"Jún. 27-én tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, ülésükről közleményt adtak ki. Napirenden szerepelt az aktuális gazdasági, szociális, illetve kisebbségi vonatkozású kormányzati és törvényhozási kérdések elemzése, az Ügyvezető Elnökség főosztályai további feladatainak meghatározása. E napirend keretében Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a Bukarestben folytatott koalíciós megbeszélésekről, a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, a koalíció e kérdésekben képviselt álláspontjáról, beleértve a NATO-bővítés alternatíváinak elemzését is. A koalíció általános tevékenységével kapcsolatosan elhangzott, hogy minél sürgősebben ki kell küszöbölni a még meglevő működési zavarokat, meg kell teremteni a további reformfolyamathoz szükséges feltételeket, elsősorban a törvényes keretek létrehozásával, az ennek megfelelő struktúrák kialakításával és a reformot politikailag és szakmailag is felvállaló és ennek érdekében cselekvő személyi állomány biztosításával, alsóbb szinteken is. Az Ügyvezető Elnökség további intézkedéseket lát szükségesnek a szövetség kormánytisztviselői, parlamenti frakciói, valamint önkormányzatai közti minél jobb együttműködés érdekében is. Ezen kérdések elemzésére és az idevágó feladatok meghatározására adott alkalmat az a találkozó, amelyen az RMDSZ szövetségi elnöke, ügyvezető elnöke, miniszterek, államtitkárok, prefektusok, alprefektusok vettek részt jún. 21-én. Az Ügyvezető Elnökség tájékoztatót hallgatott meg az államelnökkel, miniszterelnökkel és a kormánykoalíciós pártok elnökeivel folytatott tárgyalásokról a Tanügyi törvény módosítása kapcsán felmerült nézeteltérésekre vonatkozóan. A helyzetet elemezve megállapították, hogy van lehetőség a kérdés jóhiszemű megoldására és a Tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítására. Ez biztosítja az 1997-98-as tanévben a reformok bevezetését, az anyanyelvű oktatást sújtó korlátozások megszüntetését, úgy, ahogy a Kormányprogramban és a koalíciós megállapodásokban szerepel. Az RMDSZ bízik a koalíció reformpolitikájában, mind a gazdasági, társadalmi, mind a kisebbségi vonatkozású kérdések megoldása iránti elkötelezettségében, és meggyőződésünk, hogy a mostani vitás kérdésekre is meg lehet találni a megoldást az eddigi koalíciós együttműködés fenntartásával. "

"Jún. 25-én elnökségének első hivatalos mérlegét nemzetközi sajtóértekezletén vonta meg Emil Constantinescu. Romániában most indult meg a reform, hangsúlyozta. A katonai stratégiai elemek viszont komoly jelöltté teszik az országot, a NATO-felvételnél. Románia teljes biztonságban van. A biztonság elemei között vannak a regionális szövetségek, közöttük van a román-ukrán-lengyel háromoldalú együttműködés, körvonalazódik az ukrán-moldovai-román együttműködés, ezenkívül Románia csatlakozott a CEFTÁ-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28-29./"

"A NATO-csatlakozás érdekében folytatott román offenzíva lezárásaként Emil Constantinescu elnök júl. 2-án Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. Helmut Kohl támogatja azt, hogy Románia számára minél kedvezőbb eredményt érjenek el a NATO-hoz csatlakozás tekintetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., 5-6./"

"A román külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy továbbra is elsőrendű céljának tekinti a NATO-ba jutást, az első körben. Az államelnökség júl. 1-jén kiadott közleménye hasonlóan utal arra az igényre, hogy amennyiben három országot jelölnek meg Madridban a csatlakozásra, Romániát a második körben konkrétan nevezzék meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Itt az ideje, hogy a románok maguk szolgáltassanak igazságot. Kezdetként ott, ahol magyar vagy kétnyelvű felirattal találkoznak, tépjék le, és dobják a csatornába. Ez az egyedüli megoldás a szégyentelenség és a terrorizmus ellenében - jelentette ki a júl. 5-i bukaresti lapokban megjelent tudósítások szerint Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezletén. Tudor levelet küldött Clinton elnöknek, közölve, hogy Románia kizárása a NATO-bővítés első köréből "meg nem érdemelt sértés" a román nép számára. /C. V. Tudor üzent Clintonnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./"

"Megszületett a döntés júl. 8-án, hogy a NATO-csúcstalálkozóra, Madridba, az első körben Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia kap meghívást, a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Románia a második körben maradt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./"

