A román külügyi szóvivő a bukaresti rádiónak nyilatkozott: a román-magyar alapszerződés megkötése növelte Romániai esélyeit arra, hogy azok között az országok között legyen, amelyek az első körben válnak a NATO tagjaivá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Teodor Melescanu külügyminiszter, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, Ion Iliescu elnök személyes üzenetét viszi Bill Clinton amerikai elnöknek és Jean Chretien kanadai miniszterelnöknek, amely szerint Romániának ott a helye a NATO-ba kerülő államok első csoportjában. Iliescu a napokban hasonló tartalmú üzenetet küld a NATO és az EU országainak vezetőihez. /Magyar Hírlap, szept. 25./

Tom Lantos és Martin Hoke képviselők határozattervezetet terjesztettek az amerikai kongresszus elé a magyar-román alapszerződés ügyében, szorgalmazva, hogy Bill Clinton elnök minden lehetséges eszközzel támogassa az egyezmény végrehajtását. A javaslat - a magyar sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem tartalmazza azt, hogy kérné az elnököt, Magyarország és Románia minél hamarabb együtt legyen a NATO tagja. /Lantos lobbyzik. = Népszava, okt. 1./

Teodor Melescanu külügyminiszter Willian Perryvel tartott washingtoni találkozóján Bukarest szerint nyomós érveket hozott fel annak bizonyítására, hogy országa igyekszik eleget tenni a NATO-tagság kritériumainak. /Magyar Hírlap, okt. 4./

Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. /Új Magyarország, okt. 7./

Az államfő szóvivője, Traian Chebeleu Görögországba utazott, hogy átadja Iliescu elnök üzenetét Ez része a román diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. /Magyar Hírlap, okt. 8./

Románia folytatja diplomáciai offenzíváját annak érdekében, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. Sorin Ducaru külügyi szóvivő arról adott tájékoztatást, hogy Melescanu az államfő üzenetét okt. 11-én kézbesíti Javier Solana NATO-főtitkárnak, Brüsszelben, okt. 14-én pedig a John Major miniszterelnöknek címzett levelet Malcolm Rifkind külügyminiszternek nyújtja át Londonban. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ugyanezen célból utazott okt. 7-én Athénba. - Ducaru tájékoztatást adott arról is, hogy okt. 10-én Brüsszelben tartják Románia és az Európai Unió társulási bizottságának második ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Megnőttek Románia esélyei arra, hogy a NATO tagjává váljon, jelentette ki Teodor Melescanu külügyminiszter azután, hogy Brüsszelben tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. - Brüsszelben nagy feltűnést keltett a The New York Times okt. 10-i cikke, miszerint nem zárják ki immár Szlovákia és Románia taggá válását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Melescanu okt. 12-én Brüsszelbe utazott, ahol Javier Solana NATO-főtitkárral és Erik Derycke belga külügyminiszterrel tárgyalt, útjáról úgy nyilatkozott, hogy támogatást kapott Románia NATO-tagságához. Melescanu ugyanezen célból okt. 14-én Párizsban járt, villámviziten. /Magyar Nemzet, okt. 15./

Folytatódik Bukarest diplomáciai offenzívája a NATO-tagságért. Okt. 16-án Gheorghe Tinca védelmi miniszter Oslóban Gro Harlem Brundtland miniszterelnök asszonynak adta át Iliescu elnök levelét, okt. 18-án Bonnban fogja átadni Volker Rühe védelmi miniszternek és Kohl kancellárnak címzett üzenetét, okt. 21-én pedig Dániában fogja kézbesíteni az üzenetet, Iliescu levelét. Akárcsak a korábban az amerikai, kanadai, brit, francia, görög és török állam- és kormányfőknek címzett üzenet, ezek a levelek is amellett érvelnek, hogy Romániának a NATO-bővítés első körében van a helye. /Népszava, okt. 17./

