Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. február 22.
A moldvai csángók két vezetője, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke és pusztinai származású Nisztor Mihály az Európai Unió egyik bizottságának meghívására Brüsszelbe utazott, ahol január 13-14-én a Regionális Bizottságnak /The Comittee of the Regions/ a legelesettebb kisebbségi kultúráknak szentelt rendkívüli ülésén vett részt. Ezen a konferencián a kisebbségi művelődés egyenjogúsításának elvi kérdését vetették fel. A szakértők kifejtették, hogy jövőjük akkor biztosított, ha a hatóságok támogatása mellett a csángók ügyeket maguk a csángók intézhetik. Ez a meghívás fordulatot jelent a csángókérdés nemzetközi fogadásában. Az ülés után az Európa Parlament épületében - más nemzetiségekhez, néptöredékekhez hasonlóan - a moldvai csángók is kiállíthatták a népviseletet, továbbá az információs anyagot. Kitették a Moldvai Magyarság című lap néhány számát, a csángószövetség szándéknyilatkozatát, két angol nyelvű dolgozatot /az egyiket Csicsó Antal írta, a másikat Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató, egyetemi előadó, aki tanulmányában a moldvai magyar anyanyelvű csángóságot hatvanezer főre becsülte/. Ott volt az asztalon továbbá a budapesti kisebbségkutató alapítvány /International Foundation for Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights/ által kiadott The Moldavian Csango. A dolgozatot Valentin Stan és Renate Weber állította össze. A dolgozat vitatható állításait már cáfolta Tánczos Vilmos. Megjelent Yehudi Menuhin hegedűművész, a rendezvény fővédnöke is. /B. Kovács András: Csángók Brüsszelben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 2., B. Kovács András: Csángók az Európai Unió székházában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9., B. Kovács András: Saját intézményt kér a moldvai magyarság képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
1999. február 23.
Az Erdélyi Napló főmunkatársa, Gazda Árpád készített interjút Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Tőkés László kitért a kettős állampolgárság kérdésére. A magyar kormány azt támogatja, amit a romániai magyarság legitim képviselői indokoltnak tartanak. Az RMDSZ hangadó vezetői azonban elutasítóan reagáltak a kettős állampolgárság felvetésére. Tőkés László szerint az lenne a leghelyesebb, ha szakértőkből álló bizottság megvizsgálná ezt a kérdést. A püspök írásban jelezte, fontosnak tartaná, ha Radu Vasile miniszterelnök látogatása előtt tájékoztathatná Orbán Viktor miniszterelnököt a romániai magyarság, az egyházi ingatlanok, az egyházi oktatás helyzetéről. Már megvolt a fogadás időpontja, amikor - a román fél kérésére, az ő hozzájárulásával - a román kormányfő látogatása utánra halasztották a megbeszélést. Ez teljesen szokatlan a civilizált politikai kapcsolattartásban. Tőkés László tervezett látogatásáról csak telefonlehallgatással, vagy más titkosszolgálati módszerrel értesülhettek Bukarestben. /Gazda Árpád: A jövőbe ívelő múlt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./
1999. február 24.
Sipos János, a Memoria Alapítvány ügyvezető titkára visszautasította Péter Ferencnek az Erdélyi Naplóban közölt vallomását /A securitate és a magyarok/, mert abban ellenőrizhetetlen adatok sorakoznak. /Sipos János: Így látom én. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1999. február 26.
"Az Erdélyi Naplóban Tőkés László püspök a kifejtette: "A kettős állampolgárság tekintetében az RMDSZ hivatalos álláspontja meghatározó jellegű. A magyar miniszterelnök, a magyar külügyminiszter többrendben is jelezte, nem mehetnek tovább az RMDSZ által megfogalmazott célokon, mert az egyfajta beavatkozást jelentene az erdélyi magyarság belső életébe. Azt támogathatják, amit a romániai magyarság legitim képviselete fenntart és képvisel." Tőkés László szerint az lenne a leghelyesebb, "ha egy szakemberekből álló bizottság megvizsgálná szakmai, jogi, politikai szempontból a kettős állampolgársággal kapcsolatos igen bonyodalmas kérdéseket". /Kitől függ a kettős állampolgárság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"
1999. március 1.
