"Colin Powell megerősítette, hogy Románia pozitív eredményre számíthat a NATO prágai csúcsértekezletén, jelentett ki Ion Iliescu államfő azt követően, hogy szept. 4-én Johannesburgban találkozott az amerikai külügyminiszterrel. Ion Iliescu és Colin Powell eszmecserét folytatott a román-amerikai stratégiai partnerség kérdéseiről is, valamint annak gazdasági fejlesztéséről. "Reméljük, hogy a prágai jelzés és ez a partneri kapcsolat gazdasági szinten is tükröződni fog", mondta Iliescu. /Amerikai támogatásra számíthat Románia. Colin Powellel tárgyalt a román államfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"A magyar-román stratégiai partnerség azt jelentené, hogy a múltra valóban, mindkét ország és nép akaratából, végérvényesen fátylat borítanak, megbocsátanak egymásnak minden korábbi, vélt vagy valós bűnért, következetlenségért és tettlegességért egyaránt. Miért éppen idén júliusban jutott eszébe Romániának, hogy új viszonyt hozzon létre Magyarországgal? - tette fel a kérdést Tibori Szabó Zoltán. Románia eddig a kisebbségi jogokat nemzetközi nyomásra és fogcsikorgatva sdts, a magyart itt még mindig ellenségnek tartják, megbízhatatlan elemnek. A stratégiai partnerség elsősorban Románia számára fontos, hangsúlyozta az újságíró. Bukarestnek ugyanis a NATO-ba történő bejutás érdekében be kell bizonyítania, hogy a szomszédaival teljesen harmonikus kapcsolatokat épített ki. Mit kaphatott Magyarország cserében? Talán azt, hogy a Nastase-kormány továbbra is eltűri a státustörvény romániai alkalmazását? Eleget kért Magyarország ezért a nagyvonalú gesztusért? Kovács László külügyminiszter szerint a magyar kormány a státustörvény módosítását úgy kívánja elvégezni, hogy az négy kritériumnak egyszerre tegyen eleget: a módosított törvény az eredeti célokat megőrizze, vegye figyelembe az európai normákat és ajánlásokat, feleljen meg Magyarország és a határon túli magyarság érdekeinek, és a szomszédos országok is rábólintsanak. Tibori leszögezte: ennek a négy kritériumnak egyidejűleg nem lehet eleget tenni. Kovács László azt is kérte Bukarestben a tárgyalópartnereitől, hogy támogassák a Mol Rt.-t a Petrom, illetve az OTP-t a Román Kereskedelmi Bank magánosításáért folytatott versenyben. Az országos olajtársaság és a legnagyobb hazai bank magyar tulajdonba segítése lenne a stratégiai partnerség ára? /Tibori Szabó Zoltán: Stratégiai kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"A romániai magyarság, az RMDSZ helyzetéről, a kedvezménytörvényről és Románia NATO-tagságra való felkészüléséről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke és küldöttsége folytatott szept. 11-én Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottságával. A romániai magyarság helyzetéről szólva a román házelnök kiemelte, hogy országa teljesíti a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi előírásokat. Vannak még rendezésre váró problémák, mint például az egyházi javak visszaszolgáltatása, ez viszont - mint mondta - nem csupán magyar probléma, hiszen az ortodox egyház is követeli tulajdonát az államtól. Tabajdi Csaba (MSZP) a megbeszélésen arra kérte mindkét ország képviselőit, hogy a kétoldalú problémákat ne vigyék ki nemzetközi színtérre. /Új alapokra helyezett parlamenti együttműködés. Novemberig elkészül a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Románia csatlakozni fog a NATO-hoz, beleértve egy esetleges Irak elleni támadást is, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. Nastase elmondta: fennáll a lehetősége annak, hogy 2002-ben előrehozott választásokat írjanak ki, ez esetben ő maga is indul az elnökválasztásokon. /Románia kiáll a NATO mellett. Egy újabb, Irak elleni támadás esetén is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Szept. 21-én, Szövetségi Egyeztető Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén mindenkinek megvolt a maga igaza, állapította meg Bakk Miklós. Markó Bélának is, amikor a "tégláról téglára" építkező politikát eredményekről beszélt, s a Reform Tömörülésnek is, amikor élesen bírálta az alkotmánymódosítás megvitatásának elutasítását. Azonban egyértelművé vált, hogy az újabb kiegyezés elodázhatatlan. Miközben ugyanis Románia NATO-taggá és az EU-val határos országgá válik, a számában fogyatkozó erdélyi magyarságnak elsősorban az RMDSZ révén adatik meg, hogy versenyt futhasson saját sorsával. E versenyben pedig minden gondolatra, tervre és politikai ösztönre szükség van. A hazateremtéshez téglahordásra és közjogi stratégiára egyaránt szükség van. Az összhang megteremtése a február elején tartandó RMDSZ-kongresszus feladata, fogalmazta meg véleményét Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Téglától hazáig. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./"

