Szabó István Károly Szilágysomlyón tanító középiskolai tanárt nevezték ki Szilágy megye főtanfelügyelője helyettesévé. Az RMDSZ támogatta Szabó István Károly kinevezését. Elődje, Faluvégi Zoltán – közel négy évtizedes pedagógusi pályával a háta mögött – több mint egy évtizeden át töltötte be a főtanfelügyelőségen posztját, felmentését követően visszatér a zilahi Silvania Főgimnáziumban fenntartott katedrájára. /Új vezetőség a tanfelügyelőség élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Zilahon megjelenő Caete Silvane román folyóirat májusi számában hat magyar költő versét közölte, valamint Paul Drumaru tolmácsolásában József Attila versét. A lapszám beszámolt az április 2-án Zilahon tartott magyar–román költő-találkozóról is. Terjedelmes dolgozatot közölt a lap a Szilágynagyfaluban élő helytörténész, néprajzkutató, szakíró Major Miklósról, akit a National Geographic Society is kitüntetett. /József Attila román kiadványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A kisebbségi törvénytervezet vitát indított. Az egyik zilahi román nyelvű napilap már címével kérdezte: Egység a sokféleségben vagy elkülönülés? Az írás szerint a kizárólag kisebbségi nyelvű oktatási intézmények állami költségvetésből való működtetése vitát gerjeszthet. A cikkírónak eszébe sem jut, hogy az állami költségvetés többek között az albán, bolgár, cseh, horvát, görög, magyar, roma, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán adófizető pénzeit is magában foglalja. „Egy tanárnő Zilah iskoláinak egyikéből” diszkriminatívnak minősítette a – a lap szerint – iskolák etnikai alapon történő létesítését. /Fejér László: A szeparatizmustól féltenek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Megjelent Kovászna megye településeinek atlasza a kolozsvári Suncart Kft. és a gyulai HISZI-MAP Kft. kiadásában, melyben megtalálható az övezet 2 megyei jogú városának, 3 városának, 39 közégének és 128 településének részletes színnyomásos térképe. Akárcsak Szilágy megye atlasza ez is a zilahi Colorprint Nyomdában készült. Az atlasz Kovászna megyét a maga teljességében mutatja be, ekképpen Kisgyörgy Zoltán a megye domborzatát, változatos növény- és állatvilágát, természetvédelmi területeit, fürdőhelyeit, idegenforgalmi nevezetességeit, régészeti leleteit, hajdani jeles személyiségeit mutatja be. A fordítás (román és angol nyelvre) Szabó Beáta munkája. /Háromszéki kalauz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

A nagybányai Teleki Magyar Ház meghívására az elmúlt napokban erdélyi előadókörutat tett Gryllus Vilmos, az elsősorban kicsinyeknek szóló műsorai miatt annyira közkedvelt magyarországi előadóművész. Fellépett Szamosújváron is, a helybeli cserkészcsapat szervezésében, továbbá Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Zilahon és Szilágysomlyón is. /Erkedi Csaba: Gryllus Vilmos Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök Szatmár megye vendége volt június 17-18-án. A vele együtt érkező Tőkés László püspökkel és Szatmárnémetiben Szabó István megyei tanácselnökkel, Riedl Rudolf alprefektussal, Ilyés Gyula polgármesterrel és a helyi közélet más vezetőivel találkozott. Arról beszéltek, hogyan lehetne a határ két oldalán lévő települések és a lakosság közti együttműködést, visszaállítani, amely valamikor ebben a régióban is jól működött, s amihez Románia EU-s tagságával újból jó esély adódik. Délelőtt Debrecenben ugyancsak e témakörben tartottak konferenciát, amelyen részt vett a két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József is. A szatmári találkozó ennek a folytatása volt. A Láncos-templom a köztársasági elnök tiszteletére zsúfolásig megtelt. Sipos Mikilós esperes mellett ott ült Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök, s a padsorokban pedig a város három magyar líceumának tanárai és diákjai voltak. Tőkés László püspök kifejtette, hogy új lendületet kell adni a Partium fejlődésének, s maximálisan kihasználni az EU-s csatlakozás nyújtotta előnyöket. Beszélt a Szatmárnémetiben kialakítandó Református Iskolaközpontról, melyben a Partiumi Egyetemnek is kihelyezett tagozatai lesznek. Mádl Ferenc kifejtette: „Örömmel jöttem ide, mert bízom abban, hogy ez is kifejezi lelki és szellemi összetartozásunkat. Remélem ez a látogatás is