Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. január 18.
Az Erdélyi Napló kronologikus rendbe szedve próbálja nyomon kísérni a Nagy Benedek röpirata kiváltotta vitát, beszámol az RMDSZ csíki szervezetének jan. 5-i döntéséről: kizárta tagjai sorából Nagy Benedeket. Jan. 7-i közleményük szerint nem fogadták el az Operatív Tanács kérését, hogy függesszék fel határozatukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./ Indig Ottó írásában /Ki dönt?/ igazat adott a csíki szervezetnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
"Kónya-Hamar Sándor, egyike a Tőkés László mellett kiálló, Nagy Benedek röpiratát elítélő 15 RMDSZ-képviselőnek, arra kérdésre, hogy tizenketten miért nem írták alá, így felelt: "ketten visszautasították, a többiek pedig válaszra sem méltatták." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./"
1995. január 18.
Dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola megbízott rektora kifogásolta, hogy az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya Tervek - valóság - lehetőség című, 1994. szeptemberi anyagának összeállítói nem konzultáltak velük, akkor elkerülhették volna, hogy a dokumentum valótlanságokat tartalmazzon a nagyváradi, általa vezetett főiskoláról. Úgy érzi, hogy az összeállítás nem számol az egyházi főiskola jelentőségével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 23.
Kántor Lajos ismertette budapesti sajtótájékoztatójának visszhangját: azonnal visszautasították azt, amit a sajtótámogatásról, a támogatások csökkentéséről mondott, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese védte a mundér becsületét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Törzsök Erika megjegyezte, szerencsésebb lett volna, ha kijelentése előtt egyezteti álláspontját a hivatal vezetésével. A MÚRE gyakran hiányosan küldte meg a pályázathoz szükséges dokumentumokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 25.
"Az Erdélyi Naplóban többen elemzik, mit jelent a Tőkés László elleni támadás:a/ Csutak István szerint az elmúlt öt évben sikerült az RMDSZ vezetőségéből eltávolítani azokat, akik egy oldalon álltak Tőkés Lászlóval. A Neptun-ügy idején bebizonyosodott, hogy az RMDSZ vezetőségében Tőkés László gyakorlatilag egyedül maradt, ellenfelei tekintélyes hatalommal bírnak. "Sem Tőkésnek nem volt elég ereje ahhoz, hogy elmarasztalhassa a neptunosokat, sem amazok nem tudták a püspököt térdre kényszeríteni. A közelgő kongresszus kiváló alkalom lenne a törlesztésre." Ezért kellett felmérni, mekkora a püspök népszerűsége. - Kinek hoz hasznot, ha Tőkés Lászlót sikerül kiiktatni a politikából? "Romániában nincs olyan párt, amelyik ne venné szívesen Tőkés László végleges elsüllyesztését. Magyarországon is van olyan politikai szegmens, amely nem bánná Tőkés megrendszabályozását - elég, ha csupán az alapszerződés körüli bonyodalmakra gondolunk." b/ Gazda Árpád kifejti, hogy a szembeköpés. és az, hogy egy politikai vetélytársat mosakodásra késztetnek, jól bevált recept, a szekuritáté ötlete. Ezt alkalmazták az 1990 márciusi marosvásárhelyi incidens esetében, a kolozsvári Mátyás-szobor esetében is. A Tőkés László-ellenes kampányban az az újdonság, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőket is sikerült felhasználniuk.c/ Amint megismerte Nagy Benedek röpiratát, Borbély Imre azonnal kérte, tárgyalja meg az RMDSZ-frakció ezt az írást, azonban Tokay György frakcióvezető ezt megtiltotta. Végül Tőkés László úgy határozott, hogy a nyilvánosság elé kell vinni ezt az ügyet, az ő kérésére Borbély Imre kiosztotta a sajtótájékoztatón a röpirat szövegét. A boszniai háború fordulatot hozott az Egyesült Államok és a nyugat-európai hatalmak politikájában: ezután fontosabbnak tartották a stabilitást, akkor is, ha az a demokratikus alapértékek rovására történik. Ahhoz, hogy ezt a váltást el tudják fogadtatni, meg kell fosztani hitelüktől azokat, akik a fordulat ellen fellépnének. Ezek egyike Tőkés László. A neptuni tárgyalásra is azért volt szükség, hogy szembehelyezzenek egy "jó" magyar politikusi csoportot egy "rossz" csoporttal. Tokay György kijelentésével, hogy Tőkés László püspök biblikus gondolkodású és apokaliptikus víziói vannak, a vallásos fundamentalizmus és a valóságtól elrugaszkodás gyanújába keverték a püspököt. - Ugyanezen szemléletváltás következmény az a hatalmas politikai nyomás, ami Magyarországra és Romániára nehezedik az alapszerződés ügyében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./"
1995. január 25.
