Ion Iliescu elnök márc. 7-én fogadta az RMDSZ Markó Béla vezette küldöttségét. A szövetségi elnöke a találkozó után az MTI-nek úgy nyilatkozott: az államfő két fő témáról kérte ki a romániai magyar szervezet véleményét. Egyrészt arra volt kíváncsi, miként ítéli meg az RMDSZ az ország pillanatnyi politikai, gazdasági és szociális helyzetét, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Másrészt pedig az RMDSZ alkotmánymódosítási indítványairól érdeklődött. Markó szerint az RMDSZ-küldöttség kifejtette a román államfőnek: mindaddig, amíg nem született döntés arról, hogy a NATO-tagjelölt államok közül melyeket kérik fel a csatlakozásra, Romániának is van esélye, hogy bekerüljön a meghívottak sorába. Az RMDSZ képviselői elmondták Ion Iliescu elnöknek: aggasztó jelzéseik vannak a lakosság szociális helyzetéről. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ szerint a kisebbségekre nézve jogkorlátozási veszélyeket rejt magában az, hogy a jelenlegi alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát. Az RMDSZ küldöttsége konkrét ügyek megoldásában kérte az államfő segítségét. Ezek között szerepelt a kézdivásárhelyi Agache-perben elítélt Héjja Dezső megkegyelmezésének a kérdése. Ion Iliescu elnök a tárgyalás után a tévében kifejtette: az RMDSZ-nek Románia nemzetállamiságára vonatkozóan tett javaslatai tárgytalanok, hiszen kizárt, hogy más pártok is támogassák ezt a javaslatot. Az államfő szerint ennek az indítványnak az értelmetlenségére maga az RMDSZ is rájött már. Iliescu ugyanakkor elmondta: lekerül a napirendről az a módosító indítvány is, amelynek értelmében a parlament választaná meg az elnököt. /Jogkorlátozás Romániának nemzetállamként való meghatározása. Markóék javaslatát Iliescu tárgytalannak minősítette. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Romániának Bulgáriával együtt és nem egymást kizáró versengéssel kell a NATO-ba igyekeznie — jelentette ki Simeon Saxa-Coburg Gotha bolgár kormányfővel való márc. 10-i találkozóján Adrian Nastase kormányfő. Simeon Saxa-Coburg Gotha bolgár miniszterelnök megerősítette azt az álláspontját, miszerint a két országnak egymást támogatva kell haladnia a NATO-integráció felé. /Bolgár kézfogással a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke újabb kijelentést tett. Szerinte ,,alkut kellene kötni Putyin orosz elnökkel, üzletet kínálni Moszkvának". Románia kijelenthetné, hogy ,,lemond a NATO-ról, ha cserébe megkapja Besszarábiát…" Vadim szerint ,,ezzel a nemzeti szempontból zseniális alkuval az amúgy is egyre szegényebb Románia megspórolhatna hétmilliárd dollárt — durván számítva ennyibe kerülnének a NATO-csatlakozás költségei! —, s megkaphatná az elszakított országrészt is, amelyről egyetlen jó román sem mondhat le soha. Romániában — dörögte Vadim — ,,már-már hisztériába csapott át a NATO-csatlakozás rögeszméje, miközben teljesen világos, hogy az észak-atlanti szövetség öt éven belül szét fog hullni". - A hét végén jelent meg a Le Monde-ban egy dörgedelmes cikk, amelynek szerzője azt fejtegeti, hogy ,,Romániának immár szembe kellene néznie múltjával és e múlt sötét árnyaival". A lap szerint ,,a mai román jobboldal által szentként tisztelt Antonescu fasiszta diktátor korszakával is illő lenne szembenézni". Nem is olyan régen — emlékeztet a Le Monde — Adrian Nastase, a NATO és az Európai Unió felé törekvő kormányfő a nemzetközi közvéleményt azzal nyugtatgatta, hogy betiltanak minden háborús bűnöst idéző jelképet. Ennek ellenére az országban jelenleg nyolc Antonescu-szobor található a köztereken, s a fasiszta kondukátorról számtalan utcát neveztek el Romániában. /Bogdán László: Nagyromán ábrándok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Johannes Rau német szövetségi elnök márc. 19-én Romániában érkezett. Németország támogatja Romániát az európai és euroatlanti integráció érdekében tett erőfeszítéseiben — jelentette ki Bukarestben Rau. A német szövetségi elnök megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ion