November 28-án Romániába látogatott James Jones amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek (SACEUR) főparancsnoka, Teodor Atanasiu védelmi miniszterrel és Eugen Badalan vezérkari főnökkel találkozott. A főparancsnok elismerését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az országnak nagyon rövid idő alatt látványos eredményeket sikerült elérnie. „Mi a NATO-ban azzal mérjük az elkötelezettséget, hogy egy országnak miként sikerül megvalósítania azt, amire ígéretet tett. Márpedig Románia megtette azt, amit célul tűzött ki” – szögezte le James Jones. Gujdár Gabriella: NATO-főparancsnok dicsérte Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter december 6-án Romániába érkezett, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélést. Az amerikai vendég rövid látogatásakor aláírták a megállapodást, amelynek értelmében az amerikai hadsereg Románia területét kiképzésre, felszerelésének raktározására, és szükség esetén csapatainak állomásoztatására használhatja. A szerződés szövegében hivatalosan nem katonai „bázisokról” van szó, hanem olyan amerikai katonai létesítményekről, amelyeket átmeneti jelleggel telepítenének Románia egyelőre három, távlatban pedig öt kiszemelt pontján. A román államfő bejelentette, hogy Mihail Kogalniceanu, Babadag, Cincu si Smardan ad otthont majd az amerikai létesítményeknek. A feltételezett titkos CIA-börtönök nem kerültek szóba. Traian Basescu a Rice-szal tartott közös sajtónyilatkozaton határozottan cáfolta a titkos börtönök létezését. Az ABC televízió szerint a CIA csak a múlt hónapban zárta be kelet-európai börtöneit, azt követően, hogy az ügy sajtónyilvánosságot kapott. /Négy amerikai támaszpont Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Condoleezza Rice újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Washington azért választotta Romániát, mert ez az ország az Egyesült Államok egyik legaktívabb partnere a térségben, beleértve a NATO katonai reformját is. „Románia nemcsak erős és elkötelezett barátja Amerikának, hanem bajtársa is” – fogalmazott Rice, utalva ezzel a román katonák iraki és afganisztáni jelenlétére. Milyen kockázatot vállal Románia azzal, hogy beengedi területére az amerikai csapatokat? – kérdezték az újságírók Traian Basescu államfőtől. Az elnök röviden azt válaszolta, Románia kezdettől fogva tudatában volt az ezzel járó kockázatoknak, amelyek az amerikai katonák befogadásával nem nőnek jelentősen. Az aláírt megállapodásról az amerikai sajtó külön tájékoztatót kapott. Ebben olyan háttérinformációk szerepeltek, amelyek a romániai újságírókhoz nem jutottak el. A dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1500 katona állomásoztatását tervezi két helyszínen, a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton és a Babadag kiképző bázison. A Cincu és a Smardan kiképző zónákat használják majd a katonák felkészítésére, kiképzésére, amelyeken Románia engedélyével más nemzetek katonái is részt vehetnek. Románia először a Konstanca melletti Mihai Kogalniceanu bázist nyitotta meg az amerikaiak előtt, itt 2003-ban majdnem 4000 különböző missziókon részt vett amerikai katona fordult meg. Az amerikai katonai támaszpontok romániai létrehozása Washington hosszú távú, tíz éves védelmi stratégiájának része. Washington Németországból 30 ezer, Dél-Koreából pedig 15 ezer katonát vezényelne át amerikai, illetve kelet-európai, közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai területen létesített katonai bázisaira. Rice bukaresti látogatásán részt vett Nicholas Taubman az Egyesült Államok új romániai nagykövete is. /Gujdár Gabriella: Valami Amerika – katonai bázisokat hozott Romániába Condoleezza Rice. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A NATO tagállamai december 8-án megerősítették elkötelezettségüket az európai hagyományos haderőkről és fegyverzetekről kötött szerződés (CFE) iránt, amelynek felmondását Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter kilátásba helyezte arra az esetre, ha az Egyesült Államok és a NATO tovább közelíti csapatait határaihoz. Az 1990-ben aláírt CFE korlátozza a hagyományos fegyverek telepítését az európai színtéren. Orosz felfogás szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja e szerződést, ha támaszpontokat létesít Románia területén. „Oroszország eleget tett minden CFE-korlátozásnak. Ám ha más államok nem teljesítik a szerződést, akkor Moszkva levonja az ebből adódó következtetéseket” –jelentette ki az orosz védelmi miniszter. Arra reagált, hogy Traian Basescu és Condoleezza Rice december 6-án Bukarestben megállapodást írt alá négy amerikai bázis román területen való létrehozásáról. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint Oroszországnak nincs oka aggodalomra a román–amerikai megállapodás miatt, hiszen a dokumentumban tulajdonképpen nem is támaszpontok létesítéséről, csupán bizonyos Amerika által igényelt könnyítésekről van szó – nyilatkozta. Traian Basescu államfő bizonygatta: Románia messzemenően tiszteletben tartja Oroszországgal szemben vállalt kötelezettségeit. /Orosz aggodalmak a Romániában létesítendő amerikai támaszpontok miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Az amerikai képviselőház egyhangú szavazással elfogadta azt a határozatot, amelyet Tom Lantos a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztett be az 1956-os magyar forradalom jövő évi ötvenedik évfordulójának a tiszteletére. A határozat méltatja az 1956-os magyar forradalmat, amely előkészítette a kommunizmus 1989-ben bekövetkezett végső összeomlását egész Közép-, és Kelet-Európában, így Magyarországon, két évvel később pedig a Szovjetunióban is. Kifejezi együttérzését a magyar népnek azokért az áldozatokért, akik életüket vesztették a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harcban 1956-ban, illetve azokért, köztük Nagy Imre miniszterelnökért, akiket a szovjet és a magyar kommunista hatóságok végeztek ki a forradalmat követően. Az amerikai képviselőház üdvözli a Magyarországon 1989 óta bekövetkezett változásokat, abban a meggyőződésben, hogy Magyarország betagolódása a NATO-ba és az Európai Unióba a szomszédos országok hasonló integrációs folyamatával együtt biztosítani fogja a békét, a stabilitást és a Kárpát-medence népei közötti egyetértést. /Amerikai képviselőházi határozat a magyar 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Ha Nicolae Ceausescunak sikerült volna fenntartania hatalmát, talán most szabadulnának a börtönből a temesvári református gyülekezetnek azok a tagjai, akik 1989 decemberében példát merítettek Tőkés László bátorságából. 16 év telt el a temesvári forradalom kirobbanása óta. Az országnak azóta sikerült kiszabadulnia Kelet szorításából: tagjává vált a NATO-nak, és az Európai Unió küszöbén várja a bebocsáttatást. A politikai eredmények azonban nem nyújtanak vigaszt azoknak, akiknek az egyéni sorsa alig javult valamit. /Gazda Árpád: Hitetlenül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

