"Adrian Severin külügyminiszter febr. 28-án Kolozsvárra látogatott, találkozott a városi tanácsosokkal és kifejtette, hogy a városban megnyitják a magyar konzulátust. Visszautasította az ellenzéki pártok tiltakozását. Egy kérdésre válaszolva elmondta, nem tudja, jún. 1-jéig megnyílik-e a konzulátus. /Magyar Hírlap, márc. 1./ Szinte mindegyik lap márc. 1-jei számában beszámol Adrian Severin Kolozsváron tett látogatásáról, mely során találkozott a városi tanáccsal és az Avram Iancu valamint a Vatra Romaneasca Egyesület tagjaival a célból, hogy tisztázza velük a magyar konzulátus megnyitásának ügyét. A román külügyminiszter elmondta Gheorghe Funar polgármesternek, hogy ne folytassa az aláírásgyűjtést a magyar konzulátus megnyitása ellen, mivel e kérdésben úgyis a külügyminisztérium határoz. Severin kijelentette, hogy a külpolitikát, még a szövetségi államokban is, a központból irányítják, tehát Funar cselekedetei "szecesszióhoz vezethetnek". Szerinte a NATO-hoz való csatlakozásnak nincs semmi köze a konzulátus megnyitásához. Funar tagadta ezt és kijelentette a városházán tartott találkozó végén, hogy Severin a saját bőrén fogja érezni a következmények, amikor útlevéllel fog jönni Erdélybe. A Romania Libera megemlíti, hogy a kormánypárti tanácsosok kijelentették, hogy a magyar és más konzulátusok megnyitása csak hasznot hoz a kapcsolatok fejlesztése terén. A lap ismerteti Severin azon kijelentését is, miszerint "nem lehet úgy egy partnerségi kapcsolatot kiépíteni egy szomszédos országgal, Magyarországgal, hogy kijelentjük, léteznek területek, melyekre tilos a szomszédos ország diplomatáinak belépni". A lap furcsának tartja, hogy azon RNEP-es és NRP-s politikusok akik, számos alkalommal blamálták Severin-t most azt kérték tőle, hogy az 1201-es ajánlást iktassa be a román-ukrán alapszerződésbe, az ukrajnai románok védelmében. Az Adevarul szerint az Avram Iancu és Vatra Romaneasca tagjai kifütyülték Severin-t, "mikor az megpróbálta elmagyarázni, hogy senki sem veszi el Erdélyt". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 3., 39. sz./"

