Hajnalra vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékkel verte szét a magyar rendőrség a budapesti tüntetőket. Közel százhetvenen sérültek meg, közöttük 17 rendőr és 5 külföldi állampolgár. Budapest rendőrfőkapitánya szerint az egyenruhások törvényesen és bátran jártak el, ugyanezt nyilatkozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Az ellenzék vezére ideológiát adott az utcai rendbontáshoz – mondta a kormányfő napirend előtti felszólalásában október 24-én a Parla­mentben, erre a KDNP frakcióvezetője úgy reagált: provokáció történt. A Fidesz frakcióvezetője kifejtette, pártja békés nagygyűlésén rendőrattakot hajtottak végre, az SZDSZ elnöke olcsó politikai cinizmusnak nevezte azt, hogy a rendőrök provokáltak volna, az MSZP frakcióvezetője pedig úgy vélte, a demokrácia és az engedély nélküli, törvénytelen demonstráció szemben áll egymással, míg az MDF elnöke szerint a forradalom emlékét gyalázták meg. /Budapesten szétverték a tüntetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Minden eddiginél látványosabb rendőri akciók, gumilövedékek, vízágyúzás, rendőrőrsfoglalás, barikádok, Molotov-koktélok, hídostrom jellemezte az október 23-i „ünnepségeket” Budapesten. A mérleg több mint száz sérültből, ugyanennyi őrizetesből, a rendőrség újonnan felállított könnygázgránát-kilövési rekordjából és több mint kétszázmillió forintra becsült anyagi kárból állt. Felerősödtek azok a hangok, miszerint túlkapások árán állították helyre a rendet a főváros utcáin. A Gyurcsány-kormány távozását követelő tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások már délután elkezdődtek, az igazi zűrzavarra azonban akkor került sor, amikor a rendőrcsapatok az Astoria felé kezdték kiszorítani a tüntetőket, ahol éppen feloszlóban volt a Fidesz és a KDNP által szervezett nagygyűlés. Az Astoriához helyi idő szerint este hét körül öt-hatezer tüntetőt szorítottak be a rendőrök, a téren barikádok épültek. Az Astoria térről eközben kiszorították a demonstrálókat a rendőrök, egy részüket a Blaha Lujza tér, a többieket a Ferenciek tere felé. A mellékutcákban folytak az ütközetek. A Ferenciek terén többórás állóháború alakult ki: a rendőrök könnygázgránátokat lőttek, és vízágyúkat vetettek be. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez visszavonult demonstrálók egy közeli építkezés anyagaiból barikádot építettek. Éjjel három órára helyreállt a rend. Az éjszakai eseményeket számos szemtanú túlkapásnak tartja. A rendőrök olyan személyeket is bántalmaztak, akik semmiféle ellenállást nem tanúsítottak, a lovasrendőrök válogatás nélkül verték a Fidesz-nagygyűlésről egymás hegyén-hátán menekülő résztvevőket, nem kímélve a kisgyerekes anyákat és az öregeket sem. Számos vélemény szerint a gumilövedékeket sem a szabályoknak megfelelően használták a rendőrök: több tüntető vérző fejjel került kórházba, holott a gumilövedékeket nem szabad fejmagasságban kilőni. A rendőrök nem csak könnygázt, de a rendvédelmi szerveknél október elején használt úgynevezett paprikasprayt is bevetettek. A rendőrök ezenkívül razziát tartottak a környékbeli szórakozóhelyeken, és akinek vizes volt a ruhája, azonnal begyűjtötték. Az incidensekben újságírókat is bántalmaztak, például a Realitatea hírtelevízió tudósítóját. A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet szerint a rendfenntartó erők szakszerűtlenül léptek fel. Dénes Balázs, a civil szervezet elnöke szerint az esetek többségében nem a demonstrálók feje fölé lőtték, hanem többször mellmagasságba, telibe találva a lángoló lövedékkel így több tüntetőt is. A videofelvételekből kiderül, hogy a rendőrök köveket dobáltak vissza a tüntetőkre, és néhány képen látható az is, hogy a földön fekvő, már megbilincselt demonstrálókba az arra haladó rendőrök belerúgtak. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a vádakat, miszerint a zavargásoknak rendőrségi túlkapásokkal vetettek véget. A főkapitány tagadta, hogy a rendőrök a Fidesz-gyűlés helyszíne, az Astoria felé terelték volna az embereket. A rendőrség szerint nem szándékosan céloztak fejre a rendőrök a könnygázgránátokkal. Megsérült a tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A kórházból, ahol a sérüléseit látták el, úgy nyilatkozott: emlékezetkiesése van, nem tudja megmondani, pontosan hol és mi történt vele. Szerinte azonban nem a rendőrség szintjén, hanem „magasabban” keresendők a „rendőri brutalitás” okai. A fejét gumilövedék érte és hátsérülései gumibot ütésétől származnak. Amikor Révész Máriusz tudomást szerzett arról, hogy az Astoriánál könnygázt vetettek be a rendőrök, megpróbált közbelépni. „Aki ezt a helyzetet előidézte, azt kellene felelősségre vonni” – mondta a Fidesz képviselője. /Szemtanúk szerint a hatalmi szervek túlkapások árán állították helyre a rendet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

Nem volt indokolt a zárt ülés elrendelése az Országgyűlés emberjogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának összevont ülésén, ahol az október 23-ai rendőri intézkedéseket tekintették át – közölte Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának KDNP-s elnöke. Az együttes ülésnek az lett volna a célja, hogy megpróbálják tisztázni azokat a kérdéseket, amelyek az október 23-ai események kapcsán felmerültek. Az ellenzéki politikus szerint érdemi válaszokat nem kaptak a kérdésekre, a zárt ülésen elhangzott információk már korábban a sajtóban megjelentek, így sem a zárt ülés, sem az október 23-ával kapcsolatos információk nyolcvan évre szóló titkosítása nem volt indokolt. Az elhangzott tájékoztatást összefoglalva Simicskó István azt mondta: ,,a zárt ülésen olyan fontos információkat tudhattunk meg, amelyeket már hónapok óta a napi sajtóban is olvashatunk. (...) Hallhattunk olyan szervezetekről, amelyek valóban ott vannak bármelyik napilapban, akik a Kossuth téren, a Várban és másutt tüntetnek, és megtudhattuk azt is, hogy ezeknek a szervezeteknek (...) az emberei egymással beszélgetnek telefonon”- mondta. Simicskó István szerint a kérdés az, a hatóságok miért nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy azokat a személyeket, akik állítólag az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedeteket hajtanak végre letartóztassák. Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke erre az együttes ülésre utalva azt mondta: ,,a parlamentáris demokrácia megcsúfolása és megszégyenítése volt”. Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője a Fidesz és a KDNP politikusai által elmondottakra reagálva kijelentette, a bizottsági ülésen bebizonyosodott, hogy a rendőrség nem ,,tolta” a tüntetőket a Fidesz-nagygyűlésre, nem kapott politikai utasítást, valamint az is kiderült, hogy volt kommunikáció a Fidesz egyes képviselői és a rendbontók között. /Indokolatlan volt a zárt ülés elrendelése (Mi történt 2006. október 23-án?). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Valóságos bírálathadjáratot váltott ki Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szembenézés című elemzése, amely a Népszabadság mellékleteként jelent meg január 25-én. A 30 oldalas írásban a kormányfő empátiát szorgalmazott a riválisok között; szerinte el kell jutni odáig, hogy már nem az egymásnak okozott sérelmek számítanak, hanem miben tudnak együttműködni az ország érdekében. A Fidesz frakcióvezetője álszentnek nevezte az írást. Az MDF szerint a tanulmány hiányos, „diagnózis, receptek nélkül”. A KDNP szerint a kormányfő eljátszott hitelét próbálja visszaszerezni. Az SZDSZ elnöke úgy vélte: az írás kísérlet arra, hogy más irányba terelődjön a politikai diskurzus, de ez aligha sikerül. /”Szembenézés“. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

A 2006 szeptemberében és októberében Magyarországon kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, a felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is – olvasható a február 6-án nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentésben. A jelentés szerint a 2006. szeptemberi-októberi zavargásokat több tényező okozta. Ilyen a sérelmi nemzettudat, a kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, a politika rossz kommunikációja, és az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindehhez hozzájárult a miniszterelnök balatonőszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele. A demonstrációkra jó alkalmat szolgáltatatott 1956 félévszázados évfordulója is. /A teljes politikai osztály felelős a Magyarországon kialakult helyzetért. Közzétették a Gönczöl-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Gönczöl Katalin büntetőjogász, kriminológus által vezetett kilenctagú testület tavaly november 6-án alakult meg Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezésére, feladata az volt, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban. A jelentés azt javasolja, hogy a kormány tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására, készítse elő a gyülekezési törvény módosítását; ebben térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén. A bizottság szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. Az erőszak alkalmazása a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánta kommentálni a jelentést. Gyurcsány Ferenc kormányfő alapos munkának nevezte a dokumentumot. Az MDF egyetért a jelentés megállapításainak többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a rendőrségnek és a kormánynak le kell vonnia a Gönczöl-jelentésben megfogalmazott tanulságokat. A KDNP megfontolásra javasolja a politikai tényezőknek a bizottság megállapításait, közölte Simicskó István frakcióvezető-helyettes. /Mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./ Lehet, hogy harag és részrehajlás nélküli – ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelte –, de semmitmondónak is titulálható az az értékelés, amely a tavalyi viharos budapesti ősz tanulságait igyekszik összegezni. Csak az utcára vonulókra nem húzza rá a vizes lepedőt, a rendőrpofonok vétlen vagy provokatív „haszonélvezőit” a nép- és önbutítás áldozataiként kategorizálja. A rendőrség szerepében nézetazonosság van értékelők és közvélemény között. A felmentett tömeg indulatait többek között – a régmúltban gyökerező sérelmi nemzettudatnak – tulajdonítja az elemzés. A kommunista internacionalizmus torz szellemében szocializálódott, az elszakított országrészeket a térképen elhelyezni sem tudó embertől milyen alapon kérhetné bárki is számon, hogy miért nem tud higgadtan viszonyulni a nemzeti öntudat kérdéséhez. E tudatlanság átka bukkant fel a rendőrök logikátlan engedékenységében, illetve indokolatlan brutalitásában is. /Csinta Samu: Sérelmi nemzetöntudat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Mégiscsak létezik olyan dokumentum, amely Magyarország népesedési mutatóit vizsgálja az elkövetkező évtizedekre előrevetítve, és amely többek között milliós nagyságrendű ázsiai bevándorló betelepítésének lehetőségét is számba veszi. A migrációs stratégiáról szóló – a fedlap szerint 2017-ig titkosított – dokumentum letölthető a Fidesz és a KDNP honlapjáról. Előzőleg Semjén Zsolt, a KDNP elnöke február 20-án beszélt „egymillió ázsiai importjáról”, amely egy kormány által megrendelt, demográfiai és migrációs politika kidolgozásáról szóló tanulmánynak a része. A kormány cáfolta, hogy létezne ilyen dokumentum, az Index internetes portál azonban megszólaltatta a tanulmány egyik szerzőjét. A kutató egyik kollégájával írt tanulmányában vetette fel először egy potenciális egymilliós bevándorlás lehetőségét, de hangsúlyozta, hogy 1999-es tanulmányukban csak egy matematikai demográfiai modellre hívták fel a figyelmet. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) egyik neves kutatója azt állítja, készültek már hasonló vizsgálatok Magyarországon. Hablicsek László és Tóth Pál Péter nevéhez fűződik az a demográfiai modell, amelynek egyik változataként azt számították ki a tudósok, hogy egyetlen és kizárólagos alkalommal hány bevándorlót kellene egyszerre befogadnia Magyarországnak ahhoz, hogy 2050-re megmaradjon a tízmilliós lélekszám. A dokumentum miatt Semjén lemondásra szólította fel Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert. A KDNP elnöke hangsúlyozta: javítani kell a demográfiai viszonyokon, és erre két lehetőség van, a családtámogatási rendszer átalakítása vagy a betelepítés. A kormányszóvivő szerint olyan szakértői anyagról van szó, amely még az egyeztetés folyamatáig sem jutott el. /Balogh Levente: Jönnek az ázsiaiak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése értelmében a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett hét népszavazási kérdés közül háromban, a termőfölddel, a kórház-privatizációval és a patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekben megkezdődhet az aláírásgyűjtés. Két kérdésben, a kormánytagok felelősségére és a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kezdeményezéseket illetően az Ab elutasította az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. További két kérdést, a vizitdíjra és tandíjra vonatkozókat az Országos Választási Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia. /Népszavazás három kérdésről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Négy kérdésben kezdeményezi népszavazás kiírását a magyarországi ellenzék. A Fidesz-KDNP hét népszavazási kérdéséből ötnek a sorsát véglegesen eldöntötte az Alkotmánybíróság (Ab): megindulhat az aláírásgyűjtés a termőfölddel, a kórház-privatizációval és a kizárólag patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság által jóváhagyott három kérdés mellett meg van a lehetősége annak, hogy a tandíjról is véleményt mondjanak a polgárok – jelentette be Áder János fideszes és Rubovszky György KDNP-s képviselő. Orbán Viktor gondolkodását minden percben a bosszú vezeti a 2006-os választási vereségért – jelentette ki Nyakó István, az MSZP szóvivője. /Referendum a kormány ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Az államfőhöz hasonlóan az ellenzéki párt sem lesz ott a Kossuth téri zászlófelvonáson. – Szabad március 15-ét akar a Fidesz – mondta a párt budapesti sajtótájékoztatóján Deutsch-Für Tamás, a Fidesz elnöki kabinetfőnöke, hangsúlyozta: arra kérik az ünnepi rendezvényükre érkezőket, hogy semmilyen pártzászlót, transzparenst és önkényuralmi jelképet ne vigyenek magukkal. A politikus elmondta: sem pártja, sem a KDNP nem vesz részt március 15-én reggel a Kossuth téren az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A Fidesz tudomásul veszi és tiszteletben tartja azt, hogy Sólyom László köztársasági elnök március 15-én és az azt megelőző napokban milyen köztársasági elnöki programot bonyolít le. Deutsch-Für Tamás leszögezte: a Fidesztől, a párt megemlékezésén résztvevőktől nem kell senkinek sem tartania. Nyakó István, az MSZP szóvivője megjegyezte: az, hogy az ellenzék vezető pártja az árpádsávos zászlótól nem határolódik el, az állami lobogótól viszont igen, ez a márciusi ifjak emlékének meggyalázása. Ez maga a botrány, ez maga a Fidesz – nyilatkozta. /Fidesz: börtönbe zárták az állami lobogót. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Budapesten sem a Fidesz, sem a KDNP nem vett részt március 15-én az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A budapesti Kossuth Lajos teret ugyanis teljesen lezárta a rendőrség, a térre vezető utcákat fémkordonokkal, keresztbe állított rendőrautókkal állták el. Az érdeklődök fémdetektoros kapukon keresztül juthattak az ünnepség helyszínének közelébe. A Kossuth tér hónapok óta kordonokkal elzárt részére csak az eseményre akkreditált újságírók léphettek be a meghívott személyiségeken kívül. Amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a Kossuth téren, a kordonon kívül összegyűlt néhányszáz főnyi tömeg hangos fütyülésbe, kiabálásba kezdett. A füttyszó folyamatosan hallatszott a nemzeti lobogó és a történelmi zászlók bevonulása során. Az emberek folyamatosan a miniszterelnököt gyalázó jelszavakat kiabáltak. A Nemzeti Múzeumnál is füttykoncert kísérte a kormányfő megjelenését, a tömeg ekkorra 15 000-re növekedett. Ezt követően többezer ember indult a Március 15. térre, a Petőfi szoborhoz, a budapesti önkormányzat ünnepségének helyszínéhez. A tüntetők, kifütyülték és tojással dobálták meg Demszky Gábor főpolgármestert, beszéde alatt a biztonsági emberek esernyőkkel védték a szónokot a bedobált tojásoktól és paradicsomtól. A Fidesz nagygyűlésén hatalmas tömeg, több mint 200 ezer ember gyűlt össze megtöltve a Kossuth Lajos utcát, egészen az Astoriáig. „Mindazért, ami ma történik velünk, a válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendőri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelős” – jelentette ki Orbán Viktor. Este összecsapás kezdődött a rendőrök és a tüntetők között. /Ostromhangulat Budapesten a magyar nemzeti ünnepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A rendőrség Budapesten a Deák téren elfogta Budaházy Györgyöt, akit tavaly szeptember óta köröztek a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megrongálása miatt és a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületébe vitték. Több száz ember indult az épület felé Budaházy kiszabadítása érdekében. /A rendőrség elfogta Budaházy Györgyöt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./ Fémkordonnal lezárta a rendőrség a Nemzeti Nyomozóiroda Aradi utcai épületét, ahová Budaházy Györgyöt szállították. Budaházy kiszabadítását követelni estére mintegy ezer tüntető gyűlt össze, őket könnygázzal és vízágyúval szorította ki a rendőrség az Oktogonig, miután kövekkel és üvegekkel dobálták a rendfenntartókat, illetve egy építkezésről elhordott anyaggal barikádot próbáltak emelni az Andrássy út közepére. Késő estére több kis csoportra oszlatták szét a tüntetőket. /Március idusa Magyarországon: Tömegoszlatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

