"Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, egyes elemzők árnyaltabban fogalmaznak. Emil Hurezeanu /a Deutsche Welle munkatársa/ szerint helyre kell állítani a Románia és Magyarország közötti megbomlott kényes egyensúlyt. Smaranda Enache úgy véli, a státustörvény elleni kampány veszélybe sodorhatja Románia NATO-tagságát. Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint a státustörvény beleillik a kisebbségvédelem európai logikájába. Sajnos - tette hozzá -, a romániai közbeszédben eluralkodott a demagógia, és a státustörvény kapcsán megengedhetetlen diszkriminációról beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a román állampolgárok megkülönböztetésének számos módja már létező gyakorlat. A romániai németek kedvezményesen kapnak vízumot, a szlovákok már rendelkeznek a szlovák igazolvánnyal, a horvátok éppenséggel kettős állampolgársággal, a zsidókat pedig nemzetközi szervezetek segítik. A tanulni érkező moldovai állampolgárok a román államtól ösztöndíjban részesülnek. Enache leszögezte, hogy a kormánypárt magyarellenes érzelmek felkorbácsolásával próbálja pozícióit megszilárdítani. /Bakk Miklós: Kibillent egyensúly. A státus elleni kampány árthat az országnak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./ "

"Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe utazott, jún. 27-én tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A megbeszélésen egyetértettünk abban, hogy a státustörvény kérdésének nemzetközivé tétele nem használ senkinek sem - jelentette ki Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben. "Bár érthető módon a megbeszélés központi témája volt a státustörvény, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a stratégiai fontosságú magyar-román kapcsolatok ne függjenek ettől a tényezőtől." - mondta Szent-Iványi. Semmiképpen nem szabad dramatizálni a helyzetet, mert ez senkinek nem áll érdekében. Magyarország ettől a vitától teljesen függetlenül érdekelt Románia euroatlanti integrációjában, támogatja Románia NATO-tagságát és felkészülését az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A küldöttséget a tervek szerint fogadja Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök, Ioan Mircea Paşcu védelmi és Hildegard Puwak európai integrációs miniszter és Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. /Megoldást sürgetnek. Magyar küldöttség a román házelnöknél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai jún. 27-én tanácskozást tartottak Budapesten a státustörvénnyel kapcsolatos helyzet elemzése végett, amelyen részt vettek a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, ukrajnai, horvátországi és szlovéniai parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező magyar pártok és szervezetek képviselői. Németh Zsolt politikai államtitkár tájékozatott a helyzet bel- és külpolitikai vonatkozásairól, s nem tartotta indokoltnak, hogy néhány napon belül összehívják a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését - ahogy a szocialisták kedden javasolták -, erre az ősz folyamán kerül sor. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ül a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság megvitatni a felmerült kérdéseket. A határon túli magyar politikusok végül az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el.A Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban képviselőik révén az alábbi nyilatkozatot teszik: 1. Üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyet a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én 92 százalékos többséggel fogadott el. Ez a törvény hozzájárul a Kárpát-medencei térség további stabilizálódásához, mivel a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek eddigi hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. A törvény ezen szándékával hozzájárul az egyes országokban élő magyarok szülőföldön maradásához és boldogulásához. A törvény - anélkül hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene - olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kedvezmények elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük javulását. Elősegíti továbbá a közművelődési és oktatásügyi állapotuknak az adott országok színvonalára emelését és az európai színvonalhoz közelítését. A törvény ezzel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. 2. A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a számbeli kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzéséhez, elvándorlásuk megelőzéséhez járul hozzá. Egyúttal előmozdítja a nemzetközi kisebbségjogi normák, így az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemének és céljainak teljesebb érvényesülését azáltal, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. 