Teodor Melescanu külügyminiszter idén több alkalommal is Washingtonba látogatott, igyekezett még a szélsőjobboldali román emigrációt is mozgósítani annak érdekében, hogy Románia bekerülhessen a NATO-ba. A külügyminiszter azonban csak udvari biztatásokat kapott. Viszont a legtöbb fegyvergyártási üzletet Lengyelország után Romániával kötötték. A román Európa-politika másik kulcsembere Gheorghe Tinca hadügyminiszter, állapította meg Ara-Kovács Attila. Az ő szorgalmazása nélkül nem írják alá a magyar-román alapszerződést. Tinca példátlan mértékű tisztogatást vitt véghez a tisztikarban, eltávolította mindazokat, akik a Moldovával való remélt egyesülés miatt csak fél szívvel támogatták a NATO-orientációt, illetve leváltotta azokat a - főként erdélyi - főtiszteket, akiket megrögzött Nyugat- és magyarellenességük tett a NATO ellenségeivé. Leváltotta Paul Cheler tábornokot, az Erdélyben állomásozó 4. hadsereg vezetőjét. - Franciaország újra felfedezi korábbi sajátos érdekeit Kelet-Európában. /Ara-Kovács Attila: Románia. Nesztelenül a NATO felé. = Magyar Narancs, okt. 24./

Sorin Ducaru külügyi szóvivő okt. 23-án hangsúlyozta, hogy Iliescu elnök, amit a NATO-országok vezetőihez írt leveleiben leszögezte, arra számít, hogy Románia az első országok között szerepel a bővítésben. Iliescu elnök levelét okt. 23-án vitte Lazar Comanescu külügyi államtitkár Luxemburgba, Mircea Pascu a hasonló tartalmú leveleket a jövő héten nyújtja át Spanyolországban és Portugáliában. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Vacaroiu miniszterelnök Moszkvába utazott, okt. 24-én tárgyalt Viktor Csernomirgyin miniszterelnökkel. Szó volt a két ország együttműködés elmélyítéséről, okt. 25-én aláírják a Romániába irányuló gázexport, illetve a tranzitszállítások növeléséről szóló megállapodást. Az orosz kormányfő hangsúlyozta, hogy Moszkva ellenzi a NATO bővítését. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Adrian Nastase képviselőházi elnök okt. 31-én fogadta Norma Roy admirálist, a NATO-főtitkár védelemmel megbízott helyettesét. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

"Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ belépjen a választások eredményeképpen létrejövő kormányba, jelentette ki Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet geopolitikai csoportjának vezetője a vele készített interjúban. "Az RMDSZ most hosszú távra megerősíthetné a magyarság politikai képviseletének európai esélyeit, ha bebizonyítaná, hogy együtt tud működni egy nem kommunista jellegű kormánnyal." Molnár Gusztáv tisztában van azzal, hogy komoly veszélyekkel kell szembenéznie Románia leendő vezetőinek. Nagy az infláció, Nyugat máris jelezte, hogy kemény monetáris politikát kér Romániától. Iliescu esetleges bukása esetén a diadalmas visszatérésre fog spekulálni. Fel kell készülni egy Bulgária-jellegű káoszra is. Ennek ellenére Molnár Gusztáv szorgalmazza az RMDSZ belépését a kormányba. Az ellenzéknek kevés a szakértője, szüksége lesz az RMDSZ szakértőire is. - A korábbi kormány elvszerűen nacionalista politikát űzött, a most megalakuló viszont egy eklektikus nacionalista társaság. Ez már óriási különbség, hiszen talán engedik a kétnyelvű feliratokat, esetleg nem lesz kifogásuk a magyar egyetem ellen, de nem fogják engedni, hogy jogászokat és közgazdászokat képezzenek a kisebbség nyelvén. Ez messze van a konzekvensen kisebbségbarát politikát igénylő magyarok elvárásaitól, de csillagászati távolságra van az eddigi hatalom álláspontjától, amely a "semmit sem megengedni" logikára épült. A helyi autonómiákat szintén másképp látja az eddigi román ellenzék. - A NATO-csatlakozást el akarja érni a román politikai elit. - A túlzott radikalizmus elszigetelődik, ezt emelték ki az interjú alcíméül is. /Lambert Gábor-Nagy Iván Zsolt: Az RMDSZ számára a helyi önkormányzatok autonómiája a döntő kérdés, vallja Molnár Gusztáv. = Magyar Nemzet, nov. 9./"

