Fegyverkezési hajszát gerjesztene, ha Románia nem kerülne szomszédaival egyszerre a NATO-ba, jelentette ki Melescanu a román rádióban, máj. 11-én. Elmondta, hogy Románia kitöltötte az Európai Unió által átnyújtott jelentkezési kérdőívet. /Vasárnapi Hírek, máj. 12./

"A Legfelső Védelmi Tanács jún. 3-i ülésén elfogadott határozata szerint Románia és Magyarország egyidejű csatlakozása csak használhat a román-magyar kapcsolatoknak és közeli térség stabilitásának. Románia szerint el kell kerülni azt, hogy "valamely közép-európai ország NATO-felvételére más közép-európai ország kirekesztése árán kerüljön sor." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

Jún. 3-án Berlinben tanácskoztak a NATO-külügyminiszterek. A tanácskozás után Warren Christopher amerikai külügyminiszter beszámolt az ülésről a Berlinbe hívott 12 kelet-európai ország külügyminiszterének, továbbá szó volt a meghívott országok helyzetéről. A NATO szilárdan kitart a NATO fokozatos bővítése mellett, hangsúlyozta Warren Christopher. Melescanu külügyminiszter elutazása előtt nyilatkozott: tájékoztatni fogja partnereit a Legfelső Védelmi Tanács döntéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Jún. 5-én, a parlament két házának együttes ülésén a pártok közös felhívást fogalmaztak meg a NATO 16 tagállamához fordulva, támogatást kérve a Románia NATO-tagságának elnyeréséhez. A felhívás szövegébe a Szocialista Munkapárt kérésére bekerült, hogy Románia szabad, szuverén és határainak sérthetetlenségét védelmező független államként kíván csatlakozni a NATO-hoz. /Népszabadság, jún. 6./

Reméli, hogy Magyarország és Románia egyszerre csatlakozhat a NATO-hoz, nyilatkozta Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár a bukaresti Országos Védelmi Kollégiuma nagyváradi tartózkodása alkalmából rendezett sajtóértekezleten. Ezt megelőzően a főiskola utáni katonapolitikai képzést biztosító Országos Védelmi Kollégium - Kelet-Közép-Európában az egyetlen ilyen intézmény - néhány hallgatója Romániának a jelenlegi politikai és geostratégiai környezetben elfoglalt helyzetére vonatkozó szakdolgozatát ismertette. Az értekezleten több erdélyi megye prefektusa, a hadsereg, a csendőrség, a határőrség parancsnokai, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei vezetői, a polgári védelem vezérkari főnökei és más állambiztonsági hivatalok képviselői vettek részt, továbbá Ioan Rus ezredes, a Kollégium vezetője és Dorin Gheorghiu, a 4. erdélyi hadsereg parancsnoka. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