3. A törvény előkészítését és elfogadását a számbeli kisebbségben élő egyes magyar közösségek szülőföldjének államaiban, és ennek következtében másutt is, félreértésekből származó vélemények kísérik. Ezen félreértések csökkentését és megszüntetését a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével célszerű rendezni a kétoldalú kapcsolatok keretében. Alapvető közös érdeknek tekintik az érdemi eszmecsere folytatását, valamint a meglévő kétoldalú szerződéses kapcsolatok rendszerét, és annak bővítését, amelyek a jószomszédi viszony meghatározó elemei voltak, és kell hogy maradjanak a jövőben is. 4. A nyilatkozat aláírói meggyőződéssel támogatják államaik euroatlanti integrációját, bízva abban, hogy kormányaik képviselik annak szellemiségét. Ezért is érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának és NATO- tagságának előnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Meggyőződésük, hogy Magyarország és a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a térség stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez. A számbeli kisebbségben élő magyar közösségek jogainak sérelme ugyanis az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, beolvasztáshoz és elvándorláshoz vezethet, politikai-szociális feszültségeket okozva, amelyek gátolhatják a térség országainak euroatlanti integrációját, és új választóvonalakat hozhatnak létre. Egy ilyen helyzet kialakulása azonban ellentétes a térség állampolgárainak érdekeivel. 5. Jelen nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy ezen törvény ugyan hozzájárul a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarság állapotának javításához, mindazonáltal továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják a határon túli magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

"Jún. 28-án Bukarestben a magyar országgyűlési képviselők külügyi bizottsága Szent-Iványi István bizottsági elnök vezetésével megbeszélést tartottak a román parlament külügyi bizottságának tagjaival. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt képviselői a találkozó után közölték: ők tiltakozásul elhagyták a termet, mert a képviselőház külügyi bizottságának elnöke megtiltotta nekik, hogy szót váltsanak a magyar törvényhozókkal. A találkozón Radu Podgorean, a képviselőház bizottságának elnöke hosszasan kifejtette a magyar státustörvénnyel szembeni román kifogásokat, észrevételeket. A magyar képviselők tételesen cáfolták a román bírálatokat. A találkozó után Szent-Iványi István hangsúlyozta: a román fél is érdekelt abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok szintjén rendezzék a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat. Egyetértés volt abban, hogy Magyarországnak jogában áll támogatni a határain túli magyar közösségeket. Ők a támogatás módját vitatták, ellenzik a magyar igazolványok kiadását, területen kívüliséget feltételeznek ebben az ügyben. Mindenesetre elindult a konzultáció - fogalmazott a magyar képviselő. A magyar és a román külügyi bizottság tárgyalásain szóba kerültek más kérdések is. Az infrastrukturális beruházások szükségességével és Románia integrációs törekvéseivel kapcsolatban véleménykülönbség nem volt. Tárgyaltak a Temesvár-Kikinda vasútvonal megépítéséről, két új határátkelőhely megnyitásáról, az autópálya Debrecentől Kolozsvárig terjedő szakaszának megépítéséről. A magyar küldöttség biztosította a román parlament képviselőit: támogatják Románia csatlakozását a NATO-hoz. /Tárgyilagos kétoldalú parlamenti eszmecsere. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./"

"Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Tamás Gáspár Miklós állásfoglalása, amely A magyar külpolitika csődje címmel jelent meg /Szabadság, jún. 30./, "elszomorított" - írta Neményi József Nándor. Külön véleményét és komoly fenntartásait pontokba szedte. A magyar gazdaság az utóbbi négy évben növekedést könyvel el, Magyarország NATO-tag, és a külpolitikája csak rosszhiszeműen kapcsolható össze külpolitikai csőddel. A magyar társadalom elfogadta az európai értékrendszert és jogrendet, szó sem lehet politikai melléfogásokról. A külföldi tőkebevitel eddig több mint 22 milliárd USA dollár, tehát a külhoni befektetők bíznak a magyar gazdaságban és vezetőiben. Magyarországon demokrácia, többpártrendszer és szabad sajtó van. A státustörvény pozitív diszkrimináció, ami több mint 80 év késéssel, esetleg 4 millió magyart kedvezményez. Ezért tehát "TGM durva, önkényes és objektivitásmentes eszmefuttatása több mint hiba, súlyos bűn, ami megkérdőjelezi TGM magyarcentrikusságát." /Neményi József Nándor: Hihetetlen állítások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Július első napjaiban Adrian Nastase miniszterelnök Portugáliában részt vett a Szocialista Internacionálé 50. évfordulóján. A portugál Publico nevű lapnak adott interjújában a Magyarország parlamentje által elfogadott státustörvényről nyilatkozva kifejtette, hogy ennek meghozásával Magyarország a Romániában élő magyarok védelmét, támogatását vállalta fel, holott ez ellenkezik az Európai Unió által szabályozott törvényekkel, hiszen a nemzeti