Molnár Gusztáv, a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetője irányváltást tart szükségesnek a magyar külpolitikában: ejteni kell a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását, ehelyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani és támogatni a szomszédos országok nyugathoz közeledését. Szerinte az autonómia követelése helyett a kisebbségi stratégia arra irányuljon, hogy a központi hatalom minél több jogosítványt adjon le a területi, de nem etnikai alapon szerveződő testületek számára. Most a legfontosabb, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, jelentette ki Molnár Gusztáv. /BBC, híradó, jan. 5./

"A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei jan. 18-i száma folytatja az EBESZ-főbiztos kioktatását az RMDSZ állítólagos szeparatista törekvéseiről, ugyanakkor a Petre Roman vezette Demokrata Párthoz közel álló Azi hasábjain a magyar-román alapszerződés tárgyalását vezető szakértői küldöttség vezetője, Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató azt fejtegette, hogy Románia állami ereje megengedi, hogy toleránsabb, nagylelkűbb legyen: az euroatlanti törekvések miatt "más megközelítésből mérjék fel a román-magyar kapcsolatok kérdéseit". Az európai betagozódás elsősorban a Magyarországgal való integrációt jelenti, hangsúlyozta Ceausu. Magyarország biztosan csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Románia nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből. /Népszabadság, jan. 19./"

"Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint Romániának még számos követelményt kell teljesíteni ahhoz, hogy szóba jöhessen NATO-tagsága. A szóvivő szerint az államelnökség nem fog válaszolni Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére. Chebeleu szerint Tőkés Lászlónak "nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít". /Szóba sem jöhet a NATO-tagság - Tőkés püspök pedig nem is érdekelt a megbékélésben. Chebeleu sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

Mircea Geoana, Románia Amerikai Egyesült Államokban akkreditált nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az elnök az új nagykövet fogadásán elmondott rövid beszédében kiemelte, mekkora támaszt talált Romániában az USA béketeremtő akcióiban. Az USA továbbra is segíteni fog Romániának az integrálódásában. Ennek érdekében viszont Romániának bizonyítania kell a demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reform terén. Clinton kifejtette, hogy a Magyarországgal és Ukrajnával aláírandó államközi szerződések nagymértékben elősegítenék Románia NATO-felvételét. /Szabad és tisztességes választásokat! szorgalmazza Bill Clinton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

John Shalilakashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök romániai látogatása befejezésekor közös sajtóértekezletet tartott Cioflina tábornokkal, a román vezérkari főnökkel, miután tárgyalt Iliescu elnökkel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Shalikashvili elmondta, hogy a NATO-felvételnél mindegyik országot egyéni hozzájárulás alapján fogják megítélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

