Febr. 22-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Richard Holbroeke európai és kanadai ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes. Febr. 23-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel. Holbroeke kijelentette, hogy a közép-európai országok közül Románia folytatja a legjobb katonai együttműködést az USÁ-val. Holbroeke-ot fogadta Iliescu elnök, Melescanu külügyminiszter és Florin Georgescu pénzügyminiszter. Az amerikai vendég leszögezte, hogy a közép-európai országokat azonos módon kezelik a NATO-ba való integrálásuk során. Romániában lassan folyik a privatizáció, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

"Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ "

Amerika elveszti türelmét: Magyarországra nyomást gyakorolnak, hogy kösse meg az alapszerződéseket Romániával és Szlovákiával. Bill Clinton: Szerződések hiányában a NATO-ba való belépés akadémikus kérdés marad - ezzel a címegyüttessel tudósít az Adevarul márc. 13-i száma a jelenlegi helyzetről. /Új Magyarország, márc. 14./

A Cotidianulban nyilatkozott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a NATO bővítéséről: Semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaznak Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között. A román-magyar alapszerződés aláírása szerinte lényeges feltétele annak, hogy Románia a NATO tagja legyen. A diplomata igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a román állam és törvényei megfelelnek-e a magyar kisebbség tekintetében a nemzetközi normáknak. /Cotidianul (Bukarest), márc. 22., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Gheorghe Tinca védelmi miniszter ápr. 5-én Moszkvában tárgyalt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel. Tinca kifejtette, hogy Románia tervezett NATO-tagsága nem befolyásolja Bukarest Moszkvához való viszonyát. Gracsov szerint az EBESZ-nek koordináló szerepet kell játszania az európai biztonság megteremtése területén. Gracsov a megbeszélés után kifejtette: teljes mértékben egyetért a katonai együttműködésre vonatkozó, Tinca által előterjesztett javaslatokkal. A tárgyalásokon fegyverek, haditechnikai eszközök és alkatrészek kölcsönös szállításáról volt szó. Tárgyaltak orosz, illetve román tisztek egymás országában történő képzéséről is, továbbá megállapodtak közös hadgyakorlatokról is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Iliescu szóvivője helyett ápr. 11-én maga jelent meg a sajtóértekezleten. Nem tartja jónak, hogy a politikai erők idő előtt kirobbantották a választási kampányt. Románia csatlakozni akar a NATO-hoz. Nagy teret szentelt a magyar-román alapszerződésnek, értehetetlennek nevezte, hogy a magyar fél ragaszkodik az 1201-es ajánláshoz. Elismerően szólt a Harmónia Alapítvány megalakulásáról. /Magyar Nemzet, ápr. 12./

Melescanu külügyminiszter Örményországba utazott, ahol ápr. 26-án Jerevánban találkozott a kormány és a külügyminisztérium vezetőivel, fogadta őt Levon Ter-Petroszján államfő. Vagan Papazján külügyminiszterrel emlékeztetőt írt alá a román-örmény kapcsolatok fejlesztéséről. Az újabb szerződéseket Iliescu elnök szeptemberben sorra kerülő látogatásakor írják alá. Melescanu sajtóértekezletet tartott Jerevánban, ahol kijelentette: A NATO kibővítésének addig nincs értelme, amíg Oroszország nem tekinti azt stabilizáló elemnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

"Granasztói György egyetemi tanár 1990-től 1994-ig Magyarországot képviselte az Európai Unióban, a NATO-ban és Belgiumban. Antall József eszmevilágához állt közel, aki a magyarság sorsa iránti elkötelezettséggel készült szerepére. Ennek a szellemiségnek most kisebb az időszerűsége. "A magyar társadalomban súlyos csorbát szenvedett a történeti tudat és sok minden elszivárgott belőle." Granasztói György maradt volna a választás után, de Kovács László külügyminiszter elfogadhatatlannak tartotta, hogy ő az MDF listáján indult. Ezért azután leváltották. Oroszországnak és Romániának például rossz a nemzetközi megítélése, de kiváló a diplomáciája. - Az alapvető nemzeti értékeinkhez ragaszkodni kell. "A mai hazai destruktív szemléletek azzal a veszéllyel járnak, hogy a külföld feltételezett, kivívni óhajtott rokonszenve miatt akkor is alkut kötünk, amikor nemzeti érdekeink már régen megálljt parancsolnak." /Magyar Hírlap, máj. 6./ "

"Radu Timofte szenátor, a vezető kormánypárt tagja, a szenátusi védelmi és nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ASIS hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Magyarország "csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba", továbbá a szenátor lehetségesnek tart egy magyar-román konfliktust, szerinte azért von össze Magyarország nagyszámú fegyveres erőt déli határánál. Timofte nyilatkozatát a Jurnalul National máj. 15-i száma ismertette. Erdélyi Lajos honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a csapatösszevonást, Szentiványi Gábor külügyi szóvivő pedig a szenátornak azt a kijelentését cáfolta, hogy Magyarország Erdéllyel együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz. /Magyar Nemzet, máj. 16./"