"A parlament két házának dec. 11-i együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavazott a Ciorbea-kabinetnek. Victor Ciorbea miniszterelnök hat hónapos sürgősségi tennivalókra és négyéves távlati célkitűzésekre tagolta kormányprogramját. A rövid távú, hat hónapos program legfőbb célkitűzés a válságból való kilábolás. Növelik az állami gyermeksegélyt, a szövetkezeti földművesek nyugdíját, az energiaárakat legalább 1998-ig nem liberalizálják, de emelik addig a szintig, melyet a nemzetközi szerződések rögzítenek, megszüntetik a mezőgazdasági jövedelemadót 2000-ig, a társadalmi partnerséget fejleszteni kell, Korrupcióellenes Főigazgatóságot hoznak létre, a kormány újrakezdi tárgyalásait a Valutaalappal, felgyorsítja a tárgyalást a szomszédos országokkal, hogy a legrövidebb időn belül megköthesse az alapszerződést. A hosszú távú, 2000-ig szóló program száz oldalas. Kritikus hangot üt meg bevezetőjében a jelenlegi helyzetről szólva. Az eddigi vezetők "nem tudtak meggyőzően szakítani a korábbi diktatórikus rendszer gondolkodásmódjával és gyakorlatával". Az infláció 1996 végére meghaladta a 45 %-ot, a külső adósság várható összege az év végére 6,3 milliárd dollár, a lej erősen túlértékelt a dollárral szemben. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. Szerkezetátalakítást terveznek, regionális és helyi fejlesztést, Románia az első körben akar a NATO tagja lenni. A nemzeti kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben, a nemzeti kisebbségek védelmét a miniszterelnökhöz tartozó tárca nélküli miniszter biztosítja. Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre vonatkozó korlátozásokat, azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Ciorbea bemutatkozó beszédében hangoztatta: Románia csak akkor számíthat a nagyvilág megbecsülésére, ha a sikertelenségekre nem a határokon túl vagy belül próbál magának ellenségeket felderíteni. Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke elmarasztalta a leváltott Iliescu-rendszer kisebbségekkel szembeni gyanakvást keltő politikáját. /Népszabadság, dec. 12./"

"Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő január 9-11. között részt vesz a londoni székhelyű, az angol alsóház mellett működő Future of Europe Trust nemkormányzati szervezet által fiatal politikusok számára Berlinben szervezett nemzetközi szemináriumon. A gyakorlatilag kétnapos rendezvényen neves előadók tartanak értekezéseket Európai nyitás: problémák és távlatok témakörben az európai átalakítás politikai, gazdasági, környezetvédelmi és biztonságpolitikai vonatkozásairól. Az előadók között az Európai Unió, a NATO, továbbá nemzetközi pénzintézetek (BERD), valamint a német gazdasági élet jeles szakértői szerepelnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./"

"Walter Slocombe, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának helyettes államtitkára Romániába látogatott, jan. 9-én megbeszélést folytatott Emil Constantinescu elnökkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és a védelmi miniszterrel. A vendéglátók igyekeztek meggyőzni Slocombe-ot Románia geostratégiai fekvéséről és azt, hogy az ország mennyire fontos egyensúlytényező a térségben. Románia számára elsőrendű érdek a NATO-csatlakozás, hangsúlyozta Constantinescu elnök. Slocombe kijelentette, hogy pozitív benyomásokat szerzett az országról, elsősorban a hadsereg reformjáról, elismerően szólt Romániának a békepartnerségi programban nyújtott teljesítményéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./"

"Adrian Severin külügyminiszter jan. 23-án Görögországban, Athénben tárgyalt görög kollégájával. Severin kijelentette, hogy a NATO-ba törekvő országokat egyidejűleg kell felvenni. /Népszabadság, jan. 24./"

