László Zoltán, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatója elmondta, hogy az 1994 óta a Bolyai Farkas Líceum épületében működő teológiai profilú osztályokat külön miniszteri rendelettel adták át az újonnan létesült önálló református tanintézetnek. Az igazgató elmondta, hogy önálló tanintézet elképzelhetetlen saját tanári kar nélkül. Ilyen rövid idő alatt azonban képtelenség lett volna tantestületet toborozni. A jelenlegi létszám - 113 gyerek (négy osztály) - nem biztosít elegendő óraszámot ahhoz, hogy főállású tanerőket alkalmazzanak. Ezt jövőre tervezik, amikortól párhuzamos osztályokat indítanak és a gimnáziumi alsó tagozatot is felállítják. Ehhez természetesen a mostani négynél több osztályteremre lenne szükségük. Ugyanis mindössze négy osztályterem állt rendelkezésükre, amelyeket felváltva használtak: délelőtt a református tagozat, délután a református diakonisszaképző főiskola diákjai. Hiányoznak továbbá a laboratóriumok, különböző szertárak is. Az együttműködésük megfelelő a Bolyai-líceummal, Bálint István igazgatóval. Jövőre azonban saját tanári karuk lesz. Feszültségek a jogutódlás vonatkozásában vannak. Õk ugyanis a restitutio in integrum elve alapján igényt tartanak a hajdani Református Kollégiumra, annak egész épületegyüttesére, amelynek visszaszerzéséért 1990 óta küzdenek. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi osztályának vezetője mindig mellettük állt. Az RMDSZ támogatása, segítsége mindig is behatárolt volt ebben az ügyben. Többnyire a nyilatkozatok, ígéretek szintjén nyilvánult meg. - Nyílt titok, hogy Dumitru Matei főtanfelügyelő a megyében működő ellenzéki pártok érdekeinek hű kiszolgálója. /Szentgyörgyi László: Az első önálló magyar tannyelvű középiskola Marosvásárhelyen. Beszélgetés László Zoltánnal, a marosvásárhelyi Református Teológiai Líceum egyházi igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Másodszor vendégszerepelt Brassóban, a templomban a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, egy országos körút előtt. A több mint 100 tagú csoport alapítója, életbentartója, karmestertere Haáz Sándor tanár indulásukra emlékezett. 1982-ben a fúvós-, vonószenekarral rendeztek egy sikeres előadást. Ez a fellépés lett a mai együttes alapítási dátuma. Az elmúlt 17 esztendőben több mint 300 koncertet adtak, évi 15-20-at. Megszervezték a tavaszi zenei fesztiválokat, megtartották a karácsonyi hangversenysorozatunkat évről évre. A nyolcvanas években több városban léptek fel. Első külföldi koncertjük 1990-ben Budapesten volt. Felléptek már Bécsben is. /Váradi Mária: Beszélgetés egy gyermekkórusról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Szeptember elején hatodik évadját kezdte meg a Kiss Stúdió, a nagyváradi pinceszínház. Varga Vilmos elmondta, hogy az Illés szekerén című előadással indítottak, amelyben Ady és Várad kapcsolatát elevenítették meg. Budapesten, majd Bécsben tartanak előadást - nyilatkozta a rendező. - Egy Kocsis István-estről van szó, melynek címe Megtartó erőnk. . Előkészületben van Az ember tragédiája, nyolcszemélyes változatban. Dél-Erdély városaiban is szeretnék előadni, mert köztudott, hogy a szórványmagyarságot ritkán látogatják a színházak. /Nyitott a pinceszínház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

Maros megye Közigazgatási Bizottsága 38 tagjából 35 román, 3 pedig magyar! Azaz román 92,1 százalék, magyar 7,9 százalék. Maros megyében a lakosság 42 százaléka magyar. Kincses Előd megyei RMDSZ-elnök megállapíthatta, a megyei testületben a magyarok aránya megegyezik a magyarságnak az ország összlakosságához viszonyított arányával, vagyis mindössze 7,9 százalék. Ez koalíció kudarca... Ez a helyzet tarthatatlan, a megfogalmazott kritika jogos. /Mai arányok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

"Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság rövid története című munkája negyedik, záró kötetének 1918-tól Trianonig és Trianon után fejezetei sok érdekes, új dokumentumot felhasználva, az eddig kényesnek tartott részletekre, tragikus eseményekre is kitérnek. Újszerűen tagolja a kötet a feldarabolt magyarság sorsát. Károlyi Mihály gróf felelőtlen, káros szereplése, a vörös terror, valamint a békebíróság elfogult döntése előtt az országba keleten és délen betörő román és szerb csapatok gyilkos rémtettei, Budapest önkényes román megszállása és a fosztogatás - csak néhány kérdés, amelyet a történészek eddig elhallgattak, és emiatt az anyaországban is nemzedékek sora nőtt fel szemellenzővel, tudatlanul. Lászlóffy Csaba a Kossuth Rádióban beszélt a könyvről. "Ezt a könyvet azért kellett megírni, mert határon innen és túl nagyon sok minden nem hangzott el az utóbbi évtizedekben", hangsúlyozta. Teljesen hiánycikk a magyar nemzet története, a nemzeté, melynek a lecsatolt területek a részei. A magyarországi szakkönyvekben, az egyetemi oktatás szintjén hol szerepel az az ötezer Dél-Fehér megyei magyar áldozat, akiket azért gyilkoltak meg - bűnözők és pópák -, mert rájuk mondták, hogy "ungur"-ok, tette fel a kérdést. Az "őszirózsás forradalom" még mindig meghamisítva jutott a magyar érettségizők könyveibe, s csak részleteiben megírva. Károlyi Mihálynak a bűnös szerepét dokumentumszerűen meg kell írni. Nagyon fontos a román megszállás, amiről soha nem esett szó az öt-hatszáz oldalas magyar történelemkönyvekben, és most, hogy írnak róla, hát néhány mondat erejéig. Az olyan korszaka volt Magyarországnak, amely öt-hatezer ember életébe került. A román betörés törvénytelen volt, és Budapest megszállása egyenlő volt a fosztogatással, amely odáig fajult, hogy Clemenceau, a román ügyek pártfogója, nagyon gondolkodott azon, hogy meg kellene változtatni a már amúgy is igazságtalannak látott helyzetet. /A történelmi igazság szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./"

Csernátonról a legtöbb embernek a maga nemében egyedülálló múzeum jut az eszébe, amelyet 1973-ban alapított egy helybéli tanító, id. Haszmann Pál, s amely szeptember 25-én ünnepelte meg 25. születésnapját. Haszmann Pál, az elhunyt alapító azonos nevű fia, jelenlegi múzeumigazgató emlékezett: annak idején az avatóünnepségre is közel kétéves késéssel került sor. Idősebb Haszmann Pál egész életében szenvedélyesen gyűjtött, a múzeum alapításakor 8200 tárgy - saját gyűjteménye - leltári jegyzékét letette az intézmény asztalára. A múzeum mostantól alapítója nevét viseli. A leltári tárgyak száma időközben megötszöröződött, gyűjteménycsoportjainak skálája kiszélesedett, a legutóbb megnyitott kiállítás például több mint száz érckályhát sorakoztat fel, a legrégebbiek 17. századiak. A szeptember 25-ei ünnepségen leleplezték Budai József húsz évvel ezelőtt elkészített, az alapítóról mintázott bronzplakettjét is. /Kocsis Károly: Ahol tíz körömmel ragaszkodnak a múlthoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A Csernátoni Füzetek szeptemberi számát az évfordulónak szentelte. Emlékezett Haszmann Pál /1902-1977/ életútjára, felvázolta a múzeum történetét, továbbá kitért a helyben működő népfőiskolára. /Csernátoni Füzetek - A csernátoni Bod Péter Művelődési Egyesület kiadványa (Alsócsernáton), szept. /

Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor emlékeztetett: a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központot /Nagyvárad/ 1996-ban adták át rendeltetésének. Az emeleten, a nagyteremben van a Partiumi Református Múzeum, amely előadóterem is, százharminc-százötven személy befogadására alkalmas. Egyházi gyűléseket, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kamarakoncerteket, előadásokat, kiállításokat rendeznek a teremben. Az alagsorban van a modern konyha, a százhúsz személy befogadására alkalmas ebédlő, az adminisztrátor irodája és raktárhelyiségek. Ebben a központban van az egyházközség könyvtára is, olvasóteremmel. A központban végzik a diakóniai munkát. Két éve indult meg az egyházkerület szeretetszolgálata, a szegények, nagycsaládosok, magányos és magatehetetlen idősek meleg étellel való ellátása. Ma állami támogatás nélkül, önerőből fenntartott konyhát működtetni szinte isteni csoda.. /Fábián Tibor: Hároméves gyöngyszem. Interjú Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