felhívja a figyelmet a Partiumra, s vele a határokon átívelő együttműködés fontosságára.” Mádl Ferenc ellátogatott a püspöki palotába, ahol Schönberger Jenő püspök fogadta, majd Kónya László tanár, főtanfelügyelő-helyettes kíséretében a közeli Szárazberekre ment, ahol megkoszorúzta Bocskai István két éve felállított szobrát. Innen látogatása következő állomáshelyére, Zilahra kocsizott kíséretével. /(Sike Lajos): Mádl Ferenc Szatmárnémeti vendége volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve a zilahi gyülekezetek által szervezett, a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával Zilahon kétnapos /június 18-19./ konferenciát tartottak, ezzel a nagy múltú partiumi terület felemelkedéséhez kívántak hozzájárulni. Meghívták Mádl Ferenc köztársasági elnököt. A Szilágyság – arccal Európa felé címet viselő egyházi, közéleti és tudományos konferencia célja: elindítani egy átfogó területfejlesztési stratégia kidolgozását. A rendezvény három szekcióülésen részletezte az egyházi élet és oktatás, a kultúra és történelem, illetve a gazdasági és vidékfejlesztési gondokat. Neves magyarországi előadók mellett szilágysági szakembereket is felkértek a helyzet értékelésére. Szabó István, Szilágy megye helyettes főtanfelügyelőjének adatai szerint tíz év alatt 19 százalékkal csökkent a magyar óvodába járók száma. Az elemi iskolások esetében a csökkenés még nagyobb, 28 százalékos. Nincs messze az az időszak, amikor a gyermekek létszámának csökkenése a líceumokban is érezteti majd hatását. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtt 158 magyar gyermek járt román nyelvű óvodába, mára azonban létszámuk 324-re duzzadt. A tanácskozás második napján részt vett Mádl Ferenc is, aki a debreceni és a szatmérnémeti hasonló tárgykörű konferencia után érkezett Zilahra. Mádl elnök a vidék történelmi és kulturális jelentőségét hangsúlyozta. Ez a „hepehupás Szilágyság” határozta meg Ady Endre egész életművét, és ennek a tájnak köszönhetjük a Wesselényi család több nemzedékének tevékenységét. Látogatása a magyar közösség erőfeszítéseinek elismerése, amelyet anyanyelvének, nemzeti önazonosságtudatának, hagyományainak és kultúrájának megőrzéséért folytatott – mondotta. A szilágysági születésű Matolcsy György közgazdász vázolta a lehetséges erőforrásokat. Mádl Ferenc megkoszorúzta a város főterén álló Wesselényi-szobrot, majd meglátogatta a Wesselényi Kollégium egykori épületét, amelyben jelenleg a Silvania Gimnázium lakik, az intézményben két-két magyar tannyelvű párhuzamos osztály is működik. Mádl Zilahról hazafelé menet megállt Szilágysomlyón, és Érmihályfalván is, ahol a helyi vezetőség tagjaival találkozott. /Józsa László: Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Romániában nincs hosszú távú közoktatási stratégia, melynek kidolgozásához, elfogadásához többpárti egyeztetésre lenne szükség, szögezték le Zilahon azon a tanácskozáson, amelyet az RMDSZ megyei szervezete kezdeményezett. Seres Dénes parlamenti képviselő, a megyei szervezet elnöke szerint az oktatás fontossága követelte meg, hogy a magyar általános iskolák, magyar tagozatos középiskolák igazgatói, aligazgatói részvételével az elmúlt tanév tapasztalatait elemezzék. A tanácskozáson jelen volt Lakatos András, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője, Szabó István, a megyei főtanfelügyelő helyettese és Rozs Rita, a nemzetiségi (magyar, szlovák, roma) oktatásért felelős tanfelügyelő. Szilágy megyében a 2378 magyar elemistából 84, a gimnáziumok 2434 tanulóból 125 román tagozaton. A tanácskozáson elhangzott, hogy az igazgatók kinevezéséről a tanfelügyelőségek döntenek, viszont a közösség beleszólására is szükség lenne. Igény van az összes tantárgynak anyanyelven történő oktatására, konkrétan az ország történelme, földrajza tanításában. /Fejér László: Oktatási gondokról a vakációban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Szilágy megyében az idén 233 magyar diák bukott meg a kisérettségin, ők líceumban nem tanulhatnak tovább, csak szak- vagy művészeti iskolában folytathatják tanulmányaikat. Ez viszont magyar nyelven szinte lehetetlen, hiszen nagyon kevés a magyar nyelvű szakosztályok száma, és földrajzi megoszlásuk is képtelen helyzetet teremt. Mivel a tíz osztály elvégzése