A schengeni rendszernek mi, magyarok duplán örülünk, mert nemcsak a 400 milliós tágabb belföld részesévé váltunk, hanem megkezdődött a trianoni szétszakítottság felszámolása is ― mondta Tabajdi Csaba a Letkés és Szalka között tartott határnyitási ünnepen. Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője közösen ünnepelte meg a schengeni határnyitást Duka Zólyomi Árpáddal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-képviselőjével, Csáky Pállal, az MKP elnökével és Surján Lászlóval, a KDNP EP-képviselőjével.,,A határ eltűnése a legnagyobb lépés a nemzeti újraegyesítésben. Sosem történt ennél fontosabb Trianon óta. A schengeni csatlakozás, a történelmi határok légiesedése az elmúlt 87 év legszebb karácsonyi ajándéka a magyarságnak” ― mondta Tabajdi. A megbékélés szerinte csak úgy lehetséges, ha a szlovák politikai osztály végre belátja: a 600 000-es felvidéki magyarság egyszerre lehet lojális szlovák állampolgár és a magyar nemzet része. /A legszebb karácsonyi ajándék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Ismét elutasította a magyar nemzeti összefogást az SZDSZ. A kormánypárti frakcióval szemben azonban minden parlamenti párt támogatta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítését. 275 igen, nyolc nem, két tartózkodás – ilyen arányban fogadta el az Országgyűlés a Szili Katalin (MSZP) házelnök által kezdeményezett országgyűlési határozati javaslatot. Eszerint a hat éve működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma intézményesített formát kap: az Országgyűlésen belül jön létre a szervezet. Eörsi Mátyás (SZDSZ) frakciója elutasítását azzal indokolta, hogy jobb lenne, ha továbbra is szép csendben folytatná eddigi munkáját a fórum. Az ellenzéki pártok mindegyike támogatta a fórum intézményesítését. Az MDF, a KDNP és a Fidesz helytelenítette, hogy a magyar kormány megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, mert arra a tanácskozásra is szükség lenne. /Pindroch Tamás: Az SZDSZ csendbe folytatná a párbeszédet a határon túliakkal. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 4./

Ötven éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és vádlott-társait. November 4-én hajnalban, drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd több társával a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 22-én Kádár János menlevelével elhagyták a követséget, ezután a szovjetek őrizetbe vették őket, majd a romániai Snagovban „házi őrizetbe”, fogságba kerültek. A tisztségéről lemondani nem hajlandó Nagy Imre nem egyezkedett az új rendszerrel. 1957 áprilisában hozták Budapestre, ahol 1958. február 6-án, a nyilvánosság teljes kizárásával bíróság elé állították. A minden együttműködést megtagadó, nyílt tárgyalást követelő Szilágyi József ügyét elkülönítették és 1958. április 22-én halálra ítélték, két nappal később kivégezték. Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere a börtönben éhségsztrájkba kezdett, és 1957 végén máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A többi vádlott pere június 9-én folytatódott. 1958. június 15-én a Legfelső Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Donáth Ferencet, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának volt tagját 12 évi börtönre, Gimes Miklós újságírót halálra, Tildy Zoltán volt köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány államminiszterét 6 évi börtönre, Maléter Pál honvédelmi minisztert halálra, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes parancsnokát életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst, a kormány sajtófőnökét 5 évi börtönre ítélték. Másnap hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, a holttesteket előbb a börtön udvarán földelték el, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjába temették, a nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg, Nagy Imre és társainak 1989. június 16-i újratemetése a rendszerváltás jelképes eseménye lett. A Fidesz és várhatóan a KDNP sem képviselteti magát azon a parlamenti emlékülésen, amelyre Gyurcsány Ferenc hívta meg június 16-ra a magyarországi parlamenti pártok elnökeit. A Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján rendezendő emlékülésen Sólyom László köztársasági elnök sem lesz jelen. Az SZDSZ képviseletében Fodor Gábor pártelnök vesz részt a parlamenti emlékülésen, az MDF részéről pedig Boross Péter országgyűlési képviselő. /50 éve végezték ki Nagy Imrét és társait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Csángómagyar gyerekek érkeznek táborozni a Balaton mellé Csángóföld legkeletibb, magyarok lakta településéről, Magyarfaluból egy hétre augusztusban – mondta el a szervezők nevében Soltész Miklós (KDNP) országgyűlési képviselő. Közlése szerint a Csángóföldön még a fél éve elhunyt képviselőtársa, Deák András és Györgydeák Lajos farkaslaki plébános kezdték el szervezni az iskolán kívüli, délutáni magyar nyelvű foglalkozásokat, s felkarolni az ott élő csángó gyermekeket. A mintegy 80-90 iskoláskorú gyermeknek színes programokat szerveznek. /Tábor csángó gyerekeknek a Balatonnál. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a kelet-európai és kelet-közép-európai nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémáinak enyhülése, jogaik bővülése. Ehelyett más forgatókönyv érvényesült. A már létező föderációk (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fölbomlottak, a valaha domináns nemzetek (orosz, szerb) határon kívül rekedt nemzetrészeivel szemben – Horvátországban, a balti államokban – a legkeményebb diszkriminációt léptették életbe. Az Európai Unió kisebbségvédelmi struktúrái tehetetlennek bizonyultak, írta Tamás Gáspár Miklós. Ebben a kontextusban a kelet-közép-európai magyar kisebbségek a többiekétől kedvezően különböző státuszt vívtak ki maguknak egy időre. Emil Constantinescu elnöksége, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején a magyarság pozíciója számottevően javult, s ezen olyan /Tamás Gáspár Miklós szerint abszurd/ magyarországi akciók se rontottak sokat, mint a „magyarigazolvány” és a népszavazási kezdeményezés a kettős állampolgárságról. A romániai magyar politika egyik alapvető dilemmája az, hogy az adott keretben sokkal többet már nem lehet elérni. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar politikai etikett azt követeli, hogy semminek se örüljünk, ami „a határokon túl rekedt, elszakadt nemzetrészeink, magyar véreink” körében történik. Az erdélyi magyarság problémái elsősorban nem közjogi, hanem gazdasági, mobilitási, demográfiai (népességfogyás, spontán asszimiláció) és kulturális természetűek, ezekre az aggodalmakra „az ottani értelmiség egy része intenzív wassalbertezéssel, árpádsávozással, turulozással és kopjafázással felel, ami bájos, de aligha célravezető. ”Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában a fő probléma a nemzetállami-többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése. Szlovákia a legföltűnőbb példa. A Fico-Slota-Meciar koalíció a legelvadultabb és magyarellenes rohamba kezdett. A magára hagyott kisebbség fenyegetve érzi magát. Teljesen közömbös, hogy a magyar politika képviselői, például Szili Katalin magyarországi parlamenti elnök milyen hibákat követtek el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma ügyében (vö. Hegedűs Dániel: „A Nagymagyar Játszótér és következményei”, Élet és Irodalom, 2008. október 3.), a szlovák sovinizmus offenzívája a felvidéki magyarokat sújtja. TGM nem ért egyet Hushegyi Gáborral, aki egyformán „hibásnak” tarja a magyar és a szlovák „felet”, s azt tanácsolja, hogy ne törődjünk Ján Slotával /H. G. : „Csak fekete vagy fehér” , Magyar Narancs, 2008. október 9./ A cikkíró szerint „a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda uszító performanszai során komikus módon épp olyan kettős kereszteket állít föl mindenfelé, mint pár száz méterrel odább Ján Slota”. TGM állítja, „az Egyesült Államok, a NATO és az EU rosszhiszemű, könnyelmű, tudatlan és buta oroszellenes politikai fordulata – amelynek fő magyarországi élharcosa Orbán Viktor országgyűlési képviselő, neokonzervatív politikus (Fidesz-KDNP) – annyira fölbátorította az ukrán nacionalizmust, hogy a zűrzavarba süllyedt ukrajnai kormányzat megpróbálja egyszerűen betiltani a nemzetiségi oktatást és nyilvános nyelvhasználatot, az ungvári egyetem magyar oktatási nyelvű kara veszélybe került”. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. /Tamás Gáspár Miklós: Golyózáporban a magyar kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14. – egyidejűleg közölte a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó, továbbá részletesen ismertette a pozsonyi Sme. – Nem jelezték, hogy a cikket a szerző először a Népszava október 13-i számában közölte. / A cikkíró állításával szemben a kettős állampolgárság megadása nem abszurd magyar kezdeményezés, Románia is megadta a határom túli románoknak. Hegedűs Dániel A Nagymagyar Játszótér és következményei című cikkében kikelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ellen, azt feleslegesnek és értelmetlennek mondta, továbbá következmények nélküli eszem-iszomnak, némi szolid magyarkodással. A cikkíró szerint házelnök nemzetpolitikai tevékenysége kártékony.

