A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ etikai bizottsága kivizsgálta Borbély Imre képviselő tanulmányának közlését a Romániai Magyar Szó 1993. szept. 25-i számában. A lap etikai vétséget nem követett el, de körültekintőbben járhatott volna el, objektivitása nyilvánvalóbb lett volna, ha nem illeszt a szövegtesthez más írásokat /Fey László cikkét/. Borbély Imre kérésére a MÚRE megvizsgálta a Romániai Magyar Szó 1994. jan. 19-i számában közölt hírt. A lap gondatlanul járt el, mert megkérdőjelezte a képviselő állításait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. márc. 9./

A Demokratikus Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt megbeszéléséről kiadott nyilatkozat szerint Romániában újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. Nicolae Spiroiu leváltása magyarázat nélkül maradt, ez az indokolatlan intézkedés negatív kihatással lesz a hadseregre. Ezekben napokban támadások érték a kommunista rendszer volt politikai bebörtönzöttjeit. Visszautasítják az ellenzék által javasolt párbeszédet - olvasható a nyilatkozatban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16., Magyar Hírlap, márc. 11./

Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

A Párizsban működő Román Gárdáról a Romániai Magyar Szó és a román sajtó is hírt adott az Innsbruckból a szerkesztőségekbe küldött anyag alapján, de a román lapok nem közölték Vacaroiu levelét. A kormány és a hivatalos szervek azóta is hallgatnak, nem nyilatkoznak, mi az igazság, létezik-e ez a szervezet és valóban a miniszterelnök írta azt a levelet, hogy ne adjanak hírt róla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

"A képviselők nem voltak hajlandók meghallgatni Borbély Imrét, amikor márc. 15-én magyarul megszólalt, lehurrogták, kifütyülték, megvonták tőle a szót. Az RMDSZ az erdélyi magyarság fennmaradásáért küzd, azért, hogy Erdélyben ötszáz év múlva is egy remélhetőleg gyarapodó magyar közösségben éljen, felelte Borbély Imre arra a kérdésre, hogy miért szólalt meg magyarul. "...megmaradásunk egyenes függvénye a szabad nyelvhasználatnak." Kétszer is elkezdett magyarul beszélni, ezt kéznyújtásnak is lehetett tekinteni, mindkétszer durván visszautasították. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

Máramarosszigeten elhatározták, hogy felújítják az 1848-as történelmi emlékművet, az eredeti magyar szöveggel. A város viszonylag kislétszámú magyar lakossága közadakozásból teremtette elő a szükséges összeget, a helyi lap, a Szigeti Turmix hetente közölte az adakozók névsorát. Az emlékmű helyreállítása után megjelentek a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei és arra hivatkozva, hogy hiányzik az országos fórum jóváhagyása, követelték, hogy bontsák le az emlékoszlopot és helyezzék raktárba a jóváhagyás beszerzéséig. Heves vita után a városi tanácstagok az emlékmű megmaradása mellett szavaztak, ezután márc. 15-én ünnepélyesen felavatták az emlékművet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 12.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

Csernáton tájmúzeuma méltán híres, Haszmann Pál és József állandóan gyarapítja a székelység néprajzi gyűjteményét. A legrégibb eszközöktől a modernekig sorakoznak a földművelés, méhészkedés, famegmunkálás eszközei, a székelykapuk, régi bútorok, szőttesek és edények. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

Február végén háromnapos színházi szakember-találkozót tartottak Illyefalván, a KIDA-központban. Megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetséget, melynek székhelye Marosvásárhelyen lesz, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének irodájában, elnöke Gáspár Attila, alelnöke Kovács Ferenc, titkára Fodor Zénó. A bejegyeztetés után küldöttgyűlést tartanak, ott választják meg a vezetőséget és a vezető tanácsot. A házigazda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