kisebbségekért az az ország felelős, amelyikben élnek. A lap riporterének arra a felvetésére, hogy a magyarok anyaországa három hónapos munkavállalási engedély kibocsátását, az orvosi ellátás biztosítását szögezi le ebben a törvényben, Adrian Nastase azt válaszolta, hogy ezt Románia állampolgárainak etnikai megkülönböztetése nélkül kellene megtegye. "Szerintünk ez a törvény nemzetiségi megkülönböztetésen alapul, és a 19. századot idézi." A román miniszterelnök furcsállta, hogy azok az államok, amelyek annak idején részt vettek Prága lerohanásában, már NATO-tagok, míg Románia nem. Nastase szerint a Balkánon Románia a legnagyobb és legstabilabb ország. Arra a kérdésre, hogy hogyan vélekedik Milosevicsről, akit nemzetközi törvényszék elé állítottak mint háborús bűnöst, azt válaszolta, hogy a politika Milosevicset feláldozta, bár ő volt az, aki öntörvényűen meghatározta Jugoszlávia és az európai hatalmak valamint az amerikaiak közti tárgyalások kimenetelét. "De ez a jugoszláviai politikai pártok ügye: én erről nem mondhatok határozott véleményt, nem kommentálhatom" - hangzik Nastase ez ügyben tett óvatos nyilatkozata, aki reméli, hogy nemsokára Románia NATO-tagállam lesz. /B. B. J.: Nastase szerint a volt jugoszláv elnök áldozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./"

"Ion Iliescu államfő jövő héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában című értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfő meghívására Iliescu júl. 11-12-én Lengyelországba látogat. /Iliescu Brüsszelbe és Lengyelországba látogat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Adrian Nastase román miniszterelnök szerint Romániának felértékelődött a szerepe a délkelet-európai térségben, miután a Visegrádi Csoport államai már természetes gazdasági és politikai kerékvágásban haladnak, geostratégiai szempontból pedig kevésbé fontosak. A román Mediafax hírügynökség jelentése szerint erről a hivatalos németországi látogatáson tartózkodó román kormányfő német bankárokkal és üzletemberekkel tartott találkozóján beszélt. Nastase szerint Jugoszlávia szétesése után Románia maradt a régió legerősebb és legfontosabb országa. Gerhard Schröder német kancellár elismerően szólt Románia eddig elért eredményeiről, de arra hívta fel Adrian Nastase figyelmét, hogy az országnak még hosszú utat kell megtennie az Európai Unióig, Románia NATO-tagságának lehetséges időpontjáról pedig nem kívánt nyilatkozni. Adrian Nastase mindenesetre a német vezetőkkel folytatott tárgyalások után közölte: Bukarest most már azt a célt fogalmazta meg, hogy az ország egy évvel korábban, 2006-ban felvételt nyerjen az Európai Unióba, ne pedig 2007-ben, mint ahogy az eddigi elképzelésekben szerepelt. /Felértékelődött Románia szerepe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"Sok magyargyűlölettől lihegő nagynemzeti szerző irigykedve olvasná, ha értene magyarul, Tamás Gáspár Miklós mifelénk szokatlan, leginkább a közvetlenül a kommunista hatalomátvétel utáni időkre jellemző, enyhén szólva minősíthetetlen hangvételű írását (A magyar külpolitika csődje, Szabadság, június 30.)" - állapította meg Asztalos Lajos, kifogásait pontokba szedve. TGM szerint "Magyarországon valamiféle szélsőséges, parancsuralmi rendszer kaparintotta magához a hatalmat, hogy a magyar külpolitika csődbe jutott", nos erre reagált Asztalos Lajos. "Orbán Viktor és hatalomittas klikkje" - írta TGM. Valójában ország gazdasági helyzete, a lakosság életszínvonala, az ország nemzetközi megítélése töretlenül javul, sikeresen folynak az EU-csatlakozási tárgyalások. TGM szerint a mostani, "jobboldali-szélsőjobboldali" kormánytöbbség úgymond "gyakorlatilag fölszámolta a parlamentarizmust". Ismét bevezették a cenzúrát, derül ki TGM írásából, miközben a sajtó jelentős része, beleértve a legnagyobb példányszámú lapokat, MSZP és SZDSZ érdekeltségű kézen van. E lapok többségében a kormányt nem bíráló, hanem támadó cikkek jelennek meg naponta. "Központilag irányított hazugságáradat", mondja Tamás Gáspár Miklós, miközben az ellenzék lejárató kampányt folytat a kormány ellen. Tamás Gáspár Miklós szerint "a "nemzeti egység" butító és antidemokratikus", "az "összetartozás" elvtelen és erkölcstelen". Az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, az összetartozással együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politika az egyedül üdvözítő? A Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori vezetője, az SZDSZ-es Törzsök Erika, 1997 januárjában a Bolyai Egyetem ellen tett kijelentésével lényegében megtorpedózta az önálló magyar egyetem újralétesítését. - TGM egyenlőségjelet tesz az egykori, Ausztriától való függés, a két világháború közti Olasz-, majd Németországgal kötött szövetség, a második világháború utáni szovjet megszállás és a már létrejött Észak-atlanti Szövetségbeli meg az Európai Unióbeli közeli tagság között. "Az újgazdagok budapesti kormánya fölkapaszkodott senkiházi pökhendiségével rúgja szét a nehezen kiküzdött regionális egyensúlyt". Az egyensúly tehát az, hogy Magyarország meghúzza magát. TGM azt mondja, hogy a "hírhedt" státustörvényben nincs semmi új, "beharangozott kedvezményei" eddig is zömmel megvoltak, továbbá a kolozsvári főkonzulátus "nélkülözhető", mert "haszna legföljebb jelképes". /Asztalos Lajos: Az összetartozás elvtelen és erkölcstelen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