A New Yorkban székelő Magyar Emberi Jogi Alapítvány saját szerverén rendre helyet biztosított előbb a magyar határon túli kisebbségi szervezeteknek, majd a kisebbségi magyar sajtónak. Így jelenleg a http://www.hhrf.org/ címre lépve, elérhető már a világhálón Romániából: a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, az Romániai Magyar Szó, a nagyváradi Erdélyi Napló, a kolozsvári Magyar Közélet, a kolozsvári Korunk folyóirat, legújabban nagyváradi Bihari Napló, az Erdély című internetes magazin, az RMDSZ sajtófigyelője és az RMDSZ Tájékoztató, de megtalálható rajta a szlovákiai Új Szó című napilap, a Vasárnap hetilap, továbbá közös dobbantó a fő magyarországi lapok felé, magyar Sajtóközpont címmel. Ugyanakkor, a már ismert Internettó mellé most új internetes lap sorakozott föl: a Magyar Netlap, amely febr. 26-a óta újságként, hírügynökségként, televízióként és rádióként érhető el a világhálón a http://www.netlap.hu/ címen. Az induló rovatok között természetesen helyett kapott a hír, a gazdasági, a sport, a szolgáltatási, a szórakozás, az életmód, a fórum, valamint a virtuális áruház ajánlatainak ismertetője. /Gazdagodó világháló(nk). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1999. március 9.
Marosvécs szellemében alakult meg 1995-ben az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Székelyudvarhelyen. Elnöke, Lőrincz György író elmondta, hogy megalakításával erősíteni akarták az írói szolidaritást. A kegyetlen piacgazdasági körülmények miatt az írók kisnyugdíjasnak számítanak, a létfenntartáshoz alig elegendő jövedelemmel. Ezért idén - ha anyagi lehetőségeik engedik - egyszeri támogatásban részesítik a betegeskedő, nehéz anyagi körülmények között élő pályatársakat. Kitüntették a hetvenéves írókat. Azért őket, mert az ilyen korban levő írók azon vívódnak, hogy ők már senkinek sem kellenek, lassan elfelejtik őket. /Lukács Csaba: Írószakszervezet Marosvécs szellemében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9./
1999. március 23.
"Egymás után kap ajándékba a kormánytól ingatlanokat a csíkszeredai ortodox püspökség. 1998 márciusában a kormány a püspökségnek adományozta az egyik kereskedelmi társaság ingatlanjait. Az RMDSZ vezetői szerint ezt a döntést nem a kormányzásban részt vevő RMDSZ-nek kellett volna megvétóznia, hanem a helyi önkormányzatnak. Később a kormány a Román Kereskedelmi Bank csíkszeredai volt székházát is az ortodox püspökségnek ajándékozta. Az RMSZ helyi szervezete közleményben tiltakozott, de ezzel nem változott semmi. Amennyiben Hargita megye térképén bejelöljük az ortodox egyház szerzeményeit, akkor látni kell, "hogy jól kifundált stratégia szerint rakják le a székelyföldi tömbmagyarság kellős közepén az elrománosítás pilléreit." Marosfőn görögkeleti kolostor épül. A Gyimesekben szintúgy. A csereháti példa ismert. Szentegyházán ortodox templomot akarnak építeni. Székelyföldön a belügyi, katonai /laktanyák/ és gazdasági téren is látható az előnyomulás. /Román Győző: Püspökség a bankban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"
1999. március 23.
"Székelyudvarhelyen az RMDSZ tisztújító közgyűlésén egyes körzeti küldöttek nem kaptak szavazásra jogosító kitűzőt. A körzetekben megszavazott 46 küldött mellett még 30 fő kapott szavazati jogot, holott az csakis a körzetek és a társult szervezetek küldötteit illeti meg. A tiltakozásra Verestóy Attila szenátor bejelentette, hogy ő hívta meg a régi választmányt. Szász Jenőt kigolyózták azzal az indoklással, hogy nem fizetett időben tagdíjat. Valójában egy társult szervezet tagjaként fizetett. Sófalvi László leköszönő elnök megvonta a szavazati jogot a társult szervezetektől és platformoktól, kizárták a pedagógusok, a közgazdászok és a történelmi egyházak képviselőit is. Verestóy Attila kijelentette: "én tudom, mi a célja egyeseknek, de ezt a játékot én már nagyon régóta játszom". Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Péter vállalkozó visszaléptek a közgyűlés legitimitásának hiányára hivatkozva visszaléptek és kivonultak a teremből. Ettől fogva úgy folytak a dolgok, mint egy jó pártgyűlésen, megválasztották Antal Istvánt városi RMDSZ-elnöknek. A felszólalók lepatkányozták, illetve lebolsevikozták /Verestóy/ a kivonulókat. - A kiszorítottak az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordultak. /Botrányos tisztújítás Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"
1999. március 30.
Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke funkciójának betöltése előtt átszervezte budapesti ügyvédi irodájának munkamenetét, hogy több időt tölthessen Marosvásárhelyen. Ügyvezető elnöknek Szente Ibolyát nevezete ki, aki évtizedeken keresztül az orvosi egyetem rektori titkára volt. Sürgős teendő a székház használhatóvá tétele, ugyanúgy fontos az RMDSZ májusi kongresszusára való felkészülés. Abszurd helyzet, hogy Marosvásárhelynek nincs önálló magyar középiskolája. A megoldás az lehetne, ha a református egyház visszakapná közel ötszáz éves iskoláját, a Bolyai Farkas Líceumot. - Kincses Előd elmondta, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazása miatt feljelentette a bukaresti Adevarul két munkatársát és főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut, továbbá Dorin Suciu marosvásárhelyi tudósítót. - Az RMDSZ megújulását a pragmatikus radikális politizálásban látja, a két eltérő /pragmatikus és radikális/ politizálási stílus között állandó kapcsolatnak kell lennie. A jelenlegi RMDSZ erre képtelennek bizonyult. - Fel kell hagyni a reagáló politizálással, hangsúlyozta Kincses Előd. - Megválasztása óta folyamatosan támadja személyét a marosvásárhelyi magyar napilap, a Népújság. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Kincses Előddel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./
1999. március 30.
"A román ortodox egyház csak Bukarestbe hívta a pápát, ez "nem csak hogy nem keresztényi, nem is emberi magatartás" - minősítette a helyzetet Tempfli József nagyváradi megyés püspök. A püspököt nem győzte meg, hogy ökumenikus látogatásról van szó. "Egy igazi ökumenikus látogatás során az erdélyi protestánsokkal és a zsidókkal is kellene találkoznia." A híveknek ezt a döntést nem lehet megmagyarázni. - Az államosított egyházi vagyon visszaadása nem halad előre. Tizenhét épület visszaadásáról tavaly júniusban hoztak határozatot, külföldön is bemutatták a Hivatalos Közlönyt, azóta sem történt semmi. /Gazda Árpád: Távolító közeledés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./"
1999. április 7.
"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"
1999. április 13.
"Ferenczes István író, a Székelyföld főszerkesztője a februári magyar-magyar csúcsot követően nyílt levelet intézett a magyar kormány vezetőihez, amely elsőként az Erdélyi Naplóban jelent meg, majd bejárta a kerek világot. A levél szerzője hiányérzetének adott hangot, amiért a budapesti csúcson nem vett részt a moldvai magyarság képviselője, a csángókérdés pedig nem is került napirendre. Emlékeztetett: 1989 után sem történt semmi érdemleges a csángómagyarok egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak helyreállítása, biztosítása érdekében, a következetes, többé-kevésbé erőszakolt román beolvasztási politika nem retirált, az RMDSZ sem ellenzékben, sem hatalmon nem volt képes és hajlandó erélyesen fellépni az érdekvédelem és közképviselet terén, a Vatikán a moldvai katolikusokat mint magyarokat leírta, az anyanyelvű hitélet érdekében semmit sem tett, a jelek pedig azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormányok sem fordítanak kellő figyelmet a népcsoport súlyos, identitásvesztő helyzetére, agóniájára. A nyílt levélre reagálva az egyik címzett, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette az MTI-Pressnek, hogy a jelenlegi vezető magyar kormánypárt, a Fidesz már az 1989-es romániai fordulatot követően is támogatta a csángómagyarok ügyét, s ezt minden lehetséges fórumon folytatja. A polgári magyar kormány is megteszi a tőle telhetőt, mindenekelőtt a szomszéd országoknak mutat példát korszerű kisebbségpolitikából (lásd a magyarországi ortodox egyház irigylésre méltó helyzetét), de a diplomáciai csatornákat is igénybe veszi - pl. a Vatikán irányába. Az államtitkár ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül leszögezte: elsősorban magának az RMDSZ-nek a feladata a moldvai magyarság érdekeinek messzemenő képviselete és érvényesítése. A budapesti csúcson életre hívott Állandó Magyar Értekezlet keretében az RMDSZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy fölvesse a romániai magyarság gondjait-bajait - Kárpátokon innen és túl -, közösen munkálva ki a megoldási stratégiákat. Ha tehát a csángómagyaroknak és szószólóiknak (nyilván jogosan) hiányérzetük van, azt mindenekelőtt az RMDSZ felé kellene közvetítsék. Annál is inkább, mert ez a szervezet a romániai összmagyarság széles körű és feltétlen támogatásával kérkedik, ennek tudatában politizál. Közmegelégedésre- Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában például úgy tudják, hogy "hitelesen és felelősségteljesen képviseli az RMDSZ az egész romániai magyarság ügyét". Talán ha a csángókat is megkérdezték volna Szabó Tiborék... Meg az RMDSZ-vezetőkön kívül másokat is. Egy friss felmérés szerint ugyanis csupán a romániai magyarok 48 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most lennének a választások... /Az RMDSZ-re tartozik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"
1999. április 13.
"Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"
1999. április 14.
Ápr. 7-11-e között rendezték meg Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, az 1989-es fordulat óta tizedszer. Ennek keretében számos hazai és külföldi kutató vett részt a Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság török /ázsiai/ eredete című kétnapos tudományos ülésszakon. Gazda József, az emlékező napok és kiállítások lelkes szervezője minden évben meghirdet egy témát és arra érkeznek a művészek alkotásai. /Bodor János: Csoma és kapocs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ Ápr. 11-én tartották a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke hivatalosan megnyitotta a VMSZ által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor emlékévet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szülőföld iránti elkötelezettségről beszélt. A Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, aki most megáldotta az épületet. /Flóra Gábor: Emlékházat avattak Csomakőrösön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1999. április 27.
A Brassói Lapok kisebb-nagyobb megszakításokkal immár 150 éve magyar nyelven jelenik meg Brassóban. 1944 után Népi Egység néven jelent meg a lap, amit a Népújság követett, rövid ideig Vörös Zászló, Új Idő s végül 1969-től a mai napig - Brassói Lapok. Megalakulásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte április 16-án a szerkesztőség olvasóival együtt. A színház nagytermében ünnepi előadás volt, fellépett többek között a Brassói Magyar Dalárda, a Búzavirág népi együttes. Gellérd Lajos, a Brassói Lapok igazgatója köszöntötte a nagyszámú közönséget. /Adamovits Sándor. = A brassói magyarság ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1999. április 27.
Megjelent Kovách Géza aradi történész, nyugalmazott tanár A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése (1716-1848) című monográfia a Csongrád Megyei Levéltár Dél-Alföldi Évszázadok című sorozatának tizenegyedik köteteként. A közhiedelemmel ellentétben Bánság újabb keletű fogalom, csak 1716 után alakult ki. A kialakult három vármegye, Krassó-Szörény, Temes és Torontál területén az elnéptelenedett területeken a németeken kívül letelepedtek magyarok, krassovánok, románok, szerbek, franciák és horvátok. A betelepítések folytak még a múlt század első felében is. Kialakult a Bánság rendkívül tarka nemzetiségi képe, amelyet - részben - a mai napig megőrzött. /Ujj János: Monográfia a Bánságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1999. április 27.
Borbély Zsolt Attila tanulmányában pontokba szedve sorakoztatta fel érveit amellett, hogy az RMDSZ következő kongresszusán le kellene váltani Markó Béla szövetségi elnököt. Szerinte az RMDSZ válságban van, nem sikeres az érdekvédelmi, a közképviseleti és az érdekegyeztető funkciója. Az RMDSZ jelenlegi vezetése fontosabbnak tartja saját pozíciójának megőrzését, mint az RMDSZ programjának képviseletét, állapította meg. Borbély Zsolt Attila végkövetkeztetése: Markónak mennie kell. /Borbély Zsolt Attila: Markónak mennie kell. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
1999. május 4.