Okt. 11-én Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén megnyitották a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett főiskolai, román-magyar tannyelvű informatika szakát. Az előző napon, okt. 10-én viharos ülést tartott az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa. A csíki RMDSZ választmánya felhatalmazta a megye választott vezetőit, hogy kérje a Csíkszeredába kihelyezett közgazdasági és területgazdálkodási főiskolai szak beindítását az 1998-1999-es tanévvel kezdődően, magyar tannyelven. Az egyetem válaszolta, hogy csak magyar és román csoportokkal induló, kétnyelvű főiskolát engedélyez. A Kolozsvárra küldött kérés közgazdasági, könyvelési szakok indítását kérte, magyar nyelven. Később felmerült az informatika szak is. Ezt a kérést Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Csedő Csaba polgármester nevében Bíró Albin alpolgármester, egyben a Csíki Területi RMDSZ elnöke, valamint György Antal, a főiskolát befogadó alapítvány, a Pro Agricultura Hargitae Universitas elnöke írták alá. Szilágyi Pál, az egyetem megbízott rektora jelezte, hogy a kizárólag magyar nyelvű oktatásra vonatkozó kérést nem fogja elfogadni az egyetem többségében román nemzetiségű szenátusa. Ezután sürgősen lépni kellett, így született meg a második kérés, amelyben már magyar és román nyelvű szakok indítását kérték. Aláírók: Dézsi Zoltán, Csedő Csaba, Kolumbán Gábor és György Antal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa rábólintott, de csak az informatika szakra. Az RMDSZ Csíki Területi Küldötteinek Tanácsa azt kifogásolja, hogy a főiskolát illető végleges döntésben nem kérték ki a CSTKT véleményét. A testület fenntartja, hogy Csíkszeredában csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló főiskolával nem vállal semmiféle közösséget. A választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő RMDSZ-tisztségviselőktől megvonták a támogatást. /Lenyelhetetlen falat. Vagy mégsem? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Kolozsváron a kincses város falai között hét éve dübörög a nacionalizmus kampánya, Erdély szívének szellemisége haldoklik, állapította meg Szabó Piroska cikkében. Emlékműveit meggyalázzák, történelmi házait rombolják. Az Europa Nostra-díjjal kitüntetett helyreállítási munkálatok után a kolozsmonostori templom ajtaját vandál kezek újra és újra bemázolják, csatornáját letépik, környezetét szeméttárolónak használják, hogy a Főtér közepén ásítozó hatalmas gödör széléről az éj leple alatt ellopják azt a több száz tonnányi földet, mely az árok betemetését szolgálná. /Szabó Piroska: Kincses krónika. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Az udvarhelyszéki Agyagfalván október 17-én emlékeztek az 1848-as szabadságharc eseményeiről, áldozatairól. Szó esett arról is, hogy évről évre kevesebben vannak, akik megtisztelik jelenlétükkel a megemlékező ünnepséget. Az agyagfalvi fúvószenekar a székely himnuszt játszotta, majd Farkas Márton, Bögöz község polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. /Agyagfalvi tudósítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Az aradi összjáték és a színjáték változatlanul eredményesnek bizonyult, állapította meg Lászlóffy Csaba. "Funarióta és vadimtudorkodó banditizmus és tucatnyi per után is szabad uszítás." - Radu Vasile kormányfőt így jellemezte Gabriel Andreescu és Emil Hurezeanu: "Miniszterelnökké való felmentése napján megtette első hódoló látogatását Teoctist pátriárkánál, egy legújabb típusú felesleges-szuper reklám-BMW-ben; mint személyiség így fejezte ki, reflektorfényben, nem szokványos vonzalmát a nyugati modernség és a nemzeti hagyomány iránt Hol a KDNPP és Románia elnöke akar lenni, hol nem akar. Hol szövetségre akar lépni az RTDP-vel, hol mindenkinek megtiltja azt, amiről pár héttel előtt még úgy hitte, hogy megmentheti vele Romániát. Hol tiszteletben tartja a vallásgyakorlás demokratikus szabályainak betűjét és szellemét, hol meghunyászkodik a pátriárka ideges pásztorbotja előtt. Hol van, hol nincs. Ingatag, megfoghatatlanul illékony, jellegtelen, meggyőződés nélküli kormányfő." - Amikor a román miniszterelnök Orbán Viktornak megígért valamit, ő maga is tudta, hogy nem mond igazat. Miért nem világosította föl hát senki a fiatal magyar miniszterelnököt? - kérdezte Lászlóffy, hozzátéve: "emberi, nemzeti méltóságunkban sértenek meg nap mint nap." Magyar részről mindvégig minimalizálni igyekeztek a sajtó, a politikusok és a provokátorok mocskolódásait, gyűlöletszítását. Vajon milyen csodára várnak a magas rangú magyar politikusok, kérdezte Lászlóffy. /Lászlóffy Csaba: Képzeld, hogy beteg! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./"