A bukaresti Adevarul Ion Mihai Pacepa tábornokkal készített interjúi szerint fegyver, lőszer és kábítószerek exportjával Ceausescu 1978-ig 400 millió dollárt gyűjtött össze. A Román Külkereskedelmi Bankban nyitott, TA jelzésű, titkos számlájába egyedül Victor Nanescu ezredesnek volt betekintése, aki 1990 után váratlanul belügyi államtitkár, az akkor újjászervezett Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatója lett, de a 400 millió dollár sorsa azóta is rejtély. Pacepa szerint a posztforradalmi Románia másik legnagyobb mulasztása: tisztázni, hogy 1989 végén, a forradalmi események teljében miért, kinek a parancsára tették el láb alól Constantin Nuta, Mihai Velicu, majd Dumitru Puiu, Nicolae Doicaru, Emil Macri securitate-tábornokokat, valamint Gheorghe Ardelean ezredest, az USLA rohamosztag parancsnokát. Pacepa szerint azért kellett elhallgattatni őket, akárcsak a Ceausescu-házaspárt is, mert túl sokat tudtak a hatalomra kerülő személyiségek múltjáról. Pacepa példaként említette Nicolae Doicaru tábornokot, a DIE (Külföldi Információs Szolgálat) volt parancsnokát, aki ismerte Virgil Magureanu múltját. Pacepa az interjúsorozatban ismertette Virgil Magureanu pályafutását, hogyan lett 1972-ben a Securitate kollaboránsa, majd Mihai Mihaila álnéven aktív tisztje, 1989. december 25-én hogyan került Targovistére, hogy szerepet vállaljon a Ceausescu-házaspár kivégzésében. Ion Iliescu államelnök ilyen érdemek alapján választotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ élére, ahol bebizonyította szakértelmét a diverzióban: olyan titkos adatokat szolgáltatott ki a sajtónak, de szükség esetén gyártott is, amelyek kompromittálták az Iliescu-rendszer ellenzékének vezéralakjait. (Az RMDSZ legtekintélyesebb politikusai is közöttük voltak). Végül éppen ez a túlbuzgóság lett Magureanu veszte. A SRI 1997. április 21-én sajtónyilatkozatban ítélte el a Washington Times-ot, amiért szóhoz juttatta Ion Mihai Pacepa hazaárulót. Azért, hogy a nyilatkozat ne veszélyeztesse a felfelé ívelő román-amerikai kapcsolatokat, Pacepa telefonon értesítette Adrian Severin külügyminisztert, hogy washingtoni politikai körökben nagy felháborodás fogadta a SRI lépését. Másnap este a sajtó közölte Virgil Magureanu lemondását. 1999. június 7-én pedig Bukarestben megkezdődött Ion Mihai Pacepa rehabilitálásának pere. A kulisszák mögé betekintést nyújt a Ziua 1999. június 12-i száma: leközölte a Washington Times előző nap megjelent cikkét. Ebben Michael Leeden, Ronald Reagen minisztere, Alexander Haig tábornok, NATO-főparancsnok tanácsosa kijelentette: Románia csak abban az esetben lehet NATO-tagország, ha rehabilitálja Pacepa tábornokot, aki döntő mértékben járult hozzá a kommunista rendszer összeomlásához. 1999. június 8-án a Legfelső Törvényszék 21 év után rehabilitálta Ion Mihai Pacepát, aki elnöki rendelettel visszanyerte tábornoki rangját is. /Barabás István: Akiket idegesít a tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A román állampolgárok a jövőben szélesebb körű betekintést nyerhetnek a Szekuritáté-irataiba, miután a kormány elfogadta az erre vonatkozó eddigi törvény módosítását. Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezető testületének tagja elmondta: a rendelet áttörést jelent a Szekuritáté-iratok nyilvánossá tételének folyamatában. E módosítás jelentős mértékben kiszélesíti a hivatalból átvilágítandó közszereplők, megválasztott és kinevezett közméltóságok és közhivatalnokok, tisztségviselők körét. Ugyanakkor a módosítás révén korlátozzák a köztisztségek betöltését mindazok számára, akik valamilyen kapcsolatban voltak Ceausescu-féle titkosrendőrséggel. A kormány által most elfogadott rendelet törvényesen kötelezővé teszi az egykori Szekuritáté-dossziékat eddig kezelő állami intézmények – titkosszolgálatok, minisztériumok, irattárak vagy más intézmények –, illetőleg magánszemélyek számára, hogy a jogszabály hatályba lépésétől számított hatvan napon belül átadják a bizottságnak a birtokukban lévő, a volt politikai rendőrség által kiállított iratokat, nyilvántartásokat, iratcsomókat, fénykép-, film-, video- és hangfelvételeket, informatikai anyagokat, adatbázisokat, beleértve az egykori Szekuritáté-tisztek, a titkos állományban lévő személyek iratcsomóit is. Ez alól kivételt képeznek a ma is hivatalban lévő titkos állományúak iratai és a nemzetbiztonságot érintő dokumentumok. Csendes emlékeztetett arra, hogy az eddigi törvényes rendelkezések elvben lehetővé tették az időközben külföldre emigrált román állampolgárok számára a betekintést saját „szekus” dossziéjukba. Gyakorlatilag azonban e külföldre szökött emberek anyagát rendszerint állambiztonsági okokra hivatkozva titkosították. Mostantól viszont széles körű hozzáférést biztosítanak mindazoknak a NATO-tagállamokban és – Románia EU-tagságának pillanatától – az Európai Unió országaiban élő volt román állampolgároknak, akik 1945 és 1989 között Romániában éltek és a kommunista titkosszolgálat megfigyelése alatt álltak. /Szélesebb körű betekintés a Szekuritáté-irataiba. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Csapó I. József nyílt levelében védőhatalmi státust kért Székelyföld felett – Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől. Kuszálik Péter ebből kiindulva nyílt levelet írt az olvasóknak. Először Katona Ádám kért védőhatalmi kötelezettséget az utódállamok magyarsága számára. (Új Magyarország, 1993. nov. 3.) Két évvel később szintén Katona Ádám kérte a védőhatalmi státust – ugyancsak nyílt levélben (Szabadság, 1995. aug. 22.), a címzett a magyar kormányfő és Göncz Árpád államfő. Válasz nem érkezett Budapestről. Kuszálik kiemelte, hogy Csapó József kukoricatermesztésből doktorált, nem veszi figyelembe a szakember véleményét. Kuszálik elmagyarázta, Magyarország majd Románia belépett a NATO-ba. Ez kizárja, hogy a két szomszédos állam között védőhatalmi „ez meg az jöhessen létre.” A cikkíró emlékeztetett, Tőkés László 1996 őszén azt javasolta, hogy az alapszerződést ne Temesvárott, hanem Világoson írják alá (RMSZ, 1996. szept. 