Az 1999-2000-es tanévben tanítóképző főiskola indul Nagyenyeden. Az intézet, amely a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében szerveződik, a középiskolát elvégzett és leérettségizett fiatalokat hároméves pedagógia-francia nyelv képzésben részesíti. Az oktatás magyar nyelven történik. /Tanítóképző főiskola Nagyenyeden. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./
1999. május 4.
Jó két évvel ezelőtt alakult meg Székelyudvarhelyen a Profán irodalmi kör és Alteregó irodalmi lap. A Farkas Wellmann Endre által szerkesztett lap és vezetett kör azonban megszűnt. Néhány hónapja a Kontakt egy ifjúsági alapítvány vállalta fel hasonló jellegű klub szervezését. Az alapítvány elnöke, ifj. Thamó Csaba elmondta hogy Székelyudvarhelyen hiányzott egy irodalmi klub, most ezt hozták létre. Minden héten volt rendezvényünk. Irodalmárokat hívtak meg, olyanokat, akik most jelentették meg köteteiket. Az Udvarhelyszéki Zeneklubnak a Kontakt ifjúsági alapítvány jogi kereteket biztosít. /Zene, irodalom, kapcsolatok. Fiatal alapítvány - fiatalokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./
1999. május 4.
A Varadinum keretében az elmúlt héten Nagyváradon Események, tendenciák, intézmények a jelenkori képzőművészetben címmel rendezett képzőművészeti fórumot tartottak. Romániában eddig mindössze néhány megyében sikerült bevezetni az ún. kulturális járulékot. Bihar megyében a járulékra vonatkozó határozatot éppen két értelmiségi képviselőtársa vétózta meg. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke az erdélyi műkritikusi, művészetelméleti képzés hiányára hívta fel a hallgatóság figyelmét, amelyen szerinte ösztöndíjak, pályázatok révén lehetne segíteni. /Rostás Szabolcs: Hasznot húzni a művészetből. Kárpát-medencei képzőművészeti fórumot tartottak Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./
1999. május 4.
"1991-ben indult Guguc címen a zilahi diáklap, amely közel egyéves szünet után 1999 áprilisában megjelentette 19. lapszámát. A régi szerkesztők helyét egy teljesen új csapat vette át, minek következtében a lap tartalmilag is nagymértékben átalakult. A Guguc, a zilahi magyar diákságot összefogó "abroncs" és a helyi diákélet hiteles "tükre" kíván lenni. /Kovács Zoltán Csongor: Zilahi diáklap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./"
1999. május 11.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű nemzeti-keresztény platform Katona Ádám révén fejtette ki javaslatait, melyeket az RMDSZ kongresszusa elé tárnak. Az RMDSZ önmeghatározásaként szerepeljen a következő formula: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. Ezt az indokolja, írta Katona Ádám, hogy nincs az RMDSZ-nek önálló külpolitikája. A célkitűzések között szerepeljen: Az RMDSZ arra törekszik, hogy a romániai magyar nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. A Közösségi jogvédelmünk szakaszban szerepeljen: az RMDSZ következetesen küzd a romániai magyarság közösségi jogaiért, illetve közösségi jogsérelmei orvoslásáért, elsőrendű feladatának tartja, hogy ellenőrizze valamely terület, település etnikai összetételének telepítéssel történő megváltoztatására vonatkozó tiltásának szigorú betartását. Ez a javaslat Erdély elrománosításának kormányzati stratégiájára vonatkozik, melynek következetes véghezvitelét bizonyítják a népesedési statisztikák Trianontól napjainkig. - Valamennyi RMDSZ-tisztségviselő készítsen politikai önéletrajzot, amelyben számoljon be az egykori Securitateval való kapcsolatáról. Katona Ádám javasolta még a partiumi területi autonómia kialakításának elkezdését. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Kellő következetességgel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./
1999. május 18.