"A külügyminisztériumi szóvivő közölte: febr. 19-én Bukarestbe érkezik Hans Henning Horstmann, a német külügyminisztérium európai kapcsolatokkal foglalkozó igazgatója. Õ koordinálja a francia-német együttműködést, s bukaresti útjának az a célja, hogy tapasztalatcserét folytasson a külügyminisztériumnak a román-magyar megbékélés témájával foglalkozó szakértőivel. A vendég ecseteli a német-francia megbékélési tapasztalatokat. Február 21-én Hans Peter Furrer, az Európa Tanács titkárságának politikai igazgatója látogat Romániába, a külügyminisztérium meghívására. Febr. 26-án a Románia és Ukrajna közötti alapszerződésről lesz új szakértői szintű megbeszélés. A résztvevők előkészítik a két ország miniszterelnökeinek márciusi munkatalálkozóját. A külügyi szóvivő tiltakozott Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus legutóbbi, Romániát sértő nyilatkozata ellen. Az orosz politikus kijelentette: "Amennyiben Kelet-Európa országai a NATO-hoz való csatlakozásukkal harmadik világháborúba rántják Oroszországot, én és Le Pen nem fogjuk összemérni szablyáinkat, hanem csecseneket és négereket küldünk Romániába, hogy ők harcoljanak egymással". /Román-német tapasztalatcsere megbékélés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"A magyar kormány által február 9-10-én Budapestre összehívott Magyarország 2000, a sikeres nyugati magyarok konferenciáján a kisebbségi magyarságot utódországokként egyetlen személyiség képviselte. A romániai magyarság részéről Verestóy Attila szenátort hívták meg a kétnapos tanácskozásra. A második napon szekcióülések voltak. Verestóy Attila elmondta: nagy megértéssel fogadták javaslatát, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Románia gondjai közel azonosak. Ezért indokolt volna annak a koncepciónak a kidolgozása, amely ezen régiók együttes gazdasági fellendítését szolgálná. Tehát erdélyi befektetéseket szorgalmazott, tette hozzá a lap munkatársa. Andrew Sarlos kanadai üzletember azt szeretné, ha Magyarország semleges maradna, Charles Gati amerikai politológus ennek a fordítottját szorgalmazza: Magyarország mielőbb legyen NATO-tag. Méray Tibor a hat éve bezárt párizsi Magyar Ház mielőbbi újranyitását szorgalmazta. Habsburg Ottó derűlátó Magyarország jövőjét illetően, azt kérte a magyar néptől, hogy szorítsa háttérbe a "hungaropesszimizmust". Soros György a magyar gazdaság helyzetének javulását a kormány programjának sikerességével hozta összefüggésbe. - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy ezt a konferenciát korábban kellett volna megtartani. A tanácskozás akkor lesz eredményes, ha ez a párbeszéd, ez az együttműködés intézményesül. Ezt tehát legalább évente egyszer meg kellene szervezni. Milyen területeken tudnák segíteni a résztvevők Magyarországot? Az első terület a korszerűsítés. Magyarországnak a piacgazdaságra való átállásában nagyon komoly külföldi tapasztalatokat tudnak elmondani. A második terület: a műszaki vívmányok, teljesítmények minél előbb elérhetők és adaptálhatók legyenek Magyarország számára is. A harmadik: a szokásjog. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gondja, hogy nem léteznek ezek a szokásjogra vonatkozó évszázados beidegződések. A negyedik dolog, hogy segítsék a Magyarország-kép alakítását a világban, lobbyzzanak Magyarországért. "Itt nemcsak az országképre gondolok, hanem a nemzetképre is." Az ötödik elem: segítsék a határon túli magyarság ügyét. "Próbálják meg egy nemzetpropaganda jegyében érzékeltetni, hogy itt nem államközi konfliktusokról van szó, hanem Szlovákián, Románián és Jugoszlávián belüli demokratikus és emberi jogi hiányosságokról, a kisebbségek jogainak nem megfelelő szavatolásáról." /Tibori Szabó Zoltán: Magyarország 2000. Nyugati magyarok kéznyújtása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

Alfred Moses, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete febr. 22-én Kolozsvárra látogatott. Újságírók kérdéseire válaszolva Moses nagykövet a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseivel kapcsolatban kifejtette: minden országnak szembe kell néznie a kisebbségi problémával, amelyre mindenhol természetesen más és más megoldás keresendő. Bár az Amerikai Egyesült Államok nincs az etnikai alapú területi autonómia és a kollektív jogok mellett, igenis szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Az Egyesült Államok mindig is feltétlenül a tolerancia mellett foglalt állást. A nagykövet szerint mind Romániának, mind Magyarországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy mielőbb aláírják az alapszerződést. Alfred Moses szerint Antonescu a marsall dicsőítése annyit tesz, mint a nácizmust glorifikálni. /Székely Kriszta: Tiszteletben tartani a másságot Moses amerikai nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Aki azt tudja állítani, hogy közvetlen dák ősei vannak, álljon fel - szólította fel hallgatóságát febr. 22-én Kolozsváron sajtóértekezletén Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet. Körülnézett, majd így folytatta: Látom, senki sem állt fel. Épp ideje, hogy a dicső múlt eseményeit hagyjuk a történelemkönyvekben és igyekezzünk felzárkózni ahhoz a vonalhoz, amely a haladást szolgálja. A nagykövet Kolozsváron fogadta mind a kormány, mind az ellenzék pártjait. A jelenlevők közül egyedül Molnos Lajossal, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével beszélgetett el négyszemközt, mintegy fél órát. Alfred Moses a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Az Egyesült Államok és Európa címmel tartott előadást, leszögezve: Romániában létezik egy világos akarat arra, hogy az ország sorsa összekapcsolódjon Nyugattal. A nagykövet szerint a választások után a szélsőséges pártok hiánya a politikai életből elő fogja segíteni a NATO-hoz való csatlakozást. Romániának folytatni kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Alfred Moses szerint túl sok energiát pazarolnak Romániában a nemzeti kisebbségek problémáira. A szélsőségesek mindkét oldalról fenntartják az interetnikai ellentéteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