"A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ egyaránt szükségesnek tartja együttműködésük folytatását. Az SZDP és az RMDSZ képviselői - Viorel Hrebenciuc alelnök és Markó Béla szövetségi elnök vezetésével - júl. 10-én találkoztak Kovásznán a fél évvel ezelőtt kezdett együttműködés eddigi tapasztalatainak értékelésére és a folytatás kijelölésére. Hrebenciuc szerint egy olyan új megállapodásra lesz szükség, amely tartalmazza mindkét fél érdekeit. Markó Béla szerint az RMDSZ érdeke, hogy Romániában folytatódjon a reform, az ország közeledjen az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a két párt kész közösen is fellépni Brüsszelben és Washingtonban Románia európai integrációjának felgyorsítása és NATO-tagsága érdekében. /Folytatódik a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

"Nem lehet megállítani Románia Európai Unióba és NATO-ba való felvételének folyamatát, az Európai Parlament külügyi bizottsága támogatni fogja a román vezetés erőfeszítéseit - nyilatkozta Emma Nicholson, a Romániáról jelentést tévő külügyi biztos. Emma Nicholson részt vett a romániai gyermekek problémáival foglalkozó csoport megbeszélésén. A kormány a gyermekvédelemért számos lépést tett, kötelezettséget vállalt, hogy fedezi a HIV-fertőzöttek kezelésének teljes költségét - ennek köszönhetően a közeljövőben 6894 gyermeket és 1797 AIDS-beteg felnőttet kezelhetnek. /Emma Nicholson támogatja Románia EU-csatlakozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Háromnapos hivatalos látogatásra Izraelbe utazott Adrian Nastase miniszterelnök a külügyminiszter kíséretében. Románia kész közreműködni a térségbeli konfliktus enyhítésében, ha erre felkérik - jelentette ki Jeruzsálemben Nastase júl. 16-án, miután tanácskozott izraeli kollégájával, Ariel Saronnal. A háromnapos hivatalos látogatása során Nastase egyébként találkozik Jasszer Arafat palesztin vezetővel is. A júl. 16-i megbeszélésen - amelyen részt vett Mircea Geoana külügyminiszter is - a román és az izraeli miniszterelnök a kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkítése mellett foglalt állást, annál is inkább, mert a kereskedelmi forgalom az elmúlt öt évben számottevően csökkent. A találkozó utáni sajtóértekezleten a Romániában tapasztalt rasszista megnyilvánulásokra utaló kérdésre Nastase leszögezte, hogy az ország demokratikus állam, ahol elfogadhatatlan az ilyesmi, és a hatóságok megtették és megteszik a szükséges jogi lépéseket minden ilyen esetben. /A román kormányfő Izraelben. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Ariel Saron miniszterelnök szerint a demokratikus Románia mindig barátként viszonyult a zsidó államhoz, és elismerően beszélt Nastaséról, amiért "fáradtságot nem ismerően vezeti népét a függetlenség, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása felé". Saron megemlítette azt is, hogy a második világháború idején a romániai zsidóság fele koncentrációs táborokban vesztette életét. - Romániának szándékában áll fellendíteni az Izraellel kiépített gazdasági kapcsolatokat, tárt karokkal várjuk az izraeli befektetőket, különösen a számítástechnikai iparba - fejtette ki Nastase. Romániában mintegy 1700 román-izraeli vegyes érdekeltségű vagy teljesen izraeli tőkével rendelkező céget jegyeztek be, amelyek 35 millió dollárt fektettek be. /Moldován Árpád Zsolt: Segítik a NATO-integrációt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Júl. 13-án a Legfelső Védelmi Tanács az Oroszországgal kötendő kétoldali szerződésről tárgyalt. Románia még nem rendezte diplomáciai kapcsolatait Moszkvával. A Szabadság átvette a Cotidianul de Transilvania lapból Ioana Lupea írását. Az alapszerződés megtárgyalásának pozitív jelzése is lehet, az, hogy a bukaresti hatalom a jövő évi prágai NATO-integráció szemszögéből próbálja tisztázni Oroszországgal a szövetségek kérdését. Azonban mivel magyarázható Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő kijelentése a második román államról, Moldováról? A kormányfő a német integrációs modellt tekinti alapnak, egészen az egyesülésig. Nastase javasolta a föderációt Moldovával, azzal az állammal, amely csatlakozni fog az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez. Feltételezhető, hogy Romániának más biztonsági alternatívát ajánlottak föl. A NATO-val kapcsolatos másik kétarcúság a magyarországi státustörvénnyel szembeni magatartásban mutatkozik meg. Egy évvel a prágai NATO-összejövetel előtt Romániának elintézetlen területi vitája van Ukrajnával - a Kígyó-szigetéről van szó -, miközben felmerül a két román állam konföderációja, ám az egyik fél már közel van az Orosz-Fehérorosz államszövetséghez, ráadásul feszült a viszony Magyarországgal, egy NATO-tagországgal és a végtelen vita Moszkvával. (A Cotidianul de Transilvania című lap július 16-i számában megjelent írás fordítása) /Ioana Lupea: Múlt meghatározta jelen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"