kötelező, túlnyomó részük román tannyelvű osztályokban lesz kénytelen továbbtanulni. Szilágycsehben egyetlen faipari szakosztály van, Krasznán, Sarmaságon és Szilágynagyfaluban egy-egy gépészeti osztály. Szilágysomlyó jobban áll, itt két szakmai osztály működik (villanyszerelői és szolgáltatóipari). Zilahon a magyar osztályokat teljesen megszüntették, a román osztályok nagy része megmaradt. A kimutatások szerint a román osztályokba járó magyar diákok száma évről évre emelkedik. Elemi osztályokban 85 magyar anyanyelvű kisdiák tanul román tannyelvű osztályokban. Általános iskolai szinten már 125 magyar tanuló jár román osztályokba. Líceumi szinten ez 278, és a legmagasabb a szakiskolákban, ahol 326 magyar diák tanulja a mesterséget román nyelven. /Józsa László: Leépülőben a szilágysági magyar nyelvű szakmai oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A Szilágyságban nagy kárt okozott Zilah pataka, illetve a Kraszna meg a Berettyó. A Szilágysomlyóhoz tartozó Pusztacsehit szinte teljesen ki kellett telepíteni. Zilahon az áradat átcsapott a Kraszna utcai híd fölött, az áradat teljesen elöntötte a piacot. Zilahon 15 ház került víz alá. Kémeren 134 házat nem tudtak megvédeni a patakok áradatától, Kárásztelkén is 100 udvart és kertet öntött el a víz. Szilágysomlyón mintegy 150 ház került víz alá. Szilágy megyében 375 házat és gazdaságot öntött el az ár, több mint 13 kilométernyi megyei utat kell újjáépíteni. /Józsa László: Árvíz a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Négyezer kötetes könyvtárat adományozott a városnak Zilah testvérvárosa, Szentendre. A régi főtéren lévő RMDSZ-székházban elhelyezett gyűjteményt kezelő könyvtárat július 30-án avatják. A Szilágy Megyei Könyvtár magyar könyvállománya szegényes és elavult. A hiányt némileg pótolta az EMKE zilahi szervezetének könyvtára. A megnövekedett állományú könyvtárat a Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ városi szervezete működtetné. /J. L.: Második magyar könyvtár Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Újabb magyar nyelvű osztállyal bővül a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kínálata. Kötő József oktatási államtitkár elmondta, hogy a szülők kérése alapján a sarmasági betöltetlen matematika-informatika profilú osztályt a zilahi oktatási intézménybe költöztették, így a 2005–2006-os tanévtől három párhuzamos magyar osztályban kezdhetik el középiskolai tanulmányaikat a diákok. Szilágysomlyón létrejöhetett az önálló I–VIII osztályos magyar iskola. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója szerint azért küzdenek továbbra is az önálló iskolákért, mert ezek teremtenek megfelelő körülményeket a nemzeti identitás megtartására. A szakember szerint a vegyes iskolákban a tanulók csak magyarórán használhatják anyanyelvüket, a többi iskolai tevékenység a többség nyelvén zajlik. /Matematika–informatika osztály a zilahi református kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

A román görögkeleti egyház Erdély szerte immár száz éve vigyáz arra, hogy a városi lakótelepek növekedésével, a településeken a román lakosság részarányának a jelentőségét is meghaladóan templomot építsen híveinek. A jelenleg épülőfélben levő 22 templom mellett a görögkeletiek újabb hármat terveznek felhúzni a kincses városban. Nagyenyeden két, Zilahon négy templomot építenek. A jelentős állami támogatás ellenére sem képesek egyszerre annyi templomot építeni. A munkálatok ezért évekig húzódnak. Az ortodox templomok építése gyakran az adófizető polgár zsebét terheli, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hogy mennyi pénzt pumpált a román állam az 1989-es eseményeket követő néhány év során a görögkeleti egyházba, arról a hivatalos források hallgatnak, csak a klérus rangosabb tagjainak az elszólásaiból lehet néhány dolgot sejteni. 