Iliescu államfővel és Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint részt vett a bukaresti német nagykövetség új épületénél rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Rau márc. 20-án Nagyszebenbe, az erdélyi szászok egykori fővárosába látogatott, ahol a látványosan megfogyatkozott hazai német nemzeti közösség képviselőivel találkozott. /Németország már nem ellenzi NATO-tagságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Tiltakozott a Romániai Legionárius Mozgalom a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek tevékenységét, az ilyen szimbólumok használatát, illetve az emberiség és a béke elleni cselekedetekben érintett személyek kultuszát betiltó sürgősségi kormányrendelet ellen. Serban Suru, a mozgalom vezetője kijelentette: a tervezett jogszabály ellentétes Románia alkotmányával és az emberi jogokat sérti. Suru hangsúlyozta: a nemzetközi zsidó szervezetek a második világháború áldozataiért kártérítést kértek, de nem tudták bebizonyítani azt, hogy Romániában zsidó áldozatok léteztek. Ezzel szemben ismert, hogy a második világháború után közreadták azon dokumentumok egy részét, amelyek bizonyítják: Románia mintegy 270 ezer zsidó kivégzéséért felelős. Ezek közül körülbelül 15–20 ezren 1941-ben, a jászvásári, dorohoi-i, bukaresti és más pogromok során vesztették életüket, a többieket pedig Odesszában, illetve a Transznyisztriában felállított lágerekben irtották ki. A tömeg-gyilkosságok nagy részét a román hadsereg végezte. /Tiltakoznak a legionáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) történelmi súlyú lelkiismereti önvizsgálat elé került: az ország NATO-csatlakozása érdekében meg kell szabadulnia a Ceausescu-diktatúra hírhedt politikai rendőrségének azoktól az ügynökeitől, akiket 1989 vége óta mind a mai napig oltalmazott és megvédett - írta márc. 21-i kommentárjában a Cotidianul című napilap. /Románia—NATO. Securitate — le az ügynökökkel? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

A román kormány márc. 22-én nyilvánosságra hozott sürgősségi rendelettel tiltotta meg a fasiszta és fajgyűlölő jellegű szervezetek létrehozását, az ilyen szervezetek jelképeinek használatát, illetve a béke és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek emlékének dicsőítését. Ide kell sorolni azokat a szervezeteket is, amelyek az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények erőszakos megdöntésére ösztönöznek, illetve szélsőséges nacionalizmust hirdetnek. Az ilyen szervezetek, pártok, politikai mozgalmak, alapítványok, gazdasági társaságok létrehozói 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel és egyes jogaik elvesztésével büntethetők. Hasonló büntetés szabható ki azokra a személyekre, akik csatlakoznak az ilyen szervezetekhez, vagy bármilyen formában támogatják azokat. A rendelet szerint a béke és az emberiség elleni bűncselekményt követtek el azok a személyek, akiket román vagy külföldi bíróság ilyen váddal elítélt. Ide tartoznak a nemzetközi bíróság által háborús bűnök miatt elítélt személyek is. Az ilyen személyekről tilos utcákat és köztereket elnevezni, nekik közterületen szobrot, emléktáblát állítani, illetve fenntartani. A tilalom megszegői 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel, illetve pénzbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet külön kimondja, hogy hasonló büntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan kétségbe vonják, vagy tagadják a holokausztot, illetve annak következményeit. /A NATO-csatlakozás reményében. Kormányhatározat a fajgyűlölet és a szélsőségek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./

Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Látható, mi késztette a román kormányt arra, hogy 12 évi bizonytalankodás után határozottan lépjen fel a román háborús bűnösök kultusza és a fajgyűlölet ellen. A kabinet négy nappal a NATO-ba igyekvő államok bukaresti csúcstalálkozója előtt fogadta el az erről szóló rendeletet. Ezzel egy időben tartják a román fővárosban azt a kerekasztal-megbeszélést, melyen a tízek zsidó közösségeinek a helyzete a téma. Könnyen belátható, ha e megbeszélésről az hallatszana át a NATO-konferenciára, hogy Romániában ma is szobrokat állítanak a zsidók százezreinek haláláért felelős Antonescu marsallnak, aligha lehetne reménykedni a gyors NATO-csatlakozásban, állapította meg Gazda Árpád. A román kormány intézkedett. Ehhez az is kellett, hogy a romániai zsidóság mögött a nyugati világ befolyásos zsidó-lobbija álljon, mely – e szolgálatért cserében – Románia NATO-csatlakozásának megsürgetését ígérte. – Erről a külpolitikai mozgástérről mondott le az RMDSZ 1996-ban, amikor belépett a kormányba, majd 2002-ben, amikor vállalta, hogy külpolitikai kérdésben is együttműködik a kormánypárttal. /Gazda Árpád: A diplomácia lehetőségei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

"Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"

Márc. 25-én a szenátusban heves vita zajlott Antonescuról. Paunescu élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban, és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. A szenátor "bolsevik törvényszéki ítélkezést" vetett az amerikai nagykövet szemére. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu marsall emlékével kapcsolatos új kormányzati álláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: a holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. — Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek! — mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennélfogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter bejelentette: a román kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Paunescu és Vadim Tudor Antonescut védi. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Sokan sértik az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésének az önérzetét. Azt is sokan állítják, hogy a kormánypárttal tavaly kötött megállapodásból sem sok valósult meg. Egyesek szerint mintegy 50 százalék csupán. Csakhogy az RMDSZ 100 százalékot teljesített. Így a kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata Párt úgyszólván mindent keresztülvitt a parlamentben. Az RMDSZ vezetőségében soha senkit sem vontak felelősségre emiatt. Még most is, immár a prágai NATO-csúcs előestéjén is, csak "tanulmányozni" kívánják az "önálló magyar állami egyetemen", a magyar nyelvű karok és tanszékek felállításának "lehetőségét". Holott a magyar egyetemi hallgatók aránya még mindig csak fele a románnak. Az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tűzését viszont az egyházak segítő föllépése kényszerítette ki, emlékeztetett Gajdos Balogh Attila. Ideje volt a parlamenti Polgári Szárny létrehozása, amely a megállapodás dátumszerű végre nem hajtását szóvá teheti a parlamentben. /Gajdos Balogh Attila: Két szárnnyal még szárnyalni is lehetne. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Adrian Nastase kormányfő bejelentette: kormánya és ő maga is lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcstalálkozó nem hívja meg Romániát, hogy csatlakozzon az észak-atlanti védelmi szövetséghez. A NATO-hoz való csatlakozás hosszú távú alapvető törekvése marad Romániának, függetlenül attól, hogy milyen döntés születik Prágában — szögezte le a miniszterelnök. /A kormányfő lemondással fenyegeti a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Az Academia Catavencu csoporthoz tartozó Media Monitoring Ügynökség a FreeEx internetes hálózat útján közzétett egy dokumentumot, amely a ma is aktív szekuritátés tisztek nevét tartalmazza. A Ziua de Ardeal napilap márc. 27-i száma közölte a dokumentumba foglalt egykori szekus tisztek névsorát. Több mint 1600 érintett nevét tartalmazza a lista, nagyrészt olyan személyekét, akik ma is aktív szerepet játszanak a hazai közéletben, politikában és gazdaságban. – A NATO azt követeli Romániától, hogy tisztítsa meg hatalmi struktúráit az egykori hírhedt titkosszolgálat, a Securitate által foglalkoztatott, majd 