"Constantin Degeratu dandártábornok, újonnan kinevezett vezérkari főnök jan. 27-i sajtótájékoztatóján felvázolta a feladatokat. A NATO-hoz való csatlakozás érdekében a NATO-országokéhoz hasonló szerkezetű hadsereget kell felépíteni, mondta. Dan Zaharia, a hadsereg beszerzési csoportfőnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, hogy Románia a következő öt évben négymilliárd dollárt költ a NATO-szabványokhoz igazodó haditechnikára, a harci gépek korszerűsítésére és elektronikus katonai berendezésekre. Románia idén egy izraeli vállalat segítségével korszerűsít több mint száz MIG-21-es repülőgépet és 24 Puma 330-as helikoptert. Zaharia elmondta, hogy folynak a tárgyalások az amerikai Cobra támadó helikopterek közös gyártásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Malcolm Rifkind brit külügyminiszter Romániába látogatott, jan. 28-án találkozott a román vezetőkkel, köztük Emil Constantinescu elnökkel. A tárgyalás után Adrian Severin külügyminiszter elmondta, hogy Nagy-Britannia támogatja Románia NATO-felvételét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

"Emil Constantinescu elnök jan. 31-én egyhetes külföldi körútra indul, melynek állomásai Davos, Brüsszel, Párizs. Jan. 31-én Arnold Koller svájci elnök ebédjén Göncz Árpád köztársasági elnökkel találkozik, febr. 1-jén pedig Soros Györggyel. A román államelnök Brüsszelben Jacques Santerrel, az Európa Tanács elnökével, majd Javier Solana NATO-főtitkárral találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Románia ledolgozza a kommunista uralom évtizedeiből örökölt lemaradását, és jó úton halad afelé, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és más nyugati szervezetekhez - jelentette ki febr. 1-jén a Bukarestbe látogató John Kornblum amerikai külügyi államtitkár-helyettes, miután tárgyalt Adrian Severin külügyminiszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Emil Constantinescu államelnök Brüsszelbe utazott, febr. 3-án tárgyalt Jacques Santerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, megvitatták a PHARE-program keretében nyújtott támogatás növelésének lehetőségét. A román államfő a piaci reformok felgyorsítását ígérte. Constantinescu elnök találkozott Jean-Luc Dehaene belga elnökkel is. Febr. 4-én Constantinescu Javire Solana NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést, majd felszólalt az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Solanával a román-ukrán viszonyról tárgyalt. Elmondta, hogy Bukovina és a Kígyó-sziget a második világháború után került ukrán /szovjet/ fennhatóság alá. Kifejtette, hogy Bukarest nem támogat semmilyen területi követelést, ragaszkodik viszont az ott élő román népesség, és általában a térség biztonságának szavatolásához. Szóba került még a román-orosz viszony kérdése. A román államfő határozottan kiállt Románia euroatlanti elkötelezettsége mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"Emil Constantinescu államelnök febr. 5-én Párizsba utazott, tárgyalt Jacques Chirac francia államfővel. A megbeszélés után Chirac kijelentette: Franciaország támogatja, hogy Románia az első körben bekerüljön a NATO-ba, ugyanígy azt is, hogy az OECD tagja legyen. A francia elnök februárban Romániába látogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

