"Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosok vagyunk, vallja Bodó Barna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. "Válaszunk erre a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia". Az RMDSZ 1993 szeptemberétől az Európai demokratikus Unió teljes jogú tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./"

"Május elsején sokan ellátogattak Ceausescu sírjához, koszorúkat vittek és ismételgették a márványtábla szövegét: "A román nemzet legnagyobb hőse voltál és maradsz!" Mások az Újonnan életrehívott Román Kommunista Pártba való belépési nyilatkozatot osztogattak, ezzel nem értett egyet Lucian Vasilescu, aki a Román Nemzeti Újjászületés Pártját tartja az igazinak. A tévé minderről beszámolt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./"

"A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

Dicsőszentmártonban máj. 5-én éjjel ismeretlen, egymás közt románul beszélő tettesek behatoltak Török Béla RMDSZ választmányi tag lakására, összekötözték és kegyetlenül összeverték. Török Bélát kórházba kellett szállítani. Miért tették? Török Béla naponta újraragasztotta a letépett magyar nyelvű plakátokat, hevesen reagált a magyarságot sértő megjegyzésekre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

Ápr. 28-án a Duna TV egyik forgatócsoportja filmezett Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyre indulva megálltak út közben, hogy filmezzék a vidéket. Katonai terepjáró állt meg mellettük és a filmeseket kísérő Zólya Lászlót, az RMDSZ gazdasági osztályának munkatársát bekísérték a laktanyába. Kijelentették,hogy szeretnék látni a filmet, majd ellátogatnak az RMDSZ-hez. Ez nem történt meg, majd telefonon történt érdeklődésre elmondta a szolgálatos tiszt, hogy az altiszt saját kezdeményezésére végezte a bekísérést, ehhez nem volt joga. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

Kincses Előd tavaly a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordult azzal, hogy nem engedik haza szülőhazájába, most bizakodó: kiegészítést kérnek, elküldi könyve /Marosvásárhely fekete márciusa/ francia fordítását. Két büntető eljárás van ellene folyamatban, az egyikben a marosvásárhelyi eseményekben gyilkosságra felbujtással vádolják, a másik rágalmazási per. Két szászrégi személy beperelte őt azzal, hogy állítólag 1990 júniusában a Szabad Európában megrágalmazta őket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

Az Erdélyi Napló összefoglalta, mi is történt Temesváron, ahol 1930-ban a magyarok közadakozásából felépült a Magyar Ház és abból most kiakarják lakoltatni az ott működő Temesvári Új Szó szerkesztőségét, az RMDSZ helyi szervezetét és a TEMISZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

Corneliu Vadim Tudor szenátor kirohanásai megszokottak. Legutóbb azzal állt elő /a tévé is átvette/, hogy az ellenzék Petre Romannal az élen államcsínyre készül, Iliescu elnököt jún. 17-én meggyilkolják és Mihály királyt trónra ültetik. Tiltakozó nyilatkozatok sokasága látott napvilágot, a titkosszolgálat, az SRI is cáfolta ezt a képtelenséget, többen követelték, hogy vonják meg Tudortól a mentelmi jogot. /Népszava, jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

Frunda György RMDSZ-szenátor lett az Európa Tanács litvániai raportőre. Litvániában is hat hónaponként ellenőrzik az emberi jogok betartását. /Népszabadság, jún. 14., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

A Tinerama bukaresti hetilap jún. 10-16.i számában megjelent Tőkés László - a Securitate informátora című cikk kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala közleményt hozott nyilvánosságra. Ez a rágalmazás először a Renasterea Banateana/Temesvár/ 1990. dec. 14-i, az Azi (Bukarest), 1990. dec. 15-i számában, majd a Phoenix (Nagyvárad) 1991. máj. 21-i számában látott napvilágot. A folyamatban levő kommunista restauráció körülményei között mind gyakoribbá válnak az ilyen rágalmazások. Újabb jelenség, hogy még a demokratikus lapokban is megjelennek ilyen írások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

A magyar színészképzésről kapunk összefoglalót Lázár László tollából. Ceausescu alatt elsorvasztották a képzést: 1989-ben már csak három fő felvételét engedélyezték, a fordulat után még felvettek kettőt, így 1993-ban öten végeztek. Idén 13-an kapnak színművészeti diplomát, a főiskola magyar tagozatának jelenleg 53 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

