Aug. 17-én Max van der Stoel kisebbségi főbiztos Bukarestben folytatta megbeszéléseit, találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel és Vacaroiu miniszterelnökkel, aki Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és Liviu Maior oktatási miniszter társaságában fogadta a főbiztost. A találkozó után kormányszóvivői sajtóközleményben ismertették a tárgyalás menetét: a miniszterelnök ismertette a romániai etnikumközi tolerancia légkörének biztosítására irányuló kormánytörekvéseket, majd megállapította, hogy az RMDSZ által felpanaszolt problémák nem nyertek bizonyítást. Az állampolgárok együttélése mintaszerű. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Borsos Géza gyergyócsomafalvi iskolaigazgató parlamenti képviselő volt 1990-1992 között, azóta is tevékeny. Nevéhez is fűződik a Borsos Miklós Alapítvány, melyet három éve hoztak létre. Borsos Miklós innen indult el, magyarázza, az alapítvány alapgondolata az ő erkölcsi-szellemi-művészi hagyatékának ápolása és bemutatása, a másik az anyagilag hátrányos fiatalok ösztöndíjakkal segítése. A művész özvegye is segítette az alapítványt. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ újbóli létrehozásában is sokat tett, megalakította a gyergyói Vállalkozói Kamarát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

Miron Mitrea pálfordulása, a hatalomhoz közeledése megosztotta a CNSLR-Fratia szakszervezeti tömörülést: a másik társelnök, Victor Ciorbea felhívásában kérte mindazokat, akik nem értenek egyet a jelenlegi hatalommal, azok jöjjenek egy új szakszervezeti tömörülésbe, olyanba, amelyik együttműködik az ellenzékkel. 1993-ban egyesült a két nagy szakszervezet, azonban ez sok buktatóval járt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

Aug. 22-én holtan találták Vass Kiss Elődöt Budapesten, az albérleti lakásban, a fürdőszobában, öngyilkos lett. A fiatalember egyike volt a székelyföldi elítélteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27.,Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./ Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának szóvivője arról tájékoztatott, hogy Vass Kiss Előd előzőleg italozott éjszaka és 50 ezer forint volt nála, amelyet azonban a holttest átkutatásakor nem találtak meg. /Magyar Nemzet, aug. 26./ Katona Ádám helyesbített: nem állította, hogy ötvenezer forint volt a fiatalembernél. /Népszava, aug. 27./

"Szent István-napokat rendeztek a Maros megyei Hármasfalu községhez tartozó Székelyszentistván faluban aug. 18-20-a között. Az első napon beszédet mondott Markó Béla, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Losonczy Zoltánné, Csongrád polgármestere, Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője. A második napon helytörténeti előadások hangzottak el, aug. 20-án pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy "ezerszáz esztendős létünk itt a Kárpát-medencében elegendő példát ad nekünk a túlélésre, a megmaradásra és ami a legfontosabb, a megújulásra." Erdélyben meg kell teremteni az egészséges nemzeti tudatot. A "magyar történelem nem a vereségek, hanem a talpra állások, az újból és újból megteremtett ország, a nemzetépítő akarat, az el nem tiporható szolidaritás, a mindig megőrzött hagyomány és a mindig megújított otthon története." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Székelyszentistván, Csókfalva és Átosfalva összeépült, ma már Hármasfalu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

"Tőkés László elmondta, hogy elemző tanulmányára, amely folytatásokban jelent meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./, mindeddig nem érkezett mértékadó válasz, noha az anyagot megküldték minden mértékadó tényezőnek. Az alapszerződéssel kapcsolatban a legfigyelemreméltóbb a magyarországi sajtóban Méray Tibor Miért nem kellenek alapszerződések? /Népszabadság, aug. 17./ című írása, amely "megerősíti az erdélyi véleményeket, miszerint egy román-magyar alapszerződés felvetése erőltetettnek, elsietettnek tűnik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

Az RMDSZ meghirdetett akciójának megfelelően gyűlnek az aláírások. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetének benyújtásához 250 ezer aláírás szükséges. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./