Olosz Gergely parlamenti képviselő meghívására október 29-én és 30-án Felső-Háromszékre látogatott dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Semjén Kézdiszék római katolikus lelkészeivel találkozott, elsősorban az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatások gondjairól tájékozódott. Másnap a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumot látogatta meg; ott tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ,,Mindannyiunk célja, hogy megvédjük a valódi vallásos közösségeket az elburjánzó szektákkal szemben. E tekintetben Románia szerencsésebb, hiszen a történelmi egyházak kevésbé vesztettek erejükből. " Semjén Zsolt megtekintette a Nagy Mózes Elméleti Líceum régi, ötezer kötetes könyvtárát is. Bokor Tibor iskolaigazgató elmondta: a székely furfangos észjárásnak köszönhető, hogy a felbecsülhetetlen értékű, nagyrészt XIX. századi lexikonokat, tankönyveket tartalmazó állomány a kommunista korszakban nem került zúzdába. Az akkori iskolavezetés befalaztatta a könyvtár bejáratát, majd az ajtó helyére egy Ceausescu-képet helyezett el, ahhoz pedig senki nem mert hozzányúlni, így sértetlenül átvészelte az aranykorszakot az értékes könyvtár. /Iochom István: Semjén Zsolt Felső-Háromszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz – szövetségben a KDNP-vel – készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni. Véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. Azonban az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. A jelenlegi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. /Orbán: 2009 sikere attól függ, lesz-e politikai változás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Február 23-án az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz–KDNP-javaslatot, valamint az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. Délután kordont vontak a budapesti Kossuth térre érkezett rendőrök az Országház épülete és a több száz ember közé, akik azért gyűltek össze, mert a parlament sürgősséggel tárgyal az önfeloszlatásáról és szavaz is az előterjesztésről. A tüntetők többször skandálták, hogy „Kormány takarodj!”, „Gyurcsány takarodj!”, illetve azt, hogy „Hazaárulók!”. /Nem oszlatta fel magát a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Április 14-én megszavazta az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta. A budapesti parlament előtt összegyűlt sokezres tömeg hatalmas füttyel, dudálással, pfujolással fogadta Bajnai miniszterelnökké választását. A Fidesz, a KDNP és az MDF-esek tartózkodással fejezték ki ellenvéleményüket. Az MSZP frakcióból 186-an, az SZDSZ részéről 16-an szavaztak igennel. Bajnai Gordon a szavazás után letette az esküt. Ezzel véget ért Gyurcsány Ferenc bő négy és fél évig tartó kormányzása. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye mindössze miniszterelnök-cserére ad lehetőséget. Bajnai a következő napokban jelöli ki minisztereit, akik parlamenti meghallgatásukat követően átvehetik Sólyom Lászlótól megbízó levelüket. Bajnai elmondta: hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát. A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal – szögezte le Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető. Ezt azzal indokolta, hogy a nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim, illetve, hogy a válságból, amelybe a Gyurcsány–Kóka–Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. A jelen helyzetben csak az új választások jelenthetnek megoldást, nem pedig a konstruktív bizalmatlansági indítvány – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Megjegyezte: hajnaltól a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre. Véleménye szerint ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlésén résztvevők az eskütétel alatt is azt kiabálták: „hazaáruló”. Később a rendőrök könnygázt is bevetettek. /Megszavazták Bajnait miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Április 21-én letették az esküt az április 16-i hatállyal kinevezett új magyar kormány miniszterei. Bajnai Gordon meghirdetett válságkezelő programja a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja, amely sok lemondással jár majd, közölte a miniszterelnök. A Fidesz szerint a kormányfő által bejelentett válságcsomag családok tíz- és százezreit fogja lehetetlen helyzetbe hozni. Az MSZP támogatja a programot, az MDF szerint mindenekelőtt az MSZP–SZDSZ feladata megválaszolni, elfogadják-e azt vagy sem. A KDNP szerint Magyarország is „lemondást” kér Bajnai Gordon miniszterelnöktől. /Letették az esküt Bajnai miniszterei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Páva Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje a szavazatok több mint 65 százalékának elnyerésével győzött az időközi polgármester-választáson Pécsen, amelyet azért kellett kiírni, mert a korábbi városvezető, Tasnádi Péter januárban elhunyt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az MSZP jelöltje 34,14 százalékot kapott. Páva Zsolt ellenzéki polgármesterként állhat munkába. /Pécsi polgármester-választás: Páva Zsolt győzött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ A pécsi polgármester-választás eredménye előrevetíti a Magyarországon a következőkben rendezendő két megmérettetés várható kimenetelét, a júniusi európai parlamenti választásokét és a jövő évi országgyűlési megmérettetését, várható a Fidesz kétharmados diadala. Kudarc az MSZP számára, hogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnökének személyében az legnépszerűbb MSZP-s szenvedett csúfos vereséget, ráadásul olyan ellenféltől, akinek országos ismertsége elenyésző a Sziliéhez képest. /Rostás Szabolcs: Pécsi KO. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Magyarországot huszonketten képviselik 2009-től az Európai Parlamentben. A Fidesz-KDNP közös listájára a szavazatok 56,37 százalékát adták le a magyar választópolgárok, ezzel a szövetség 14 helyet szerzett az Európai Parlamentben. Az MSZP 17,37 százalékos szavazataránnyal négy képviselőt küld Brüsszelbe, három mandátumot szerzett a Jobbik, az MDF-nek megmaradt az egy mandátuma. Nem jutott mandátumhoz azonban az SZDSZ, aminek következtében Fodor Gábor pártelnök felajánlotta lemondását. „Az eredmény magáért beszél: 56 százalék, soha nem volt ilyen” – mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: ez a győzelem olyan tény, amelynek az igazi jelentőségét még nem tudják felmérni, de az biztos hogy „ennek a győzelemnek az erejével fogjuk megváltoztatni Magyarországot”. A 8. 03 millió választásra jogosult magyar állampolgárból 2. 9 millióan, vagyis a szavazásra jogosultak 36,28 százaléka járult az urnákhoz. /Fidesz-siker Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Július 4-én Domokos Géza író faragott emlékoszlopával és II. Rákóczi Ferenc mellszobrával gazdagodott a zágoni Mikes Művelődési Központ. Az avatóünnepséget a falunapon tartották, ugyanakkor avatták fel az új sportcsarnokot. Zágon központjából a Mikes–Szentkereszty-kúria kertjébe vonult az ünneplő-megemlékező közönség. Kiss József polgármester Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével közösen leleplezte Domokos Géza emlékére a Both László faragta kopjafát, melyet Veress Dániel (1929–2002) és Hopp Lajos (1927–1996) Mikes-kutatók emlékjelei mellé állítottak. Markó Béla emlékbeszédében elmondta, habár különösnek tűnhet a társítás, az ő értelmezésében üzenete van, mert egy időben, egy helyen jelen van múlt – Rákóczi –, jelen és jövendő, amit a sportcsarnok jelképez. Mikes Kelemen mellszobra mellett leleplezték II. Rákóczi Ferenc fejedelem 85 cm magas pirogránit szobrát, magyarországi testvértelepülés, Kisköre ajándékát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását. A művész elmondta, megtiszteltetés számára, hogy Háromszéknek alkothatott, nemrég Kovásznán avatták Márton Áron szobrát. Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az ünnep jelentőségéről beszélt. /Szekeres Attila: Csillagok, akik utat mutatnak (Hármas avatóünnepség Zágonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