Sok szó esett ezekben a napokban arról az alkuról, amelyet Primakov orosz külügyminiszter kötött volna a NATO-val, eszerint Moszkva egyetértene egy korlátozott bővítéssel, amely csak Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot érintené. Igaz, Primakov cáfolta a hírt, de ezt választási megfontolások is indokolhatják, írta az Adevarul jún. 6-i számának vezércikkében Romulus Caplescu. Románia a nagy hiányzó a hét végén Lengyelországban zajló csúcstalálkozón is, amelyen a házigazdán kívül Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia elnökei vesznek részt az osztrák, olasz, német és ukrán államfő mellett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Románia NATO-belépési stratégiájáról nyilatkozott az Adevarulnak a berlini értekezlet után Melescanu külügyminiszter. Kedvezően ítélte meg a NATO-bővítés szempontjából z elhatározott intézkedéseket. Választási húzásnak nevezte Bob Dole amerikai szenátornak azt a tervét, hogy a felvételnél Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot részesítik előnyben. A Trianon-évforduló kapcsán elhangzott budapesti országgyűlési nyilatkozatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem kell dramatizálni ezeket a nyilatkozatokat, több magyar politikus, így Kovács László külügyminiszter is állástfoglalt ellenük. Ezek viszont nem használnak az államközi kapcsolatoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Kovács László külügyminiszter reagált Tőkés László püspöknek a Magyarok IV. Világtalálkozóján jún. 16-án elmondott beszédére: sajnálja, hogy az MTI-tudósítás egyetlen téves mondata Tőkés Lászlónak ürügyet adott személye és a magyar külpolitika elleni megalapozatlan támadásra. Nem azt mondta, hogy 2 millió lenne a határon túli magyarság lélekszáma, ezt csak a Romániában élő magyarokra vonatkozatta. Ennél a mű viharnál - fogalmazott Kovács László - sokkal aggasztóbbnak tartja, hogy Tőkés László korábbi nyilatkozata szerint tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozna a NATO-hoz, mint Románia, ezzel a magyar állam vélt érdekeiért az egész magyar nemzetet feláldozza. Kovács László hangsúlyozta: nem vélt, hanem valós érdek az euroatlanti integráció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter adott interjút a Magyar Nemzetnek. A két ország kapcsolatrendszerét gazdagnak nevezi, fejtette ki Nagy Iván Zsolt kérdésére. A kormányközi együttműködés is jó. Tincát a magyarországi és külföldi irredenta körök politikája zavarja.Amennyiben Magyarországot előbb vennék fel a NATO-ba, mint Romániát, az "kihathat a kétoldalú kapcsolataink, illetve a régió stabilitási és biztonsági légkörére." A romániai magyar közösségről kijelentette: "Nagyon nehéz olyan valakivel együtt élni, akit barátodnak hiszel, és azt ismételgeti, hogy szeretne elkülönülni, a tiédtől eltérő életet akar. Ezek a dolgok ellenérzéseket szülnek a románokban." /Magyar Nemzet, jún. 18./"

"Romániának és Magyarországnak együtt kell belépnie a NATO-ba, jelentette ki Vacaroiu miniszterelnök, szerinte "semmi sem igazolja, hogy Magyarország előbb lépjen be". Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Brüsszelben tartott NATO-tanácskozáson kijelentette, hogy amennyiben Romániát kihagynák, az veszélyeztetné az országban folyó reformokat, sőt a regionális biztonságot is. Tinca szerint amennyiben Magyarországot előbb veszik fel, akkor feszültségek keletkeznek, amelyet "az erdélyi magyar kisebbség szélsőséges követelései válthatnának ki". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

Az ellenzék és egyes határon túli vezetők a határon túli magyar érdekek képviseletét fontosabbnak tartják a másik két prioritásnál. Ezzel már nem a határon túli magyarság valós érdekeit képviselik, hanem a csak vélt érdekeket, nyilatkozta Kovács László külügyminiszter a Népszavának adott interjújában. Nem fogadja el Tőkés László nézetét, aki szerint tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozhatna a NATO-hoz és az EU-hoz, mint Románia. /Népszava, jún. 18./

A jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra érkezett Iliescut Bonnban arról biztosította Roman Herzog szövetségi elnök, hogy a német vezetés Romániát Európához tartozónak tekinti, és támogatja közeledését az Európai Unióhoz. Megállapodtak abban, hogy a két ország hatóságai a jövőben szorosan együttműködnek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ez főleg a németeknek fontos, mert az utóbbi évben román bűnbandák tucatjai fosztogatnak az országban. A két ország külügyminisztere beruházásvédelmi megállapodást írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Magyarországot és Romániát egyidejűleg kell felvenni a NATO-ba, mert ha valamelyik országot előnybe részesítik, az feszültséghez vezet - jelentette ki Iliescu elnök Bonnban tartott sajtóértekezletén. A német üzletemberek előtt tartott előadásában közölte, hogy országa folytatja a jogállamiság kiépítését és gazdasági átalakítását.