Hajdu Győző mindig elpostázza az Erdélyi Naplónak az Együtt-Impreuna című kiadványát. Dénes László feltette a kérdést : miből telik neki egy ilyen senkinek sem kellő lap kiadására? Hajdu lapjában a Ceausescu-éra kisebbségpolitikáját mentegeti-igazolja. /Dénes László: Jut eszembe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Egy héten át Magyarországra, pontosabban a magyar irodalomra figyelt a nemzetközi könyvpiac, mialatt zajlott az 51. majna-frankfurti nemzetközi vásár. A magyar állam 610 millió forintot áldozott a németországi jelenlétre, 250 szerző könyvének megjelenését támogatta erre az eseményre. A vásáron 94 magyar kiadó vett részt, összesen 10 ezer kötet és 600 magyar író, költő, művész fordult meg a városban. A nagyszabású eseményt Magyarországon éles kulturális és politikai viták előzték meg és kísérték. A kultúrharcot az váltotta ki, hogy a frankfurti magyar részvétel paramétereit az előző, balliberális magyar kormány határozta meg, kirívó aránytalanságokkal a nemzeti oldal rovására. A Horn-Kuncze-kabinet örökébe lépett polgári kormánynak már csupán apró kiegészítéseket állt módjában eszközölni, a magyar jobboldal ennek ellenére mindvégig nehezményezte, hogy Frankfurtban a magyar irodalmat, kultúrát 70 százalékban zsidó származású alkotók, művészek képviselik, ezenfelül elsöprő többségben baloldali érzelműek. A kultusztárca illetékes államtitkára kénytelen volt elismerni: az Orbán-kormánynak már nem volt módjában elődjének minden rafinált húzását kompenzálni. Olyan magyar művek is szerepeltek például a vásáron, amelyeket nyugati, esetenként kommunista gyökerű zugkiadók jelentettek meg, ismeretlen eredetű pénzen. A kiutazó "alkotók" között pedig szép számmal voltak nevesincs-művesincs írópalánták, bértollnokok és háziszerzők, pályázatírók és katedraművészek, újdondászok és veterán kultúrharcosok. A 125 meghívott között csupán hét erdélyi - többé-kevésbé itthon is élő - író volt: Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Lászlóffy Aladár, Sütő András, Szilágyi István, Szőcs Géza... /Magyar Frankfurt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./"

"Funar polgármester a magyarok március 15-ei ünnepét úgy próbálta megzavarni, hogy egy rezesbanda élén masírozott végig Kolozsvár utcáin. - Okt. 21-én kezdődött az ünnepségsorozat annak emlékére, hogy "55 évvel ezelőtt szabadította fel a IV. hadtest Kolozsvárt a horthysta-fasiszta megszállás alól". Az Október 25. - A Román Hadsereg Napja című szimpóziumon Kolozsváron tábornokok, ezredesek felszólalásaikban dicshimnuszokat zengtek a hős román katonáról, hadseregről, amely elüldözte a magyar megszállókat. Simion Vasiu háborús veterán elítélte az aradi ünnepséget, mivel "a tizenhárom aradi tábornok 40 ezer román életét oltotta ki 1848-ban". Elbeszélte azt is, hogyan tisztították meg annak idején Kolozsvárt a fasiszta hordáktól, majd felszólított minden "igazi" románt, hogy az ortodox egyház és a román hadsereg köré tömörüljenek. Beszédével hatalmas sikert aratott. Az öreg hadastyán megfeledkezett arról, hogy a román katonák a front elől menekülő magyarokat mind egy szálig ki akarták irtani. Ebben szovjet bajtársaik akadályozták meg őket. /Nánó Csaba: Mivé válhat egy tisztelgés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./"