"A román-magyar kapcsolatokat éveken át torzító elfogultságok nem tűntek el, csak most nem szolgálják a román kormánypárt érdekeit: ez magyarázza a Bukarest és Budapest közötti párbeszéd hangnemének hirtelen változását - olvasható egy román . internetes lap /anchete.ro/ kommentárjában. A hirtelen változás mögött az áll, hogy a kormányon lévő román PSD-nek a NATO-ba történő meghívás elérése mellett az lett a fő célja, hogy a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagként fogadja el őt. Egy olyan dokumentum, amely a "XXI. századi stratégiai partnerség" címet viseli, nagyon jól hangzik mind Brüsszelben, mind Washingtonban. A román fél kettős célt követ: előbb azt szeretné biztosítani magának, hogy a magyar Országgyűlés hagyja jóvá Románia meghívását a NATO-ba, majd a magyar szocialisták szóljanak egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében. A labda jelenleg a magyarok térfelén van. /Miben állna az a bizonyos román-magyar stratégiai partnerség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Titokban üléseztek Snagovon a NATO és a tagjelölt országok titkosszolgálatainak vezetői. Romániának azokat a titkosszolgálati tiszteket, akik részt vettek a "megtorló műveletekben", el kell távolítani - jelentette ki William Maetzer, a NATO titkosszolgálati osztályának igazgatója. Az Észak-atlanti Védelmi Szövetség államainak, illetve a NATO-tagjelölt országoknak titkosszolgálatai a múlt héten Snagovon megbeszéléseket tartottak, ahol a román hírszerző szolgálatok NATO-kompatibilissé válásának folyamatát is elemezték. Maetzer szerint a román illetékeseknek be kell vezetniük a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feletti parlamenti ellenőrzést, az illetékes minisztériumoknak pedig el kell fogadniuk a NATO-országokban alkalmazott, erre vonatkozó törvénycsomagot. Az SRI jelenleg 60 országgal áll csereinformáció-szolgáltatási viszonyban, a másik román szerezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat pedig 75 más országbeli szakintézménnyel. Radu Timofte, a SRI igazgatója szerint a volt Szekuritáté aktivistáinak kiszűrése a "demokrácia értékeivel szemben kinyilvánított lojalitás" kritériuma alapján megy végbe. /Incze Ferenc: Leplezett találkozás. Snagovon tanácskoztak a titkosszolgálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2-án hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Magyar államfő most tesz első alkalommal hivatalos látogatást Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések álltak Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ion Iliescu államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Iliescu hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony jelenlegi légköre lehetővé teszi a közelmúlt kényes kérdéseinek nyílt és pragmatikus megvitatását is. A státustörvényről és a magyarországi román kisebbség helyzetéről is eszmecserét folytattak. A megbeszélés után Iliescu elmondta: a román fél egy sor észrevételt és javaslatot tett Budapestnek a státustörvény módosításával kapcsolatban. Mádl jogászként kijelentette: jogi szempontból a státustörvény által biztosított kedvezmények nem diszkriminációt, hanem "jogtöbbletet" jelentenek. Iliescu elnök felkérte a magyar hatóságokat arra, hogy keressenek megfelelő módot a magyarországi románok központi állami intézményekben való képviseletének biztosítására. Mádl Ferenc közölte, közbenjár a magyar intézményeknél a román kisebbség helyzetének javítása érdekében. /Van politikai akarat a román-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Mádl Ferenc Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc köztársasági elnök Bukarestben munkaebéden fogadta az RMDSZ vezetőségét. A találkozáson Mádl Ferenc méltatta az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepvállalását, és külön értékelte, hogy következetes tevékenysége során a szövetség jelentős eredményeket ért el a romániai magyarság számára. A köztársasági elnök különösen az anyanyelvű oktatás, a nyelvhasználat, illetve az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása terén elért eredményeket értékelte. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt az aktuális politikai helyzetről és a szövetség prioritásairól. Hangsúlyozták, hogy a következő időszakban az egyik leglényegesebb tennivaló az erdő- és földtörvény alkalmazásának folytatása, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdése. A szövetség vezetői ugyanakkor jelezték, hogy jelentős eredmény a Sapientia magánegyetem beindulása Romániában, de az állami magyar nyelvű oktatásban is további pozitív lépésekre van szükség. /Találkozó az RMDSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar, illetve a magyarországi román nemzeti kisebbség megőrizhesse és fejleszthesse kulturális önazonosságát és anyanyelvét. /Mádl Ferenc: Románia fontos szomszédja Magyarországnak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc koszorút helyezett az ismeretlen katona bukaresti sírjára, majd A NATO jövője és szerepe Prága után című szemináriumon vett részt. Este díszvacsora keretében Ion Iliescu Románia Csillaga a lánccal érdemrenddel tüntette ki Mádl Ferencet, aki a maga során a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést adta át román kollégájának. /T. Sz. Z.: Dinamikusan fejlődő kapcsolatok. Hivatalos romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Tom Lantos amerikai képviselő a romániai és szlovákiai magyar egyházi illetve közösségi javak visszaszolgáltatását sürgette a 2002. október 7-én napirendre tűzött Transzatlanti biztonság és a NATO-bővítés című, 468. számú kongresszusi határozat vitája során. Szerinte a csatlakozni kívánó országoknak bizonyítaniuk kell a demokratikus reformok melletti elkötelezettségüket, beleértve a területükön élő nemzeti közösségek, kisebbségek jogait. Az 1,5 milliós romániai és az 520 ezres szlovákiai magyar közösségek kisebbségi jogainak érdekében szólt. /Tom Lantos az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