"A román külügyminisztérium júl. 9-én közleményben üdvözölte a NATO-bővítés folyamatának megkezdését. A közlemény szerint a NATO kötelezettséget vállalt a folyamat folytatására azzal, hogy világosan megjelölte az 1999. évi időhatárt és megnevezte Romániát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A román ellenzéki politikusok élesen támadták a kormányt, a szélsőséges pártvezetők pedig Magyarországot. Iliescu volt államfő pártja, az ellenzék főerejét képező párt nyilatkozatban szögezte le, hogy a román közvélemény szomorúsággal fogadta a madridi döntést. Ezért az igazságtalan döntésért a kormánykoalíció is felelős, mert túlzott várakozást keltett. - Gheoghe Funar szerint nagy a kockázata, hogy megismétlődik az 1940-es év szomorú története, egy Románia fölötti "új diktátummal". Szerinte "Erdélyben meglesz az ürügy ahhoz, hogy Magyarország a NATO segítségét kérje a térség nyugalmának és békéjének biztosításához." - nyilatkozta Funar a Rompresnek. /A román ellenzék rákapcsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Bill Clinton amerikai elnök júl. 7-én nyolcórás hivatalos látogatást tett Romániában. A repülőtéren Victor Ciorbea miniszterelnök fogadta, a hivatalos fogadás az elnök palotában, a Cotroceni-ben volt. Clinton Emil Constantinescu államelnökkel tárgyalt, majd kormánypárti és ellenzéki politikusokkal találkozott. Az amerikai elnök Bukarestben, az Egyetem téren mondott beszédet. Kijelentette: büszke arra, hogy az első amerikai elnök lehet, aki a szabad Romániába látogat. Elismerőn szólt a Romániában bekövetkezett változásokról, kiemelte az RMDSZ kormányban való részvételének fontosságát, a román-magyar megbékélés jelentőségét. A NATO-hoz való csatlakozás a hazai politikai élet, a reform alakulásától, a kisebbségi kérdés jogszerű megoldásától függ. Az elnököt kísérő Madeleine Albright külügyminiszter pedig Adrian Severin külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori vezetője /1978-ban disszidált az Egyesült Álalmokba/ szerint a román titkosszolgálatok apparátusában még mindig nagy számban vannak olyan emberek, akikre nem szabad NATO-titkokat rábízni. A román titkosszolgálatokban erős ellenállás tapasztalható a reformokkal szemben. Pacepa név szerint említette az "óriási befolyással" rendelkező Mihai Camaran tábornokot, akit annak idején a KGB kitüntetett "a NATO elleni harcban elért kiemelkedő eredményeiért". Az AP idézi Michael Ledeent, az American Enterprise Institute kutatóintézet munkatársát, aki egyetért Pacepa javaslatával, hogy Románia esetében a lassú előrehaladás politikáját kell alkalmazni. A The New York Timesnak adott interjújában Constantin Ionescu védelmi miniszterhelyettes is elismerte: ahhoz, hogy Románia elfogadható legyen a NATO számára, "meg kell tisztítania" külföldi hírszerző szolgálatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./ "

"A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"

"Victor Babiuc védelmi miniszter bejelentette, hogy a NATO-bővítés első köréből való kimaradás nagyobb terhetek ró a román hadseregre, emiatt 40 százalékkal kell növelnie az ország ama katonai kiadásait, amelyek a NATO-val lettek volna kapcsolatosak. Romániának a közeljövőben 1,2 milliárd dollárral kell növelnie védelmi katonai kiadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./"