9.). Ehhez Kuszálik Gabriel Andreescut idézte, aki szerint Tőkés különös élvezettel törekszik a mártíromságra. A baj ott kezdődik, írta Kuszálik, hogy a román hatalom úgy kezeli az ügyet, „mintha a fölvetett kérdéseket az egész erdélyi magyarság fogalmazná meg, a Szász Jenő vagy Csapó doktor által meghirdetett balgatag dolgokat máson kéri számon.” Valójában Katona Ádám mögött áll a nyolctagú Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Csapó doktor a Székely Nemzeti Tanács nevében és elnökeként írta alá nyílt levelét, „de ez az alakulat csak elméletben – ha úgy tetszik: a mesékben – létezik.” Kuszálik ítélkezett: „az egész nemzeti-polgári-nemzetpolgári mozgalom (Reform Tömörülés, Polgári Szövetség, Fórum-mozgalom, EMNT, SZNT stb.) nem több lelkes amatőrök gyülekezeténél”. /Kuszálik Péter: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

Traian Basescu államfő március 9-én fogadta Shaul Mofaz izraeli védelmi minisztert. A tárgyalás a két ország katonai együttműködéséről, a közel-keleti helyzetről, valamint a terrorizmus elleni harcról folyt. A találkozó előtt Shaul Mofaz és Teodor Atanasiu védelmi miniszterek aláírták a Románia és Izrael közötti katonai együttműködési szerződést. Basescu elnök arról tájékoztatta vendégét, hogy Románia célja elérni a legmagasabb NATO-standardokat, ami a katonai felkészültséget illeti. Az izraeli miniszter pedig kinyilvánította, hogy Izrael szeretné szélesíteni katonai együttműködését Romániával. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy fokozni kell a nemzetközi együttműködést, hogy megakadályozzák a közel-keleti radikalizálódást, és szavatolják Izrael biztonságát. /Katonai szerződést kötött Románia és Izrael. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Már csak idő kérdése, hogy kiderüljön: melyik román politikus számlájára folyt be a hétmillió font, amelyet BAE System, a legnagyobb brit hadiipari vállalat fizetett egy 2003-as, 116 millió fontos ügylet fejében. A hétmillió font jócskán megtérült a BAE Systemnek: a cég 116 millió fontért adta tovább Romániának a brit védelmi minisztériumtól 200 ezer fontért vásárolt két fregattot. Az ügylettel kapcsolatban a brit sajtó azt írta, hogy lebonyolításakor Románia „kétségbeesetten kereste Nagy-Britannia támogatását a NATO-csatlakozáshoz”. Elsőként a galaci Sidex acélipari kombináttal kapcsolatban merült fel hasonló gyanú. Szintén a brit nyomozóknak köszönhetően derült fény arra, hogy a Nastase-kormány Tony Blair miniszterelnök „sugallatára” adta el potom áron a kombinátot. Utólag kiderült, hogy az indiai származású tulajdonos, Laksmi Mittal pénzzel támogatta Blair pártját a választási kampányban. Az ügynek Bukarestben csak sajtóvisszhangja volt, büntetőjogi következményekkel nem járt. /Szőcs Levente: Fregatt-ügy: lefizettük a Nyugatot? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A román–ukrán viszonyban 1997 óta függőben van a Duna-határ kérdése, illetve a Kígyó-sziget és a körülötte levő gazdasági terület hovatartozása. Idén februárban Ukrajna újra bejelentette a Duna–Fekete-tenger csatorna építésével kapcsolatos munkálatok folytatását a Duna-deltában, melyet az UNESCO védett területnek nyilvánított. A nézeteltérésekre a legutóbbi ukrán–román elnöki találkozó sem hozott megoldást. Románia és Ukrajna 1997-ben írta alá a jó szomszédsági szerződést (alapszerződést) úgy, hogy nem sikerült megállapodniuk a határkérdésről. Ennek megoldását külön szerződésbe utalták. 2001-ben a két ország elfogadta a határfolyók közös használatára vonatkozó nyilatkozatot. Ukrajna más szemszögből közelíti meg ezt a problémát, hiszen határai a szovjet időszakban mesterségesen lettek kialakítva. A Kígyó-sziget egy 17 hektáros földdarab a Duna-deltától 45 km-re. Nem a sziget hovatartozása képezi a vita tárgyát, hanem az, hogy ki kapja meg a körülötte levő kőolaj- és földgázlelőhelyek hasznosításának jogát. Románia a közös hasznosítás mellett érvel, míg Ukrajna a sziget kontinentális talapzatának figyelembevételét követeli. Megegyezés hiányában Románia a kérdést 2004 szeptemberében a Hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte. A Kígyó-szigetet 1948-ban engedte át Románia a Szovjetuniónak. A Szovjetunió felbomlása után a sziget Ukrajnához került. Az ukrán álláspont az, hogy a sziget lakott, ami a nemzetközi jog szerint megadja Ukrajnának a jogot a kontinentális talapzathoz, Románia fő törekvése, hogy bebizonyítsa, a sziget lakatlan terület, s így nincs kontinentális talapzata sem. A Duna északi Kilija ágából a tengerbe leágazó Bistroe-csatornát az ukrán állam két részletben szándékozik megépíteni. Az első szakaszban – amely már befejeződött – a csatorna bejáratának kiszélesítését, illetve mélyítését végezték el. Ukrajna örökölte a Szovjetunió Fekete-tengeri flottáját, de nem rendelkezik saját dunai kijárattal, tehát kénytelen jelentős összegeket fizetni a román államnak a román tulajdonban lévő hajózható csatorna használatáért. Emiatt a csatorna megépítése Ukrajna számára gazdasági érdek. Románia kihasználta a környezetvédő civil szervezetek támogatását és NATO-s kapcsolatait, hiszen a csatorna kérdésében az Amerikai Egyesült Államok is Románia mellett foglalt állást. /(Budapest Analyses): A Fekete-tenger és környéke a román–ukrán viszonyban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Június 13-én Aradon a prefektúrán újabb, eddig titokként kezelt állami intézmény létére derült fény. 1990 óta volt irodája Aradon a Speciális Problémák Központi Állami Hivatalának (OCSPS), tevékenységét azonban eddig titokban tartották. Úgy került nyilvánosságra, hogy kinevezték a hivatal új vezetőjét, Adrian Mironescu miniszteri rangú államtitkárt, az OCSPS országos vezetőjét. A hivatalt eddig szigorúan katonatisztek vezették, s Mironescu az első civil főnöke az OCSPS-nek. Ő feltárta, hogy a hivatal célja felkészíteni az ország és a megyék gazdaságát egy esetleges háborúra, és ennek kitörésekor a megye gazdaságát átvezetni a békeidőből a megváltozott körülményekbe. Ezért békeidőben megkeresik a stratégiai fontosságú magánvállalatok vezetőit, hogy háborúban miként kell módosítaniuk a termelés struktúráját. Mironescu elmondta: mivel Románia NATO-tagállam és a szövetség védőernyője alá tartozik, a hagyományos háború kitörése az ország területén szinte elképzelhetetlen, ezért az OCSPS-nek – és az alárendeltségébe tartozó megyei irodáknak – célja, hogy természeti katasztrófa, sürgősségi esetek vagy terrortámadás esetén nyújtson hatékony logisztikai hátteret. /(Irházi): A lövészárok géhása. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) június 30-i ülésén elutasította Teodor Atanasiu védelmi miniszternek a liberális párt felhatalmazására tett javaslatát, hogy vonják vissza az Irakban állomásozó román katonákat. Traian Basescu államfő elsősorban a NATO-szövetségesi hűséggel indokolta a testület elutasító álláspontját. A liberális pártelnök, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ugyanis az előző napon azzal magyarázta a katonák hazahívásának fontosságát, hogy szerinte Romániának saját belső ügyeire kellene összpontosítania figyelmét. Calin Popescu Tariceanu az LVT-ülés után bejelentette: Románia miniszterelnökeként és az NLP elnökeként továbbra is fenntartja a román katonák visszavonására vonatkozó javaslatát. /Maradnak Irakban a román csapatok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A Szekuritatáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tevékenységét állandó botrányok kísérik. A besúgó és besúgott szerepe gyakran felcserélődik, belép a képbe a zsarolás, a pártok és politikusok s a média abban érdekelt, hogy lejárassák egymást. Az Evenimentul Zilei című lap villámgyorsan egy kormánypárti és egy ellenzéki politikust is hírbe kevert. Adrian Nastase exminiszterelnökről és Mona Musca liberális képviselőről, volt művelődési miniszterről van szó. Nastase kifejtette, dossziéit azért titkosították, mert olyan információkat is tartalmaztak, amelyeket a hírszerzés a NATO-tagállamok követségeiről szerzett be. Mona Musca tagadta a vádakat, kijelentve, hogy egyetlen pillanatig sem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. Végül mégis kiderült, hogy aláírt egy nyilatkozatot. Azokról viszont, akik a Szekuritáté szörnygépezetét mozgatták, az egykori tartótisztekről, a ,,cég oszlopairól” nem esik szó. Ez furcsa. /Bogdán László: A dossziék útvesztői. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke szerint az európai szervezeteknek végre komolyan állást kell foglalniuk a szlovákiai kisebbségellenes kijelentések ügyében. Bugár Béla erről azután beszélt az MTI-nek, hogy augusztus 21-én Budapesten zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott az Országgyűlés, az Európai Parlament, az Európa Tanács, az EBESZ és a NATO parlamenti közgyűlésében részt vevő magyar képviselőkkel. „Már régen nem fordult elő, hogy egy olyan kormány alakult volna egy uniós tagországban, amelyben az egyik koalíciós párt kisebbségellenes kijelentéseiről híres, és ezért még soha nem volt büntetve” – fogalmazott Bugár Béla. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint meg kell várni az új szlovák kormány konkrét lépéseit, mert a közzétett kormányprogram „túl általános”. „A szlovák kormány egyrészt olcsó gesztusokkal igyekszik bizonyítani, hogy a többség és a kisebbségek viszonyában minden rendben van, másrészt amikor konkrét lépést tehetnének, elítélhetnének egy magyar- vagy romaellenes megnyilvánulást, akkor azt nem teszik meg” – jegyezte meg Bugár Béla. /Bugár Béla: Európának állást kell foglalnia Szlovákia kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Augusztus 28-án Bukarestbe látogat Göncz Kinga magyar külügyminiszter, aki román kollégájával, Mihai Razvan Ungureanuval a novemberi közös román-magyar kormányülés napirendjének előkészítéséről is tárgyal. Niculescu Tóni, a román kormány külügyi államtitkára elmondta, a kilencvenes évek elején a román-magyar diplomácia hűvös volt, olykor viharossá fajult. A mostani látogatást azonban a normalitás része. A tavalyi együttes kormányülésen, 2005. őszén a magyar és a román miniszterek jogilag érvényes kormányhatározatot fogadtak el. Idén Romániában a külügy a kormányfőtitkársággal, Cseke Attilával egyezteti a magyar féllel folytatandó projekteket, a menetrendet. Napirenden levő érzékeny kérdés Magyarországon a külföldi munkaerő beáramlásának, helyzetének szabályozása. Magyarország, a többi tagállamhoz hasonlóan, élhet a „hét plusz kettő” szabály lehetőségével, a csatlakozást követően legfeljebb kilenc évig felfüggesztheti a román munkaerő szabad áramlását. A román fél ezt nem akarja. Valószínű, hogy a magyar fél szóvá teszi többek között a kisebbségi törvénytervezet és a Gozsdu Alapítvány ügyét is. Mind a Külügyminisztérium, mind a miniszterelnök azon van, hogy mindkét tervezetet elfogadtassa a román parlamenttel. Mindkét tervezet nagy ellenállásba ütközik, a kormánypárti kollégák részéről is. Budapestnek elsőként ratifikálta Románia NATO-csatlakozási szerződését, majd második tagállamként Románia EU-csatlakozási szerződését. A magyar kormány régóta megosztja Romániával előcsatlakozás tapasztalatait. /Ágoston Hugó: Hatékonyság, természetesség, tartalom. Göncz Kinga Bukarestben tárgyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Főképpen a Romania Mare hetilap 16 év óta következetesen démonizálja a magyarságot. A szélsőségesség térhódítását jelzi, hogy július elején a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége meghaladta a szociáldemokratákét. Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke 15 éve jósolja, hogy ő lesz Románia elnöke. Megszállottságában a véres eszközöktől sem riad vissza. 