A magyar-szlovák kormányfői találkozón a magyar fél konfliktuskerülésére, megegyezési szándékára Fico nem válaszolhatott agresszióval a végtelenségig, így elmondható, hogy végre európai politikusként viselkedett. Fico miniszterelnök mindent megtett, hogy megőrizze a magyarokkal szemben eddig is tanúsított határozottságát. Áttételesen hazugnak nevezte magyar kollégáját, amikor azokról beszélt, akik szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Ismételten kifogásolta, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői egy nappal a találkozó után, a szlovák törvényhozás napján részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén, és hozzátette: szeretnék, ha Budapest átértékelné a fórummal kapcsolatos álláspontját. A magyar pártok közül csak az MSZP nyilatkozott pozitívan a találkozóról. Mesterházy Attila frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a nyilatkozat „nemzetközi felügyelet alá helyezi” Szlovákiát. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz és a KDNP kifejezetten eredménytelennek minősítette a találkozót. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke azt mondta, hogy a két miniszterelnök – „kissé kibúvót keresve” – az EBESZ kisebbségügyi főbiztosára próbálta áthárítani a felelőséget a nyelvtörvény okozta problémák miatt. Bugár Béla, a Híd-Most párt elnöke pozitívnak nevezte a találkozó eredményét. /Bajnai–Fico-találkozó: ki győzött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Ezt is megértük: a magyar televíziózás története – a Győzike, a Nagy Testvér és az Aktmodell kerestetik mellett – egyik legszégyenletesebb műsorának, a Nap-keltének végre megmondták: eddig, és ne tovább! Ami a Nap-keltére levakarhatatlanul ráragadt, az a szakmaiatlanság, a szemérmetlen pártosság ódiuma: már indulásától kezdve a balliberálisnak oldal iránt mutatott jóindulatot, ezen politikai irányzat képviselőihez törleszkedett, miközben a jobboldalt – komoly műsorhoz méltatlan hangnemben – ócsárolta. A változást jelezte, hogy az új műsor, a Ma Reggel első adásban megjelent Semjén Zsolt KDNP-elnök, aki annak idején meghirdette a jobboldal bojkottját a Nap-kelte ellen. /Balogh Levente: Napnyugta. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Törvénymódosítást nyújtott be a Fidesz–KDNP annak érdekében, hogy a határon túli magyarok könnyebben szerezhessenek magyar állampolgárságot. A Fidesz már korábban bejelentette: kormányra kerülése esetén törvényt alkotna a kettős állampolgárságról. A javaslat szerint meghatározott feltételek esetén – egyéni kérelemre – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magyar nyelvtudását igazolja. /Könnyítene az állampolgárság megszerzésén a Fidesz-KDNP. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Október 12-én az Országgyűlés három ellenzéki politikusa – Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) – törvénymódosítást nyújtott be, amelynek értelmében mindenki, akinek a felmenője magyar és beszél magyarul, lakóhelyétől függetlenül kapja meg a magyar állampolgárságot, ha kéri. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője kijelentette, ha a Fidesz kormányra kerül, első ténykedései közé tartozik majd a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotása. Kozma József, az MSZP külügyi munkacsoportjának vezetője szerint a kettős állampolgárság helyenként újabb konfliktusok forrása lehet. Az SZDSZ, bizonyos feltételekkel ugyan, de támogatná a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A Fidesz-KDNP visszavonta a magyar állampolgárság könnyített megadására vonatkozó törvényjavaslatát – közölte Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezető-helyettese. A politikus az előterjesztés visszavonását az MSZP időhúzásával indokolta. /A Fidesz-KDNP visszavonta a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslatát. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

Több mint kétezer árvának és rászoruló gyereknek osztottak ajándékot a hétvégén a parajdi sóbányában. A Böjthe Csaba ferences testvér által szervezett Cipősdoboznyi szeretet elnevezésű akció idén is számos anyaországi és erdélyi adakozót mozgatott meg. A Szent Ferenc Alapítvány Erdélyszerte több mint ötven gyermekotthont működtet. Nem mindenünnen jöttek el a gyerekek, de az ajándék az otthon maradottakhoz is eljut – közölte Csaba testvér, az alapítvány vezetője. A hiedelem ellenére a gazdasági válság nem nyomta rá a bélyegét az idei adakozó kedvre. Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője személyesen hozta el a Budapesten és környékén összegyűjtött csomagokat. Egy nappal korábban a csángóföldi magyarfalusi gyermekeknek is juttatott belőlük. „Annyi gond és baj van Magyarországon is, de úgy csináljuk, hogy Csaba testvér árváira is oda tudjunk figyelni” – fejtette. Csaba atya szerint örvendetes, hogy egyre több székelyföldi vállalkozó is szívügyének kezdi érezni azt, amit a ferences pap tesz. Egyikük egy kisbusszal és egy kazánnal ajándékozta meg az árvákat. Egy székelyudvarhelyi cég építőanyaggal segíti a célt. „Olyan is akadt, aki a felújított farkaslaki házát ajánlotta fel az alapítványnak. Eleinte azt hittem, hogy az illető viccel, mert csak nem fog egy házzal megajándékozni!” – mesélte Böjthe Csaba, aki a karácsonyi rendezvény keretében köszönő oklevelet szeretett volna átnyújtani Albert Gézának és a többi olyan székelyföldi támogatónak, akik idén is az árvák és rászorulók mellett álltak. A mecénások közül egyik sem jött ki a színpadra, mert, amint az egyik vállalkozó elmondta, ő nem az oklevélért, hanem a célért adakozott. /Szucher Ervin: Több mint kétezer gyerek kapott meglepetéscsomagot a parajdi sóbányában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Duray Miklós: A nyelvhasználat nem háború, a nyelvet nem támadással kell védelmezni!
Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke a Kossuth Rádiónak adott interjújában szólt arról, hogy mi várható 2010 első felében Szlovákia és Magyarország politikai életében. Duray szerint Európában már elfogadhatatlan az olyan módszer, amilyen módon a szlovák kormány a nyelvhasználat kérdését kezeli.
Ki nyert vagy vesztett a nyelvtörvény vitájában?
– Ha szélesebb összefüggésekben nézzük ezt az ügyet, akkor az igazi vesztes maga az európai szellemiség, ami itt a szlovák kormánynak „köszönhetően" egyre inkább háttérbe szorul. Nincsen még egy olyan európai ország, ahol a nyelvi kérdésből olyan ügyet csinálnak, mint amilyet Szlovákia kormánya tesz. Ez nem jelenti azt, hogy másutt nem okozhat gondot a nyelvhasználat ügye, vagy nem képezheti esetleg a törvényhozás tárgyát, de soha sem egy másik nyelv elnyomásáról van szó. A nyelvvédelem ugyanis nem egy másik nyelvet el nyomását jelenti. Ez nem olyan, mint a háború, ahol a védekezésnek a legjobb eszköze a támadás. A nyelv a kultúrának, a szellemi értékeknek és az identitásnak az egyik legfontosabb értéke, nem fegyver, védelme pedig nem fegyvertény. Az élni és élni hagyni elv szerint kell kezelni ezt az ügyet. Szlovákiában azonban ez nem így megy, ezért az a meggyőződésem, hogy szélesebb összefüggésben nézve az európai kultúra veszít Szlovákiában. Mi ebből úgy érzem, végső soron nyertesen fogunk kikerülni...
De mikor? 2010 első felében Magyarországon és Szlovákiában is parlamenti választások lesznek. Elszabadulhatnak az ordas indulatok...
– Szlovákiát 2006 óta olyan állapot jellemzi, amelyben az egyik oldalon a rossz szándékok uralkodnak, a másik oldalon – a mi oldalunkon – pedig a sok rossz megfontolás és döntés. A parlamenti választások mégsem erről szólnak majd, habár nyilván az eddiginél még fokozottabb mértékben hozzák előtérbe a magyarellenességet. Szlovákiában a választások tétje nem az, hogy ki lesz a győztes párt, hanem hogy ki kivel alakíthat kormányt. Ebben a kérdésben, sajnos, az a tapasztalatunk, hogy nem a jövőbelátás befolyásolja a döntést. Magyarországon az a választások tétje, hogy a Fidesz – Magyar polgári Szövetség a Kereszténydemokrata Néppárttal el tudja-e érni az alkotmányos többséget.
Abból kiindulva, hogy valószínűleg mindkét országban a kampány részét képezi majd a szlovák-magyar viszony és a kisebbségi kérdések, hogyan alakulhatnak majd a két ország közötti kapcsolatok?
– A magyarországi politikában nem lesz domináns a szlovák-magyar kapcsolatok alakulása, ez ott most egy peremjellegű kérdés csupán. A magyar politikában a döntő szempont egyrészt az lesz, hogy miként lehet kihozni az országot abból a válságos helyzetből, melybe belesodorták, másrészt pedig hogy milyen lesz az új magyar nemzetpolitika.
Szlovákia viszont állandóan Magyarországra tekint. Már most azzal riogatnak, hogy mi lesz majd itt, ha ott Orbán Viktor győz...
– Szlovákia ezzel a magatartásával az európai fórumokon nevetséges válik, ugyanis az európai politikában ma már teljesen más értékrendek uralkodnak: az építkezés, a saját programok megjelenítése, nem pedig másoknak a szapulása. Országok vagy pártok esetében is elsősorban a pozitívumok felsorakoztatása a meghatározó, Szlovákiára viszont évek óta a negatív propaganda a jellemző, nem csak a belpolitikában, hanem a külpolitikában is.
Az elmúlt három évben Robert Fico kormányának azonban ez bejött...
– Robert Fico olyan időben került kormányra, és olyan időben állította magáról, hogy ő baloldali, szocialista, szociáldemokrata stb., amikor éppen lemenő ágban volt – és van ma is – az európai szocialista politizálás. Ezért minden apró baloldali eredményt felmutató pártra az európai szocialistáknak szükségük van. Robert Ficót ez mentette meg a nemzetközi elszigetelődéstől. Forrás: Felvidék.ma

Markó: a magyarok nélkül nem lehet demokráciát építeni Romániában
Magyarok nélkül Romániában sem a zsarnokságot rombolni, sem demokráciát építeni nem lehet – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombat este Kolozsváron, a szervezet húsz éves születésnapjára szervezett rendezvényen. A rendezvényem magyarországi és romániai politikai pártok képviselői is jelen voltak.
Az RMDSZ az 1989-es romániai fordulatot követően jött létre. Bukarestben és Erdély több városában napok alatt alakultak a helyi szervezetek, több százezres tagsággal.
