olyan szinten a nyelvet.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.
A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása – közölte, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik.
„Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul” – hangsúlyozta az államtitkár.
A politikus a közelgő magyar uniós elnökségre utalva azt mondta, hogy az elkövetkező években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is, s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata.
Az államtitkár szerint egy rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is.
Fontosnak nevezte hogy a kormány úgy döntött, a Máért munkájában részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében a tanácskozáson részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót.
A Máérten 19 külhoni magyar szervezet mellett jelen vannak a magyarországi parlamenti pártok képviselői is.
(MTI) Krónika (Kolozsvár)

„Újrakezdés” előtt a Magyar Állandó Értekezlet
„Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk. Többek között azt, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla. A Magyar Állandó Értekezlet hat év szünet után először ülésezik ezen a hétvégén, Budapesten.
„Újrakezdés a MÁÉRT, és ilyen szempontból jó, hogy meghallgathatjuk az új magyar kormány szándékait, támogatási elképzeléseit a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatosan. Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk, hiszen olyan módosításokról van szó, mint például az, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a hétvégi MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke szerint indokolt az a változtatás is, hogy magyar állampolgárok is kaphassanak ilyen támogatást, lévén, hogy az új állampolgársági törvény értelmében jövőtől a határon túli magyarok is megkaphatják a magyar állampolgárságot. Ami a magyar kormány új támogatási elképzeléseit illeti, az RMDSZ elnöke szerint ezeket úgy kell alakítani, hogy a határon túli közösségek képviselőinek beleszólási joguk legyen a támogatások szétosztási módjába.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor az autonómia kérdését emelte ki. Toró szerint arra van szükség, hogy a MÁÉRT visszavegye azt a vezető szerepet a nemzetpolitikában, amelyet az utóbbi években a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma töltött be.
Egyébként Tőkés László, az Európai Parlament alenöke, valamint Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök tegnap befejezte háromnapos szerbiai látogatását. A politikusok Vajdaságban a magyar vezetőktől tájékoztatást kaptak a tartomány helyzetéről, és megbeszélést folytattak a MÁÉRT-tal kapcsolatban is.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a ma kezdődő értekezlet újabb lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok jobbítására. „Hat év böjt után Magyarországnak végre van egy olyan kormánya, amely kíváncsi a határon túli magyarok véleményére” – fejtegette a politikus.
Szász szerint az oktatási támogatások kérdésében vissza kell térni arra a „már egyszer jól bevált” változatra, hogy a támogatások odaítélését rá kell bízni a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére. A státusztörvény kapcsán az MPP elnöke elmondta, ennek a magyar-magyar kapcsolatok kerettörvényévé kell válnia.
Honlap a honosításról
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult az interneten: a www.allampolgarsag.gov.hu címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze. A kérelmeket január 1-jétől lehet benyújtani, az állampolgárság megszerzése teljesen ingyenes lesz. Új Magyar Szó (Bukarest)

Üdvözölték a határon túli szervezetek a Máért összehívását
Az összes határon túli magyar szervezet üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását, amely hat év szünet pénteken kilencedik alkalommal tartott ülést.
A budapesti tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar-magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei –mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni. Javaslataik közül kiemelte a székelyföldi repülőtér megépítését, valamint a székelység szabadságharcának megfilmesítését.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának vezetője hangsúlyozta: fontos volt számukra, hogy az oktatási-nevelési támogatáson túl a gazdasági együttműködés is hangsúlyos volt az ülésen. Örülnek annak, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencét gazdasági-fejlesztési régióként fogja fel.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a nap legfőbb hozadékának azt nevezte, hogy mind a magyar parlament aktuális pártjai, mind a határon túli szervezetek képviselői a nemzet felemelkedését, a nemzethez tartozást olyan értéknek vallották, amely a további építkezés szempontjából nagyon fontos. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András úgy fogalmazott, e nap a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációjának kezdete.
A IX. Máérttel a dolgok természetes rendje állt helyre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós szerint. Üdvözölte a Máért összehívását az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is; Gajdos István ugyanakkor felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét a széthúzás káros hatására Kárpátalján, és szorgalmazta az egység megteremtését.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor úgy fogalmazott: olyan intézményesített formában, mint a Máért még jobban kikristályosodik, hogy „mit tehetünk egymásért, mit tehetünk önmagunkért”. A Máért folytatásában bízik a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének vezetője, Juhász Sándor is.
Kocon József a muravidéki magyarság képviseletében arra mutatott rá, hogy ugyan ők a legkisebbek, mégis mindig a legkisebbek kötnek össze. Az Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnöke, Kardos Béla azt javasolta, hogy a megkönnyített állampolgárság révén a magyar kormány lásson neki azon törvényjavaslat kidolgozásának, amellyel minden magyar - bárhol is éljen a világban - visszakapja a szavazati jogát. A kanadai magyarok képviselője szerint piros betűs ünnepnap a mai, hiszen a magyar kormány elismerte a diaszpóra magyarságát. Köszönetét tolmácsolta a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke is, ugyanis - mint mondta - a meghívással úgy érzik, hogy igazán részei a magyar nemzetnek.
Az egyesült államokbeli Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke üdvözölte, hogy több szervezetet is meghívtak az Egyesült Államokból. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői hangsúlyozták, először mondták ki azt, hogy a magyar nemzet egy „háromlábú székhez” hasonlítható.
A magyar parlamenti pártok közül az LMP képviselője, Mile Lajos kiemelte, támogatják az újrakezdést, annak reményében, hogy olyan folyamat indul el, amelynek eredményeként a határon túl élő magyarok a mindennapokban is érzékelhetik a jótékony hatásait. Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a nemzetpolitikában sohasem volt, és nem is lesz ellenzékben. Hozzátette, boldogok, hogy Magyarországon senki sem akar, vagy legalábbis senki sem mer a nemzetpolitikai fordulattal szembemenni. Az MSZP részéről Balogh András elmondta, örömmel jöttek el, támogatták az összehívás alapvető elveit, céljait, és jóllehet, a vitáik megmaradnak a kormánypártokkal, ám úgy vélik, a veszélyben lévő magyar kisebbségek iránti felelősség kifejezése közös nemzeti érdek - fejtette ki. A záródokumentumhoz különvéleményt csatoltak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetpolitika a pártpolitikai csatározások színhelye legyen.
A KDNP képviseletében Jenik Péter kiemelte, a kereszténydemokrácia számára a Máért az értékőrzés fontos eleme, és hasonlóan fontos feladat az egyházi intézmények megőrzése, amin keresztül a magyar nemzet megőrzését is biztosítani lehet. A fideszes Balla Mihály azt mondta, pártja is sokáig várt arra a lehetőségre, hogy a Máért ismét elkezdhesse működését. „Ez a mai nap mindannyiunknak és ennek a nemzeti ügynek a sikere” - jelentette ki a politikus. MTI

Orbán: Tárgyilagos nemzetpolitikát
A miniszterelnök szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az "egységes magyar nemzet létezik". Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken a Parlamentben összeülő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azt mondta: a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk.
A Máért nélküli korszaknak vége van - jelentette ki beszédében a kormányfő, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, "megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. "Ha külön-külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják" - hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök elmondta: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy "külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét". Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal - hangsúlyozta. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2004-es népszavazáson az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy meg is tegye. Felidézte, a parlamentben nagyon nagy arányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat.
Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az "egységes magyar nemzet létezik" - mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van.
Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, az összes külpolitikai relációt annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Ugyanakkor az is világos, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere radikálisan változóban van. A korábban nagyon gyakran ideológiamotivált kapcsolatrendszerek át fogják adni helyüket az ideológiamenteseknek. Nekünk szerinte semmi okunk nincs arra, hogy továbbra is ideológiai szempontokon alapuló kapcsolatrendszert építsünk ki olyan országokkal, akikkel egyébként mindenki pragmatika alapján építi kapcsolatrendszerét.
Az előttünk álló jövőben a kormányfő szerint az együttműködés leginkább kézen fekvő terepe a gazdaság lesz. Magyarország speciális küldetése, túl azon, hogy törődik a saját nemzetpolitikájával, egy kárpát-medencei politika kialakításával, egy közép-európai együttműködés kialakítása is. A magyarországi politika és nemzetpolitika után - folytatta - a mi küldetésünk egy közép-európai politika megteremtése: a gazdaságban, az infrastruktúrában, a fejlesztéspolitikában, s talán a katonai együttműködés lehetősége sem zárható ki, természetesen a NATO és az unió keretein belül - fejtette ki.
A magyar politikai rendszer áprilisban előállt stabilitása adta lehetőségtől - mint mondta - nem szabad megijedni, és nem is kell bevárni bizonyos intézkedésekkel a Magyarországnál stabilabbnak tűnő háttérrel rendelkező országokat. Példaként a bankadót említette, hozzátéve: mindenki tudta, előbb-utóbb lesz bankadó, de Magyarországnak sem ideje, sem lehetősége, sem szüksége nem volt arra, hogy bevárja Európa többi országát. A többi intézkedéssel is mind így állunk - közölte. Azok az intézkedések, amelyek némi értetlenséget, furcsálkodást váltanak ki, mind indokoltak a jövő szempontjából, s előbb-utóbb meg fognak jelenni más, a nyugati kultúrkörhöz tartozó államok döntéseiben is - vélekedett.
Rámutatott: az előttünk áll év döntő, a megnyíló lehetőségek kihasználása pedig erkölcsi kötelesség. Ez az egy év áll rendelkezésre, hogy Magyarország megújuljon - fűzte hozzá. Ez a megújulás éve, meg kell őrizni a lelki erőt, a magyar nép által a választásokon létrehozott egységet és az akcióképességet, a gyorsaságot, az éles látást, a hidegvér és a gyors cselekvésre való képességet - sorolta.
Az egy dolog, hogy bekövetkezett egy óriási politikai változás, de a politikai változás és annak jegyében elvégzendő munka két különböző dolog - hívta fel a figyelmet, megjegyezve: nem tekintenek úgy, hogy a magyar emberek elvárásainak, igényeinek eleget tettek volna, pusztán azért, mert megnyerték kétszer a választást, s hatalmas parlamenti többségük van. A magyar kormány ennek szellemében végzi munkáját - emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor a modellértékű változtatások között említette az arányos adórendszer bevezetését, az együttműködésen alapuló gazdaságpolitikát, amely a nemzetközi nagytőke részvételére is igényt tart a teherviselésben, a nyugdíjreformot, valamint a közigazgatás átalakítását, amelyet az elkövetkező egy évben végre kell hajtani. Ide sorolta a Máért összehívását és a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtását is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: eddig csak a döntés született meg, a végrehajtás még nem kezdődött el.
MTI

Semjén: Példátlan nemzeti egység valódult meg
Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérten az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között. Semjén Zsolt a zárónyilatkozatot ismertető péntek esti sajtóértekezleten kiemelte: a tagok elítélték a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt.
Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor. Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását - ismertette a nyilatkozatot a miniszterelnök-helyettes.
A résztvevők üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Remélik, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárok mielőbb módosítják. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdés, illetve a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (a magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.
A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is. Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, s az 1956-os forradalom 55. évfordulójának a világ magyarságának bevonásával történő megünneplésére.
Semjén Zsolt elmondta, hogy a jövőben négy szakbizottság kezdi meg munkáját: a külügyi és jogi szakbizottság, amelynek feladata a hazai jogszabályok mellett a környező országok magyarságot érintő törvényeinek véleményezése lesz. Emellett rendszeresen ülésezik majd az oktatási és kulturális, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint a szórványbizottság. MTI