"Júl. 19-én Ion Iliescu államfő fogadta a NATO és az Európa Unió (EU) tagországainak Bukarestbe akkreditált nagyköveteit. Iliescu elmondta: Brüsszelben nyílt párbeszédet folytatott a NATO főtitkárával a 2002-ben Prágában sorra kerülő csúcsértekezlet perspektíváiról. Az államfő elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagállamok képviselői egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg a bővítési folyamat kiszélesítéséről. Iliescu ugyanakkor rámutatott: a NATO-bővítés stabilitási tényezőt jelent a térségben, megjegyezve, hogy Európa legtörékenyebb pontja a volt Jugoszlávia területe. /Iliescu fogadta a NATO és EU tagországok bukaresti nagyköveteit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"Románia a NATO-ba, az Európai Unióba szeretne bekerülni, ezért nem alkalmazható az eddigi módszer, amely a marosvásárhelyi vérengzésekhez vezetett. Azonban lehet nemzetközi támadást intézni Magyarország ellen a státustörvény különböző félremagyarázásával. Ebben a támadásban is a románság vallásosságát, az ortodox egyházban való hitét is igyekeznek felhasználni. Most már csak az a kérdés, hogy az állandó védekezésbe beleszokott magyar diplomácia képes lesz-e nemzetközi téren elfogadtatni azt a megoldást, ami immár 83 év után, oly csekély, de mégis valamely megoldást talál a trianoni sokk enyhítésére - jegyezte meg Kocsis István. /Kocsis István: Szurkolunk a magyar diplomáciának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Bukaresti látogatása során Daniel Vaillant francia belügyminiszter biztosította román kollégáját, Ioan Rust, hogy Franciaország hatékonyan támogatni fogja Románia vízumkényszer alóli felmentését. Lionel Jospin francia miniszterelnök bukaresti sajtóértekezletén figyelmeztetett: Romániának a NATO angolszász tagjainak körében kellene most már meggyőző munkát végeznie, ugyanis Franciaország döntött már Románia támogatása ügyében. /Franciaország támogatja Románia vízumkényszer alóli felmentését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádiónak nyilatkozva kijelentette: nagyon barátságtalan dolog lenne, ha nem engednék kézhez venni a támogatásokat a romániai magyaroknak. A magyar miniszterelnök elmondta, ha Romániában megakadályoznák, hogy az ott élők átvegyék a magyar igazolványokat, akkor megtalálják majd azokat a megoldásokat, amelyekkel a határon túli magyarok mégiscsak hozzájuthatnak a Magyarország területén felhasználható igazolványhoz. Azokról az esetleges román törvényhozási lépésekről, amelyek meg akarnák gátolni a státustörvény végrehajtását, a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egy olyan államnak, amely a NATO-hoz és az Európai Unióhoz akar tartozni, értékközösséget kell vállalnia azokkal az országokkal, amelyek ma ezt a két szervezetet alkotják. Mint ismeretes, Ion Iliescu államfő egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, amennyiben Magyarország folytatja a státustörvény életbeléptetésére tett erőfeszítéseit, Románia készen áll arra, hogy betiltsa a magyar igazolványok kiállítását. /Magyarország megoldásokat talál a magyar igazolvány kibocsátására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Bizonyára véletlen, hogy a Szabadság július 23-i számának első oldalán egymás mellett jelent meg a "Románia folytatja a magyar státustörvény elleni háborút" és az "Egyre többen települnek át Magyarországra" című két írás. - A két ország között látszólag jól működő, rendezett a kapcsolatrendszer. Csakhogy a mélyben kibékíthetetlennek tűnő ellentétek, főleg félelmek és gyanakvások munkáltak a történelem folyamán mindig. Ezt mutatja, hogy ugyanez a speciális megkülönböztetés más országok státustörvényeit és igazolványait egyáltalán nem érintette. - A kivándorlás esetleges lelassulása a "nemzetállam" címen kergetett, az európai gondolattól alaposan elrugaszkodott, régi álom megvalósulását veszélyezteti. Nastase közölte, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban Románia véleménye nem változott. Akkor meg joggal tehető föl a kérdés: van így egyáltalán tárgyalási alap? Ezeken a kétoldalú "tárgyalásokon" a "másik¨ fél is felvetheti a maga aggályait, kényes és kellemetlen dolgokat is megpedzhet, így a növekvő kivándorlást, a példamutatónak hirdetett nemzeti kérdés megoldásának álságát, az igazságszolgáltatás igazságtalanságait, meg a többi, Európával, de a NATO-val sem egészen kompatibilis jelenséget, állapította meg Kiss János újságíró. /Kiss János: Egy