1997-ben, a 698-as számú kormányrendelet 125 millió (régi) lejt juttatott a kolozsvári katedrális felújításának, további 305 milliót pedig a bihari ortodox püspökségnek, szintén templomjavítás céljára. Ugyanazon év novemberében a székelyföldi templomok 150 ezer dollárt kaptak, a papok javadalmazása (a székelyföldön szolgáló ortodox papnak, akárcsak a 20-as években, most is dupla fizetés jár) további 751 millió lejbe került az államkasszának. A görög katolikusok, mint a második legnagyobb román felekezet (az 1998-as adatok szerint lélekszámuk kb. 850 ezer, papjaik száma 800) olykor kaptak valamennyit, de a magyar egyházak még mutatóba sem, egészen 2004 novemberéig, amikor a kormány – egyértelmű kampányfogásként – kiutalt 12 milliárd (régi) lejt a történelmi magyar egyházaknak. Ebből fedezték többek között a kolozsvári evangélikus templom javításának költségeit is. A „bőkezű” adomány óriási felháborodást keltett, több politikus – köztük Norica Nicolai liberális képviselő is – felháborodottan vette tudomásul, hogy a görögkeletiek ezúttal semmit sem kaptak. A görög katolikus egyház által egyre hangosabban visszakövetelt ingatlanok közül néhányat időközben visszaadtak. A nemrég elkészült új kultusztörvényből csak nagy nehezen iktatták ki azt a cikkelyt, amely a Román Görögkeleti Egyházat mint nemzeti egyházat határozta volna meg. Kolozsváron jelenleg egy református és egy római katolikus templom épül. Zilahon kissé nagy vívmányként könyvelik el azt, hogy két évvel ezelőtt, Galvácsi Lajos építészmérnök tervei alapján felépült a város második református temploma. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Határtalanul terjeszkedik a görögkeleti egyház. Kolozsváron 22 ortodox templom van épülőben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Szeptember 3-4-én került sor Szilágybagoson az V. Bánffy Napokra a település első írásos említésének 800. évfordulója alkalmával. Az ünnepségen felavatták a Szilágynagyfalutól különvált Szilágybagos község polgármesteri hivatalát is. Népviseletbe öltözött fiatalok zenével, tánccal járták a falut, és hívogatták a lakosságot az ünnepségre. Bemutatták a B. Simon György által ez alkalomra összeállított falumonográfiát. Sportvetélkedőket is rendeztek. Az ökumenikus istentiszteleten a szilágybagosi és az új községhez tartozó szilágyborzási református és baptista gyülekezetek kórusai és zenekarai léptek fel. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben fekvő impozáns emlékművet, amelyet három éve emelt a falu a két világháborúban elesettek emlékére. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kónya László kolozsvári konzul is. Az avasújvárosi Bokréta, majd a zilahi Terbete néptáncegyüttes nyújtott ízelítőt a hagyományőrzésből, amelynek helyi művelője Birtalan József és a Csengettyűsök. /Józsa László: Bánffy Napok – immár ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Szeptember 12-én ünnepelte újraindításának 15. évfordulóját a zilahi református Wesselényi Kollégium. Ugyanakkor Szilágysomlyón a 46 éve megszüntetett önálló magyar iskola elkezdte működését. Szilágysomlyón Vida Anna igazgatónő elsősorban a szülőknek és város magyarságának köszönte azt, hogy önálló iskolában kezdhetik az új tanévet a római katolikus egyház által a magyar oktatás rendelkezésére bocsátott épületben. Az egyház bérmentve adta át az ingatlant. Kötő József államtitkár, Markó Béla szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta, és hivatalosan megnyitotta a tanévet. A szilágysomlyói magyar oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza. 1948-ban a magyar iskolát beolvasztották a román nyelvű állami oktatási intézményekbe, azóta csak tagozatokként működhettek minden döntési jogkör nélkül. Most mintegy 325 tanulóval és 20 jól képzett tanárral újra önálló magyar oktatási intézmény van a városban. Az intézményt az egész város segíti. A református egyházközség nevében Mike Zoltán lelkész a gyülekezet vasárnapi istentiszteletének perselypénzét ajánlotta fel. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke szintén pénzadományt és az alapítvány könyvtárának használatát ajánlotta fel a diákok és a tanárok számára. /Józsa László: Újraindult a szilágysomlyói önálló magyar iskola. A helyi közösség összefogásának az eredménye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Szeptember 16-án kezdődtek a VIII. Kraszna Napok, melyen a falu első írásos említésének 800. évfordulójáról is megemlékeztek. Ennél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye a Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt. Több mint száz cég, vállalkozás működik a községben. A kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848–49-es szabadságharc emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak névsora olvasható. Az ünnepség a művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Ludányi Horváth Attila a kolozsvári magyar főkonzulátus nevében gratulált a közösségnek. András Imre átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. A Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére a Cserey–Goga nevet. Ezenkívül megnyitották a teleházat és az RMDSZ irodán átadták az E-Pont központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes táncai, ugyanígy a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berkenye csoport fellépése. /Józsa László: Karnyújtásnyira a történelem. Nyolcszáz éves évfordulót is ünnepeltek a VIII. Kraszna Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A helyi közigazgatás hatáskörének növelése az elsődleges célja az RMDSZ-nek a közigazgatási törvény módosítása kapcsán – jelentette be Veres Emőd, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Zilahon, ahol a partiumi fiataloknak szervezett tanácskozást az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT, a Romániai Magyar Jogászok Egyesülete, illetve az RMDSZ ügyvezető elnöksége. A különböző minisztériumi kirendeltségeket a prefektus hatásköre alól a megyei tanács hatáskörébe kellene utalni. Második legfontosabb cél a kisrégiók törvényes kereteinek rögzítése. A tapasztalat szerint több megyében a prefektus akadályozza a kistérségi társulások hatékony működését. Emellett a különböző tisztségekkel járó feladatkörök pontos körülhatárolása is szükséges. A megyei tanácselnök esetében az RMDSZ hajlandó lenne elfogadni, hogy leváltásához az egyszerű többség is elég legyen, az alpolgármesterek esetében azonban a szövetség ragaszkodik a kétharmados többséghez. /J. L.: Bővítené a helyi közigazgatások hatáskörét az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Szeptember 18-án hálaadó istentiszteletet tartottak Zilahon a zilah-ligeti református templomban. Hévézi Endre művészi munkásságát méltatták, majd felszentelték a festett üvegablakokat, melyek a templom díszei lesznek. Hévézi Endre londoni képzőművész ajándékul szánta a templomnak a festett üvegablakokat. Oláh Mihály lelkész köszöntötte a művészt. /Oláh Mihály: A zilah-ligeti református templom ólomüvegei. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./

Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Néhány órás villámlátogatást tett október 2-án, vasárnap Beszterce-Naszód megyében Veres János magyar pénzügyminiszter, aki ígéretet tett Szilágyi János prefektusnak: támogatja a régiót, hogy itt haladhasson keresztül a Budapest–Odessza gyorsforgalmi út nyomvonala. A Budapestet Nyíregyházán keresztül Nagybányával, majd Borsával és Suceavával összekötő gyorsforgalmi út – romániai szakaszának megépítési költsége 320 millió euróra rúg – a tervek szerint Szilágy megyét is érintette volna, de Szilágyi szerint esély van arra, hogy Zilah kikerülésével végül Beszterce-Naszódon haladjon keresztül. /R. Sz.: Veres-lobbi Beszterce-Naszód megyének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

Csíkszeredán idén sem szerveztek városi szintű megemlékezést október 6-án az aradi vértanúk emlékére. Az iskolákban osztályfőnöki és történelem órán idézték fel az eseményeket. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a névadó szobra előtt tizenhárom gyertyát gyújtottak és az ünnep alkalmából rendezett kiállítást tekintették meg a diákok. A Márton Áron Gimnázium 45 tagú diákcsoportja tanáraik kíséretében az aradi megemlékezés helyszínén vett részt a megemlékezésen. Szatmárnémetiben az 1848-49-es szabadságharcot követő októberi megtorlás szatmári áldozata, Goneczky János tábori lelkész emléktáblájánál rótta le kegyeletét a helyi magyarság. Az emléktábla néhány éve került a belvárosi Zárda-templom homlokzatára, amelynek építési munkálatait korábban éppen ő vezette. Simon Attila katolikus pap és Sipos Miklós református esperes idézte fel a magyarság gyásznapján történteket, majd a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor mondott beszédet. Három helyszínen, közösen emlékezett meg Zilah magyarsága az aradi vértanúkról október 6-án. A résztvevők előbb a belvárosi református nagytemplomban tartott, a kivégzett tábornokokra emlékező