Szentendrén tartották meg azt a nemzetközi konferenciát Magyaroszág, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Ukrajna küldöttségei az elmúlt napokban, melyen országjelentéseket mutattak be és vitattak meg a Tisza vízgyűtő medencéjében egy integrált, tartós fejlesztési program kivitelezésének szándékával. Szentendrén, a Közép— és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) székhelyén a mostani tanácskozáson részt vett a NATO civilszféra küldöttsége is. Az akcióprogram nem kimondottan csak a környezetvédelemre vonatkozik. Az öt állam országjelentéséből május közepéig közös program készül, amely olvasható lesz interneten, finanszírozó intézmények befektetők akár üzleti lehetőséget is találhatnak benne. /(Fejér László): Nemzetközi összefogás a Tiszáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Gheorghe Fulga, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója máj. 7. és 9. között Luxemburgba és Belgiumba látogatott, ahol a titkosszolgálatok vezetőivel, a NATO Biztonsági Hivatala politikai ügyek bizottságának és a NATO katonai egységeinek képviselőivel találkozott. A NATO központjában tartott tárgyalások során felvetődött a romániai titkosszolgálat reformja és újraalakítása folyamatának állapota a szövetség speciális alakulataihoz való felzárkózás szempontjából, a Románia és a NATO titkosszolgálatai közötti kapcsolatok, valamint a nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés, a korrupció, a törvénytelen bevándorlás, a tömeggyilkos fegyverek elleni közös harc eredményességének növelése. /SIE-igazgató a NATO-központban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

A román és a bolgár parlament külügyi bizottságai máj. 13-án, Ruszéban közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben "határozott meggyőződésüknek" adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy Romániát és Bulgáriát felkérik a NATO-hoz való csatlakozásra a prágai csúcstalálkozón. A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária felvétele az Észak-Atlanti Szövetségbe "döntő jelentőséggel bír Európa stabilitása és biztonsága szempontjából". A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária továbbra is együttműködnek a térség biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében. /Román–bolgár közös nyilatkozatot írtak alá Ruszéban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Adrian Nastase miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcsértekezleten országát nem hívják meg a katonai szövetségbe. Az amerikai The Wall Street Journal európai kiadásának adott nyilatkozatában Nastase hangsúlyozta, hogy a NATO több tagja biztosította őt arról: támogatják Románia meghívását. /Lemondásra készül a Nastase-kormány, ha Romániát nem veszik fel a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 15-én Cesmében közös nyilatkozatot adtak ki Románia, Bulgária és Törökország elnökei, amelyben üdvözölték a NATO reykjaviki konferenciáján elhangzottakat. Az államfők meggyőződésüket fejezik ki, hogy a prágai csúcson Románia és Bulgária a NATO teljes jogú tagjává válik. A közös nyilatkozatban szó esett továbbá a gazdaság, az információs technológia, a kommunikációs infrastruktúra és a befektetések területén való együttműködésről. Szintén máj. 15-én került sor az Euro-Atlanti Partnerségi Tanács ülésére is, amelyen Románia azt javasolta, hogy a szövetség azonosítsa a kontinens különféle térségeinek és a NATO biztonságát érintő térségeknek a problémáit és véglegesítsen egy sor olyan dokumentumot, amelyek részletezik ezeket a gondokat, illetve azokat a megoldásokat, melyek ezek enyhítését szolgálnák. /Románia és Bulgária reménykedve tekint Prága elé Reykjavik után. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az elmúlt hetekben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői a görög katolikus püspökkel Strasbourgban jártak, ahol találkoztak Bársony Andrással, a monitorizáló bizottság elnökével. Frunda György szenátorral, az ET monitorizáló bizottsága alelnöke elmondta, hogy Románia 1997-ben vállalta a tulajdonjog rendezését és az etnikumközi harmónia megteremtését. Vállalásait csak részben teljesítette. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Románia nagyvonalakban teljesítette vállalt kötelezettségeit, még akkor is, ha a tulajdonjog rendezése csak kismértékben történt meg. A nemzeti közösségek és egyházi ingatlanok kérdése még megoldatlan. Az RMDSZ-SZDP protokollum alapján ezt a törvényt június végéig el kell fogadni, az év harmadik negyedében alkalmazzák a törvényt. Ezt a kötelezettséget a bizottság ülésén jelen levő Nastase miniszterelnök vállalta. Frunda szerint Románia érdeke most, a NATO-csatlakozás előtt, hogy megoldja a problémákat. /Mózes Edith: Frunda György: A problémákat nem a NATO- ért vagy az EU-ért kell megoldani… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

A Reform Tömörülés elnöksége közleményében kérte Magyarország most alakuló új kormányát, hogy elődjéhez hasonlóan továbbra is támogassa Románia NATO-csatlakozását. "Ezek — különösen az euro-atlanti fórumok határozatainak és ajánlásainak betartása és gyakorlatba ültetése — nem a politikai konjunktúrából eredő taktikázás kérdése, hanem a román társadalom alapvető érdeke. Ilyen általános érdek az egyházaktól jogtalanul elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a restitutio in integrum elve alapján, illetve a méltányos kártalanítás, amit az Európa Tanács Parlamenti közgyűlésének Romániával kapcsolatos 1993/176-os álláspontja, valamint az 1997/1123-as határozata is megfogalmaz." Ezért az RT számára értelmezhetetlen Bársony András szocialista képviselő, az Európa Tanács Romániát monitorizáló bizottsága elnökének kijelentése, miszerint nincs olyan európai normatíva, mely foglalkozna az egyházi tulajdon visszajuttatásával és Romániával szemben ilyen elvárás nem is fogalmazódott meg. "Annál sajnálatosabb a fenti állítás, mert ezen dokumentumokról, valamint a román miniszterelnök több nemzetközi fórumon tett nyilvános kötelezettségvállalásáról nemcsak bizottsági elnöki kötelezettségeiből eredően, hanem a határon túli magyar közösségek sorsáért felelősséget érző anyaországi politikusi minőségében is minden bizonnyal tudomást szerzett Bársony András. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat — különösen annak a román és magyar restitúciós gyakorlatot összehasonlító része — csupán szakmai és politikai tájékozatlanság, esetleg a személyes politikai indíttatás és a tisztségből eredő elvárások közötti eltérésből származó szerepzavar következménye és nem a határon túli magyar közösségek érdekeit felvállaló anyaországi külpolitika változásának első jele." — fogalmaz a közlemény. /Tájékozatlanság, vagy külpolitikai irányváltás? RT-tiltakozás Bársony András MSZP-képviselő kijelentésére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Jubileumi városnapokat tartottak a máj. 24-26-a között Érmihályfalván. A tizedik, jubileumi Nyíló Akác Napok már máj. 23-án gondosodott rendezvényekről, volt haszon- és díszállat-seregszemle Móka-parti és telekommunikációs kiállítás. Máj. 24-én a politikai fórumon Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke és alelnöke beszélt a NATO-csatakozás előnyeiről. Ökumenikus istentisztelet után tartották meg a városnapok ünnepélyes megnyitóját a Széchenyi téren. A mazsorettek és néptánccsoportok felvonulása után Boros József RMDSZ-elnök, Torda Imre polgármester és Alexandru Retegan alprefektus üdvözölte az érdeklődőket. Kovács Kati koncertje után hajnalig mulathattak a vendégek az Erdei Zsibongón. Nem maradt el a labdarúgótorna, a lovas parádé, a néptáncgála és divatbemutató sem. /Balogh Levente: Hajnalig mulattak az Erdei Zsibongón. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Kovács László új külügyminiszter a kormány eskütétele után nyilatkozott a nemzet- és szomszédságpolitika feladatairól. Hangsúlyozta, a magyar külpolitika három fő célja 12 év óta változatlan, és továbbra is az ország euroatlanti integrációja, a térség stabilitását erősítő szomszédsági kapcsolatok bővítése, valamint a határon túli magyarok támogatása áll az első helyen. - A három célt, a mi felfogásunk szerint, nem lehet fontosság szerint rangsorolni, elengedhetetlen, hogy az Európa-politika, a Kárpát-medencében folytatott regionális politika és a nemzetpolitika egymással harmóniában érvényesüljön — mondta. - A határon túli magyarságnak segíteni igazán az európai integráción belül lehet, és a kisebbségi jogok érvényesítése is akkor a legkönnyebb, ha azt a szomszédos országok kormányaival együtt tudjuk biztosítani — szögezte le. Fontosnak nevezte, hogy a térség országai a jórészt történelmi okokkal összefüggő kétoldalú vitáikat ne vigyék be az euroatlanti szervezetekbe. Szavai szerint a NATO és az Európai Unió viszolyog attól, hogy ezek a problémák az új tagállamokkal együtt bekerülhetnek a két szervezetbe és ott belső feszültséget okozhatnak, gyengíthetik a belső összetartó erőt. Úgy vélekedett, a csatlakozási követelmények maradéktalan teljesítésénél "hiába keresnénk a magyar kedvezménytörvényhez való viszonyt". - Nem lehet Szlovákia vagy bármely más ország csatlakozásának feltétele az, hogy miként viszonyul egy magyar törvényhez — mondta. Elmondása szerint Románia esetében a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött egyetértési nyilatkozatról tér el a négy érintett fél, a korábbi és az új magyar kormány, a román kormány és az RMDSZ véleménye — az érdekek miatt. Adrian Nastase elérte, hogy a romániai munkavállalók számára megteremtődött Magyarországon a legalább szezonális munkavállalás lehetősége; az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek képviseletekor minden olyan lépést támogat, amelyik lehetővé teszi a kedvezménytörvény romániai végrehajtását. Az Orbán-kormány pedig presztízskérdésnek tekintette, hogy a kedvezménytörvény január elsejével életbe lépjen. Az MSZP vállalta fel — akkor még ellenzékben — annak a 900 ezer magyar munkavállalónak az érdekeit, akik nem rendelkeznek állandó jövedelemmel, maguk, családjuk megélhetését főként idénymunkával biztosítják — mondta. Kovácsa hangsúlyozta: beható véleménycserét kell folytatni a határon túli magyarok szervezeteivel és a szomszédos országok kormányaival. - Elkerülhetetlen annak a konzultációsorozatnak a megtartása, amelyet az előző kormány elmulasztott. Emiatt alakult ki ez a szerencsétlen helyzet, ezért kell nekünk helyrehozni azt, amit az elődünk elrontott — fogalmazott. /Nyugat viszolyog vitáinktól. Kovács László a szomszédságpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A Dilema román lap közölte a beszélgetés Stelian Tanase politológussal, melyet Christian Ghinea készített. Kiderült, hogy 1983 és 1989 között minden telefonbeszélgetését leírták, tudta meg Tanase, miután elolvashatta a róla készült Securitate-dossziét. Az 1990-es években több incidens történt vele, amelynek során nyilvánvalónak tűnt számára, hogy továbbra is lehallgatják telefonjait. Most a titkosszolgálatok azt akarják megtudni két-három nappal előre, hogy Tanase kiket fog meghívni a tévé műsorába. Tanase sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal is. Azt akarják tudni, hogy ő mint mond ezeknek a személyeknek. Tanase hangsúlyozta, hogy semmi rejtenivalója sincs, ugyanazt mondja mindenütt. Tanse szerint ezrek szerepelnek a szolgálatok lehallgatási listáin. A lehallgatásról panaszkodott Emil Constantinescu volt elnök is. Nyugatról figyelmeztetések érkeztek a volt szekuritátésokról, és arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat parlamenti ellenőrzése nem reális. Tanase hangsúlyozta: nem lehet a NATO tagja, aki ilyen durván megsérti az emberi jogokat. /Beszélgetés Stelian Tanase politológussal. Ágoston Hugo fordítása. = A Hét (Bukarest), máj. 30./