Több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) pénteken a Parlamentben.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máérten kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség, amely képes ezt hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Kijelentette, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen másik nemzetnél sem, amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is szabad. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Az igénylés feltételeit ismertetve leszögezte: Magyarország az állampolgárságról más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem.
Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van – fogalmazott.
Semjén ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd–Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyarregiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. Meg fogunk harcolni minden magyarért – fogalmazott Semjén Zsolt.
A nyugati magyarság tekintetében lehetséges megoldásként említette az angol szekciókat, így azokat sem zárnák ki a „magyar világból”, akik harmadik, negyedik generációként már nem bírják olyan szinten a nyelvet. Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá. A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység, először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
Ígéretes, reményteli időszak előtt állunk
Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében, az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott, és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása – közölte, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik. Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul – hangsúlyozta az államtitkár.
A politikus a közelgő magyar uniós elnökségre utalva azt mondta, hogy az elkövetkező években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is, s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata.
Az államtitkár szerint egy rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is.
Fontosnak nevezte, hogy a kormány úgy döntött, a Máért munkájában részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében a tanácskozáson részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót. A Máérten 19 külhoni magyar szervezet mellett jelen vannak a parlamenti pártok képviselői is.
WA
(MTI) MNO

Újból összeül a Máért – Hat év után ismét együtt tanácskoznak a Kárpát-medencei magyar politikusok
Ismét egy asztalhoz ülnek a magyarországi parlamenti pártok, a kormány és a határon túli magyarok legitim képviselői a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ma kezdődő 9. ülésén.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden jelentette be, hogy a magyar kormány hat év szünet után, november 5-re újból összehívja a Máértet. A tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státustörvény módosítása szerepel.
Az első hasonló jellegű találkozót 1996-ban tartották, majd az első Máért 1999-ben ült össze. Záródokumentuma szerint a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához. A második Máért felkérte a magyar kormányt arra, hogy vizsgálja meg a határon túliak magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának lehetőségét. A harmadik fórum megfogalmazta javaslatait a magyarigazolvány kiadásáról, míg a negyedik Máért-ülésen a kedvezménytörvény végrehajtását vitatták meg.
A szocialista–szabaddemokrata koalíció 2002-es hatalomra jutása után két Máértet is tartottak: előbb megállapították, tovább erősödött Magyarország és a határon túliak kapcsolata, novemberben viszont már a kedvezménytörvény módosításáról állapodtak meg, s a 2003 májusában tartott hetedik ülés zárónyilatkozata a változtatásokat is tartalmazta. Ezt a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem írta alá.
Semjén emlékeztetett arra, hogy a Máértet utoljára 2004 novemberében Gyurcsány Ferenc hívta össze, de amikor a határon túliak nem osztották álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, „dühében többet nem hívta össze”.
2 perces interjú: Berényi József elnök, Magyar Koalíció Pártja
– Milyen elvárásokkal érkezik a Magyar Koalíció Pártja a Magyar Állandó Értekezlet hétvégi ülésére?
– Mivel a Máért már hat éve nem ülésezett, túl nagy elvárásaink nem lehetnek. Örülünk, hogy a konzultációnak ez a formája folytatódik. Természetesen kíváncsiak vagyunk a magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseire, különösen annak határon átívelő részére, mert ha Észak-Magyarországnak jó, az Dél-Szlovákiának sem rossz, s ugyanez igaz fordítva is. Ami az oktatási és nevelési támogatás rendszerét illeti, az elmúlt időszak tapasztalataira hagyatkozva van elképzelésünk arról, hogyan lehetne ezt a támogatást hatékonyabbá tenni a felvidéki intézmények számára.
– Kik fogják képviselni az MKP-t az ülésen?
– A meghívás két személyre szólt, alapszabályunk értelmében rajtam kívül Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke vesz részt a tárgyaláson.
– A közelmúltban több fórumon is felmerült a Most-Híd részvétele a Magyar Állandó Értekezleten. Legutóbb a Lehet Más a Politika javasolta meghívásukat. Az önök pártja esetlegesen megfogalmaz ezzel kapcsolatban valamilyen ajánlást a szervezőknek?
– Semmilyen ajánlást nem teszünk. A Híd vegyes pártként határozza meg önmagát, a Máért pedig – már csak a nevéből is adódóan is – a magyar pártok egyeztető fóruma. Ilyen szempontból tehát érthető, hogy nem szerepelnek a meghívottak listáján. (PKL)
· 2 perces interjú: Toró T. Tibor ügyvezető elnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
– Mi a jelentősége a Máért összehívásának?
– Ennek részben szimbolikus, részben gyakorlati jelentősége van. Az első szerint ez határozott jelzés arról, hogy az új magyar kormány által hangoztatott nemzetpolitikai rendszerváltás nem csak pusztába kiáltott szó. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerint a legfontosabb nemzeti integrációs intézmény ugyanis a Máért. Az értekezlet keretei között születhet meg az a nemzetstratégia, amelynek a hívószava a határokon átívelő nemzetegyesítés. A gyakorlati haszna pedig abban áll, hogy itt fog kialakulni a nemzetstratégia végrehajtásának munkamegosztása.
– Mihez vezetett a Máért éveken át tartó szüneteltetése?
– A Máért helyén keletkezett űrt próbálta ugyan kitölteni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de ezt csak részben tudta elérni. Jól jelzi, hogy mivel a nyolc évig regnáló baloldali kormányok nem dolgoztak ki nemzetstratégiát, így nem volt Máért sem, hisz nem volt mit a gyakorlatba ültetni. Most azonban ez fordítva lesz, így a Máért igazi műhelymunkát végezhet majd.
– Mit vár a mostani értekezlettől?
– A státustörvény és az állampolgársági törvény összehangolását, harmonizálását.
– Mit takar ez?
– Fontos lenne a státustörvény módosítása, hogy ne záródjanak ki a magyarországi kedvezmények sorából azok, akik életvitelszerűen nem élnek az anyaországban, de felveszik a magyar állampolgárságot.
(KL) Magyar Hírlap

A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA
Hatéves szünet után 2010. november 5-én ismét összeült a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten, a Parlamentben. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatot, melyet a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezetek képviselői valamennyien aláírták.
A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA
2010. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat egy megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel. A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-i ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára, valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálják. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat:
külügyi és jogi szakbizottság,
oktatási és kulturális szakbizottság,
gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság,
szórvány szakbizottság.
Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának.
Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja.
Megállapodnak abban, hogy könnyített honosítás bevezetésével összhangban a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is kiterjesztik.
Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeink felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját.
Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben.
Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. Meggyőződésük, hogy a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása, a többségi nyelv sajátos program szerinti tanítása, illetve az iskolarendszer decentralizációja és az iskolákkal kapcsolatos döntések átadása a helyi közösségeknek kiemelten segíti a magyarság boldogulását a többségi társadalmakban. Továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor a tagok sürgetik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény véglegesítését olyan formában, hogy az megteremtse a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét. Fontosnak tartják továbbá a romániai régiók átalakítására vonatkozó kezdeményezést, és elvárják, hogy ez elősegítse a magyarok által jelentős számban lakott régiók - kiemelten a Székelyföld - sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A konferencia résztvevői remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos - észak-bácskai és észak-bánáti - közigazgatási körzethatárok mielőbb módosításra kerülnek.
Fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként létrejövő képviselőtestületekben - városi, járási és megyei szinten - jelen van a magyar érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az anyanyelvű szaktantárgyi emeltszintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete is.
Támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását.
Üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdést, illetve a diaszpórában élők megszólítását illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a nyugati magyar országos szövetségekkel közös cselekvési terv kidolgozása a nyugati magyarság megmaradása érdekében. A Nemzeti Regiszter létrehozása, valamint egy, a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező szórványstratégia a nemzet minden tagjának érdeke.
Felhívják a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó, nemzeti identitásunkat erősítő 55. évfordulójának megünneplésére, a világ magyarságának bevonásával.
Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, és hangsúlyozták a magyar önazonosság megvallásának jelentőségét.
Budapest, 2010. november 5.
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európai parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Kovács Miklós elnök, Brenzovics László alelnök) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Gajdos István elnök, Zubánics László UMNT elnök), Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívtak meg az USA-ból, meghívót kapott a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség. Az első Máért 1999-ben ült össze. Eddigi összesen nyolc Máért-tanácskozást tartottak, az utolsót 2004 novemberében Budapesten. Felvidék.ma

Véget ért a beteg korszak
Újra egységben a magyarság, hiába kergették szét hat éve a Máértot
Nemzetpolitikai mércével mérve történelmi jelentőségű tanácskozás színhelye volt tegnap a Parlament: hat esztendeig tartó szünet után ismét egy asztalnál tanácskoztak a külhoni magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok, valamint a budapesti kormány képviselői. A Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök hívta össze, majd azzal, hogy többet nem egyeztetett a külhoni magyarokkal, hozzájárult a legfontosabb nemzetpolitikai fórum tetszhalottá nyilvánításához. Ezért is jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az értekezleten, hogy „soha többet nem szabad olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét”.
Adósságot törlesztettünk
Jön az összmagyar regiszter, Budapest megharcol minden magyarért - hangzott el a IX. Máérton.
Ellítélték a félelemkeltőnek nevezett szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken a kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérton. Semjén a zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: a Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett.
Hat esztendeig tartó szünet után ismét egy asztalnál tanácskoztak a Parlamentben a külhoni magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok és a budapesti kormány képviselői. Ezt a fórumot 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök hívta össze.
A IX. Máért megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a határon túliak megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítását. A politikus szerint több tényező fenyegeti a nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túliak esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk.
Az állampolgárság-igénylés feltételeiről elmondta: Magyarország más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem. Ismertette, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló szlovákiai Most-Híd párttal partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Semjén beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar regiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. „Ma sem fogalmazhatunk másként” – jegyezte meg, majd kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül. Úgy vélte, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túliak akaratával. „Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul” – hangsúlyozta.
Németh azt mondta, hogy a következő években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamatát. Fontosnak nevezte, hogy a kormány úgy döntött, a Máértban részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót.
2 perces interjú: Duray Miklós a Máért egyik alapítója, az MKP volt alelnöke
Miként tekint a Máért egyik alapító atyjaként a 9. értekezletre annak tükrében, hogy hat esztendő tanácskozásai eddig rendre kimaradtak?
– Igaz, hogy sorrendben ez a 9. találkozó, de 2001 ősze óta az a néhány Máért, amelyet megtartottak, már értelmetlen volt. Azok már az értekezlet leépülését vetítették előre. A mostani tanácskozás új starthelyzetet jelent, de egyelőre nem körvonalazódott, hogy ez a helyzet milyen további lehetőségeket, illetve célegyenest rejt magában.
A kis Máértokkal az elmúlt években megpróbálták valamilyen formában pótolni a „nagyot”. – A kis Máértok is kényszerhelyzetet jelentettek, hogy ne szűnjön meg a határon túli szervezetek közötti egyeztetés. A Máért ugyanis a magyar kormány részvétele nélkül teljesen eszköztelen, de a kis Máértnak volt olyan hozadéka, amelynek az eredménye meglátszik a mostani újjáalakulás alkalmával. Jelesül, hogy helyet kaptak az asztalnál a dél-amerikai, ausztráliai és kanadai magyarok. Ez azért fontos, mert a Máért keretében kialakítandó nemzetpolitikai tervezeteknek nemcsak a Kárpát-medencei magyarokra kell vonatkozniuk, hanem a világ magyarságára. Más a KMKF, amelyben a parlamenti vagy regionális képviselettel rendelkező magyar pártoknak kell egyeztetniük azért, hogy a nemzetpolitika azon kérdéseinek, amelyek a magyar Országgyűlés elé kerülnek, legyen politikai előkészítésük a parlamenti tárgyalásokhoz.
2 perces interjú: Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – Miként értékeli az RMDSZ azt, hogy hat év szünet után ismét összehívta a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet?
Ebben a történetben végül is nem az a rendkívüli dolog, hogy újra összehívták a Máértot, hanem az volt a gond, hogy szüneteltették több éven át. Ugyanakkor én nem gondolom azt, hogy a Máérton születhetnek nagy hirtelen óriási döntések. Azok, illetve a bizonyos problémákra adott megoldások más módon jönnek létre. Viszont a Máért fontos találkozási forma. Ezt részben helyettesítette a Szili Katalin által korábban létrehozott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de nem teljes egészében. Mindenesetre a Máért újbóli összehívását jó újrakezdésnek vagy folytatásnak tartom. Mindegy, miként fogalmazunk. Szükség van rá.
Amint itt, a folyosón tapasztaltam, az ülés zárónyilatkozata megfogalmazásából az RMDSZ is jócskán kivette a részét. Ön épp most mondta tollba pártja álláspontját Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárnak. Min módosítottak? – Nem rontottunk, csak javítottunk a nyilatkozaton.
Melyik részein?
Dúsítottunk rajta. Néhány konkrétumot még Romániával kapcsolatban is beírtunk.
Nekünk fontos, hogy a nyilatkozat kitérjen a román oktatási törvényre is.
Kristály Lehel, Magyar Hírlap