A temesvári református magyarság az Új Ezredév nevet adta tervezett templomának, egyházi központjának. Szekernyés János helytörténész visszatekintett a vidék reformátusainak múltjára. 1552-ben Temesvár török kézre került, de nem szakadt meg teljesen a protestáns hitélet. A törökök vallási szempontból türelmesek voltak, de a templomokat elvették. Temesközben tartották az első zsinatot, és a térségben választották 1549-ben Gönczi Máté személyében az első magyar protestáns püspököt is. 1867 után gyors fejlődésnek indult Temesvár, erős magyarosodási folyamat kezdődött. - Szekernyés János a temesvári református egyházközség történetének a megírásán dolgozik. /Út a templomépítésig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 18./
1999. május 20.
"A Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság közleményben fejezte ki elégedetlenségét Frunda György szenátornak a hazai titkosszolgálatokról elhangzott kijelentései miatt. A bizottság szerint a szenátor állítása, miszerint Romániában nagyon sok titkosszolgálat létezik, téves, mivel mindössze három, szigorúan szabályozott hírszerző szolgálat működik. Arra a kijelentésre, miszerint ezek a titkosszolgálatok nem kizárólag költségvetési finanszírozást élveznek, a bizottság tagjai leszögezik, hogy az RHSZ tavalyi költségvetésen kívüli alapjai mindössze a 0,5 százalékát teszik ki az összalapnak, ez pedig az olyan szolgáltatások ellenértékéből származik, mint a titkos levelezés és értékek szállítása, védelem biztosítása stb. Az RHSZ tevékenységének az ellenőrzésében tapasztalt úgymond "fogyatékosságokról" a bizottsági tagok aláhúzzák, hogy a titkosszolgálatok munkájukat évente jóváhagyott program szerint fejtik ki. /Tiltakozás Frunda kijelentései miatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Megjegyzés: Romániában kilenc titkosszolgálat működik. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában. Felsorolta ezeket a szolgálatokat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./"
1999. május 25.
"Kerekes Károly Maros megyei képviselő feltette a kérdést Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek: igaz-e a csendőrök főparancsnokának, Anghel Andreescu dandár-tábornoknak Marosvásárhelyen tett látogatásakor mondott állítása, hogy a gyorsegységeken belül a szeparatisták elleni harcra kiképzett csoport is fog működni? A képviselőnek adott miniszteri válaszban az állt, hogy a főtiszt ilyesmit nem mondott, és ilyen kommandók létesítéséről szó sincs. - A Recurs című lap azonban lehozta Andreescunak a csendőrök előtt akkor elmondott beszédét. Egy részlet: "Erőltetett menetben végigjártam Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyéket. Ezeknek kétségtelenül van egy specifikuma. Valakiket zavart, hogy Brassóban létrehoztunk egy ilyen egységet, Kolozsváron egy másikat - amelyet a következőkben látogatok meg -, és itt is létesítünk egyet. Kinyilatkoztattam és most is hangsúlyosan kimondom, hogy ezeket az egységeket felhasználjuk a terrorista, diverzionista és szeparatista akciók ellen. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy békén hagyjuk őket, és nem teszünk eleget a kötelességünknek. Állítom azt, hogy nehéz napjai lesznek annak, aki a román állam ellen cselekszik." Kerekes képviselő újabb interpellációjában erre hivatkozott. - Andreescu dandártábornok tehát valamit elkottyantott. Az sem kizárt, hogy a csendőrgenerális tudatosan "kotyogott". Figyelmeztetésképpen. /Román Győző: A kotyogós tábornok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./"
1999. május 25.
"A NATO koszovói beavatkozása teljességgel új kontextusba helyezi a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ez a fordulat Molnár Gusztáv szerint az, hogy "a NATO egyértelműen az emberi és kisebbségi jogokat részesíti előnyben a nemzeti szuverenitással szemben" (Szabadság, április 28.) Ezért kulcsfontosságú, hogy ne simuljanak bele a román kormánypropagandába, írta Borbély Zsolt Attila. Most elhivatott, bátor vezetésre van szükség. Kincses Elődöt tartja alkalmas vezetőnek. Bízik abban, hogy az RMDSZ kongresszusán "kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni..." /Borbély Zsolt Attila: Sorsforduló. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./ A cikk a kongresszus előtt született."
1999. május 25.
Május 14-én elhunyt Antal Pál, a marosvásárhelyi bábozás atyja, mestere, a bábszínház alapító rendezője. Antal Pál 1925-ben született Gyimesközéplokon, Marosvásárhelyen végzett pedagógiai főiskolát, 1949 óta dolgozott megszakítás nélkül a ma Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház nevet viselő intézményben, keze alatt kiváló bábosok számos nemzedéke nevelődött. /Függöny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./
1999. június 1.