Markó szerint az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást véghezvinni Romániában. Az elmúlt húsz esztendő mérlegét megvonva megállapította: az RMDSZ olyan politikai erővé nőtte ki magát, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében és Európában.
“Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az európai néppártnak” – magyarázta az erdélyi politikai szervezet vezetője. “Az RMDSZ a román politikai élet legállandóbb és legstabilabb politikai szervezete, mi sem nevet sem programot nem változtattunk és ez mindössze rólunk mondható el” – mondta Markó Béla.
Az elnök véleménye szerint ma a romániai magyar közösség sok olyan jogot tudhat a magáénak, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztották, és amelyektől azután is távol akartak tartani. “Az alkotmány garantálja oktatási és nyelvhasználati jogainkat. Ismét vannak hivatalos magyar nyelvű településnevek. Kötelező módon használni kell a magyar nyelvet írásban és szóban az önkormányzatokban, a különböző hivatalokban” – hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke. Aki megemlítette a számos önálló magyar középiskolát, a kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatást és magyar nyelvű magánegyetemet is.
Markó azonban a hiányosságokra is kitért: “Mennyi minden nincsen még: az önálló állami magyar egyetemtől a különféle autonómiákig”, Mint elmondta sok joguk papíron létezik ugyan, azonban a gyakorlatban mindössze részlegesen alkalmazzák: “Messze vagyunk attól amit 1989 decemberében néhány év alatt reméltünk megvalósítani és íme, két évtized sem volt elegendő rá”
Ghémesi Ferenc sikertörténetnek nevezte az RMDSZ húsz évét. A miniszterelnöki hivatal szakállamtitkára úgy fogalmazott: az erdélyi szervezet megkerülhetetlen szereplője a magyar-román kapcsolatoknak és a romániai politikának.
Az eseményen résztvevő Lendvai Ildikó a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke párhuzamot vont az RMDSZ és az MSZP között: mindkettő nehéz időben vállalt kormányzati szerepet, amikor ez nem népszerűséget hoz, hanem kemény munkát jelent. Harrach Péter, Fidesz-KDNP képviselője úgy vélte: csak egy erős anyaország képes a határon túli nemzetrészeket támogatni vagy a nemzeti egységet megteremteni. “Olyan országot szeretnénk amely a térségben gazdaságilag és politikailag is jelentős és ezzel segítséget tud adni a határon túli közösségeknek” – mondta. Hozzátette: nagy szükség van a nemzeti egységre, Magyarországon és az összmagyarságnak is, ezt pedig áldozatok és kompromisszumok árán, de meg kell teremteni. Csapody Miklós az MDF képviseletében úgy vélte: a szervezetnek sikerült mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet nevében cselekedni. Forrás: erdon.ro

Húszéves az RMDSZ
Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet
Húsz esztendő múltán el kell készítenünk a magunk mérlegét, végig kell gondolnunk, hogy mit tettünk jól, mit tettünk rosszul ezekben az években, de alapvetően azt kell legelőször is megkérdeznünk egymástól: van- e okunk az akkori döntést, hogy szövetséget hozzunk létre, ma megkérdőjelezni, vagy esetleg idejétmúltnak tekinteni. Sokan fáradtak el ezen a húszesztendős úton, sokan imádják ma már az aranyborjút, és némelyeknek talán van valós okuk is arra, hogy ne érezzék magukénak ezt a szervezetet. Mindezt végig kell alaposan gondolni, de egyvalami biztos: az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott ebben a két évtizedben, az éppen a szövetség eszméje, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ huszadik születésnapján.
A Himnusszal kezdődött, szavalattal, nótacsokorral és népi tánccal ért véget a gálaműsor, amellyel szombat délután a Kolozsvári Magyar Operában ünnepelte megalakulásának húszéves évfordulóját az RMDSZ. Az eseményen, amelyen a Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész által készített emlékplakettek átadására is sor került, a szövetség vezető tisztségviselői és egykori alapítói mellett kb. 700 hazai és határon túli meghívott vett részt.
A remény volt a legfőbb vagyonunk
Temesvár, majd Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Szeben és más városok decembere bebizonyította, hogy egyvalamit rendkívül gyorsan vissza tudtunk szerezni: a reményt. Vissza tudtuk szerezni, illetve meg sem halt igazán, ez maradt ezek szerint legfőbb vagyonunk. A kirobbanó remény, a mindent elsöprő szenvedély, a hatalmas hit, hogy mégis meg lehet itt maradni magyarnak, és mégis újjá lehet építeni ezt az országot, és ezen belül a magyar közösséget. Bukarestben és Erdély különböző városaiban napok alatt jött létre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, napok alatt iratkoztak be több százezren ebbe a szervezetbe, amely azóta is él, dolgozik, képviseli a magyar közösség érdekeit. Tisztelettel gondolok azokra – jelentette ki Markó Béla –, akik ezt a kollektív tudást érvényesítették, és ezt az akaratot felmutatták.
Rámutatott: sok vitájuk volt azóta, ma is van éles véleménykülönbség közöttük, de Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította: ebben az országban a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Fejet hajtott az RMDSZ első elnöke, Domokos Géza emléke előtt, hiszen, mint mondta, "ereje, egyensúlyérzéke, hitelessége nélkül talán másképpen alakult volna a küzdelmünk", és tisztelettel emlékezett Sütő Andrásra is.
Az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb, legállandóbb politikai szervezete
A továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy el kell készíteni húsz esztendő mérlegét, de az alapvető kérdés az, hogy van-e ok megkérdőjelezni az RMDSZ létrehozását. Egyvalamit biztosnak nevezett: azt, hogy az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott ebben a két évtizedben, az éppen a szövetség eszméje. "Az a politikai erő, amelyet ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni sem itt, Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát- medencében vagy egész Európában. Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, a román kormányban, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az Európai Néppártnak és más nemzetközi szervezeteknek. Ma, amikor az indulás lázas, euforikus, illúziókkal telített napjaira emlékezünk, arra is rá kell jönnünk, hogy az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb, legállandóbb politikai szervezete, mi sem nevet, sem programot nem változtattunk azóta, és ez egyedül csak rólunk mondható el".
Csak a szolidaritás hiánya bomlaszthat
Felhívta a figyelmet, hogy bár sokan próbálják bomlasztani a szervezetet, senkinek sem sikerülhet, "csak nekünk, ha nem vagyunk elég szolidárisak". Véleménye szerint sem Európa, sem a nagyvilág nem méltányolta mindeddig, hogy az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság húsz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy politiaki eszközökkel akar a helyzetén változtatni, ám fontos döntés volt, és "ma a térség is, Európa is másképpen nézne ki, ha mi nem úgy politizáltunk volna, ahogy politizáltunk".
A rendezvényt Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke, Cristian Diaconescu a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkára, Harrach Péter, a Fidesz-KDNP alelnöke, Csapodi Miklós, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnöke üdvözölte.
Az ünnepi rendezvényen fellépett ifj. Márkos Albert hegedűművész (zongorán kísért Lászlóffi Réka), Hatházi András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, Demeter Panni népdalénekes és a Bogáncs táncegyüttes.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Markó: számos joggal élhetünk, de sok még a teendő
Se diktatúrát lerombolni, se demokráciát építeni nélkülünk nem lehet
Az RMDSZ stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt húsz évben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét, így a szövetség csak egyvalakihez van hozzáláncolva: saját közösségéhez – fejtette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton Kolozsváron, az RMDSZ megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából tartott gálaműsoron. Az ünnepségen a szövetség vezető tisztségviselői és egykori alapítói mellett jelen voltak a magyar kormány képviselői, a romániai és magyarországi politikai pártok képviselői, a Kárpát-medencei magyar szervezetek, valamint a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek vezetői. Hivatalos volt az eseményre Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke is, aki azonban a novemberben püspökké választott Csűry István felavatásán vett részt Nagyváradon.
A Himnusz eléneklésével kezdődött szombaton az RMDSZ huszadik születésnapja alkalmával szervezett ünnepi gálaműsor a Kolozsvári Magyar Operában. Ezt követően Skovrán Tünde kolozsvári színművész Tompa László Vallomás című versét adta elő, majd Az elmúlt húsz év című rövidfilm után Markó Béla szövetségi elnök lépett színpadra, és köszöntötte a jelenlévőket. Az elmúlt két évtizedet értékelő ünnepi beszédében a szövetségi elnök kifejtette: a kommunista diktatúra utolsó éveiben felgyorsult a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város és falu nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, egyetlen önálló magyar középiskola sem volt. Közösségként szinte semmink se maradt, és a legnagyobb veszteség az volt, hogy a remény is eltűnni látszott. A nyolcvanas években egyre több magyar telepedett ki külföldre, úgy tűnt, hogy Románia egyszínűvé válik, és a kommunista nemzetállam teljes diadalt arat – mondta az RMDSZ elnöke.
Leszögezte: utóbb azonban az események bebizonyították, hogy mégis meg lehet itt maradni magyarnak, újjá lehet építeni az országot, és ezen belül a magyar közösséget.