Orbán: Szakítani a hamis realistákkal!
Vége van a Máért nélküli korszaknak – jelentette ki a Máérton Orbán Viktor kormányfő. Szerinte „a MÁÉRT léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit ismét együtt írjuk. Ha külön-külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják.” A miniszterelnök a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét, ami egy beteges politika”. Orbán szerint szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el, és abban hisznek, hogy „az ország sorsa a világ tárgyalótermeiben és a Gazprom csapjainál dől el”. Ebben a gondolkodásmódban nincs jövő. „Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az egységes magyar nemzet létezik” – mondta a kormányfő, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van. Orbán kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Magyar Hírlap

A tegnapi Máért a holnapért
A magyar nemzetet becsületsüllyesztőbe taszigáló kormány hat évvel ezelőtt holtvágányra állította a magyarság egészének ügyeit (az anyaországiak, a határon kívüliek, az emigrációba kényszerültek) legalább a kölcsönös konzultáció szintjén felvállaló fórum, a Máért működését.
A magyar kormány és a határon kívüli érdekképviseletek közötti szakítópróba a kettős állampolgárság megadása vagy meg nem adása volt. A kormány, személyesen az akkori kormányfő által dirigált kampány megtette hatását: a magyarországi választók többsége nem vett részt a témában szerencsétlenül kiírt népszavazáson, és emiatt az igen szavazatok viszonylagos többsége ellenére a népszavazás nem volt érvényes.
Ezzel párhuzamosan a kormány becstelen manőverekbe kezdett a nemzetegyesítés virtuális megvalósítása ellen. A Magyarországot elözönlő ,,23 millió román" és a hasonló politikai aberrációk, amelyeket az akkori rossz emlékű magyar külügyminiszter képviselt, a közéletet sokkoló, az egészséges nemzeti érzést mélyen sértő manőverek ellen fordultak. Olyasmi történt, mint amikor nagy felületen mély égési sebeket okoz valami szerencsétlenség, ami ellen az élni akaró szervezet felveszi a harcot. A magyarországi lakosság különféle intézményi, testvértelepülési, szakmai kapcsolatok kiépítésébe menekítette az együvé tartozás igényét és parancsát, és egyébként ezeket a megkopó érintkezési formákat élettel, aktivitással töltötte fel. Eközben érdekes volt érzékelni, hogy mondhatni majdnem pártállástól függetlenül Erdélyben a szocialisták az összmagyar érdekek képviseletének pályájára álltak.
Sőt, államvezetési szinten is történtek kísérletek a becsületmentésre. Ilyenek voltak egyrészt, a csonka-Máért helyébe lépett találkozók, amelyeken a durcás magyar kormány nem vett részt, valamint a Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezte Magyar Képviselők Fóruma. A tegnap Budapesten tartott Magyar Állandó Értekezlet mérföldkő a magyarmagyar kapcsolatok, a nemzetegyesítés történetében. Azt a gyalázatot próbálja lemosni a mostani értekezlet, amelyet erre az intézményre rákent a majdnem évtizedes gyurcsányizmus. A mostani Máért a magyar nemzet holnapjának útjait jelöli ki, és jelzi: érdemes a Kárpát-medencében magyar embernek lenni.
Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Írjuk együtt a nemzet nagykönyvét (Magyar Állandó Értekezlet)
Az egységes magyar nemzet létezik
A Máért nélküli korszaknak vége van — jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát.
Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. Ha külön-külön kezdjük írni, akkor útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják — hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök elmondta: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy külön-külön írjuk a magyar nemzet nagykönyvét. Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal — hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a 2004-es népszavazáson az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy meg is tegye. Felidézte, a parlamentben nagyarányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat. Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő. Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az egységes magyar nemzet létezik — mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitika érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, a külpolitikát annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Az előttünk álló jövőben az együttműködés leginkább kézenfekvő terepe a gazdaság lesz. A magyarországi politika és nemzetpolitika után — folytatta — a mi küldetésünk egy közép-európai politika megteremtése: a gazdaságban, az infrastruktúrában, a fejlesztéspolitikában, s talán a katonai együttműködés lehetősége sem zárható ki, természetesen a NATO és az unió keretein belül — fejtette ki. Orbán Viktor a modell értékű változtatások között említette a Máért összehívását és a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtását is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: eddig csak a döntés született meg, a végrehajtás még nem kezdődött el.
Megállítani az asszimilációt
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot. Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni — hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A megszokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek — fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával, és kéri a magyar állampolgárságot. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van — fogalmazott. Semjén Zsolt megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd—Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében. eszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. Meg fogunk harcolni minden magyarért — fogalmazott Semjén Zsolt.
Megkezdődött az egység újraalkotása
A külügyi tárca államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként — tette hozzá. A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségeken belül. Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott, és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása — közölte, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik. Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul — hangsúlyozta az államtitkár.
A közelgő magyar uniós elnökségre utalva azt mondta, hogy az elkövetkező években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is, s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata. Az államtitkár szerint rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is. Fontosnak nevezte hogy a kormány úgy döntött, a Máért munkájában részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében a tanácskozáson részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót.
Állampolgárságról, autonómiáról...
Semjén Zsolt kijelentette: példátlan magyar nemzeti egység valósult meg az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között. Az összes tag által aláírt zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: elítélték a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor.
Az aláírók reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
Üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Remélik, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárokat mielőbb módosítják. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdés, illetve a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s kijelentik, a magyarok kapcsolattartását segítő nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke. A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is.
A résztvevők kiemelték, hogy a tanácskozás a nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, amely a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
A kormányfő helyettese úgy összegezett: a Máért kilencedik ülése össznemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű és rendkívül sikeres volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hat év szünet után ismét Máért
Kulcsfontosságú az asszimiláció megállítása
(MTI) – Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) pénteken a Parlamentben, ahol beszámolt a résztvevőknek az összmagyar- regiszter létrehozására irányuló tervéről is.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő MÁÉRT-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát- medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd-Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. "Meg fogunk harcolni minden magyarért" – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.
A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása – közölte, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikát!
Orbán Viktor szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az "egységes magyar nemzet létezik". Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten azt mondta: a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk.
A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében a kormányfő, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, "megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. "Ha külön- külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják" – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az "egységes magyar nemzet létezik" – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van.
Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, az összes külpolitikai relációt annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Ugyanakkor az is világos, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere radikálisan változóban van. A korábban nagyon gyakran ideológiamotivált kapcsolatrendszerek át fogják adni helyüket az ideológiamenteseknek. Nekünk szerinte semmi okunk nincs arra, hogy továbbra is ideológiai szempontokon alapuló kapcsolatrendszert építsünk ki olyan országokkal, akikkel egyébként mindenki pragmatika alapján építi kapcsolatrendszerét. Népújság (Marosvásárhely)

MÁÉRT – Semjén: Példátlan magyar nemzeti egység valósult meg
Valamennyi meghívott határon túli magyar szervezet, így a Kárpát-medencei, a nyugat-európai és a tengerentúli magyarokat képviselő egyesületek és a magyar parlamenti pártok is aláírták pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) záródokumentumát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint példátlan magyar nemzeti egység valósult meg a dokumentum egyhangú elfogadásával.
A MÁÉRT tagjai üdvözölték a magyar kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, és örömmel fogadták, hogy 6 év után ismét összehívták az értekezletet. Az aláírt dokumentum egyebek mellett állást foglal a határon túli magyarok különböző szintű autonómiájának biztosítása, mint stratégiai célkitűzés mellett. Az aláírók meggyőződése szerint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára.
A dokumentum üdvözli az új, immár nacionalizmustól mentes szlovák kormány felállását, ám elítélik a szlovákiai nyelvtörvényt. Reményüket fejezik, ki hogy Romániában mihamarabb elfogadják az új oktatási törvényt, és szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. A résztvevők üdvözölték a vajdasági magyar kulturális autonómia biztosítását, ám aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai magyar oktatás helyzetével kapcsolatban.
A dokumentum aláírói üdvözölték a kormány a diaszpórában élő magyarok támogatása iránti elkötelezettségét, felhívták a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc jövő évi méltó megünneplésére és a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára.
A MÁÉRT szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, nyugat-európai, kanadai, egyesült-államokbeli, latin-amerikai, valamint ausztráliai résztvevői egyetértettek abban, hogy a 6 év szünet után ismét összehívott tanácskozás szakbizottságokban folytassa munkáját. A döntés nyomán ismét feláll a külügyi és jogi szakbizottság, az oktatási és kulturális szakbizottság, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság, valamint a szórvány szakbizottság.
erdon.ro