"Nagyváradon a múlt hét végén Reform Estet tartottak. A fórum meghívott előadója Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő volt. A házigazda Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke az Orbán-kormány négy éves mandátumát nemzetstratégiai szempontból úgy jellemezte, hogy "akkor alakult ki a remény intézményesült hálózata". Abban a periódusban, amikor Németh Zsolt a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkáraként a határon túli magyarok ügyeiért felelt, megalakult a Magyar Állandó Értekezlet, és elfogadtatott a státustörvény. Németh Zsolt kijelentette: a nemzetpolitika akkora lendületet kapott az 1998-2002-es kormányzati ciklusban, hogy attól "megy még a dolog". A mostani romániai Mádl-látogatásról Németh Zsolt elmondta: a magyar államfő hivatalos útja sem lett volna lehetséges, ha annak idején nem "ágyaznak meg neki", a korábbi karakteres magyar külpolitika révén. "Magyarország az előző kormányzás idején NATO-tagként határozottan tudott fellépni Románia és Jugoszlávia irányában, eredményt tudott felmutatni a román vízummentesség érdekében, és egyértelműen kiállt Románia NATO-csatlakozásáért is" - mondta a politikus, a Fidesz s alelnöke, hozzátéve, hogy Magyarországnak azért is érdeke a prágai román siker, mert "a NATO egy olyan nemzetközi karám, amelyben szigorú viselkedési normák léteznek". Németh Zsolt a két ország kapcsolatában egy viszonylagos felfelé ívelő szakaszként jellemezte a mostanit. Jelezte: a polgári kormányzás idején négyszeresére nőtt a határon túli magyar közösségeknek juttatott támogatások összege, most azonban aggasztó jeleket tapasztalnak: a minisztériumokban és a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) zajló politikai tisztogatásoknak ("vérengzésnek") áldozatául esnek azok, akik a tárcáknál külön-külön feleltek ezért a területért, a HTMH-nál pedig azok, akik a nemzetpolitikai stratégia szürke eminenciásai, szakértői voltak. Németh Zsolt szerint a jelenlegi kormányerőkön belül erősek azok a "héják", akik a törvény megcsonkításában gondolkodnak, és a támogatásokhoz szükséges anyagi forrásokat is meg akarják nyirbálni. A határokon átívelő magyar összetartozásnak komoly társadalmi támogatottsága van, így remélhető, hogy a Medgyessy-kormányon belül is győzni fog a politikai realizmus és pragmatizmus a jelenleg tapasztalható indulati megközelítések felett. Németh Zsolt úgy ítélte meg, hogy a magyarországi ellenzék és a határon túli magyar közösségek határozott fellépése megakadályozhatja a korábbi nemzetpolitika gyökeres megváltoztatását. Németh Zsolt kiváló kezdeményezésnek tartja a váradi Polgári Együttműködési Mozgalmat, amely jó keretet biztosít a civil cselekvéseknek. /Wagner István: Fórum az új ezredi magyar nemzetpolitikáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 12./"