"Egy nappal kolozsvári sajtóértekezlete után Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövetnek újabb sajtóértekezletet kellett tartania Bukarestben, kijelentései annyira felborzolták a közvéleményt. A nagykövet megismételte, szókimondóbban, mint febr. 22-én Kolozsváron: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Románia NATO-tagságát, ezt csak maga Románia vagy a román elnök akadályozhatja meg. /Magyar Nemzet, febr. 24./ Alfred Moses nagykövet kijelentette, hogy a szélsőséges pártok további jelenléte a kormányban csökkentheti Románia euroatlanti integrációjának esélyeit. Az olyan pártoknak, mint a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt nincs helyük az igazán demokratikus kormányban, állapította meg a nagykövet. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadásában azt is hangsúlyozta, bármennyire is igazságtalan volt a Molotov-Ribbentrop-paktum, ma már nem lehetséges módosítani a határokat, Romániának le kell mondania a Nagy-Románia eszméjéről. Erre febr. 24-én közleménnyel reagált a Román Nemzeti Egységpárt, ebben ,,a szovjet politikai komisszárokhoz" hasonlította Alfred Mosest. A közlemény szerint a diplomatának kolozsvári és bukaresti kijelentései igazolják azokat a fenntartásokat, amelyeket még kinevezése előtt hangoztattak az amerikai kongresszushoz írott levelükben a román szenátus egyes tagjai Moses szakmai felkészültsége, erkölcsi alkalmassága és pártatlansága tekintetében. A közlemény szerint a nagykövet véleménye arról, hogy milyen pártoknak kellene kormányozniuk az országot ,,megengedhetetlen személyes beleszólást jelentenek a romániai politikai életbe". Felháborította az RNEP-et, hogy Kolozsváron a nagykövet bírálta Funar polgármester arra vonatkozó tervét, hogy felállítsák a városban Antonescu marsall szobrát. Az RNEP nyilatkozata szerint ez ,,megengedhetetlen beavatkozás nemzeti történelmünk értékelésébe, és figyelmen kívül hagyja a román nép kizárólagos jogát arra, hogy tisztelje hőseit". /Megengedhetetlen beleszólás a román politikába Moses nagykövet kijelentéseit bírálja az RNEP. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"Ion Iliescu államfő a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "Jobb lett volna, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsőséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatkozatoktól, mivel a szélsőségesség meghatározása vitatható kérdés". Az amerikai nagykövet a múlt héten Kolozsváron beszédében hangsúlyozta: egy szélsőséges pártok nélküli kormány a választások után előmozdítaná Románia NATO-csatlakozásának ügyét. Moses nyilatkozatát követően mind a Román Nemzeti Egységpárt, mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szocialista Munkapárt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették, sőt elhangzott olyan nyilvános állásfoglalás is, amely kiutasítását követelte. /A szélsőségesség vitatható. Ion Iliescu is "kioktatja" az amerikai nagykövetet.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 1., Kinél a józan ész? A szélsőségesek után az elnök is bírál. = Új Magyarország, márc. 1./ "

Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti Adevarul és Jurnalul National lapok márc. 26-i számaiban megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Románia már az első hullámmal bekerülhet a NATO-ba. Melescanu a lapokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel való prágai találkozójáról nyilatkozott. - A márc. 26-i lapok aggodalommal számoltak be a NATO meg nem nevezett tisztségviselőjének kijelentéséről, hogy Romániának és Bulgáriának nincs esélye a NATO-tagság elnyerésére. /Magyar Hírlap, márc. 27., Új Magyarország, márc. 27./

"Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Romániának az Európai Uniójába és NATO-ba való belépésének esélyeit. A Strasbourgban Romániát képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudnak beilleszkedni az Európa Parlament különböző pártfrakcióiba: Adrian Severint a szociáldemokraták, Frunda Györgyöt és Valentin Gabrielescut kereszténydemokraták fogadták be. A többiek - mivel az Európa Parlamentből "hiányzik" az RNEP, NRP és az SZMP - csak ődöngenek - nyilatkozta a szenátor, aki szerint a román delegáció másik nagy hátránya az, hogy - ellentétben a magyar küldöttséggel - nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem. /Paunescuék csak ődöngenek. Az Európa Parlament nem ért románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheroghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlottak. A két szélsőséges román politikus korábban tagadta a levél létezését. A két román párt azt ajánlotta, hogy a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Románia mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tenni. Zsirinovszkij erre az ajánlatra reagált: "Nagy-Románia létrejöhet, ám csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így sem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Romániának le kell mondani Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Nagy-Románia így szétrobban. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független román tartományt." Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadta a kapcsolatfelvételt. /Magyar Hírlap, ápr. 1./ Funar tagadta, hogy ő lenne a Zsirinovszkijhoz írt levél szerzője, szerinte ez része az ellene irányuló lejárató kampánynak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

