Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./ "

Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Budapesten a Bazilika előtt tiltakozó nagygyűlést tartottak az alapszerződés ellen a Civil Szervezetek a Magyarságért rendezésében. Horn Gyula miniszterelnök nem kapott felhatalmazást a magyar nemzettől, hogy aláírja a szerződést, mondta dr. Nagy László. A tömeg ünnepelte a Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatát, amelyet Bánffy György színművész olvasott fel. /Népszabadság, márc. 20./

A Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva Horn Gyula miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák-magyar alapszerződést, mert az ellentétben áll a szlovák kormányprogrammal. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány a nemzeti érdekek feladására készül. A három párt számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a szlovákiai magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződést úgy kell módosítani, hogy az tartalmazza a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését, továbbá a bősi vízierőművel kapcsolatos kérdések tisztázását. /Új Magyarország, márc. 20./

A három ellenzéki párt, az MDF, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a KDNP szept. 7-i közös sajtóértekezletén bírálta a külügyi kormányzatot. Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának MDF-es alelnöke szerint a kormány felmondta a korábbi külpolitikai konszenzust és a határon túli magyarság ügyét alárendelte az euroatlanti integrációnak. A három párt intézkedési tervet dolgoz ki, egységesen lép fel a határon túli magyarság érdekében. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője sérelmezte, hogy a Horn-kormány nem reagált a szerb menekültek Vajdaságba történt betelepítésére, továbbá azt, hogy Horn Gyula miniszterelnök harmonikusnak nevezte a magyar-szlovák viszonyt, illetve történelmi megegyezésről beszélt Románia esetében, holott mindkét országban súlyos megszorítások léptek életbe a magyar nyelvű oktatás terén. /Új Magyarország, szept. 8., Magyar Nemzet, szept. 8./

"Melescanu külügyminiszter jan. 19-én "magánmegbeszélésen" fogadta Surján Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökét, aki a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kongresszusának vendégeként érkezett Bukarestbe. /Új Magyarország, jan. 22./"

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

Kovács László külügyminiszter aug. 16-án tájékoztatta a Bukarestben létrejött szakértői szintű megállapodásról a magyar parlamenti frakciók képviselőit, átadta a szakértők által véglegesített szövegjavaslat egy-egy példányát. Álmodni lehet egy ennél jobb szerződést, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. A kormány felelőssége, hogy aláír egy szerződést, vagy elhárítja azt - mondta Kovács László, hozzátéve, hogy Magyarország semmilyen engedményt nem tett. Nyitott kérdésként említette az elkobzott egyházi javak visszaadásának kérdését. Somogyi Ferenc államtitkár tájékoztatta az alapszerződésről az RMDSZ vezetőit. A Kereszténydemokrata Néppárt felszólította a kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést. A szerződés ügyét nem lehet azzal elintézni, hogy a külügyminiszter utólag tájékoztatja az ellenzéki pártok frakcióvezetőit. A KDNP szerint elfogadhatatlan a parlament megkerülése. Kovács László külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a kormány nem kívánja az alapszerződést a parlament elé vinni. Az ellenzéknek lesz lehetősége az aláírt megállapodásról állást foglalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

"A Fidesz elnöksége üdvözli az RMDSZ-nek a magyar-magyar csúcstalálkozó összehívására vonatkozó kezdeményezését és támogatja a külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását, hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt Budapesten, aug. 21-én tartott sajtóértekezletén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismertette pártja elnökségének aug. 21-én elfogadott tízpontos állásfoglalását, amely a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos ellenvetéseket és javaslatokat tartalmazza. "Annak eldöntése, hogy a román-magyar alapszerződés készülő szövege előnyös-e az ott élő magyarság számára, kizárólag az RMDSZ illetékes" - emelte ki Orbán Viktor. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a készülő alapszerződésben nem esik szó a kollektív jogokról, a szerződésben ki kell térni az egyházi ingatlanokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Orbán Viktor javasolta, hogy az alapszerződés hatálya tíz esztendőről kettőre csökkenjen. Erőteljesen kifogásolta, hogy a magyar kormány egy mindössze két hónapig hatalmon levő kormánnyal köt ilyen súlyú megállapodást. Horn Gyula e lépésével valószínűleg Iliescu kampányát próbálja segíteni. /Udvardy Zoltán: Horn Iliescu kampányembere. = Új Magyarország, aug. 22./ A Fidesz támogatja az FKGP és a KDNP javaslatát a parlament rendkívüli összehívására. Orbán Viktor szerint egy dél-tiroli típusú autonómia megilleti Székelyföldet. /Népszabadság, aug. 22./"

A Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöksége elfogadhatatlannak és aláírhatatlannak tartja az alapszerződés szövegtervezetét és támogatja a KDNP kezdeményezését a parlament rendkívüli összehívására. /Népszabadság, aug. 22./

Ha az alapszerződést jelenlegi formájában írják alá, az országnak újabb menekülthullámmal kell számolnia. A Magyar Demokrata Fórum a megbékélés híve, de erre a jelenlegi tervezet alkalmatlan. Ezért az MDF a csatlakozik a KDNP javaslatához, a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához - jelentette be Lezsák Sándor, az MDF elnöke a párt aug. 22- i sajtótájékoztatóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

Összegyűlt a magyar-román alapszerződés ügyében az Országgyűlés rendkívüli ülésszakához szükséges számú képviselői aláírás: aug. 26-ig nyolcvanöt képviselő csatlakozott a KDNP kezdeményezéséhez, Isépy Tamás, a kereszténydemokraták frakcióvezetője aug. 27-én nyújtja át a Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének az aláírásokat tartalmazó íveket. Az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írja alá az alapszerződést. Emellett felhívja a kormány figyelmét arra, hogy folytasson további tárgyalásokat, és vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét. /Népszabadság, aug. 27./

Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője aug. 27-én átadta Gál Zoltán házelnöknek a 89 képviselő aláírását tartalmazó íveket. Ezek a képviselők kezdeményezték a rendkívüli ülés összehívását az alapszerződés ügyében, ezzel egyidőben beterjesztette a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz frakcióvezetői által jegyzett országgyűlési határozati javaslatot. Gál Zoltán elmondta, hogy aug. 28-ra összehívja a házbizottság ülését, ezen döntenek a rendkívüli ülés összehívásának időpontjáról. A rendkívüli ülés szept. 3-án lesz. Gál Zoltán szerint fontos lenne, hogy a televízió közvetítse az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Németh Zsolt, a Fidesz-frakció helyettes vezetője, a párt alelnöke javaslatot tesz arra, hogy az ülésen szót kapjon az RMDSZ elnöke, Markó Béla, arra számít, hogy a többi ellenzéki párt támogatja ezt a kezdeményezést. /Magyar Hírlap, aug. 28./

"Raffay Ernő történész keményen elítélte a kormány tevékenységét: "miközben nyilvános csúcstalálkozót rendezett a határon túli magyar vezetőkkel, titkos diplomáciai csatornákon befejezte az egyezkedést" Romániával. A magyar kormány lemondott az erdélyi magyar világi és egyházi vagyon legalább részleges visszaadásáról és lemondott a személyi, a kulturális és a területi autonómia követeléséről." A KDNP látszólag a legkeményebb: követeli, hogy azonnal hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését. Mi célból? vajon ki győz a szavazáson? A Magyarok Világszövetsége végre egy határozott nyilatkozatot adott ki. Raffay Ernő szerint ha nem adnak a románok autonómiát, akkor "visszavesszük ami a miénk". /Raffay Ernő: A "magyar"-magyar csúcstól a "magyar"-román alapszerződésig. Magyarkérdés=határkérdés. = Magyar Fórum, aug. 29./"

"Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./"

"A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./ "

"Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"Több román lap foglalkozik Kovács László nyilatkozatával, amelyben bírálta a KDNP álláspontját. Az Adevarul "A Horn-kormány sérelmezi, hogy a budapesti ellenzék a határok megváltoztatására törekszik" címmel idézi Giczy Györgynek, a KDNP elnökének a nyilatkozatát arról, mely szerint Magyarországnak nem szabad lemondani azokról a területekről, amelyektől a trianoni békeszerződések megfosztották, és elképzelhetetlen az ország európai integrációja Erdély nélkül. A Curierul National és több újság ugyancsak ismerteti a magyar külügyminiszter kijelentését, amely felszólítja a parlamenti pártokat, tisztázzák álláspontjukat a határrevízióval kapcsolatban. /Magyar Nemzet, okt. 10./ "

Kovács László külügyminiszter veszedelmes nyilatkozatnak minősítette azt, hogy Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ elnöke a határok békés megváltoztathatóságáról beszélt, azt, hogy kormányra kerülése esetén felül akarja vizsgálni az alapszerződéseket, továbbá felrótta, hogy Giczy a kisgazdákkal való ellenzéki tömörülésre gondol. Mi köze Kovács László külügyminiszternek ahhoz, hogy kivel szövetkezik a KDNP? - reagált Giczy György minderre. Az ilyen megnyilatkozások mind Kovács László, mind Göncz Árpád részéről leleplezik, hogy sem a külügyminiszter, sem a pártérdekektől soha elszakadni nem tudó köztársasági elnök nem nézik jó szemmel a KDNP-nek az ellenzék összefogására való erőfeszítéseit. Az tény, hogy Erdélyről sem Európa, sem Magyarország nem mondhat le. Értékei, hagyományai elszakíthatatlanok az európai kultúrától. Nekünk az alapszerződéssel az a bajunk, hogy a kormány örökre lemond Erdélyről, holott egyetlen magyar kormánynak sincs joga erre - mondta. Kifejtette, hogy a békés határrendezés összefér Helsinki szellemével. Pákovics Miklós: Mi köze hozzá a külügyminiszternek? = Új Magyarország, okt. 14./

"A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./"

"Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./"

"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) meghívására febr.23-án Bukarestbe érkezett Wim van Velzen az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) elnöke és Surján László, az EUCD alelnöke. Az EUCD az európai keresztény-konzervatív pártokat tömöríti, többek között tagja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az EUCD vezetői bukaresti látogatásukat az RMDSZ székházában kezdték, ahol Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Borbély László államtitkár, Kelemen Kálmán, az RMKDP elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az RMKDP alelnöke fogadta őket. A mintegy kétórás megbeszélésen az RMDSZ-politikusok informálták tárgyalópartnereiket a romániai helyzetről, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepéről, ismertették az RMDSZ álláspontját a NATO és az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Szövetségünk képviselői egyhangúan amellett szóltak, hogy a madridi csúcs után Romániával is kezdje meg a tárgyalásokat a NATO. Wim van Velzen nagyra értékelte azt, hogy az RMDSZ a romániai nehéz gazdasági helyzetben vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva a kormánykoalíciónak oly szükséges stabilitást. Van Velzen szerint az RMDSZ hozzáállása arra utal, hogy a romániai magyar közösség aktívan és konstruktívan akar részt venni szülőhazája politikai életében és cselekedeteivel jelzi, hogy alaptalanok voltak a román nacionalisták eddigi vádjai. Az EUCD elnöke szerint a román-magyar kapcsolatok gyors fejlődése példaértékű lehet a térség más országai számára is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./"

"A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./ "