Az Ifi Fórum /Csíkszereda/ szerkesztősége közleményben jelentette be, hogy 1993 decembere óta nem kaptak fizetést, a Novotyp Kft. nem biztosítja a rendszeres megjelenést, ezért testületileg, György Attila főszerkesztővel az élen megszüntetik munkaviszonyukat és áprilistól If címen új lapot indítanak. A szerkesztőség munkatársai Péter Lászlót, a kft vezetőjét okolják a történtekért, akinek a kolozsvári szerencsejátékkal, a Caritassal is volt kapcsolata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 23./

Közzétették a Moldáviai Köztársaságban tartott választások végeredményét. A legtöbb szavazatot a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt szerezte meg, 43,18 %-ot, az Egység Mozgalom 22 %-ot, a Parasztok és Értelmiségiek Tömörülése 9,21 %-ot, a Kereszténydemokrata Népfront 7,53 %-ot kapott. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

Keveset tud a frakció munkájáról az RMDSZ, ezen kívánnak változtatni kihelyezett frakcióülésekkel, nyilatkozta Szabó Károly szenátor, az RMDSZ-frakció vezetője. Kemény küzdelem várható az elkobzott egyházi vagyon ügyében. Fontosnak tartja a frakción belüli csoportszellemet, jelentette ki Vida Gyula képviselő, az RMDSZ-frakció vezetője. Szorosabb kapcsolatra van szükség a sajtóval, hogy tájékozódhasson a magyar közvélemény a parlamenti munkáról. Aki RMDSZ-listán kerül be a parlamentbe, annak tiszteletben kell tartania az RMDSZ programját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

A MÚRE-nak /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ 280 tagja van, ismertette tevékenységüket Gáspár Sándor ügyvezető elnök, minden romániai magyar szerkesztőséggel kapcsolatban vannak. Tagjai között vannak a rendszeresen közlő, de nem a sajtóban dolgozók is. Szükség lenne arra, hogy minden jelentős központban működjön sajtóklub, Kolozsváron hamarosan megnyílik az első. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1993-ban megalakult a magyar újságírószak, jelenleg 13 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 30./

"Mártír lelkipásztorok címen Tófalvi Zoltán megszólaltatta a barátokat, akik Pálfi Géza székelyudvarhelyi esperes plébánosra emlékeztek. Pálfi Géza mindig keményen szembefordult a kommunista diktatúrával, nem tudta megtörni a szekuritaté, a titkosrendőrség. Olyan legenda is keringett, hogy ő volt Márton Áron püspök kiszemelt utóda. Beszédeibe, tanításába mindig belevette az egyetemes magyar történelmet és irodalmat. Negyvenhárom évesen halt meg. Elterjedt, hogy a szekuritátén agyonverték. Erre nincs bizonyíték. Az viszont tény, hogy több katolikus papot megöltek. Egyikük Bokor Sándor, aki Erzsébetbányán volt plébános. Bevitték a nagybányai szekuritatéra, onnan "ismeretlen körülmények között" eltűnt. Később a Dunából halászták ki holttestét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./ "

Az Európa Tanács két jelentéstevője sajtóértekezleten ismertette romániai tapasztalatait. Friedrich König hangsúlyozta, hogy nem ajánlásokról van szó, hanem a román kormány írásban vállalt kötelezettségeiről. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a korábbi helyzethez való visszatérés, így az, hogy meg akarják szüntetni a magyar nyelvű oktatást az orvosi karon, a bölcsészkaron vagy a szakoktatásban. Gunnar Jansson hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

Nagykároly polgármestere, Poósz Barna márc. 11-én elrendelte a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, erre az 1992. jún. 23-i helyi tanácsi döntés adott engedélyt. Vasile Suciu, Szatmár megye prefektusa írásban követelte ezeknek a tábláknak az eltávolítását, ezenkívül a helyi útügyi igazgatóság intézkedését kérte, tüntessék el a táblákat. Poósz Barna polgármester maga szedette össze a táblákat, hogy megelőzze azok eltávolítását. Szabó Károly Szatmár megye RMDSZ-szenátora elítélte a polgármester lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanács határozatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