Székházhoz jutott a Brassói Magyar Diákszövetség. Nemrég ötezer kötetes könyvtárt is nyitottak /magyarországi támogatás/ és beindították a szórványszolgálatot. Az utóbbiról beszélt felelőse, Kedves Attila, ötödéves egyetemi hallgató. Felmérték a Kárpátokon túli egyetemi központok magyar diákjainak a helyzetét. Galac, Iasi /Jászváros/, Bukarest egyetemein több mint ötszáz magyar diák tanul, akinek szükségük van magyar szakirodalomra, könyvekre, folyóiratokra. Szeretnének velük közös rendezvényt szervezni. Ebben segít a magyarországi Brassói Fókuszú Diaszpóra Alapítvány támogatása. Támogatást nyújt még az anyaországi Illyés Alapítvány, a Pro Hungaris és a Segítség Erdélynek Alapítvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./
1995. január 25.
"A helyzet veszélyessége nem abban áll, hogy a kormány fenyegető nyilatkozatot adott ki az RMDSZ ellen, hanem abban rejlik, hogy a teljes visszarendeződés jeleit mutatja. Az a három párt, amely a kormánykoalícióba került, a Ceausescu-rendszer különböző irányzatait képviseli, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, - Arra kérdésre, hogy miért nem utaztak az RMDSZ képviselői Hrebenciuckal Budapestre, elmondta, hogy a kormány "ultimátumszerűen megfenyegette a szövetségünket." A kormány az RMDSZ felszámolására törekszik, dialóguskészsége nem mérhető európai mércével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./ "
1995. január 26.
Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1995. február 1.
"Az Erdélyi Napló munkatársa az RMDSZ alkotmányellenessé nyilvánításának visszhangját mutatta be idézeteken keresztül. Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter fenntartja, hogy az RMDSZ lépései alkotmányellenesek és meg kell indítani az eljárást az RMDSZ ellen. Crin Halaicu, Bukarest liberális polgármestere szerint "A magyar közösség önkormányzati platformjának eszméje értelmetlen, barbárság és infantilizmus." Radu Timofte kormánypárti szenátor, a Védelmi Bizottság vezetője: az RMDSZ kezdeményezései "konkrét fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra." A Legfelső Védelmi Tanácsnak kell intézkednie. Nastase elítélte az igazságügy-miniszter álláspontját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./"
1995. február 1.
Frunda György szenátor szerint az Operatív Tanács határozata magasabb rendű, tehát a Csíki és a Gyergyói RMDSZ választmányának eleget kell tenni annak, hogy felfüggesztik Nagy Benedek kizárásáról hozott határozatukat addig, amíg nem dönt ügyében az etikai bizottság. - Nem fogadja el azt, hogy összefüggés lenne Tőkés László lejáratása és az alapszerződés aláírása között. - Szerinte az RMDSZ-en belül a belső választásokat csak közvetett módon lehet megejteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Funar listájaként emlegetik azt a névsort, amely a polgármesteri hivatalos közlönyben is megjelent. A listán csak magyar nevek szerepelnek a nagyobb lakrésszel rendelkezők felsorolásában. A világháború után Kolozsvár lakosságának a fele magyar volt, 1956-ban 47,3 százalék. Jelenleg a város alig negyede magyar. Hatalmas román tömegeket telepítettek be. A kincses város központját nagyobb hányadban magyarok lakják. Az RMDSZ vállalja az érintettek jogi védelmét. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint ezek a listák eljutnak a nyugati államokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy az RNEP-et szélsőséges pártnak minősítsék, ami károsan hat a vele szövetségesekre, a kormányra. - Valamikor a zsidók házait jelölték meg, figyelmeztet egy iparos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Láng Zsolt író, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője mutatta be a lapot. Májusban harmadszor rendezik meg a Fiatal Írók Árkosi Találkozóját.- Gondot jelent az elszigetelődés, az új nemzedékek írásait /például Vida Gábor, Jánk Ferenc, Demény Péter, akiknek már kötetük is van/ Magyarországon nem közlik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
A kezdeti lelkesültséget felváltotta a közöny, az érdektelenség, állapíthatták meg Szatmárnémetiben a megyei RMDSZ nagygyűlésén, ahol Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök tartotta a bevezetőt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 8.