"Csóti György, az MDF külügyi kabinetjének vezetője nem tartotta eretnekségnek Csoóri Sándor javaslatát a határon túli magyarok számára megadandó kettős állampolgárságról. Megemlítette: térségünkben Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Megfelelő rugalmassággal, összhangban a nemzetközi normákkal és a szomszédos országokkal egyetértésben, Magyarországnak is megoldást kell találnia arra, hogy az EU-tagság elnyerése után se korlátozódjék a szabad mozgás a határon túli magyarok számára. Személyes véleménye szerint többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős állampolgárság megadásáig. Korlátozás alatt Csóti György azt érti, hogy a kettős állampolgárság például nem jogosítana magyarországi munkavállalásra, letelepedésre. Ez biztosítékot jelentene arra, hogy a határon túl élő magyarok ne hagyják el szülőföldjüket. Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ elutasította azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot és ezzel a szavazati jogot - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolatokat, és számos egyéb nehézséget okozna, hiszen a magyar állampolgárság olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Gondot jelentene az orvosi ellátás kérdése, a nyugdíjjogosultság, valamint az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. A szabaddemokraták véleménye szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint indokolt az MVSZ vezetőinek javaslata, miszerint a határon túli magyaroknak - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon magyar állampolgárságot és választójogot kellene kapniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére a magyarság egészének kell a kérdésben állást foglalnia. Torgyán József szorgalmazta, hogy a magyarság összes érintett képviselőjének részvételével rendezzenek tanácskozást, amelyen a végső álláspont kialakulhat. Mint mondta, a kettős állampolgárság is egy lehetőség, de más megoldásokat is meg kell vizsgálni. A Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatáról, ha annak szövegét pontosan megismeri - nyilatkozta Szabó Iván, a párt elnöke. A Néppárt elnöke úgy véli, hogy a határon túl élő magyarok esetében a kettős állampolgárság intézményének bevezetése olyan fontos és komoly kérdés, amelyről csupán a híradásokból származó információk szintjén nem lehet állást foglalni. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a határon túl élő magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juttatását, noha csak az alkotmányozási folyamat részeként tartja ezt megvalósíthatónak - nyilatkozta Báthori Gábor alelnök. A KDNP kétkamarás parlamentben gondolkodik, amelynek felsőházában kapnának helyet a hazai nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői - mondta el a politikus. Hozzátette: a KDNP egy európai kisebbségi kódex mihamarabbi elfogadását szorgalmazza, amely a jelenleg e tárgyban érvényben levő nemzetközi dokumentumok "bővített változataként" lenne hivatott elősegíteni a ma még megoldatlan kérdések rendezését. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy alanyi jogon állampolgárságot, illetve szavazati jogot kaphassanak a határon túli magyarok. Szerinte az állampolgárság ilyen megadására nincs nemzetközi precedens. Utalt arra is: pártja mindig is ellenezte, hogy a külföldön élő magyarok szavazati jogot kapjanak. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezett egy olyan, a szomszédos államok és az EU által is elfogadott megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a határokon túl élő magyarok "speciális eljárással juthassanak be az országba". A Magyar Igazság és Élet Pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz juthassanak a határon túli magyarok - nyilatkozta Csurka István elnök. A politikus szerint a jelenlegi helyzetben, amikor - mint fogalmazott - az "egy és oszthatatlan magyarság túlnyomó többsége mesterséges és igazságtalan határok által szétválasztva él", jogot kell kapniuk, hogy beleszóljanak annak az országnak az ügyeibe, amelynek sorsától "életben maradásuk és kultúrájuk fennmaradása függ". Az Együtt Magyarországért Unió elveti azt a gondolatot, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juthassanak. Szöllősy György kampányfőnök, kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértő szerint hazánknak ezen a területen is az Európai Unió normáit kellene alkalmaznia, biztosítva a határon túl élő magyarok önrendelkezési, nyelvhasználati és kulturális jogait. Emlékeztetett: az EMU mindvégig azon munkálkodott, hogy a hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jussanak - szerintük ez jelenthet megoldást a szomszédos országok magyarjai számára is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Ion Iliescu volt államelnök, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke azt állította, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt titkosszolgálatot működtet. Ion Diaconescu, a KDNP elnöke úgy reagált erre, hogy "Iliescu hazudik". /Röviden itthonról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./"