találkozóra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"Orbán Viktor kormányfő Tusnádra sietett, ahol részt vett a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem záróvitáján a délkelet-európai nemzeti vágyakról és célokról. Adrian Severin beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia céljai soha sem estek ennyire egybe. E két nép számára, amelynek történelme annyira egymásba fonódott, soha nem kínálkozott jobb lehetőség a közös cselekvésre, az együttműködésre. Markó Béla beszédében kifejtette: ha a státustörvénynek semmi más haszna nem lenne, mint az, hogy a térség politikusait rákényszeríti a nemzet fogalmának újragondolására, már az is rendkívüli nagy eredmény. "A státustörvény nem hibátlan alkotás, én magam is elég sok kétellyel gondolok néhány rendelkezésének alkalmazására. Ám minden esetlegességével együtt rendkívül fontos kísérlet a nemzetállami elképzelés meghaladására és egy másfajta nemzetkép megteremtésére" - hangoztatta. - Ma a nemzetközi politika egy új világrend kialakításán munkálkodik, a mi feladatunk pedig az, hogy e nagy átrendeződés részeként megtaláljuk a Kárpát-medencei magyarság helyét ebben az új világrendben - kezdte felszólalását Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország tagja a NATO-nak, és nemsokára tagja lesz az EU-nak, az viszont még mindig kérdés, hogy milyen viszonyrendszert alakítson ki azokkal az államokkal, amelyek még nem találták meg helyüket az új világrendben. Erre a helyzetre valamilyen megoldást kellett találni. Európai példák alapján nekünk is speciális jogi formákat, intézményeket és szabályokat kell alkotni arra, hogy miképpen fogunk itt élni mi magyarok, akik bent vagyunk az EU-ban, és azok, akik még nincsenek benn. Ezt a célt szolgálta a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, és a státustörvénynek mondott jogszabály. Igaza van Markó Bélának, hogy ez a törvény nem tökéletes. De az adott körülmények között ez a törvény nem igazán lehet jobb. Azért ilyen felemás, mert maga a helyzet is felemás. Nagyobb hiba lenne, ha egy olyan tökéletes törvényt alkotnánk, amely köszönő viszonyban sincs a valósággal - mondotta a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: a státustörvény életbeléptetésén túl a következő lépés, amit a magyar kormánynak meg kell tenni, az az élénkebb gazdasági együttműködés azokkal az országokkal, amelyekben számottevő magyar kisebbség él. - Meggyőződésem szerint a státustörvény számos európai mércével mérhető újdonságot alkalmaz, körvonalazza a magyar koncepciót a jövő Európájáról. De Gaulle idején a franciák azt gondolták, hogy az Európai Uniónak az ide tartozó államok uniójának kellene lennie. Kohl kancellár idején a németek azt találták ki, hogy az EU a régió Európája kell hogy legyen. Mi, magyarok azt a gondolatot bocsátottuk vita tárgyává, hogy a jövő Európája legyen a közösségek Európája, beleértve a nemzetek közösségét is. Erről szól a státustörvény - fejtette ki Orbán. Hangsúlyozta: a magyarság a maga történetében lezárt egy korszakot, azt a fejezetet, amikor magyarnak születni eleve hátrányos lehetőséget és életkilátást, és életminőséget jelentett. - Magyarnak születni olyan életminőséget jelent, amilyen tehetséges egy nép, amilyen kulturális, gazdasági és politikai adottságai vannak. A résztvevők Adrian Severint a státustörvény kommentálására kérték fel, aki ezúttal is kikerülte az egyenes választ. Markó Bélától megkérdezték: miért nyilatkozott úgy, hogy a státustörvénnyel a magyar kormány kellemetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök cáfolta a vádat. Az RMDSZ részéről nem hangzott el ilyen nyilatkozat, de épp a státustörvény alkalmazhatósága érdekében szorgalmazták a párbeszédet a román és a magyar kormány között. - Az erdélyi magyarságnak legalább annyira szüksége van a státustörvényre, mint egy olyan belpolitikai légkörre, amely lehetővé teszi alkalmazását. A két miniszterelnök marosvásárhelyi találkozója pedig épp azt bizonyítja, hogy helyes volt sürgetni ezt a találkozót. Kérdés hangzott el arról, hogy a státustörvénnyel csökkent-e a területi autonómia jelentősége. Orbán szerint erre az RMDSZ-nek kell megadnia a választ. - Az autonómia a kisebbségi élethelyzet kulcskérdése. Erre azonban nem Budapestről kell megadni a választ, hanem vita tárgyává kell tenni a romániai magyarság különböző fórumain. Ha pedig ez összeegyeztethető a világban tapasztalt példákkal, Budapest támogatni fogja. Ezt nem tartom olyan témának, amelyet ki kell pipálni a naptárból. Ez viszont az RMDSZ döntése, az én naptáramba be van írva - hangsúlyozta Orbán. Válaszában Markó Béla elmondta: megítélése szerint a magyarság számára a megnyugtató jövőt a különböző autonómiaformák jelentik. Nem hiszem, hogy az RMDSZ ettől a céltól eltért volna, vitáink legfennebb arról vannak, hogy milyen eszközökkel és milyen ütemben kerülünk közelebb ehhez a célhoz - mondotta a szövetségi elnök. /Székely Kriszta: Közösségek Európája - a 21. századi magyar alternatíva.Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Traian Basescu bukaresti főpolgármester aug. 2-án kijelentette: Orbán Viktor arrogáns hangvétele a státustörvény kapcsán a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén azzal magyarázható, hogy Magyarország szerint Románia nem reagálhat durván a státustörvényre, ugyanis az befolyásolhatná az ország NATO-hoz való csatlakozását. A Demokrata Párt elnöke szerint éppen e csatlakozás oldaná meg a státustörvény elfogadása után kialakult helyzetet. Basescu azt is elmondta, hogy angliai tárgyalásai során rámutatott: a státustörvény hosszútávon történő alkalmazása Románia nemzeti összetételének megváltozását eredményezné. Úgy véli: Budapest egyoldalú elhatározása összetörte a román-magyar modellt. Basescu azt is kifejtette: a kormány azon határozata, hogy amnesztiában részesíti egyes bűncselekmények elkövetőit, megengedhetetlen, és mentes a józan gondolkodástól, különösen akkor, amikor a bűnözés növekvő tendenciát mutat. /A státustörvény miatt Basescu a román-magyar modellt félti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

"A román sajtóban egymást érik a borúlátóbbnál borúlátóbb felmérések. A lakosság 51, a fiatalság 56, esetenként 60 százalékot is meghaladó részaránya a boldogulást kizárólag külföldön tartja elképzelhetőnek. Mindez súlyos csapást jelent a nemzetállamot féltő ideológusoknak, beleértve a román politikusok java részét. A státustörvény körüli hangos kardcsörtetés nem hozta meg a remélt eredményt. Hát ennyit ért az évtizedekig folyó románosítás? - kérdezte meg Németh Júlia. Az ennek érdekében máig használt gazdasági és társadalmi kirekesztősdi, a tömeges betelepítés és a nacionalista és soviniszta agymosás? - Romániában senkinek sem jut eszébe azon háborogni, hogy a korlátozott németországi munkavállalást német nyelvtudáshoz kötik! Még a német nemzetiségűeknek biztosított kedvezményekről sem igen esik szó. - A magyar kormányfő felajánlotta kedvezmények nem túl kecsegtetők a román fél számára. Jóval többre tart igényt. A napokban a demokraták pártvezére sokkal merészebb árukapcsolást javasolt. Szerinte Románia NATO-tagsága lehetne a státustörvény megnyugtató ellenszere. Magyarán mondva: Magyarország kaparja ki a tűzből Romániának a NATO-tagságot. Utána aztán lehet majd tárgyalni a törvényről is. /Németh Júlia: Árukapcsolás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

"A román kormánylap a minap beszámolót közölt arról, hogy "a görögországi sajtó új konfliktust lát a Balkánon". A célpont a kirobbanható konfliktusra Románia. Előidézője Magyarország. Amely "a görög politikai elemzők" szerint főként az Orbán-korszak óta revizionista politikát folytat, rá akarja tenni a kezét Erdély és a Vajdaság egy részére. A román közvéleményt riogató térképet is közöltek, melyen, például a régió - Kolozsvárt is beleértve - Magyarországhoz tartozik. Valójában nem a görög sajtó, hanem egy görög sajtótermék fantazmagóriája e hipotézis - az Expresé -, amely annyira jelentéktelen, hogy a romániai görögök parlamenti képviselője nem is hallott róla, pedig jól ismeri anyaországa sajtóját. Másodsorban: az inkriminált újságcikk abban a Görögországban jelent meg, amely NATO-tagsága ellenére nem mindig ért egyet a NATO politikájával (lásd a jugoszláviai bombázásokat), Ciprus miatt kofliktusban van Törökországgal, a Balkán térképén megjelent új Macedónia pedig fájdalmat okoz számára. Abban a Görögországban, mely Budapestet nem szereti, az ugyancsak ortodox Bukarestet viszont igen. A görög nemzetiségű képviselő aug. 8-án megjelent nyilatkozata szerint a romániai kisebbségvédelem modellje sehol sem található meg Európában, a kisebbségeknek nem szabadna pártot alakítani. Ez a képviselő egy kisebbségi törvényen dolgozik. /Kilin Sándor: Csepegtetett méreg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./"

"Bulgária és Románia kedden kötelezettséget vállalt arra, hogy segítik egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. Adrian Nastase román és Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfő megbeszélésén reményét fejezte ki, hogy a NATO tagjai lesznek a szervezet 2002-es csúcsértekezletén. /Románia és Bulgária együttműködik az EU- és a NATO-tagságért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Adrian Nastase kormányfő szokásos felvetette a román politikai erők "fegyvernyugvásának" gondolatát a jövő évi prágai csúcstalálkozóig, hogy egységesen tehessenek meg mindent Románia sikeres csatlakozásáért. Ebben fontos szerepet szán a konstruktív szomszéd-politikának, külön hangsúlyozva az oroszok felé való gazdasági kapcsolatokban való nyitás szükségességét. /Nastase a NATO-csatlakozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Diplomáciai bonyodalmakat okozott az a Magyarország szófiai nagykövetének tulajdonított nyilatkozat, amelyet a Focus című bolgár on-line újság