"Diszkriminációt érzékeltünk a tanügyi törvény, a kolozsvári főtéren folyó ásatások, a kétnyelvű feliratok esetében, nem is szólva a kormánypárti sajtóban és más médiumban ellenünk intézett heves támadásokról. A hivatalos nyilatkozatok Romániában ellenkeznek a politikai gyakorlattal és az alapszerződés megkötésének elvárásaival. - összegezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alapszerződéssel kapcsolatos helyzetet. Törzsök Erika kifejtette, hogy "Nyugat-Európa elvárása ezzel a térséggel szemben elsősorban az egymás közötti együttműködés megteremtése", ugyanakkor nem történtek meg a bizalomerősítő lépések. Kérdéses, a jelenlegi román politikai elitben van-e olyan elszántság, hogy félvállalja a szükséges kötelezettségeket. Az "oktatási törvény jelenlegi formájában nem az a bizalomépítő, baráti gesztus, amelyre a továbbiakban építeni lehetne." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./"

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Kovács László elmondta, hogy célszerű a kisebbségi jogokat külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzíteni. Melescanu erre kitérően reagált: nem állítja, hogy mellette vannak a külön dokumentumnak. Meg kell vizsgálni, mit tartalmazna a melléklet, meg kell beszélni és utána döntenek. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokat tett a két miniszter, Melescanu a gazdasági nyitást, határátkelők létesítését, a diplomák kölcsönös elismerését, a történelemkönyvek tartalmát említette, Kovács László a főkonzulátusokról beszélt /a magyar fél nem ragszkodik Kolozsvárhoz/. Melescanu a Moldovától elválasztó határról elmondta, hogy Románia sohasem kérdőjelezte meg a határokat, az elsők között ismerte el Moldáviát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ kolozsvári tanácskozásán nem kérdőjelezték meg Funar pártelnöki tisztségét, azt viszont kimondták, hogy az RMDSZ tanügyi törvénytervezete az ország stabilitását veszélyezteti. Az RNEP olyan anyagot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kisebbségeknek egyetlen országban sincs felsőfokú oktatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

"Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója."

"1990 nyarán az RMDSZ küldöttsége Iliescu elnökkel tárgyalt. Szőcs Géza felvetette: az erdélyi magyar közösség jogainak garantálása megoldaná az "erdélyi kérdést". Iliescu nem válaszolt, Secares elnöki tanácsadó viszont hazaárulásnak minősítette azt, hogy az erdélyi magyarság más álláspontra is helyezkedhet, mint a román álláspont. Szőcs Géza 1990. dec. 1-jén, a román parlament Gyulafehérvárra kihelyezett ülésén az RMDSZ nevében ismét felvetette, hogy az erdélyi magyarság sorsát az 1918-as gyulafehérvári pontok alapján kellene rendezni. Amíg Szőcs Géza beszélt, mögötte az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a téren összegyűlt, őrjöngve skandáló, fütyülő tömeget. "A miniszterelnök személye azóta változott, az ok nem." Az alapszerződéssel kapcsolatban Szőcs Géza kérdéseket tesz fel, többek között: mi a garancia az alapszerződés betartására? Szerinte két évre kellene megkötni, és meghosszabbítása csak akkor lenne esedékes, ha a benne foglaltak teljesültek. Tisztázni kell, mire tart igényt az erdélyi magyarság. Nem lenne célszerű megvárni, amíg Románia hasonló szerződést köt Ukrajnával? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./ Megjegyzés: A tévében is lehetett látni, hogy Petre Roman miniszterelnök vezényli a magyarellenes jelszavakat kiabáló tömeget. Ez ellen az RMDSZ 1990. december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4./ "

"Csutak István arra figyelmeztetett, hogy Romániában sok tényező dolgozik az Európához csatlakozás ellen, így a görögkeleti egyház. Románia az orosz befolyási övezethez tartozik. Magyarország valószínűleg a NATO tagja lesz, ennek "ára a mi bőrünk lészen" - írja, mert a NATO nem fog hátteret nyújtani a Trianon óta "kintrekedt" magyarok érdekvédelméhez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./"