"Gajdos Balogh Attila emlékeztetett arra, hogy a Szabadelvű Kör jan. 31-i vitáján a négy előadó fő következtetése meglepően egybecsengett, melyet már az általuk adott összefoglaló cím jelzett: A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben, tehát nem önálló magyar egyetemről van szó, és végérvényesen megváltozott helyzetről kívántak meggyőzni. Az RMDSZ részvétele a kormányzásban nem jelenti, hogy előre ihatunk a medve bőrére. Gajdos hangsúlyozta, hogy a rendezvény előadói részéről "történelminek nevezhető hiba, hogy naiv hitükben eleve lemondanak az önálló és különálló magyar egyetemről". Szerinte a közös egyetemen való maradással inkább egyes egyéni érdekeket elégíthetnek ki. Gajdos szerint ebben a "kegyelmi időben", amely nem adatik meg minden emberöltőben és tartalma véges, ki kell mondani a különválást és a teljes önállóságot, ennek minden lehetséges jogi garanciájával együtt. Felelőtlennek és hatalmi elbizakodottságnak minősíti Takács Csaba kijelentését, melyet az ügyvezető elnök a KMDSZ által szervezett kerekasztal után tett, miszerint lehet, hogy a Bolyai egyetemért a harcot "nem egy kormányzati ciklusban kell majd megvívnunk". Gajdos úgy értékeli, hogy a jelenlegi hatalom a NATO-csatlakozás érdekében változtatott az RMDSZ-szel szembeni magatartásán. Magyari Nándor László szabadelvű érvei "már-már gátlástalan érvényesülési vágyának kifejeződései." Mindent globalizálni akar. Országokat, népeket, nyelveket, és természetesen egyetemet. Ez része az egyoldalú, egyneműsítő globális szemléletnek, amely minden helyinek, "kisebbnek" az ellenzője. / Gajdos Balogh Attila: Az önálló magyar nyelvű egyetem eszméje és sorsa a változásnak indult helyzetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Spanyolország támogatja Romániát, hogy az első hullámban csatlakozzon a NATO-hoz, jelentette ki Petre Roman szenátusi elnök, miután visszaérkezett spanyolországi látogatásáról. Petre Roman mindegyik vezetővel tárgyalt, fogadta a király, Juan Carlos is, aki a demokrácia megnyilvánulásának nevezte Mihály volt uralkodó látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"A Trianon Társaság febr. 25-én kelt, a Magyarországra látogató Roman Herzoghoz, Németország elnökéhez írt levelében felhívta a figyelmet a szomszédos országokban élő magyar kisebbség nehéz helyzetére. A magyarság békésen vár arra, hogy megkapja a minden népet megillető jogokat. A magyar kisebbség helyzete súlyos biztonsági kockázatot jelenthet az Európai Unió számára. Ezért a Trianon Társaság arra kéri Herzogot, segítse a magyarságot abban, hogy a magyar kérdést még az Európai Unióba és a NATO-ba való fölvétel előtt egy, a nagyhatalmak és az érintett országok vezetőiből álló nemzetközi kongresszus méltóan rendezze. "Ha a magyarságnak nem kellene az egyre elviselhetetlenebb és egyre nagyobb károkat okozó szétszórtságot elviselnie, a NATO és az Európai Unió biztosan nem zárna magába biztonságpolitikai veszélyeket, a szomszédos országok pedig megnyugodhatnának a hosszú távra érvényes és igazságos rendezésben." - olvasható a Raffay Ernő elnök és Kiss Dénes társelnök által aláírt levélben. /Magyar Fórum, márc. 6./"

"A magyar-román viszonynak az elmúlt időszakban tapasztalható javulása megsokszorozta mindkét ország NATO-csatlakozási esélyeit, jelentette ki Victor Babiuc védelmi miniszter márc. 6-án Brüsszelben. Babiuc a NATO-tagságért folytatott intenzív román diplomáciai erőfeszítések részeként látogatott Brüsszelbe, a NATO-központba, tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"A bukaresti Jurnalul National márc. 5-i száma "A magyarságnak egy programja volt és maradt ? Erdély visszaszerzése" címmel interjút közöl Raoul Sorban művészetkritikussal. Szerinte egy kereskedelmi háborúnak vagyunk a tanúi, kijelentését azzal bizonyítva, hogy az Erdélybe behozott áruk fele magyarországi. Sorban kijelentette: nem hiába ellenzi Funar, hogy magyar konzulátust hozzanak létre Kolozsváron, mivel a második világháború előtti konzul is kémkedéssel, adatgyűjtéssel foglalkozott. Azt állítja, hogy a magyar kommunistáknak azért nem kellett Erdély, mivel szerintük az erdélyiek monarchisták voltak, valamint hogy Nagy Imre 56-ban kijelentette, hogy Magyarország nem tud lemondani Erdélyről. Szerinte a magyarok "1918 óta románellenes programot valósítanak meg". Raoul Sorban végül kijelentette, hogy "mindazt, amit Románia NATO-hoz való csatlakozása érdekében tettek, az a magyar diplomácia sikere". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"Márc. 9-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, melyen megtárgyalták a koalíció megyei szinten való működését. Takács Csaba sajtótájékoztatójában elmondta, hogy általános benyomás, hogy a megyékben a kinevezések folyamata a megyei vezetői tisztségekbe megengedhetetlenül lassú, ez pedig megnehezíti a kormányprogram életbeültetését helyi szinten. - Napirenden szerepelt a minisztériumok decentralizált, megyei szerveinek átszervezésével kapcsolatos folyamat kiértékelése, az RMDSZ államtitkáraival és prefektusaival tartott tanácskozások konklúzióiból fakadó operatív feladatok megbeszélése, az SZKT áprilisi ülésének előkészítése, az Országos Önkormányzati Tanáccsal kapcsolatosan felmerült feladatok megvitatása, a belső választások kérdése, valamint más, aktuális gyakorlati kérdések megbeszélése: beszámoló a költségvetésről és a március 15-i ünnepségek előkészítése. Az ülés bevezetőjeként elhangzott Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatója az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének kül- és belpolitikai vetületeiről, valamint a szövetség szerepéről Románia NATO-hoz való csatlakozásának előmozdításában. Az ügyvezető elnök szólt a tanügyi törvény áprilisban várható módosításáról, amely figyelembe veszi az RMDSZ kisebbségi törvénykezdeményezéseit. Amint a területi elnökök beszámolóiból kitűnt, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő személyi változtatások országszerte lassú ütemben mennek végbe. Egyes megyékben még egyáltalán nem került sor személycserékre, ami megnehezíti a kormánykoalíció programjának valóra váltását. Gátló tényezőként hatnak némely megyében a koalíciós pártok helyi szervezetei közötti nézeteltérések. Birtalan József gazdasági igazgató ismertette a szervezet költségvetését, megoldásokat javasolt a finanszírozás leosztására a területi, valamint helyi igények és költségek figyelembevételével. Ismertette a szubvenció struktúráját és szorgalmazta a megyei szervezetek nagyobb felelősségvállalását a szövetség anyagi forrásainak biztosítására. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy az önálló anyanyelvi oktatás feltételeinek biztosítása érdekében elemezni kell egyes adott helyzeteket, és konkrét gyakorlati megoldási javaslatokat kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 983. sz./"