"Júl. 22-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Az értekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök és a kormány főtitkárának a napokban kinevezett helyettese, Niculescu Antal, akit ebben a minőségében mutatott be az újságíróknak a szövetség elnöke. Markó Béla bevezetőjében ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán a kisebbségi kérdés megoldását tartja feladatának, hanem az ország általános gondjainak megoldására törekszik, a koalíciós kormányprogram, a reform és az európai integráció megvalósításán dolgozik. Ennek ellenére - mutatott rá az RMDSZ elnöke - a sajtóban és a politikai életben újból a figyelem középpontjába került az ún. magyar kérdés, az RMDSZ politikája. Egyes politikai alakulatok - és itt az ellenzéki pártokra utalt - ismét magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatkeltéssel próbálják meg elterelni a figyelmet egyrészt az ország fontos problémáiról, másrészt súlyos belső válságukról, hitelvesztésükről. Ilymódon - a kérdések tendenciózus értelmezésével, a közhangulat megmételyezésével, nemzeti gyűlölködés szításával - szeretnének újból reflektorfénybe kerülni a politikai életben, hiszen egyetlen lételemük a nacionalista, magyarellenes uszítás. Teszik ezt most a tanügyi törvény, a helyhatósági törvény módosításai, a kétnyelvű feliratok alkalmazása kapcsán. S bár e pártok esetében bizonyos értelemben természetesnek is mondható ez a törekvés, a soviniszta, nacionalista, idegengyűlölő retorika újbóli előretörését aggasztónak tartja az RMDSZ - hangoztatta Markó Béla.Takács Csaba a reform lelassult ütemére hívta fel a figyelmet, amit annak tulajdonított, hogy helyi szinten még mindig nem fejeződött be a politikai struktúraváltás, illetve még nem megfelelő a központi és helyi tisztségviselők közötti kommunikáció. Ezen a nyáron kell kikristályosodniuk az új struktúráknak. Egy, az ingatlanok visszaadására vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott arra, hogy a restitúciót, az ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását az RMDSZ törvényes keretek között képzeli el, például a Parlament által jóváhagyott földtörvény alapján. Ugyanígy törvény, valószínűleg a felekezeti törvény rendezi majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és hasonlóképpen törvény szabályozza majd a nemzeti kisebbségek közösségi vagyonának visszajuttatását, de bizonyos esetekben, az illető ingatlanok jogi helyzetétől függően, a kérdés rendezhető kormányrendelettel is, mint például az a zsidó közösségi ingatlanok esetében történt, és ez nem mond ellent a törvényesség követelményének. A Temesvári Magyar Ház konkrét esetében még nem született kormányrendelet, csupán javaslatok vannak bizonyos ingatlanokra vonatkozóan, bírósági per is van folyamatban, de a jogászok dolga eldönteni, melyik ingatlan milyen módon jusson vissza jogos tulajdonosához, azt viszont senki sem vitathatja el, hogy a temesvári magyarság pénzéből épült ingatlan kit illet meg. A koalícióban észlelhető nézeteltérésekre, ellentétekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Markó Béla elismerte, hogy ezek az ellentétek léteznek, de nyomatékkal hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs életképes, jó alternatíva erre a koalícióra, és az RMDSZ ebből indul ki a koalíción belüli nézeteltérések kezelésében. Nincs más kormánykoalíció ma Romániában, amely valóban képes a reformfolyamat véghezvitelére, Románia európai integrációjának megvalósítására. A nézeteltéréseket, ellentmondásokat ebből a megközelítésből kell megoldanunk, mégpedig úgy, hogy beismerjük: egy koalíció kompromisszumra épül, ahogy a kormányprogram is kompromisszum eredménye, hiszen valamennyi koalíciós tag valamennyi célkitűzése nem kerülhet bele a közös kormányprogramba. Másképp egy többpárti koalíció nem működhet. A koalíció összes fontos döntése kompromisszum alapján született meg és születik a jövőben is. Más kérdés azonban az, hogy nincs megfelelően szabályozva a koalíció működése. Egy ilyen szabályzat kidolgozását többször is javasolta az RMDSZ, és úgy tűnik, végül is sor kerül kidolgozására. A szabályzatnak pontosan meg kell határoznia, melyek a koalíció döntési joggal bíró fórumai, kik és hogyan ülnek össze tanácskozni, ki és hogyan, kinek a javaslatára nevezi ki és hívja vissza a tisztségviselőket stb. Egy ilyen szabályozásra feltétlen szükség van. A “kétnyelvű táblák háborújával” kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy e tekintetben a rendelkezések egyértelműen előírják, ahol a lakosság legalább 20%-át kitevő nemzeti kisebbség él, ott alkalmazni kell a kétnyelvű helységnévtáblákat, feliratokat, továbbá a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használni lehet szóban és írásban az illető kisebbség nyelvét. Ezek a rendelkezések nem bízzák helyi tanácsok vagy más szervek döntésére a kérdés rendezését. Erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi Romániát, elsősorban a Kisebbségi keretegyezmény. A rendelkezések félreérthetetlenek, a végrehajtásukkal szembeni ellenkezéseket mesterségesen felnagyítják, és mögöttük bizonyos politikai érdekek húzódnak meg. Az RNEP például, amely létét kizárólag a magyarellenességre alapozott programra építi. Ami viszont érthetetlen és nagyon furcsa, az a kormánykoalícióhoz tartozó Maros megyei prefektus magatartása a kérdésben. A kormányprogram esetleges újraelemzését illetően a szövetségi elnök elmondotta, hogy erre szükség van, időszerű megvizsgálni, mit teljesített, és mit nem a kormány a reformok terén. Arra a kérdésre, hogy “miután mindent elért”, ki mellé áll az RMDSZ a KDNPP és a DP közötti ideológiai viszályban, az RMDSZ elnöke visszautasította és veszélyesnek minősítette azt a megközelítést, hogy az RMDSZ minden követelését elérte. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem csupán az RMDSZ, hanem a többségi nemzet problémája is, nem beszélve arról, hogy milyen pozitívan értékelte az Egyesült Államok, a NATO az RMDSZ részvételét a kormányban. Ami az ideológiai hozzáállást illeti, mint ismeretes, az RMDSZ egy szövetség, több ideológiát egyesít magában, helyet kapnak benne kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata irányzatok is. Viszont – tette hozzá Markó Béla – a reformot nem lehet ideológiákra bontani, nincs külön szociáldemokrata, külön kereszténydemokrata és külön liberális program a reform megvalósítására. Az RMDSZ a reform határozott híve, és mindent megtesz megvalósításáért. Takács Csaba nem osztotta azt az újságírói kérdésben megfogalmazott nézetet, hogy a KDNPP elnyomja a koalíciót. Inkább az adott szó megtartását, azt a bizonyos “parolizmust” tartja szükségesnek a koalíciós pártok részéről. Másrészt például a DP közlekedésügyi minisztere kifejezetten jobboldali, liberális szemléletű menedzsmentet képvisel a reformot illetően, csakúgy mint Birtalan Ákos turisztikai miniszter, aki az eurokonform idegenforgalmi szolgáltatásokat szorgalmazza. A Melescanu-féle Alternatíva Romániáért állítólagos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t a kormányból, Markó Béla leszögezte, hogy az ellenzék természetesen minden eszközzel megpróbálja megosztani, megzavarni a koalíciót. Ilyen próbálkozások voltak és lesznek, de véleményünk szerint a koalíció egyik tagjának helyettesítése más politikai alakulattal eltérítené medréből a beindult reformfolyamatot és a kormányprogramot, amelynek szerves része, természetesen, a kisebbségi kérdés megoldása is. Az RMDSZ a mélyreható reformért és Románia európai integrációjáért száll síkra – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Végezetül Takács Csaba kifejtette, hogy a politikai reformot a választópolgárok végrehajtották, a gazdasági reform a koalíciós pártok feladata. Sok vonatkozásban szükség van a jobb együttműködésre a koalíciós partnerek között, mint ahogy sok, a kisebbséget érintő kérdésben még nem teljesültek azok a követelmények, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumok rögzítenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 1076. sz./ "