"A Bethlen Alapítvány és annak megálmodója, létrehozója és lelke, gróf Bethlen Anikó neve az utóbbi években fogalommá vált Marosvásárhelyen és környékén. 1938-ban született, Kolozsváron. Apja Kolozsváron az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének titkáraként dolgozott, gazdatanfolyamokat szervezett. 1945-ben gyermekparalízis következtében Bethlen Anikó megbénult. A kommunista rendszerben, 1949-ben olyan bélyeget, stigmát ragasztottak családjukra, amelytől immár soha az életben megszabadulni nem tudtak. Nagyszülei nyugdíj és megélhetés nélkül, orvos anyám és gazdamérnök apám munkahely hiányában egzisztencia nélkül maradtak. Apja rendes munkahelyet soha nem kapott. Alkalmi földmunkásként, bútorgyári rakodómunkásként dolgozott. Marosvásárhely "fekete márciusa" rádöbbentette arra, hogy még hosszú az út addig, amíg egyenlő jogokat élvezhetnek többségi nemzetbeli honfitársaikkal. A sajátosan alakuló romániai helyzet következményeként ma már sehol a világon sem vagyunk szívesen látott vendégek. Lassan már az anyaországban sem. - Hamar belátta, hogy a hátrányos helyzetű emberek, testi fogyatékosok támogatása -, a megfelelő jogi keretet egy alapítvány jelenthetné. Nincs pénzük, sem gazdag pártfogójuk. 1996-ban bejegyezték az alapítványt. Sikerült egy többé-kevésbé rokkant emberekből álló csoporttal elsajátíttatniuk a könyvkötőszakma tudományát. Tevékenységük másik területe a különböző külföldi gyógyszerek beszerzése és a rászorulókhoz történő eljuttatása. Nincs megfelelő székhelyük. Ez inkább a hivatalos szervek, állami intézmények esetében érzékelhető hangsúlyozottabban. Civil szervezetekkel, magánszemélyekkel sokkal gördülékenyebb az együttműködés. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés gróf Bethlen Anikóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"
1999. június 1.
"Gecse Géza, a Határok nélkül /Kossuth Rádió/ szerkesztője vitatta a műsor szerkesztőinek nagyváradi, május 7-ei találkozójáról az Erdélyi Napló május 18-ai számában megjelent beszámoló állításait. Való igaz, hogy késtek. Az, hogy két nap alatt Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon nemcsak határon túli munkatársainkat keressük fel, hanem közönségtalálkozót is tartsunk, nem "egy olümposzi alászállás" volt, hanem őrültség. Nem "pipáltunk ki" semmit, írta. Az elkövetkező néhány hónap feladata, hogy igazi közönségtalálkozókat szervezzenek. Gecse Géza nem mondta, hogy "kárpát-medencei szakértő". Nem azon "lepődtem meg fölöttébb", hogy "a vásárhelyi újságírók a román hírműsorokat is hallgatják" - mert az természetes -, hanem azon, hogy a vásárhelyi magyarokat képes átcsábítani a nyilván érdekesebb román nyelvű hírmagazin, ami éppen az MTV 2 és a Duna TV kudarca, /Gecse Géza, Kossuth rádió, Budapest: Fontoskodók? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"
1999. június 1.
Az idei Varadinum keretén belül immár harmadszorra szervezte meg a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákszervezete az Erdélyi Egyetemi és Főiskolai Diáknapokat, ezúttal a Nagyvárad melletti Hegyalján. A rendezvény fő célja az volt, hogy minél szorosabb együttműködést előmozdítsanak az országban és a határokon túl működő magyar ifjúsági szervezetek között. A tábort Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő nyitotta meg. Beszédet mondott a diákszövetség elnöke, Pajzos Csaba is. Ifjúsági fórumot vezetett Sógor Csaba madéfalvi lelkész, aki egyben a Magyar Ifjúsági Diákfórum elnöke is. Kallós Zoltán neves néprajzkutató riportfilmet vetített Templomok és iskolák címmel a csángómagyarok erőszakos asszimilálásáról. /Nagyálmos Ildikó: Politikamentes sziget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./