"Emil Constantinescu elnök márc. 10-én Csehországba látogatott, tárgyalt Václav Havel elnökkel. Megbeszélésük után a két elnök nyilatkozott. Havel reményének adott hangot, hogy a két ország a jövőben a NATO keretein belül találkozni fog. Constantinescu Václav Klaus kormányfővel is tanácskozott, a gazdasági kapcsolatok kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"Romániának egyetlen állammal szemben sincsenek területi követelései, és az ország biztonsága egyebek között Ukrajna területi épségéhez fűződik, olvasható Ukrajna román követségének sajtóközleményében. Az ukrán vezetés kifejtette, hogy Románia visszakozott az alapszerződéssel kapcsolatos legutóbbi tárgyaláson. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy ne vegyen fel a NATO tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitái vannak szomszédaikkal. A román nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"A két ország NATO-törekvéseiről, valamint a magyar-román békefenntartó katonai alakulat felállításáról tárgyalt ápr. 1-jén Budapesten Constantin Dudu Ionescu védelmi minisztériumi államtitkár és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ "

"Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Feltűnően gyalázkodó hangnemű vezércikket közölt a bukaresti Adevarul a magyar parlamenti küldöttség látogatásáról Magyarországtól meglobbizva címen. Eörsi Mátyás kijelentéseit ? Magyarország támogatja Románia NATO-csatlakozását, valamint, a Madridi-csúcs után alkalmat kell keríteni egy találkozóra, melyen közösen találjanak megoldást a közvélemény megnyugtatására abban az esetben, ha az egyik ország nem csatlakozik, arrogánsnak minősíti és kijelenti, hogy "szomszédaink jó hogy tudják, hogy Romániának nincs szüksége együttérzésre". Funar magyarellenességét túlszárnyalja a vezércikk. Adrian Ursu cikkíró szerint még nem telt el sok idő azóta, hogy a magyar lobbi gáncsolta Romániát, legnagyobb a kedvezmény megszerzésében. Kételkedik a Magyarország által felajánlott segítségben, majd Eörsi Mátyásnak az alapszerződés előírásainak megvalósításáról tett kijelentésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Magyarország inkább a háza táján kéne körülnézzen, mivel nem biztosít anyanyelvű oktatást, valamint parlamenti képviseletet a kisebbségeknek. /Népszabadság, ápr. 14./"