"A védelmi miniszterrel és a nagyvezérkar főnökével való konzultáció után beadta lemondását Decebal Ilina tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, szintén távozik posztjáról Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója is. A bukaresti lapok júl. 21-i számaikban már kész tényként kezelték, hogy Talpes utóda Emil Constantinescu államelnök egyik bizalmasa, Catalin Harnagea elnöki tanácsos lesz. A lemondásokat a svájci kémkedés ügye robbantotta ki, mely szerint egy berni diplomata Románia javára kémkedett. A székelyudvarhelyi Cserehát ügyében szintén svájci "kezek" keltettek feszültséget, minthogy a bukaresti, magát román-svájci pénzintézetnek nevező Columna Bank körüli pénzügyi problémák feszültséget keltettek. A leváltások mögött Frunda György szenátor szerint a román hírszerző szolgálatok "szovjettelenítése" áll. Romániát sokak szerint azért nem vették fel a NATO-ba az első körben, mert a hírszerző szolgálatok még kapcsolódnak a moszkvaiakhoz, tudósított Gyarmath János. /(gyarmath): Svájci vagy moszkvai kapcsolat a háttérben? Távozó román hírszerzési vezetők. = /Magyar Nemzet, júl. 23./Decebal Ilina tábornok irányításával működik a Katonai Információk Igazgatósága."

"Tőkés László püspök az idén Tusnádfürdőn megrendezett nyári szabadegyetemen /előző években: bálványosi tábor/ júl. 25-én tartott előadást. Kifejtette, hogy "az igazi megbékélés csakis olyan, nemzetközileg elkötelezett erők és pártok között valósulhat meg, melyektől távol áll mindenféle nacionalista kizárólagosság vagy internacionalista, kozmopolita nemzetietlenség." - "A ?bűnösnek? bélyegzett magyar nemzet kollektív tudatának következményeképpen a kádári Magyarországon jóformán tilos volt nemzeti létkérdéseinek foglalkozni. Fokozott mértékben érvényes volt ez a környező országokban élő magyar kisebbségekre." - "A nemzetpolitikai együttgondolkozásnak és párbeszédnek még igencsak a kezdetén vagyunk." Az ellenzékbe szorult román posztkommunista és nacionalista erők azon mesterkednek, hogy a NATO-felvételt illetően "Romániának az első körből való kimaradása nemzeteink között újabb feszültségeket" gerjesszen. "A mi részünkről még az a félelem is megfogalmazódik, hogy Magyarország belépése a katonai szövetségbe egy ?új politikai vasfüggöny? leereszkedését jelenthetné a magyar kisebbség előtt." A magyar parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy erre nincs szükség, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pedig fontos feladatnak nevezte, hogy Magyarország már most kezdje el - a csatlakozás nyomán - a kétoldalú kapcsolatokban jelentkező problémák kezelését. - Megnyugtató, hogy a román külpolitikában Románia nyugati orientációjában nem követezett be irányváltozás.- A román és magyar nemzet között szinte előzmény nélküli helyzet- és nézetazonosság alakult ki, ezért "nemzetpolitikai alaptételként is fogalmazhatjuk meg: Magyarország és Románia helyes nemzetpolitikája semmiképpen sem mondhat egymásnak ellent." A két nemzet politikai érdekazonosságának talán az egyetlen igazán sebezhető pontja a magyar kisebbségi kérdés. Kapcsolatainknak ez a neuralgikus pontja. Románia mindeddig nem volt képes rendezni nemzeti kisebbségei helyzetét. Alapvető kérdés, hogy szakítani tud-e az új román hatalom az eddigi nemzetállami politikával, képe lesz-e gyökeres változtatást eszközölni. - Románia korszakos jelentőségű válaszút előtt áll. - Az RMDSZ-nek is tudatában kell lennie saját előnyös alkupozíciójának. Szakítani kellene a "helyzetkövető" politizálással. /Tőkés László: Román és magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Aug. 11-én a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal /NKVH/ Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kézjegyével ellátott Közleményben foglalt állást a helyhatósági törvény módosításának a többnyelvű feliratokra vonatkozó rendelkezései kapcsán a kormányt érő támadások, illetve kormányellenes hangulatkeltés ügyében. Tokay György mesterségesnek és károsnak ítéli meg a kormányellenes kampányt e kérdésben, és fölöttébb megkérdőjelezhetőnek azt, hogy azok a politikusok és sajtószervek, akik az európai és euroatlanti betagolódás híveinek és előmozdítóinak nevezik magukat, a nemzetközi szabványokhoz való igazodás eme alapvető vonatkozását úgy igyekeznek beállítani, mint a román nép nemzeti léte ellen irányuló merényletet, nemzeti veszélyt, világszerte példátlan, sohasem tapasztalt jelenséget. Holott számos ország mindennapos gyakorlata a többnyelvű feliratozást illetően -kezdve a velünk szomszédos Moldovai Köztársasággal, Jugoszláviával, Ukrajnával, Magyarországgal, és folytatva a sort, a teljesség igénye nélkül, Spanyolországgal, Hollandiával, Németországgal, Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Nagy-Britanniával - egyformán bizonyítja, hogy ez a veszedelem a képzelet szüleménye. Számos nemzetközi dokumentum előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használatát, beleértve a közérdekű feliratozást is e nyelveken, az állam hivatalos nyelve mellett - mutat rá az NKVH Közleménye, és emlékeztet arra, hogy egy volt kommunista közép-európai ország egyebek között éppen azért esett ki a NATO-csatlakozás első köréből, mert megtagadta nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését az emberi és kisebbségi jogok terén, különösen ami az anyanyelvhasználatot illeti. Miután rámutat arra, hogy Románia lakosságának 10%-a az országban élő 17 nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát, és hogy az Alkotmány szavatolja a kisebbségek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére, a dokumentum hangsúlyozza, hogy az "Erdélynek a kormány cinkosságával történő elmagyarosítására", az "Osztrák-Magyar Monarchia korabeli elnevezések visszaállítására", az "RMDSZ-nek tett engedményekre" vonatkozó állításokat az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezménye válaszolja meg, amelyet 1995. február 1-jén egy másik kormánykoalíció írt alá, és Románia Parlamentje 1995. május 4-én ratifikált. Románia Alkotmánya – szögezi le végezetül a dokumentum – előírja, hogy "a Parlament által a törvénynek megfelelően ratifikált szerződések a hazai jog részét képezik". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 1089. sz./"