Évekig tartó csatározások után a bukaresti magyarság visszakapta az őseik pénzén épült Petőfi-házat. Persze a benne működő intézményeket, cégeket nem lehet egyik napról a másikra kitenni, ezért a Flamingó bárban tovább vetkőznek a fiúk a pénzesebb hölgyek nagy örömére. Persze azért a többi szobában, teremben be lehetne indítani ezt-azt. Többen jelentkeztek az igazgatói tisztség betöltésére. Ilyenkor pályázatot, versenyvizsgát írnak ki. Itt nem ez történt. Semmi megmérettetés, a bukaresti alprefektus, Czédly József fia eddig a kultúrház felé sem ment, de kellett neki egy állás, és odatették igazgatónak. /Román Győző: Apa, fiú és szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./

Horváth Arany kérdésére Király Károly elmondta, hogy édesapja, Horváth István író barátsága és magatartása is meggyőzte őt arról, hogy be kell fejezni a megalkuvó, bólogató politizálást. Tudták, hogy lehallgatják őket, az író hamarosan a Securitate fókuszába került. Utólag kiderült, hogy az író rokonát is titoktartásra kérte fel, nem akarta, hogy lánya /Horváth Arany/ megtudja, apját a szeku figyeli. Rendszeresen kijárt Magyarózdra egy magyar belügyes, Kerekes ezredes. Érdeklődött Horváth István után. 1977. január 4-én elgázolták az írót, a temetés előtti nap valósággal elárasztották a falut a szekuritátésok. Felfegyverkezve, minden utcán egy-egy kapunál megállott a katonai autó. Marosvásárhelyről megérkeztek a legmagasabb rangú hivatalos belügyi szervek. Amíg megérkezett a halottas menet, kivonultak a temetőútra, közvetlenül a temető mellé állottak a kocsikkal. Nem telt el egy hónap és megint kivonultak a szekusok a faluba. A szülőházban - most emlékház - mindent, felkutattak. Arra voltak kíváncsiak, hogy járt-e itt Király Károly, vannak-e magyarországi titkos anyagok? Az író rendszerellenes írásait keresték. Nemsokára újra megjelentek, a férfiakat külön-külön hívták magukhoz, és faggatták őket, hogy kiket ismertek a temetésen, akik nem idevalók voltak? - Horváth István a halála előtti években elmondta, hogy általában a magyar értelmiségieket megfigyelés alatt tartják. /Horváth Arany: Miért gázolták halálra Horváth István írót? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./

Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház első teljes évadjának második premierje vígjáték, Carlo Goldoni a Két úr szolgája című komédiája. A sikeres előadás rendezője a magyarországi Gáspár Tibor. /Thália új hajlékában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

Alighanem az idei évad legnagyobb közönségsikert hozó színpadi produkciójaként tartható számon Szatmárnémetiben a helybéli Harag György Társulat és a Csíki Játékszín közös előadásában bemutatott Molnár Ferenc-vígjáték, A doktor úr. /Molnár Ferenc mosolya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

"Dénes László ironikus hangon emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hírügynökségek útján kezdett el üzengetni az 1989-es temesvári események hősének, a romániai forradalom szikrájának, a rendszerváltás egyik elindítójának, Tőkés Lászlónak, a szövetség tiszteletbeli elnökének: rosszallva a püspöknek az RMDSZ vezetőire tett kijelentésére, az Ügyvezető Elnökség a "vörös szőnyegre" citálta Tőkés Lászlót. Azonban a meghívólevelet csak azután küldték el, miután a tiszteletbeli elnök a rádióból tudomást szerzett arról, hogy Kolozsvárra hívják. A Romániai Magyar Szó - Dénes László szavaival - a Párt központi orgánuma széles körű "közvélemény-kutatást" kezdeményezett a pártaktíva soraiban, felszólítva "a Párt pártmunkásait, hogy teljes mellszélességgel határolják el magukat Tőkés Lászlótól". /Dénes László: Hétpróbás napjaink. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