Válságban a kormánykoalíció
Az oktatási törvény elfogadása feltétele az RMDSZ további kormányzati szerepvállalásának
Az RMDSZ Állandó Tanácsának (SZÁT) szombati ülésén a szövetség vezetői úgy döntöttek, egy hetet adnak koalíciós partnerüknek arra, hogy megoldást találjon az oktatási törvény elfogadására. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint "nincs miért alkudoznunk, amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találniuk, nem tudunk tovább együtt kormányozni".
Az RMDSZ Állandó Tanácsa szombaton Marosvásárhelyen elemezte az oktatási törvénynek az Alkotmánybíróság általi visszautasítása, illetve megállítása miatt előállt válságos koalíciós helyzetet, és hozott döntést ezzel kapcsolatosan. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ azért vállalkozott a kormányzásra, mert lehetségesnek látta a hozzájárulását olyan alapvető kérdések megoldásához, mint a gazdasági válság enyhítése, az államreform folytatása, valamint előrelépés az anyanyelv- használati, illetve kisebbségi jogok, etnikumközi viszonyok terén. "Az oktatási törvény azért rendkívül fontos, mert egyszerre tartalmaz két fontos célt: egyrészt egy általános reformot, hiszen az oktatási rendszer alapvetően megújulna ennek a törvénynek a segítségével. Az egyetem előtti oktatás felügyeletét teljesen áthelyeznénk a helyi közösségekhez, tehát az önkormányzatok, a szülők, a tanárok képviselőiből álló vezetőtanácsok döntenének minden fontos kérdésben. Másrészt tartalmazza az anyanyelvű oktatási jogok bővítését azáltal, hogy a régi törvényben bennmaradt diszkriminatív intézkedéseket kivennénk. Az ország történelmét és földrajzát eddig nem lehetett magyarul tanulni illetve mostantól fogva a román nyelvet más módszertan szerint lehetne oktatni. Ha az oktatási törvény elakadt, ez azt jelenti, hogy a kormánykoalícióban nincs akarat és nincs erő arra, hogy a reformot folytassa és arra sincs, hogy az RMDSZ-szel kormányozva etnikumközi viszonyok dolgában előrehaladjon. Ezt nem tudjuk elfogadni" – jelentette ki a szövetségi elnök a sajtónak nyilatkozva. Az RMDSZ azt kéri koalíciós partnerétől, hogy a következő napokban találjanak megoldást az oktatási törvény elfogadására. "Amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találni, az RMDSZ Állandó Tanácsa azon a véleményen van, hogy nem tudunk tovább kormányozni együtt. Nincs miért alkudoznunk, az oktatási törvény szövegét már rég kialkudtuk, egyeztettünk. Tehát ez egy kompromisszum eredménye és ehhez ragaszkodunk, nincs miért a továbbiakban egyezkednünk a törvény szövegéről. Most nem a szövegre kell megoldást találni, hanem az elfogadásra, mégpedig a következő héten" – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, nemcsak a tanügyi törvényről van szó, de ez nyilvánvalóan a kulcs. "Ha a tanügyi törvény elakadt, akkor ez azt jelenti, hogy a költségvetési, vagy a bérezési törvények kérdésében sem lesz szolidáris a koalíció" – figyelmeztette koalíciós partnereit Markó Béla. Úgy vélte, az oktatási törvénnyel kapcsolatosan nyilván vannak olyan nacionalista politikusok, akiknek a történelemmel és földrajzzal van gondjuk, "de alapvetően az ellentmondás és a nagy ellentétek a kulisszák mögött a reformmal kapcsolatban mutatkoznak: egyrészt nagyok a félelmek az egyetem előtti oktatás decentralizációjától és attól, hogy helyi döntések születnek e kérdésekben, másrészt komoly érdekek ütköznek az egyetemi oktatással kapcsolatban, például a magánegyetemek státusának megszigorítása sokaknak nem tetszik".
Hiba volt nem működtetni a Máért-ot
A szövetségi elnök nyilatkozott a MÁÉRT kapcsán feltett újságírói kérdésekre is. Hangsúlyozta, hiba volt nem működtetni a Máértot, ezt csak részben helyettesítette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. "Ezek fontos találkozási alkalmak és ez pénteken is bebizonyosodott: a határon túli magyar vezetők, magyar politikusok találkozhattak, véleményt cserélhettek. Nem arról van szó, hogy a Máérton dőlnek el kapitális kérdések, de a véleménycsere és a közös álláspont kialakítása fontos. Itt elfogadtunk egy közös közleményt, annak egyik jelentős pontja, hogy a résztvevők támogatják és elvárják a romániai oktatási törvény elfogadását. Szükség van a Máértra és mennie kell tovább".
A Népújság kérdésére, hogy miként vélekedik arról, hogy az RMDSZ mellett az EMNT és az MPP is egyenrangú meghívottként vett részt a Magyar Állandó Értekezleten, az RMDSZ elnöke kifejtette: "Ki-ki döntse el, hogy mennyire egyenrangú partner az RMDSZ-szel az EMNT és az MPP. Ha egyenrangú partnerek lennének, akkor velünk együtt kínlódnának az oktatási törvénnyel. Ők szolidárisak velünk, mert végül is elfogadtunk egy közös közleményt Budapesten. Ebben a pillanatban a romániai magyarság parlamenti képviseletét és kormányzati képviseletét is az RMDSZ látja el, de nem látok abban különösebb problémát, hogy más szervezetek is jelen voltak Erdélyből". Népújság (Marosvásárhely)

MÁÉRT a magyar máért
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken Budapesten összeült Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azt hangsúlyozta: ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak tekintse magát. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és a nemzetstratégiai érdekeket alárendeljék a külpolitika érdekeinek. Éppen fordítva, az összes külpolitikai kapcsolatot aszerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását; az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
A MÁÉRT zárónyilatkozatát minden résztvevő ellátta kézjegyével. A dokumentum elítélti a szlovák nyelvtörvényt. Az aláírók azon reményüknek adnak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt.
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni.
ÚMSZ-összeállítás, Új Magyar Szó (Bukarest)

Csak azok vitatják, akiknek „ez a nemzet se inge, se gatyája”?
Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség arra, hogy a határon túli magyarság ügyei hangsúlyosan megjelenjenek. A szavazati jog kérdése a nemzeti egység megőrzése érdekében maradt ki a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) zárónyilatkozatából. Az összmagyar regisztert pedig jelentős nemzetközi erőforrásnak szánja a kormányzat. A Magyar Állandó Értekezlet után a tanácskozás tanulságairól és a nemzetpolitikában várható lépésekről is nyilatkozott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Duna Televízió Heti hírmondó című műsorának vasárnap este.
Magyarország lesz az unió soros elnöke, tehát az EU ügyei itt fognak „intéződni”. Ez pedig egy lehetőséget ad arra, hogy úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek – így reagált Semjén Zsolt a Duna Televízió kérdésére, miszerint milyen lehetőségnek tartják Magyarország uniós elnökségét a határon túli magyar szervezetek. A miniszterelnök-helyettes Szerbiát hozta példaként, mint ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány nagyra értékeli és támogatja Szerbiát abbéli törekvésében, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává válhasson. „Ez a jó szerb–magyar viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar–szerb kapcsolatokra” – mondta Semjén.
Miért nem döntöttek a szavazati jogról?
A Máért zárónyilatkozatában szó van az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről. S bár volt egy szavazás a témáról, mégsem került bele a záródokumentumba a határon túli magyaroknak adandó választójog. Miért nem? – hangzott a Heti hírmondó kérdése. A mostani Máért zárónyilatkozata valóban egy történelmi dokumentum volt, megvalósult a nemzeti egység; részint a magyarországi politika, részint a határon túli és az emigráció politikájának tekintetében – reagált a miniszterelnök-helyettes. Olyan szervezetek, amelyek pengeváltásban vannak egymással, azok is aláírták a magyarság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó zárónyilatkozatot. Azt megerősítette Semjén: a nyugati emigráció részéről valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegye bele záródokumentumába a Máért. Ő ezt a kérdést véleménynyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült: minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak a magyar állampolgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének. „Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, tehát hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs meg a teljes egység, mert egy bizonyos magyarországi politikai párt ezt kritikusan szemlélte.
Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek ilyen formában való elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátuma, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek – ismertette a hátteret a kormányzati politikus, hozzátéve: a nemzeti egységet a záródokumentum kapcsán mindennél előbbre valónak tartotta, hiszen a magyarságot érintő minden fontos kérdés belekerült a nyilatkozatba.
Jelentős erőforrásnak szánják az összmagyar regisztert
Miért fontos az összmagyar regiszter létrehozása, amelynek tervét szintén bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet ülésén? – hangzott a Heti hírmondó kérdése. „Ez a szívem csücske” – reagált Semjén Zsolt. A regiszter létrehozását azért tartja fontosnak, mert a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban. A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak. „Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol nyelvű szekció is, ahol a negyedik, ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is” – magyarázta Semjén, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik.
A tervezett regisztert pedig arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – üzeneteket küldve nekik a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. „Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a szlovák nyelvtörvény, ami sérelmes a szlovákiai magyarság, tehát az egyetemes magyarság számára –, akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben – érvelt a miniszterelnök-helyettes.
Csak azt zavarja, akinek se inge, se gatyája a magyarság
A Heti hírmondó felvetésére, hogy számít-e arra, ez az elképzelés vitákat fog kiváltani, Semjén Zsolt úgy reagált: ez azoknál válthat ki vitát, „akiknek ez a nemzet se inge, se gatyája”. „Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a földön nincsen. Nem beszélve arról, hogy ha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni” – hangzott el Semjén Heti hírmondónak adott nyilatkozatában.
(DunaTV) MNO

Egység és sokszínűség
Kérdés: hogyan illeszthető össze az erős magyar állam eszméjéből táplálkozó nemzetpolitika a sokféleséggel?
Az internetes portál, ahol elolvastam a Magyar Távirati Iroda tájékoztatását a MÁÉRT megnyitásáról, Orbán Viktor szavait ünnepi beszédnek nevezte. A Fidesz honlapján viszont nem csupán kivonatokkal és idézetekkel lehet találkozni, hanem a magyar miniszterelnök több mint fél órás előadását meg is lehet nézni-hallgatni és érdemes megtenni, hiszen így, a nagyközönség előtt, voltaképpen először bontakozik ki, mi is áll az oly gyakran használt, de a saját hátterét mindeddig sejtelmesen beburkoló magyar nemzetpolitika fogalma mögött.
Orbán Viktor feltételezhetően több nemzetközi fórumon is elhangzó, gazdasági-társadalmi tanulmányra alapozva úgy látja: az emberiség bizonyos tekintetben megismétli az ipari forradalom előtti állapotokat. Egykor Kelet, azaz Ázsia nagy országai álltak a fejlődés élén, az Angliából kiinduló ipari forradalom a maga technológiai fölényével viszont háttérbe szorította a világnak ezt a részét. A huszadik századvégi és huszonegyedik századi globalizálódás lehetővé tette a tudás és a technika szabad áramlását, ennek köszönhetően Kína és India újból oda került, ahol az ipari forradalom előtt állt: vezető helyekre.
Mindez a világ gazdasági erőviszonyainak ismételt átrendezését teszi szükségessé, jelenleg voltaképpen nem is a gazdasági válságnak, hanem ennek a megrázkódtatásokkal járó, világméretű átalakulásnak az időszakát éljük. Ezekben a folyamatokban csak a nagy nemzetek tudnak talpon maradni és új, jövőt megalapozó kapcsolatrendszereket kialakítani; a nagyság viszont nem kizárólag területtel, népességgel, gazdasági potenciállal, hanem történelmi súllyal, a megmaradás képességével és a hozzátartozó lelkierővel is mérhető. A nagy nemzet életrevalóságának egyik legfontosabb eszköze pedig az erős állam.
A vázolt gondolatmenetből fakadó kérdés első része – és ezt már nem Orbán Viktor mondja – természetszerűleg az, hogy milyen az erős állam. Ha a fenti megközelítésben vizsgáljuk mindazt, ami az utóbbi hónapokban Magyarországon történt, akkor az erős állam – egyre jobban központosított nemzetállam. Az Alkotmánybíróság hatáskörének a megnyirbálása, különböző intézmények összevonása, a költségvetés tartalékainak a feltöltése mindeddig nem használt, a magánpiachoz kapcsolódó, tabunak tekintett forrásokkal, a vezetőcserék és más intézkedések mind arra mutatnak, hogy a kétharmados parlamenti és önkormányzati többség birtokában a jelenlegi magyarországi vezetés úgy döntött, nem szalasztja el az általa történelminek nevezett lehetőséget és kemény kézzel teszi hatékonnyá, működőképessé és központi vezérlésűvé az államot.
A kettős állampolgársággal a jelenlegi Magyarország területén kívül élő magyaroknak ebbe az erős magyar államba kellene beilleszkedniük, a közjogi nemzetegyesítés voltaképpen nem tesz mást, mint bizonyos tekintetben a nemzet és az állam határait egységesíti.
Hogyha pedig az erős magyar állam a jövő eszköze, akkor logikusnak tűnik, hogy az ilyen meg amolyan kisebbségi jogok kivívása-elfogadtatása a más országok területén élő magyar közösségek számára már nem a lényeg, hanem esetleg csak részfeladat: az említett felfogásban jövőjük nem a saját önfenntartó fejlődésükhöz, hanem egy erős, központosított magyar államhoz kapcsolódik, amely az átalakuló világgazdaság és ideológiáktól mentes kapcsolatok új mozgástereiben is képes érvényre juttatni érdekeit, diplomáciai, gazdasági és minden más vonatkozásokkal egyetemben.
A kérdés második része pedig nyilvánvalóan az: hogyan illeszthető össze ez a minden magyarra kisugárzó, az erős magyar állam eszméjéből táplálkozó egységes nemzetpolitika a sokféleséggel, a más államokban, más társadalmi és jogviszonyok között élő magyarok hétköznapjaival, akik saját otthonaikban, saját családjaikkal, saját földjükön és saját településeiken saját magyarságukat elméletben és gyakorlatban is másképpen élik meg, mint a magyarországiak, és ráadásul önállónak is tekintik magukat.
A multinacionális társaságok azt sugallják, hogy ugyanazok a menedzsment-elvek a világ minden táján működőképesek. Igaz lenne mindez a magyar nemzetpolitikában is?
Székedi Ferenc, Új Magyar Szó (Bukarest)