"A szegénységgel, korrupcióval, befejezetlen reformokkal és más gondokkal küszködő Románia most számos bajára remél gyógyírt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől. A The Washington Post bukaresti keltezésű cikke szerint a román tisztségviselők ujjonganak az örömtől, mivel már tudják, a prágai NATO-csúcson Romániát meghívják, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezethez. Nyugaton viszont Románia betagolását egy némileg kockázatos bővítés részének tekintik. Ion Iliescu elnök szerint a NATO-csatlakozás lehetővé teszi Romániának a betagolódást a civilizált világba. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a NATO- tagság vonzani fogja a külföldi tőkét, s növeli az ország geostratégiai szerepét. 2001. szeptember 11-e előtt Romániának nem sok esélye volt a NATO-csatlakozásra a korrupció és a demokrácia erejével szembeni kétségek miatt. A fegyveres erők létszáma 1989 óta egyharmadára, százezer főre csökkent. Románia hazai össztermékének csaknem 2,4 százalékát fordítja védelemre, többet, mint a legtöbb nyugat-európai állam. /Amerikai lap a NATO-tagjelölt Romániáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./"

"Derűlátóan nyilatkozott Ion Iliescu román államfő Bécsben okt. 23-án, hivatalos munkalátogatásának első napján arról, hogy Románia öt éven belül csatlakozhat az Európai Unióhoz. A NATO-hoz való csatlakozást - amelyre várhatóan a novemberi prágai csúcson kap meghívást Románia - Iliescu úgy minősítette, hogy célja az ország és az egész térség biztonságának garantálása. Iliescu a Thomas Klestil osztrák államfővel tartott találkozó után elmondta, hogy Klestil elnök Ausztria támogatásáról biztosította a romániai célkitűzéseket. /Iliescu továbbra is optimista. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./"