"Frunda György a vele készített interjúban Románia Európa Tanács általi monitorizálásának felfüggesztéséről nyilatkozott. Az RMDSZ-es szenátor emlékeztetett, hogy januárban kijelentette: lehetetlen, hogy lezárják április végére a monitorizálást, a folyamat egyes szükséges lépéseinek megtétele miatt. Azt, hogy mégis felfüggesztették egy évre Románia megfigyelését, szerinte annak köszönhető, hogy az ET nyitott Románia felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Úgy értékeli, hogy ha a monitorizálást nem zárták volna le a madridi csúcstalálkozóig, akkor Romániának semmiféle esélye nem lenne arra, hogy az elsők között jusson be a NATO-ba. Az ellenőrzés egy évig szünetel, ez kegyelmi idő Romániának, ezalatt teljesítenie kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Romániát a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre, a Büntetőtörvénykönyv több pontját változtassa meg, a sajtószabadságot érintőt, a zászlóval és himnusszal kapcsolatosat például. Javítani kell a börtönviszonyokat. Frunda tájékoztatta az ET jogi bizottságát arról, hogy az egyházi javak visszaadása ügyében nem történt semmi. /Zsehránszky István: Kegyelmi idő, Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./"

"Adrian Severin ápr. 15-én Fehér könyvet adott ki Románia NATO-csatlakozásáról, megismételve elődje, Teodor Melescanu két évvel korábbi gesztusát. Severin erről a NATO-tagállamok bukaresti nagykövetei előtt beszámolt. A dokumentum a román NATO-ba jutás elvi és világstratégiai indoklása. A könyvet a nyári madridi csúcstalálkozó résztvevőinek szánták. /Magyar Nemzet, ápr. 17./"

"Markó Béla ápr.7-e és 16-a között a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására az Egyesült Államokba látogatott. Az RMDSZ elnöke azt tapasztalta, hogy Amerikában támogatják az új román kormány reformterveit és demokratizálódási erőfeszítéseit, így azoknak a kisebbségi helyzet javítására vonatkozó részeit is. Markó Béla találkozott Daniel Fried és Richard Schifter elnöki tanácsadókkal, Stuart Eizenstat kereskedelmi államtitkárral, képviselőkkel és szenátorokkal, kongresszusi szakértőkkel, mindkét ház külügyi bizottságának demokrata és republikánus szakértőivel, a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium, valamint a Fehér Ház felelős tisztségviselőivel, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel. Találkozóra került sor többek közt Tom Lantos képviselővel, Toby T. Gati külügyminiszter-helyettes asszonnyal, a Nemzetbiztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai főosztályvezetőjével. Marshall Adair külügyi államtitkár-helyettessel. A megbeszéléseken ismertette az új kormánykoalíció terveit és nehézségeit, benne a magyar kisebbség elképzeléseit. Az amerikai tárgyalópartnerek támogatják a romániai magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat garanciáira vonatkozó terveket. Amerikai részről úgy vélik, hogy Románia a novemberi választások után vált reálisan esélyessé a NATO-tagságra, de az ország meghívásának időpontjáról egyelőre nincs döntés. Markó Béla elmondta tárgyaló feleinek, hogy Bukarest esélyeinek kinyilvánítása erősítené a kedvező folyamatokat Romániában. A vendéglátók kijelentették, hogy ismerik a közösségi javak visszajuttatásának és kárpótlásának kérdését és szorgalmazzák megoldásukat. Az őszi RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, véleménye szerint a program módosítása is sorra kerül, a kormányzati tapasztalatok alapján a program néhány elemét jobban kell részletezni és konkretizálni, illetve át kell tekinteni a szervezet néhány szerkezeti és alapszabályzati kérdését is. Markó Béla látogatása során előadást tartott a washingtoni, New York-i és New Brunswick-i magyarok körében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17. , RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17., 1010. sz./ "

"Ápr. 17-én a két ház együttes ülésén megkezdődött a társadalombiztosítási állami költségvetésről szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontját Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő ismertette. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a beterjesztett költségvetési törvénytervezet a rövid távú kormányprogram és a társadalmi előrejelzés leképezése. Az RMDSZ-képviselő a társadalombiztosítás általános reformját sürgette, kiemelve az egészségügyi biztosítási törvény, valamint az új nyugdíjtörvény elfogadásának fontosságát és sürgősségét, annak érdekében, hogy már a jövő évtől lehessen alkalmazni és a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezésénél lehessen figyelembe venni e szabályozásokat. A törvénytervezetet a Parlament a megszavazta. Ugyancsak április 17-én a Képviselőház védelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági bizottsága találkozott a Norvég Munkáspárt küldöttjével. A találkozó keretében Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő kifejtette az RMDSZ álláspontját a NATO-integrációról. Rámutatott arra, hogy egyrészt Románia geopolitikai helyzete, másrészt hagyományai is szükségessé teszik hazánk felvételét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ teljes mértékben támogatja a jelenlegi kormány integrációs törekvéseit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./"