istentiszteleten jelentek meg, ezt követte a koszorúzási ünnepség. A templomkertben a szabadságharc 150. évfordulójára emelt obeliszknél a kegyelet koszorúit helyezték el. Este szintén megemlékező rendezvényt szerveztek a baptista imaházban. Nagyváradon ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyvárad-olaszi református templomban a megemlékezés. Az RMDSZ a történelmi egyházakkal karöltve emlékezett a tizenhárom aradi vértanú tábornokra. Az ünneplők ezután a Nagy Sándor utcába, a tábornok szülőházánál elhelyezett emléktáblához vonultak. A mintegy ezer résztvevő előtt Tőkés László püspök mondott ünnepi beszédet. /Ünnepi rendezvények Erdély-szerte: = Új Magyar Szó (Bukarest), 2005. október 7./

Együttműködési megállapodást írt alá Kolozs és Szilágy megye önkormányzata az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (BERD) vezetőségével, hogy a SAMTID program révén mindkét megyében felújíthassák a víz- és csatornahálózatot. A SAMTID pályázat összértéke eléri a 12 millió eurót, ebből 7,2 millió eurót a BERD, míg a fennmaradó 4,8 millió eurót a két megyei önkormányzatnak kell előteremtenie. E program révén Zilah, Zsibó, Szilágycseh és Szilágysomlyó, valamint Szamosújvár, Dés és Bánffyhunyad víz- és csatornahálózatát újítják fel. /Összefogott Kolozs és Szilágy megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Október 15-én Zilahon rendhagyó találkozóra gyűltek össze a szórványvidék oktatási szakemberei. Szabó Csaba, a Világhírnév internetes honlap munkatársa hatodik alkalommal Zilahra hívta össze a szórványtengelyek műhelyét, amelyen az oktatási gondokkal foglalkoztak. A rendezvényen Szeben, Fehér, Hunyad, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy és Máramaros megye oktatásügyi szakemberei, iskolaigazgatói vettek részt. Elhangzott: Szebenben a magyar osztályokba az egész vidékről összegyűjtik a gyerekeket, de így is létszámhiánnyal küszködnek, mert a magyar családok inkább a német iskolába küldik gyerekeiket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója elmondta, drasztikus létszámcsökkenést tapasztaltak a bentlakásban. A kilencvenes évek elején még 1200–1300 diákjuk volt. Akkoriban több mint négyszázan voltak a bentlakásban, mára csupán 112 diák lakik az ingatlanban. Besztercén nem annyira a gyereklétszám, mint a szakképzett magyar oktató hiányzik. Van magyar óvoda, csak éppen az óvónő nem tud magyarul. Óradnán még lakást és téli tüzelőt is tudnának biztosítani a magyar oktatónak, mégsem jelentkezik senki a meghirdetett versenyvizsgára. Máramaros és Szilágy megyében jobb a helyzet, a szilágysomlyói új magyar iskola például lényeges sikernek számít. /Józsa László: Szórványtengelyműhely. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Kevés a magyar szakember a kolozsvári levéltárban, múzeumokban, könyvtárakban. Az nem lehet, hogy akkora magyar hagyatékot, mint amekkorát a kolozsvári székhelyű könyv- és levéltárak őriznek, magyar szakemberek jelenléte nélkül használjanak, illetve hagyjanak feldolgozatlanul, mondta Csetri Elek történész, akadémikus. Az Állami Levéltárban a magyar szövegeket is román kutatók vizsgálják, más intézményekben is kevés a magyar alkalmazott. Csetri szerint az RMDSZ-nek segítenie kell a tudományos szférát abban, hogy a magyarság ezekben az intézményekben is számarányának megfelelően legyen jelen, főleg a fiatal szakértők révén. A magyar fiatalok szívesen dolgoznának ezekben az intézményekben, ha engednék őket. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Erdély 7,7 millió lakójának közel 19 százaléka magyar. Ezt a számarányt azonban a magyarság egyik megvizsgált intézményben sem éri el. Az Országos Levéltár kolozsvári részlege a második legnagyobb az országban. Itt őrzik az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől egykor elvett teljes levéltári gyűjteményt. Az intézmény 25 alkalmazottja közül azonban egy sem magyar nemzetiségű. A tizenegy felsőfokú végzettséggel rendelkező levéltáros közül heten tudják kezelni a magyar nyelven írt dokumentumokat, négyen pedig beszélik is a magyar nyelvet. Közülük három kutatónak van szakképesítése magyar írástudományból, illetve családi archívumokból. A történelmi állomány feldolgozása egyre késik. Az Erdélyi Történelmi Múzeum 78 alkalmazottja közül nyolcan magyarok. Ioan Piso igazgató szerint a szaktudásra kell helyezni a hangsúlyt az új munkatársak alkalmazásánál. A középkori történelem részlegén – ahol nagyon sok magyar nyelvű dokumentummal kell foglalkozni – két magyar fiatallal dolgoznak, és a részlegvezető is beszél magyarul. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 58 fős személyzetéből hatan magyar nemzetiségűek. Simona Munteanu igazgató szerint pozitív elmozdulást jelent, hogy sokévi szünet után az intézménynek megint vannak magyar muzeológusai. Dr. Kós Károly 1979. évi nyugdíjba vonulását követően ugyanis már csak Szabó Tamás kolozsvári fényképész maradt hírmondónak, 1990-ben azonban őt is nyugdíjazták. Ma a múzeum 40 612 tárgyat, 10 ezer könyvet és folyóiratot őriz. A tárgyak között több mint 10 ezer magyar vonatkozású. A múzeum 1957-ben indult évkönyvsorozata utóbbi éveinek termésében Gazda Klára kolozsvári néprajzkutatót leszámítva nincs magyar közlő. Ioan Tosa történész-muzeológus szerint mindig volt együttműködés a múzeum és a magyar szakemberek között. A Kolozs megyei Octavian Goga Könyvtár több mint 720 ezer dokumentumot összesítő állományának több mint 10 százaléka magyar, a 88 alkalmazott között a feldolgozó osztály személyzetében két könyvtáros, a kolozsmonostori fiókkönyvtár vezetője és egy informatikus magyar. Az évi könyvállomány-gyarapodásnak 80–85 százalékát teszik ki a román, valamivel több, mint 5 százalékát a magyar, és 10–15 százalékát a más nyelvű könyvek. Doina Popa igazgató szerint a kolozsvári magyar könyvkiadókat leszámítva máshonnan alig jön magyar olvasnivaló. A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) 225 alkalmazottjából 42 magyar. A 2004 végén 3 723 492 darab dokumentumot számláló gyűjtemény 20–30 százalékát teszik ki a magyar nyelvű könyvek. Poráczky Rozália főigazgató-helyettes szerint a pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem tanszékén 1995-ben főiskolai, majd 1998-tól egyetemi szinten beindult a magyar nyelvű könyvtárosképzés. Az intézményben az 1980-as években vezető beosztásban nem volt magyar személy, és a rendszerváltás után is három év múlva nevezték ki az első magyar csoportvezetőt. 1997-ben az állományfejlesztési osztály élére került magyar szakember, majd Poráczky Rozália személyében 1998-ban hosszú évtizedek után lett ismét magyar főigazgató-helyettese a BCU-nak. A 171 könyvtáros közül 37 magyar (mellettük van még egy-egy informatikus és közgazdász, valamint három munkás), akik a főigazgató-helyettes szerint nagyjából lefedik a magyar nyelvű állománnyal kapcsolatos teendőket. Azonban a kölcsönzőben és a katalógusteremben nincs magyar szakember, ezért tervezik, hogy mindkét helyen napi 3-4 órát egy-egy magyar könyvtáros teljesítsen szolgálatot. A Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Szatmárnémetiben, Zilahon, Nagyváradon, Máramarosszigeten és Naszódon is fiókkönyvtárat működtető BCU kolozsvári tékáját 18 613 román, 2926 magyar, 54 németajkú és 271 más nemzetiségű diák, továbbá 1742 román, 395 magyar, 16 németajkú és 415 egyéb nemzetiségű egyetemi oktató látogatja. /Benkő Levente, Lázár Lehel: Magyar hagyaték – román kutatók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Négyéves átlagot tekintve Erdélybe ötször kevesebb pénz jutott, mint az ország másik négy történelmi régiójába – állapította meg Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter Zilahon, a szilágysági önkormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésen. A miniszter hangsúlyozta, az elmúlt tíz hónapban nem sikerült mindent megvalósítani terveiből, mert a több hullámban érkezett árvizek utáni károk helyreállítása kimerítették a minisztérium pénzkeretét. Legfontosabbnak tartotta azt, hogy sikerült a kistelepülések számára is megteremteni az infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket, hiszen a községek önerőből aligha tudnának megbirkózni az EU-s csatlakozás követelményeivel. Pályázatokkal országszerte mintegy 800 faluban bevezették az ivóvízhálózatot. Borbély László Kolozs megyei látogatása során Kalotaszentkirályt, Bánffyhunyadot és Ketesdet is felkereste. Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, a kalotaszentkirályi iskola igazgatója ismertette a miniszterrel a szórványközpont bővítésének terveit. Az új bentlakásépület tervei már elkészültek, a szükséges pénz megszerzéséhez Borbély László támogatását ígérte. /Farkas Imola, Józsa László: Önkormányzati gondokkal ismerkedett a területrendezési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Svédországban jelent meg Kő, bronz, buldózer – Láthatatlan és újra látható emlékműveink /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm, 2004/ című kötet Dávid Gyula és Veress Zoltán szerkesztésében. A könyv a Kárpát-medence magyar vonatkozású műemlékeinek, emlékműveinek, a kultúrában meghatározó szerepet játszó közösségeinek múltbeli és jelenlegi sorsát taglaló írások gyűjteménye. A tanulmányok túlnyomó része a Trianon előtti néhány évtized emlékműveiről szól. Ebben az időszakban százával születtek emlékművek. Előbb a magyar középkor, az államalapítás, később a forradalom és a szabadságharc emlékjelei, szobrai kerültek túlsúlyba. Impériumváltáskor mértéktelen szoborrombolás kezdődött. Csoda, hogy a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor megmenekült a beolvasztástól. Sylvester Lajos a székelyföldi szabadságharcos emlékművek mentéséről, Bura László a Szatmár környéki Kölcsey-emlékekről írt. Olvasható a könyvben a lerombolt és egy ideig Sztálin-szoborral éktelenített budapesti Regnum Marianum templom máig elevenen élő emlékéről, a Nemzeti Színházról, Érsekújvár, Rozsnyó, Losonc Kossuth-szobrairól és a Párkány-esztergomi Mária Valéria hídról is. /N. J.: Láthatatlan és újra látható emlékműveink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Zsibó város első írásos említésének 800. évfordulójára emlékeztek a Wesselényi Társaság és a helyi RMDSZ szervezésében. A hét végi ünnepség nyitányaként megkoszorúzták az elmúlt évben állított Wesselényi-szobrot. A Zsibó múltjához kötődő konferencián a Wesselényi-kastélyban tudományos előadásokat tartottak. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a helység történetét foglalta össze. Czégényi Dóra egyetemi adjunktus – zsibói származású néprajzkutató – a hagyományok átmentését hangsúlyozta előadásában. Molnár János teológiai professzor, úgyszintén Zsibó szülötte, beszélt Wesselényi Balítéletek című művének időszerűségéről. Zsibó 800 évének írott történelmét, emlékezetes eseményeit László László zilahi történész idézte fel. Az ünnepségen bemutatták a Zsibó képekben, 1205-2005 című, Boda Zoltán Dániel, Csatlós Sándor és Sárközi Pál szerkesztésében a régi és a jelenlegi Zsibót bemutató, nagy számú archív fotót is tartalmazó albumot. /Fejér László: Zsibói évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Második alkalommal szerveznek nemzetiségi fesztivált Zilahon, melynek keretében magyarok, romák, svábok, szlovákok mutatkoznak be sajátos programmal. A fesztivált december 15-én nyitották meg kollokviummal. A megye nemzetiségeit tanárok, helyi politikusok, képzőművészek képviselték, akik a művelődési tevékenységet, valamint az együttélés hagyományait ismertették. Megnyitották Szabó Vilmos, Szabó Attila és Váncza Edit képzőművészek közös kiállítását. /Fesztivál Zilahon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A Szilágyság első lapját Szilágy címmel Borbély Sámuel, a volt zilahi tanítóképző tanára alapította Zilahon, 1877-ben, de pártfogók hiányában 1879 végén be kellett szüntetnie a lapot. 1882 novemberében Arday Balogh Samu ügyvéd indított egy lapot Szilágy és Vidéke címmel, amelynek csupán 23 száma jelent meg. Ezeket a kezdeményezéseket az 1883-ban indult Szilágy hetilap nem tekintette jogelődjének. Az 1945-ben felszámolt és az 1990-ben újraindított Szilágyság című lap január 5-én ünnepli születésnapját. Negyvenöt év után, 1990. január 5-én szinte a semmiből jelent meg először a megyében magyar újság. Akkoriban a megye egyetlen magyar újságírója, Fejér László szerkesztette és jelentette meg. Később Kui János tanár vette át a szerkesztést, de 1995 után egészségügyi okokból lemondott. Mindig akadt valaki, aki továbbvigye a lapot. – A Szilágyság lassan 12, majd 16 oldalas lett. A szerkesztők még ebben az évben szeretnék megduplázni a felületet: kétszer akkora méretben 16 oldalon jelenjen meg. /Józsa László: Születésnapot ünnepel a Szilágyság. A forradalom után indult újra a lap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./