"Kovács László külügyminiszter aug. 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében találkozott a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Petróczi Sándor, a HTMH elnökhelyettese is részt vett. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője és Frunda György szenátor képviselte. A megbeszélésen kölcsönös információcserére került sor a határon kívüli magyar kisebbségek helyzetéről, aktuális törekvéseiről, illetve Magyarországnak a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezését szolgáló politikájáról, a térség országaihoz fűződő viszonya rendezésére irányuló törekvéseiről az európai és euroatlanti integrációs folyamat tükrében. - "Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb a határon túli magyar szervezetek részéről a megértés a magyar külpolitika törekvései, konkrét lépései iránt" - értékelte a találkozót Kovács László. A magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország előnyös helyzete nem jár-e valamilyen fal kiépülésével Magyarország és közvetlen szomszédai között. "Felerősödtek a magyar- és RMDSZ-ellenes támadások a sajtóban, a kormánykoalíció egy részét is sikerült elbizonytalanítani. A következő időben ezt a kérdést kezelni kell" - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondotta, hogy Magyarország aktív támogatója lehet Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár a román kormány megfontoltan és józanul kezelte a madridi döntést, Románia kimaradását a NATO-bővítés első köréből, az mégis egyfajta sokkot okozott az országban. Nagyon fontos tovább erősíteni a román-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozta Markó Béla. Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./ "

"Molnár Gusztáv keményen kirohant a Fidesz és az egész ellenzék ellen, mert kezdeményezték a külföldiek földhözjuttatása ügyében a népszavazást. Molnár Gusztáv csoportosította az ellenzéket, egyedül az MDF-ből kivált MDNP és a liberális kereszténydemokraták alkotják az elfogadható részt, a többit azok közé a jobboldali pártok közé sorolta /hasonlóan a lengyel Szolidaritás Választási Akcióhoz/, amelyek politikai döntéseikkel kizárják önmagukat a nyugati közösségből. - "Ma már jól látható, mekkora ostobaság volt a kormány korrekt alapszerződés-politikáját a nemzet alapvető érdekei elárulásaként beállítani" - állította eszmefuttatásában.Ugyancsak keményen elítéli a Fidesz javaslatát a magyar-magyar csúcs érdekében, hogy támogassa a szomszédos országokban élő magyar közösségek "autonómiatörekvéseit" /idézőjelet használt/.Tabajdi Csaba államtitkár "volt olyan naiv, hogy a Fidesz sajátosan értelmezett nemzetstratégiai céljait szolgáló tanácskozás házigazdai szerepét elvállalja!" Molnár Gusztáv szerint a földreferendum Magyarország NATO-csatlakozást veszélyeztető diverzió. /Molnár Gusztáv: Egy diverzió természetrajza. = Magyar Hírlap, aug. 27., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ A cikk mellett ott áll a szerző magyarázkodása /Utóhang, avagy a taktika zsarnoksága/: aug. 28-án a kormány azzal állt elő, hogy tartsanak népszavazást a földtulajdonlás és a NATO-csatlakozás ügyében. Ezzel szerinte a "kormánykoalíció magabiztosan besétált az ellenzék által felállított csapdába". Molnár Gusztáv hibáztatja a kormányt és a "nemzetieket", így idézőjelbe téve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept.4./"