1999. január 15-én felhívást intézett a Zsil völgye tüntető bányászaihoz, hogy foglalják el Bukarestet, a hatalom fényűző irodáit. Miron Cozma szakszervezeti vezetővel (akkor egyben a Nagy-Románia Párt alelnöke volt) az élen mintegy kétezer bányász el is indult Bukarest főváros felé, miközben állandó kapcsolatban álltak C.V. Tudorral. A karhatalomnak csak az olténiai Stoeneti-nél sikerült a menetoszlopot szétszórnia, és Miron Cozmát őrizetbe vennie. Az esemény után több személyiség követelte a Nagy-Románia Párt törvényen kívül helyezését, de ezt nem tudták elérni. Barabás István emlékeztetőnek idézett a szélsőséges lapok előző évfolyamaiból. Romania Mare, 1990. november 9.: Mikor magyar fiatalok Sepsiszentgyörgyön valamilyen államellenes akcióba kezdenek, a házak ablakaiba gyertyát vagy asztalilámpát helyeznek, hogy veszély esetén a harcosok oda menekülhessenek. Hargita és Kovászna megyei erdők mélyén olyan fiatalok sátoroznak, akik budapesti akcentussal beszélnek, a lakossággal nem érintkeznek, hanem beintésre várnak, hogy elinduljanak célpontjaik felé. Mivel az RMDSZ segíti őket, követeljük e szervezet azonnali betiltását, ellenkező esetben „a nagyon közeli jövőben” Erdély-szerte súlyos zavargásokra kerül sor. A Nagy-Románia Párt lapjában, a Politica címűben 1992. március 14-én Eugen Barbu /azóta elhunyt/ író felhívással fordul olvasótáborához: „Testvérek, készítsétek elő fegyvereiteket, és vonuljatok ki az utcára, mert ez így nem mehet tovább: mindenféle idegbetegek éjjel-nappal álmodoznak sokat próbált ősi földünk megszerzéséről!” A hang nem változott az évek során. Romania Mare, 2006. június 23.: „Hargita és Kovászna megyében kitört az autonómia hisztériája. Ennek szellemében, az RMDSZ üldözi a románokat, leváltja őket tisztségeikből, szükség esetén tettlegességtől sem riad vissza. Megmentésük csak úgy lesz lehetséges, ha a NRP kerül hatalomra, és az RMDSZ vezetőit nyakukon kővel a Balatonba veti.” Vasile Mateinek, a Román Nemzeti Egységpárt képviselőjének 1997. november 18-i sajtónyilatkozatából: A román állam elvesztette befolyását Hargita és Kovászna megyében, a helyi hatalom irányító központja Budapest lett. A két megyét félkatonai jellegű magyar alakulatok hálózták be, de van már belőlük Moldvában és a Duna-deltában is. Valamennyien felkészültek egy esedékes polgárháborúra. Ziua, 1997. december 16.: Miután találkozott a Vatra Romaneasca tagjaival, George Pruteanu szenátor a marosvásárhelyi ortodox esperesi hivatalban tartott sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Székelyföldön náci, rasszista mentalitás érzékelhető. Tricolorul, 2005. január 15.: A NRP felhívja a figyelmet a magyar irredentizmus egyre veszélyesebb terjedésére. Ha Traian Basescu elnök nem zárja ki a kormányból a terrorista RMDSZ-t, úgy napjai az állam élén meg vannak számlálva, mert egy minden eddiginél hevesebb népfelkelés végképp elsepri székéből. Gheorghe Funar (jelenleg szenátor, a NRP főtitkára) kezdettől reményteljes harcosa az extrémizmusnak. Egyik jellemző megnyilvánulása a szatmári Informatia Zilei 1994. október 27-i számában: „A magyar nép és romániai kisebbsége nomád, barbár szelleme nem tűnt el az ezer év alatt. Nekünk, románoknak kell kigyógyítanunk, hogy civilizált, európai, békés néppé változzék és ne fájjon a foga idegen területekre. Isten óvja attól, hogy mancsát még egyszer román területek felé nyújtsa.” Funar bálványa, C.V. Tudor közben a roma közösséget vette célba (Romania Mare, 1998. augusztus 21.): „A cigányokat munkatáborokba kell küldeni.” National, 1997. szeptember 14.: Lazar Ladariu képviselő, a Vatra marosvásárhelyi ideológusa: „A magyar szeparatisták régi terve, hogy saját külön iskoláik legyenek. Így térünk vissza Marosvásárhely 1990. márciusának mini-államcsínyjéhez. Ha az erdélyi fejlemények veszélyes méreteket öltenek, megtaláljuk a módját, hogyan lépjünk fel az RMDSZ provokációi ellen, mert ez így nem mehet tovább!” C.V. Tudor rálicitál (Romania Mare, 1997. november 21.): „Mikor kormányra kerülünk, megalakítjuk Erdély Újjáépítésének Minisztériumát, hogy végre lecsillapítsuk a magyarokat, vegyük el Ázsia szülöttjeinek kedvét attól, hogy beavatkozzanak a mi kétezeréves nemzeti konyhánk dolgaiba. Vegyük kézbe a puskát!” Gheorghe Funar hozzáfűzte (Jurnalul National, december 10.): Hargita és Kovászna megyében szükségállapotot kell bevezetni, amíg nem késő! Evenimentul Zilei, 1998. október 15.: A NRP Kovászna megyei szervezetének elnöke ismerteti a helyi Román Nemzeti Gárda felépítését. 127 tagja közül heten zsoldosok, akik harcoltak Jugoszlávia megmentéséért is. A gárdák állandó készenlétben állnak, miközben kapcsolatot tartanak fenn Brassó és Bákó megyei alakulatokkal. Joguk van védelmezni őseik földjét, ahogy a kurdok, baszkok és palesztinok is teszik. Ha az RMDSZ gyakorlatba ülteti autonómia-terveit, vezetőit lakásukon fogják el és kivégzés céljából törvény elé állítják őket. A soviniszta-rasszista uszítás mindmáig legfőbb fóruma, a Romania Mare hetilap első száma – Ion Iliescu államelnök engedélyével – 1990. június 8-án jelent meg az erőszak kultuszának és az Erdély-hisztériának teljes fegyvertárával. Június 22-én már arról cikkezett, hogy a magyarok mozgolódnak, „veszélyben vagyunk államként és nemzetként egyaránt.” Atentie la Ungaria! (Figyeljünk Magyarországra!) cím alatt szeptember 7-én kezdi el közölni cikksorozatát, mint a „védekezés” stratégiáját és taktikáját. 1990. december 7-én C. V. Tudor írta: „Az ország veszélyben. Vegyük hát kézbe Horea lándzsáját, védjük meg magunkat nemcsak Magyarország, hanem az ENSZ ellen is!” Felhívta Ion Iliescu elnök figyelmét arra, hogy ha nem tudja elfojtani a magyar sovinizmust, ahogy Ceausescu tette, katonai diktatúrára lesz szükség. 1998. szeptember 13.: „Az RMDSZ hiába határolja el magát Tőkés Lászlótól, mert ugyanazokat a revizionista eszméket hirdeti. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Budapesten horthysta kormány került hatalomra. Mivel az RMDSZ halálos veszély a román államra, követeljük, hogy vezetőit állítsák bíróság elé, szervezetüket helyezzék törvényen kívül, Tőkés Lászlót sürgősen toloncolják ki az országból, az etnikai tisztogatásnak alávetett Hargita és Kovászna megyében vezessék be a sürgősségi állapotot, és legkésőbb 1998 novemberéig szervezzük meg az előrehozott választásokat. Ha az RMDSZ-t nem sikerül megfékezni, a NRP erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy a lakosságot önvédelemre mozgósítsa, ahogy a világon mindenütt történik, a terrorista szervezetek ellen.” Ez a hang nem változott: 2006. június 23-án C.V. Tudor a Romania Mare vezércikkében büszkén hirdette, hogy mindaz, amit ő 1990-ben az Atentie la Ungaria! cikksorozatban jósolt, mind beigazolódott, mert a magyar revizionizmus ma is Trianon revízióját hirdeti, hogy Erdélyt bekebelezze. Az erőszak hirdetésében már 1990 őszétől új erők csatlakoztak C. V. Tudor mellé. Zig-Zag, 1993/20.: Radu Sorescu, a frissiben alakult Noua Dreapta neofasiszta párt vezére nyilatkozott programjáról: „Szükségesnek tartjuk az erőszakot, hogy fajtánk megtisztuljon erkölcsileg. A demokrácia a nemzeti szellem árulója. Ha