Jan. 21-én ülésezett a Bolyai Társaság és a következőkben hozott döntést: kijelölte azokat a hiányszakokat, amelyekre húsz fiatalt küldenek tanulni Magyarországra, rendezvényekkel fog megemlékezni a Bolyai Tudományegyetem létrehozásának 50. évfordulójáról, tisztújító közgyűlésüket márc. 21-én tartják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./
1995. február 8.
"Jan. 28-án ünnepelték Brassóban, a Reménység Házában a Brassói Lapok centenáriumi ünnepségét. Gellérd Lajos, a BL igazgatója fogadta a vendégeket. 1895 januárjában indult a Brassói Lapok /BL/ első sorozata, a lap 1940. október 4-ig jelent meg, néhány napos vagy hetes betiltásokat nem számítva. A legionárius hatalomátvétel azzal elkezdődött, hogy lefoglalták a "zsidó nyomdát", ezzel a BL megszűnt. 1944 októberében a városban indult a Népi Egység, a Magyar Népi Szövetség lapja. A Népi Egységet 1946 szeptemberétől Sepsiszentgyörgyön szerkesztették, 1948 tavaszán az újság visszaköltözött Brassóba, címét Népújságra változtatták. A lap 1948 augusztusában Marosvásárhelyre költözött, ahol 1951-ig viselte a Népújság címet, azután Előre lett, 1952-től pedig a fordulatig Vörös Zászló. Brassó viszont 1948 után magyar újság nélkül maradt. 1963-ban látott napvilágot Brassóban újra magyar hetilap, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet. Az évfordulóra ünnepi kiadvánnyal állt elő a szerkesztőség: Volt egyszer egy szerkesztőség... Brassói Lapok emlékkönyv. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./"
1995. február 8.
"Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./"
1995. február 8.
Székelyudvarhelyen a több mint három éve működő Udvarhelyi Televízió /UTV/ mellett egy újabb magyar kábeltelevízió alakult meg 1993 nyarán, az Ati-Beta Rt. Hosszú Attila, a részvénytársaság elnöke Györfi Györgyöt bízta meg a televízió beindításával, ő az rt-nél a stúdióvezető. Györfi György a bukaresti tévé magyar adásának munkatársa volt, onnan jött Székelyudvarhelyre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./
1995. február 8.
"Nagy Benedek röpiratának megítélése a közvélemény számára nyilvánvaló, az Etikai Bizottság sürgősséggel fogja tárgyalni az esetet, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az Etikai Bizottságnak nincs szankcionálási hatásköre, javaslatait az RMDSZ országos vagy helyi testületei ültetik át gyakorlatba. - Az elmúlt öt év legkeményebb RMDSZ-ellenes kampánya zajlott le. "Az RMDSZ-t csak totalitárius eszközökkel lehetne felszámolni." - mondta Markó Béla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./ "
1995. február 11.
"Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete /KTT/ febr. 9-én ülésezett, hogy kidolgozza az atlantai találkozón követendő tárgyalási stratégiát. Ekkor tudták meg, hogy a román küldöttség kibővült az RNEP képviselőjével. A KTT több tagja ezt a megállapodás megszegéseként értékelte. Ezek után kérdésessé vált az RMDSZ részvétele. A KTT levelet intézett a PER-hez, tisztázza, milyen oknál fogva került a küldöttségbe az RNEP képviselője. Kiderült, hogy a román kormány kérésére történt a változtatás, de az illető csak megfigyelői minőségben lesz jelen. Az RMDSZ úgy döntött, hogy részt vesz a megbeszélésen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára az RNEP jelenléte elfogadhatatlan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./ "...gondoljuk meg: azzal üljünk le tárgyalni, aki tegnap kijelentette, hogy a magyarokat deportálni kell? És miről tárgyaljunk vele?" - idézte beszámolójában Gyarmath János Takács Csabát. /Magyar Nemzet, febr. 11./"
1995. február 11-12.
Meghalt Lázár László újságíró /sz.Marosvásárhely, 1936. júl. 30./, aki évtizedeken át írt az Ifjúmunkás, Ifi Fórum, majd az Erdélyi Napló és a Népújság hasábjain. A fiatal írótehetségek felfedezője volt, az Ifjúmunkás oldalain bátorította, közölte a jelentkezőket. Saját nevén kívül Jakab Péter, J. P., (jakab), (lazics) szignókat használta cikkeiben. 1993-ban a MÚRE nívódíjat adományozott neki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./
1995. február 15.
Az elmúlt hetekben elhangzott vádaskodások politikai jellegűek, egyetlen vádaskodónak sincs bizonyítéka az RMDSZ elleni rágalmakra, hangsúlyozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. Az RNEP támadás-sorozata fasiszta jellegű. Állampolgárokat emberi jogaiktól megfosztani, ezt nem lehet másképpen megfogalmazni. Tőkés László bejelentése, hogy visszavonul a nyilvános közszerepléstől, szomorú velejárója az RMDSZ-ben uralkodó politikai feszültségeknek, értékelte Bodó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
1995. február 15.