Korábban úgy tűnt, hogy a magyarországi megosztottság miatt nem ünnepelnek közösen a magyar pártok Strasbourgban, erre mégis sor került. Az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ, az MDF, az RMDSZ és a felvidéki MKP képviselői közös koszorút helyeztek el Petőfi Sándor strasbourgi mellszobránál. Ünnepi beszédet mondott Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselője. Beszédében hangsúlyozta: „Ha ma a zsibvásárhoz hasonlítható kárpát-medencei magyar közéletben megkérdeznék, hogy mit kíván a magyar nemzet, akkor alighanem egyetlen hiteles választ lehetne adni: alázatot! A magyar nemzetnek és hazának alázatra van szüksége, és egységre. ” /Ünneplés Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Április 4-én lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta lemondását. A tárca élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Molnár Lajos lemondása nemcsak a miniszterelnököt, hanem az SZDSZ-t is váratlanul érte. Gyurcsány egyelőre csak a több-biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségügyi szakpolitikusa és Kóka János, az SZDSZ elnöke szerint Molnár Lajosnak komoly érdemei vannak az egészségügyi reform felgyorsításában. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte az egészségügyi miniszter lemondását, hogy ezzel megbukott a kormány egészségügyi politikája. Hozzátette: a miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagyívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, indokoltak voltak a KDNP aggodalmai az egészségügyi átalakítás miatt, és ,,tarthatatlan vészhelyzet” alakult ki, amit Molnár Lajos úgy oldott meg, hogy ,,elmenekült a süllyedő hajóról”. A KDNP szerint a kialakult helyzetért nem egyedül a volt miniszter felelős, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügyi tárca vezetője hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. Az elnökhelyettes szerint ,,ezzel a gyáva lépéssel az SZDSZ és a kormány is bebizonyította, hogy nem képes levezényelni a több sebből vérző egészségügy átalakítását”. /Lemondott a magyar egészségügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A trianoni békeszerződés aláírásának 87. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott június 3-án a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten. A megemlékezést követően a két csoport az Erzsébet térre vonult rendőri biztosítás mellett, majd nyolcvanan továbbindultak a Hősök terére. Közben ütemesen azt skandálták: „Vesszen Trianon!”, „Vesszen a kormány!”. A Hősök terén rövid beszédek hangzottak el. Új választást, új alkotmányt és „egy nemzetileg elkötelezett politikai elitet” szorgalmaztak. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szónoklatában a 60 évvel ezelőtt megkötött párizsi békeszerződésről mint a magyarság „második Trianonjáról” szólt. Korábban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújt be június 4-én az Országgyűlésben arról, hogy június 4-e legyen a magyar összetartozás napja. „A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták” – hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél. Németh szerint „nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek”. Németh Zsolt kifejtette, már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban „nem megbüntették, hanem kivégezték”. Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok „másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat”, Magyarországon pedig „másodrendű magyarnak”, sőt 2004. december 5-e óta „nemcsak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat”. A külügyi bizottság elnöke szerint Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómiatörekvését. /Fidesz-törvényjavaslat a nemzeti összetartozásról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Június 4-én az 1920-as trianoni békediktátumra emlékezett a világ magyarsága. Erdély-szerte az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) rendezvényeket szervezett annak a köztudatban tartására, hogy 1920. június 4-én az első világháború győztes nagyhatalmai milyen méltánytalanul bántak el nemzetünkkel: Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és több mint 3 millió magyar került az anyaország határain kívül kisebbségi sorsba. Június 4-én a Protestáns Teológiai Intézetben a magyar Kolozsvárra emlékeztek. Fényképkiállítás volt látható a „magyar világbeli” utcákról, továbbá előadást tartott Asztalos Lajos helytörténész (a kolozsvári utcanevek jelképeiről és azok sorsáról), Fülöp Sándor ny. tanár és vitéz Szabó Károly (a honvédség 1940-beli kolozsvári és észak-erdélyi bevonulásáról). A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezte, hogy június 4-e legyen a Nemzeti Összetartozás Napja. /Trianonra emlékezett a világ magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Jó kezdeményezésnek tartja a nemzeti összetartozás napjáról szóló esetleges törvényjavaslat ötletét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor kételkedik abban, hogy éppen a Trianon-évfordulót kell ilyen nappá nyilvánítani. Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának emlékére június 4. legyen a nemzeti összetartozás napja. Különböző hangsúlyokkal, de támogatják a vajdasági magyar pártok a Fidesz és a KDNP törvényjavaslatát. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke támogatásáról biztosította a javaslatot. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szimpatikusnak nevezte a javaslatot. „Ezer százalékkal támogatja” a javaslatot a legfiatalabb vajdasági magyar párt, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László. Szintén üdvözölte a kezdeményezést Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem utasítja el a törvényjavaslatot. Csáky Pál, az MKP elnöke leszögezte, pártja véleménye szerint „a végső döntést a magyar Országgyűlés pártjai hivatottak meghozni. ” /Vélemények a nemzeti összetartozás napjának ötletéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Ünnepi állománygyűlésen iktatták be hivatalába Bencze József vezérőrnagyot, az új országos rendőrfőkapitányt június 5-én Budapesten. Kinevezésével kapcsolatosan az ellenzék kifogásokat fogalmazott meg. A Fidesz és a KDNP arra kérte a kormányt és a miniszterelnököt, hogy ne nevezze ki országos rendőrfőkapitánynak Bencze Józsefet. Lázár János, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint Bencze a személye kapcsán kialakult botrány miatt tehertételt jelent a rendőrség számára. Bencze előző munkahelyén, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán háromszor is pénzjutalomban részesítette barátnőjét. /Jutalom a barátnőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Elkezdődhet az aláírásgyűjtés Magyarországon az ellenzék által kezdeményezett három népszavazásra. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán az Országos Választási Bizottság hitelesítette a vizitdíjról, a tandíjról és a kórházi napdíjról szóló népszavazási íveket. Továbbá hitelesítette azt a két magánszemély által benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely arra a kérdésre vár választ, hogy a lakosság egyetért-e az Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) magánosításával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal érvel: az ország érdeke azt kívánja, hogy az intézmények megújuljanak és gazdasági szempontok szerint működjenek. A Fidesz és a KDNP viszont úgy véli, a reformok az emberek rovására történnek, és népszavazással próbálja megállítani a folyamatot. Ez a népszavazás már most megbukott, amikor még meg sem tartották, mert a változások nem állnak meg, és a kormány sem mond le – szögezte le Gyurcsány. /Simon Judit: Népszavazás és ami mögötte van. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint Budapestnek nem ajánlott támogatnia az önrendelkezési törekvéseket. Értetlenségre és elutasításra talált az erdélyi magyar szervezetek körében Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentése, miszerint nem használ, hanem árt a határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseknek, ha Magyarország támogatja ezeket. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöki tisztségét is betöltő miniszterelnök Mircea Geoana, a román Szociáldemokrata Párt elnökének budapesti látogatása alkalmából, közös sajtótájékoztatón mutatott rá az autonómiatörekvések esetleges veszélyére, ezáltal mintegy azonosulva a kisebbik magyarországi kormánypárt vezetőjének álláspontjával. Néhány nappal ezelőtt Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke az Új Magyar Szó napilapnak úgy nyilatkozott: az erdélyi magyarság számára az autonómia és a kollektív jogok nem igazán időszerűek. Gyurcsány Ferenc a székelyföldi önrendelkezési törekvésekről nyilatkozva úgy fogalmazott: az anyaországi kormány a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés. Gyurcsány kijelentette: ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. A Kereszténydemokrata Néppárt vehemensen támadta Kóka Jánosnsk, az SZDSZ elnökének kijelentéseit, felszólítva Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabad demokrata politikusokat, hogy határolódjanak el ettől. „Kóka János segítette azokat a romániai nacionalista, soviniszta politikai tényezőket, amelyek minden módszerrel megpróbálják megakadályozni a magyarság jogos igényeinek érvényesítését” – jelentette ki Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Kóka János és Gyurcsány Ferenc kijelentései kapcsán a Krónikának elmondta, nyolcvan éve alig volt olyan állítás, amely jobban bizonyítaná: a magyarországi hivatalos vezetés mennyire hozzá nem értő módon kezeli a határon túli magyarság problémáit. „Mindkét politikus nyilatkozata minősíthetetlen, káros és rossz, ráadásul tudatlanságról és rosszindulatról árulkodik” – vélekedett Marosvásárhely volt polgármestere. Fodor szerint riasztóan negatív hozzáállást sugall a magyar kormány képviselőinek az erdélyi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontja. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a 2004. december 5-én a kettős állampolgárság tárgyában rendezett népszavazás során kifejtett állásfoglalás után nem meglepő, hogy Kóka János és Gyurcsány Ferenc az autonómia ellen foglal állást. Szilágyi úgy véli, mindez az erdélyi magyarság megmaradásáért meghirdetett program feladásaként minősíthető. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke pozitívnak értékelte, hogy a Geoana–Gyurcsány találkozón kisebbségi jogokról, autonómiáról szó esett, illetve mindketten reagáltak az ehhez kapcsolódó kérdésre. Ami a magyar miniszterelnök álláspontját illeti, Markó fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ álláspontját az autonómia kérdésében mérvadónak tartják. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: elvárják, hogy a magyar kabinet támogassa az RMDSZ törekvéseit. /Nagy B. István: Gyurcsány nem autonómiapárti. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Vihart kavart a magyarországi jobboldalon Kóka János SZDSZ-elnöknek az ÚMSZ-nak adott interjúja. Kóka János kijelentette, Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása után „már nem igazán időszerűek” az autonómiával kapcsolatos kérdések. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) arra kéri Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabaddemokrata politikusokat, hogy határolódjanak el Kóka János kijelentésétől, miszerint ma már nem aktuális a határon túli magyarok autonómiára törekvése. Simicskó István közölte: a KDNP úgy látja, “Kóka János elárulta a határon túli magyarok ügyét, (...) elárulta az összmagyarság nemzeti érdekeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI kérdésére, hogy elhatárolódnak-e Kóka Jánostól, közölte: a határon túli magyaroknak kell eldönteniük azt, hogy megelégszenek-e az újraegyesítéssel, vagy autonómiát kérnek. Kifejtette: a magyarság békés újraegyesítésének egyetlen egy útja van, az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 27-én kiadott közleménye szerint: „maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráerősít Kóka János szavaira, hanem azt az erdélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi”. Az EMI szerint a két politikus kijelentése „mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget”. /Sz. L. : „Gyurcsány határolódjon el!” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Nemrégen Kóka János, a budapesti kormány liberális tagja, az SZDSZ elnöke állapította meg, hogy az erdélyi magyarság gondolkodásában nem jelent prioritást az autonómia, legutóbb pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vélekedett úgy, hogy jobb, ha az anyaország nem nyilvánít véleményt ebben az ügyben, tehát nem is támogatja azt. Gyurcsány kijelentése annak a gondolkodásmódnak az ismételt megjelenése, amely annak idején a kettős állampolgárságról tartott népszavazási kampányban oly markánsan jelent meg mindkét koalíciós párt részéről. Gyurcsány elvtársa, Kovács László akkor attól féltette Magyarországot, hogy huszonhárom millió román munkavállaló özönli el. Az erdélyi magyar szervezetek elítélően nyilatkoztak Gyurcsány megjegyzéséről. Az önrendelkezés valamilyen formáját ugyanis a megmaradásuk biztosítékának tekintik. /Veres István: Gyurcsányék jobban tudják? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

A Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségek védelmében, a Magyar Gárda ügyében összehívott augusztus 31-én tartott budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen az öt parlamenti párt képviselői nem változtattak korábbi álláspontjukon. A sajtótájékoztatón, amelyet az MDF elnöke, Dávid Ibolya kezdeményezett a Magyar Gárda ügyében, Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök bejelentette: a kormány a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ támogatja a kezdeményezést, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja nyitottságát jelezte a javaslatra. A KDNP nevében Harrach Péter alelnök közölte, hogy várja az előterjesztést, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig az írásos javaslat ismeretében alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi média és több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Fidesz kapcsolódik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyar Gárda rossz Magyarországnak, Navracsics Tibor ugyanakkor hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt. Kijelentette, hogy a Fidesz nem antiszemita. A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusaként dolgozott. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP alelnöke egyaránt arról beszélt, hogy Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély. /Magyarországi pártok a Magyar Gárdáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Mind a vezető budapesti politikusok, mind a pártok bírálták a Benes-dekrétumok megerősítését. A pozsonyi magyar nagykövetség szeptember 21-én ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a döntést. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést. Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szeptember 22-én Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával tiltakoznak a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen. A többi párt is elítélte a határozatot. A magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is. /Magyar össztűz Pozsonyra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A Szülőföld Alap a külhoni magyarok pályázati úton történő támogatásának legjelentősebb fórumává nőtte ki magát – jelentette ki Kolber István területfejlesztési államtitkár szeptember 25-én Budapesten, a Parlamentben az alap 2005–2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló előterjesztőjeként. Tavaly változott a támogatási összeg felosztása az egyes kollégiumok között. Míg 2005-ben 800 millió forint támogatás jutott az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumok számára, addig ez az összeg 2006-ban 600 millió forint volt. Ennek okaként Kolber István azt nevezte meg, hogy 2006-ban nagyobb részesedést kapott a keretösszegből a másik két szakmai terület. Hangsúlyozta azt is, hogy a szolidaritás jegyében minden magyar állampolgárnak lehetősége volt felajánlani személyi jövedelemadójának egy százalékát az alap számára. Így az alap 2005-ben 110 millió forinthoz, míg 2006-ban 88 millió forinthoz jutott. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint az alap csak politikai bazár, a nemzeti összetartozás politikája pedig nem redukálható pénzosztásra, mert ez méltatlan a magyar államhoz és a legitim határon túli szervezetekhez. Németh kevésnek tartotta az egymilliárd forintos támogatást, és komolytalannak nevezte a miniszterelnök által a napokban bejelentett majdnem 700 millió forintos többlettámogatást. A magyar nemzetpolitika nyomorúságos állapotát jól tükrözi a Szülőföld Alap – fogalmazott. /Vita a Szülőföld Alapról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./ „Olyan valódi támogatásokra nyílt lehetőség a határon túli magyarság számára, mely az anyagi és szellemi gyarapodást, a nyelv és a kultúra megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segítette” – emelte ki a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nevében felszólaló Geberle Erzsébet. Az alap 2007-ben több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhat. „A valódi tettek és valódi támogatások többet érnek a nemzeti melldöngetésnél” – jelentette ki Geberle. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője, Szászfalvi László hangsúlyozta: a parlamentben hosszú éveken keresztül konszenzus volt a határon túli magyar közösségek segítése érdekében. Hozzátette: a kettős népszavazás után ez a konszenzus megrendült, megrendült a bizalom az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy megszűnt a Máért, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány és „általában jelentősen csökkennek a források a határon túli magyar közösségek támogatására”. A KDNP azt hiányolja, hogy az alap nem egy kormányzati aktuálpolitikától független nemzetstratégiai alapként működik. Csapody Miklós (MDF) kiemelte: olyan személyek testesítik meg a kormány határon túli politikáját, „akiknek a tevékenysége rosszul cseng”. Rámutatott arra, hogy minden magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarok támogatása. Az ellenzéki politikus közölte: az MDF az új támogatási rendszerrel már 2005-ben sem értett egyet, ezért a beszámolót nem fogadja el, csak tudomásul veszi. Az MDF javasolta, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi státuszát, azaz mondja ki: a KMKF az Országgyűlés szerve. Kolber István területfejlesztési államtitkár szerint a Szülőföld Alap nem átpolitizált. /”Alapozás”-vita a szülőföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Budapesten az Operaházban október 22-én, a forradalom kitörésére emlékező díszelőadáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond beszédet. A Fidesz és a KDMP az Astoriához várja híveit. A beszédek elhangzása után az ünneplők a Terror Házához vonulnak. Október 22-én és 23-án a rendőrség szinte a fél Budapestet lezárja. Az állami megemlékezések mellett a Fidesz nagygyűlése miatt lesznek még komoly korlátozások. A forradalom kitörése évfordulójának napján teljesen körbezárják az Opera környékét, gyalogosan sem lehet arra közlekedni. A Fidesz békés, nyugodt megemlékezést akar. Beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, ‘56-os halálraítélt, Tarlós István, a Polgári Szociális Bázis vezetője, a népszavazási kampány politikai felelőse, és Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Az ünnepi megemlékezéseket megelőzően Gyurcsány azt mondta: „Másképp ítéli meg a forradalmat egy túlélő hős, és másképp az, akinek lelőtték az édesapját. Másképp ítéli meg Kádár-népe Nagy Imre örökségét, és másképp viszonyul ehhez a modern baloldal”. Szerinte egy biztos: progresszív szocialista nem közösködik Kádárral. /Megemlékezések ‘56-ra – óvintézkedésekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Kérdésenként közel 300 000 aláírást gyűjtött a Fidesz és a KDNP a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kezdeményezésekhez 48 óra alatt ― jelentette be Tarlós István, a népszavazási kampány irányítója. Tarlós közölte azt is, hogy október 24-én várhatóan leadják az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Irodához. /Kérdésenként közel 300 000 aláírás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Október 23-án egy év után ismét összecsaptak a demonstrálók a rendfenntartó erőkkel Budapest utcáin. A Kossuth Lajos teret a rendőrség kordonokkal teljesen lezárta. A területre csak a meghívott vendégek és az akkreditált újságírók mehettek be. A kordonon kívülről füttyszóval, a miniszterelnököt gyalázó bekiabálásokkal igyekeztek többen megzavarni a zuhogó esőben zajló rendezvényt. Október 23-án a Szabadság téri Hazatérés A református templomban felavatták Horthy Miklós, Kossuth Lajos, Szabó Dezső és Wass Albert mellszobrát. A templom előtti emelvényen ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész felszólította a parlamentet, hogy hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot, és a testület vizsgálja meg, hogyan akarja Izrael megvenni Magyarországot. A Fidesz– akárcsak a tavaly – az Astoriánál tartotta nagygyűlését, amelyen a szervezők szerint 250 ezren, a rendőrség becslése szerint 30 ezren vettek részt. Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 56-os halálraítélt beszédével kezdődött a Fidesz ünnepi nagygyűlése. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mondott beszédet, rajta kívül Tőkés László királyhágómelléki református püspök is beszélt. „Most jövök Aradról, a magyar Golgotáról, az erdélyiek üzenetét hozom, az erdélyi kisebbség üzenetét, a magyarországi kisebbségnek, a magyarországi új többségnek” – kezdte beszédét a püspök. Mint mondta, az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak Erdély- és Románia-szerte is komoly kihatása volt, hiszen megmozdult a magyarsággal együtt a románság is. A református püspök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc várva várt félszázados évfordulóját tavaly tönkretették. A nagygyűlés végén a résztvevők a Terror Háza Múzeumhoz indultak, a menet élén többek között Orbán Viktor, Semjén Zsolt KDNP-elnök, Lezsák Sándor és Tőkés László haladt. A rendőrség teljesen lezárta az Opera környékét, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő beszélt, az Andrássy út a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig zárva volt, csakúgy, mint az odavezető mellékutcák. A rendőrség tájékoztatása szerint a tömegoszlatásnál vízágyút és könnygázgránátot alkalmazott. /Ünneplés könnygázban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Tucatnyi kérdésben szervezethetnek népszavazást a következőkben Magyarországon. A Fidesz három kérdéséhez már az aláírásokat is összegyűjtötték, a szocialisták húsz témájából ötöt nyilvánított „érthetőnek” az Országos Választási Bizottság. A Fidesz további nyolc kérdéssel készül. Az MSZP-nek a politikai közélet tisztaságával foglalkozó húsz népszavazási kérdése közül ötöt hitelesített, tizenötöt pedig elutasított az Országos Választási Bizottság. Az OVB 8–2 arányban hitelesítette azt az MSZP-s népszavazási kérdést, amely szerint a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhatnának el támogatást. A fideszes és a KDNP-s OVB-delegált nemmel szavazott, mert úgy vélték, hogy ez sérti a pártok alkotmányban foglalt jogosítványait, illetve olyan aránytalan korlátozást