A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzi következő ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), nyilatkozta jún. 3-án Adrian Nastase miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogyan szabályozzák az ügynökség működését, a kormányfő azt mondta: "Úgy, ahogyan a CSAT következő ülésén döntünk". Az utóbbi két héten a kormány elfogadta az Államtitkok Nemzeti Nyilvántartási Hivatala működésére és szervezésére vonatkozó határozatot, amely a kormánynak alárendelt szerv és az egyetlen olyan kormányzati szervezet, amely felelős az államtitkok védelmi standardjaihoz való egységes alkalmazkodásért. A hivatal létrehozásával egyidőben a Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség, amelyet kizárólag a NATO-titkokért illetett felelősség, befejezi működését. Az ANS megszüntetésére vonatkozó határozat előírásait a kormány a CSAT tagjaival együtt tárgyalja meg. /A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A Román Hírszerző Szolgálat államellenes tevékenység vádja miatt újságírókat és szakszervezeti vezetőket vont megfigyelés alá a 90-es évek elején – derül ki a titkosszolgálat 1991-ből származó, az Evenimentul Zilei jún. 7-i számában megjelent folyamodványából. Ebben többek között Boros Zoltán bukaresti tévés újságírót is megnevezték. Tizenhárom újságíró, szakszervezeti vezető esetében kért lehallgatási és megfigyelési engedélyt 1991 októberében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A katonai ügyészség elé terjesztett kérvény szerint az illető értelmiségiek az 1991 szeptemberében lezajlott bukaresti bányászjárás idején erőszakra bujtottak fel. A kérvényt Gheorghe Donose ezredes, a SRI jogi főosztályának egykori vezetője juttatta el a főügyészséghez, és ebben arra hivatkozva kérte a fent nevezettek hat hónapos megfigyelését, hogy veszélyt jelentenek az állam biztonságára nézve. Boros Zoltán bukaresti televíziós újságíró a Krónikának elmondta, a nyilvánosságra hozott dokumentum kapcsán csupán annak indítékát tartja felháborítónak. "Már a 90-es évek elején tudtuk, hogy a titkosszolgálat figyel bennünket, és lehallgatja beszélgetéseinket." "A bányászjárás diverziójellegéről, szervezettségéről az elektronikus sajtóban kizárólag a magyar adásból értesült a lakosság. Emellett akadtak újságírók az írott sajtóban is, például Stelian Tanase, akik utánajártak a történteknek, és tényszerűen írták meg mindazt, amit megtudtak a bányászjárásról" – nyilatkozta. Daniela Buruiana, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke bejelentette, hogy a testület vizsgálatot indít Borosék megfigyelése kapcsán. Emellett a testület úgy véli, hogy a hasonló kérések meglétét még nem lehet politikai titkosrendőrségi tevékenységként felfogni. A Román Hírszerző Szolgálat közleményt bocsátott ki az ügyben, amelyben az áll, hogy az "előzetes vizsgálatok szerint" a SRI 1991-es megfigyelési folyamodványát "az akkori társadalmi valóság" indokolta, amikor veszélybe került a demokratikus intézményrendszer léte. /Rostás Szabolcs: Ma is működik a politikai rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./ Ismert értelmiségiekről és médiaszemélyiségekről – köztük Stelian Tanaséról és Boros Zoltánról – kiderült, a kilencvenes évek elején a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ lehallgatta őket. Rájöttek arra: a romániai rendszerváltásban nincs csodás átváltozás, a SRI sem más, mint a Szekuritáté eltakaríthatatlan romhalmazának újrahasznosítása. Azonban a jún. 7-én kirobbant, sokadik román lehallgatási botránynak van egy elgondolkodtató részlete, melynek neve: Donose ezredes. 1991-ben a kormány félreállításával államcsínyt szervező SRI egyik operatív csoportjának vezetőjeként Donose maga kérte az ügyészségtől azoknak az értelmiségieknek a megfigyelését, akik akkor esetleg leleplezhették volna e manipulációt. NATO-nyomásra az SRI megszabadult kompromittált tisztjeitől, Donose már az Igazságügyi Minisztériumban tevékenykedik. Onnan védi a "nemzeti érdeket". Donose tehát továbbra is köztünk van. /Bakk Miklós: Donose köztünk van. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Kétséges, hogy Románia és Bulgária teljesíti a politikai stabilitásra vonatkozó NATO-követelményt, hadseregeik pedig túlméretezettek és korszerűsítésre szorulnak, írta az Economist Intelligence Unit a NATO-bővítésről készített jelentésében. "Vannak azonban olyan geostratégiai meggondolások, amelyek a NATO dél-kelet-európai bővítése mellett a Fekete-tenger térségében való bővítést vonja maga után. A térséget a szövetség egyik tagjához (Törökországhoz) "csatolja" és ezzel jobb lehetőséget biztosít a NATO ama törekvéseinek, hogy megőrizze a békét a Balkánon", áll az elemzésben. /Ingatag Románia és Bulgária politikai stabilitása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Szinte egyhangúlag fogadta el a román parlament alsóháza az államosított és kisajátított egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását rögzítő jogszabályt. A döntést – a korábbi restitúciós tapasztalatokból okulva – az egyházfők óvatos optimizmussal fogadták. A legutóbbi, nem hivatalosan összesített adatok szerint 2107 egykor államosított vagy kisajátított ingatlan kerülhet vissza az erdélyi magyar egyházak tulajdonába, a törvény értelmében. Az épületek közül 864 elemi iskolaként, 80 gimnáziumként, 102 közösségi otthonként működött egykor, de szerepel a listán 743 lakás, 43 templom, 47 monostor és 19 malom is. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: most kell a törvény alkalmazási útmutatásait véglegesíteni, most kell a kártérítési törvényt elfogadni a természetben vissza nem igényelt épületekre. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a törvény nemcsak az egyházaknak, az egész magyar közösségnek is sokat jelent. Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke egyelőre kivár az értékeléssel. Az elmúlt években ugyanis többször örvendtek már egyes egyházi ingatlanok kormányrendelettel történt visszaszolgáltatásának; az elméletben visszaadott épületek közül azonban alig néhányat sikerült ténylegesen birtokba venni. "Az őszi prágai NATO-csúcs előtt valamit mindenképpen vissza fognak adni, mert ez az ország nemzetközi megítélését javíthatja, de nehéz elhinnem, hogy mindent visszakapunk" – tette hozzá az érsek. Tőkés László püspökbe n él a gyanú, hogy ez csupán a mostani politikai konjunktúrának szóló kirakatesemény. A püspök elmondta, amiatt is hiányérzete van, hogy a törvény nem rendezi a görög katolikus egyház ingatlanügyeit. /Gazda Árpád: Óvatos örömmel fogadták a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