"Vasile Sofineti, a külügyminisztérium sajtókapcsolatért felelős igazgatója máj. 17-én kommentálta az ukrán elnöki hivatal nemzetbiztonsági titkársága vezetőjének a Clinton elnökkel való kijevi találkozóján elhangzott kijelentését: "Románia nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert, mint ismeretes, ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről." Sofineti ezt Románia elvi álláspontja elferdítésének nevezte. Rámutatott arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélésének román kérése nem területi követelés. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18., Népszabadság, máj. 18./"

Máj. 15-én érkezett Romániába delegáció élén Szegedi Tibor mérnök-vezérőrnagy, a magyar honvédség repülő- és légvédelmi csoportfőnöke és máj. 18-án utazott haza, a munkatervben rögzített idei feladatokról folytattak megbeszélést. Ugyancsak máj. 15-étől Bakó István ezredes és Keresztes Tamás katonai attasé képviselte Magyarországot azon a bizalomerősítő nemzetközi ellenőrzésen, amelyet Románia szervezett, a párizsi hagyományos fegyverzetcsökkentési egyezmény keretében. A NATO és 23 ország képviseltette magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A NATO többsebességes kiterjesztésével kapcsolatos román aggodalmaknak adott hangot Gheorghe Tinca védelmi miniszter Washingtonban tartott megbeszélései során. /Magyar Hírlap, jún. 20./

Melescanu külügyminiszter jún. 19-én, Drezdába való elutazása előtt kijelentette, üdvözölni lehet azt a lehetőséget, hogy Kovács László külügyminiszter részt venne az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalásokon. Melescanu külügyminiszter jún. 19-én egy NATO-szemináriumra Drezdába utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Gheorghe Tinca védelmi miniszter jún. 21-én találkozott Washingtonban Willam Perry amerikai védelmi miniszterrel és átadta magyar kollégájával, Keleti György honvédelmi miniszterrel közösen írt levelét, melyben kérik az Egyesült Államok további támogatását a két ország katonai együttműködéséhez, többek között a Budapest és Bukarest közötti forró drót létesítéséhez, amelyet amerikai segítséggel hoznának létre. Tinca útjának egyik legfontosabb célja Románia NATO-csatlakozásának előmozdítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., Magyar Hírlap, jún. 22./

"Az amerikai közkönyvtárakban nincsenek magyar kiadású, angol nyelvű forrásmunkák a magyar történelemről. - írta Debreczeni József. "Ha valaha voltak olyan könyvek, amelyek a mi szempontunkból mutatták be a problémákat, azok rég eltűntek a polcokról. Valakik elvitték őket. Kikölcsönözték és nem hozták vissza." Például J. F. Montgomery Hungary the unwilling satellite /Magyarország, a vonakodó csatlós/ című könyvét 1993-ban újra kiadták Budapesten. Két év alatt ismét ellopták a példányokat mindazon amerikai könyvtárakból, ahova eljutott. /Debreczeni József: Mi lesz a NATO-tagság ára? = Magyar Nemzet, jún. 30./ "

Karolosz Papulisz görög külügyminiszter júl. 11-én érkezett Bukarestbe. Júl. 12-én kifejtette, hogy Románia nem maradhat ki az Európai Unióból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A NATO és Románia együttműködéséről tárgyalt Bukarestben, aug. 8-án Robin Beard, a NATO főtitkárhelyese és Gheorghe Tinca védelmi miniszter. Románia csatlakozása hosszú, kölcsönös tanulási folyamat lesz, mondta Robin Beard. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10., Magyar Nemzet, aug. 10./

"A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./ "

Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén -az orosz vezetőknek a NATO kiszélesítését ellenző legutóbbi nyilatkozataira reagálva - megismételte Bukarest álláspontját, amely szerint ez a kérdés kizárólag a NATO-ra és a csatlakozni kívánó országra tartozik. Egyúttal hangoztatta, senki ellen nem irányul Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzék a NATO-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

"Szept. 12-én Bukarestbe érkezett Karsten Voigt, az Észak-Atlanti Közgyűlés elnöke, szept. 13-án a parlamenti pártok képviselőivel és Adrian Nastase képviselőházi elnökkel találkozott. Voigt kijelentette: amennyiben Románia gyorsítja a reformok ütemét, esélye nyílhat arra, hogy az első csatlakozó legyen. Románia és Magyarország egyidejű csatlakozását is lehetőnek nevezte, feltéve az azonos jellegű fejlődést, "ha teljesítik a megkövetelt feltételeket és nincs közöttük viszály." Verestóy Attila szenátor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánytöbbséghez tartozó RNEP és a Nagy-Románia Párt NATO-ellenes álláspontja ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ "

Az újabb román javaslat a Jurnalul National bukaresti napilapban látott napvilágot, bizalmas források szerint nem idegenkedik az indítványtól a román védelmi és külügyi tárca sem. Lényege, hogy a Varsói Szerződés hat volt országa - Románia, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária - megalakítaná a Közép-európai Szerződést. Ezek az országok önerőből képtelenek korszerűsíteni fegyverzetüket, míg együttesen ezt megtehetik. Románia szerint ezt a szövetséget a NATO közreműködésével hoznák létre, így tagjai nukleáris védőernyőben is részesülnének. A román javaslat mozgatórugója az, hogy a szövetségre lépő országokat egyszerre venné fel a NATO soraiba, így Románia nem kerülne a második csoportba. /Magyar Hírlap, szept. 22./