"Okt. 25-én a Korunk (Kolozsvár) szerkesztőségében Balázs Imre József ismertette a legújabb, a gyermekirodalomnak szentelt Korunk-számot. Évek óta nem vizsgálták szakmai szempontok alapján a gyermekirodalmat. /Ö. I. B.: Korunk, gyermekek, NATO. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Nov. 1-jén Bukarestben ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelyen elemezték - a moszkvai események nyomán - az állami és magánintézményekre vonatkozó antiterrorista intézkedések meghozatalával kapcsolatos javaslatokat. Az ülésen véleményezték a következő törvénytervezeteket: Románia nemzeti biztonságáról szóló törvény, a 2003-as évi költségvetési terv a nemzetvédelmi rendszerhez tartozó intézményeknél, a Védelmi Minisztérium alkotmánymódosító javaslatai, valamint néhány nemzetközi katonai egyezmény. /Előkészületek a prágai NATO-csúcsra. Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"A valóság és a mitológia érdekes egybekapcsolódásának nevezte a Szekuritáté-problémát Mircea Geoana külügyminiszter nov. 1-jei sajtótájékoztatóján. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a Washington Postban megjelent cikkről, amely a volt szekusokkal foglalkozik, a külügyminiszter kijelentette: a románok által oly gyűlölt szervezet "hírneve" sokkal tovább él, mint az intézmény "valóságai". Jelenleg a titkosszolgálatok személyzetét mintegy 85 százalékban 1990 után képezték ki. Az elkövetkező időszakban a román hatóságok teljesíteni fogják mindazokat a kötelezettségeket, amelyek Románia leendő NATO-tagságával járnak, jelentette ki Geoana, majd hozzáfűzte: nov. 23-tól működik majd az az iroda, amelynek tevékenységéhez tartozik mindazon személyek ellenőrzése, akiknek a NATO-jelzéssel ellátott dossziékhoz lesz hozzáférhetősége. Romániának a prágai csúcstalálkozóra való meghívása pedig azt jelenti, hogy a szeku témája lassan el fog tűnni. Mircea Geoana üdvözölte a Moldova Köztársaság határozatát a kettős állampolgárságot illetően. Moldova Köztársaság állampolgárai a döntés szerint más országok állampolgárai is lehetnek, a külföldiek pedig Moldova Köztársaság állampolgáraivá válhatnak anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. /Valóság és mitológia - az egykori Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Geoana arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkező években azt a problémát kell megoldani, hogy "a kibővített NATO és a kibővített Európai Unió határa" Románia keleti határa lesz. - Olyan megoldást kell találni, hogy ilyen körülmények között is a lehető legbensőségesebb kapcsolatok maradhassanak fenn a Prut folyó két oldalán élő románok között - fogalmazott a külügyminiszter. Prisacaru a szenátus külügyi bizottságának vezetője szerint Románia és a Moldovai Köztársaság tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de ezek a tárgyalások - - megszakadtak, mivel Moldova teljes listát és részletes adatokat kért azokról az állampolgárairól, akik megkapták a román állampolgárságot is. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott, hogy néhány évvel ezelőtt a román kormány rendkívüli mértékben megkönnyítette a román állampolgárság igénylését a Moldovai Köztársaság lakosai számára. A moldovai állampolgárok jelenleg a Moldovai Köztársasággal határos romániai megyék illetékes hivatalaiban is benyújthatják igényüket a román állampolgárságra. /Kettős állampolgárság a moldovaiaknak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./"

"Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/ "

"Iliescu államfő Románia NATO- és EU- csatlakozásának ügyében, valamint a legfontosabb aktuális belpolitikai kérdésekről kezdett konzultációsorozatot a parlamenti pártokkal. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetése a hét elején úgy foglalt állást: a 2004-ben esedékes törvényhozási választásokat egy évvel korábban kellene megrendezni. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerint rövid időn, két-három héten belül döntést kell hozni a választások időpontjának kérdésében - jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután Ion Iliescu konzultált az RMDSZ vezetőivel. Az eddigi nyilatkozatok alapján az előrehozott választások gondolatát a PSD mellett csak a Nagy- Románia Párt támogatja fenntartások nélkül. Az államfővel folytatott konzultáción az RMDSZ képviselői ismételten felvetették azt a problémát, hogy a romániai magyar kisebbségnek bizonyos intézményekben - így a rendőrség, a titkosszolgálatok, a hadsereg soraiban, illetve a külügyminisztériumban - nincs képviselete. Markó szerint erre a kérdésre konkrét megoldást kellene találni. /Az RMDSZ Iliescunál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./"