"A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./"

"Ápr. 17-én a Vatikánban II. János Pál pápa fogadta Adrian Severin külügyminisztert, majd Severin megbeszélést folytatott Jean Louis vatikáni külügyminiszterrel. Ugyanezen a napon Severin találkozott Lamberto Dini olasz külügyminiszterrel, stratégiai partnerségi közös közleményt írtak alá. A megbeszéléseken kiderült, hogy Olaszország támogatja Románia csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Adrian Severin romániai látogatásra hívta meg a pápát, aki kijelentette: régóta szeretett volna Romániába látogatni, reméli, hogy ez az óhaja hamarosan teljesül. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"

"Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./"

"Adrian Severin külügyminiszter Amerikába érkezett négynapos látogatásra, mely során Románia NATO-csatlakozása mellett fog érvelni. Ápr. 21-én Severin Madeleine Albright külügyi államtitkárral, valamint helyettesével Strobe Talbott-tal tárgyalt. Románia az atlanti integrációs törekvések megalapozásánál tart, a NATO-bővítés nem ért véget a madridi első körrel, válaszolta Albright román kollégájának. A válasz jelzi: nem teljesítik azt a kérést, hogy Románia az első körbe bekerüljön. - Ápr. 20-án az amerikai román lobby háromszáz tagja a Fehér Ház előtt demonstrálva kérte Clinton elnököt, hogy ne hagyja ki a bővítésből a régió legfontosabb országát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy Adrian Severin kijelentette, nem azért érkezett Amerikába, hogy megkérje magyarázzák meg mit tudnak tenni Románia érdekében, hanem azért, hogy megmagyarázza, mit tud tenni Románia az Európai stabilitás, Amerika érdekében. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./"

"Az Evenimentul Zilei szerint Nicolae Alexandru a Szenátus Védelmi Bizottságának elnöke, aki állítólag szabadkőműves páholynak is tagja, kijelentette, hogy kérni fogja az Egyesült Államok Kongresszusának szabadkőműves tagjait, hogy támogassák Románia NATO-csatlakozását. Radu Timofte RTDP-s szenátor kijelentette, hogy a szabadkőművesség a román állam fontos tisztségeinek elfoglalására törekszik. Az RNEP-es Vasile Matei, aki a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottság tagja kijelentette, hogy mind Severin külügyminiszter, mind Victor Babiuc védelmi miniszter szabadkőműves páholyok tagjai. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./"

"Adrian Severin külügyminiszter hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott, ápr. 21-én tárgyalt Madeleine Albright külügyminiszterrel. Severin minden megbeszélésén Románia NATO-csatlakozása mellett érvelt. Találkozott a Bnai Brith, a legnagyobb nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 23., 75. sz./"

"Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./"