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke adott interjút az Erdélyi Naplónak. A nemzetiségi politikáról dokumentumot állítottak össze. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozásánál voltak-e magyar tanácsadók, nemmel válaszolt. Nem is kellettek, mert ehhez demokratikus elkötelezettségű emberek szükségesek, magyarázta. Petre Roman szerint a Romániában élő magyarok magyar származású románok. A dokumentum szerint két nacionalista párt van, a kormánypárt és az RMDSZ. A kollektív jogot a Demokrata Párt nem ismeri el. /Ferencz Zsuzsanna: Beszélgetés Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Nagyváradon szept. 27-én tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlését, Tőkés Lászlót újraválasztották püspöknek /194-ből 171-en szavaztak rá/, a főgondnoknak pedig Szilágyi Aladárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

A Csanád-Kiszombor határátkelőt szept. 23-25-e között megnyitották, a Szent Gellért ünnepség alkalmából. Legalább másfél év szükséges a határátkelő végleges megnyitására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ sok kérdést még nem oldott meg, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Az elmaradt feladatok között említette az új magyar kormány külpolitikai orientációjának elemzését. Az RMDSZ-nek folytatni kell tárgyalásait a magyar kormánnyal, mert számos probléma felmerül: "a magyar rendészeti törvények, az ösztöndíjak kérdése, a kettős adóztatás, a Magyarországon dolgozó román állampolgárok szociális védelme és még sorolhatnám." A magyar kormánykoalíció programja számos ígéretet tartalmazott. "Aggasztó, hogy még a program életbeléptetése előtt, a költségvetésen belül komoly támogatás-megvonásról szereztünk tudomást." "A lefaragott összegek az össznemzetgazdaság szempontjából jelentéktelenek..." "Sajnálattal értesültünk arról - nem is közvetlenül, hanem a sajtó útján -, hogy a sajtótámogatási keretből 20 millió forintot, a határon túli magyar könyvkiadást támogató keretből 30 milliót faragtak le." Közben "folyamatosan az hangzik el, hogy a támogatási szint nem változik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./"

A Babes-Bolyai Tudományegyetem udvarán elhelyezték a két névadó tudós szobrát. Az ünnepélyes tanévnyitón Magyari András rektor-helyettes a román nyelvű köszöntő után magyarul is szólt megjelentekhez. Andrei Marga rektor elmondta, hogy az elmúlt években az egyetem négy új karral bővült, köztük van a Protestáns Teológiai Intézettel közösen megalakított Protestáns Hittanári Kar. Az oktatók számára kötelezővé tették a nyelvvizsgát és a számítógépek kezelésének elsajátítását. Magánegyetemen nem kaphat felelős állást egyetemi oktató. Még nincs végleges adat az egyetemekre bejutott magyar hallgatókról. A kifüggesztett listák alapján megállapítható, hogy a kolozsvári egyetemekre csaknem 800 magyar nemzetiségű jutott be, ebből a Babes-Bolyaira 640, közülük 408-an tanulnak magyar nyelven. A legtöbb magyar diák - 62 - a matematika szakra jutott be, közülük 50-en magyar nyelvű csoportba, a történelem szakra felvételt nyert 27 főből 25-en tanulnak anyanyelven. A magyar szak 50 fős létszámmal indul. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

"Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./ "

"Az új kisebbségi koncepció értelmében koordinálni kell mindazokat a területeket, amelyek a kisebbségekkel foglalkoznak, és menedzselni kell közülük azokat, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát - jelentette ki Törzsök Erika az Erdélyi Naplónak adott interjújában. Sajátos "túlintézményesülés" ment végbe egyes területeken, például elhibázottnak tartja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szovátán történt ingatlanvásárlását, mert azt sohasem használják ki, az összeg nem térül meg. Olyan információs adatbázist kell létrehozni, amely betekintést enged a Magyarországon számba jöhető forrásokba, másrészt láttatja, hol jelennek meg a pályázók, pályázatok, projektek, hogy ne legyenek párhuzamosságok. A kisebbség nincs abban a helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garancialapot kell létrehozni Magyarországon, amely a határon túli magyar vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. - Felhívták a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy a kormányprogrammal ellentétes a kisebbségek részére megszavazott támogatások csökkentése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./"