"Bajcsi János kézdivásárhelyi rendőrt 1993. júl. 28-án megverte több rendőr, huszonnyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Miután a kórházból hazatért, feljelentést tett a rendőrségen. 1994. febr. 4-én közölték vele, hogy ami történt, nem olyan "veszélyes a társadalomra nézve", hogy büntetőeljárást folytassanak ellenük. A rendőrökre pénzbüntetést róttak ki. 1994. febr. 5-én Orbán István tizenhat éves tanulót két rendőr összeverte. A szülők feljelentették a rendőröket, azonban aggódnak, nem lesz-e baja ebből fiuknak. Egyszer kaptak idézést a brassói katonai törvényszékre, ott azonban közölték, hogy nincs félfogadás, más nem történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

Márciusban újabb lap látott napvilágot, a Nagy-Küküllő folyóirat, hogy segítsen a csalódottságba süllyedt szórványnak. A lapot Medgyesen adják ki, ahol utoljára 1938-ban jelent meg magyar újság, Medgyesi Lapok címen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., ápr. 13./

Bálint Gábor születése 150. évfordulója alkalmából az EME, a Magyar Tanszék Szentkatolnán tudományos ülést tart ápr. 16-án, egyben leleplezik Bálint Gábor szobrát /domborművét/, Vetró András szobrászművész alkotását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron három, egymástól távol levő épületben tevékenykedik. A Majális utcai házban nincs telefon, itt van a politikai, valamint az oktatási és ifjúsági főosztály. A Pavlov utcában van az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, Takács Csaba elnök, a szervezési főosztály, a Donáth úton az önkormányzati és a művelődési-egyházi ügyekkel foglalkozó főosztályok kaptak helyet, továbbá EMKE, Kötő József a művelődési-egyházügyi főosztály vezetője, egyben az EMKE főjegyzője is. A gazdasági főosztály Csíkszeredában működik, de vezetője, György Béla Zsolt időnként Kolozsvárra utazik, hogy részt vegyen a megbeszéléseken. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

Ápr. 21-én ünnepélyes székfoglalót tartott Gyulafehérváron a székesegyházban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A kinevezést tartalmazó pápai bullát Bukowsky bíboros, bukaresti pápai nuncius olvasta fel. A szertartáson megjelent Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke, számos püspök és egyházi méltóság Magyarországról, Svájcból, Németországból, a romániai egyházi vezetők, továbbá Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a román kormányt Gheorghe Vladutescu államtitkár képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Új Magyarország, ápr. 22., Új Ember, máj. 1./ A helyhatósági szervek előzetesen kérték, hogy a résztvevők ne énekeljék el a nemzeti himnuszt, erre nem is került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A leköszönő Bálint Lajos érsek elmondta, hogy egészségi állapota nem egyetlen oka lemondásának, 1989 után kudarcok sorozata érte. Ha személyének szólt a hatóságok viselkedése, reméli, hogy az új érseknek jobban sikerül elvégeznie feladatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./ A gyulafehérvári római katolikus érsekség új címerében a nap és hold, mint Erdély címerében is, a magyarság és a székelység szimbóluma szerepel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Nagyvárad múltjához és jelenéhez kapcsolódó rendezvények, a Varadinum`94-napok /ápr. 24-máj. 1./ ápr. 24-én kezdődnek ünnepi istentisztelettel. A következő napokban kiállítások nyílnak, találkozásokat rendeznek, a városban élő szerzők új köteteit mutatják be, előadásokat tartanak. Máj. 1-jén lesz a Szent László körmenet, majd majális és operagála-ünnepségzáró a színházban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20., részletes program: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), ápr. 24./

Az Erdélyi Napló is közölte Tőkés László püspök Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelét /először közölte: Magyar Nemzet, ápr. 11./, ebből az alkalomból nyilatkozott Tőkés László. Mértéket szeretett volna felállítani: az a párt érdemes arra, hogy megválasszák, amelyik nemzetpolitikai szempontból figyelembe veszi a közérdekű követelményeket. A kivándorlást bizonyos mederbe kell terelni. Partnerek akarunk lenni, nem függeléke az anyanemzetnek, hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