"Az Adevarul júl. 13-i számában a régi kommunista központi pártlapból, a Scanteiából ismert Dumitru Tinu vezércikkében támadta a budapesti tanácsozáson /Magyarország és a határon túli magyarság/ elfogadott közös nyilatkozatot úgy, hogy megcsonkítva idézte az autonómiára vonatkozó mondatát, számot sem vetve azzal, hogy abban a "szülőföldön való megmaradásról" van szó. Dumitru Tinu puskaportól szagló dokumentumnak nevezte a nyilatkozatot, amely Jugoszlávia feldarabolására emlékeztet, figyelmeztette a román diplomáciát, amely "szinte bedőlt Budapest szirénhangjainak". A cikk így zárul: "Nekünk pedig nincs jogunk úgy tenni, mintha nem látnók a dolog súlyosságát és nem szabad lekicsinyelnünk azokat. A NATO-val vagy nélküle, a nemzeti érdek, az egységes nemzetállam megvédése fölötte van a konjukturális meggondolásoknak." - Tehát NATO-n kívül... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"

Szeretném meggyőzni amerikai partnereimet arról, hogy mindaz, amit a román hadsereg átalakításáért tettünk, alapos munka - nyilatkozta Dumitru Cioflina hadseregtábornok, vezérkari főnök, aki júl. 13-án hivatalos látogatásra indult Washingtonba. Cioflina megkíséri elősegíteni Románia euroatlanti integrációját, továbbá meggyőzni vendéglátóit arról, hogy a román haderő kompatibilis a korszerű NATO-haditechnikával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

"Románia igyekszik meggyőzni a NATO-t, hogy az ország az elsők között csatlakozzék a nyugati katonai szervezethez, nyilatkozott Melescanu külügyminiszter amerikai útjának céljáról a Reuternek. Melescanu júl. 15-én utazik tíznapos látogatásra az Egyesült Államokba. "Katonai doktrínánk és nemzeti stratégiánk a NATO-hoz való tartozásra alapul. Bármiféle késedelem a csatlakozásban kérdéseket vetne fel e stratégiával kapcsolatban." - mondotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"

Melescanu külügyminiszter júl. 15-én egyhetes hivatalos amerikai látogatásra indult. Júl. 16-án Tom Lantos szenátorral találkozott, majd a Pentagonban tárgyalt William Perry védelmi miniszterrel, előadta Románia érveit arra vonatkozóan, hogy a legrövidebb időn belül a NATO tagjává váljon, majd Richard Shifterrel, a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatójával tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

"Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./ "

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Nemzethez eljuttatott nyilatkozatában foglalkozott többet idézett kijelentésével, kifejtve, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusán joggal bírálta Kovács László külügyminiszter számtévesztő kijelentését. A püspök megjegyezte: Kovács László a magyar állam vélt érdekeiért igen hajlamos feláldozni az egész magyar nemzetet. A külügyminiszter azt állította, hogy az MTI téves tájékoztatását Tőkés László ürügyként használta fel a személye és a magyar külpolitika lejáratására. Ezzel kapcsolatban a püspök megjegyezte, hogy Kovács László nem vonta vissza az anyaországi és a határon túli magyarság érdekeit szembeállító kijelentéseit. Továbbá a külügyminiszter olyan kijelentést varrt a nyakába, melyet soha sem tett /tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozna a NATO-hoz, mint Románia/. Ezt a neki tulajdonított kijelentést az MTI május 13-án helyesbítette. "A kisebbségi magyarság számára nehezen értetők, sőt elfogadhatatlanok például Törzsök Erikának, a HTMH alelnökének Kárpátalján tett kijelentései, a Michal Kovác szlovák államelnök budapesti látogatása során nemrégen tapasztalt egyes megnyilvánulások vagy éppen Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok Világkongresszusán elhangzott némely megállapítása" - írja Tőkés László. /Magyar Nemzet, jún. 19. - Tőkés László nyilatkozatának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