Napok alatt többezren iratkoztak az RMDSZ-be
Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több száz­ezren iratkoztak be a szervezetbe, amely azóta is él és képviseli a magyar közösséget. Markó Béla szerint a magyar közösség tudta, mit kell tenni: szövetséget kell létrehozni, el kell kerülni a pártosodást, egységesen kell fellépni, erőt, szolidaritást kell mutatni, és azonnal el kell kezdeni a politikai küzdelmet. Az RMDSZ elnöke utalt a közösségen belüli vitákra és véleménykülönbségekre is, ám hangsúlyozta: Tőkés László temesvári szerepvállalása már akkor bebizonyította, hogy ebben az országban a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Markó Béla kiemelte azt is, hogy fejet kell hajtanunk az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az emléke előtt is.
Kiemelte: az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást végigvinni az országban. Temesvár bebizonyította, hogy a diktatúrát nem lehet a magyarok nélkül lebontani, az elmúlt húsz év parlamenti küzdelmei és kormányzati szerepvállalásai pedig arról tanúskodnak: a demokráciát nem lehet nélkülünk felépíteni.
Az egyik legnagyobb érték, amit a romániai magyar közösség létrehozott az utóbbi két évtizedben a szövetség eszméje – mondta Markó, hozzátéve: az RMDSZ a romániai politikai élet legstabilabb politikai szervezete. Ennek az volt a feltétele, hogy a szövetség önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét – mondta. Mint fogalmazott, többször léptünk koalícióra, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz.
Kitüntették azokat, akik sokat tettek a szervezetért
Ma a magyar közösség számos olyan jogot tudhat magáénak, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztottak, és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990-es véres márciusa alkalmával próbáltak távol tartani – hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke, emlékeztetve egyben arra is, hogy mennyi minden nincs még az állami magyar egyetemtől egészen a különféle autonómiákig, illetve hány jogunk van papíron, amit a gyakorlatban még csak részlegesen alkalmaznak.
Ne adjuk fel Kolozsvárt
Markó Béla beszédét követően a meghívottak ünnepi köszöntései, felszólalásai hangzottak el. Elsőként Kántor Lajos kolozsvári irodalomkritikus, a Korunk című folyóirat volt főszerkesztője szólalt fel, aki mint az RMDSZ egyik alapítója osztott meg néhány gondolatot a jelenlévőkkel. Beszédének vezérgondolata az volt, hogy ne adjuk fel Kolozsvárt, amely szerinte „fel nem adható város”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ története szempontjából is jó választás volt Kolozsváron megszervezni 1990. január 7-én a szövetség első tanácskozását, most pedig a huszadik évforduló alkalmával tartott ünnepséget. Végezetül Kántor „jó választásokat” és „jó válaszokat” kívánt az elkövetkező húsz évre az RMDSZ-nek.
A határon túli magyar szervezetek nevében Kasza József kifejtette: fejet hajt az RMDSZ által az elmúlt két évtizedben elért eredmények előtt, amelyek szerinte az elkövetkezőkben sem fognak elmaradni. Az elmúlt években a politikából visszavonult újvidéki volt polgármester az anyaország és a határon túli magyarság viszonyáról szólva hangsúlyozta: általában az anyaországtól segítséget vár az országhatáron kívül élő magyarság, most azonban olyan időket élünk, hogy utóbbiaknak kell segítséget nyújtania az anyaországnak ahhoz, hogy talpra álljon, és ne vesszen el.
Emil Boc miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Oltean olvasta fel. Levelében a kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, komoly, kiegyensúlyozott és pragmatikus politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a társadalom demokratizálásában. Boc üzenetében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-el való partnerség a hatékony kormányzás és az etnikumközi együttműködés modellje lesz. A Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről Cristian Diaconescu alelnök vett részt az ünnepségen, aki pártja jókívánságait tolmácsolta, és azt hangsúlyozta: még sok a közös tennivaló.
Az RMDSZ megkerülhetetlen szereplő
Bajnai Gordon magyar miniszter­elnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar-román együttélés új korszakáról, közös kormány­ülésekről. A politikus szerint az elért eredményekhez nagy elszántságra, bátorságra és kompromisszumkészségre volt szükség. Úgy vélte, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, és példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.­Végezetül Gémesi Ferenc egy emlékplakettet adott át Markó Bélának, amelyet a magyar kormány ajándékozott az RMDSZ-nek a huszadik évforduló alkalmával. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Lendvai Ildikó pártelnök tolmácsolta. A magyarországi politikus párhuzamot vonva a két párt között hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz és válságos időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősséget rótt rájuk. Mint fogalmazott, az RMDSZ útja továbbra is változatlan, és a felelősség útját kell követnie.
Kedélyes beszélgetésekre is jutott idő az RMDSZ-es politikusok között
Harrach Péter, a Fidesz-KNPP képviselője, az Országgyűlés alelnöke kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a nemzeti egységet megvalósítsa, és amelyre az összmagyarságnak szüksége van – mondta Harrach Péter. A kettős állampolgárság megszerzését könnyítő, kudarcba fulladt 2004. december 5-i népszavazás miatt a határon túli magyarságot megkövető politikus hozzátette: áldozatvállalások és kompromisszumok árán is meg kell teremteni a nemzeti egységet. Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője elmondta: az erdélyi magyar méltóság nyilatkozik meg jelen ünnepségen. Kifejtette ugyanakkor, hogy az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon, mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik.
A Magyar Koalíció Pártját (MKP) Berényi József képviselte, aki a két határon túli magyar közösség helyzete között vont párhuzamot. A szlovákiai politikus elmondása szerint nagyon sok a hasonlóság a két közösség életében, és mint ilyen, az RMDSZ sok esetben példát mutat számukra.
Kétszáz személyt tüntettek ki
Az ünnepi köszöntések után emlékplakett-átadásra került sor: az RMDSZ vezetősége Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotásával és dísz­oklevéllel ajándékozott meg több mint kétszáz személyt, aki az elmúlt húsz évben valamilyen formában hozzájárult a szövetség megalapításához és működéséhez. Nevükben Cs. Gyimesi Éva egyetemi professzor mondott köszönetet: az értelmiség és a hatalom között párhuzamot vonva arra intett, hogy ne tévesszék soha össze a hatalom szeretetét a szeretett haza hatalmával.
Markó Béla szövetségi elnök az évforduló alkalmával bejelentette: bejegyezték a Kós Károly Akadémia Alapítványt, és a Szabadság napilapot kiadó Minerva Egyesülettel közösen egy erdélyi művelődési központot hoznak létre Kolozsváron.
Az RMDSZ ugyanakkor két kiadványt is megjelentetett: a Húszéves az RMDSZ című könyvet, amely a szövetség két évtizedes történetének kronológiáját, iratgyűjteményének egy válogatását, egykori és mai tisztségviselőinek névjegyzékét tartalmazza; a másik kötet pedig a közel hétszáz fényképet magába foglaló Évek és képek című fotóalbum.
A gálaműsoron fellépett ifj. Márkos Albert hegedűművész, aki id. Márkos Albert A táncban című művét adta elő. A jelenlévők Hatházi Andrást is hallhatták, a kolozsvári színművész Horváth István Tornyot raktam című versét mondta el. Végezetül a Harmadik zenekar kíséretében Demeter Panni népdalokat énekelt, majd a Bogáncs együttes néptáncokat adott elő.
PAPP ANNAMÁRIA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Markó: Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben nem adta fel önállóságát
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - fejtette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, szervezet megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az RMDSZ elnöke az elmúlt húsz esztendőt felölelő visszatekintésében leszögezte: Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet.
Magyar és román pártok képviselői is köszöntötték az RMDSZ-t
Markó az állami magyar opera épületében az egykori alapítók, az erdélyi magyar civil szervezetek és történelmi magyar egyházak vezetői, a romániai és külföldi meghívottak előtt tartott beszédében felidézte: a diktatúra utolsó éveiben felgyorsult Romániában a bomlás, eltűnt a magyar nyelv a közéletből, már a legeldugottabb székely településen sem lehetett magyar emléktáblát látni. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és a többi erdélyi város nevét már a magyar újságokban sem lehetett leírni magyarul, nem volt egyetlen önálló magyar középiskola sem.
A nyolcvanas években egyre több magyar hagyta el Romániát, úgy látszott, hogy egyszínűvé válik az ország, és teljes diadalt arat a kommunista nemzetállam - mondta. Utóbb azonban bebizonyosodott, hogy Romániában mégis meg lehet maradni magyarnak. Bukarestben és Erdély különböző városaiban 1989 decemberében napok alatt jött létre az RMDSZ, napok alatt több százezren iratkoztak be a szervezetbe - emlékezett vissza Markó, aki szerint a magyar közösség akkor felismerte: szövetséget kell alkotni, el kell kerülni a pártosodást, azonnal és egységesen kell elkezdeni a politikai küzdelmet.