"Júl. 21-28-a között neves személyiségek vitáznak a hagyományos szabadegyetemen /Bálványosi Nyári Szabadegyetem/ a politikai közélet legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseiről. A Polgári kibontakozás Európában című rendezvény szervezői - a Pro Minoritate, Jakabffy Elemér, Horia Rusu és Reform Alapítvány, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - meghívták Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, illetve az előző kormány politikusait, köztük Martonyi Jánost, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltánt, Dávid Ibolyát, Bába Ivánt, Borókai Gábort, a hazai meghívottak közül nem hiányzik Tőkés László, Markó Béla, Adrian Severin, Toró T. Tibor, Smaranda Enache, Renate Weber és Dinu Zamfirescu. A szabadegyetem délelőtti előadásainak és vitáinak fő témakörei: Szabad sajtó - felelős sajtó, Az európai integráció és vidékfejlesztés, Önkormányzat - regionalizmus, Polgári érték - értékelvű polgár, Kisebbségek és stabilitás, NATO-bővítés és Közép-Kelet-Európa jövője. /(Ferencz): Tusványos tizenharmadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"

"Csíkszereda vendége volt Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) szervezett felsőoktatás-politikai fórumon. Markó beszédet mondott a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett közbirtokossági konferencián. Markó csíkszeredai tartózkodása alkalmával részt vett az új RMDSZ-székház avatásán is. Markó Béla a vele készült interjúban az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényről leszögezte: a román hatóságoknak most már rendezni kell a tulajdonkérdést, ha euroatlanti integrációt akarnak, ugyanis rendezetlen tulajdonviszonyokkal nem lehet belépni az unióba. Markó szerint a magyar történelmi egyházak számára elfogadható megoldás született Romániában. Hangsúlyozta: az RMDSZ érdeme, hogy nem egy rossz megoldás jött létre, hanem egy jó: Románia mégiscsak a teljes restitúció mellett döntött az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényben. Markó elfogadta az újságíró közbevetését, hogy nagyon sok gond lesz az alkalmazás körül. Valószínűleg épületről épületre haladva kell az alkalmazást végigvinni, kikényszeríteni. Romániának most alapvető politikai és gazdasági érdeke az, hogy illeszkedjék Európához. Markó hozzátette: még minden visszafordítható. De van egy politikai érdek, ami kapcsolódik a NATO-felvételhez. Markó leszögezte: a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítésére kell súlyt helyezni a következő hónapokban. Nem mondtak le az állami magyar egyetem létrehozásáról. /Sarány István: Az érdekek határozzák meg a szemléletet. Markó Béla a román politikusok szemléletváltásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"

"Júl. 8-án Nagyváradon ünnepség keretében Medgyessy Péter kormányfő felavatta az RMDSZ Bihar megyei szervezete székházát. A magyar miniszterelnököt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezete választmányának elnöke, Földes Béla, a választmány ügyvezető elnöke, Pete István szenátor, Székely Ervin parlamenti képviselő és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester fogadta. A szecessziós Sas-palota egyik nemrég felújított részlegében berendezett irodaházban az RMDSZ-en kívül két magyar ifjúsági és több magyar civil szervezet lelt otthonra. Az ingatlant a nagyváradi polgármesteri hivataltól kapták bérbe. Avató beszédében Medgyessy Péter rámutatott: bár tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, a tizenöt milliós magyarságért is felelősséget érez. Ezért folytatott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, ezért találkozott a nagyváradi és a Bihar megyei szövetségi vezetőkkel, s ezért törekszik jó kapcsolatokra a környező országok kormányaival. Kijelentette: Magyarország segíteni kíván Romániának a mielőbbi NATO- és EU-csatlakozásban, mert az az erdélyi magyarságnak is előnyére válik. Az "elszomorító" népszámlálási adatok tükrében fokozottabb gazdasági, oktatási és kulturális támogatást helyezett kilátásba az anyaország részéről. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az RMDSZ-t is, mert az szerinte fontos szerepet játszik az itt élő magyarság identitástudatának megőrzésében, jogainak biztosításában. Megígérte, magyar miniszterelnökként azt fogja segíteni, hogy az erdélyi magyarság jól éljen a szülőföldjén, prosperáljon és számítását megtalálja. Nagyváradi látogatása során a magyar miniszterelnök megtekintette az amerikai-magyar-román befektetéssel, a Félix fürdő felé vezető úton épülő Lotus Market nevű bevásárló-szórakoztató központot. A nagyváradi polgármesteri hivatalban Medgyessy Péter Petru Filip polgármesterrel és más városvezetőkkel tárgyalt. Szóba került a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi út megépítésének, a Bors-Ártánd határátkelő összevonásának és a két országban tervezett autópályák összekapcsolásának a kérdése. Kijelentette: azért fontos, hogy a magyar miniszterelnök ide ellátogasson, mert a Partiumban az erdélyi magyarság hetven százaléka él. - A kedvezménytörvény működni fog - közölte román újságírói kérdésre válaszolva. /Tibori Szabó Zoltán: Nagyváradi székházavató ünnepségen Medgyessy Péter. Korrigálni fogják a magyar kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ "

"A román parlament külügyi bizottsági küldöttsége júl. 18-án Budapesten találkozott Harrach Péterrel, az Országgyűlés alelnökével, majd Keleti Györggyel (MSZP), a honvédelmi bizottság elnökével. A kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése mellett a NATO- és az EU-csatlakozás kérdése állt a megbeszélések középpontjában. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő szerint a kisebbségekkel összefüggő kérdések megoldása elképzelhetetlen a társadalmi, politikai és gazdasági reformok nélkül a régióban. /Román parlamenti küldöttség Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar felet Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök, Rockenbauer Zoltán (Fidesz) alelnök és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselte. A találkozón Németh Zsolt felvetette a csíkszeredai főkonzulátus évek óta tervezett megnyitásának ügyét. Mint mondta, Székelyföldön évi félmillió magyar turista fordul meg, és ügyeik intézésében nagy segítséget jelentene a csíkszeredai misszió megnyitása. Radu Podgorean, a román bizottsági elnök szerint Kolozsváron már működik egy magyar főkonzulátus. "Részletesen elemezni kell azokat az érveket, amelyek a csíkszeredai nyitás szükségességét alátámasztják. Az EU-csatlakozás után csökkenni fog a főkonzulátusok jelentősége" - közölte. A felek megállapodtak abban, hogy a két bizottság az ősz folyamán részletes tárgyalásokat folytat Budapesten. /Román küldöttség Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"A Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács /CSAT/ döntése értelmében Adrian Nastase miniszterelnök lett a kül- és belföldi titkos információk egyetlen "kezelője". A CSAT úgy döntött, hogy az Országos Biztonsági Ügynökség (ANS), amely a NATO minősített információit kezeli, 90 napon belül be kell hogy épüljön az Államtitkok Országos Nyilvántartási Hivatalába (ORNISS). Az eddig független ANS tehát az ORNISS osztályává válik, élén egy államtitkári rangot viselő, a kormányfő által kinevezett igazgatóval, akinek a kezén minden minősített titkos információ átmegy majd. Ezzel Nastase harcot nyert Ion Iliescu ellenében, aki azt szerette volna, ha a megszűnő ANS a Legfelsőbb Védelmi Tanács alárendeltje lett volna. /Nastase tartja kézben a titkos információkat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ "

"Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémián júl. 20-án Vasile Puscas EU-főtárgyaló elmondta: Románia 2000-ig csupán az EU-törvénykezés részleges átvételére volt hajlandó, ami megnehezítette a csatlakozási tárgyalások folyamatát. Kiss Károly, a magyar Külügyminisztérium főtanácsosa előadásában az integráció alappilléreiként a politikai és a gazdasági stabilitást, a tárgyalási fejezetek sikeres előmenetelét említette. Frunda György szenátor szóba hozta Románia alkotmányának kérdését is. Kijelentette: Romániában továbbra sem beszélhetünk "törvénykeretről, hanem csupán törvényködről". Szabó Vilmos politikai államtitkár örvendetesnek nevezte a kedvezménytörvény megszületését, valamint a jószomszédi viszonyokat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem tudják elfogadni azt az alkotmánymódosítást, amely nem gondolja újra a kisebbségek jogait szavatoló passzusokat. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a kisebbségben élő magyar közösségek folyamatos támogatását hangsúlyozta. Kijelentette, a jelenlegi kormány elkötelezett a támogatások megtartásának gondolata mellett, csupán különböző megoldási lehetőségek feltérképezésére, valamint hangsúlyeltolódásokra számíthatunk. Az elnök úgy véli, helyesebb, ha az illető közösség dönti el, ki a közösség legitim képviselője. Az elnök a HTMH fontos feladatának tekinti a szórványmagyarságnak nyújtott támogatási koncepció kialakítását. Vasile Dincu tájékoztatási miniszter és Verestóy Attila szenátor kijelentette: kisebbségben is rosszul érezte magát az előző években megszervezett tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Verestóy Attila elmondta, változtatni kell azon, hogy a többség mondja meg a kisebbségnek, mit mikor és hogyan cselekedjen. A MIÉRT által szervezett első nyári akadémia júl. 21-én ért véget. /Borbély Tamás: Véget ért a MIÉRT nyári akadémia. Az Európai Unió - kihívás a fiatalok számára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ A rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter elmondta: a nemzeti kisebbségek követelései "spirálisan gyarapodók": minél többet teljesítenek a követelésekből, a kisebbségek annál többet akarnak. Frunda szerint Romániát idén ősszel felkérik a NATO-csatlakozásra, míg becslése szerint az ország 2008-ban lehet az Európai Unió tagja. Szabó Vilmos államtitkára kijelentette: "Végre megérthetjük, hogy a kisebbség iskolái, kultúrája, intézményrendszere semmilyen veszélyt nem jelent a többség számára. Az új magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarok sorsa iránt, és azt minden lehető eszközzel segíteni, támogatni szeretné". Az államtitkár a tisztázandó kérdések közé sorolta, hogy a román kormány bejelentette: meglátása szerint a magyar fél tévesen alkalmazza az egyetértési nyilatkozat egyes előírásait. Markó Béla szövetségi elnök közölte: az RMDSZ nem fogadja el az alkotmánymódosítást, ha abban nem szerepel majd kitétel az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozóan. Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmány módosításának utalnia kellene az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való használatára, illetve a közigazgatás decentralizálására. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról számolt be a Nyári Akadémián, hogy a kormányok változásától függetlenül a HTMH-ban folyamatos volt a munka. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben a pártpolitika ne érvényesüljön a hivatal munkájában, valamint hogy az ifjúság fontosabb szerephez jusson tevékenységünkben" - összegzett az elnök. Újhelyi István magyarországi országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjúsági Szövetség elnöke előadásában elmondta, a magyarországi fiatal baloldalnak esélye van arra, hogy a következő négy évben ne csak a tanulási folyamatban vehessen részt, hanem a közéletben is megmutassa arcát. Kovács Péter, a Miért elnöke sikeresnek nevezte a találkozót. Kovács közölte, két okból nem vesz részt a ma kezdődő Bálványosi Szabadegyetemen: a Miért-elnöksége ebben az időszakban magyarországi úton vesz részt, másrészt a szervezet ideológiailag egyoldalúnak tartja a Tusványosnak nevezett rendezvényt. Kovács elmondta, Nyárádszentmártonban felkérték Ocsovay Tamást, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárát, közvetítsen a Miért és a Magyar Ifjúsági Tanács közötti konfliktus feloldása érdekében. /Bakó Zoltán: A kisebbségi létről ifjúsági szemmel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./"