A brit védelmi miniszter Bukarestben három dokumentumot írt alá júl. 30-án. Michel Portillo és Gheoghe Tinca többek között megállapodott a katonai együttműködés bővítéséről. Porillót vendéglátói annak szükségességéről igyekeztek meggyőzni, hogy Románia az első országok csoportjával kerüljön be a NATO-ba. /Magyar Hírlap, júl. 31./

"Melescanu külügyminiszter júl. 31-én egynapos látogatásra Párizsba látogatott, Alain Juppé miniszterelnök fogadta. A találkozó után Melescanu kijelentette: francia tárgyalópartnerei támogatják Románia felvételét a NATO-ba és az EU-ba, "Párizs ellenez mindenfajt diszkriminációt az integrációs folyamatban". Kollégája, Hervé de Charette is erről biztosította Melescanut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ "

"A "kisebbségi problematikára nem különösebben fogékony nyugati országok, az alapszerződések tekintetében Magyarországra és a térség más államaira - enyhe képmutatással - nyomást gyakorolnak. Néhány hónap alatt rendezettnek szeretnék látni a térség kisebbségi problémáit, melyek rendezése Nyugaton is évtizedeket vett igénybe". A magyar külpolitikának el kellene érnie, hogy az európai integrációs norma és a NATO-ba való felvétel alapkövetelménye ne mag a viszony rendezése legyen. Ahhoz ugyanis két fél szükségeltetik." /Joó István: Beszélgetés Tabajdi Csaba államtitkárral. /Világlap (A Magyarok Világszövetsége lapja), júl. /I. évf., 4. sz./"

"A Central European Issues című, Bukarestben kiadott új angol nyelvű folyóiratban Gheorghe Tinca védelmi miniszter szerint a NATO-csatlakozás első körében említik Magyarországot, Romániát meg nem, ez a magyar lobby eredménye, amely minden alkalmat megragad, hogy románellenes érzelmeinek hangot adjon. Tinca aggasztónak minősíti, hogy az RMDSZ programjában szerepel az etnikai alapú autonómia követelése. Szerinte "a jelenlegi magyar kormány realistább elődjénél". A miniszter szerint semmi sem indokolja a Magyarországgal való kivételezést. /Népszabadság, aug. 15./ "

Fazekas János 28 évig volt Románia miniszterelnök-helyettese, majd leváltották, mert kényelmetlen munkatárs volt Ceausescu számára. Jó elhatározásnak tartja, hogy az RMDSZ önálló elnökjelöltet állított, Frunda Györgyöt megfelelő jelöltnek látja. Választási beszédeiben nagy hangsúlyt kell helyezni a szociális problémákra, nagy létszámú a munkanélküliség a magyarság körében. Maros megyében 50 ezer, Csíkban, Hargitában 30 ezer, Kovászna megyében is többtízezren tengődnek állás nélkül. A nyugdíjasok a létminimum alatt élnek.Az RMDSZ eddig nem vállalta fel kellőképpen ezeket a problémákat, a magyar képviselők sem foglalkoztak megfelelően ezzel a kérdéssel. Hallotta, hogy Verestóy Attila szenátor elment hat hónapra egy NATO-továbbképzésre, jobb lett volna, ha ezalatt azzal foglalkozott volna, hogy Székelyudvarhelyen és Hargita megyében a gyárak működjenek. Az alapszerződéssel kapcsolatban kifejtette: az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet azzal, hogy Horn Gyula miniszterelnök elfogadta a román javaslatot az 1201-es ajánlással kapcsolatban. Ez az álláspont a romániai magyarság elárulását jelenti. Horn Gyulát már nem tartja elvtársának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

