Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Erdélyi Napló
1682 tétel
1993. december 15.
A kolozsvári Magyar Színház nagy sikert aratott angliai turnéjának elismerő visszhangjából hozott szemelvényeket Darvay Nagy Adrienne, saját fordításában. /Darvay Nagy Adrienne: Bizarr, brillírozó és pimasz. A kolozsvári Magyar Színház nagy-britanniai turnéjának sajtóvisszhangjából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 17.
"Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ "
1993. december 22.
A parlamentben az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták. A kormányfő minden bajért az előző kormányokat okolta. Heves vita után a szavazás szoros eredményt hozott: a miniszterelnök megmenekült, 236-an bizalmat szavaztak neki, de 223-an ellene voksoltak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
"Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./"
1993. december 22.
Király Károly emlékezett vissza az 1989-es fordulat után történtekre. A hatalom a hadsereg kezében volt, ebből következett, hogy azokat a főtiszteket, akik belelövettek a tüntető tömegbe, előléptették és azóta sem történt semmi bajuk. Az államhatalom megtartja a régi struktúrákat, az állami gazdaságokat, akadályozza a privatizációt és a demokratizálódást. /Simon Judit: Aki közel volt a tűzhöz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök összegezte az 1993-as év eredményeit: teljes egészében birtokba vehették a Kanonok-sort, idetelepítették a Szent László Gimnáziumot, vidékiek részére internátust létesítettek, egyelőre 48 hellyel. - Az állam azonban tovább halogatja a vallásügyi törvény elfogadását. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői dec. 3-án Kolozsvárott összegyűltek, megtették észrevételeiket a kultusztörvénnyel kapcsolatban, majd aláírták és elküldték Bukarestbe. /Mihálka Zoltán: Négy betű új olvasatban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 22.
A Krisztusért és Egyházért - rövidítve: CE - mozgalom és a református egyház között feszültség van. Erről kérdezte a hetilap Csiha Kálmán és Tőkés László püspököt. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elismerte, sokan gondolják, hogy ebből egyházszakadás lesz, de ő ezt nem szeretné. A CE nagyon hangsúlyozza, hogy önállóan akar dolgozni, de nem akar elszakadni a református egyháztól. Csiha Kálmán elment a CE Szövetség okt. 3-i konferenciájára és kérte a vezetőket, az egyházon belül működjenek. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke sem akar egyházszakadást. Szerinte a legnagyobb hiba, hogy a CE külön akar megoldani kérdéseket. Az lenne jó, ha integrálódnának az egyházba. A CE a hagyományos református kereszténységet lebecsüli. /Magyari Tivadar, Sorbán Attila: Krisztusért és Egyházáért. Egyházszakadás vagy purifikáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./
1993. december 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa memorandumban foglalta össze a kommunizmus időszakában törvénytelenül eltulajdonított értékek és javak kérdését. 1948-ban elvették az egyházi iskolákat, még a kántori lakásokat is, 1950-ben kezdődött az egyházi levél- és irattárak kifosztása, 1962-ben a püspöki székházat vették el, 1971-ben a bukaresti Történeti Múzeum elkobozta az egyházközség hét legértékesebb kegytárgyát, 192-73-ban az Állami Levéltár összeszedte és ismeretlen helyre szállította az 1700-1900-as évekből való anyakönyveket és protokollumokat, továbbá a felekezeti oktatásra vonatkozó dokumentációt. 1989 óta követelik az egyházi értékek visszaadását, eddig nem értek el eredményt. Felterjesztéseiket válaszra sem méltatták. /Memorandum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1993. december 29.
Molnár Gusztáv nagy elismeréssel írt Antall József elhunyt kormányfőről. Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekintette magát, ezzel olyan erkölcsi felelősséget rótt minden utána következő kormányra, amely alól kibújni nem lehet. - Az összmagyarságot érintő minden lényeges kérdésben a magyar kormány eddig is konzultált és a jövőben is konzultálni fog. /Simon Judit: Antall nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1993. december 29.