"Funar, az RNEP elnöke nyilatkozott egy Szatmárnémetiben megjelenő lapnak: nagy katonai felvonulást kellett volna szervezni, jelentette ki, hogy figyelmeztessük azokat, akiknek román területre fáj a foguk. "Háromszor vonultunk be Budapestre." "Isten ments, hogy ismét bevonuljunk Budapestre, mert onnan nem térünk vissza hamar, s Románia tartományává alakítjuk át." "Mint ismeretes, ez a magyar népre és a romániai kisebbségre jellemző nomád szellem, barbár viselkedés nem tűnt el ezer év alatt sem. Valószínű, hogy mi, románok leszünk kénytelenek kigyógyítani őket ebből a feszélyezettségből, hogy ők is békés, európai, civilizált néppé váljanak, amely nem sóvárog többé idegen területek után." /Informatia Zilei (Szatmárnémeti), okt. 27., magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell., ismerteti: Magyar Hírlap, nov. 2./"

Tőkés László nyilatkozott az okt. 24-i Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről. Horn Gyula nem táplál illúziókat az alapszerződés tekintetében, megerősítette, hogy az RMDSZ véleményének meghallgatása nélkül nem kötnek szerződést. A kormányfő ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a kisebbségi magyarság támogatására előirányzott költségvetési tételeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

Erdélyben titokban készül az Északi Liga, valójában a helyi újnomenklatúra véd-és dacszövetsége. A nacionalizmus kerül a zászlajára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

"Nagyvárad mintegy 80 ezer magyarjának megalázása, arculcsapása a hajdani magyar állam által épített városháza falára elhelyezett, "náci-horthysta megszállásról" szóló tábla, olvasható Tőkés László püspöknek Petru Filiphez, Nagyvárad polgármesteréhez írt nyílt levelében. Fájdalmas, hogy a mai nacionalista kurzus Nagyváradon is teret hódít. A püspök tiltakozik a magyarellenes, egyben demokráciaellenes megnyilvánulások ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./"

"Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/"

"Iliescut "egyedül Közép-Európából" alapon hívták meg Marokkóba, további közreműködésre. A bukaresti rádió hallgatói megtudhatták, hogy nélküle létre sem jött volna az arab-izraeli megegyezés. Iliescu a casablancai fórumon az újjáépítésben való részvételt ajánlotta fel. Londonba nem kormánymeghívásra érkezett, hanem a Business Week folyóirat kerekasztal-értekezletére hívták. A diplomaták összehoztak számára egy-két találkozót, írta ironikusan az Erdélyi Napló. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./"

"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar elnök aláírt nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról: a román nép "mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozott, akik "a nyers húst a nyereg alatt puhítva lépték át a határokat". Az 1940-es bécsi döntés után "a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami a románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A kormányban több miniszterrel képviselt párt szerint az lett volna természetes, hogy Magyarország "elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért" /Cronica Romana (Bukarest), okt. 26, ismerteti: Népszava, okt. 27./ A nyilatkozat szerint Románia minden jogot megad a kisebbségnek. Amennyiben ezzel elégedetlenek a magyarok, anyaországuk tárt karokkal fogadj őket. /A nyilatkozatból részletek: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./ "

Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke két társával, Renate Weber emberjogi szakértővel és Valentin Stan történésszel együtt újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSZ követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. A három szerző románul és angolul megjelent könyvében /Az RMDSZ felfogása a nemzeti kisebbségek jogairól, alcíme: Az RMDSZ dokumentumának kritikai analízise/ az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét elemzi. Az RMDSZ tervezete túlzottan etnocentrikus, állapította meg Andreescu a vele folytatott beszélgetésben. Tervezetüket a parlament sohasem fogadná el, érvelt. Andreescu szerint a kollektív jogok kategóriája elfogadhatatlan, a nemzetközi jog sem ismeri el. A Bolyai Egyetem létét Andreescu elfogadja. Az Andreescuval készült beszélgetés után áll a hetilapban Dénes László kommentárja: a három szerző elveti az autonómia, a belső önrendelkezés, a kisebbség mint közjogi személy, a kisebbségek kollektív jogai fogalmakat. A szerzők munkájukat összhangba hozzák a román nemzetállami alkotmánnyal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 16./