"Brüsszelben Magyarország delegációja szept. 10-én megkezdte a NATO-felvételi tárgyalásokat. A magyar küldöttség vezetője Somogyi Ferenc külügyi államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szept. 14-én Szatmárnémetiben részt vett a tanévnyitó istentiszteleten majd a polgári fórumon. Pártja mindent megtesz azért, hogy a szomszédos országokban élő magyarság ne csak megtartsa, de gyarapítsa is iskoláit és templomait, ezen át megőrizze nyelvét és azonosságtudatát, hangsúlyozta. Nagy gondnak nevezte, hogy a hivatalos magyar politika kimutathatóan 7-8 milliós magyarságban gondolkozik és tervez, ahelyett, hogy az összmagyarság érdekinek megfelelően gyarapodó nemzetben gondolkozna, s gazdaságpolitikájával támogatná a nemzet gyarapodását. Megemlítette, hogy a millecenetárium évében a kormány 200 iskolát szüntetett meg. Az MDF kezdeményezni fogja újabb magyar-magyar csúcs összehívását, erre elengedhetetlenül szükség van mind a NATO-csatlakozásra, mind Magyarország európai integrációjára való tekintettel, a térség stabilitása és biztonsága érdekében, fejtette ki Lezsák Sándor. Akárcsak az előző napok polgári fórumain, itt is felvetődött a Meciar-féle lakosságcsere-javaslat. Tőkés László hiányolta Horn Gyula miniszterelnök megfelelő tájékoztatását, Lezsák Sándor szintén hiányolta ezt és kifejtette, hogy vagy olyan ötletet vetett fel Győrben a szlovák kormányfő, amelynek van előzménye, vagy improvizált, ami még veszélyesebb, mert kiszámíthatatlan. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyenesen Szlovákiából érkezett a fórumra, elmondta, hogy a szlovákiai magyar pártok szerint Meciar nem kísérleti léggömböt eresztett fel, hanem veszélyes tervet körvonalazott, amelyet komolyan kell venni és minden fórumon tiltakozni kell ellene. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Romániába látogatott és Tőkés Lászlóval együtt több találkozón, istentiszteleten, polgári fórumon vett részt Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, illetve Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. Szept. 12-én Székelyudvarhelyen Németh Zsolt bemutatta Tőkés László püspöknek az elmúlt hét évben írt beszédeit, dokumentumait tartalmazó Temesvár szellemében című könyvét, továbbá a Részünk és jogunk című, a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok felsorolását nyújtó könyvet, majd részt vettek a városban tartott polgári fórumon. Tőkés László elmondta: "Románellenes embernek festett le az ellenséges propaganda, de aki ezt a könyvet elolvassa, annak úgy gondolom nincs további magyarázatokra szüksége. Szeretem a románokat, viszont az eddigi román politikát nem szeretem." /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 16./ Székelyudvarhelyen a polgári fórumon többen elmondták, hogy a kisebbségi sorsban élő magyar közösségeket félelem tölti el, hogy az anyaország - belépve az Európai Unióba és a NATO-ba - megfeledkezik róluk és az utódállamok nemzetsorvasztó politikájának áldozataivá válnak. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőségi tagja megkérdezte Orbán Viktort, mi a véleménye az RMDSZ kormánybeli szerepléséről és a kettős állampolgárság kérdéséhez. Orbán Viktor nem kívánta értékelni az RMDSZ kormányban való részvételét, azt hangsúlyozta: mindegy, hogy az RMDSZ benne van a kormányban vagy nincs, csak a törvények biztosítsák a megmaradás feltételeit. A kettős állampolgárság ügyével először az RMDSZ vezetőségének kell előállnia, de az nagyon sok jogi probléma felmerülésével járhat. További kérdések kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a magyar kormány nem köthet olyan nemzetközi szerződést, amely károsan befolyásolná a kisebbségben élő magyarság sorsát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Sergiu Nicolaescu szenátor a National lapnak nyilatkozott /megjelent a lap szept. 17-i számában/: "Ha Románia nem tesz valamit most, mielőtt Magyarország a NATO tagjává válik, késő lesz. Mert ha Magyarország zsákjai felkerülnek a NATO szekerére, tízszer arrogánsabbá és offenzívebbé válik, ami azt jelentené, hogy a legrövidebb időn belül autonóm övezetté nyilvánítanák Erdélyt, s valamivel később pedig, természetes módon az anyaországhoz csatolnák." A megoldás szerinte Erdély militarizálása. Erdélyt be kell hálózni katonai egységekkel, laktanyákkal, vagyis a hadsereg súlypontját Erdélybe kell helyezni. "Nem ártana nagyvállalatokat nyitni, amelyekben más vidékekről betelepített munkásokat alkalmaznánk a kisebbségi lakosság ?higítása? érdekében. Amíg sikerül szétszórni az erdélyi magyarokat, nem tudjuk asszimilálni, leghatékonyabban vegyes házasságokkal, román férfiak, magyar nők, nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk az ősi föld elvesztésének rögeszméjétől." /Mózes Edit: Erdély militarizálását javasolja Sergiu Nicolaescu szenátor! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Sergiu Nicolaescu fenti kijelentéséről elmondta: "aggasztó, hogy egyre több a hasonló nyilatkozat, amelyek végül is azt célozzák, hogy Románia és Magyarország viszonyát alapvetően megrontsák. Másrészt az is egyértelmű, hogy uszító, kisebbségellenes gyűlöletre izgató nyilatkozatok. Nicolaescu kijelentéseiben ugyanis olyan kitételek vannak, amelyek az erőszakos asszimilációra, a kisebbségek fokozatos felszámolására szólítanak fel. És ami még aggasztóbb, a szóban forgó kijelentések ellen az ügyészségnek régen föl kellett volna lépnie, de nem foglalt állást." /Brassói Lapok, szept. 19./"