Vasvári Aladár nyugalmazott főesperes kilencven éves, elmesélte, milyen kálváriát járt. Brassóban volt plébános, a fordulat másnapján, 1944. aug. 24-én letartóztatták. 1946-ban kiengedték, de 1947-ben újra elvitték. Egy idő múlva Bukarestbe vitték, Avram Bunaciu belügyminiszterhez, ott volt Petru Groz miniszterelnök is. Arra akarták rávenni, hogy mint főesperes, vegye rá híveit és paptársait, hogy ez a rendszer elfogadható. Nem vállalta, erre visszavitték. Egy idő múlva kiengedték, három évig élhetett otthon, majd 1950-ben jöttek érte a szekusok. Jilavára vitték, a hírhedt börtönben találkozott Szász Pállal, Venczel Józseffel. Jilaván föld alatti cellákba kerültek. Egy cellában huszonöten szorongtak. Szadista őreik voltak. Nem kaptak takarót. Vasvári 1951-ben a máramarosszigeti haláltáborba került. Rettenetes volt a bánásmód, ott halt meg több főpap. Egy ideig öten voltak egy cellában, közülük négyen papok, Durkovits Antal püspök, dr. Boga Alajos gyulafehérvári püspöki helynök, a iasi-i püspök és ő. Durkovits egyre gyengébb lett. Elvitték a cellából, hiába kérték, hagyják velük, olyan beteg. Durkovits végül egyedül halt meg, magánzárkában. Boga Alajos állapota is egyre rosszabb lett, végül Vasvári Aladár karjai között halt meg, 1954-ben. Sírjaikat később sem találták meg. 1955-ben felszámolták a máramarosszigeti börtönt, a csak lézengő rabok hazaindulhattak. Őt azonban újra elvitték, újra kezdődtek a kihallgatások. Végül csak 1956-ban szabadult. 1957-ben újra elvitték, egy évet ismét börtönben kellett töltenie. Azután kiengedték, de a megfigyelése tartott tovább. /Váradi Mária: Ordas idők ünnepei. Hallatlan eltökéltséggel, megalkuvás nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1993. december 29.
Budapesten, a Marcibányi téri Művelődési Központban minden szerdán csángó táncház van. Az Almási téri Szabadidő Központban pedig a fővárosban élő moldvai csángómagyar fiatalokat tanítja két tanárnő, dr. Dessewffy Anna és Szőcs Anna. Dr. Dessewffy Anna 30 éve jogász, aki 1991 nyarán egy hónapig tanított Rekecsinben csángó fiatalokat magyarul írni, olvasni, Szőcs Anna révén ismerkedett meg a csángókkal. Szőcs Anna Pusztina faluban született, majd Sepsiszentgyörgyre jött szakközépiskolába, ott döbbent rá arra, hogy magyar. Akkor kezdett magyarul írni, olvasni. 1987-ben jött át Magyarországra. Ismeri a csángó sorsot, ezért vállalta a tanítást. Három év alatt 100-120 csángó fiatal fordult meg náluk. /Bérczesi Tünde: Nem mondhatom, hogy nem vagyok magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./
1994. január 5.
1993-ban 0,3 százalékkal nőtt a termelés, ez még mindig 30 %-os elmaradást jelent 1989-hez képest. A munkanélküliség 11 %-os, a reálbérek 50 százalékkal alacsonyabbak, mint az előző évben. Az infláció havi 11-12 %-os, a dollár hivatalos árfolyama elérte az 1200-1300 lejt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./
1994. január 5.
Molnár Gusztáv beszámolt a magyarországi Erdőtarcsán a Teleki László Alapítvány, a Jövőt Romániának Alapítvány és a PER szervezésében 1993. dec. 17-18-án rendezett tudományos konferenciáról. A román-magyar kapcsolatok volt a téma. A magyar fél öt előadással jelentkezett, az egyiket Molnár Gusztáv tartotta. Előadásának szövegét közölte a hetilap /A nemzeti identitás mint társadalmi tudatszervező elv/. Román oldalról egyetlen előadás sem hangzott el. A Neptun-ügyről Molnár Gusztáv megállapította, hogy a románok nem voltak abban a helyzetben, hogy javaslatukat elfogadtassák kormányukkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./
1994. január 12.
A mai román vezetés attól fél, hogy a kétmilliós magyarság helyben marad, nem fog kivándorolni, állapította meg Sütő András a vele készített interjúban. Közben a romániai magyarság kivándorlása nem csökken, hanem növekszik. - Csak egységesen küzdve maradhatunk meg, hangoztatta az író. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./
1994. január 12.
Kocsis István Történészek a keresztfán /Püski, Budapest/ című könyve látszólag nem keltett visszhangot Erdélyben, holott méltó arra, hogy megismerjék. A cikkíró /Nagy László/ javasolja, hogy kivonatos ismertető füzetekben adják ki a lényegét, hiszen a mű az elmúlt háromszáz év magyar-román problematikáját dolgozza fel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./
1994. január 12.