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, júl. 26-án, a kisebbségpolitikai vitadélelőttön Németh Zsolt , az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Magyarország nem akarja nemzetköziesíteni az erdélyi magyar kisebbség ügyét, és ezt elvárja a román féltől is. A szakadó eső ellenére sem apadt az érdeklődés. Kétezer kitűzőt nyomtattak ki, de később már kitűző nélkül engedték be az újabb és újabb érkezőket. Magyarország nem köti össze Románia NATO-csatlakozásának kérdését az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetének javításával. Erről Gabriel Andreescu román politikai elemző felvetése nyomán Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt. Egyesek még azt is elvárják, hogy tagjai szeressék az országot, mely "kenyeret ad nekik". Németh Zsolt a kádári Magyarország és Ceausescu Romániája kisebbségi szemléletét hozta fel példának, de elmondta, ez a fajta megközelítés ma is a baloldali politikát jellemzi. A polgári pártokra jellemző szemlélet viszont a kisebbségek elvárásai felől közelít a stabilitáshoz. A központi kérdés a diszkrimináció megszüntetése, annak az elérése, hogy a kisebbségiek ne legyenek másodrendű állampolgárok. Németh Zsolt emlékeztetett, a polgári kormányzás kezdetekor Magyarország évi egymilliárd forinttal támogatta a határon túli magyarságot. Ez az összeg az idénre megtízszereződött. Fontosnak tartotta, hogy az elmúlt négy év alatt létrehozott intézmények - a Máért és a kedvezménytörvény - tovább működjenek. Lőrincz Csaba volt helyettes külügyi államtitkár szerint az már önmagában is instabilitást okoz, ha a kisebbségi kérdést egy ország biztonságpolitikai kérdésnek tekinti. Lőrincz példaként a szabadegyetem tábora fölött időről-időre átrepülő katonai helikoptereket említette. Dan Pavel politológus szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére is Romániában a nemzetállami logika érvényesül, melynek értelmében a kisebbségek veszélyforrást jelentenek. Gabriel Andreescu azt hangsúlyozta, hogy a 90-es évek elején minden előfeltétele megvolt annak, hogy Románia is jugoszlavizálódjék. Hogy nem ez történt, az Andreescu szerint a román és a magyar értelmiség, részben pedig a bálványosi folyamat érdeme. A Határon Túli Magyarok Hivatalának évtizedéről tervezett délutáni vitára a meghívott előadók közül csupán Szabó Tibor, a hivatal nem rég leköszönt elnöke jött el, s mint elmondta, arról még ő maga sem tud nyilatkozni, hogy továbbra is a hivatal munkatársa-e vagy sem. A szervezőknek is meglepetést okozott, hogy Bálint-Pataki József távol maradt. Bárdi Nándor történész elmondta, a HTMH egykori életre hívását már csak az a tény is megnehezítette, hogy a hivatal munkájának a célcsoportjai Magyarország határain kívül találhatók, így különböző jogszabályok alkotásával ehhez a közösséghez nem lehetett eljutni. Szabó Tibor és Németh Zsolt a kormányzási ciklusok szerint taglalta a hivatal munkáját. Németh elmondta, meglátása szerint a baloldali kormányzás idején a hivatal afféle panaszfal szerepét töltötte be, ahol a határon túli magyar vezetők elsírhatták fájdalmaikat. A politikus szerint a baloldali és polgári kormányzások közötti különbséget a tízmilliós és tizenötmilliós kinyilatkoztatások közti különbség jelzi hitelesen. /Gazda Árpád: Sárban tocsogva várják Orbán Viktort. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarországnak 2006-ra évi százmilliárd forint támogatást kell nyújtania a határon túli magyarságnak ahhoz, hogy ne beszélhessünk politikai megtorpanásról - jelentette ki Németh Zsolt. Németh Zsolt részletesen kifejtette, hogy véleménye szerint milyen elvárásokat fogalmaz meg az erdélyi magyarság az anyaországgal szemben. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy: Magyarország egyértelműen ismerje el a 15 milliós magyarsággal szembeni felelősségét és ezt helyezze politikájának középpontjába. A Fidesz alelnöke szerint ezt a felelősséget vállalta a polgári kormány a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés politikájának meghirdetésével. A kisebbségek könnyen radikalizálódhatnak, s a magyar nemzeti kisebbség, a többség és a magyarországi politikai elit bölcsességének volt eddig köszönhető az, hogy a magyar nemzeti kisebbségeket ez a radikalizálódás nem jellemezte - hangsúlyozta Lőrincz Csaba, a Külügyminisztérium volt helyettes államtitkára. Székely István elmondta, hogy Romániában június 21-ig 253 ezer igénylést továbbítottak a tájékoztatási irodák. Emellett 17 ezren diákigazolványt, 2700-an pedagógus igazolványt, mintegy 160-an pedig oktatói kártyát kértek. Az eddig beérkezett igénylések az erdélyi magyar nemzetiségű lakosság 17 százalékát jelentik. /XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Magyarország 15 millió magyarért érezzen felelősséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Katonai helikopter körözött a bálványosi tábor fölött. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnök szerint furcsa, hogy 2002-ben a táborban nyílt vitákra, beszélgetésekre kerül sor, míg ezalatt egyesek helikoptereket küldenek a vidékre. Tudjuk, hogy a katonaságnak vannak helikopterei, hogy léteznek tervei a magyar kisebbség esetleges követelőző megmozdulásai esetén, nyilatkozta a képviselő. /Helikopter körözött a tábor felett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Júl. 27-én volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye. Több mint háromezren várták Orbán Viktor érkezését. Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke a szabad eszmék terének nevezte Tusványost. Adrian Severin leszögezte: szükség van valamennyi magyar egységére, mint ahogy szükség van az összes román egységére, s továbbmenve a magyarok és románok egységére az egységes Európában. Orbán Viktor - akit Toró T. Tibor a magyar nemzet miniszterelnökeként szólított meg - előadásában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nemzeti érdeke Románia NATO-tagsága. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett polgári kormány működésének négy éve alatt határozott nemzeti integrációs politikát valósított meg, melynek egyik fontos eleme a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése. Az új kormány nem kedveli ezt a szóhasználatot, de számolniuk kell azzal, hogy a határon túli magyarság kérdése a magyarországi belpolitikai élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált. Orbán Viktor indokoltnak tartotta az erdélyi polgári körök megalakulását. A státustörvényről szólva kijelentette, hogy csak a törvény lényegét nem érintő technikai változtatásokat tart indokoltnak. Adrian Severin elutasította az etnikai alapú regionalizmus elvét, ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta a tusnádfürdői és marosfői szabadegyetem hallgatóinak jövő évi találkozóját. Hazafelé utaztában Orbán Viktor júl. 28-án Csíkszeredában meglátogatta a Sapientia Egyetemet, Székelyudvarhelyen pedig sajtótájékoztatót tartott. /Borbély László: Orbán Viktor volt a zárónap vendége. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./ Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy a magyarországi választások győzteseiben kialakul-e a helyes nemzeti önismeret és az ezen nyugvó önértékelés. Ezek nélkül nehezen képviselhetők a nemzeti érdekek. "Ma Magyarországot nem lehet az emberek támogatásának reményében úgy kormányozni, hogy közben nem adjuk meg a kellő súlyt a történelmi egyházaknak és a határon túli magyarság politikai tényezőjének" - jelentette ki. A státustörvényről kifejtette: Magyarország speciális helyzetét a törvényekben is meg kell jeleníteni. E speciális helyzetet a politikai folklórból idézett példával írta le ekképpen: Magyarország önmagával határos. Nemzeti érdeknek tartotta azt, hogy az új kormány ne kezdje újra az 1998-ban már lezárt privatizációt, ne fullassza be a Széchenyi tervet, és ne tegye lehetővé a külföldiek termőföldvásárlását. Orbán Viktor felidézte, mit tanácsolt korábban erdélyi partnereinek: "Arra kell törekedni, hogy megalakuljon egy olyan magyar világ, mely függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon van-e vagy nem, keményen áll a lábán. Eljött az idő, hogy a jó tanácsot hazavigyük - fogalmazott a volt miniszterelnök. - Fontos a kormányzat, ha eljön az idő, nem fogunk róla elfelejtkezni, de most az a feladat, hogy építsük fel a saját polgári világunkat, amelyik megáll a lábán függetlenül attól, hogy ki kormányoz. Építsük fel intézményeinket, hozzuk létre szervezeteinket, erősítsük meg az újságjainkat, és akkor ez a kultúra, ez a program is elnyeri polgárjogát." Kérdésre válaszolva elmondta, a Hajrá magyarok mozgalom Erdélyben is terjedhet. Úgyszintén hallgatói kérdésre mondta el, fontos, hogy a mesterembereknek számító politikusok mellett a közösségnek legyenek lelki vezetői is. Ilyen lelki vezetőnek tartotta Tőkés László püspököt. A volt miniszterelnök elmagyarázta, nem csupán azért látja fontosnak Románia NATO-tagságát, hogy az erdélyi magyarok is ugyanahhoz a katonai tömbhöz tartozzanak, mint Magyarország. Románia az elmúlt évtizedben költségvetése lényegesen jelentősebb hányadát fordította katonai kiadásokra, mint Magyarország. "Nekünk érdekünk, hogy a szomszédaink között ne legyen olyan, amelyiknek jelentősen nagyobb a katonai potenciálja és nincs velünk azonos katonai szövetségben. Ez számunkra lehetővé teszi, hogy továbbra is az erőforrásaink nagy részét sokkal inkább kereskedelemre és gazdaságfejlesztésre fordítsuk" - magyarázta Orbán Viktor. Németh Zsolt, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egykori kezdeményezője elmondta, meglátása szerint a magyar kormány bojkottot hirdetett a "tusványosi" rendezvénnyel szemben. Örvendetesnek tartotta viszont, hogy a román előadók nagy arányban jöttek el a rendezvényre, és eljött Adrian Severin, az EBESZ-parlament érdemes elnöke. "Sajnálatosnak tartom az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradását, de ne feledjük el, az RMDSZ parlamenti frakciójának a fele és a tiszteletbeli elnök jelen volt és tevékenyen részt vett a párbeszédben" - tette hozzá Németh Zsolt. Orbán Viktor kérésére júl. 28-án megbeszélést tartott Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével. Orbán Viktor beszélt Cserehát-ügyről, a csereháti iskoláról, valamint a Szász Jenőnek megígért, az ingatlan megvásárlását célzó segítségről. Elmondta, nem tett le róla, minden erejével azon lesz, hogy a kormányzása idején az ügynek megnyert üzleti köröket rábírja, tegyék lehetővé a fogyatékos gyermekek iskolájaként megépített, majd az építtető által elidegenített ingatlan megvásárlását. /Zilahi Imre: Nemzeti építkezés a kormányon kívül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, de még a magyar kormány sem vázolhatta volna pontosabban a romániai és a szlovákiai magyar közösség helyzetét, mint ahogy azt a Magyar Amerikai Koalíció tette az Egyesült Államok szenátusához címzett levelében. Az amerikai magyar szervezet a román és a szlovák NATO-csatlakozás összefüggésében mutatta be a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Államközi megállapodások következtében a magyar kabinet csak mértéktartóan nyilatkozhat e kérdésről, a kisebbségi szervezetek pedig mindkét országban kormánytényezői vagy ahhoz hasonló szerepet töltenek be. A levél valós problémát érint: vajon mennyire őszinte e két ország Nyugat iránti elkötelezettsége, mennyire vehetők komolyan a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására tett ígéretek. Mindkét ország esetében megfogalmazódott a gyanú, hogy a magyar és a többi kisebbség helyzetének javítására tett ígéretek csupán a pillanatnyi érdekek diktálta lépések, amelyek arra szolgálnak, hogy elaltassák a NATO és az Európai Unió vezetőinek gyanakvását, hogy aztán a sikeres felvétel esetén egy mozdulattal a szőnyeg alá söpörjék a vállalásokat. /Balogh Levente: Magyar lobbi. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ A Magyar Amerikai Koalíció július 25-én levelet küldött szét az amerikai szenátus tagjainak, amelyben arra kérte a törvényhozókat, szorgalmazzák, hogy a Bush-kormányzat "feltételként szabja meg az emberi és kisebbségi jogi kívánalmak teljes betartását, mielőtt Szlovákiát és Romániát NATO-tagságra javasolja". A levél aláírói szerint az említett országok "diszkriminációt alkalmaznak a nemzetiségben élő magyarokkal szemben". /B. K.: Nyomás a NATO-jelölt nemzetekre. Románia és Szlovákia diszkriminációt alkalmaz a kisebbségekkel szemben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./"

"Bill Clinton a jövő évben Romániába látogathat. Az amerikai exállamfő erről a Mircea Geoana román külügyminiszterrel aug. 5-én, Washingtonban folytatott megbeszélés keretében beszélt. Bill Clinton 1997-ben, a madridi NATO-csúcs után, második államfői mandátuma idején látogatott először Romániába. /Romániába látogathat Bill Clinton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

"A NATO-tagságra készülő román fegyveres erők elárverezik szarvasmarha-, sertés és baromfiállományukat. Az állatsereglet hozzátartozott az azóta megszűnt Varsói Szerződés (VSZSZ), a kommunista katonai szövetség struktúrájához, a VSZSZ ugyanis megkövetelte tagjaitól, hogy saját készleteikből élelmezzék katonaságukat. Románia reméli, hogy a NATO novemberi prágai csúcstalálkozóján meghívják a nyugati katonai szövetségbe - és addigra túlad a hadsereg állatállományán is. /Túlad állatállományán a hadsereg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Nemsokára megmutatkoznak az eredményei annak, hogy Románia aláírta az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Büntetőtörvényszékről szóló megállapodást, nyilatkozta John McCain amerikai szenátor azt követően, hogy aug. 19-én találkozott Ion Iliescu államfővel. A találkozó után Iliescu elnök közölte: az amerikai vendégekkel nemzetközi politikai kérdésekről és a kétoldalú együttműködésről folytatott eszmecserét. Hozzátette, hogy Románia nagy jelentőséget tulajdonít az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerségnek. Romániának és a többi tagjelölt országnak be kell látnia, hogy a NATO-tagjaiként jelentős összegeket kell kiutalniuk a katonai fejlesztésre, tette hozzá Fred Thompson szenátor. /Amerikai szenátorokkal találkozott Ion Iliescu Romániának mind a NATO, mind az EU tagjává kell válnia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Aug. 19-én megkezdte érdemi munkáját a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon megrendezett európai területi nagygyűlése. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a kommunizmus kérdését a fasizmuséhoz hasonló súllyal kell felvetni. A múlttal való szembenézés korparancs - szögezte le. Tőkés László követendő példaként említette Nicolae Corneanu temesvári ortodox érseket, aki saját kezdeményezésében adta vissza a görög katolikusok javait. A püspök a román kulturális tárca közölt adatait bírálva jelezte: az egyházaknak szánt 44 milliárd lejes tavalyi juttatásnak a református egyház mindössze méltánytalan töredékét kapta meg. Beszélt arról is, hogy a három év alatt 50 egyházi ingatlan visszaszolgáltatására tett ígéretből mindössze 3-4 valósult meg. Nézete szerint az ingatlanok visszaadását előíró törvényeket Bukarest NATO-belépési szándéka motiválta, és ha ez a késztetés megszűnik, nem lesz a román vezetés számára fontos a tényleges végrehajtás. Tőkés László követelte, hogy a román hatalom kövesse meg a zsidókat, a németeket és a magyarokat, akik ellen vétkeket követtek el. Román újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egyházát nem elnyomottnak, hanem hátrányos megkülönböztetéstől szenvedőnek tartja. /A reformátusok a múlttal való szembenézést szorgalmazzák. Tőkés László: Jó diagnózis kell a jó gyógymódhoz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"A parlament két háza szept. 2-án megkezdte az idei év második törvényhozási ülésszakát. Nicolae Vacaroiu, a szenátus házelnöke hangsúlyozta: az őszi ülésszakon prioritást élvez két jogszabály, amelyet a kormány kért a NATO-csatlakozás perspektívájában: a tisztségviselők vagyoni átvilágítása és a politikai pártok törvénye. Az RMDSZ parlamenti csoportja Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségére, a jelölést megszavazták. /Megkezdte őszi ülésszakát a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az RMDSZ képviselői csak jövőre, februárban választanak új frakcióvezetést. Jelenleg az elnöki tisztséget Kelemen Atilla tölti be, alelnökei Márton Árpád és Varga Attila, titkára Pataki Júlia. A felsőház egyik titkári helye az RMDSZ-t illeti, ezt továbbra is Puskás Bálint tölti be. A szakbizottságokban az RMDSZ egy kivételével megtartotta elnöki, alelnöki, illetve titkári helyeit. A kivétel az emberjogi bizottság, ahol az őszi ülésszakon Frunda György szenátor nem az elnöki, hanem az alelnöki tisztséget tölti be. Borbély László megtarthatta beosztását az állandó bizottságban. A szakbizottságok élén sem történt változás, az RMDSZ továbbra is egy elnöki, két alelnöki és négy titkári beosztást tudhat magáénak. /Simon Judit: Maradtak a frakcióvezetők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"