egymillió magyar nem ismeri el a román államot, egymillió magyart ki kell tiltani az országból. A cigányok számára rezervátumokat kell létesíteni. A csavargók és az idegen elemek megfékezésére javasoljuk nemzeti gárdák létrehozását. Mi nem irodai politikát akarunk művelni, hanem nyílt harcba kezdünk, első lépésként katonai diktatúra segítségével.” Ion Solcanu szociáldemokrata szenátor 1997 novemberében a parlamentben politikai nyilatkozattal és a sajtóban felhívással fordult a Demokrata Konvenció kormányához: „Nemzeti érdek megtartani Hargita és Kovászna megye román lakosságát a maga iskoláival, templomaival, ortodox püspökségével, múzeumaival és román katonai alakulataival együtt, ideje lenne tehát felépíteni a sepsiszentgyörgyi csendőr-zászlóalj laktanyáját. Megtörténhet, hogy szükség lesz a csendőrökre, hamarább, mint bárki is gondolná”. National, 1997. szeptember 17.: Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor nyilatkozatából: „Erdély kérdésében Románia rendkívül nehéz helyzetben van. Még néhány év, és elveszíthetjük, mert Magyarországé lesz. A megelőzésre legjobb megoldásnak látom azt, amit 1990-ben is javasoltam az akkori hatalomnak: Erdély militarizálását. Telepítsünk be ezredeket, hadosztályokat, növeljük meg a helyőrségek állományát, tehát helyezzük ide a Román Hadsereg súlypontját. Nem háborús meggondolásból, mert egy NATO-tagállam ellen nem győzhetünk, hanem megfélemlítés céljából. Jó volna nagyvállalatokat is létesíteni és oda más tájakról román munkásokat hozni. Ameddig nem szórjuk szét Erdély magyarságát, addig nem tudjuk asszimilálni és nem szabadulhatunk meg az ősi román föld elvesztésének rémálmától.” 1999. március elején Anghel Andreescu tábornok meglátogatta a Hargita és a Kovászna megyei csendőrparancsnokságokat, majd Marosvásárhelyen találkozott a sajtóval. „A régió specifikumával” kapcsolatban bejelentette, hogy a csendőrség kötelékében külön alegységeket képeznek ki a szeparatista próbálkozások meghiúsítására. C. V. Tudor 1999. november 29-én megjelent kiáltványából: „Ha a magyarok abszurd módon kikiáltják Erdély autonómiáját, ti, románjaim, hogyan reagáltok? Tudom, én mit teszek: fogok egy gépfegyvert, mert megelégeltem, hogy csúfot űzzenek belőlünk; inkább haljak meg oroszlánként, mintsem patkányként. Nem vagyunk extrémisták, de azt akarjuk, hogy a magyarok, cigányok, zsidók, egyéb kisebbségek tiszteljenek bennünket, románokat, mert mi vagyunk a házigazdáik. A NRP készen áll, hogy átvegye a hatalmat.” Ziua, 2006. március 10.: Bizonyára közelgő nemzeti ünnepünkre való tekintettel, riportot közöl a Hargita és Kovászna megyei interetnikai konfliktusok megelőzésére kiképzett PSYOPS rohamosztagról. Ugyanebben a lapszámban a kolozsvári Sarmisegetuza hazafias alapítvány figyelmezteti az államelnököt, hogy napirenden van a Székelyföld autonómiájának kikiáltása. A megelőzés érdekében fel kell oszlatni a félkatonai Székely Légiót, és román nemzeti gárdákat kell alapítani. Romania Mare, 2006. március 3.: Az Ungurii oldal szalagcíme: Közeledik március 15.: riadó, fegyverbe! Revizionista utcai tüntetések várhatók, hogy átalakuljanak területi követelésekké! 1998. október 29-én Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője politikai nyilatkozatban figyelmeztette a parlamentet a veszélyre: a Nemzeti Egységpárt (PUNR, akkori elnöke Gheorghe Funar) Maros megyei szervezete sajtóértekezleten jelentette be, hogy egyetért a NRP kezdeményezésével az Erdélyi Nemzeti Gárda megalakítására. A képviselő hozzátette: az erdélyi magyarok bőrükön érezték, mit jelentett számukra a Vasgárda meg a Maniu-gárda, ezért fenyegetésnek fogják fel a tervet, annál inkább meglepő, hogy sem az Államelnökség, sem a kormány, sem a politikum nem foglal állást ellene. Hogy mi lett a figyelmeztetés foganatja, bizonyítja Kónya-Hamar Sándor képviselő 2000. március 7-i politikai nyilatkozata: Kolozsvárott, a NRP keretében újra szervezkedik a legionárius mozgalom, első lépésként megalakult a Keresztény Nacionalista Klub. Az extrémizmus térhódításával egyidejűleg, Ion Iliescu elnök a Tineretul Liber 1992. június 5-i számában megnyugtatta a kedélyeket: „Mind törvényhozási, mind intézményi szempontból, de társadalmi-politikai gyakorlatunkban is, a kisebbségeknek minden jogot megadtunk.” /Barabás István: Az extrémizmus vért kíván. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 7-én Brüsszelben tett látogatásán a magyar- és romaellenes incidensek kivizsgálását, felelőseik megbüntetését, továbbá az alapvető emberi jogok garantálását ígérte az Európai Unió és a NATO központi szerveinél, de kizárta, hogy az esetek kapcsolatban lennének a szélsőséges nézetekkel is vádolt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részvételével a kormánykoalícióban. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy a vezetése alatt álló testület szoros figyelemmel követi a szlovákiai helyzetet a jövőben is, ugyanakkor közölte, egyértelmű kötelezettség-vállalást kapott arra, hogy a szlovák kormány nem tűri el a szélsőséges, jogellenes cselekedeteket. Fico hangoztatta, hogy kormánya szigorúan fellép minden szélsőséges cselekmény ellen. Azt mondta, hogy hasonló esetek Magyarországon is történnek, és ott senki nem keres politikai kapcsolatot az incidensek mögött. Fico leszögezte, hogy a kabinet minden cselekedetéért egy személyben vállalja a felelősséget. Burkoltan megismételte a szlovákiai magyar politikusok elleni vádját is, kijelentve, hogy meggyőződése szerint az előző kormány egyes vesztes pártjai megpróbálnak visszaélni a helyzettel. A szlovákiai történések európaiságát hangsúlyozták egyebek között az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának rendkívüli ülésén Strasbourgban, amelyen a szlovákiai helyzetet vitatták meg. A csoportot elnöklő Tabajdi Csaba (MSZP) bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem magyar-szlovák konfliktusról van szó, hanem európai ügyről, az alapvető emberi jogok, kisebbségi jogok érvényesüléséről. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) és Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) úgy vélték, hogy nem lehet Szlovákia belügyeként kezelni a történéseket, mert a Ján Slota-féle kisebbségellenes gyűlöletbeszéd és az ennek egyenes következményeként megjelenő magyarellenes atrocitások európai alapvető értékeket veszélyeztetnek, ezért összeurópai ügynek számítanak. Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő hangsúlyozta, hogy Szlovákia soknemzetiségű ország, ahol a kisebbségeket az elmúlt időszakban alapvető emberi jogsértések érték. /Helyzetmentés Robert Fico-módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Október 23-án koronás fők, államfők, miniszterelnökök és más közjogi méltóságok voltak jelen 47 ország képviseletében, továbbá az Európai Bizottság elnöke, a NATO és az Európa Tanács főtitkára az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának szentelt magyarországi állami ünnepségeken. A parlamentben Szili Katalin házelnök tartott beszédet. A Fidesz és a KDNP az Astoriánál tartotta október 23-i nagygyűlését. „A felelősök számonkérése elmaradt, ezért térhetett vissza 16 év után a hazugság, amely pénzügyi válságot okozott. A hazug és dilettáns kormányzás árát most az elkeseredett emberekkel fizettetik meg” – mondta szónoklatában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „Mindannyiunknak hálásnak kell lennünk az 1956-os magyar forradalom hőseinek örökségéért” – mondta ünnepi beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. /Guther M. Ilona: Ötvenhat: egy ünnep színe és fonákja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Románia példát mutató szövetségese a NATO-nak – ezt a dicséretet fogalmazta meg Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár november 16-án Bukarestben, Traian Basescu államfővel folytatott megbeszélése után. A katonai szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy román katonák több konfliktusövezetben is részt vesznek a békefenntartó műveletekben. /NATO-dicséret Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Sólyom László személyében első alkalommal látogat ezekben a napokban magyar államfő az EU-tag Romániába. 2005. október 20-án Bukarestben első alkalommal rendezték meg a közös magyar–román kormányülést, majd október 24-én a román szenátus előbb törölte a kisebbségi törvénytervezetből a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet, majd a megcsonkított jogszabályt teljes egészében elutasította. A kulturális autonómia egyik legádázabb ellenzőjének a Demokrata Párt, illetve annak tényleges vezetője, Traian Basescu államfő bizonyult. Nem csoda tehát, hogy a magyar államfő nem kívánt 2005 november elején Bukarestbe látogatni, azóta a látogatást mindkét részről folyamatosan halogatták. Két „stratégiai partnerségben” álló országról van szó, továbbá Magyarország az elmúlt évtizedben kitartóan támogatta Románia NATO-, majd EU-tagságát. Ennek ellenére a román fél mindent elkövetett a nemzeti kisebbségek által követelt autonómia törvénybe foglalásának lehetetlenné tételéért. Tavaly októberben, Budapesten, a második magyar–román közös kormányülés alkalmával, Tariceanu megígérte a jogszabály elfogadását, s magyar részről akkor egyeztek bele a Sólyom-látogatásba. Traian Basescu elnöknek nem számít, hogy Magyarország mi mindent tett Romániáért, a stratégiai partnerség pedig mindössze egy papiros. Természetesnek tartotta, hogy az elmúlt két évben valamennyi szomszédos államba ellátogasson, csak Magyarországra nem. Mindeddig meg nem valósult romániai magyar célkitűzés az önálló állami magyar egyetem, továbbá a kulturális, illetve a területi autonómia. Ezekről kellene végre nyíltan tárgyalni és egyezségre jutni, írta Tibori Szabó Zoltán újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Sok sikert, elnök urak! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Sólyom László köztársasági elnök, aki a történelmi egyházak vezetőinek társaságában elfogyasztott közös vacsorával zárta kétnapos romániai látogatását, márciusban visszatér Erdélybe. Elmondta: annyi szeretetben részesült, és annyi tennivalóval szembesült, hogy idén több erdélyi látogatást is tervez. A püspökökkel tartott vacsorát megelőzően az elnök az Erdélyi Múzem-Egyesület dísztermében a kolozsvári értelmiségiekkel és intézményvezetőkkel találkozott. Az összejövetelen Sólyom rövid összefoglalót kapott néhány civil szervezet történetéről, tevékenységéről és aktuális gondjairól: a beszámolókban visszatérő motívumként szerepelt a finanszírozás kérdése. A felszólalók elsősorban az Illyés Közalapítvány megszűnése miatti aggodalmukat fejezték ki, és a köztársasági elnök közbenjárását kérték a helyzet megnyugtató rendezésére. A vendég szembesült a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyes magyar oktatóinak véleménye és a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjainak nézetei közti különbségekkel is. Magyari Tivadar rektor-helyettes-jelölt úgy fogalmazott: a tanároknak tanítani kell, és életben tartani a különböző oktatási programokat. Bodó Barna BKB-elnök felszólalását nemcsak a teremben lévőknek szánta, hanem azoknak is, akiknek „meg kellene hallaniuk. ” Az EME-székházban rendezett összejövetel záróakkordjaként Sólyom László Hantz Péterrel, a BKB alelnökével együtt emelt a magasba egy olyan magyar feliratú táblát, amely a Hantz és Kovács Lehel elbocsátásának eredője volt. „Az elnök ismertette velünk útja tapasztalatait, mi pedig igyekeztünk kifejezni nagyrabecsülésünket, hogy ellátogatott közénk” – foglalta össze az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott találkozót Adorjáni Dezső Zoltán püspök. A Gandul napilap emlékeztetett, hogy Sólyom László a romániai magyarságot a magyar nemzet részének nevezte, majd pedig Tőkés László református püspökkel egyeztetett. „Történelmi megbékéléseket kötött a két ország, amikor a NATO és az EU kapujában álltak, a szecesszionizmus borzalmas betegsége azonban ismét előbújt” – írta a bukaresti lap. Azt is kiemelte, hogy Sólyom László Marosvásárhelyen nem rejtette véka alá a román államfő és a közte lévő véleménykülönbséget az autonómia kérdésében. A Romániát Keletről sarokba szorították című írásban a Ziua című napilap azt fájlalja, hogy míg Ukrajna államelnöke szemrehányást tett Romániának az itt élő ukrán kisebbség jogfosztottsága miatt, és Moldova föderalizálását kérte, a magyar államfő a területi autonómia mellett foglalt állást. /Csinta Samu: Elnöki vizit: folytatása következik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Ezentúl nem szükséges külön engedély az államfőnek, a miniszterelnöknek, a minisztereknek és törvényhozóknak ahhoz, hogy államtitoknak minősített információk birtokába jussanak. Ezt a könnyítést vezette