"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének április 23-i ülésén, Strasbourgban, a Romániával kapcsolatos jelentés vitájában felszólalt Frunda György szenátor, a román parlamenti küldöttség állandó RMDSZ-képviselője. Gratulált a jelentéstevőknek munkájukért, elmélyült és tárgyilagos jelentésükért, és köszönetet mondott nekik a Romániával szemben tanúsított politikai bizalomért. Az 1993. évihez képest lényegesen megváltozott romániai helyzetről szólva elmondotta, hogy az 1996. novemberi választások nyomán a sovén, antiszemita és intoleráns beállítottságú neokommunista kormányt egy demokratikus koalíciós kabinet váltotta fel, és hangsúlyozta, hogy a mai parlamenti többségben és kormányzatban megvan a politikai akarat és erő a demokrácia és a jogállam elveinek tiszteletben tartására, az Emberi Jogok Európai Egyezményének megfelelő törvények elfogadására és alkalmazására. Ugyanakkor elmarasztalóan szólt a volt kormány kétszínű magatartásáról, amely sokat ártott Romániának és veszélybe sodorta az ország első körben történő NATO-betagolódását. Meggyőződésünk - mondotta Frunda György -, hogy Románia csak az ET-ban tanúsított nyíltsággal és őszinteséggel hozhatja be az utóbbi négy évben felhalmozódott hátrányát, csak ez vezethet el oda, hogy megszűnjön az ország monitorizálása és Románia visszanyerje esélyeit az első körben való euroatlanti integrációra. Sok mindent meg kell valósítanunk igen rövid idő alatt - tette hozzá, és itt azokról a törvényekről szólt, amelyeket egy éven belül el kell fogadnia a román törvényhozásnak. Ezek sorában említette a kommunista rendszer által elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását, a fegyházak és árvaházak helyzetének javítását, a rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni hatékony küzdelmet. Ennek kapcsán szólt a romániai nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség helyzetéről. Az RMDSZ a koalíciós kormányban való részvételével bizonyítja, hogy nemcsak a romániai nemzeti közösségek jogainak kivívásában és tiszteletben tartásában érdekelt, hanem abban is, hogy kivezessük az országot a gazdasági és társadalmi válságból. "Részvételünk a koalíciós kormányban önmagában nem oldja meg a romániai nemzeti közösségek problémáit, de eszköz e gondok megoldására. Módosítanunk kell a romániai nemzeti közösségeket hátrányosan megkülönböztető tanügyi törvényt és helyhatósági törvényt, el kell fogadnunk a nemzeti kisebbségekről, illetve a vallási közösségekről szóló törvényeket" - hangoztatta Frunda György, majd említést tett arról, hogy folyamatban van a piacgazdaság meghonosítását és a leghátrányosabb helyzetűek szociális védelmét szolgáló törvények kidolgozása és elfogadása. "Tesszük mindezt nem csupán azért, mert e törvények elfogadását nemzetközi szervek ajánlják, hanem mert ez a román állampolgárok érdekében áll. Nem érhetünk el sikereket a nemzetközi szervezetek, elsősorban az Európa Tanács segítsége nélkül. Románia monitorizálásának megszüntetése és az itt tett ajánlások olyan segítséget és politikai bizalmat jelentenek számunkra, amelyet mi, a jelenlegi parlamenti többség és kormánykoalíció viszonozni fogunk" - jelentette ki végezetül Frunda György, majd kérte a Parlamenti Közgyűlés részvevőit, hogy szavazzák meg a határozattervezetet és az ajánlástervezetet a szakbizottságok által előterjesztett formában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 1015. sz./"

"Ápr. 27-én vitafórumot szervezett a Bihar megyei RMDSZ vezetése a szervezet nagyváradi székházában. A rendezvényt a nagyváradi kábeltelevíziós társaság magyar szerkesztőségének jóvoltából a város és a környék lakossága egyenes adásban követhette. A fórumon a hallgatóság ? valamint a tévénézők telefonon beérkezett ? kérdéseire Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár válaszolt. Markó Béla szólt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának céljáról, eddigi eredményeiről, hangsúlyozván, hogy részvételünk a végrehajtó hatalomban, a helyi közigazgatásban, a közintézmények élén csak eszköz az ország és a magyar kisebbség helyzetének megváltoztatására, és most jött el az ideje annak, hogy ezek az eszközök működjenek, és a törvények, rendelkezések megváltoztatásával hassanak is. - Takács Csaba a koalíción belüli együttműködésről, ennek gondjairól beszélt. Az eddigi koalíciós tárgyalások ? a különböző ideológiák mentén szerveződött politikai alakulatok közötti egyeztetések ? nehezek, ám elvszerűek voltak, és ezek során az RMDSZ el tudta fogadtatni alapvető követeléseit. Tokay György, akit arról kérdeztek, nem kirakatintézmény-e a Kisebbségvédelmi Hivatal, kifejtette: a Ciorbea-kormány azzal kezdte munkáját, hogy kimondta az igazat nemcsak az ország gazdasági állapotáról, hanem a kisebbségek gondjairól is. A kormány vállalta e gondok megoldását, és ő addig marad a Kisebbségvédelmi Hivatal élén, amíg ez lesz a cél. Birtalan Ákos a leglényegesebbnek azt tartotta, hogy saját gondjainkról nem mások döntenek most, hiszen ott vagyunk a végrehajtásban, a törvényhozásban, az önkormányzatokban. Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár ismertette hatáskörét: hozzá tartozik a kisebbségi igazgatóság, de emellett ő koordinálja a színházak és a műemlékvédelem ügyeit is. - Kérdésre válaszolva Markó Béla a koalíció szakítópróbájának nevezte az anyanyelvű oktatás biztosítását. Ezen mérhető le leginkább, hogy van-e reális politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására a koalíciós partnerekben. Leszögezte, hogy legelőször, még az őszi tanévkezdés előtt, meg kell szüntetni a diszkriminatív rendelkezéseket, módosítani kell a tanügyi törvény kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezéseit, az egész romániai oktatás szerkezetváltása, a decentralizáció viszont egy hosszabb folyamat lesz. Tokay György az önálló egyetem kérdésével kapcsolatban kijelentette, nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz. A koalíciós partnerek, az államfő és a miniszterelnök elismerték ezen igényünk jogosságát, a megvalósítás további tárgyalások és kompromisszumok kérdése. Szó esett még a fórumon más aktuálpolitikai kérdésekről, az agrárkérdésről, a nyugdíjasok létbiztonságáról, a NATO-integrációról, valamint az RMDSZ belső dolgairól, a sajtóhoz fűződő viszonyáról az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./"

"Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség április 28-30. között hivatalos látogatást tesz Budapesten, eleget téve az Országgyűlés meghívásának. A delegációt, amelynek tagjai Teodor Melescanu SZDRP- és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter. A küldöttség találkozik az ELTE Jogi karának vezetőivel, majd Petre Roman előadást tart "A NATO bővítése az új európai demokráciák felé" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./"

"Ápr. 28-án Adrian Severin külügyminiszter Brüsszelben részt vett a zárt ajtó mögött történt meghallgatáson. Meghallgatása után kijelentette: a 16 NATO-ország közül 7 feltétel nélkül támogatja Románia tagságát. Brüsszelből való hazatérése után Severin józanságra intett, nem szabad sem alá- sem túlbecsülni a megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Románia számára az első körben történő NATO-felvétel jelenti a lehetséges megoldást, szögezte le Victor Ciorbea miniszterelnök, aki Severin külügyminiszterrel szintén Brüsszelbe utazott és találkozott a NATO-országok nagyköveti tanácsával. "A csatlakozás elmaradása jelentős mértékben terhelné az ország katonai költségvetését, a politikai-gazdasági következmények pedig kiszámíthatatlanok" - tette hozzá. Ciorbea a nagyköveti tanács mellett megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral, majd a német, a francia, végül az amerikai nagykövettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

"Ápr. 28-án Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra, ápr. 29-én találkoztak Kovács László külügyminiszterrel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel és az MSZP vezetőivel. Petre Roman előadást tartott az ELTE jogi karán. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kovács László a megbeszélés után kijelentette: Petre Romannal egyetértettek abban, hogy áttörés következett be a magyar-román kapcsolatokban. Amennyiben csak az egyik országot hívják meg a NATO tagjai közé, az nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kapcsolatokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

"Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók "

"A Romániai Magyar Szó ismerteti Lezsák Sándornak, az MDF elnökének kijelentéseit, melyekben összefoglalja romániai tapasztalatait. Úgy értékelte, hogy a koalíciós politikusokkal folytatott tárgyalások általános jellemzője az elszántság volt. A kormány vezetősége több ízben is megfogalmazta, hogy a koalíciós programban vállalt kötelezettségeket végrehajtja - mondta a magyar politikus, aki szerint minden jel arra mutat, hogy Románia már nem csak az ígéretek, hanem a tettek földje is. Az erdélyi magyarság kérdéseivel kapcsolatos tárgyalásokról Lezsák kijelentette, meggyőződése, hogy a magyar kisebbség ügye akkor rendeződik, ha a többség jól érzi magát, ehhez pedig jó gazdasági környezet szükséges. A NATO bővítéssel kapcsolatban a magyar politikus elmondta, hogy kívánatos lenne, hogy a térség egyszerre csatlakozzon a szövetséghez, viszont ha nem így történne, akkor sem kell világvégét emlegetni."