1990 után az új hatalmi gépezetbe átmentett személyektől. Az észak-atlanti szövetség számára ugyanis elképzelhetetlen, hogy a NATO-titkok olyan személyek számára is hozzáférhetővé váljanak, akik éveken át a KGB-vel is szoros kapcsolatban álltak. /Újabb listabotrány, szerzőit ezúttal is homály fedi. 1600 átmentett szekus tiszt nevét adta közre a FreeEx internetes hálózat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Ápr. 4-én a Nastase-kabinet elfogadta Románia NATO-integrációjának stratégiáját. Ez jövő héten kerül a parlament napirendjére. A kormány szerint Romániának elsőrendű céljává kell kitűznie a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció valamennyi formájának felszámolását, valamint a történelemnek teljes egészében való felvállalását. A rövid távú akcióterv szerint a fasiszta szervezetek, a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű jelképek, az emberiség elleni bűncselekménnyel vádolt személyiségek dicsőítésének betiltásáról szóló törvényt mielőbbi gyakorlatba kell ültetni, valamennyi, Ion Antonescu marsallról készült emlékmű megsemmisítése (2002 közepéig); valamennyi, Antonescuról elnevezett park, tér, utca nevének megváltoztatása (2002 májusáig). A középtávú tervek: a nemzeti kulturális örökség feltérképezése, restaurálása (2003 közepéig); minél több elkobzott ingatlan visszaszolgáltatása (2003-al bezárólag) a hatályban levő rendelkezések szerint. /Abrakolás a hegy alatt. Romániának iparkodnia kell a NATO-feltételek teljesítésére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Meg kell tisztítani a hadsereg, a Belügyminisztérium és a román titkosszolgálatok berkeit a volt Szekuritáté tagjaitól még az Észak-atlanti Szövetség (NATO) prágai bővítési csúcsértekezlete előtt ? határozta el a Legfelső Védelmi Tanács /CSAT/ ápr. 5-i ülésén. Ioan Talpes, a nemzetbiztonsággal foglalkozó államelnöki tanácsos az ülést követően a sajtóval közölte, habár a NATO még nem kérte konkrétan, névre szólóan a volt titkosszolgálati személyzet elmozdítását, a CSAT úgy döntött, hogy saját politikát alkalmaz ebben a kérdésben. Eszerint minden olyan ügynök, aki közreműködött a hírhedt KGB-vel, vagy a román politikai rendőrséggel, vagy a NATO-államok kikémlelésével foglalkozott, a továbbiakban nem tevékenykedhet azon román belügyi struktúrákban, melyek NATO-dokumentum-hozzáféréssel rendelkeznek. A CSAT-ülésen részletekbe menően leszögezték Románia NATO-csatlakozási nemzeti tervének prioritásait, ezek között szerepel a hadsereg létszámának csökkentése, a hadsereg költségvetésének növelése és a korrupció visszaszorítása. A CSAT eldöntötte, hogy a következő öt évben az országos bruttó össztermék (GDP) 2,4 százalékát fordítják a hadsereg támogatására. Ioan Talpes elnöki tanácsos közölte, a prágai csúcsig 230 ezerről 140 ezerre csökkentik a hadsereg létszámát, azaz 112 ezerre a katonai állományt és 28 ezerre a hadsereg struktúráihoz tartozó civil személyzetet. /Incze Ferenc: Kisepert szekusok? Románia igazodik a NATO-feltételekhez. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Romániának a NATO-hoz való csatlakozása egyik feltétele a titokvédelmi törvény minél gyorsabb elfogadása. A szenátus ápr. 8-án rövid tárgyalás után elfogadta a törvény képviselőházi változatát. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint egy emberjogilag megnyugtatóbb jogszabályváltozatot fogadtak el arra az esetre, amikor egy állampolgár véletlenül jutna titkosnak minősített adat birtokába. Nem oldja meg ellenben a törvény azt, hogy az adatok titkosítása és kezelése egyetlen hatóság kezében összpontosuljon. A törvény ugyanis a külügyminisztérium hatáskörébe tartozó hatóság feladataként tünteti fel az adatok jegyzését és kezelését, de ilyen jellegű hatáskört több intézménynél is feltüntet, például az országos védelmi tanácsot és más hatóságokat is megemlít, mint olyanokat, akik kezelhetnek titkosnak minősülő adatokat. Éppen ezért szükségesnek látszik egy másik jogszabály elfogadása is, amely tisztázza és megoldja ezt a helyzetet, vélte Eckstein-Kovács Péter. /(i): Elfogadták az adatvédelmi törvényt a szenátusban is. Teljesítve a NATO-csatlakozás egyik feltétele. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Nemkívánatosnak minősülnek a NATO számára azok a személyek, akiknek valamilyen közük volt az egykori román titkosszolgálathoz, a Szekuritátéhoz, a román hatóságok ezért valamennyi olyan személy ellenőrzésére készülnek, akiknek valamilyen formában a NATO titkosított adattárához lesz közük. Arra nem derült fény, hogy a NATO saját összeállítású feketelistát bocsátott volna a román hatóságok rendelkezésére, vagy az illetékes szervek feladata kiszűrni a nemkívánatos egyéneket. Mihnea Motoc külügyi államtitkár a sajtónak adott nyilatkozata szerint eddig 2000?3000 személyt ellenőriztek, de ennek ötszöröse, hatszorosa vár átvilágításra. A Román Hírszerző Szolgálat és a Román Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetői, Radu Timofte és Gheorghe Fulga azt nyilatkozták, hogy az utóbbi években lényegesen csökkent az egykori szekus-tisztek száma a két hírszerző szolgálat állományában. Az előbbiben "már csak" 15%-ra, az utóbbiban pedig "alig" 20%-ra tehető a múlt rendszerből örökölt aktív szekusok száma. Beismerték ugyanakkor, hogy ezek közül többen vezető funkcióban vannak. /Nem kellenek a NATO-nak a volt szekusok, kémek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Ápr. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt a 19 NATO-tagállam képviselőivel Románia csatlakozásáról. Nastase George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Günther Verheugennel, az EU bővítési ügyekkel megbízott főbiztosával, valamint Emma Nicholsonnal, Románia EU-jelentéstevőjével is találkozik. /NATO-vizsgán a kormányfő. Negyedik bővítési hullám? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium magyar nyelvű tanintézménnyé való visszaállítását olcsó demagógiával, mesterséges etnikumközi feszültségkeltéssel megakadályozni kívánó érdekcsoportok veszélyeztetik az ország politikai stabilitását, Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertőzik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, valamint a békés etnikumközi kapcsolatokat ? hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Reményét fejezte ki, hogy a rendkívül veszélyes, gyűlöletet szító demagógia Marosvásárhelyen nem talál követőkre. Kifejtette, hogy tizenkét év után Marosvásárhely lakossága megérett arra, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium ügyét az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás jegyében felelősségteljesen megoldja. A magyar nyelvű tanintézmény visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Markó Béla továbbá sajnálatosnak nevezte, hogy egyelőre a kormánypárt sem foglalt határozottan állást, és ismét erőre kaptak a Szociáldemokrata Párton belüli nacionalista szólamok. Markó rácáfolt Ion Iliescu államfő és Ecaterina Andronescu miniszter asszony nyilatkozataira, és leszögezte: az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényével, nem jelenti azt, hogy az illető közösség igénye törvénytelen. Romániában jelenleg 638 önálló magyar tannyelvű óvoda működik, 313 elemi iskola (I?IV osztály), 254 gimnázium (V?VIII osztály), 55 önálló magyar tannyelvű líceum, 3 szak- és inasiskola, valamint 4 posztliceális tanintézet. A fent említettekkel párhuzamosan a román tagozatok mellett 491 óvodában működik magyar tannyelvű csoport, 382 iskolában I?VIII osztályos képzés, ugyanakkor 88 vegyes, román és magyar tagozatú líceum, 3 szak- és inasiskola és 5 posztliceális tanintézet működik országszerte. /Markó: Olcsó demagógia, mesterséges etnikumközi feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén bejelentették, hogy Markó Béla szövetségi elnök ápr. 17-én a németországi kormánypárt meghívására több politikai alakulat vezetőjével találkozik Berlinben, majd a romániai kisebbség helyzetét érintő kérdésekről tart konferenciát. A romániai magyarság szeretné felgyorsítani a NATO-csatlakozás folyamatát. Ezért az etnikumközi feszültségek egyáltalán nem tesznek jót. A protokollumok közösen kidolgozott, konkrét megoldásokat tartalmaznak egy sor kérdésben, beleértve a marosvásárhelyi magyar nyelvű líceum visszaállítását is. Markó Béla hozzátette: Marosvásárhelyen a dolgok rendben lennének, ha az ebben illetékeseket hagynák megoldani a problémát. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöke márc. 17-én a román parlamentben mondott beszédében kijelentette, Románia nélkül nem lehet beszélni "egységes Európáról", és a NATO "nem képviselné teljes mértékben a Nyugatot", ha Románia nem lenne e szervezet tagja. Kiemelte, az országa és Románia közötti kereskedelmi forgalom 6 milliárd euró értékű, s ez bizonyítja, hogy Olaszország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere. Végül Ion Iliescu államelnök a Cotroceni Palotában a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Silvio Berlusconit. /Berlusconi beszédet mondott a parlamentben. Olaszország támogatja Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az észak-atlanti szövetség tagja legyen, és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO-csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek ? ápr. 19-én Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A New York-i székhelyű HHRF küldöttségét Mircea Geoana román külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nastase amerikai útja során ? a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt ? nem sikerült létrehozni a román fél részéről javasolt találkozót. A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élő 1,6 millió fős magyar közösséget képviselő szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítéséről. Hámos felhívta Nastase figyelmét a régóta megoldásra váró, magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvűvé tételének ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását. A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják őket emiatt. /Tiszteletben kell tartani a magyarság jogait - figyelmeztet Hámos László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Mintha nem is ugyanarról az eseményről szólna az a közlemény, amelyet a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) és a román Tájékoztatási Minisztérium adott ki Hámos László és Adrian Nastase megbeszéléséről. Az alapítvány tájékoztatása hosszasan sorolta azokat a magyar jogsérelmeket, amelyek magyar részről elhangzottak. A Tájékoztatási Minisztérium viszont arról számol be, hogy Hámos vállalta, arra biztatja az amerikai kongresszus tagjait, szavazzák meg Románia NATO-felvételét. A jogsérelmek csak olyan kontextusban jelennek meg a szövegben, hogy Hámos üdvözölte az RMDSZ és a kormánypárt megállapodását, mely keretet teremt a tulajdonjoggal, anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémák megoldására. A HHRF vezetője alig jutott szóhoz a döbbenettől, amikor meghallotta, hogyan tálalta beszélgetésüket a román kormány. /Gazda Árpád: Félretájékoztatás minisztériuma? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a Krónikának adott nyilatkozatában pozitívan értékelte a strasbourgi látogatást. ?Egy eredménye bizonyosan lesz az utunknak: a monitoring bizottság május közepén Bukarestbe látogat, ekkor azt is ellenőrzik majd, hogyan oldotta meg Románia az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha május közepéig nem rendezik megfelelő módon a négy magyar történelmi egyháztól elkobzott ingatlanok ügyét, az ország nem számíthat sem a NATO-, sem az EU-s csatlakozásra? - nyilatkozta a katolikus főpásztor. Jakubinyi érsek egyúttal kifejezte reményét, hogy a magyar egyházak rövidesen újra birtokba vehetik egykori ingatlanjaikat; mint mondta, ezt Adrian Nastase kormányfő is határozottan megígérte az egyházfőkkel folytatott múlt heti bukaresti találkozón. /Lukács János: A kormánynak lépnie kell. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./