jelentene, amely ellehetetlenítené a pártok működését. A testület hitelesítette egy magánszemély kezdeményezését, mely szerint az Országgyűlés tűzze napirendjére olyan új törvényi szabályozás megtárgyalását, amely egészségügyi indokokhoz köti „a művi meddővé tétel feltételeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint a Fidesz vélhetően csalással szedte össze népszavazási kérdéseihez a szükséges aláírásokat. /Referendumőrület Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, szeptember 14-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülése elé terjesztette a Nemzetpolitikai Stratégiának nevezett koncepciót. A koncepciót elfogadta az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az MDF, az SZDSZ és az összes parlamenti mandátummal rendelkező határon túli magyar képviselő is. (Az öt éve életre hívott KMKF tagjai a magyar parlament frakcióinak képviselői és az összes, szomszédos országban megválasztott parlamenti képviselő. Elnöke a magyar Országgyűlés elnöke.) Szili Katalin célja egy mindenki számára elfogadható dokumentum összeállítása volt. Ez fontos jelzés a határon túli magyaroknak: a parlament a kormányzat látványos közönye ellenére továbbra is kész konzultálni a magyar közösségekkel. A magyar külpolitika, Európa-politika és nemzetpolitika sodródásának látványos jele, hogy a magyar kormány három éve nem volt képes meghatározni az EU csatlakozás teremtette új helyzetben Magyarország új kül-, Európa- és nemzetpolitikai céljait és lehetőségeit. A Gyurcsány-kormány egy éve közzétette megújult nemzetpolitikai koncepcióját is, egy négy oldalas, a szólamokon túl tartalom nélküli dokumentumot. A KMKF komoly szerepet játszott az EU-n kívül maradt két magyar közösség vízumdíjból fakadó nehézségeinek enyhítésében. A KMKF szeptemberi megállapodása hideg zuhanyként érte a kormányt. Gyurcsány Ferenc nem ismerte fel: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megfojtásával jogosan merülhet fel az igény a határon túli magyar szervezetek részéről is, hogy egy asztalhoz ülhessenek a magyarországi politikai élet teljes palettájának képviselőivel. Meglepő és a demokrácia alapszabályait semmibe vevő nyilatkozat látott napvilágot a találkozó után Gyurcsány Ferenc környezetéből. A nyilatkozat szerint a kormány nem köteles figyelembe venni a KMKF döntéseit. Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Törzsök Erika élesen nekitámadt a koncepciónak. Érthető Gémesi és csapatának aggodalma. Szili Katalin koncepciója ugyanis felülírja a Gémesi-Törzsök vonal által fémjelzett kormányzati politikát. /(Budapest Analyses): Szili Katalin nemzetpolitikai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

1989-ben a hallgatás falát döntötte le, azóta pedig a halogatás falait döntögeti Tőkés László – ezzel köszöntötték Backamadarason a független európai parlamenti képviselőjelöltet, aki Maros megyei falvakba látogatott el barátai és támogatói társaságában. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit tud és mit nem tud Tőkés: nem tud hazudni, megalkudni és neptunos ,,magyar” politikát folytatni, és azzal is tisztában vagyunk, hogy kicsoda: az az ember, aki után az erdélyi magyarság elindulhat az EU-ba – hangzott el. Soltész Miklós KDNP-s képviselő szerint nemcsak Erdélynek van szüksége a püspökre, hanem Kis-Magyarországnak is, amint ez 2004. december 5-én nyilvánvaló lett. Magyar embereknek csak hiteles jelöltet szabad állítani, nem olyanokat, akik december 1-jén Erdély elcsatolására koccintottak a románokkal és Medgyessyvel – jelentette ki Gyulakután az egyik hozzászóló, Makfalván pedig a 90-ben elszalasztott, de most érvényesíthető lehetőségről beszélt Borbély Zsolt Attila politológus. Tőkés László Szovátán kifejtette: hamarosan eldől az EU-ban, hogy merre tart a magyar nemzet. A múlt század a magyar pusztulásé volt, legyen a mostani a magyar feltámadásé, ne utasítsuk el az újabb kegyelmi idő megragadását. A felszólalók között volt Deák Károly városi tanácstag is, aki számon kérte tőle ,,a magyarság megosztását”. Szavait hangos morajlás kísérte, végül Tőkés közbenjárásával befejezhette mondandóját. /A halogatás falait kívánja ledönteni Tőkés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Magyar–magyar integráció megy végbe az európai egyesülés kapcsán – mondta Tőkés László EP-képviselő december 1-jén Budapesten, a tiszteletére rendezett ünnepségen. A politikus szerint a Fidesz és a KDNP nagy kockázatot vállalt, hogy őt támogatta, de megerősödve kerültek ki ebből a kockázatvállalásból – tette hozzá. Orbán Viktor elmondta: a Fidesz elnökségének döntése alapján támogatta a párt Tőkés Lászlót, és EP-képviselőik is kampányoltak a református püspök mellett. Szász Jenő, az SZNT alelnöke szerint a választás szabadsága erősíti a közösségeket. Toró T. Tibor hangsúlyozta: szép győzelem után vagyunk, ezután nem mehet úgy a világ, mint november 25-e előtt, többszörös összefogásra van szükség a jövőben. Martonyi János, a Szabad Európa Központ vezetője az „összmagyarság hősének” nevezte Tőkés Lászlót. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke szerint Tőkés László személyében egyaránt méltó képviselője lesz a határon túli és a magyarországi magyaroknak is Brüsszelben. /Tőkés László sikerét ünnepelték Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Tőkés szerint áttörésre van szükség a magyar politikai közéletben és a politikában. Újra szükség lenne az önbizalommal teli, reményteljes politizálásra, ez érlelődik Erdélyben és Magyarországon is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint ellenfeleik minden vádja visszahullott a saját fejükre, így például az a vád, hogy a magyarországi politikusok beleavatkoztak a romániai választásokba, az ellenfeleknek nem sikerült diszkreditálni a szabad választás eszméjét sem. /Tőkés László: magyar–magyar integráció. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./