"Szabó Piroska emlékeztetett: az egyetem ügyét az RMDSZ ötszázezer aláírással is megtámogatta, de 1997-ben az RMDSZ vezetősége egyszerre akart lojálisnak lenni a tűzzel és a vízzel, figyelembe vette "a határon túli magyarok védőangyalának azon intelmét is, hogy miért kiált egyetemet "boldog-boldogtalan", amikor addig pályázhat angolul a tudás fájának gyümölcsére" /Szabó Piroska itt Törzsök Erikára, a HTMH akkori elnökére célzott/, a madridi NATO-csúcs után pedig kiderült: sem magyar nyelven történő földrajz- és történelemoktatás, sem állami magyar egyetem nem lesz. A lojalitást is honorálására elfogadták az új tanügyi törvényt azzal az engedménnyel, miszerint magyar magánegyetemek alapíthatók. - Az egyetemügy mindig kellő ingerültséget okoz, akárcsak napjaink legdivatosabb témája, a kettős állampolgárság. Ez utóbbit a kormányba lépő RMDSZ igyekezett a Magyarok Világszövetsége által fevetett kettős állampolgárságot gyorsan a magyar egyetem mellé söpörni. A magyar-magyar csúcson az állampolgárság szelídített változatát éppen azok az anyaországi szocialisták vétózták meg, akik annak idején helyeslően bólogattak az érdekvédelmi csúcs kettős állampolgárság elhárító nyilatkozataira. Az e csoportba tartozó Tabajdi Csaba, a határon túli magyarok érdekeinek volt szószólója, amikor a MÁÉRT zárónyilatkozatára vonatkozó véleményét kérdezték, vállát vonogatva, keserűen így szólt: "a nemzeti vonal érvényesült". kormányszerep és az érdekképviselet közötti arany középút keresgélése folytán kerültek a lenni /Szabó Piroska: Kétlakiság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

"Theodor Stolojan exkormányfő kijelentette, hogy az egyik legrosszabb, ami Romániát a gazdasági zülléshez vezette, a koalíciós algoritmus szerinti káderkiválasztás és a politikai megbízottak megjelenése a gazdaságban. A bársonyszékbe került pártmegbízottak nem tudják, mi a feladatuk, őket csak a jutalékok, osztalékok stb. felvétele érdekli, a gyors meggazdagodás. Nem idegen ez az RMDSZ-ben sem. "A mind zártabb körű magyar politikai elitnek a köztisztviselői, párthivatalnoki fizetésen kívül az RMDSZ igyekszik pluszpénzeket is kijárni. Így kerültek számosan a részben vagy teljesen állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiba, részvényesi közgyűléseibe" magyar tisztségviselők, állapította meg Román Győző. Ezek a megbízottak időnként elmennek egy-egy gyűlésre, ahol a fennálló hatalom érdekei szerint kell szavazniuk - és ezért felvesznek milliós summákat. Ismert Borbély László államtitkár esete, aki a Bancorexet boldogította, vagy Seres Dénes és Vida Gyula honatyák, akik jó pénzért többszörös állami részvényfelügyelőkké váltak. Végül a felháborodás hatására lemondtak vagy lemondatták őket. Az állítólag Verestóy Attila szenátor gyámkodását élvező Birtalan József, aki előbb a nagyiparban bizonyította párthűségét, majd a tengerhajózáshoz ment államtitkárnak: újabb és újabb jól fizetett tisztségekbe helyezik, jelenleg a Román Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának tagja. Birtalan József mindig oda szavaz, ahová kell. A legutóbbi kinevezéséről az RMDSZ honatyáinak többsége sem tudott. /Román Győző: Szövetségi polihisztorok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

"A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

Az RMDSZ támogatottsága - a legújabb közvélemény-kutatás szerint - városon négy, falun hat százalék, az értelmiség körében két százalék. Gazda József leszögezte: egyetlen román párt sem hirdette meg, hogy kiáll a nemzetiségi jogok mellett. Ezért marad továbbra is az RMDSZ vezetőiben a magabiztosság, az önhittség: a szavazók minket támogatnak! Markó Béla a Tőkés László által hangoztatott vádakat azzal utasította vissza, hogy a választók nem az ő vonalát támogatták a kongresszuson, s ismételten elmondta, hogy ők élvezik továbbra is az erdélyi magyarság bizalmát. Félő, hogy a magyar választók nem mennek el - vagy csak kis számban - szavazni. - Tőkés László szerint az RMDSZ kommunista jellegű szervezet. Sok jel mutat arra, hogy tényleg az. Többek között azért is, a bírálatnak mindig ellenséges szándékot tulajdonítanak. Az RMDSZ-nek tisztességtelen partnerei vannak a kormány-oldalon, akik következetesen megszegik ígéreteiket. Az RMDSZ vezetői feladták az autonómiatörekvéseket - pedig saját programjuk kötelezi rá őket -, félnek a megmérettetéstől, ezért szabotálják már több mint hat éve a belső választásokat. /Gazda József: Aggodalmak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