"1987. febr. 26-27-én Ceausescu összehívta a Magyar és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát. Ez a két fantomszervezet korábban sem fejtett ki semmilyen tevékenységet, de már évek óta a látszat kedvéért sem ülésezett. A diktátor akkor azért hívta össze a két tanácsot, hogy elítéljék a Budapesten megjelent Erdély történetét. A történelmi munkát nem is ismerték, de az ülésen el kellett ítélniük. Többek között Bálint Ferencet, a szászrégeni sörgyár párttitkárát is felrendelték Bukarestbe. Ez volt az utolsó útja. Azt mondták, hogy kiugrott a bukaresti szálloda ablakán és meghalt, még a gyűlés előtti napon, febr. 25-én. Talán nem akarta elmondani az elítélő szöveget? A családja nem tudta meg, valóban mi történt. Holttestét hazahozták. Teljesen összetört, felhasított volt, szúrás nyomát is látták a holttesten. A gyilkosság tényét erősíti meg, hogy nagyszámú szekus lepte el a környéket, figyelték a családot és kérdezgették őket. /Tófalvi Zoltán: Túlságosan sokat tudott, kidobták az ablakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 12./"
1994. január 19.
Tudor Postenicu volt belügyminiszter büntetés-végrehajtását felfüggesztették hat hónapra, de várható végleges felmentése is. Constantin Dascalescu volt kommunista miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. /Nap rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19./
1994. január 19.
A New York Times 1993. dec. 7-i száma beszámolt arról, hogy 1993. okt. 22-én felavatták a Bukarest melletti Slobozián Antonescu szobrát. A fasiszta Antonescu felelős legkevesebb 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány meggyilkolásáért. Kelet-Európában a háború után először emeltek szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson beszédet mondott Corneliu Vadim Tudor, parlamenti szenátor, aki dühösen visszautasította az amerikai lap cikkét, hazugságnak nevezte, hogy Antonescu felelős a zsidók meggyilkolásáért. /Politica (Bukarest), 95. sz./ Moses Rosen főrabbi is hangsúlyozta Antonescu felelősségét /Cronica Romana, 1994. jan. 7./, Iosif Constantin Dragan pedig ismételten kiállt Antonescu mellett, akit a nemzet hősének és vértanújának nevezett, emlékeztetve arra, ő maga hogy négy kötetet adott ki Antonescuról. /Cronica Romana, 1994. jan. 6./ A cikkeket ismerteti: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., jan. 19./
1994. január 20.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-plaform szóvivője nyílt levelet intézett a román ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék fel szavukat az igazságtalanul bebörtönzött székelyföldi magyarok érdekében. Esetükben a közkegyelmi rendeletet nem alkalmazták, tehát "nyilvánvalóan etnikai indokoltságú jogsértés történt." Közben az igazi gyilkosok szabadlábon vannak, kiengedték Iulian Vlad szekuritáté-tábornokot is. Nemzetközi jogászbizottságnak kellene felülvizsgálni a bírósági iratokat. Többtízezer aláírás gyűlt össze a bebörtönzöttek érdekében és Székelyudvarhelyen mintegy tízezer ember tüntetett kiszabadításuk érdekében. Katona Ádám levelét megküldte a román ellenzéki személyiségeken kívül parlamenti képviselőknek és szenátoroknak is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19, Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"
1994. január 26.
Jan. 22-én délelőtt 11-kor a történelmi egyházak és az RMDSZ felhívására Erdély-szerte megkondultak a templomok harangjai, tiltakozásul Funar bejelentésére, hogy megváltoztatja a Mátyás-szobor feliratát, majd a szobor körül felsorakozott az RMDSZ vezetősége Markó Béla elnökkel az élen, az RMDSZ parlamenti csoportjának számos tagja. A kolozsvári tüntetést a Kolozsvári Magyar Diákszövetség kezdeményezte. Markó Béla elmondta, hogy mindez csak figyelmeztető, de ha Kolozsvár polgármestere megvalósítja terveit, az RMDSZ az egész ország magyarságát átfogó tiltakozást tervez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./
1994. február 2.
A MISZSZ Félixfürdőn megtartott kongresszusán Dénes László a szervezet mulasztásait sorolta föl: nem jelentkezett rendszeresen a sajtóban, ennek megfelelően nem kellően ismert. Nem tartja szerencsésnek a MISZSZ-nek a Szabadelvű Körhöz való közeledését sem. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 2./ MISZSZ-kongresszus: Félixfürdő, 1993. dec. 10-12.
1994. február 2.