"Nov. 17-én tartotta hatodik ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a magyar uniós csatlakozás következményeiről tanácskoznak. Az RMDSZ küldöttségében Markó Béla, Takács Csaba, dr. Verestóy Attila, dr. Kelemen Atilla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt vett részt. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány figyelembe veszi a kedvezménytörvény módosításakor a Máért ezzel kapcsolatos ajánlását. Zárt ajtók mögött zajló ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök majd Kovács László külügyminiszter tartott előadást, majd a küldöttségek vezetőinek felszólalására a sajtó nélkül került sor. Medgyessy Péter elmondta, hogy vannak kontinuitásai is a kormánypolitikának és vannak eltérő elemei is az előző időszakhoz képest. Kijelentette: a határon túli magyar szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres NATO integrációja megvalósulhasson. Bejelentette, hogy 2003 tavaszára rendkívüli Máért összehívást kezdeményez, amelynek témája: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Javasolta, hogy ülésig dolgozzák ki a budapesti székhelyű állandó Máért-képviselet koncepcióját. Konkrét intézkedési tervet kíván kidolgozni, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradhassanak szülőföldjükön. Támogatja azt a javaslatot, hogy a kedvezménytörvény tanügyi támogatását terjesszék ki az egygyermekes családokra is, de ezeknek a családoknak legyen magyar igazolványuk. - A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja, hogy őket a kormányzat nem hívta meg a Máért ülésére. Az MVSZ javasolta, hogy a szomszédos államokkal kapcsolatos postai díjszabásokat előnyösen változtassák meg: azonos legyen a belföldi díjszabással, valamint a magyar kormány a szomszédos államokkal kötendő egyezményekkel szavatolja az onnan Magyarországra irányuló postai küldemények ugyancsak belföldi díjszabásúnak minősítését. /Esély van a konszenzus megszületésére. Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a Máért ülésén javasolta: a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt szerint az arány 0,5 százalék legyen. A politikus utalt arra: az első félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot a kedvezménytörvényre, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására. A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegből mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte. A Fidesz alelnöke szerint nem szükséges kivenni a törvényből a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával az Orbán-kormány megállapodásra jutott. A Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgősségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról. /Ellenzéki vélemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"Nov. 18-án az amerikai magyarok Washingtonban, a Fehér Ház előtt tüntetést szerveztek Romániának és Szlovákiának a NATO-ba való felvétele ellen. A szervezők szlogeneket is javasoltak a résztvevőknek, mint például: Az emberi jogok megsértésének nincs helye a NATO-ban, Románia és Szlovákia = időzített etnikai bombák, Xenofób és korrupt országoknak nincs helye a NATO-ban, Erdély/Felvidék autonómiája az első, a NATO-ba lépés a második, Első az etnikumok kisebbségvédelmi törvényeinek megteremtése Romániában és Szlovákiában, Első legyen az elkobzott kisebbségi javak visszaszolgáltatása, Románia és Szlovákia állítsa le a népesség áttelepedését, az asszimilációt, a gyűlöletet bátorító programját. /Románia ellen tüntetnek Washingtonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 19./"