A szónok utalt a romániai magyarságon belüli vitákra, véleménykülönbségekre is. Tőkés László temesvári szerepvállalása azonban már akkor bebizonyította - fűzte hozzá -, hogy Romániában a magyarok nélkül sem diktatúrát lerombolni, sem demokráciát felépíteni nem lehet. Szólt az RMDSZ első elnökének, Domokos Gézának, és Sütő Andrásnak az érdemeiről is.
Markó szerint az RMDSZ nélkül továbbra sem lehet jelentős változást véghezvinni Romániában. Az elmúlt húsz esztendő mérlegét megvonva megállapította: az RMDSZ olyan politikai erővé nőtte ki magát, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Romániában, sem Magyarországon, sem a Kárpát-medencében vagy Európában. "Ott vagyunk az önkormányzatokban, ott vagyunk a román parlamentben, de megfelelő súllyal jelen vagyunk Magyarországon is, teljes jogú tagjai vagyunk az európai néppártnak" - magyarázta az erdélyi politikai szervezet vezetője. "Az RMDSZ a román politikai élet legállandóbb és legstabilabb politikai szervezete, mi sem nevet sem programot nem változtattunk és ez mindössze rólunk mondható el" - folytatta. A szervezet stabilitásának az volt a feltétele az elmúlt két évtizedben, hogy önálló maradt, soha nem tette mástól függővé a jövőjét, nem kötötte másokhoz a szekerét - mondta, hangsúlyozva: "Léptünk koalícióra többször, egyezségeinket betartottuk, és ezután is be fogjuk tartani, de mi csak egyvalakihez vagyunk hozzáláncolva: saját közösségünkhöz".
Az elnök véleménye szerint ma a romániai magyar közösség sok olyan jogot tudhat magának, amelyektől 1989 decembere előtt megfosztották és amelyektől azután is, például Marosvásárhely 1990 véres márciusa után távol akartak tartani. Az alkotmány garantálja oktatási és nyelvhasználati jogainkat. Ismét vannak hivatalos magyar nyelvű településnevek. "Kötelező módon használni kell a magyar nyelvet írásban és szóban az önkormányzatokban, a különböző hivatalokban" - hívta fel a figyelmet. Megemlítette a számos önálló magyar középiskolát, a kiterjedt magyar nyelvű egyetemi oktatás és magyar nyelvű magánegyetemet. Hozzátette: mindezek mellett sok államosított ingatlant is sikerült visszaszerezni.
Markó azonban a hiányosságokra is kitért. "Mennyi minden nincsen még: az az önálló állami magyar egyetemtől a különféle autonómiákig" - figyelmeztetett. Mint elmondta sok joguk papíron létezik ugyan, azonban a gyakorlatban mindössze részlegesen alkalmazzák. "Messze vagyunk attól amit 1989 decemberében néhány év alatt reméltünk megvalósítani és íme, két évtized sem volt elegendő rá" - tette hozzá.
Emil Boc román miniszterelnök üzenetét az RMDSZ-szel kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) alelnöke, Ioan Olteanu olvasta fel. A kormányfő hangsúlyozta: az RMDSZ az elmúlt évek során az egyik legjobb partner volt, kiegyensúlyozott politikát folytatott, és jelentős szerepet játszott a romániai társadalom demokratizálásában.
Bajnai Gordon miniszterelnök üdvözletét Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára tolmácsolta a jelenlévőknek. Megállapította: az RMDSZ nélkül nehezen beszélhetnénk ma magyar nyelvű intézményekről, magyar oktatásról, a magyar román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Gémesi szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a magyar-román viszonynak, példát mutatott a Kárpát-medence egész magyarsága számára.
Az RMDSZ kompromisszum-készségére Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke is felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az MSZP és az RMDSZ egyaránt nehéz időkben vállalt kormányzati felelősséget, amikor ez a tevékenység nem népszerűséget hozott, hanem hatalmas felelősségét rótt rájuk.
Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke a Fidesz és a KDNP nevében kifejezte reményét, hogy az RMDSZ-nek lesz ereje a jövőben is párbeszédet folytatni a román többségi társadalommal, felvállalni a nemzeti egység ügyét az európai normák betartásával. Csak egy erős anyaország képes arra, hogy a határon túli nemzetrészeket támogassa, a nemzeti egységet megvalósítsa - hangsúlyozta Harrach Péter.
Csapody Miklós az MDF nevében elmondta: az RMDSZ olykor a románokkal viaskodva vagy együttműködve, hol ellenzékben, hol kormányon mindig a pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében cselekszik. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Megadnák az állampolgárságot a határon túli magyaroknak az országos listát állító pártok
- Bizonyos feltételekkel mindegyik országos listát állító párt megadná a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak - derült ki a pártok képviselőinek nyilatkozatából vasárnap a Duna TV Heti Hírmondó című műsorában.
A szocialista Szabó Vilmos a nemzetpolitikáról tartott választási kerekasztalon közölte: az MSZP nyitott arra, hogy kettős állampolgárságot megadja a határon túli magyaroknak. Ugyanakkor felhívta arra figyelmet, jelenleg is létezik a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon, illetve a kedvezményes honosítás is.
A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság megadása nem lehet a belpolitika eszköze, meg kell vizsgálni a következményeit a szociális és a nyugdíjrendszert, valamint a munkavállalást illetően.
Simon Zsolt, a Civil Mozgalom képviselője elmondta, a csúfosan végződött 2004-es népszavazás miatt is meg kell adni az állampolgárságot, de erről a határon túli magyaroknak kell döntenie.
Szegedi Csanád, a Jobbik politikusa hangsúlyozta: pártja be szeretné vezetni a kettős állampolgárság intézményét, ezért első tíz törvényjavaslatuk között fogják ezt kezdeményezni. Úgy fogalmazott: nem a kettős állampolgárság megadásáról, hanem a magyar állampolgárság "visszaadásáról" van szó, mivel a határon túli magyaroktól erőszakosan vették el azt.
Hozzátette: Magyarországnak kötelessége állami védnökséget nyújtania a határon túli magyarságnak.
Az MDF-es Kerék-Bárczy Szabolcs szerint nemcsak a Kárpát-medencei, hanem a nyugati magyarságnak is meg kellene adni a kettős állampolgárságot. Mint mondta, az MDF külön kezelné a szavazati jogot és az állampolgárságot, azok kapnának szavazati jogot, akik Magyarországon állandó lakhellyel rendelkeznek, és itt fizetik a közterheket.
A Lehet Más a Politika (LMP) képviseletében felszólaló Mile Lajos arról beszélt, hogy a határon túli közösségek véleménye a meghatározó ebben a dologban. Utalt arra, hogy míg a nyugati államokban jogi kérdésként merül fel a kettős állampolgárság kérdése, addig Magyarországon ez identitásbeli kérdés.
A fideszes Németh Zsolt közölte: támogatják a kettős állampolgárságot, a Fidesz és a KDNP már korábban benyújtotta ezzel kapcsolatos törvényjavaslatát a parlamentnek. Kifejtette: a magyar állampolgárságot egyéni kérelem alapján azok kaphatnák meg, akiknek magyarok a felmenői, illetve tudnak magyarul.
Elmondta: a szavazati jog egy másik törvény hatálya alá tartozna. Németh Zsolt szerint a világ magyarságát összetartó intézmény az állampolgárság, amelynek megadásához nincs szükség népszavazásra. Forrás: MTI

Országgyűlési választásokat tartanak vasárnap Magyarországon
ÚMSZ-összeállítás
A vasárnapi magyarországi választások előtt két nappal a parlamenti bejutásra esélyes pártok kampányzáró rendezvényeiket tartották tegnap. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette: „hétfőn reggel egy más országban ébredhetünk”. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke szerint három érv is szól a szocialistákra adott voksok mellett.
Megkezdte a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák bontását tegnap délutáni ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB). Az amerikai kontinensen múlt szombaton, a többi külképviseleten vasárnap tartották az áprilisi országgyűlési választás első fordulóját. Eközben tegnap a parlamenti bejutásra esélyes pártok kampányzáró rendezvényeiket tartották.
Orbán: hétfőn egy más országban ébredhetünk
Ha vasárnap cselekszünk, akkor hétfőn reggel egy más országban ébredhetünk, az életünk minden területén megkezdődhet a változás - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz–KDNP tegnapi fővárosi kampányzáróján. A Fidesz elnöke leszögezte: elmegy szavazni, elviszi szavazni a családját, szól a barátainak, a szomszédainak, az ismerőseinek, hogy menjenek el szavazni.
A vasárnap a cselekvés vasárnapja, „nagyszerű vasárnap előtt állunk, nagy dolgok vannak készülőben, ne maradjanak ki belőle” – fogalmazott Orbán Viktor, aki az „Itt az idő, Magyarország, itt az idő, magyarok” fordulattal zárta beszédét.