Az Média újraközölte Tabajdi Csaba és dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének cikkét. Az előbbi azt hangoztatta, hogy nem tartható a jelenlegi kormánykoalíciónak az a felfogása, mintha a határon túli magyarok ügye fontosabb lenne a belső átalakulásnál, demokratizálásnál. Az MSZP -s képviselő több pontban bírálta az eddigi kormánypolitikát. Entz Géza összefoglalta a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentőségét, feladatkörét és kétségbe vonta Horn Gyula, az MSZP elnöke tervének helyességét a hivatal felszámolására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., máj. 11./ Tabajdi Csaba: Fordulat kell a magyar kisebbségi politikában /Népszabadság, ápr. 11./ Dr. Entz Géza: Előre vagy vissza? /Népszabadság, máj. 2./

"Az Erdélyi Híradó budapesti irodája szabad szellemi műhely, és azért épült egy kolozsvári kiadó itteni képviseletére, mert az intézmények még rendkívül alulfejlettek, tájékoztatott Szőcs Géza. Olyan sodrásban van, amiből nem tud kilépni, nem tudja megtenni, hogy a felvállalt ügyeket, folyamatokat magukra hagyja, válaszolta arra a kérésre, hogy visszavonulhatna-e az irodalomba. Jelenleg egy jellegzetes erdélyi, "eurotransszilván" szellemi, ideológiai, politikai konstrukció kidolgozása foglalkoztatja. /Magyar Hírlap, ápr. 16., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./"

Stanik István 60 százalékos tulajdonjogával főrészvényese a parabolaantennákkal kereskedő Média Impex Kft-nek és a vele összefonódó Analóg Kft-nak. Ezt a részt megvette Szőcs Géza, Stanik István a jövőben az Erdélyi Napló főszerkesztője lesz. Megszállott rendszerépítő, mondta magáról Szőcs Géza, azért döntött így. Az Analóg adja ki az Erdélyi Naplón kívül a Médiát, a Kelet-Nyugatot, a Cápát, a Szemfüles gyermeklapot és a Családi Tükröt. A bukaresti Orient Expressz is hozzájuk tartozik. Szőcs Géza bízik abban, hogy saját nyomdájuk is lesz. Megmarad a sokrétű tevékenységük: kereskedelmi és idegenforgalmi vállalkozás, továbbá az erdélyi magyar közösség adatbankja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

Romániában a kétszer is lezajlott választások ellenére még mindig ugyanaz a párt és ugyanaz a vezető, Iliescu van hatalmon. A gazdaság szétzilált állapotát jelzi az 1993-as 300 %-os inflációs ráta /ez a legmagasabb Európában/. Négy év óta a nemzeti vagyon mindössze 2 %-át adták magánkézbe. Iliescu elnök ingázik a reformisták és az ultranacionalista, xenofób pártok között. /Le Monde (Párizs), ápr. 14., fordításban: /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. máj. 4./

Illyefalván ápr. 15-17-e között találkoztak a magyar műsorszóró kábeltévések. Tizenöt kábeltévés társaságot hívtak meg, tizenegy képviselői jöttek el. Elhatározták, hogy továbbképző tanfolyamot szerveznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., máj. 4./

Kolozsváron tanácskoztak a felsőoktatásban dolgozók, az RMDSZ kezdeményezésére. Vitaindítónak kiosztották az RMDSZ oktatási- és ifjúsági főosztálya Felsőoktatásunk jövőképe című összeállítását. Románia 328 ezer főiskolásából és egyetemistájából mindössze 12 ezer magyar nemzetiségű. A Bolyai Egyetem visszaállítási terve mellett új irányvonalat jelent a szakképesítésre összpontosító főiskolák terve. Töttösy Istvánné dr. magyarországi oktatási minisztériumi főosztályvezető is emellett érvelt. A fórumon döntöttek a Felsőoktatási Tanács létrehozásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./