A Duna Televízió vezetői háromnapos körutat tettek, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Gyergyószentmiklóson jártak. Mindenütt örömmel fogadták őket, sok kérés is elhangzott. Az utolsó állomáson egy néző beszámolt arról,hogy Madéfalván betiltották a Duna TV vételét: a Távközlési Minisztérium megbízottja minden olyan személynek, akinek parbolaantennája volt, kiküldött egy iratot, hogy ügyészségi vizsgálat előtt áll. Szőcs Géza javaslatát, hogy alakítsák meg a Duna Televíziót Támogató Baráti Kört, egyértelmű helyesléssel fogadták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

Az Erdélyi Múzeum Egyesület, az EME újonnan megválasztott elnöke, Benkő Samu ismertette az EME, Kötő József, az EMKE főjegyzője pedig az EMKE feladatkörét és működését. Az EMKE mellett működő kuratórium a pályázatokat úgy koordinálja, hogy kialakuljon a magyar közművelődési hálózat. A központok működtetésére a Heltai Alapítvány vállalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

Ádám Emilt februárban hívták be katonának. Máj. 17-én egy katonatársa járt a szülőknél, arra kérve őket, látogassák meg fiukat, mert nagyon beteg. A szülők csak fiuk holttestét azonosíthatták Nagyváradon. Először nem akarták megmutatni a szülőknek a boncolási jegyzőkönyvet. Az apának, idősebb Ádám Emilnek azonban sikerült abba belepillantania: a fiú halálát bántalmazás közben kapott máj- és agysérülés okozta. Az apa megtudta, mi történt. Az egység parancsnoka egy tizedessel úgy összeverte a fiút, hogy az elvesztette eszméletét, összeesett, és egy szurony a májába fúródott. A következő napokban a sérült katonát hordágyon kivitték a kiképzés színhelyére, hogy legalább nézze a kiképzést... Végül egy másik egységhez szállították és csak azután kórházba, ahol Ádám Emil meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 29./

Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Ötödik alkalommal rendezik meg a bálványosi nyári szabadegyetemet, idén júl. 20-24-e között, az előadók között magyarországiak /Zwack Péter, Pokorny Zoltán, Kövér László/ is lesznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

"1993-ban alakult meg Csíkszeredán az Eurokultúra Társaság, mondta el az egyik alapító tag, Borbély Ernő, melynek célja az európai kultúrák kölcsönös megismerése, "szellemi és kulturális értékeink európai népszerűsítése". Az Eurokultúta Társaság hívta meg székelyföldi körútra a Duna Televíziót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./"

Voltak, akik felháborodtak, amikor Szőcs Géza a nyolcvanas években szamizdatot adott ki, mások pártosan Tőkés László 1989-es kiállását ítélték el. Most pedig Szőcs Gézát rágalmazzák azért, mert átvette az Analóg Kiadót. Milliókat kérnek rajta számon, amikor Szőcs Géza veszteség fedezésére próbál pénzt szerezni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

"Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ "

Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./

Magyarországi újságíró és fotóriporter, Botos László, az Új Magyarország tudósítója és Kató Vladimir Erdélyben járt, megpróbáltak utána nézni Málnásfürdőn az Olt Szállodát övező híreszteléseknek, hogy ott óriási pénzek fordulnak meg. Hamarosan civilek és rendőrök ültek asztalukhoz. Botos Lászlót leütötték, Kató Vladimirt verni kezdték, fotós felszerelését elvették. Hirtelen a helyszínre érkezett tizenkét /!/ rendőr, akik folytatták a felelősségrevonást. Hiába mutatták nemzetközi újságíró igazolványukat, azokat csak földre taposták. Nem engedték, hogy telefonáljanak. Másnap reggel szabadon engedték őket. Közölték az orvosi bizonylatot: Kató Vladimir nyolc-tíz napon túl gyógyuló testi sérülést szenvedett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ Kató Vladimir mindezt kiegészítette: a tizenkét rendőr már a helyszínen volt, nagyon durván bántak vele, diktálni akarták, hogy mit írjon a jegyzőkönyvbe, azonban erre nem volt hajlandó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