MSZP: a Tisztesség napja
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) Miskolcon tartotta tegnap országos kampányzáróját. Az MSZP Tisztesség napja elnevezésű kampányzáró rendezvényén Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt mellett beszédet mondott Káli Sándor, Miskolc polgármestere is. A polgármester szerint azért ez a Tisztesség napja, mert tisztességgel szólni kell azon emberekhez, akik élni, megélni próbálnak ebben a „zűrzavaros világban”, és „most baleknek érzik magukat”.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke szerint három érv is amellett szól, hogy a vasárnapi országgyűlési választáson rájuk adják voksukat a választópolgárok. Lendvai közölte: azért érdemes az MSZP-re szavazni, mert pártja kész felelős gazdaságpolitikát folytatni, de azért is, mert soha nem fogja senki jogát csorbítani, nem listáz, nem bélyegez senki hazaárulónak, és azért is, mert nem erőszakot akar, hanem békés párbeszédet és értelmes vitát.
A Jobbik „magabiztosan” várja a vasárnapot
Vona Gábor szerint a Jobbik „az esélyesek magabiztosságával” várja a vasárnapi választást. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje a párt tegnapi budapesti kampányzáró rendezvényén hangsúlyozta: a Jobbik nem fog „felpuhulni” a parlamentben. Vona megerősítette korábbi ígéretét, amely szerint az új Országgyűlés alakuló ülésén a jogerősen betiltott Magyar Gárda mellényében jelenik meg.
LMP: csoda történik
„Három nap múlva megtörténik a csoda, és az LMP-t választók visszanyerhetik a húsz éve elvesztegetett szavazataikat” – mondta a Lehet Más a Politika tegnapi kampányrendezvényén a párt listavezetője. Schiffer András a Parlament előtt összegyűlt szimpatizánsokhoz beszélt, akik egy mosolygó arcot – a párt kampányjelképét – formálták, majd a tér közepére dobták a nekik kiosztott 3000 citromsárga labdát.
Kétharmados Fidesz?
Egyébként a legfrissebb, tegnap közzétett Gallup-felmérés szerint kétharmados Fidesz-győzelem várható a választásokon, a Jobbik a szocialistákat megelőzve a második legnagyobb erő lehet, és az LMP is bekerülhet a parlamentbe. A Gallup 58 százalék körüli részvételre számít az országgyűlési választások első fordulójában.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés: magyar nemzetpolitikában kell gondolkodni
(MTI) – Magyarországon a pártpolitika és a szűken vett országpolitika helyett magyar nemzetpolitikában kell gondolkodni, mégpedig egy nemzetpolitikai rendszerváltozás és a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében – állapítja meg pénteken közzétett nyilatkozatában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Az EMNT nevében Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott nyilatkozatában a vasárnapi magyarországi választások előtt két nappal leszögezi: "A húsz évvel ezelőtt elkezdődött rendszerváltozást folytatnunk kell, és be kell tetőznünk". Úgy vélekednek: bebizonyosodott, hogy a kommunizmus visszahúzó örökségétől szabadulni képtelen MSZP-SZDSZ "utódkommunista kormányzat" alkalmatlan erre a történelmi-politikai feladatra. A bukásra ítélt magyarországi posztkommunista rezsim nemcsak saját országát döntötte romba, de az egész Kárpát-medencei magyarságot sorsára hagyta – olvasható a nyilatkozatban.
"Pártpolitika és szűken vett országpolitika helyett magyar nemzetpolitikában gondolkozunk – egy nemzetpolitikai rendszerváltozás és a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében. Ebben a vonatkozásban az április 11-i választásoknak éppen akkora a tétjük, mint a húsz évvel ezelőtti – félresikerült – rendszerváltozásnak" – hangsúlyozza Tőkés és Toró.
Azt vallják: az európai integrációval egyirányú magyar integráció viszonyai közepette, az európai kisebbségpolitikai szemléletváltozással párhuzamosan a külhoni magyar politika gyökeres megváltoztatására van szükség, melynek legfőbb letéteményese a Fidesz-KDNP választási szövetség. Aki ma Magyarországon a Fideszt választja, az nem csupán a pártok egyikére, hanem a nemzetre szavaz – vélik a nyilatkozók.
A határon túli magyar közösségek viszonylatában a Fidesz választási győzelme és kormányra kerülése a pártpolitikán fölül álló nemzeti összefogás és az erre irányuló magyarországi támogatáspolitika megvalósulásának ígéretét hordozza – állapítja meg a dokumentumban Tőkés László és Toró T. Tibor.
Népújság (Marosvásárhely)

Elsöprő Fidesz–KDNP győzelem
(MTI) – Elsöprő Fidesz–KDNP győzelmet hozott a magyarországi parlamenti választás első fordulója vasárnap, az eddigi ellenzéki pártszövetség már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses.
A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől.
A Fidesz–KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett.
Az összesített – nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2,65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe.
A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, így az április 25-re kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen lesz választás.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztes pártra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: a következő kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésre áll. A szikár és prózai tény úgy hangzik: ezt a választást megnyertük – fogalmazott, hozzátéve: "nem egy szokványos választást nyertünk meg, ne féljünk kimondani, ne ijedjünk meg a szavak jelentésétől és komolyságától. Ez a választás egy történelmi választás volt".
Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor. "Életem legnagyobb feladata előtt állok" – jelentette ki. Úgy értékelte: a magyar emberek a választás első fordulójának napján ítéletet mondtak, legyőzték a reménytelenséget.
"Ez a győzelem nem a Fideszé, ez a győzelem az önöké, ez a győzelem Magyarországé" – fogalmazott.
Magyarország munkát, rendet, biztonságot akar – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve: ez a feladat megoldható, de ehhez szüksége van kivétel nélkül minden magyar emberre.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak. Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel a felhatalmazását, ne pedig a megosztásra.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását.
Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.
Elmondta: a párt "él azzal a lehetőséggel és kötelességgel, hogy demokratikus ellenerőt biztosítson". Lendvai Ildikó hangsúlyozta: a két forduló között azon lesznek, hogy ez az erő minél nagyobb támogatást érjen el. Közölte: ahhoz, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt legyen, megvan a kiinduló pont, vannak támogatóik, van programjuk és van eltökéltsége aziránt, hogy "ne hagyja a törvénytelenül készült listákat elővenni".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az "nagyon sok": a Jobbik "totális, soha nem látott ellenszélben" megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják.
Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t. Mint hozzátette, az MSZP "koporsójába" az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is "saját halottuknak" fogják tekinteni – tette hozzá.
A Jobbikra szavazóknak üzenve úgy fogalmazott, ez a mintegy egymillió ember biztosítékot kaphat arról, hogy "Magyarország fel fog támadni".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. Hozzátette, hogy parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Leszögezte, hogy Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, "súlyos vereségnek" tartja a pártja által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke az MTI-nek.
Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke azt mondta: nincs elkeseredve az eredmény miatt, mert a 0,9 százalékos támogatottság azt mutatja, hogy sok és hatékony munkát végeztek a párt lelkes aktivistái.
Politológusok szerint történelmi siker a Fidesz választási győzelme. A magyar pártrendszerben tektonikus változások indultak el. A Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
Népújság (Marosvásárhely)

Csak az a „csak”…
Mélyen hiszem: ha minden jól megy, lesz erős kormány, lesz egységes nemzet, lesz felemelt főnek méltósága.
A Fidesz-KDNP választási kampánya a korábbiakhoz viszonyítva üdítően visszafogott volt. Igaz, a jelöltek jobbára veszedelmes ellenfél nélkül, kényelmesen kocoghattak be a célba. A szocialisták önmagukat győzték le. Ráadásul a Fidesz számára a Jobbik is inkább szerencsének, semmint csapásnak bizonyult.
Legalábbis a kampány tartamára. Az előretörő szélsőjobb a Fideszt erőteljesen középre szorította, s lehetővé tette, hogy a Fidesz korábbi kampányainak néhány kellékéről (Székely Himnusz, Tőkés László, Trianon stb.) lemondhasson.
A választás előtt Orbán Viktor azt ígérte, hogy minden magyar nevében és érdekében fogja gyakorolni a hatalmat, azok nevében és érdekében is, akik nem őrá adták szavazatukat. Szövegeiben nyoma sem volt annak a nacionalizmusnak, amelynek emlegetését a nyugati médiák mindazonáltal továbbra sem mulasztják el.
Az első megszólalás „határokon innen és túl” formulája, aligha tekinthető annak. Vagy ha igen, akkor a szomszédos államok zöme Magyarországnál csak nacionalistábbnak tekinthető. Azt persze nem tudni, hogy a visszafogottságban mennyi az okos számítás és mennyi a meggyőződéssé érett államfői bölcsesség.
Orbán Viktor számára a nyíltan irredenta szólamokkal operáló Jobbik megjelenése mindenképpen kitűnő alkalmat szolgáltathat arra, hogy a józan jobboldal (amelyet a Fidesznek kell képviselnie) megszabaduljon a nacionalizmus bélyegétől. Ráadásul a Fidesz a Jobbik erősödésének veszélyét a nemzetközi közvéleményben hatásosan vetheti be a magyar nemzeti kérdések európai segítséggel történő megoldásának érdekében.