Craiován működik a Belügyminisztérium Tartalékos és Nyugállományú Kádereinek Dolj Megyei Szövetsége. Tagjai a szekuritaté, a milícia volt káderei, a rendőrség és az SRI nyugdíjasai. A szövetség a rendőrség épületében működik, értekezleteiken részt vesznek a Belügyminisztérium és az SRI magas rangú beosztottjai. A szövetségnek minden megyében van fiókja, országos elnökük Gutu volt szekuritaté-tábornok. /Meridian (Bukarest), jan. 20., átvette magyar fordításban: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., febr. 2./
1994. február 16.
1993. december elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület tíz százaléka állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene és elsősorban a kisebbségeket sújtaná ez a törvény, figyelmeztetett dr. Elek Barna RMDSZ-képviselő, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjed, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1994. február 16.
Tőkés László sajtóértekezletén értékelte Duray Miklós látogatását: többezres tömeg előtt tette világossá az önrendelkezés szükségességét. - Az egyházaktól elvett ingatlanok kérdése továbbra is megoldatlan. A nagyváradi református püspöki palota peres ügye még tart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1994. február 16.
"Mircea Snegur moldáviai elnök beszédében hangsúlyozta, hogy népe moldáviai nép, bár egyesek megkísérlik eltüntetni a moldáviai szót. "A mi moldáviai népünk nem kíván sem váltópénznek, sem pedig valaki áldozatának lenni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./"
1994. február 23.
"A két református püspök találkozott febr. 17-én Nagyváradon, ezután nyilatkoztak a megbeszélésről. Tőkés László püspök hangsúlyozta: 1948 óta nem működik a zsinat, az egyház autonómiájának visszaállítása érdekében a zsinatnak korszakos munkát kell elvégezni. A találkozó után mindkét fél fenntartotta alapvető álláspontját. Tőkés László reméli, hogy sikerül konszenzusra jutni. Csiha Kálmán püspök továbbra sem tartja törvényesnek a szatmárnémeti zsinat összehívását, szeretné, ha a két egyházmegye közötti feszültség feloldódna. A nagyváradi megbeszélés "közelebb hozott bennünket egymáshoz"- állapította meg Csiha Kálmán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./"
1994. február 23.
Illyefalván két alapítvány vállalta fel a falun élő fialatok megsegítését: a KIDA /Keresztény Ifjúsági Diakóniai Alapítvány/ és a LÁM Alapítvány /három nyelv mezőgazdaság szavának -Landwirtschaft, agricultura, mezőgazdaság - kezdőbetűjéből kapta nevét/. Illyefalván a 80 férőhelyes Ifjúsági Központ és a vártemplom bástyáinak átalakításával ugyancsak 80 férőhelyes szálláshely ad otthont a tanfolyamoknak, így az aranykalászos gazdatanfolyamnak. Illyefalván mintafarmot is kialakítottak, ebben az évben nyílik meg a gyermekfalu, ahol egy-egy gyermektelen házaspár öt gyermek felnevelését vállalja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./
1994. február 23.
Catherin Durandin Párizsban a Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetének tanára, az INALCO tanulmányi igazgatója Románia történelmének szakértője, több könyvet írt Romániáról. Durandin a Vigtiéme Siécle folyóirat 1993. október-novemberi számában Történelmi folyamatok Romániában 1989 után címmel közölt tanulmányában kifejtette, hogy a kommunizmus után az a legnagyobb veszély, hogy a románok visszatérnek a tegnapelőttbe, ahol a nemzeti kommunisták találkoznak a hazafias demokratákkal. Durandin 1993. novemberében Temesváron tartott előadást, a nacionalizmus által okozott töréseket elemezte. Ekkor készített vele interjút Oberten János. Az ellenzék meggyengült, mondta, Iliescu elnök sikeresnek bizonyult, például az Európa Tanácsba való belépéssel, az ellenzék elvesztette külpolitikai mozgásterét. A kisebbség területi autonómia-törekvését veszélyesnek tartja. Romániát még mindig a történelmi jog romantikája határozza meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./
1994. február 25.
A Crisana Plus gyűlölködő cikkét olvashatjuk fordításban. A magyarok növekvő agresszivitást mutatnak évről évre márc. 15-e megünneplésénél. Idén a marosvásárhelyihez hasonló összetűzést terveltek ki több helységben, az ürügyet az önrendelkezés kikiáltása szolgáltatja. Tőkés László Izraelből visszatérve azt nyilatkozta, hogy szeretné létrehozni a háromszöget a magyarországi, erdélyi és az Izraelbe kivándorolt zsidók között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9., Crisana Plus (Nagyvárad), febr. 25./
1994. március 2.
Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./