1996. febr. 29-e é jún. 7-e között Verestóy Attila szenátor az European Center for Security Studies /a NATO európai biztonságpolitikai kiképző központja/ meghívására három hónapos kiképző tanfolyamon vesz részt. A tanfolyam hallgatói /a NATO- békepartnerségben részt vevő országok képviselői/ márciusban amerikai körúton vettek részt, ahol több biztonságpolitikai előadást hallgattak meg. William Perry védelmi miniszter elmondta, hogy a NATO-ba való felvételnél minden országot egyenként vizsgálnak meg. Romániát illetően fenntartásokat fogalmazott meg, de reméli, hogy Románia képes lesz megfelelően válaszolni a demokrácia kihívásaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 5., 755. sz./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./"

Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek uralomra, nyilatkozta sajtóértekezletén, ápr. 8-án Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról leszakadt utódállamokat képzeli el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11., Népszabadság, ápr. 10./

Ha Magyarországot Románia előtt vennék fel a NATO-ba, valóságos fegyverkezési hajsza indulna meg a két ország között - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Duna Televízió bukaresti tudósítójának /Népszava, ápr. 9./ Magyarország nem érdekelt a szomszédos országok felvételének lassításában és nem kezdeményez fegyverkezési versenyt, reagált erre a kijelentésre Kovács László külügyminiszter. Az Evenimentul Zilei ápr. 9-i számának nyilatkozva Tinca cáfolta a fegyverkezési versenyre vonatkozó kijelentését. A lap szerint a Medifax magánhírügynökség meghamisította a miniszter nyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A Der Standard bécsi napilap ápr. 11-i száma szerint nem véletlen, hogy Gheorghe Tinca védelmi miniszter Volker Rühe német hadügyminiszter romániai és magyarországi látogatására időzítette nyilatkozatát a NATO bővítésével kapcsolatban. Később helyesbített: "fordítási hiba történt", ő nem beszélt fegyverkezési versenyről. /Új Magyarország, ápr. 12./"

Háromnapos romániai látogatását befejezte Németh Sándor altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke. Kíséretével megbeszélést folytatott Cioflina hadtesttábornokkal, megtekintett egy hegyivadász dandárt Curtea de Argesben, egy páncélos főiskolát Pitesti városában, és látogatást tett a katonai akadémián is, tárgyalt Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel is. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó haderő-átalakításról. A látogatást záró közös sajtóértekezleten Cioflina és Németh méltatta a két hadsereg közötti mintaszerű együttműködést. Cioflina szerint egyik vagy másik ország korábbi felvétele a NATO-ba nem vezetne a közöttük való kapcsolatok megromlására. A magyar vendég kizárta a Varsói Szerződés feltámasztását, vagy Magyarország részvételét valamilyen hasonló szervezetben. /Németh Sándor magyar vezérkari főnök látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

"Ápr. 11-én Bukarestbe érkezett Volker Rühe német védelmi miniszter, aki előzőleg Magyarországon járt. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel tárgyalt. A román és német katonai erők idén 40 közös programot bonyolítottak le, jelentette ki Rühe. A német vendég román főtisztek előtt a kelet-közép-európai biztonságról és a NATO-integrációról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy nem keleti "terjeszkedésről", hanem nyitásról van szó. /Volker Rühe bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ "

Gheorghe Tinca védelmi miniszter ismételten kijelentette: ha Magyarországot előbb vennék be a NATO-ba mint Romániát, akkor abból fegyverkezési hajsza keletkeznék a két ország között. Ez amolyan ijesztgetés-féle a NATO irányába. Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök ápr. 9-i nyilatkozatára hívta fel a figyelmet Fodor Sándor, aki szerint föltétlenül katonai szövetségre kell lépniük a volt Varsói Szerződés és az egykori Szovjetunió egyes államainak, ha Oroszországban (a szovjet birodalom visszaállítására törekvő) kommunisták kerülnének hatalomra. Éppen az orosz terjeszkedés elleni védelem ellen volna szükség az említett - NATO-n kívüli - szövetségre. - A NATO-kibővítés ugyanis - egyelőre - illúzió. /Fodor Sándor: Több mint újsághír. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