A Független Kisgazdapárt - a Fidesz egyetértésével - Mádl Ferenc professzort jelöli a köztársasági elnöki tisztségre - jelentette be máj. 3-án Torgyán József pártelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László Fidesz-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. A jelölést az Orbán-Torgyán négyszemközti egyeztetés után mind az FKGP, mind a Fidesz elnöksége jóváhagyta. A két pártelnök és a kormányfő - ugyancsak máj. 3-án - több ciklusra szóló együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében célszerű arányban közös jelölteket indítanak a 2002-es országgyűlési választásokon. A megállapodás kitér arra, hogy a miniszterelnököt jövőben is a választáson eredményesebben szereplő párt adja, a koalíciós partnert pedig a köztársasági elnök jelölésének joga illeti meg. Mádl Ferenc /sz. Bánd, 1931. jan. 29./ tagja volt az Antall-kormánynak és 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. Nemzetközi jogász, egyetemi tanár. Tagja, illetve résztvevője több nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, többek között a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának. Pártonkívüli. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja. /Mádl Ferenc a magyar államfőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

" Az Európa Parlament egyik tömörülése, a Kereszténydemokrata Néppárt aggodalmának adott hangot, amiért Romániában meg akarják vonni a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttól a politikai párt státust. Ismeretes, hogy a bukaresti bíróság visszautasította az Andrei Marga vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Victor Ciorbea vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség egyesülését, így a hivatalos nyilvántartás szerint a KDNPP összetétele nem változott, elnöke továbbra is Andrei Marga maradt. A párt új vezetősége, élén a Marga helyébe lépő Victor Ciorbeával fellebbezett a törvényszéki döntés ellen. A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének felvetésére Adrian Nastase kormányfő már másnap válaszolt elküldve Pitteringnek a "hiányzó" adatokat. - Nem igaz az az állítás, hogy egyetlen kereszténydemokrata párt sincs Romániában. A jelenlegi helyzet épp az, hogy két ilyen politikai formáció létezik: a KDNPP, és a KDNSZ. /Kereszténydemokrata szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

Az orosz nyelvoktatásnak a Moldovai Köztársaságban való kiszélesítése ellen tavaly decemberben hirdetett utcai tüntetést a KDNP. Iurie Rosca pártelnök az ország törvényeire hivatkozva felkérte a főváros polgármesteri hivatalát: tegye lehetővé, hogy a politikai alakulat parlamenti frakciója január 9-én találkozhasson választópolgáraival Chisinau Nagy Nemzetgyűlés terén. Január 3-án kibocsátott határozatával azonban a városháza visszautasította a kereszténydemokraták kérését, mivel a hivatal álláspontja szerint az orosz nyelv kötelezővé tétele elleni tüntetések engedélyezése a gyülekezési jogszabály hatáskörébe esik. Most viszont, jan. 26-án Chisinau polgármesteri hivatala felfüggesztette január 3-i határozatát, amelyben nem engedélyezte a Kereszténydemokrata Párt (KDNP) képviselőinek, a gyűlést. Ion Iliescu államelnök jan. 256-i nyilatkozatában határozottan cáfolta azokat a moldovai kijelentéseket, miszerint a román hatóságoknak közük lett volna a chisinaui utcai megnyilvánulásokhoz. Victor Stepaniuc, a Kommunista Párt parlamenti frakcióvezetője a KDNP három képviselője mentelmi jogának felfüggesztése után pénteken kijelentette: a chisinaui feszült helyzet részben a Romániából irányuló támogatás miatt alakult ki. Iliescu alaptalan és barátságtalan kijelentésnek nevezte Stepaniuc megállapítását, és élesen bírálta a moldovai hatóságok döntését, amellyel felfüggesztették három ellenzéki képviselő mentelmi jogát. /Rostás Szabolcs: Visszakoztak Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./