A nemzet én vagyok...
Magyar az, aki helyesli azt a politikát, amelyet a kormányzat folytat, vagyis aki rám szavaz.
A várva várt MÁÉRT kelet-közép európai aspektusban egyik legmeghökkentőbb mozzanata az volt, hogy a szlovákiai Híd-Most pártot a szervezők (azaz a magyar kormány képviselői) nem hívták meg az értekezletre.
Az érv, miszerint a Híd-Most meghívása esetén olyan nacionalista szlovák, szerb, román, ukrán pártok is igényt támaszthattak volna a meghívásra, akiknek van egy-két magyar szavazójuk is, nem áll meg a lábán. Ezek meghívását ugyanis a mindenkori szervezők azzal utasíthatnák el, hogy ezeknek a pártoknak a politikája éppen azt zárja ki, amire a MÁÉRT törekszik, azaz a határon túli magyarokra jellemző többes identitások szabad képviseletét.
A Híd-Most politikája azonban éppen a kölcsönösen vállalt többes identitás példaszerű megnyilvánulása, ennek keretében ugyanis nem csak a magyarok vállalják a szlovákokhoz és a Szlovákiához való kötődést, hanem a párt szlovák képviselői is a szlovákiai magyarsághoz, implicite az egykori és a mai Magyarországhoz való kötődést. Következésként, ha valakinek, hát nekik föltétlenül jelen kellett volna lenniük a tanácskozáson.
Annál is inkább, mert a magyar kormány miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt felvezetőjében hangsúlyosan Isten áldásában részesítette azokat a magyarországi kisebbségieket, akik kettős identitásukat vállalva anyaországaik állampolgárságát is felveszik. Sőt a nyugati diaszpóra vonatkozásában – nézetem szerint nagyon helyesen – még a magyar nyelv nem ismeretét sem tekintette a magyarsághoz való tartozás akadályának.
A nemzeti érzelmek fenntartásának, illetve bizonyos nemzeti kultúrákhoz való kötődésnek a nyelvismeret hiánya valóban nem akadálya. Én például egy kukkot sem tudok kínaiul, de ez nem akadályozott meg abban, hogy a Lao Ce vagy Konfucius tanait illetve Csü Juan vagy Li Taj Po költeményeit, s ezáltal a kínai kultúra jelentős részét gyerekkorom óta a sajátomnak is tekinthessem. (Igaz, emiatt még nem fogok kínai állampolgárságért folyamodni.)
Az azonban mindenképpen meglepő, hogy az állampolgárság odaítélésénél már nem elegendő a felmenők egykori magyar állampolgársága, a magyar kultúrához és államhoz való ragaszkodás, hanem a magyar nyelv ismerete is megkívántatik. Igaz, hogy nem sok értelme lehet a magyar állampolgárságnak, ha valaki a magyar nyelvet nem ismeri vagy nem szeretné elsajátítani, de ezt okosabb volna a kérelmezőkre bízni.
Jogos az ellenvetés, hogy ezzel olyan románok, szlovákok, szerbek is magyar állampolgársághoz juthatnának, akiknek felmenői egykor a magyar királyság feldarabolásában meghatározó szerepet játszottak. Úgy vélem azonban, az a kár, amelyet ezek az újdonsült állampolgárok Magyarországnak okozhatnak, jóval kisebb, mint az a haszon, amit a határon túli magyar kisebbség és a többségi államok népessége közti közeledés vonatkozásában hajthatnak.
Ahogyan Rudolf Chmel szlovák miniszterelnök-helyettes is többet használhat a szlovákiai magyarságnak, mint az értekezleten meghívottként jelen lévő Magyar Koalíció Pártjának teljes tagsága.
Ha a nyelvismeret a nyugati magyarok esetében nem kritérium, a környező államok magyarjai, illetve nem-magyarjai esetében miért válhat kizáró kritériummá? A magyarsághoz való tartozásnak vagy kötődésnek egyetlen kritériuma lehet, az egyén szándéknyilatkozata. Ha valaki magyar identitásúnak (vagy annak is) vallja magát, azt a magyar állam el kell hogy ismerje magyarnak (vagy magyarnak is).
Sajnos, Semjén miniszterelnök-helyettes úr a fogalmi zavart még fokozta is, azt állítván, hogy nem minden magyar, ami magyarul van. Ami egyben azt is jelenti, nem mindenki magyar, aki annak mondja magát. Ez pedig azt jelenti, hogy az önmagukat magyarnak mondó nem-magyarokat meg kell különböztetni az önmagukat magyarnak mondó magyaroktól. Hogy melyek a megkülönböztetés kritériumai, arra nem kaptunk közvetlen választ.
A Híd-Most-nak a MÁÉRT-ról való kizárása azonban nyújt némi eligazítást a kérdésben. Magyar az, aki helyesli azt a politikát, amelyet a kormányzat folytat, nem magyar az, aki helyteleníti.
Magyarán: magyar az, aki rám szavaz. Punktum. Ez pedig, enyhén szólva, kockázatos elgondolás...
Bíró Béla, Új Magyar Szó (Bukarest)

Máért-kérdőjelek
Lépésváltás
(részlet a cikkből)
„A nemzetpolitika határozza meg a szomszédos országokhoz fűződő viszonyt” – derült ki Orbán Viktor kormányfő szavaiból a Magyar Állandó Értekezleten – Ha a magyarságnak a szülőföldön tartása a cél, akkor gazdaságilag kellene megerősíteni a magyar közösségeket. Felszálalásában Orbán hosszú távú tervként Kárpát-medencei gazdasági térség megteremtését vizionálta. A határon túli magyar közösségek tagjainak azonban jelenleg sokkal kézzelfoghatóbb gazdasági problémáik vannak, s erre, úgy tűnik, az etnikai magyar pártok nem tudnak sikeres választ adni. Nem véletlen például a Máértra meg nem hívott - mondván, nem tisztán magyar - Most-Híd párt szlovákiai sikere, mögötte a felvidéki magyar közösség egy részének az a felismerése áll, hogy nem az etnikai bezárkózás, hanem a szlovákiai modernizációban való részvétel hozhat egyénenként is prosperálást a kisebbségieknek. Ennek persze az a következménye, hogy ez az út előbb-utóbb asszimilációhoz vezet, azaz a szlovákiai magyarok jó része hosszabb távon megmarad ugyan a szülőföldjén, de már nem magyarként.
Riba István, HVG

Összmagyar regiszter
Nem mondhatnám, hogy a magyarság nemzeti ügye „se ingem, se gatyám”, ahogy Semjén Zsolt politikus úr méltóztatott fogalmazni a MÁÉRT legutóbbi ülését követő sajtótájékoztatón azokkal kapcsolatban, akik vitatnák nagyszerű felvetését. A Fidesz és a kereszténydemokraták végre foglalkoznak a kisebbségi magyarokkal, még ha azoknak ingük-gatyájuk is rámegy.
Meg vagyok győződve, hogy maga a szándék jó, tisztességes, építő és előre mutató. Arról van szó, hogy a világ minden magyarja belekerülne egy nyilvántartásba, gondolom, önkéntes alapon, s ha, netán, megint születne egy, a szlovák nyelvtörvényhez hasonló világraszóló magyarságsérelem, akkor szerteszét a földgolyón bevetnék magukat és befolyásukat Ausztráliától Amerikáig. Mennyivel eredményesebben képviselődhetne a magyar érdek!
S fölsejlik a vízió mögött a világ fejlettebb részén pozíciót szerzett magyarok (politikusok, tudósok, milliárdosok) érdekérvényesítő képessége, amennyiben büszkék a megőrzött identitásukra. Épp a napokban szerepelt a tévékben az erdélyi származású Leonardo Farkas-Klein, aki Dél-Amerikában csilliárdos, popsztárokkal vetekedik a népszerűsége, segített a mélyben rekedt bányászok családjain, s egy-két magyarnótát el tud még énekelni. Büszkék vagyunk rá, hiába.
Amivel bajom van, annak egy részét már megfogalmaztam a választójoggal kapcsolatban. Mert a tömbben és a szórványban élő kisebbségiek inkább abban lennének érdekeltek, hogy annak az országnak, régiónak lendüljön a sorsa, ahol élniük adatott, s mondjuk, ne szóljanak bele a magyarországi nyugdíj vagy családi pótlék kérdésébe, ha ezekről népszavazásra kerülne sor. A csalánirtás célszerszámainak megválogatásáról van szó, mert aki szavaz, viseli a választása következményeit.
Szép magyar nyelvünk egy sokaság összeszámolására használja a lélek és a fő szavakat többek között, a regiszterre is lehetne találni (képezni, összerakni) valami találó kifejezést, ha már ingnél és gatyánál vagyunk. Ami igazán elgondolkodtató, az a szomszédos országokban élő magyarság szereplése a nyilvántartásban. Érdekérvényesítő képességük a saját sorsuk javításához sem igazán elegendő, ellenben veszélyeket rejt a kérkedés az identitással.
Vajon ők szívesen szerepelnének-e egy listán, amely a magyarokat gyűjti egybe? Fölrémlik a második világháborút követő jóvátételek, lakosságcserék, ki- és betelepítések gyakorlata. Akkor az utolsó népszámlálás adatait vették figyelembe a nemzetiség meghatározásánál. Nem mintha tartanánk ilyesmitől, de az ördög nem alszik.
Krebsz János, Új Magyar Szó (Bukarest)