be a március 27-én elfogadott törvénymódosítás. Eddig a különleges engedélyt csak azoknak a választott és kinevezett tisztségviselőknek adták meg, akikről az illetékes szervek megállapították: előéletük megbízhatóvá teszi őket arra, hogy államtitkokat őrizzenek. A változtatással azonban jogi aggályok merülnek fel. Románia ugyanis a NATO-val és az Európai Unióval kötött megállapodások értelmében vállalta, hogy a szóban forgó tisztségviselők csak abban az esetben férhetnek hozzá államtitoknak minősített információkhoz, ha előzetes vizsgálaton esnek át. A NATO vezetői ebben a törvényes megfogalmazásban látták a biztosítékát annak, hogy a nemzetközi szervezet bizalmas információkhoz nem férhetnek hozzá az egykori Szekuritáté emberei. /B. T. : NATO- és EU-szerződést sért Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Megszűnik az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári információs irodája. Washington szerint Románia politikai és gazdasági szempontból stabil ország, az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió tagja, az iroda fenntartása tehát már nem indokolt. Nem hivatalos források szerint azonban az információs irodák bezárásának anyagi okai vannak. A kolozsvári iroda vezetője, Lisa M. Heilbronn, akivel a lap interjút készített. /Kiss Olivér: „Leginkább a fegyelmezetlen sofőrök zavartak”. Beszélgetés Lisa M. Heilbronn leköszönő amerikai konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A magyar-magyar kapcsolatok is részét képezik az új külügyi stratégiának, amelyet több száz kutató dolgozott ki. Göncz Kinga külügyminiszter az MSZP kül- és nemzetpolitikai tagozatának hétvégi ülésén az új külpolitikai stratégia szükségességét a globalizáció kihívásaival, Magyarország EU- és NATO-tagságával indokolta. A stratégia elkészítését tudományos műhelyek végezték. A stratégia új alapgondolatát a magyar külpolitika eddigi hármas prioritásrendszerének (euroatlanti viszony, szomszédsági kapcsolatok, magyar kisebbségek problémája) túlhaladottságával indokolják. Az elképzelések szerint az új stratégia „hármas tagolású” lenne: biztonság, gazdaság, magyar identitás. /L. I. : Új magyar–magyar stratégia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

„Nevetségessé tette Romániát külügyminiszterünk, Adrian Cioroianu, aki washingtoni látogatása alkalmával afféle «bólogató János» látszatát keltette” – kommentálják a lapok a román diplomácia vezetőjének az első hivatalos amerikai útján nyújtott teljesítményét. Felróják Adrian Cioroianunak azt is, hogy – a Dnyeszter-menti területekkel kapcsolatos amerikai állásponttal ellentétben – kétértelműen fogalmazott, ami az orosz csapatok esetleges kivonulását illeti. Ebből többen is azt a következtetést vonták le, Románia hirtelen stratégiát váltott Moszkvával szemben. Tariceanu miniszterelnök előzőleg kimondta. hogy karácsonyig kivonja a csapatokat Irakból, Cioroianu viszont most megígérte: Románia több katonát küldhet Afganisztánba, amennyiben a NATO ezt szükségesnek tartja. /Bólogató János látszatát keltette Cioroianu Washingtonban – bírálja a külügyminisztert a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A román hadsereg idén több reformot vezetett be, s a felszereltség tekintetében is hamarosan megmutatkoznak a javulás jelei – jelentette ki július 6-án romániai látogatása alkalmával az Európai Szövetséges Erők (SACEUR) főparancsnoka, John Craddock tábornok. A magas rangú NATO-hivatalosság örömmel nyugtázta azt, hogy Románia áttért az önkéntességen alapuló katonaságra. Gheorghe Marin admirális kijelentette: bizonyosságot nyert az, hogy Románia komolyan vette ígéreteit, és tisztában van további feladataival is. /Craddock tábornok elégedett a reformokkal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Tőkés László püspök független jelöltként történő fellépése az európai parlamenti választásokon elindított egy tárgyalássorozatot, amely sokak reményei szerint pluralizmushoz, egyfajta rendszerváltáshoz vezethet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, az aláírásgyűjtésen túl vannak, most folyik az utolsó megyék ellenőrzése. Szeretnék kiszűrni az esetleges tévedéseket. Augusztusban törvényszéki vakáció van, szeptemberben fognak jelentkezni pártbejegyzésre. Szász Jenő a bejegyzés akadályát már csak az RMDSZ-ben látja. Európa legszigorúbb párttörvénye Romániában van, szögezte le Szász Jenő, a törvény Bukarestből és még 18 megyéből legalább 25 000 aláírást követel. Magyarok 10–12 megyében élnek nagyobb számban. Tőkés László Romániában az egyetlen, aki független jelöltként el tud indulni, senki másnak nem sikerült az aláírások összegyűjtése. Kiábrándultak az emberek és újra meg kell szólítani őket. 1989 decemberében az erdélyi magyar közösség létszáma 1,8–2 millió fő között volt. 2002-re derült ki, hogy másfél millióan vannak. Szász szerint az RMDSZ látta el az elmúlt 17 évben a politikai közélet valamennyi feladatát, ez összefügg a lélekszám csökkenésével. Nem érdekelne senkit, a Polgári Szövetség munkatársait sem, hogy Verestóy Attila szenátornak éppen hány millió eurós magánvagyona van, ha már túl lennének az autonómia kérdésén, megoldódott volna az állami magyar egyetem ügye, jó utakon járhatnának. Szász szerint bizonyos vezetők a közösségi célokat cserélték ki magánvagyonaik javára. Történelmi lehetőségek szaladtak el az elmúlt 17 évben, a NATO-csatlakozás, az EU-csatlakozás. Markó Béla miniszterelnök-helyettesként három éven át három területért felelt: az oktatás, a kultúra és az európai integráció. Mivel javult az elmúlt három évben a magyar oktatást? A 140 000 ember azért írt alá Tőkés László püspök európai parlamenti jelölését, mert az RMDSZ rosszul politizált. Szász nem fogadja el az RMDSZ magas rangú vezetőinek állítását, hogy autonónia esetén csődbe mennének, mert a Székelyföld több pénzt kap, mint amennyit ad. Egy példát mondott: 2005-ben Székelyudvarhely város teljes költségvetése 334 milliárd régi lej volt. A városban csupán egyetlen vállalat a román állami költségvetésbe 300 milliárd lejt fizetett be! Emellett a 334 milliárd lejes költségvetés nagyobb hányada saját bevétel volt, tehát ez az egy vállalat több pénzt fizetett Bukarestbe, mint amennyit a teljes város visszakapott. /Szondy Zoltán: Nagyon nehéz előírásoknak tettünk eleget. Beszélgetés Szász Jenő MPSZ-elnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./