"Szept. 26-án kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. Magyarország és Románia viszonyát nem módosítja, ha Magyarország előbb lesz a NATO tagja, jelentette ki Babiuc. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ Babiuc szept. 26-án Keleti György honvédelmi miniszterrel megállapodott abban, hogy Keleti György okt. 6-án koszorút helyez el Aradon, az aradi vértanúk emlékhelyénél. Az ősz végén Bukarestben aláírják a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló dokumentumot. A tárgyaláson szóba került a magyar-román hadiipari együttműködés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

Az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programja a következő. Külpolitikai téren az RMDSZ továbbra is sürgetni fogja Románia NATO-tagságát és szorgalmazza, hogy az európai integrációs tárgyalásokat egyidőben kezdje el az Európai Bizottság az összes társult taggal. - Gazdasági téren az RMDSZ prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt, különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra. A reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen és ahol ez nem lehetséges, ott teljes körű kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére, valamint mezőgazdasági terméktanácsok kialakítására. A kis és középvállalkozások megsegítése érdekében szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató átfogó program kidolgozására, valamint a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének véglegesítésére. Az adópolitika terén az RMDSZ sürgetni fogja a személyi jövedelemadó bevezetését, a vállalkozások profitadójának csökkentését és kedvezményes adózási rendszer kialakítását a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. A pénzügyi politikában az RMDSZ elsőrendű feladatnak tekinti a lej belső és külső értékállandóságának megteremtését, a bankok privatizációját valamint az értéktőzsdén és a tőzsdén kívüli piacon létező korlátozások megszüntetését. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban szükség van a külföldi magántőke beáramlásának ösztönzésére, valamint a határ menti együttműködés ösztönzésére. Az RMDSZ szükségesnek tartja külön stratégia kidolgozását a regionális kooperáció terén, a Románián belül létrejött nyolc régió közötti együttműködés felgyorsítása és intézményesítése érdekében. Szükséges a helyi önkormányzati vagyonról szóló, a helyi költségvetést szabályozó, illetve a helyi népszavazásról szóló törvény megalkotására. Az RMDSZ, a kisebbségi kérdés megoldási módjának továbbra is a szubszidiaritás elvének következetes alkalmazását tartja, amely a kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kiépítését feltételezi. Ennek érdekében jogalkotási prioritásai a következők: - a Románia által aláírt alapszerződések és a hazánk által ratifikált kisebbségvédelmi egyezmények alkalmazása, - a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása és alkalmazása, - a közösségi javak visszaszolgáltatásának törvényi szabályozása, - a helyi autonómiát megerősítő törvények kisebbségvédelmi vonatkozásainak kidolgozása, a nemzetközi egyezmények előírásainak jóhiszemű értelmezésével és a hazai jogszabályokba való foglalásával, - a kisebbségvédelmi kerettörvény elfogadása. Az RMDSZ cselekvési programja célul tűzi ki az oktatási rendszer decentralizációjának és reformjának folytatását, a minden szükséges profilt magába foglaló magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését a közoktatásban és az anyanyelvű felsőoktatás szükségletek szerinti kiszélesítését. A kultúrpolitikai jogalkotás prioritásai a következők: a Nemzetiségi kulturális statútum kidolgozása, a Kulturális tárgyi örökség törvénye, Műemlékvédelmi törvény, Közkönyvtárak törvénye, Színházi törvény, Múzeumok törvénye. Az RMDSZ sürgeti az Egyházügyi törvény mielőbbi elfogadását és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását.A szociális védelem terén az RMDSZ sürgetni fogja a szociális lakások építését költségvetési alapokból és/vagy nemzetközi szervezetek támogatásával illetve az Országos Lakásalap létrehozását, amely biztosítja a kedvezményes hitelek felvételét lakásépítés céljából. Az egészségügyben szükség van az intézményrendszer szervezeti és szakmai funkcióinak átalakítására, az alapellátási rendszer területi, családorvosi és célcsoportokat ellátó rendszerének kialakítására valamint az egészségügyi szakemberképzés és posztgraduális képzés decentralizációjára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6., 1026. sz./

Okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestbe érkezett, Adrian Severin kollégája meghívásának eleget téve. A külügyminisztériumban Adrian Severinnel együtt megnyitották a magyar-román alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság alakuló ülését. Ezen részt vettek a kilenc szakbizottság elnökei, Törzsök Erika, a HTMH elnöke és Klaus Fabritius, a Kisebbségvédelmi Hivatal államtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Emil Constantinescu államelnök okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszterrel egybehangzóan pozitívan értékelte a román-magyar kapcsolatok alakulását. A találkozót követően Kovács László a magyar sajtó romániai tudósítóinak kérdéseire válaszolva, a tanügyi törvénnyel kapcsolatos romániai vitákra reagálva kijelentette, hogy az RMDSZ jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek szerepelnek a két ország közötti alapszerződésben és megfelelnek az európai normáknak. Az Európai Unióba való betagozódásra és a NATO-tagságra törekvő Romániának meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, mondotta a magyar külügyminiszter, és hozzátette, hogy bár nem könnyű a több évtized alatt kialakult kisebbségpolitikán változtatni, Románia érdekei ezt megkövetelik. Kovács László történelmi jelentőségűnek értékelte az RMDSZ kormányzati részvételét, és hozzáfűzte: némi túlzással öngyilkosnak nevezhető az, aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei. Kifejtette: ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSZ kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz, és talán jobb is, ha nem foglalkozik politikával. A magyar külügyminiszter kifejtette, nem tartja reálisnak a romániai magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó elképzelést, a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