Répás Zsuzsanna: Új időszámítás a magyar-magyar kapcsolatokban
Újra kell építeni a bizalmat a magyarországi és a külhoni magyarok között, a második Orbán-kormánynak pedig új nemzetpolitikai alapokra kell építkeznie e téren – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Kolozsváron.
A politikus a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett Újrakezdés helyett újat kezdés – új irány a nemzetpolitikában című péntek esti rendezvényen rendkívül fontosnak nevezte erősíteni az egységes magyar nemzettudatot.
„Amikor nemzetről beszélünk, e mögött nem absztrakt fogalom, hanem létező közösség húzódik meg” – szögezte le a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna szerint többek között azért kell erősíteni a nemzettudatot, mert még a jelenleg iskolába járó diákok szülei sem tanultak Trianonról, a magyarországi gyerekek kétharmada pedig nem is járt még az anyaország határain kívül. Éppen ezért a jövőben a magyar kormány pályázati úton támogatja az anyaországi diákok erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy vajdasági tanulmányi útjait – e téren előnyt élveznek a szórványvidéket célzó kirándulások –, ugyanakkor a testvériskolai, -települési kapcsolatok révén a határon túli magyarok is lehetőséget kapnak az anyaországi tanulmányi kirándulásokra.
„Azt szeretnénk, ha oda-vissza alapon testvérkapcsolatok alakulnának ki az iskolák között” – fogalmazta meg várakozásait a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője. Répás elmondta, az áprilisi országgyűlési választások nyomán hatalomra jutott Fidesz-kormány nem folytathatja ugyanazokkal a módszerekkel a nemzet politikai-közéleti problémáinak megoldását, mint Orbán Viktor első kabinetje, hiszen „változtak az idők”, és az új kormánynak új nemzetpolitikai alapokra kell építkeznie ahhoz, hogy megvalósulhasson a nemzeti összetartozás. „El lehet feledni a határon túli fogalmat” – szögezte le a hallgatóságnak a budapesti politikus, olyan intézkedésnek nevezve a könynyített honosítási eljárás bevezetését, amely által közjogilag is kifejezésre jut a magyarság kulturális, történelmi egysége.
Méltatta a helyettes államtitkár a hat év szünet után egy héttel ezelőtt összeült Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), sajnálatát fejezte ki, hogy az eddigi magyar kormányok adósak maradtak a szórványstratégiával. Répás Zsuzsa beszélt Magyarország leendő alkotmányáról is. Kifejtette, olyan új alaptörvényre van szüksége Magyarországnak, amelynek preambuluma tartalmazza a nemzeti összetartozás és a keresztény gyökerekre való hivatkozást. A külhoni magyarok körében a magyar állampolgárság megszerzése iránt tapasztalható fokozott igény kapcsán Répás elmondta, a magyar hatóságoknak úgy kell eljárniuk, hogy az igénylőket ne érje csalódás, azaz ne ütközzenek bürokratikus akadályokba.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)

Máért – Semjén: egységesen a nemzetrészek mögött áll a magyarság
Budapest, 2014. november 20., csütörtök (MTI) – A magyarság egy és oszthatatlan, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjai tanúságot tettek arról, ha bármelyik nemzetrészt sérelem éri, az egyetemes magyarság mögötte áll – mondta Semjén Zsolt a Máért XIII. plenáris ülése után csütörtök este a Parlamentben. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag fogadták el a zárónyilatkozatot.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: rendkívüli békességben, a kompromisszumkészség és a konstruktivitás jegyében zajlott a plenáris ülésen az egyes kérdések megvitatása.
A zárónyilatkozatból kiemelte: a résztvevők rögzítették, hogy az áprilisi választás után megalakult parlament össznemzeti Országgyűlés, amely az egész magyar nemzetet képviseli és döntéseivel az egész magyarság jövőjét szolgálja.
A jövőben is arra törekednek, hogy az alaptörvény által deklarált összetartozás és felelősségviselés szellemében folytassák a megkezdett munkát. Rögzítették: a következő év a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében.
A miniszterelnök-helyettes jelezte: a kormány félmilliárd forinttal járul hozzá a szakképzés támogatásához, hogy még több fiatal tanulhasson szakmát. Egyre hangsúlyosabbak és fontosabbak a gazdasági szempontok, a gazdaság fejlesztése, a magyarság megtartása pedig anyagi kérdés is a szellemi és spirituális szempontok mellett – tette hozzá.
Semjén Zsolt elmondta: Kárpátalja esetében – mivel az ott élők létéről és életéről van szó – a magyar pártok külön tanácskozásokat tartanak, azzal, hogy minden anyagi, politikai és emberi támogatást megadnak az ott élő magyarságnak. A zárónyilatkozatban szerepel az is: elfogadhatatlannak tartják, hogy a parlamenti választókerületek kialakításánál a választási törvény előírásai ellenére nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmileg kialakult elhelyezkedését. Reményüket fejezik ki, hogy megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések a nyelvtörvény végrehajtására érdekében, és a tervezett adminisztratív reform folyamán figyelembe veszik a lakosság nemzetiségi összetételét is.
Az MTI-hez eljuttatott ötoldalas dokumentumban az áll: támogatják az erdélyi magyarság azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, a magyar és a székely zászlót szabadon, minden kötöttség nélkül használhassa. Tiltakoznak a román hatóságok ezzel ellentétes, jogkorlátozó tettei ellen, akárcsak azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Támogatásukról biztosítják a magyarság azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. Támogatják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
A résztvevők aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat.
Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott erdélyi egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.
A Máért tagjai reményüket fejezik ki, hogy a szlovák parlament úgy módosítja az állampolgársági szabályozást, hogy az ne fossza meg állampolgárait identitásuk kifejezésének attól a lehetőségétől, hogy felvegyék a nemzetiségük szerinti állampolgárságot is. Elutasítják a szlovák közoktatási reform azon elemeit, amelyek a magyar iskolák tömeges bezárásával fenyegetnek.
Támogatásukról biztosítják Szerbiát uniós törekvéseiben, és remélik, hogy a tárgyalási folyamatokon megoldást találnak a vajdasági magyarság számára fontos nyitott kérdésekre. Történelmi eseménynek és a magyar-szerb megbékélési folyamat újabb, jelentős eredményének tekintik, hogy – hetven év után – október 30-án megszületett az a kormányrendelet, amely hatályon kívül helyezi Csúrog, Zsablya és Mozsor lakosságának kollektív bűnösségét. Bíznak abban, hogy az elfogadott kormányrendelet a rehabilitációs eljárások felgyorsulását eredményezi.
A felek fontos eredménynek tartják, hogy az európai parlamenti választások eredményeként külhoni magyarok Brüsszelben képviselik a nemzetrészeket, a nem uniós országok magyar közösségeit, így a vajdasági és a kárpátaljai képviselők is közvetlenül szólalhatnak fel a magyarság ügyéért.
Továbbra is elsőszámú célnak tekintik az egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítését, támogatását. Az a tény, hogy a magyar állampolgárság felvétele iránti igény folyamatosan magas, a nemzet összetartozását és a világ magyarságának erejébe vetett hitet erősíti – olvasható. A résztvevők kérik olyan lépések megtételét, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élő szavazópolgárok számára is.
Támogatják a horvátországi magyar közösség azon törekvését, hogy a felgyorsult asszimilációt lelassítsák, illetve visszafordítsák. Muravidéknél továbbra is szorgalmazzák az általános nemzetiségi törvény mihamarabbi elfogadását. A diaszpórával kapcsolatban üdvözlik azokat a programokat, amelyekben az előző nap a Magyar Diaszpóra Tanács tagjai megállapodtak, így a Kőrösi Csoma Sándor Program, a Julianus és a Mikes program folytatását, valamint a másod- és harmadgenerációs magyar fiatalok identitásának megőrzésére indított programokat.
– MTI – Erdon.ro

Erdélyről nem a budapesti Országgyűlésben szavaznak – Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével
Egyelőre kitart a kormányzati részvétel mellett az RMDSZ, de további megszorításokat nem hajlandó támogatni – mondta lapunknak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A román kormány miniszterelnök-helyettese örömmel vette a MÁÉRT újraindítását, bár egyelőre még nem világos, hogy az együttműködés miről szól majd.
– Nemrég megingott a román kormánykoalíció az oktatási törvény miatt. Jogszabály most sincs. Többség van?
– Az oktatási törvény szakítópróba a számukra. Az nem lehetséges, hogy az RMDSZ kormányzati felelősséget vállaljon az ország általános problémáinak a megoldására – ráadásul ezek a megoldások egyáltalán nem népszerűek –, és mindeközben az oktatási rendszer reformja, ezen belül az anyanyelvű oktatási jogok bővítése ne haladjon előre. Ha a koalíció nem tudja összeszedni magát, az baljós előjel a jövőre nézve, és valószínűleg már ezért sem tudna az RMDSZ tovább menni.
– Meddig hajlandók várni?
– Az oktatási törvény kérdése a következő hetekben eldől. A kormány egy kivételes, de alkotmányos módszert választott a törvény elfogadására. Romániában lehetőség van sürgős esetekben arra, hogy a kormány felelősséget vállaljon egy törvénytervezetért.
– Két hete vetették fel a többség kérdését, ön most újabb néhány hét haladékról beszél...
– Akkor úgy tűnt, hogy napok alatt ide vagy oda lehet billenteni a helyzetet. Most kialakult egy esély, éspedig hogy folytatódhat a felelősségvállalási eljárás, ha az alkotmánybíróság igenlőleg válaszol a miniszterelnök kérdésére. Ebben az esetben egy két hét alatt végleges formájában kikerülhet a törvény a parlamentből.
– Az átállás a másik oldalra fel sem merül az RMDSZ számára?
– Az ellenzék egyszerre hívogat minket, és ezzel egyidejűleg olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyekből kiderül: nem támogatnák az ország történelmének és földrajzának az anyanyelvi oktatását. Márpedig ez számunkra az egyik kulcskérdés.
- Ezért türelmes az RMDSZ?
– Egyáltalán nem vagyunk türelmesek. A kormánykoalíció felbomlása és a kormány esetleges bukása gazdasági földrengést idézhetne elő Romániában, így szerintem méltánytalan dolog az RMDSZ től számon kérni, hogy miért ad néhány hetet a koalíciónak, hogy összeszedje magát.
– Az RMDSZ-t sokan bírálják a kormányzás miatt. Mit mond az elégedetleneknek?
– Sajnos még nem dőlt el, hogy Európa össze tudja e szedni magát. Ez kihat Romániára is. Egyelőre azt tudjuk, hogy a közszféra fizetései a nyáron csökkentett összegekhez képest 15 százalékkal nőnek, illetve a minimálbért megemeljük 670 lejre. 2012-re szeretnénk visszahozni a fizetéseket legalább az eredeti szintre. További megszorításokban nem gondolkozunk, és nem is tudnánk elfogadni.
–Nem fél, hogy ellenfelei kihasználják az RMDSZ helyzetét?
– Ezt egyszer már megéltem, 2004 és 2008 között. Miközben vezető politikusainkat a kormányzati gondok kötik le, a saját közösségünkkel nem beszélünk eleget. Hagyjuk, hogy mások beszéljenek arról, mit csinálunk mi, és ezt egyáltalán nem jóindulattal teszik. Akármilyen sok energiába kerül, amikor csak lehet, otthon kell lenni, Erdélyben.
– Néhány napja a szélsőjobboldali Székely Gárda felvetésére népszavazási kezdeményezés indult Csíkszereda román nevének eltörlésére. Egyetért a javaslattal?
– Egyik legnagyobb elégtételem – újból és újból –, hogyha végigmegyek Erdélyen, ma már nagyon sok helységnek a nevét kiírják magyarul, nemcsak Székelyföldön, hanem szórványvidéken is. Ami a népszavazást illeti, ezek tetszetős, népszerűség hajhászó kezdeményezések, amelyek többek közt arra hivatottak, hogy elfedjék: a helységnevek tekintetében milyen hatalmas előrelépés történt az elmúlt húsz esztendőben. Egyetlen gondom van vele, ami a magyar szélsőjobb befolyását is illeti: nem a magyar ,, kell megszavazni, hanem a román parlamentben.
–Mi a véleménye az Orbán-kormány új nemzetstratégiájáról?
– Feltétlenül jónak tartom a Máért újbóli összehívását. A hosszú távú stratégiai döntések nem ott születnek, viszont egyetértést lehet kialakítani bizonyos döntésekkel vagy elvi irányokkal kapcsolatban. Ennél is fontosabb, hogy találkozunk különböző, kisebbségi helyzetben élő magyar vezetőkkel, és véleményt cserélhetünk. Ilyen szempontból méltányolom, hogy egy sok évre elszakadt szálat fölvettek és összefűztek. A kettős állampolgárság kérdése ma már Romániában természetes, nem olyan nagy a tétje, mint korábban, persze az érzelmi vonatkozáson túl. Más kérdésekben még nem teljesen világos, hogy mi, hogyan lesz.
Az új oktatási törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok, így a magyarok is anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét, illetve anyanyelvükön vizsgázzanak e két tárgyból is. A jogszabály tervezete fél éve elakadt a szenátus oktatási bizottságában, ahol az ellenzék többségben van. Ezért október végén, a kormányzó RMDSZ sürgetésére Emil Boc kabinetje gyorsított eljárással, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással, törvényhozási vita nélkül próbálta elfogadtatni a törvényt. A szenátus ellenzéki elnöke megóvta az eljárást, az alkotmányossági vita azóta tart. Ha az alkotmánybíróság a szenátus elnökének ad igazat, folytatni kell a „rendes” törvényhozási vitát, miközben a Házban a koalíciónak egyetlen szavazat többsége van.
Szőcs Levente – Bukarest, Népszabadság