"A parlamenti pártok gyakran belpolitikai csatározásokhoz ürügyként használják fel a határon túli magyarság érdekeinek védelmét, pedig e téren józan önmérsékletre lenne szükség, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Friedrich Naumann Alapítvány által febr. 15-én Visegrádon szervezett tanácskozáson. A magyar külpolitika alapvető feladatai közé tartozik, hogy megfelelően képviselj a határon túli magyarság érdekeit az Eu-integráció során. A helyzetet nehezíti, hogy Európában nincs olyan kisebbségi norma, amely javaslatot adhatna kisebbségeket ért sérelem orvoslására. Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a szomszédos országokkal való kapcsolatokra nem lesz negatív hatással, ha esetleg Magyarországot előbb veszik fel a NATO tagjai közé, mint másokat. Fennáll viszont a tömeges áttelepülés veszélye az egyes országokban alakuló belpolitika függvényében. Csapody bírálta a kormányt, amiért a külpolitikában gyakran gyámoltalanul reagál a különféle kihívásokra. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke szerint megérett a helyzet arra, hogy a határon túli magyarok kérdésében ne csupán egyes minisztériumok, hanem a tárcák szélesebb köre vegyen részt. Európában ugyanis mindinkább a regionális politika az elfogadott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) meghívására febr.23-án Bukarestbe érkezett Wim van Velzen az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) elnöke és Surján László, az EUCD alelnöke. Az EUCD az európai keresztény-konzervatív pártokat tömöríti, többek között tagja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az EUCD vezetői bukaresti látogatásukat az RMDSZ székházában kezdték, ahol Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Borbély László államtitkár, Kelemen Kálmán, az RMKDP elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az RMKDP alelnöke fogadta őket. A mintegy kétórás megbeszélésen az RMDSZ-politikusok informálták tárgyalópartnereiket a romániai helyzetről, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepéről, ismertették az RMDSZ álláspontját a NATO és az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Szövetségünk képviselői egyhangúan amellett szóltak, hogy a madridi csúcs után Romániával is kezdje meg a tárgyalásokat a NATO. Wim van Velzen nagyra értékelte azt, hogy az RMDSZ a romániai nehéz gazdasági helyzetben vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva a kormánykoalíciónak oly szükséges stabilitást. Van Velzen szerint az RMDSZ hozzáállása arra utal, hogy a romániai magyar közösség aktívan és konstruktívan akar részt venni szülőhazája politikai életében és cselekedeteivel jelzi, hogy alaptalanok voltak a román nacionalisták eddigi vádjai. Az EUCD elnöke szerint a román-magyar kapcsolatok gyors fejlődése példaértékű lehet a térség más országai számára is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./"

"Jacques Chirac elnök febr. 22-én Emil Constantinescu elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén előző nap kifejtett álláspontjának megfelelően megerősítette, hogy a NATO kiszélesítésének Lengyelországon, Magyarországon és Csehországon kívül ki kell terjednie egy negyedik és ötödik országra is. Hervé de Charette nagyon fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"

"Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke vitába szállt Cs. Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki szerint az önálló magyar egyetem nem jelent mást, mint "helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Kincses Előd meglepődve olvasta, hogy Cs Gyímesi szerint a nagyvilágban az egyetemi hallgatókat nem anyanyelvű intézményekben oktatják, mert az anyanyelvű egyetemek "barkácsolt torzszülöttek". Cs. Gyímesi négynyelvű egyetemet javasol, azaz merőben általa kiókumlált "torzszülöttet", de nincsenek pedagógiai érveli e bábeli oktatás mellett. Fütyül a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - saját diákjainak - kezdeményezésére, akik önálló magyar egyetemen akarnak tanulni. Cs. Gyimesi Éva maga írja, hogy az egyetemen az adminisztráció nyelve kizárólag román, saját dolgaikról nem maguk döntenek, mégis azt hiszi, hogy ha a közös egyetem keretein belül a magyar tagozat autonómiájának ügye ellenállásba ütközik, még mindig van lehetőség a kiválására. Nem kell tehát kihasználni a ritka történelmi pillanatot, amelyben az RMDSZ a kormányzó pártok egyike és Románia küzd a NATO-ba jutásért. Hasonló lehetőség mikor lesz? /Kincses Előd: Az angol lord és a dzsungel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26., átvette: Magyar Hírlap, febr. 27. - Kincses Előd febr. 23-án faxon elküldte hozzászólását a Magyar Hírlapnak, de csak most közölték./"

"Romániának az első körben való NATO-csatlakozása érdekében Dumitru Ciausu államtitkár márc. 4-én Belgiumba, majd Hollandiába és Luxemburgba utazik, ugyanakkor Sorin Ducaru, a külügyminisztériumi NATO-ügyekkel foglalkozó igazgató Prágában konzultál ugyanebben az ügyben. Febr. 25-27-e között román-finn megbeszélés volt, márc. 3-4-én pedig román-olasz megbeszélés lesz Bukarestben. Márc. 5-én Hans van der Broek látogat Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"