"Nov. 21-én Prágában, a NATO-csúcsértekezlet nyitó ülésén George Robertson, a védelmi szövetség főtitkára az egybegyűlt államfők és kormányfők elé terjesztette azt javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát kérjék fel csatlakozzanak a NATO-hoz. Romániában valóságos népünnepélyekkel köszöntötték az ország prágai felkérését a NATO-csatlakozásra. A román közszolgálati rádió és televízió Prágából egyenes adásban közvetítette a történteket, ezután Ion Iliescu elnöknek az ország lakosságához intézett üzenetét, nyomban utána pedig Adrian Nastase kormányfő beszédét sugározták. /Romániát meghívták a NATO-ba. Végleges lehorgonyzás az euro-atlanti térségben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ Ion Iliescu elnök beszédében köszönetet mondott Románia valamennyi állampolgárának, a NATO-csatlakozás kiérdemlése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. Az államfő hangoztatta: "Ez a történelmi pillanat teljes és gyökeres szakítást jelent a múlttal, s Románia véglegesen lehorgonyzott az euro-atlanti térségben". A Romániában elért eredmények sorában említette többek között a nemzeti kisebbségek jogainak elismerését és tiszteletben tartását. Adrian Nastase kormányfő reményét fejezte ki, hogy az ország NATO-csatlakozása meghozza a külföldi beruházások fellendülését, majd kijelentette: Románia teljes mértékben magáévá teszi az új minőségével együtt járó felelősségeket, és szolidárisan részt vesz a NATO misszióiban. - A közszolgálati rádióban és televízióban megszólaltatott kormánypárti és ellenzéki román politikusok, köztük Emil Constantinescu volt államfő, valamint az 1989 decembere utáni miniszterelnökök örömmel üdvözölték a NATO-csatlakozásra való felkérést. Ez alól csak a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor volt kivétel. Tudor azt nyilatkozta, hogy a prágai döntés "nem öröm, hanem történelmi szükségszerűség", mert általa orvosolták "azt az igazságtalanságot", hogy Magyarország NATO-felvételével "súlyos egyensúlyhiányt okoztak a térségben". A magyarellenességéről hírhedt politikus elismerte, hogy ő volt Romániában az utolsó pártelnök, akit sikerült meggyőzni az ország NATO-csatlakozásának szükségességéről. Az RMDSZ elégtétellel üdvözölte a NATO bővítésére vonatkozó prágai döntést. A romániai magyarság számára szintén történelmi jelentőségű az, hogy Románia az Euro-atlanti Szövetség tagjává válik. Az RMDSZ álláspontja szerint ez a történelmi fontosságú döntés csak úgy születhetett meg, hogy az elmúlt években Románia politikailag stabil partnerként végrehajtott bizonyos reformintézkedéseket. /Romániát meghívták a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Bár Románia számos tekintetben nem teljesítette a csatlakozás feltételeit sem a gazdaság, sem a korrupció felszámolása, sem az igazságszolgáltatás, sem az emberi és kisebbségi jogok biztosítása terén, biztosan számíthatott a NATO-ba való meghívásra, nagyrészt a terrorizmus elleni harcnak köszönhetően, szögezte le Papp Annamária, a lap munkatársa. Romániának csak ezután kell majd bizonyítania szövetségesei előtt, hogy nem volt hiábavaló a számára megelőlegezett bizalom. A NATO döntésével a magyar nemzet közelebb kerül a határok módosítása nélküli újraegyesüléshez. Jogosan merülnek fel azonban a kételyek: az RMDSZ nem volt-e túlságosan engedékeny? Az a kérdés is felmerülhet, hogy a kormánypártnak e siker után lesz-e immár szüksége az RMDSZ-re. /Papp Annamária: Happy new NATO! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 23-án George Bush amerikai elnök Romániába látogatott. Több tízezer ember gyűlt össze a bukaresti Forradalom téren, ahol a két államfő rövid beszédet mondott. Mindkét elnök többször emlékeztetett arra, hogy ez volt az a tér, ahonnét 1989. dec. 21-én a kommunista diktatúra vezetője elmenekült, amikor a támogatására összehívott nagygyűlés a diktatúra elleni tüntetéssé változott. - Románia a múlttal való végső szakítás és az új kezdetének történelmi pillanatát éli át most - jelentette ki Ion Iliescu román államfő. Leszögezte, hogy Románia határozottan folytatni fogja a megkezdett utat, az északatlanti szövetség szilárd, megbízható partnere kíván lenni. George Bush, akinek minden mondatát hatalmas üdvrivalgással fogadta a tömeg, örömét fejezte ki, hogy Bukarestben személyesen is bejelentheti: Romániát az északatlanti szövetség felkérte a csatlakozásra, így a leendő új NATO-tagot köszöntheti. "Nem könnyű a szabadság útja, amit Románia választott, de csak ezt az utat érdemes követni. Románia ezen a történelmi úton a gyűlölet helyett a türelmet, a szomszédos országokkal való romboló rivalizálás helyett a megbékélést, a diktatúra helyett a bölcs és működő demokráciát választotta. A meghívással a NATO bizalmat szavazott Romániának" - hangoztatta. Az amerikai elnök szerint Románia azzal is erősíti majd a szövetséget, hogy hidat képez az új Oroszországhoz. "Oroszországnak nincs mit tartania a NATO bővítésétől, stabil és békés szomszédai lesznek - mondta. Néhány órás bukaresti látogatása során George Bush megbeszélést folytatott Ion Iliescuval, aki a legmagasabb román állami kitüntetést, a Románia csillaga a lánccal érdemrendet adományozta neki. /Bush amerikai elnök bukaresti látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ "

"Nov. 25-én a képviselőház és a szenátus együttes ülésének témája Románia NATO-hoz való csatlakozási meghívása volt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy Románia jelen esetben két hibát követhet el: ha lebecsüli vagy ha túlságosan felértékeli e pillanat jelentőségét. - Ha lebecsülnénk azt, ami Prágában történt, akkor az azt jelentené, hogy Romániának a NATO-ba való meghívása kedvező geopolitikai fekvésének köszönhető, ha túlértékelnénk e pillanat jelentőségét, nem mérnők fel, hogy Romániának nehéz elvárásoknak kell megfelelnie. /A neheze most kezdődik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ "

"Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kijelentette: korszerűsíteni kell a román hadiipart, mivel hatalmas, ám ósdi fegyverkészlettel rendelkezik az ország. Kolozsvárra látogatott Pascu miniszter, akit útjára Mihail Popescu országos vezérkari főnök, Constantin Gheorghe, a légierők, valamint Eugen Baragau, a szárazföldi erők vezérkari főnöke is elkísért. Mihail Popescu kifejtette: 2007-re a hadsereg hivatásosai számának el kell érnie a 90 ezret, ezenkívül szükség van még 70 ezer műszaki katonai alkalmazottra és 15 ezer civilre is. A védelmi kiadások következő évi költségvetése 1,2 milliárd dollárra emelkedik az idei 1,06 milliárdról. A légierőről Constantin Gheorghe elmondta, az elkövetkező időszakban a IV. Erdélyi Hadtest NATO-kompatibilis légi támaszpontot épít ki Aranyosgyéresen, a Kolozs megyei település ugyanis "stratégiai elhelyezkedését tekintve ideális választásnak tűnik". /Lázár Lehel: Ósdi fegyverek a raktáron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"

"A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) a rendszerváltás után fokozatosan megtisztították a Ceausscu-korszak hírhedt politikai rendőrségének tagjaitól, illetve módszereitől - jelentette ki Ion Iliescu államfő, miután Adrian Nastase kormányfővel beszélgetésre hívták a SRI vezetőségét. Mint azt Radu Timofte szolgálati igazgató a sajtónak elmondta, a találkozón a Prága után követendő stratégiát tárgyalták meg, amely főként a titkosított NATO-információk védelmére vonatkozik. "A SRI által feldolgozott információk mintegy nyolcvan százaléka a kormányzati intézmények munkájában szolgál segítségül, ezért rendkívül fontos, hogy a hivatalok nagy figyelmet és fontosságot tulajdonítsanak ezeknek a forrásoknak - fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Hozzátette "továbbá részleteibe menően meg kell vizsgálni a SRI működését, életbe kell léptetni azokat a technikákat, amelyeket a NATO megkövetel." /Incze Ferenc: Nincsenek szekusok? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"

"Miután Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke egy interjúban azzal vádolta meg Romániát, hogy a szakadár Transznisztria "legfőbb kereskedelmi partnerévé vált", nov. 27-én Mircea Geoana román külügyminiszter kifejtette, a prágai NATO-csúcs utáni helyzetben a Moldovai Köztársasággal való kapcsolatok javítása "kötelessége és küldetése" Romániának. Geoana hangsúlyozta, országa különös figyelemmel követi az EBESZ Minisztertanácsának portói ülését, amelyen a transznisztriai helyzet alakulását tárgyalják meg, és azt is, hogy teljesül-e a két államelnök, Ion Iliescu és Vladimir Voronin Bejrutban megkötött megállapodása. /Újabb nézeteltérés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/"

"A Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartott parlamenti ülésen mondott beszédében Székely Ervin RMDSZ-képviselő leszögezte: a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás folyamatában Romániának el kell utasítania a nacionalizmust, a szélsőségességet és az intolerancia minden formáját. /Az RMDSZ kéri a szélsőséges tendenciák visszaszorítását. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./"

"Nyugtalanít, s remélem félreértésen alapul a román miniszterelnök sajtóban megjelent nyilatkozata a kedvezménytörvényről - olvasható Dávid Ibolya, az MDF elnöke közleményében. Dávid Ibolya kérte, hogy Adrian Nastase mérlegelje a tavaly decemberben létrejött magyar-román egyetértési nyilatkozat jelentőségét. A román kormányfő magyarországi látogatása előtt, csütörtökön Gyulafehérváron azt mondta: Romániának továbbra is az a véleménye, hogy a kedvezménytörvényre nincs szükség, az távol áll az európai normáktól, és diszkriminációt alkalmaz a magyar kisebbség és a többségi lakosság között. - Akkor kerül veszélybe egy már-már nyugvópontra került kérdés - a hatályban lévő, határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvény - mikor e régió, Közép-Európa bizalmat kapott; bizalmat kapott az Európai Uniótól, illetve a NATO-tól a bővítési javaslatokkal - áll Dávid Ibolya közleményében. Mint írja, "történelmi forduló előtt állunk, és tragikus lenne, ha e jelentős folyamatot a bizalom megrendítése kísérné, vagy fenyegetné". - A Magyar Demokrata Fórum elnökeként azt kérem a román miniszterelnöktől, mérlegelje a nyilatkozat és a korábbi aláírása jelentőségét, olvasható a közleményben. /Kedvezménytörvény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 30./"

"Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"