Frunda: Budapest elvándorlásra buzdítja az erdélyi magyarokat
Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint a kettős állampolgársággal Budapest csak elvándorlásra buzdítja az erdélyi magyarokat, a törvénynek más értelme nincs.
Nem old meg problémákat, és nem hiszem, hogy sok értelme lenne most, amikor Magyarország és Románia is az Európai Unió tagja, román állampolgárként pedig letelepedhet és munkát vállalhat bárki bármelyik tagországban – idézte a romániai magyar politikust a Realitatea hírtelevízió. Frunda György szerint a kettős állampolgárság csak egy politikai gesztus, amellyel Budapest elvándorlásra és a Magyarországon történő letelepedésre szeretné ösztönözni az erdélyi magyarokat, holott nekik hazájukban, Erdélyben kell jólétre törekedniük.
Nyilatkozatában az RMDSZ-es szenátor bírálta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) múlt heti budapesti ülését is, amelyen a szervezet többek között meghívót kért Magyarországtól a MÁÉRT-ra, illetve megjelenési lehetőséget Székelyföld számára a magyar EU-elnökséget népszerűsítő reklámokban. Egy romániai magyar pártnak Erdélyben kell ülést tartania – szögezte le Frunda, hozzátéve, a mindenkori magyar kormány bízza csak az erdélyi magyarokra, ők kiket választanak meg vezetőknek, és ezeket a vezetőket biztosítsa a támogatásáról.
Csíkszeredán a magyar főkonzulátuson egyébként folyamatosan csengenek a telefonok: eddig több ezer állampolgársági kérelmet adtak be itt. Ehhez születési bizonyítvány, személyi igazolvány vagy útlevél hitelesített magyar fordítása szükséges, és a kérelmezőnek azt is igazolnia kell – például egy keresztlevéllel –, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Előrelépés szempontjából, hogy külföldön el tudj helyezkedni és valamit tudj gyűjteni, muszáj – mondta a kettős állampolgárságról az MTI-nek egy helyi tinédzser.
nol.hu, Erdély.ma

Az apák nevében – Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével
„Kétségtelen, hogy egy parlamenti rendszer akkor működik, ha van kormányoldal, és van ellenzék. Ha a kormányoldalt minden pillanatban bírálhatja, támadhatja egy erős ellenzék. Ezért azt, hogy az ellenzék megpróbálja elakasztani a kormány kezdeményezéseit, valóban nem lehet elítélni. Viszont én azt gondolom, hogy a kormány–ellenzék szembenállásnál vannak sokkal fontosabb politikai kérdések. Például az, hogy az etnikai kérdéseket hogyan kezeljük.”
Elnök úr, a napokban öntől szokatlan vehemenciával bírálta az ellenzéket amiatt, hogy a tanügyi törvényt „fű alatt” a szenátusi szakbizottságban kizsigerelte. Nem az a dolga az ellenzéknek, hogy a kormány terveit a parlamentben keresztülhúzza?
– Kétségtelen, hogy egy parlamenti rendszer akkor működik, ha van kormányoldal, és van ellenzék. Ha a kormányoldalt minden pillanatban bírálhatja, támadhatja egy erős ellenzék. Ezért azt, hogy az ellenzék megpróbálja elakasztani a kormány kezdeményezéseit, valóban nem lehet elítélni. Viszont én azt gondolom, hogy a kormány–ellenzék szembenállásnál vannak sokkal fontosabb politikai kérdések. Például az, hogy az etnikai kérdéseket hogyan kezeljük.
Éppen ezért én óriási felelőtlenségnek tartom, hogy az ellenzéki pártok a pillanatnyi érdek oltárán megpróbálják feláldozni az etnikumközi jó viszonyt, amely jelentős tényezője Románia társadalmi békéjének. Mert mit is tettek az ellenzéki pártok? Napok alatt szétszedték az oktatási törvényt, és készítettek egy törvényellenes jelentést, melyben minden jobbítást kiiktattak a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan.
Az RMDSZ-en akarnak bosszút állni azért, hogy az RMDSZ a kormány oldalán áll, de ezzel a kisebbségi, a magyar gyerekeken állnak bosszút. Kiábrándultan szemlélem ezt, és időnként az az érzésem, hogy akár a Szociáldemokrata Párt vezetését nézzük, akár a Nemzeti Liberális Pártét, az apák túl korán adták a fiúk kezébe a vezetést, és ennek következtében esik szét minden, s a nyáj is szalad szanaszét...
Nem fordulhat elő ugyanez az RMDSZ-szel, ha Markó Béla jövő februárban nem indul szövetségi elnöki mandátumért?
– Az RMDSZ nem politikai párt. Aki az RMDSZ-ben feladatot vagy tisztséget vállal, tudnia kell, hogy ez egy olyan kihívás, amely alapvetően különbözik attól, mint ami egy politikai pártban van. Ami azt illeti, hogy nekem át kellene-e adnom a stafétát vagy sem, itt nemcsak életkori kérdésekről van szó. Valóban komolyan gondolkozom a váltáson, és ekörül mindenféle találgatás van, s látom, már vannak jelöltek is...
...Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor, Traian Băsescu államfő jelenlegi tanácsosa jelentette be, hogy megpályázza a tisztséget...
– Én mindenkit szeretnék megkérni, várják meg türelemmel december 11-ét, amikor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa, ahol úgyis kell hoznunk döntéseket a februári kongresszussal kapcsolatban. Ott én is egyértelműen nyilatkozni fogok arról, hogy mit gondolok a magam további szerepéről.
Visszatérve a tanügyi törvényre: megszokottá vált, hogy ha az RMDSZ egy román párttal együtt kormányoz, akkor annak ellenfeleinél felerősödik a nacionalista elem. Sőt, a koalíciós partnereknek is szoktak lenni nacionalista elhajlásaik. Gondoljunk Mihail Hărdăura, a szenátus tanügyi szakbizottságának demokrata-liberális elnökére, akinek a testület üléseit kellene vezetnie, de aki leplezetlenül ujjongott az Alkotmánybíróság korábbi, a felelősségvállalást elutasító döntésének bejelentésekor.
– Hărdău nem egy magányos szenátor, hanem a fő kormánypárt tagja. Ahogy én értettem, ők leültek és megbeszélték vele ezt a dolgot. Az pedig nem egy formai, ceremonális kérdés, hogy ki hívja össze a szakbizottság ülését, hanem lényegi. Ami a tanügyi törvénnyel történt és történik még, annak van számunkra egy nagyon fontos tanulsága. Éspedig az, hogy mi történne akkor, ha nélkülünk döntenének a tanügyi törvény kérdésében és más hasonló kérdésekben.
Íme, össszeült egy ad-hoc bizottság a parlamentben nélkülünk, és máris hozzányúltak a tanügyi törvény kisebbségeket érintő kérdéseihez. Ez figyelmeztetés kellene hogy legyen: itt nem arról van szó, hogy Romániában a kisebbségi jogok Isten által ránk ruházódtak, és már nem veheti el tőlünk senki, akár vannak magyarok a parlamentben, akár nincsenek.
Sajnos húsz év után azt kell mondanom, pillanatok alatt szét lehet szedni mindent, s ez ellen egyetlen eszköz van: hogy a romániai magyarság jelen legyen a román parlamentben. Akik most azt sugallják, hogy nyugodtan alakíthatunk ahány pártot csak akarunk, mert úgyis Brüsszelben fog eldőlni az, hogy velünk mi lesz, azok csak áltatják a magyar közösséget.
Apropó, nem tart attól, hogy miközben az RMDSZ Bukarestben vesződik a kormányzással, és elhanyagolja szavazóbázisát, az ön által is említett pártalakítók ezt kihasználják?
– Én remélem, hogy az RMDSZ nem hanyagolta el szavazóbázisát, hiszen megpróbál kiküzdeni újabb és újabb jogokat. Hogy nem vagyunk eléggé jelen Erdély különböző régióiban, az lehetséges. Ahányszor kormányon van az RMDSZ, ez mindig felmerül, mert kénytelenek vagyunk reggeltől estig és estétől reggelig arccal a kormány felé fordulni, és azzal foglalkozni, hogy mit tesz a kormány. Nekem is van egy ilyen hiányérzetem, és lehet, hogy ezt mások megpróbálják kihasználni.
Az RMDSZ-nek a kongresszusig erre is meg kell találnia a megfelelő válaszokat. Alapvetően két kihívással kell szembenéznünk. Erdélyben folyik egyrészt az RMDSZ retorikájára rálicitáló ultraradikális ígérgetés, el egészen a szélsőjobbig. S ha már itt tartunk: Csaba királyfi számomra egy szépséges gyerekkori legenda, de hogy egyesek szobrokat találnak ki, nos, ez csak arra jó, hogy lejárassuk a mítoszainkat, hogy paródiát csináljunk belőlük.
Másrészt legalább ekkora presszió van a szociális problémák érzékenyebb kezelésére, azok részéről, akik szerint itt az igazán nagy kihívás a gazdasági helyzet, a szociális kérdések. Ezt a két pólust kell valahogy összefognunk.
Ha már eljutottunk a gazdasági kérdésekhez: beszéljünk a lecsökkentett fizetések részleges visszanöveléséről, az egységes bértörvényről, a büdzsétörvényről.
– Most az történik, hogy a kormány szintén felelősségvállalással fogadja el a bértörvényt, mert nincs idő másképpen cselekedni, hisz rögtön utána el kell fogadni a jövő évi költségvetési törvényt is, amely mindenképp át kell menjen a parlamenten. Ami a bérek visszanövelését illeti, a lehető legegyszerűbb megoldásnál maradtunk, az egyforma arányú – a mostani csökkentett bérekhez képest 15 százalékos – növelésnél, bár én bevallom: ennél jóval árnyaltabb új törvényt szerettem volna.
Azt szerettem volna, hogy a kis fizetéseket, ezer lejig, nagyobb mértékben növeljük, a nagyobb fizetéseket pedig kisebb százalékaránnyal. Akkor lett volna lehetőség arra, hogy a kis fizetések visszakerülhessenek a csökkentés előtti szintre vagy legalább annak közelébe. Erről sok vitánk volt az RMDSZ-ben is, és én nem nagy örömmel mondtam le róla, de nem sikerült többséget kialakítani a koalícióban. A fizetésalap adott, 39 milliárd lej, ezt kell így vagy úgy elosztanunk. Azt viszont nem tudjuk elfogadni, hogy további csökkentések legyenek, hiszen sehol Európában nem volt ennyire drasztikus, 25 százalékos bérlevágás.
Ennek ellenére most újabb megszorítás híre röppent fel: a gyermeknevelési segély időtartamának csökkentése. Ezt a tervet a kormány magáévá tette, vagy csak a munkaügyi miniszter partizánakciójáról van szó?
– Most, amikor az emberek amúgy is el vannak keseredve, ennek az intézkedésnek nem látom értelmét. Ezzel a munkaügyi miniszter nem takarítana meg semmit, hiszen azoktól, akik most kapják ezt a támogatást, úgysem szabad elvenni. Ha valaki úgy tervezte, hogy két évig gyermeket nevel, és elkezdte már ezt az időszakot, attól nem lehet elvenni a juttatást, úgyhogy egy ilyen intézkedésnek jövő évben semmilyen hatása nem lenne a költségvetés szempontjából.
Tudok a tervről, még nem tárgyaltunk róla a koalícióban, de fogunk erről is, és más szociális jellegű javaslatokról is. Van elég probléma, amit meg kell oldani, például az, hogy Romániában nagyon sokan nem fizetnek egészségügyi biztosítást, miközben ez a rendszer 22 millió embert kellene ellásson. Itt valóban vannak megoldásra váró problémák.
A Magyar Állandó Értekezlet nemrégiben, sok év után megtartott budapesti üléséről nem sok konkrétum hangzott el, pedig sok függőben levő dolog van, például a határon túli támogatások kérdése.
– Ez a Máért-ülés ünnepi jellegű volt, tekintve, hogy hosszú idő után ez volt az első. Konkrétumokról valóban kevés szó esett, a támogatási rendszerről is csak érintőlegesen lehetett hallani, bár ebben a pillanatban még mindig nem tudjuk, jövőre hogyan működik majd a támogatás, a Szülőföld Alappal mi a helyzet. Úgy érzem, ezek még mindig nyitott kérdések, meglátjuk, hogy a következőkben mi alakul ki, és hogy lesz-e mód szűkebb vagy tágabb konzultációra.
A magyar kormánypártok látványosan támogatják az RMDSZ ellenzékét...
– Azt hiszem, azt az erdélyi politikai szervezeteket kellene támogatni morálisan, politikailag. Azoknak a szervezeteknek a véleményét kellene figyelembe venni, amelyeket az erdélyi magyarság támogat. Márpedig ebben a pillanatban a romániai magyarok túlnyomó része az RMDSZ-t támogatja, a legutóbbi választások eredményét figyelembe véve, beleértve az önkormányzati választásokat is.
Másnak is volt támogatottsága, de kimutatható, hogy az sokszorosan kisebb volt, mint az RMDSZ-é. Egy távlatos magyarországi politikának erre kellene figyelnie, én más mércét ezzel kapcsolatosan nem tudok elképzelni. Ha itt klienspártokat képzel el valaki a jövőben, akkor a határon túli magyar politika tönkremegy.
A magyar állampolgárság igénylési folyamata beindult, a csíkszeredai főkonzulátuson már nagyüzem van. A román politika, ha lehet így mondani, nem vette fel ezt a kesztyűt, még az ellenzéki pártok sem foglalkoznak a dologgal. Románia ugyanakkor EU-s tagország, vélhetően a schengeni övezetbe is bekerül, mire az első erdélyi magyar igénylő megkapja a magyar útlevelet... Mi is itt a tét tulajdonképpen?
– A román politika aligha tudna túllépni azon, hogy Bukarest is hasonló módszerrel ad állampolgárságot a határon túli románoknak, mint ahogyan Budapest a magyaroknak. Ez nem jelenti azt, hogy nem találhatna a román politika ürügyet arra, hogy feszegesse ezt a kérdést, de jelenleg nem érdeke vitába keveredni. Az erdélyi magyarság számára, főleg ha a schengeni rendszer életbe lép, a magyar állampolgárság felvétele azonnali, fontos gyakorlati következményekkel nem járna.
Megkönnyíthetné viszont egyeseknek a Magyarországra való áttelepülést, az ottani elhelyezkedést, ami lehet jó is, de lehet rossz is. Nekünk alapvetően nem érdekünk, hogy Romániából sok magyar elmenjen, és kérdésesnek látom még, hogy lesz-e ilyen elszívó vagy itthon marasztaló hatása a kettős állampolgárságnak, de ez bizonyos idő után ki fog derülni.
Elsősorban arra kell figyelnünk, ami itt van, hiszen mi innen kapjuk a kisebb vagy nagyobb fizetést, a kisebb vagy nagyobb nyugdíjat, ebből a költségvetésből vezethetjük be vagy sem a vizet, építhetünk vagy sem utakat. Nekünk az itteni döntésekbe kell beleszólnunk.
Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a magyar kormány
(MTI) – Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a kormány; a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.
Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.
Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban.
A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára.
A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egymilliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.
A tervezet felidézi, hogy az Országgyűlés a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítása érdekében Szülőföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre.
Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon.
Az előirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható.
Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülőföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat az alapba emelnék be.
Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembevételével végzi.
A nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a kormányt, amely május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót az alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A törvény, ha az Országgyűlés elfogadja, 2011. január 1-jén lép hatályba. Népújság (Marosvásárhely)