"A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

"A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./"

A kereskedelmi tévék, a sajtó több mint kétharmada balliberális beállítottságú, ezek naponta máglyát raknak Orbán Viktorék alá. A MÁÉRT-ülésen az is kiderült: Horn Gyula elárulta a romániai magyarokat, amikor Iliescuval aláírta ama bizonyos kétoldalú szerződést. Az MSZP-SZDSZ-kormánynak ugyanis fontos volt, hogy minden szomszédos országnak hajbókoljon az európai uniós tagság érdekében. És ezt károgták az összmagyar találkozó kapcsán is a szoclib médiumok. Hogy ti. az anyaországi uniós csatlakozási érdekeket késleltetné, ha Orbánék - horribile dictu - az érzelmeikre hallgatva kettős állampolgárságot és szavazási jogokat adnának a határokon kívül rekedt magyaroknak. A szög ott bújt ki a zsákból, mikor vehemensen ellenezték az amerikás ötvenhatos magyarok szavazati jogát, még ha azok rendelkeznek is magyar állampolgársággal. Hiszen egyértelmű, hogy az ötvenhatosoktól aztán egy fia szavazatot sem kapna a kommunista utódpárt, a rózsaszínűre kozmetikázott MSZ(M)P! - A MAÉRT-ülésen megszületett, Tabajdiék által kilúgozott zárónyilatkozat semmire sem kötelez. A környező országok, Bulgáriától Horvátországig mind gondolnak a világban szétszóródott állampolgáraikra. Az egyre apadó lakosságú anyaország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lemondjon a trianoni magyarokról a nyugati igazodásért cserébe. /Az MSZP nem ereszt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz. A temesvári forradalom tizedik évfordulóján tisztelettel tekintenek Tőkés László püspök és tiszteletbeli elnök akkori temesvári sorsdöntő szerepvállalására. A forradalom eltérítése és kisajátítása mélységesen elkeserítő. Igazságtételként a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlását, a tíz évvel ezelőtti vérengzések felelőseinek megbüntetését szorgalmazzák. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetésével elégedetlenek. Az RMDSZ-t a célszerűtlen megalkuvások eltérítették az öntörvényű politizálás gyakorlásától. Felháborító a szövetség tiszteletbeli elnöke ellen zajló évtizedes rágalomhadjárat, melynek számottevő részét az RMDSZ-en belüli erők biztosítják. A nyilatkozatot a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete nevében Toró T. Tibor elnök, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége nevében Nagy Pál elnök, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Szabó László elnök írta alá. /A magyar ifjúság elégedetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

Székelydálya régi székely település. Az 1989-es rendszerváltás után a kollektív gazdaság épületeit, az istállókat elárverezték, amit lehetett széthordtak. A gazdák visszakapták az állataikat, a földjeiket, de alig akadt olyan, aki kezdeni is tudott velük valamit. Nem voltak eszközeik, amivel meg tudták volna művelni a földet. A fiatalok városra mentek szerencsét próbálni. Lassan minden romlásnak, bomlásnak indult. 1970-ben a lakosok száma 470 volt, ma csupán 178 református él Dályában. /Nagyálmos Ildikó: Egy székely falu múltja és jövője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 28./

A református ifjak szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a második világháborút követő években kényszerült beszüntetni tevékenységét, s csak 1990-től éledt újra fel Erdélyben és a Partiumban. A nagybánya-újvárosi IKE-szervezet vezetője, Pap Anikó nyilatkozott tevékenységükről az Erdélyi Naplónak. Szervezetük 1997-ben alakult. Nyaranta gyermektáborokat szerveznek, foglalkoznak a jövendő IKE-s nemzedékkel is. Változatos a korösszetétel: tizennégy évestől huszonöt-harminc évesig. - Van egy központi IKE-szervezet, a királyhágómelléki IKE, van egy erdélyi IKE is, és létezik egy konföderáció. A helyi szervezetek kis sejtek. A román testvérszervezettel, az ACT-vel felvették a kapcsolatot. A dél-angliai Reading városi YMCA-vel és a szolnoki KIE-vel tartják a kapcsolatot. Nyáron szeretnék megszervezni az egyházmegyei IKE-tábort is. /Szika Levente: A kapocs, mely összefogja az ifjakat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11. - 1-2. sz./