közölt az interneten, és az aug. 14-én lezajlott bolgár-román kormányfői találkozót követően látott napvilágot. Adrian Nastase azt javasolta bolgár kollégájának, Szimeon Szakszkoburggotszkinak, hogy a két ország együttesen, úgymond tandemben törekedjen az európai és euroatlanti integrációra, hogy Bulgária és Románia segítse egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. A Focus szerint, a kormányfői találkozót követően a bolgár Darik rádiónak adott nyilatkozatában Magyarország szófiai nagykövete, Kolozsi Béla kijelentette: Bulgáriának nem kellene Romániával tandemben haladnia a NATO és az uniós tagság felé. A szófiai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozatot átvette a Mediafax hírügynökség, majd a bukaresti Adevarul napilap, a román külügyminisztérium pedig e hírekre alapozva közleményt adott ki. Ebben "meglepetésének adott hangot a szófiai magyar nagykövetnek az aug. 17-én és 18-án a bolgár sajtóban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben bizonyos bírálatokat fogalmazott meg a román miniszterelnök Bulgáriának tett tandemjavaslatával kapcsolatosan." A román külügyminisztérium megbízta budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzék a magyar külügyminisztériumban. Egyúttal Bukarest a történtekkel kapcsolatban hivatalos magyarázatot vár Budapesttől. Kolozsi Béla cáfolta a neki tulajdonított nyilatkozatokat. Eredeti kijelentését megismételve, elmondta: Magyarország szerint "nem országcsoportok, hanem ki-ki a saját érdemei szerint fog integrálódni". Hozzátette: Romániát egyetlen vonatkozásban említette, abban, hogy Magyarország mind Románia, mind Bulgária jó felkészülésében, a tapasztalatcserében és az integrációjukban érdekelt. /Botrány a bulgáriai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozat miatt. A román külügyminisztérium tiltakozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Adrian Nastase miniszterelnök a jövő évi prágai NATO-csúcsig terjedő "politikai fegyverszünetet" javasolt a parlamenti pártoknak, az ország NATO-csatlakozási programjának sikere érdekében. Markó Béla RMDSZ-elnök egyetértéssel fogadta a kormányfő kezdeményezését, de emlékeztetett rá, hogy a felzárkózási folyamat támogatására vonatkozólag az ország politikai erői már korábban is és ismételten kinyilvánították egyöntetű támogatásukat. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői fenntartásokkal fogadták a kormányfő kezdeményezését. Hangoztatták ugyan, hogy egyértelműen támogatják a NATO-csatlakozást, de rámutattak: nem mondhatnak le ellenzéki szerepükről a kormány politikájával szemben. Az egyetlen parlamenti politikai erő, amely egyértelműen elutasította a "politikai fegyverszünet" gondolatát, a Nagy-Románia Párt (NRP) volt. /"Politikai fegyverszünet" a NATO-csatlakozás érdekében? Markó Béla: Ideje a szavakról áttérni a tettekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Budapest érthetetlennek tartja, hogy a román külügyminisztérium "egy kiragadott és kimutathatóan torzított idézetet" alapul véve kritizálta a szófiai magyar nagykövetet - olvasható a magyar külügyi szóvivő közleményéből. Horváth Gábor Bukarest azon vádjára válaszolt, miszerint Kolozsi Béla szófiai magyar nagykövet kritizálta a román kormányfő javaslatát az EU- és NATO-csatlakozási erőfeszítések segítésére létrehozandó bolgár-román "tandemről". A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a szófiai magyar nagykövet szavait román részről többszörös áttételen keresztül, pontatlanul idézték. A közleményből kiderül: a magyar külügy kedden tájékoztatta Crina Prunariu asszonyt, a budapesti román nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, hogy Magyarországnak kiemelt érdeke szomszédainak és a térség országainak, így Romániának és Bulgáriának mielőbbi euroatlanti integrációja; Magyarország változatlanul szilárdan támogatja ezen országok erre irányuló erőfeszítéseit. Az ügyvivőt tájékoztatták arról is, hogy Kolozsi, aki egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt, és aki hangsúlyozta, hogy tartózkodik a harmadik országok törekvéseinek kommentálásától, annyit mondott: "a magyar fél meggyőződése és minden erre vonatkozó mértékadó megnyilatkozás szerint az integráció elsődlegesen és hangsúlyozottan a csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ" - áll a szóvivő közleményében. "A magyar fél változatlanul ahhoz az általa következetesen folytatott és általában is kívánatosnak tartott gyakorlathoz tartja magát, hogy hivatalos lépéseit és megnyilatkozásait partnerei ellenőrzötten autentikus közléseire, a másik fél előzetesen megismert álláspontjára, nem pedig áttételesen, sajtóhírekre kívánja alapozni. Budapest reményét fejezi ki, hogy a jövőben román részről is ezt a megközelítést fogják alkalmazni" - áll a közleményben. /Román-magyar diplomáciai incidens. Budapest szerint Bukarest félremagyaráz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"