"A holocausthoz Románia is hozzájárult, itt több mint négyszázezer zsidót irtottak ki, nyilatkozta Dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi. "Ezt azonban olyan csodálatosan elhallgatja a jelenlegi történelem, hogy szinte nem is tud róla a mai román átlagember." Nem tudják, hogy itt haláltáborok voltak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról. Fontosnak tekinti a kapcsolattartást, jelezte Markó Béla. Az "alapszerződés kérdésében kívánatosnak tartjuk, hogy mind a magyar, mind a román külügyminisztérium partnernek tekintsen bennünket." Egyértelműen kijelentettük, hogy szükség van a Határon Túli Magyarok Hivatalára, mondta. "Horn Gyula a találkozón jelezte, hogy mi nem vagyunk kellőképpen informálva. Ez igaz, hiszen például arról sem volt információnk, mi hangzott el a román parlamenti küldöttséggel folytatott szegedi megbeszélésen." Arra a kérdésre, hogy eddig érvényesültek-e politikai szempontok a magyarországi támogatások esetében, azt válaszolta: "Nincs tudomásom róla, hogy eddig politikai vagy pártérdekek szerint történt a támogatás." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ Szegedi találkozó: Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke 1994. ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. ápr. 16-17./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivője Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyminiszterhez írt nyílt levelében emlékeztetett: 1992. máj. 1-je óta annyiszor közreadott felhívásukban kérték, Chiuzbaian miniszter és a főügyész forduljon a törvényszékhez Cseresznyés Pál szabadlábra helyezése érdekében, továbbá a hét székelyföldi elítélt perének újratárgyalása ügyében. Összegyűjtöttek 27 952 hiteles aláírást a kérés alátámasztására. Románia érdeke, hogy ezek az Európa Tanács által is kifogásolt perfolyamatok méltó módon befejeződjelek. Nem gyilkosokat védünk, hangsúlyozta, "hanem gyilkosságok ürügyén politikai célzattal elítélt embereket, a romániai magyar nemzeti közösség tagjait." Katona Ádám idézett az 1992-es aláírásgyűjtő felhívásból: "A román-magyar megbékélés feltétele a népünk ellen elkövetett durva jogsértések orvoslása." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./"

Katona Ádám Koncepciós perek Romániában címmel összefoglalta a zetelaki és oroszhegyi lakosok perét, részletezte a perbefogottak sorsát, kálváriáját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./

"Tabajdi Csaba politikai államtitkár elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Entz Gézát felmentették, utóda Lábody László, helyettese pedig Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségi szakértője. A kollektív jogok fogalma tisztázatlan, hangsúlyozta, de azt a tartalmat, amit ez a fogalom takar, a magyar kormány támogatja. - Ahhoz, hogy az emberek szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egzisztenciateremtés és a jogvédelem. - Tabajdi kifejtette: "nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 10./"

Demokrata Centrumpárt néven új párt alakult, életrehívását aug. 10-én Bukarestben jelentette be George Muntean elnök. A pártot megjelenése pillanatától a kormánypárt csatlósának tekintették. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ A párt kiemelt célja Románia újraegyesítése történelmi határai között. Megfigyelők szerint az új párt a hatalom közreműködésével jött létre, feladata a Petre Roman-vezette Demokrata Párt gyengítése. /Magyar Hírlap, aug. 12./

"A légiforgalmi vállalat figyelmeztető sztrájkja miatt különrepülőgépen érkezett aug. 16-án Bukarestből Kolozsvárra Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Először a prefektúrán tárgyalt zárt ajtók mögött a megyei és városi vezetőkkel. A megbeszélés után Funar tájékoztatta az újságírókat, hogy kérte a kormányt és az EBEÉ-t, büntessék meg az RMDSZ-t a nemzetközi fórumok félretájékoztatása miatt. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a kisebbségek anyanyelvi támogatást igényelnek az állam pénzén. "Ilyesmi a világon sehol sincs." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A polgármesteri hivatalban nekiszegezték a kérdést, miért viseli annyira a szívén a magyarok problémáit, a főbiztos kijelentette: a közvetítés a feladata, nem a pártfogás. Funar polgármester szerint a románok és magyarok közötti feszültség nem létezik, ez csak az RMDSZ-vezetők képzeletében van. A főbiztos megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőségével. Bodó Barna ügyvezető alelnök elmondta, hogy szakterületenként nyújtottak tájékoztatást a főbiztosnak, a tanügyi törvénytervezetről, a kétnyelvű feliratok ügyéről /erről videofelvételt is bemutattak/, a bebörtönzött Cseresznyés Pál helyzetéről, a kolozsvári ásatások kérdéséről, a kollektív jogokról, arról, hogy Kolozsváron nincs már egyetlen magyar gyárigazgató sem, a 119 tagú megyei tanácsnak egyetlen magyar tagja van, Tőkés László az egyházi javak visszaszármaztatásának megoldatlanságáról beszélt, majd átnyújtottak a kisebbségi problémákat felsoroló 22 oldalas, angol nyelvű dokumentációt Max van der Stoelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Magyar Hírlap, aug. 17./"