Szept. 26-án Iliescu elnök Washingtonban találkozott Bill Clinton elnökkel. A félórás megbeszélés után Iliescu elégedetten szólt a két ország viszonyáról, a tárgyalások középpontjában a NATO békepartnerségi programjában való román részvétel és a kétoldalú együttműködés állt. Iliescu sürgette a legnagyobb kedvezmény állandó megadását, amit szerinte Clinton melegen támogatott. A román államfő elmondta, hogy Clinton pozitívan értékelte a gazdasági és demokratikus reformok érdekében tett román erőfeszítéseket. A találkozó az Egyesült Államok teljes nyitását jelentette Románia irányában, fűzte hozzá. Iliescu találkozott Al Gore alelnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

"Iliescu elnök több megbeszélést tartott Washingtonban kongresszusi tagokkal, akik konkrét esetekkel alátámasztva beszéltek arról, hogy Romániában figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat, a szólásszabadság jogát. Iliescu azzal válaszolt, hogy jelenleg "egyoldalú" információk jutnak el a román helyzetről. A szélsőséges pártoknak a kormánykoalícióban való részvételét a kormány minél szélesebb körű nyitásával magyarázta, hozzátéve, hogy egyes pártvezetők nyilatkozataiból nem kell az illető párt szélsőségességére vonatkozó következtetéseket levonni. Iliescu tárgyalt William Perry védelmi miniszterrel, aki kifejtette a NATO-hoz való csatlakozás feltételeit, Iliescu támogatást kért a román hadsereg korszerűsítéséhez. Az üzletemberekkel való megbeszélésén romániai befektetésre invitálta őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"A NATO veszélyesen megnövelné a feszültségeket Kelet-Európában, ha úgy döntene, hogy egyes országokat előbb vesz fel a szervezetbe a Varsói Szerződés volt tagállamai közül, hangsúlyozta Iliescu államelnök Washingtonban, a Reuter Televíziónak adott interjújában. Szerinte a békepartnerség egyenlő esélyt ad minden országnak. Washingtoni látogatásának fő célja, hangoztatta, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elnyerése. Amerikai kormányilletékesek szerint Romániának segítene ebben, ha javítana a kétmilliós magyar kisebbség helyzetén. "Meg fogjuk találni a megoldást a kisebbségi problémákra", mondta Iliescu. "Románia rendelkezik a legnyitottabb, legdemokratikusabb és legliberálisabb törvényhozással, a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök szabadon nyilváníthatnak véleményt", mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "

"Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./"

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter szerint a román hadsereget és az ország védelmi képességét a NATO-ra nemet mondó és a nacionalizmus jelszavait hangoztató "hazafiak" veszélyeztetik. Bár nem nevezte nevén, mégis világossá tette, hogy a kormánykoalíció szélsőséges pártjaira, a Nagy-Románia Pártra és Funar egységpártjára gondol. - Eddig 1591 harckocsit, 2453 tüzérségi löveget, 1053 páncélos járművet és 78 harci repülőgépet helyeztek használaton kívül, így a román hadsereg jelenleg 1375 harckocsival, 1475 száz milliméternél nagyobb löveggel, 2100 páncélossal, 430 harci repülővel és 15 támadó helikopterrel rendelkezik. A hadsereg létszámát 41 ezer fővel /15,4 %-kal/ csökkentették. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

Okt. 15-én Aradon találkozott Tóth Tibor, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára és Ioan Mircea Pascu román védelmi minisztériumi államtitkár, a megbeszélés témája a NATO kiterjesztésének problematikája volt. Közös érdeknek nevezték, hogy a két ország a NATO tagjává váljék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Teodor Melescanu külügyminiszter okt. 18-án fogadta az Antony Cragg főtitkárhelyettes vezetésével Bukarestben tartózkodó NATO-küldöttséget. - Melescanu az Azi lapnak nyilatkozott: két-három héten belül várja a magyar fél reagálását a javasolt történelmi megbékélésre. /Magyar Nemzet, okt. 19./

Gheorghe Funar a vezető kormánypárt ellen intézett támadást, felelőssé téve azért, hogy elvetette a büntető törvénykönyv módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik zászlójukat, énekelhetik himnuszukat. Funar a koalíció felmondásával fenyegetőzött. Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke szembehelyezkedett a kormány gazdaságpolitikájával. Pártja a NATO-val való egyezkedést veszélyesnek tartja. /Magyar Nemzet, dec. 11./

A román televízió felmérése szerint a megkérdezettek 92 %-a óhajtja a történelmi megbékélést Románia és Magyarország között, továbbá 94 %-os arányban nyilatkoztak a NATO-ba való felvétel és a Nyugat-Európához való közeledés mellett. /Új Magyarország, dec. 27./