Egységesítik a külhoniak támogatását
Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi az Orbán-kormány: a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új intézmény a Szülőföld Alap (SZA) általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.
Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot. (A kezdeményezés szerint az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzá fűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri.)
A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egymilliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit.
Jövőre ülésezik a KMKF
Kövér László a jövő év elején hívja össze a 2004-ben alakult Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), amelyen meg kell vitatni, hogy miként lehet a szervezetet és a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) egymás mellett működtetni. Az Országgyűlés elnöke az MTI-nek adott interjúban leszögezte, már illő is lett volna, hogy ülést tartson a fórum, de mivel a MÁÉRT-et a kormány összehívta, nem látta értelmét annak, hogy tartalom, valóságos napirend nélkül tartson szimbolikus ülést a KMKF.
A fideszes politikus szerint nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tömörítenie a KMKF-nek és a MÁÉRT-nak. „Előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában lehetne egyfajta kontrolláló, tanácsadó szerv” – magyarázta Kövér László. A KMKF különben a különböző Kárpát-medencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselőknek az egyeztető fóruma.
Semjén Zsolt (képünkön) szerint a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon az SZA célja, az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok ugyanis nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná vált.
Emiatt szüntetnék meg az SZA-t, és hoznák létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot, és a 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat már az alapba emelnék be. A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők, az alap irányítását ellátó bizottság pedig tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi.
A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására, amely szerint a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők az állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek kedvezményekben és támogatásokban. Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg. Krónika (Kolozsvár)

Orbán aggodalmát fejezte ki az erdélyi magyar politikusok elleni román vizsgálatok miatt
Aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt. A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csütörtöki budapesti ülésén emellett arról is beszélt: külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak.
A miniszterelnök előadásában országonként szólt a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről. Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén, a nyelvhasználat kérdésében pedig az európai jogok elvitatását tapasztalja “a saját közösségeinktől”.
Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart. “A magyar politikusok ellen különböző indokokkal indított hatósági vizsgálatok is inkább aggodalommal töltenek el bennünket, semmint a jogállami szempontok győzedelmeskedésének diadalérzésével” – közölte.
Orbán Viktor azt mondta: a magyar kabinet sajnálatosnak tartotta az elmúlt éveknek azt a román politikáját, amely nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között. Hangsúlyozta: Magyarország mind a román népnek, mind a választott vezetőknek megadta a kijáró tiszteletet. “Most jó reményekkel figyeljük a Romániában lezajló politikai változásokat, tanulmányozzuk a helyzetet” – tette hozzá.
A felvidéki magyarság ügyében a miniszterelnök kifejtette: azt követően, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar párt nem került be a szlovák parlamentbe, a budapesti kormány egy nagyon szoros szlovák-magyar gazdasági együttműködés mellett tette le a voksát, azt remélve, hogy ez a kooperáció kedvező lesz az ottani magyarságnak is.
Értékelése szerint a gazdasági sikerek elvitathatatlanok – példaként említette a komáromi Duna-hidat mint zászlóshajót -, és “a szlovák-magyar kapcsolatok nagyon régen voltak olyan kiegyensúlyozottak, mint most”.
A felvidéki magyar pártnak azt kívánta, hogy a soron következő választáson legyen képviselete a magyarságnak a pozsonyi parlamentben.
Kárpátaljára rátérve a kormányfő örömét fejezte azért, hogy hosszú évek szembenállása után összefogás alakult ki az ottani magyarok között.
Délvidékkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy évek óta jó irányba tartó építkezés halad, egyúttal jelezte: a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az ott létrejött egység sérüljön. A horvátországi magyaroknak azt kívánta Orbán Viktor, hogy olyan kormány legyen Zágrábban, amely a nemzeti érzést, a nemzeti büszkeséget pozitív államalkotó tényezőnek tekinti. Szlovéniáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország minden segítséget megad Ljubljanának az “újkori népvándorlásból” fakadó feladatokhoz.
Orbán Viktor az értekezleten közölte azt is: külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak. Jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalkozói rétegre is – emelte ki.
A kormányfő kitért az egységes oktatási tér megvalósítására is a Kárpát-medencében. Felidézte többek között a Sapientia megalapítását, majd megjegyezte: most azért harcolnak, hogy a komáromi Selye János Egyetem 2016-ban az akkreditációs bizottságtól megkapja azt az elismerést, ami a hosszú távú létezéséhez elengedhetetlen.
Ezek szép dolgok – fogalmazott -, de eljött az idő, hogy mindezt összekapcsolják egy magyar nyelvű, Kárpát-medencei felsőoktatási rendszerré. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kapta ezt a feladatot a kormánytól, és a miniszterelnök reményei szerint hamarosan akciótervekkel áll elő a tárcavezető. Jelezte, az előző napi kormányülésen már döntöttek pénzügyi forrásokról. A miniszterelnök beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram elindításáról, ami lehetővé teszi a diákoknak, hogy magyar állami ösztöndíjjal a Kárpát-medence összes magyar intézményében tanulmányokat folytathassanak. Összegzése szerint az oktatás, a tudás és gazdaság összekötése Magyarország egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdése, ezért helyes, hogy a határon túli politikában is az oktatás és a gazdaság kapja a legnagyobb hangsúlyt. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar nemzetpolitikát egy erős Közép-Európa-politika segíteni tudja. A mostani “invázió”, egy eddig is tudott, de ritkán látható felismerést hozott a felszínre: a régióban feszülhetnek komoly ellentétek, de vannak olyan veszedelmek, amelyeknél kiderül, a közép-európai népek mégiscsak egy közösségbe tartoznak, mégiscsak van közük egymáshoz – fogalmazott az illegális bevándorlásra utalva. Úgy összegzett: közép-európai együttműködés nélkül a nemzeti érdekeinket is nehéz, vagy talán egyenesen lehetetlen lenne jól szolgálni. A kormányfő jó hírnek tartotta, hogy az EU leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa, és rossznak, hogy az “elmeszesedő” nyugat-európai gazdaságok egyre kevésbé alkalmasak visszatérni a korábbi növekedés útjára, sőt továbbra is növekvő eladósodástól szenvednek. Kitért arra is, hogy miközben védekezett az ország, építkezni sem felejtettek el. Utalt az “egyre izmosodó” gazdasági mutatókra, és arra kért mindenkit, idézze fel az öt évvel ezelőtti Magyarországot, majd vesse össze azzal, amit ma Budapesten tapasztal. Ha sikerül a munkát folytatni, a ciklus végére Magyarország egész elfogadható képet mutat majd – fogalmazott Orbán Viktor. Erdon.ro