Ahhoz azonban, hogy mindez sikerrel járhasson, nem csak arra van szükség, hogy a Fidesz, a kétharmad birtokában, adott esetben akár az Alkotmány módosításával is kísérletet tehessen a magyar politikai rendszer működőképességének visszaállítására, hanem arra is, hogy a szocialistákból kiábrándult, de alapvetően baloldali-liberális beállítottságú magyar értelmiségi elittel is megpróbáljon szót érteni. Erőteljes hatalmi pozíciójából ezt könnyűszerrel megteheti.
Ha azonban a szocialisták által úgymond „kiéheztetett” jobboldali értelmiségi elitet maga is pusztán pártpolitikai kötődései, nem pedig intellektuális képességei és szakmai alkalmassága alapján segítené hozzá azokhoz a pozíciókhoz, amelyektől a szocialista-liberális hatalom – gyakran politikai megfontolásoktól vezettetve – távol tartotta, az újabb katasztrófának bizonyulhatna.
A pályázati rendszernek nem az éppen aktuális divatokhoz való alkalmazkodás kritériumait manipulálva, hanem az intellektuális-szakmai pluralizmus követelményrendszerének érvényesítésével kell lehetőséget teremtenie a gondolati eredetiség és sajátos látásmód kibontakoztatására. Annak, ha a szelekciós mechanizmusokba világnézeti vagy éppenséggel politikai kritériumok keverednek, egyetlen „eredménye” lehet: a jobboldal ugyanazt teszi majd, mint a bal – fordított előjellel.
S akkor a következő választások Országos Választási Bizottságának értelmiségi kiválóságai ismét a vasárnap esti választási kabaré valamelyik változatát fogják előadni. (Láthattuk, intelligens emberek, ahelyett, hogy a konkrét feladat megoldásán törnék a fejüket, a kampánycsend meghosszabbításának lehetőségéről folytattak sok órás hitvitákat. Pedig csak azt kellett volna eldönteni, hogyan lehet másutt fölöslegessé vált szavazóurnák áttelepítésével, a választói jegyzék feldarabolásával, néhány adminisztratív ügyekben járatos rendőr, illetve egyéb alkalmas személy bevetésével-bevonásával felgyorsítani a szavazás menetét.)
Ha a Fidesz, csak a saját igazságait lesz képes látni, ahogyan azt a MSZP-SZDSZ koalíció tette, maga sem kerülheti el a sorsát. A kampányzárón némely pártkatonák sorozatgyártott minitranszparensek forgatásával tették dinamikusabbá az eseményt. Egyik oldalán az ismert jelszót olvashattuk: „Itt az idő!” A másikon egy új is szerepelt: „Csak a Fidesz!”
Mélyen hiszem: ha minden jól megy, lesz erős kormány, lesz egységes nemzet, lesz felemelt főnek méltósága.
Csak az a „csak”! – csak azt tudnám feledni!
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)

A küszöbönálló kormányváltás nyertese az egész nemzet – Magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét az EMNT
Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot – írja csütörtöki közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Úgy fogalmaznak: magukénak érzik a Fidesz győzelmét, „hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye”.
2010. április 11-én a Fidesz–KDNP választási koalíció elsöprő – európai szinten is úgymond példa nélküli – győzelmet aratott a magyarországi országgyűlési választások első fordulójában. „A győzelem várható volt, mégis örülünk a bizonyosságnak, aránya pedig egy ügydöntő népszavazás erejével bír” – olvasható a közleményben. Mint fogalmaznak, Magyarország polgárainak jelentős többsége egyértelmű felhatalmazást adott a választottainak arra, hogy lezárjanak egy korszakot, és a nemzeti gondolatra érzéketlen posztkommunista internacionalizmust (MSZP), valamint a kozmopolita modernizációt (SZDSZ) képviselő, az országot a térség éllovasából sereghajtóvá silányító politikai garnitúrát eltávolítsák a döntéshozatal közeléből, és a húsz évvel ezelőtt elmulasztott valódi rendszerváltozást végre kikényszerítsék.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magáénak érzi a Fidesz szép győzelmét, hiszen ezáltal egy olyan értékrend válik meghatározóvá az ország- és nemzetépítésben, amely a Fidesz és az erdélyi polgári-nemzeti erők húszéves, termékeny együttműködésének eredménye a bálványosi folyamat keretében. „Meggyőződésünk, hogy a küszöbönálló kormányváltás nyertese nem csupán a szűken vett ország és annak polgárai, hanem az egész nemzet, annak külhoni közösségeivel együtt” – írja a közlemény.
A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés nagy lélegzetű programjának gyakorlatba ültetése a nemzet ügyeit felvállaló kormány és a vele stratégiai partnerséget vállaló külhoni magyar érdek-képviseleti szervezetek közös feladata és felelőssége. Győztes csata után sok a „szövetséges”. Ilyenkor még azok is „barátokká” válnak, akik még a választást megelőző napokban is a Markó-doktrína – „tartsunk egyenlő távolságot minden magyarországi párttal” – értéksemleges elvét hirdették – fogalmaz az EMNT közleménye.
Az EMNT nem kíván részt venni a politikai helyezkedések versenyfutásában. Mint írják, „több éve azon munkálkodunk, hogy a szűkkeblű pártpolitikai meggondolásokat a nemzetpolitikai látásmód váltsa fel. Sokkal nagyobb a tét annál, mintsem hogy kisstílű, egyéni érdekeket előtérbe helyező politikai akarnoksággal vesztegessük el az előttünk álló történelmi esélyt”. Rendezni kell végre közös dolgainkat – írja a közlemény. Rengeteg munka vár reánk, mindenekelőtt pedig „Trianon gyógyítása” – teszik hozzá.
Kilencven év után a szétszakítottság állapotát végre a közösségvállalás cselekvő öntudata válthatná fel. Ne csak mondjuk, hogy „egy a nemzet”, hanem gondolkodjunk is ebben, és eszerint is cselekedjünk – hangsúlyozza az EMNT. Itt az idő arra, hogy a kommunista vétetésű „be nem avatkozás politikájának” elvével végképp leszámoljunk. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekeiért kell összefognunk mindannyiunknak – teszik hozzá.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) keretében a nemzet ügyeiért felelősséget érző szervezetek eddig is ezt szorgalmazták, de mindezt az eddigieknél is eredményesebben tehetnék, hogyha ezt az újraalakuló – a magyarországi pártokat és a kormány képviselőit is magába foglaló – Magyar Állandó Értekezlet keretében tehetnék. Példaértékű, ahogyan Magyarországon a Fidesz–KDNP néppárti koalíciónak sikerült egy táborba gyűjtenie az ország nemzetben gondolkodó – immár többséget alkotó – részét. Ezt szorgalmazza Erdélyben az EMNT is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében.
„Nemzetpolitikai téren csak együtt lehetünk eredményesek” – írja az EMNT. Hozzáteszik: reméljük, hogy a példából az erdélyi magyar politikai és közélet szereplői is érteni fognak. A magyar nemzeti érdekek hatékony képviselete csak olyanképpen alakítható ki, hogyha a parlamenti képviselet monopóliumából, valamint kormánybéli tagságából eredő kizárólagossági törekvéseit az RMDSZ önként korlátozza, a Magyar Polgári Párt vezetői pedig az oktalan elszigetelődéshez vezető politikai tisztogatás politikájával végre felhagynak. Amint az elmúlt közel egy évszázadnyi kisebbségi lét tapasztalatai bizonyítják: a magyar összefogásnak nincs valós alternatívája.
Magyarországon a választások második fordulójának lejártával az Orbán Viktor, a „nemzet miniszterelnöke” által vezetett nemzeti kormány ideje jön. Legyünk azon, hogy az „ország” szép győzelmét közös erővel fordítsuk át a „nemzet”, egész Kárpát-medencei magyarságunk nyereségére – írja a közlemény. Hozzáteszik: megalapozottnak látjuk azt a reményünket, hogy a nemzeti minimum olyan sarkalatos kérdéseiben, mint amilyenek a kettős állampolgárság, az elszakadt nemzetrészek többszintű autonómiája, oktatási, kulturális, tudományos és egyházi intézményeink összeillesztése, integrált magyar gazdasági stratégia kimunkálása, sikerül előrelépnünk. Erős Magyarországot, szervesen fejlődő régiókat és hét határon átívelő nemzeti uniót akarunk az Európai Unióban – áll a kommünikében.
A magyar választópolgárok elsöprő többsége erre szavazott: legyen jó magyarnak lenni Magyarországon, és legyen jó magyarnak lenni Európában. Ehhez viszont az is szükséges, hogy ahol magyarok élnek a szülőföldjükön, mindenütt jó legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében – olvasható a közleményben, amely úgy zárul: „Anyaországi testvéreinket arra kérjük, hogy a második fordulóban ne pártokra, hanem a nemzetre szavazzanak”.
MNO.hu