Okt. 9-13-a között Bukarestben tanácskozik az Észak-atlanti Közgyűlés őszi, 43. ülésszaka. A testületbe több mint 40 országból érkezett parlamenti képviselők az euroatlanti integráció időszerű kérdéseiről folytatnak eszmecserét. Az utolsó napon megérkezik Javier Solana NATO-főtitkár is. Az egyik jelentés a NATO kiterjesztésével foglalkozik. A tanulmány alcíme: Magyarország a felvétel küszöbén áll. Románia megfelelő jelölt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A NATO kapui nyitottak és nyitottak is maradnak, jelentette ki a Bukarestbe látogató Javier Solana NATO-főtitkár. Méltatta, hogy Románia jelentős haladást ért el a gazdaság és a politika terén. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Az RMDSZ 1990 óta rengeteg fórumon kérte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását, minden kongresszusán elhangzott ez a követelés. Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatásakor kijelentette: lesz Bolyai Tudományegyetem Kolozsváron. Hazatérése után a repülőtéren már arról beszélt, hogy támogatja a külön román és magyar tagozat felállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül. Egy hónappal később Emil Constantinescu elnök még egyértelműbben zárta ki az oktatási intézmény szétválasztási lehetőségét. - A NATO madridi döntése után újraindult magyarellenes kampányban újra és újra előkerül a Bolyai Tudományegyetem ügye. A kormányfő, az oktatási miniszter az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozza. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusa ismét szerepeltette programjában a Bolyai Tudományegyetem megteremtésének követelését, tudósított Marosvásárhelyről Bánhidi Emese. /Népszava, okt. 15./

Budapesten a rendőrség erőszakkal szétverte a gazdák tüntetését, amelyet a földkérdésben tartottak, azon a címen, hogy nem engedélyezett tüntetésről volt szó. Hatalmas rendőri erő vonult fel a kevés tüntető ellen. Őrizetbe vették, megbilincselve elszállították Pongrácz Gergelyt, az 1956-os forradalom hősét, rajta kívül Zacsek Gyulát. A rendőrök gumibotot is használtak. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, nov. 4./ Nyolc értelmiségi Nem engedjük többé megverni magunkat! címmel közös közleményben ítélte el a tüntetés szétverését. "A legsötétebb időket hozta közénk a főváros rendőrségének alakulata. Megalázni, letegezni, megverni! Azután a médiumok közismert szolgáival rágalmazni, mocskolni klozetszinten." "...újra lelepleződtek Göncz, Horn, Kuncze és társaik céljai." Ez pedig: provokációval elterelni a figyelmet a legfontosabb kérdésekről: a Dunáról, a földről és a NATO-ról. Az aláírók: Balogh János akadémikus, Balogh Gyula, Vaja polgármestere, Gyurkovics Tibor író, Makovecz Gyula építész, Nemeskürthy István író, dr. Papp Lajos szívsebész, Schmidt Mária történész, Zelnik József néprajzkutató. /Új Magyarország, nov. 6./ Pongrácz Gergelyt olyan durván bilincselték meg, hogy megsérült, véres lett a keze. Ezért írta Lovas István: "Ismét piros a vér a pesti utcán. És ismét Pongrácz Gergely vére. /Lovas István: Ismét piros a vér... = Új Magyarország, nov. 5./ Kecskés Ferencet 12 óra tájban vitték el a rendőrök a Dózsa György útról, mert meglökött egy rendőrt. A rendőrségen nyolc rendőr rátámadt és gumibottal össze-vissza verték, közben "ordítoztak, hogy ellenforradalmár vagyok, mocsok csavargó, a Maczó Ágnes egy nagy kurva, és engem eltesznek láb alól, mert én csak egy csöves vagyok, a kutya sem figyel rám. Ezután a verés után írtam alá, hogy kaptam kétezer forintot és egy deci konyakot. A saját halálos ítéletemet is aláírtam volna, annyira féltem" - számolt be a rendőrségen történtekről. Ahhoz, hogy fogdába vigyék, szükségük volt orvosi igazolásra, elvitték a Fiumei úti klinikára, ahonnan a Péterfy utcai kórházba utalták. A kórházban Baranyi doktor elkészítette a látleletet és Kecskés Ferencet azonnal kórházba utalta. A kórházban a rendőrök odabilincselték az ágyhoz. Ott egy gépelt papírt az orra alá nyomtak, vagy aláírja, vagy elviszik. Aláírta, mert ekkor még az ágyhoz volt bilincselve. A dokumentumok szerint a Fiumei úti rendelőintézet az orvosi vizsgálatról 42 580 forintos számlát állított ki. Kecskés Ferenc munkanélküli. A Népszabadság nov. 5-i száma a címlapon az szerepelt, hogy az Országgyűlés nov. 4-i ülésén az ellenzéki képviselőknek a tüntetésre vonatkozó kérdéseire válaszolva Kuncze Gábor belügyminiszter idézte azt az őrizetbe vett személyt aki azt vallotta, hogy egy számára ismeretlen személy, kétezer forintot és egy deci konyakot adott a rendőrök provokálásáért. /Akit összevertek. = Magyar Demokrata (Budapest), nov. 13., Konyak, pénz a rendőrök provokálásáért? = Népszabadság, nov. 5./