Csapó I. József RMDSZ-szenátor jogi alátámasztását adta az autonómiának, az önkormányzatnak. Nemzetközi dokumentumokra és a román alkotmányra hivatkozott pontokba szedett indoklásában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
1995. február 15.
"A Nagy Benedek-affér hátterében a polarizálódás észlelhető. Az egyik tábor, a radikálisok Tőkés László mellé sorakoznak, a másik szárny Magyari Nándor László, az RMDSZ önkormányzati és reformügyi főosztályának vezetője, a Szabadelvű Kör tagja szerint enyhe többséget képvisel és a paletta bal oldalán áll. Ez a két pólus a parlamenti frakcióban is jelen van. Magyari szerint a radikális szárny lassan elszigetelődik a román parlamenttől, egyre kevésbé vesz részt a folyó munkában. Elítéli Nagy Benedek írását, ugyanúgy azokat, akik azt tanácsolták neki, hogy terjessze írását a frakción belül, "eszközként használták fel ebben a belpolitikai háborúban." Magyari Tőkés Lászlóval sem ért egyet, amiért felszólította a frakciót, hogy döntsön, "sugallva azt is, hogy milyen határozatot hozzon." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./"
1995. február 15.
"A közeljövőben működni fog Nagyváradon a Dialog nyomda, ott készülnek majd az Analóg Kiadó lapjai, jelentette be az Erdélyi Naplóban Szőcs Géza. Az új lapkoncepció szerint a hetilap új 16 oldalas melléklettel egészül ki. A négyheti sorrend: Előtertolt Helyőrség, If, Előretolt Helyőrség, Cápa. Az első kettő a most pályára lépő nemzedék bekapcsolódását biztosítja a transszilván kultúra érték- és intézményrendszerébe. A Cápa regényújság és rejtvénykiadás keveréke. "A független magyar média megerősödése sokakat ingerel." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./Kisbereki boszorkányok című tragikomédiájának megjelenése alkalmából nyilatkozott Szőcs Géza. Az aktív politikát felcserélte más tevékenységgel: "egy Erdélyen belüli független magyar médiakomplexum megteremetésén" munkálkodik. /Népszava, febr. 15./"
1995. február 15.
Három éve alakult meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Vezetője, Káli Király István elmondta, hogy az irodalmi értékek felkarolását tekintik feladatuknak. Támogatás nélkül nem tudnának létezni. Erdélyi Mihály Erdélyi fejedelmek című könyve nyolcezer példányban jelent meg, három kiadást ért meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
1995. február 15.
Az újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség 1994 októberében Sepsiszentgyörgyön, valamint 1995 januárjában tartott tanácskozásán megállapította, hogy kevés zenei alapítvány, egyesület, kórus vagy csoport lépett be a szövetségbe. Ezért nyílt levélben tájékoztatják az érdekelteket munkájukról. Céljaik között szerepel az egyesületek munkájának anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése, hangversenyek, találkozók, versenyek szervezése, továbbképzés, zenei könyvtár és kottatár létesítése, pályázatok kiírása. A jelentkezést a sepsiszentgyörgyi központjukba kérik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./
1995. február 20.
Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./
1995. február 22.
Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./
1995. február 22.
Atlantában a kétnapos megbeszélés eredménytelenül végződött, egyetlen konkrét kérdésben sem született megegyezés, kivéve azt, hogy a felek megegyeztek a párbeszéd folytatásában. Az RMDSZ küldöttsége, emlékeztetve az 1991-es marosvásárhelyi, illetve az 1993-as brassói kongresszuson felvetett indítványra, melynek értelmében román-magyar kerekasztal létrehozását szorgalmazta. örömmel egyezett bele a párbeszéd folytatásába. Az atlantai találkozó első napja a konfrontáció jegyében telt el, a román fél megismételte valamennyi vádpontját, az RMDSZ törvénytelen voltát, az ún. szeparatista magyar törekvéseket, és ettől nem tágítottak. A második nap az enyhülés jegyében zajlott. Jó hatást gyakorolt Carter volt elnök megjelenése, aki felajánlotta a közvetítést. Az Atlantában tartott febr. 16-i sajtóértekezletet az amerikai médiák érdektelensége jellemezte. A The New York Times, amely Neptunba kész volt elküldeni tudósítóját, David Bindert, most még a helyi tudósítóját sem mozgósította. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./