Klaus Naumann tábornok, a NATO katonai tanácsának elnöke Romániába látogatott, aug. 27-én találkozott a parlament két háza védelmi bizottságának tagjaival. Naumann kerekasztal-beszélgetés keretében találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyetért a NATO-csatlakozással, ugyanakkor elvárná a NATO-tól, hogy folytasson folyamatos megfigyelést a nemzeti kisebbségi jogok betartása tekintetében. Naumann válaszában kiemelte, hogy a NATO odafigyel a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ugyanakkor - az alapszerződésre utalva - megjegyezte, hogy nem kíván beavatkozni az országok belügyeibe. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A tábornokot fogadta Iliescu elnök. Naumann kiemelte, hogy Románia az egyik legaktívabb ország a békepartneri program keretében, ás méltatta a román hadsereg készségét a NATO struktúráiba történő integrálódásra. /Magyar Nemzet, aug. 28./

Aug. 27-én Bukarestbe érkezett Robert Hunter, az USA állandó NATO-képviseletének vezetője, eleget téve a külügyminisztériumi meghívásnak. Gheorghe Tinca védelmi miniszter aug. 28-án fogadta Huntert. A találkozó után Hunter kijelentette: Románia bizonyította, hogy felkészült a NATO-tagságra. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

"Kovács László külügyminiszter a Brassói Lapoknak adott interjút. Simon Judit kérdésére kifejtette ismert álláspontját. Arra a kérdésre, hogy figyelmen kívül hagyták az RMDSZ véleményét, a külügyminiszter válasza: az egyeztetés nem jelenti a kisebbségi szervezetek vétójogát, vétójoga csak a parlamentnek van. Újból elmondta, hogy a lábjegyzet semmit sem zár ki. Értelmetlen lett volna ragaszkodni a kollektív jogok kifejezéséhez, mert "ezzel elveszítettük volna mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a dokumentum kínál." Az alapszerződésről való tárgyalást felgyorsította, hogy a NATO jövőre dönt a csatlakozó országok első köréről. - Nem tartja szükségesnek az újabb magyar-magyar csúcsot. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 30./"

Javier Solana, a NATO főtitkára a térség stabilitását erősítő pozitív lépésként értékelte a magyar-román alapszerződést szept. 6-án, amikor Brüsszelben találkozott Kovács László külügyminiszterrel. /Népszabadság, szept. 7./

Teodor Melescanu külügyminiszter levelet intézett amerikai kollégájához, Warren Christopherhez, a ebben nyári washingtoni látogatásán folytatott megbeszéléseikre hivatkozva ismét leszögezte: Románia ragaszkodik ahhoz, hogy ott legyen a NATO-ba felvehető országok első körében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A Jurnalul National bukaresti lap szept. 19-i számában Teodor Melescanu külügyminiszter védte az alapszerződést, szerinte az inkább a román félnek hasznos, mert javítja a Romániáról alkotott képet. - Júl. 19-én a Bukarestbe látogatott Dobrzansi lengyel védelmi miniszter román kollégájával, Tincával tartott sajtóértekezletet, amelyen Tinca kijelentette: Románia jogosult arra, hogy a NATO-ba felvehető országok első sorában szerepeljen. /Népszabadság, szept. 20./

"A budapesti és a bukaresti amerikai nagykövet /Donald Blinken és Alfred Moses/ közös cikkben méltatta a magyar-román alapszerződést az International Herald Tribune szept. 19-i számában. A két nagykövet ezeréves magyar-román rivalizálásról /!/ ír, továbbá így látják a történelmi múltat: "Magyarország és Románia rivalizálása több mint ezeréves múltra tekint vissza. A folyamat a Közép-Ázsiából érkezett magyarok betelepülésével kezdődött, ami végül is magyar dominanciát eredményezett a Kárpát-medencében, beleértve /a ma Romániához tartozó/ Erdélyt is, amely Magyarország része volt 1919-ig, amikor is a trianoni egyezmény megszüntette a térséget 300 éven át uraló osztrák-magyar fennhatóságot. Trianon sajátos módon nem vetett véget a rivalizálásnak...". Az alapszerződés összebékíti "a kisebbségben és többségben élők jogait". A NATO és az Európai Unió világossá tette, hogy azok az államok, amelyeknek határproblémáik vannak, ne folyamodjanak tagságért. /Népszabadság, Magyar Hírlap, szept. 20./"