"A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./"

"A magyar-román alapszerzõdéssel kapcsolatos tárgyalások szükségesek, mert ez az elsõ alkalom, amikor "nyíltan beszélünk, semmit sem söprünk a szõnyeg alá" - nyilatkozta Melescanu külügyminiszter az Erdélyi Naplónak. A terjedelmes interjúban hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az ET 1201-es ajánlásának elfogadása vagy elutasítása, hanem az , "ahogyan egyes elõírások tükrözõdnek majd az alapszerzõdésben". - A román álláspont szerint az Európai Unió kibõvítésének a szolidaritás és a rugalmasság alapelvéhez kell kötõdnie. Eszerint egyszerre kellene megindítani a tárgyalásokat az összes csatlakozó országgal. Nem fogadta el az újságíró, Simon Judit megjegyzését, hogy Románia belpolitikailag ingatag és megoldatlan a kisebbségi kérdés. "Románia az egyetlen ország a térségben, amely töretlenül fejlõdött a '89-es események után" - jelentette ki a külügyminiszter. Melescanu elmondta, hogy Krilov orosz külügyminiszter-helyettessel azonos a nézetük a NATO-ról: egyikük sem akarja, hogy a szervezet kibõvítése egyik vagy másik ország kizárásával sorompókat képezzen Európában. A román külügyminiszter cáfolta a kisantant újraéledését, mondván, a zárt csoportosulás megerõsíti az elkülönülést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./"

Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke a NATO védelmi kollégiumának római tanácskozásán felvetette azt a javaslatot, hogy a békepartnerségi programot az európai biztonság független szervezetévé fejlesszék. A vezető román párt terjedelmes nyilatkozatban tiltakozott a felvetés ellen, végül Petre Roman ápr. 26-án visszavonta javaslatát. Ez már a második hasonló megnyilvánulás, előzőleg ápr. 8-án Dumitru Cioflina vezérkari főnök beszélt egy NATO-n kívüli regionális szövetség létrehozásának lehetőségéről. Ezt a nyilatkozatot is lényegében visszavonták. /RM, ápr. 30./

Sok politikus bírálja az 1996-os költségvetésben a hadseregnek juttatott összeget. Legutóbb az Evenimentul Zilei írta, hogy a 2000 milliárd lej /95 milliárd Ft/ csupán a létszükségletet fedezi és nem elégséges a NATO-hoz csatlakozást tekintve. Elfogadhatatlan, hogy az összeg majdnem azonos a közrendi és nemzetbiztonsági célokra elfogadott pénzalapnál. Ez is bizonyítja, jelentette ki a lapban megszólaltatott szakértő, hogy Románia nem a jogállamiság, hanem a rendőrállam felé halad. /Új Magyarország, máj. 2./

Javier Solana NATO-főtitkár hatórás látogatást tett Bukarestben, 12 fővárost érintő kelet-közép-európai körútjának utolsó állomásán, találkozott a román vezetőkkel, tárgyalt Iliescu elnökkel is. Solana az Otopeni repülőtéren tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Vacaroiu miniszterelnök aláhúzta, hogy Románia folytatja a gazdasági és politikai reformot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A román vezetők egybehangzóan hangoztatták, hogy Románia ott akar lenni a felvehető országok első sorában. Bukarest nem ért egyet a lépcsőzetes bővítéssel. /Magyar Hírlap, Népszabadság, máj. 4./

Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár április végén Brüsszelben tárgyalt a NATO illetékeseivel, erről nyilatkozott az Evenimentul Zilei máj. 8-i számában. Pascu szerint a NATO nem felvételi kritériumokat fogalmaz meg, hanem elvárásokat. Szerinte fontos tényező lesz a stratégiai érdek. Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy bekerül-e Románia a NATO bővítésébe, hanem az, hogy mikor és hogyan kerül sor erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

A román sajtóban megjelentek szerint Keleti György magyar honvédelmi miniszter azt mondta, hogy egy héten belül Bukarestben tárgyal román kollégájával, Tincával, akkor tisztázza, hogyan érti Tinca azt a kijelentését, miszerint ha Magyarországot előbb veszik fel a NATO-ba, fegyverkezési versenyt gerjeszt a két ország között. Gheorghe Tinca azonban most nem tartja alkalmasnak a találkozást. /Népszabadság, máj. 11./